Észak-Magyarország, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-13 / 242. szám

2 ESZ AKMAGY AEOESZAO Péntek. 1S67. október 13. Barátsági nagygyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) dését és megtárgyalta azokat e feladatokat, amelyekre össz­pontosítanunk kell figyelmün­ket a' gazdasági fejlődés továb­bi javítása és a tökéletesített irányítási rendszer alapelvei­nek érvényesítése közben. Elsősorban tovább kell ja­vítanunk a gazdaságirányító szervek tevékenységét. A mun­katermelékenység és a minő­ség fokozásával kell összhang­ba hoznunk a keresetek nö­vekedését. Azt akarjuk, hogy a bérek emelkedjenek, de csak akkor, ha gyorsabban emelke­dik a munka termelékenysé­ge. r Elvtársnők, elvtársak! Engedjék meg, hogy befeje­zésül biztosítsam kedves ven­dégeinket: a csehszlovák nép jó, őszinte és megbízható ba­rátjuk. Engedjék meg, hogy biztosítsam önöket arról, dol­gozóink és országunk a szoci­alista internacionalizmus szel­lemében a szocialista közösség szilárd láncszeme volt és az is marad és hogy továbbra is az együttműködés és szilárd szö­vetség állandó elmélyítésének útját járjuk. Egyúttal kérem, hogy vendégeink tolmácsolják elvtársi üdvözletünket a magyar népnek és azt a kívánságunkat, hogy sok sikert érjenek cl hazá­juk szocialista építésében. Éljen Magyarország és Cseh­szlovákia népeinek szilárd ba­rátsága: erősödjék a szocializ­mus országainak egysége! Éljen a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. évfor­dulója és a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom nagy esz­méinek első megvalósítója, a Szovjetunió! Éljen a világ nemzetközi forradalmi munkásmozgalma! Hosszan zúgott a taps, ami­kor Kádár János következett szólásra. Kádár János hesséde Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt első titká­ra beszéde bevezetőjében meg­köszönte a szívélyes fogadta­tást, köszöntötte a nagygyűlés minden részvevőjét és átadta a csehszlovák kommunistáknak, a csehszlovák népnek a ma­gyar kommunisták, a magyar dolgozó nép forró, testvéri jó­kívánságait, majd a két nép sofsközösségéről, a szocialista Csehszlovákia és szorgalmas népének sikereiről szólt. Állandóan erősödik A későbbiek során Kádár János hangsúlyozta, hogy a két ország, a két nép barátsága, együttműködése, ma már az élet szinte va­lamennyi területén kedve­zően érezteti hatását. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság népéit immár több mint két évtizede a megbont­hatatlan barátság szálai fűzik össze. Állandóan erősödik né­peink testvéri viszonya, egy­más kölcsönös. megbecsülése, az együttműködés, a kölcsö­nös segítség. Országaink jó viszonya nem­csak a vezetők, a pártok és a kormányok kapcsolataiban nyilvánul meg, hanem ma már — a többi között a nagyarányú utasforgalomnak, a turizmus­nak köszönhetően — milliók közvetlen kapcsolatában és személyes élményeiben is. An­nak, hogy évről évre\ százez­rek utaznak a csehszlovák— magyar utasforgalom kereté­ben egymás országaiba, jelen­tős szerepe van abban, hogy az uralkodó osztályok ál­tal a múltban népeink kö­zölt emelt válaszfalak le­omlottak. Kádár János, ezután a Ma­gyar Népköztársaság helyze­téről és terveiről beszélt. Is­mertette elért eredményein­ket. A Magyar Népköztársaság állffmi és társadalmi rendje szilárd. A szocialista nemzeti egység széles bázisára, a dol­gozó tömegek bizalmára, ön­tudatára és őszinte hazaszere­tetére épül. Szólt a párt IX. kongresszusáról, a bevezetésre kerülő gazdasági mechaniz­musról. Folyik negyedik ötéves tervünk .előkészítése. . Az új gazdasági mechanizmusban na­gyobb önállóságot kapnak a gyárak, nagyobb lesz a piac; a kereslet és a kínálat szerepe, egészséges versengés alakulhat ki a vállalatok között. Az a célunk, hogy meg jobban kihasználjuk a szo­cialista rendszerben rejlő lehetőségeket és tartalé­kokat, a nép anyagi és kulturális jó­létének érdekében. Az új gaz­dasági mechanizmus egyik alapgondolata, hogy ami gaz­daságos az üzemnek, annak hasznosnak kell lennie az egész népgazdaság számára. Mégis, különösen az első évek­ben ezt nem könnyű teljes mértékben megvalósítani. Fel­fogásunk szerint minden eset­ben a népgazdaság, az összes dolgozók érdekei az elsődlege­sek és nem az üzemi, helyi, vagy iparági érdekek. Az egészségesen fejlődő népgaz­daság ad szilárd és biztos ala­pot minden egyes állampol­gár egyéni boldogulásához is. Kádár János ezután a nem­zetközi helyzet kérdéseivel, a szocialista országok egységével, az új világháború megakadá­lyozásáért vívandó küzdel­münkkel, a nemzeti felszaba- dítási mozgalmak sikereivel, a gyarmati rendszer széthullá­sával foglalkozott. Az esemé­nyek történelmi menetében az imperializmus nem tud bele­nyugodni és most puccsokkal, helyi háborúkkal, a feszültsé­gek'terem . .vei igyekszik el­érni céljait, lassítani a hala­dást. Az amerikai imperialisták­nak a hős vietnami" nép elleni agressziójáról szólva a szónok kijelentette, hogy az amerikaiaknak addig kel! felhagyniok a vietna­mi agresszióval, amíg van reményük arra, hogy ez­zel valamit megmenthet­nek megtépázott tekinté­lyükből. Az izraeli kormány is agres­szív háborút indított az arab országok ellen. Agrcsszornak tartjuk Izraelt, és annak veze­tőit. Támogatjuk az agresszió következményeinek felszámo­lására irányuló harcot. Éberen szem előtt kell tartanunk azt a körülményt Is, hogy a görög katonai diktatúrával ú.iabb nyugtalanító góc jött létre Európában. Kádár János ezt követően európai problémákról beszélt, ahol még mindig nincsenek felszámolva a második világ­háború maradványai. Az NSZK kormánya nem hajlandó tudomásul venni a hitleri fa­sizmus leverése után Európá­ban kialakult realitásokat. Európa népeinek szeren­cséje, hogy a német nép egy része ma már béke­szerelő szocialista ország­ban, az NDK-ban él és j dolgozik. Az NDK barátunk és szövet­ségesünk, ugyanakkor normá­lis kapcsolatokat akamnk az NSZK-val is. Ezen törekvé­sünk a békés egymás mellett élés politikáiéból következik. Sürgősen szükséges az európai biztonság megszilárdítása — folytatta. — Ebben a magyar kormány is közvetlenül érde­kelt. Történelmünk arra tanít bennünket, magyarokat, hogy a német imperializmus min­den európai nén függetlensé­gét. az egész világ békéjét fe­nyegeti. Ezért erősítenünk kell a Varsói Szerződés’ fegyveres erőit, mindaddig, amíg fennáll ^ veszély a német Imncria- • lizrpus részéről, mindaddig, amíg létezik a NATO. Az MSZMP KözDonti Bizott­ságának első titkára beszédé­ben elítélte a Kínai Kommu­nista Párt jelenlegi vezetőinek a marxizmus—leninizmustól teljesen idegen nézeteit és ka- landorpolitikáját. amely nacv károkat 'okoz a nemzetközi munkásmozgalomnak. Jöjjevtek össse Az internacionalisták, a kommunista pártok túlnyomó többsége elhatárolta magát a kínai vezetőktől és arra törek­szik, ami ma a legkomolyabb és a legfontosabb: antiimpe- rinlisfa összefogásra, akció- egységre. Erre azért van szük­ség, bogy maximálisan ki tud­juk használni az embert iség javára azokat az előnyöket, amelyeket az erőviszonyok kedvező alakulása biztosít számunkra. Azon a véleményen va­gyunk, hogy helyén való volna hozzákezdeni a kommunista és munkás- / pártok nemzetközi tanács­kozásának előkészítéséhez. .Jöjjenek össze az önállóan működő szuverén pártok kép­viselői, hogy meghatározhas­sák : hogyan lépjenek fel' együtt egységesen, közösen korunk legfontosabb küzdel­mében, az imperializmus ellen) harcban. Ezt követeli most mogzalmunk,. a szocialista vi­lágrendszer népeinek érdeke; az imperialisták, a háborús gyújtogatok által fenyegetett és veszélyeztetett valamennyi nép érdeke. Békéi és boldogságot • Kádár János végezetül a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 50. évfordulójával foglalkozott. Kijelentette, hogy ma nem építhetnénk biz­tonságban a szocializmust, a bennünket pajzsként vé­dő Szovjetunió nélkül. Ma nem lenne béke és remény a világon a Szovjetunió ereje, áldozatos harca nélkül. Befejezésül hangsúlyozta a szónok: úgy érzi, hogy a küldöttség jelenlegi lá­togatása Csehszlovákiában még szorosabbra fűzi a két nép barátságát, a szocialista közösség népei­nek. internacionalista össze­fogását. Üj győzebneket kívánunk csehszlovák testvérpártunk­nak, virágzást a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak, bé­két, boldogságot a csehszlovák népnek — mondotta Kádár Já­nos. Éljen és erősödjék szüntele­nül a hlagyar—csehszlovák te.slvéri barátság! Éljen a kommunizmus és a béke! A magyar delegáció vezető­jének szavai után a gyűlés részvevői melegen ünnepelték a csehszlovák és magyar nép barátságát. A forró hangulatú barátsági nagygyűlés az Tntemacionálé hangjaival ért véget. Csütörtökön délelőtt a prá­gai várban befejeződtek a csehszlovák és a magyar párt- és kormányküldöttség közötti tárgyalások. Csütörtökön délután' a prá- | gai vár ú.i galériájában ünnepi külsőségek között, magyar— csehszlovák közös nyilatkoza­tot írtak alá. A közös nyilatkozatot ma­gyar részről Kádár János és Fock Jenő, csehszlovák rész­ről Antonin Novotny és Józef Lénárt írla alá. Az aláírás után a két. küldöttség vezetője és tagjai szívélyesen üdvözölték .egymást. A közös közlemény szövegét vasárnap hozzák nyilvánosság­ra. A magyar küldöttség ezután Prágából Kassára utazott. Amikor ezek a sorok az olvasó kezébe,kerülnek, már kezdetét vette a kassai program, láto­gatás a Kelet-Szlovákiai Vas­művekben, majd egy földmű­vesszövetkezetben. végül a párt, a Szlovák Nemzeti Ta­nács és a kerületi nemzeti bi­zottság ad díszvacsorát a ma­gyar vendégek tiszteletére. Ma kezdődik az országos grafikai hét Kiállítás a miskolci Szönyi István teremben Budapesten és az ország öt vidéki városában — köztük Miskolcon is — Reich Károly értékes rajzával díszített, szép piakát adja tudtul, bogy a Képcsarnok Vállalat október 13-tól 21-ig rendezi meg elő­ször az országos grafikai hetet. A nyitást megelőzően, csü­törtökön, Budapesten a Med- nyánszlcy-teremben találkoz­tak a. grafikai művészet repre­zentánsai, a Képcsarnok Vál­lalat vezetői, valamint a sajtó képviselői. A művészek közül jelen volt többek között Bar­csa y Jenő, Stettner Béla, Gross Arnold. Az egybegyűlteknek B. Supka Magdolna művészet- történész adott tájékoztatást az országos grafikai hét meg­rendezésének indítékairól, je­lentőségéről. — Kulturális életünk jelen­tős és lelkesítő eredményére teszi rá most a fémjelet az or­szágos grafikai hét — mondta többek között. — Amint ré­gebben a könyvnapok megin­dítása, abból a bensőséges és intenzív kxilturális szándékból született, hogy sokak ünnepé­vé, közösségi élménnyé váljék az olvasás öröme, úgy épülí most a. látás és a lakásszépiíés örömére, mai, már országos igényére az országos grafikai hét gondolata — fejtegette a t továbbiakban, majd egy kiál- j lítás, vág}- akár kiállílássoro- zat megnyitását meghaladó | igényességgel grafikai művé­szetünk fejlődésének útját, je­lenlegi helyzetét elemezte, kü­lön kiemelve a giccs elleni küzdelemben elfoglalt helyéi. Végezetül azt boncolgatta, mi­ben látja a Képcsarnok Válla­lat műalkotást terjesztő és | ízlést csiszoló feladatát, és az miként tükröződik a most nyí­ló kilenc (négy budapesti és öt vidéki) kiállítás anyagában. © A miskolci Szönyi István te­remben közel félszáz értékes grafika sorakozik a falakon, hogy e nagy népszerűségnek örvendő és a korszerű lakás díszítésére kiválóan alkalmas művészeti ágazat java termé­séből nyújtson ízelítőt az ér­deklődőknek. Mától kezdve nyolc napon át láthatók ezek a művek, amelyelvnek sorában többek között Würtz Adóm, Kondor Béla, Kondor Lajos, Gross Arnold, Gácsi Mihály, Csohány Kálmán, Bokros László, Gyulai Líviusz, Bar- csay Jenő, Stettner Béla mun­kái is megtalálhatók. (Sajnos, a Miskolcon élő grafikusok •— Felcdy, Lenkey és mások — alkotásait nem látjuk ebben a sorban.) Másfél hónappal a grafikai művészet nagy seregszemléje, a IV. miskolci országos grafi­kai biennálé előtt afféle elő­hírnökként jelentkezik ez a kis kamarakiállítás. Értéke, hogy igen hatásosan hívja fel a fi­gyelmet a grafikai művekre, másrészt olyan a bemutatott művek válogatása, hogy a kan- zervatívabb ízlésű, hagyomá- nyosabb formákhoz ragaszko- dó érdeklődő éppen úgy meg' találja az ízlésének megfele­lőbb, művészi értékű darabot, mint a legkorszerűbb, leghala- dot.tabb kifejezési formák ked­velői is találkozhatnak olyan alkotásokkal, amelyet szerét­nek, kedvelnek. Szinte a na­turalista jegyeket viselő mű­vektől a nonfiguratív alkotá­sokig ível az itt látható művek sora, amelyek — a Képcsarnok jellegéből folyóan — meg is vásárolhatók. Igen szerencsés a miskolci tárlat elrendezése, a korszerű kis bútorok és H grafikák együttes bemutatása. Kapcsándy Ilona rendezői munkája figyelmet érdemel. Lehet, sőt szinte biztosra ve­hető, hogy a Képcsarnok Vál­lalat közbejöttével most ismét százak, vagy talán országosan ezrek válnak a grafika bará­taivá. Lehet, hogy sok-sok al­kotás kerül az otthonok fa­laira, de aki csak tájékozódás végett tér be a kiállításra, ni is feltétlenül esztétikai élmé-’ nyekkel gazdagodva távozik, 0>ni) Végétért a LegíotsőbSiTanáGS ülésszaka Csütörtökön a Kremlben vé­get ért a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának háromnapos ülésszaka. Az új törvény egy évvel csökkenti a tényleges katonai szolgálatban töltött időt. Az új tényleges szolgálati időt a szárazföldi hadseregnél és a légierőnél a közlegényeiének és az altiszteknek két évben, a haditengerészetnél pedig há­rom évben szabja meg. A felsőfokú képzettséggel rendelkező személyeknél to­vábbra is fennmarad az egy“ eves szolgálati idő. Az új. epvsöges sorozás! kor­határ 18 év. A fiataloknál be- vezetik a katonai alapismeret tok oktatását. Napi postánkból Kálvária, örökség ügyben Ez év tavaszán meghalt édesanyánk, özv. K. Tóth La- ! josné, és ingatlanát nővérem, ! valamint én örököltük. A ha- gyaléki tárgyaláson olyan földterületet akartak ránk írni, amely nem volt soha szüléink tulajdona. A közjegyző a mis­kolci földrendező bizottsághoz utasított: kerestessük ki, me­lyik földterület képezte szülé­ink tulajdonát. Itt csak írás­ban fogadták el kérésünket, amelyre azt válaszolták: for­duljunk a hemádnémeti ta­nácshoz, ott majd kimutatják, melyik föld volt szüléinké. Innen ismét tovább küldtek a Földmérési és Térképészeti Hi­vatalhoz. Itt is írásban kér­ték bejelentésünket, amelyre a válasz: menjünk a telekkönyvi hivatalhoz. Innen azonban is­mét a hernádnémeti tanácshoz utasítottak bennünket, ahol is kiderült: a Hernádnémeti- ben lakó K. Tóth Lajos föld­területét tévesztették össze a miénkkel, mivel az ő felesé­gét is úgy hívják, mint édes­anyámat. Hiába várunk azon­ban az ügy rendezésére. A ta­nácshoz kijött n miskolci te­lekkönyvi hivatal egyik dolgo­zója, aki a hernádnémeti ügyekkel foglalkozik, de. ő is csak javasolni tudott: fordul­junk ügyvédhez, az majd el­intézi. Dolgozó ember vagyok, nem tudok eleget tenni a sok kül­dözgetésnek és az ezzel járó anyagi kiadásoknak Lehetet­len, hogy mások hanyagsága, nemtörődömsége miatt nekem okozzanak bosszúságot, feles­leges pénzkiadást, fáradságot Intézkedjenek végre az erre illetékesek. Tóth Lajos Alsózsolca, Árpád u. 45. Vagy jó árul, vagy a pénzt Amikor áprilisban a mező­gazdasági szakboltban egy 850 forintos háti permetezőgé­pet vásároltam, nem gondol­tam, hogy.egyidejűleg mennyi bosszúságot, idegességet is vettem. Amikor hazavittem és kipróbáltam, használhatatlan volt. Megkérdeztem szakem­bereket, nem lehetne-e házi­lag megjavítani, de senki nem vállalkozott rá. Azt tanácsol­ták, vigyem vissza az üzletbe, mert valószínűleg gyári hibás. Idős ember vagyok, egyik lá­bamra rokkant, nehéz nekem Rudabányácskáról bejönni, ezért csak augusztusban ke­rült sor az útra. Az üzletben nem akarták visszavenni, mondván, hogy későn hoztam, már használtam, különben is exportáru. Egy kis huza­vona után azonban átvették és próbálták házilag megjavíta­ni. Meghegesztették, de mint kiderült, ez sem segítőit. El­ismerték, hogy nem használ­ható. Az üzletvezető felaján­lotta, hogy saját költségemre visszaküldik a gyárnak, ami körülbelül 400—500 forintba kerül. Erre, sajnos, nincs módom, éjjeliőr! fizetésemből. Arra sincs lehetőségem, hogy egy használhatatlan gépért 890 forintot fizessek. Szabó János, Rudabányácska Nagyon sokat és sok esetben utaztam már. legutóbb a lillci cxprcsszel Budapest Keleti pá­lyaudvarhoz közeledtünk. A szerelvény I. osztályú kocsijá­ban voltunk. Megszokott, hogy a kalauz ilyenkos felhívja az utasok figyelmét a kiszállásra. Ezúttal is ez, valamivel mégis több történt. A kalauz beszólt a fülkébe, hogy „Budapest, Keleti pálya­udvar következik, néhány perc késésünk van, szíves elnézé­süket kérjük." A modor, a hang és a szöveg nem a sab­lon volt. Azt az érzést keltet­te, hogy az úton valóban az egész vonat személyzetének gondosságában voltunk. Jóleső érzéssel néztünk ősz- sze, amikor magunk között nyugtáztuk. őszintén szólva meglepődtünk és vissza sem köszöntünk. Ezúttal pótoljuk es szívesen köszöntjük a vo­nat személyzetét, s kedves ka* lauzunkat. Dr. Ruszkai István cs utastársai Nem ilyen Kiszolgálási várunk... ' Kis unokámnak tornacipői akartam venni a Tanúcshásf téri sportszerbőltban október 5-én, a délelőtti órákbanl Igaz, mindkettőnk kezében cgy-egy fürt szőlő volt, dő ez talán nem ok arra, hogy at eladó, egy idősebb férfi, olyan goromba, durva hangon beszél­jen velünk, ahogyan tett® Nem tudom, mi nem tetszett neki, egyszerűségem, vagy aS hogy fejkendö volt rajtam? At is lehet azonban, hogy ilyen a* alaptermészete. Mindeneset­re ma már mást vár egy vevő a bolti eladótól, mert az ilyen magatartás, bizony, elveszi a kedvet a vásárlástól, és a fia­taloknak sem mutat példát. Bodgál Ferencné, Miskolc Nem követesido példa Egy nagyon csúnya jelenet­nek voltam szemtanúja szep­tember 28-án. A LKM 1-eS kapujánál munkások várakoz­tak az autóbuszra. Csoportok­ban álldogáltak, amikor 6,35-kof megérkezett a szirmabesenyői csuklós busz. Több vidéki já­rat nem jött le, ezért a mun­kások nagy tömege megrohan­ta. A hátsó ajtó kinyílt, a kö­zépső azonban csak egy ki­csit. Az egyik ember megtolta — mivel több autóbusznak is csak így nyílik az ajtaja —• és fellépett. A kalauz ügy to­rolta meg a szabálytalanságot, hogy a lyukasztóval fejbevág­ta az illetőt. Bizonyára más módja is van az ilyen szabály­talanság elintézésének, hiszek ha az utas is olyan „ideges”#, mint a kalauz, e jelenet rtytf mán még tömegverekedés -» történhetett volna. A kalaiti ilyen „intézkedése" ne szol­gáljon például szak társainak! A. I. M iskola ,( * Kicsive! toli!!...

Next

/
Thumbnails
Contents