Észak-Magyarország, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-10 / 239. szám

É232AKMAGYARORSZAG Kedd, 1967. október 10. Ma összeül a szovjet parlament A szovjet parlament két há­zának házelnöki tanácsa hét­főn a késő délutáni órákban, a Kreml Szverdlov termében megtartotta ülését. Ezzel vé­get ért a Legfelsőbb Tanács kedden délelőtt- kezdődő ülé­sének előkészítő szakasza. A szovjet parlament idei első törvényhozói tevékenysége so­rán nem csupán a jövő évi gazdaságfejlesztési programot é-3 az állami költségvetést vi­tatják meg az eddigi szokások­Indira Gandhi Varsóban hoz híven, hanem némi forma­bontással sor kerül az 1969-es és az 1970-es esztendő gazda­sági terveinek megvitatására és jóváhagyására is. Megvitatásra kerül az álta­lános hadkötelezettségről szó­ló törvényjavaslat is, amelyet a törvényelőkészítő bizottság szombaton tartott ülésén Grecsko marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere terjesz­tett elő. Csata a tokiói repülőtéren Szalo japán miniszterelnök Vasárnap megérkezett az in­donéz fővárosba. A tokiói re­pülőtéren Szato elutazásakor Véres incidensek játszódtak le. Amikor Szato repülőgépe vé­gül felszállt, a tömeg újabb rohamot intézett a karhata­lom ellen. Egy szomszédos te­lepről benzines kannákat hoztak, tartalmukkal leöntöt­tek több' rendőrségi autót és ezeket felgyújtották. Üjabb véres verekedés tört ki a tün­A hivatalos látogatáson Var­sóban tartózkodó Indira Gan­dhi indiai miniszterelnök hét­főn reggel a Győzelem terén koszorút helyezett el az isme­retlen katona sírjánál. Ezután Jozef Cyrankiewicz lengyel miniszterelnök villásreggelin látta vendégül Indira Gandhit, majd megkezdődtek a hivata­los megbeszélések. Az egyetem tudományos ülésszaka után Beszélgetés dr, Kozák Imre rektorit el vet lessel ÜUu Pál Angliában tetők és a rendőrök között. A diákok elkeseredetten küzdöt­tek és a közelharc során egyi­küket, a 19 éves Jamazaki egyetemi hallgatót egy rendőr­ségi páncélautó halálra gázol­ta. Sokan megsebesültek. Ilku Pál művelődésügyi miniszter hétfőn háromnapos angliai látogatásra Londonba érkezett. A miniszter kedden este ünnepélyesen megnyitot­ta a Victoria és Albert Múze­umban rendezett magyar tör­ténelmi és művészeti kiállítást. A miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyeteni oktatói kara és hallgatói méltóképpen emlé­keztek a szovjet tudomány 50. esztendejére, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nyo­mán született, s azóta szünte­lenül virágzó tudományágak­ra. A kétnapos ülésszak, az előadások minden program­pontja október jegyében állt össze. Miután lezajlott a nyilvános egyetemi tanácsülés, elhang­zottak a kari tanácsülések elő­adásai. azzal a kéréssel keres­tük fel dr. Kozák Imre tudo­mányos rektorhelyettest, hogy összegezze az ülésszak ered­ményeit. — Mindenekelőtt örömmel szólhatok róla, hogy nagy ér­deklődés kísérte az előadáso­kat. A figyelmet azzal értük el, hogy a'megemlékező jelle­gű tudományos ülésszak te­matikájában olyan előadások kaptak helyet, amelyek méltán tarthatnak számot szélesebb körű érdeklődésre. Az elő­adók nem saját tudomány­águk, szűkebb körre tartozó ismeretanyagát tárták a szak­emberekből álló hallgatóság elé, hanem bizonyos mér­tékig az ismeretterjesztés módszereivel világították meg i szovjet tudomány eddigi eredményeit. Tulajdonképpen ez volt a cél. — A témák megválasztása milyen elvek szerint történt? — Egyetemünk évek óta gén jó kapcsolatot tart fenn néhány baráti állam — közöt­tük a Szovjetunió — műszaki Bölcsődei SZM továbbképzése Mcíjie’ent a $!un!ia Törvénykönyvének tc« re hajtási utasítása A Magyar Közlöny 67-es száma közli a Munka Tör­vénykönyvét és a végrehajtá­sáról szóló kormányrendele­tet Ezekhez kapcsolódva a munkaügyi miniszter több rendeletet adott kj a munka- viszonyt, a munkaidőt és pi­henőidőt, a munka díjazását érintő kérdésékről, egyes szo­ciális és kulturális juttatá­sokról, a munkaügyi viták el­döntéséről, egyes átmenete szabályokról. Ezenkívül meg­jelent a SZOT szabályzata a dolgozók egészségének és testi épségének védelméről. főiskoláival, egyetemeivel. Igen élénk a személyi kapcsolat is. Többen a Szovjetunióban sze­rezték meg kandidatúrájukat A lehetőség tehát adott volt, az előadók többsége olyan té­mát választott, amelyet köze­lebbről is ismer. Így került a programba többek között A Szovjet unió bányászat i, tech­nológiai fejlődésének befolyá­sa a hazai bányák termelésé­nek. gépesítésére című elő­adás, s a híres Litvin-iskoláról szóló előadás. — A két napig tarló tudomá­nyos ülésszak egyik állomása­ként kiosztották az 50. évfor­duló alkalmából meghirdetett egyetemi oktatói pályázat dí­jait. Mi volt e pályázat célja? — A pályázattal azt szeret­tük volna elérni, hogy a tudo­mányos fokozattal nem ren­delkező adjunktusok, tanárse­gédek és gyakornokok önindí­tékkal válasszanak témákat saját szakterületüktől, ismer­jék meg annak szakirodalmát, képezzék tovább magukat. —■ Hány pályamunka érke­zett be, s milyen színvonalúak voltak? — Csaknem harminc pálya­mű érkezett be. A pályamun­kák, a célkitűzéseknek meg­felelően, széles skálájú témát öleltek fél. Ismeretterjesztő módszertani, összefoglaló jel- legűeken kívül jelentős, fon­tos műszaki feladatokat tár­gyaló, elemző, tudományos eredményeket felmutató pá­lyaművek is érkeztek a bíráló bizottsághoz. — Feltehető, hogy némelyj dolgozat a népgazdaság el® * álló konkrét feladatokhoz i * kapcsolódott? ^ — Igen, kaptunk ilyen do; v gozatot, nem is egyet. Az 1 t szemcseelemzési módszer P jc dolgozása című téma az ás, s ványelőkészítést segíti. Az flk j fejtett külszín süllyedéséne t analízise című dolgozat a b> j nyászatban realizálható rnají ,j Több hasonló címet is sorol -j hatnék, de jelentősnek tartól j tűk Az 1945-ös földosztás ni % hány sajátossága Borsod ml gyében című, a társadalomit* » doniány témaköréből készül j pályamunkát is. , — A hasonló jellegű pályi' 1 zatok rendszere továbbra í megmarad az egyetemen? ’ — A miskolci Nehézipar ] Műszaki Egyetem tudományos ( munkálkodása immár közif i mert. De szeretnénk megked' < veltetni a tudományos munkál i a legfiatalabbakkal is, ezéd i a jövő esztendőben, az Mlíf ! megalakulásának 50. évfordtf lója tiszteletére az ideihez W sonló pályázatot írunk ki. Ta' ' pasztalatunk az, hogy sok fia1 tál emberben él az úgy neve zett „küszöb ellenállás”, am«1 lyet valamiképpen le kell győznünk. A pályázattal jé rá erkölcsi és anyagi siker ös!‘ lönző lehet a már említett el’ lcnállás legyőzésében. (párkány) A szüreti tietek záróünnepsége Tokajban A tokaj-hegyaljai szüreti he­tek alatt valamennyi szőlőt község másként élte életét mint egyébkor, hiszen min­denütt volt valamilyen ren­dezvény, hagyománygondozó műsor, ünnepség. Abaújszán- tón például Pest, Heves, Nóg- rád ás Borsod megye népmű­vészei sereglettek össze, s ta­lálkozásuk az ünnepségsoro­zat feledhetetlen eseménye lett Tállya községben a híres hegedűművész, Lavotta János sírjánál zengtek fel a hege­dűk mesteri kezekben, emlé­kezve és tisztelegve — ugyan­csak feledhetetlen szépséggel. Tokajban a szerencsi járás legjobb énekkarai találkoztak, és a X. hegyaljai dalosünnep során bizonyították be, hogy énekkari kultúránk a közsé­gekben is tovább fejlődik. De valamennyi hegyaljai község adott valamilyen színt, bájt, értéket az idei szüreti hetek sikeréhez. Tegnapelőtt, vasárnap mái a záróünnepségre került sor -Tokajban kellemes,. .. derűs, igazi szüreti időben, aranyos őszben. Az ünnepség a hegyen kezdődött, illetve az ünneplők a hegyről indultak. Zenekarok, szüretelők, szekerek, traktorok vonullak le a hegyről, mellet­tük lovasok vágtattak. A szü- retelők közt felvonultak mind­azok az énekkarok és tánccso­portok, amelyek részt, vettek az ünnepségsorozaton, vagy felléptek a záróünnepség mű­sorában. A több ezer ünneplő a Ti­sza és a Bodrog találkozásá­nak szögletébe, a Béke-park­ba vonult, ahol a szerencsi járás és Tokaj község vezetői fogadták, üdvözölték őket. Ott volt Varga Gáborné, a megyei tanács vb-elnökhelyot- tese is, aki három héttel ko­rábban az ünnepségsorozatot Egy lépéssel ismét közelebb a városhoz Új üslethásat avattak Makin A mi megyénkben, ahol ha­talmas gyárak épülnek, és új városrészeket emelünk, lassan úgy leszünk, vele, hogy a ki­sebb beruházásokra csak le­gyintünk: „Üj üzletház? Mi az a Borsodi Ércelőkészítő Mű­höz, a Tiszai Vegyikombinát­hoz, vagy az I.KM új elektro- acélművéhez képest!...” Való igaz, egy fűszer- é® vem,esboH, egy új cukrászda eltörpül ezek mellett, mégis: egy új fűszerbolt, vagy a rossz út fel­újítása sokat, nagyon sokat jelent a falu lakossasa szá- mára­Szombaton új üzletházat, vegyes élelmiszer- italbol­tot avattak Muhin. Az ünnepi szónoklatokból megtudhattuk, mennyi nehézséggel kellett megbirkózni, amíg az erre a célra Vásárolt régi épületet átalakíttatták, s az nemcsak a község, hanem az egész csáti járás egyik legmodernebb Uz- letbáza lett. Sok ember szer­zett ebben a nemes munká­ban elévülhetetlen érdemeket. megnyitotta. A záróünnepséá fővédnökének dr. Vékony Ff nőt, a járási tanács vb-clnöké*. választották meg. A szüretelők' népviseletbe öltözött képvisc’ lói vonultak az emelvényre) átadták a remek szőlökoszo- rút, és rigmusokban méltat-: Iák Tokaj-Hegyal ja múltját) jelenét, és nemcsak a borokat) hanem a borok termelőit, á szőlőművelő embereket, To4 kaj-Hegyalja lakosságát is. Ünnepi beszédében Vékánk elvtárs összefoglalta és méltat-* ta az idei szüreti hetek ered-* menyeit, mennyiségi, minőségi értékeit. Elmondotta, hogy s* idei szüreti ünnepségsorozat minden eddiginél jobban sikcő rült. Tartalmilag igazán gazé dag volt. Nemcsak hagyomá­nyokat idéztek, hanem töbt) szakmai ankétet, megbeszélést is rendeztek, mégpedig érté­kes eredményeikkel. Több köz­ségben — a termelési és a kulturális jellegű rendezvé­nyeken kívül, vagy azokkai együtt — Tokaj-Hegyalja né­pe a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 50. évforduló­ját ünnepelte, kifejezte a Szovjetunió iránti saeretetét megbecsülését, barátságát és háláját. Több helyen szovjet—* magyar barátsági esteket és Komszomol—KISZ találkozó** kát rendeztek. Az ünnepsé-* gekre meghívták a hazánkban ideiglenesen állomásozó szöv-** jet katonai egységei: képvise­lőit is. Az emberek ezrei néz-** lék meg a halászati, a vadáé szati, a régészeti, a.z óvodai, i kerámiai és a szőlő-gyümölcs^ termesztési kiállítást, és Tof kajban Tenkács Tibor helyi festőművész (és pedagógusi kiállítását, amely Igen nagy elismerést aratott, A gazdag ünnepi programi záróakkordja volt a díszes; pompás szüreti felvonulás; majd a, népi tánccsoportok méltán ünnepelt, gazdag műi sora. Az ünneplőkkel bánéi pesült, teret a hegyaljai közsél gek zászlai és címerei fogták körbe. A kultúrműsor után vidám, színes, igazán szüreti hangulatú mulatozás kezdői dött. És az ünnepség utánj tegnap, teljes erővel elkezdő­dött az. idei szüret, a hogy all jai aratás, ahogyan a szőlői termelők nevezik. viszont a maghozó pillangósok learatott termésében keletke­zett jégkárt is megtérítik. Az összevont árvízbiztosí- tásban megtérítik a hullám­térben fekvő területek árvíz­kárait a nyári gát nélküli te­rületeken is. Ha pedig jég, vi­har, vagy árvíz annyira össze­kuszálja a növényt, hogy gép­pel nem lehet learatni, a kézi aratás többletköltségének fe­dezésére a Biztosító 150 forint térítést fizet holdanként Szólt dr. Fövenyesi József az állatkár-térítósekről is. El­mondotta, hogy ezentúl a kényszervágásból eredő károkat is megtérítik, majd statiszti­kai adatokkal illusztrálta a termelőszövetkezeteknek az elmúlt években kifizetett na­gyobb kártérítéseket. Mint mondta: az elmúlt években nem egy tsz kapott 2 millió fo­rinton felüli kártérítést, a legnagyobb káresemény pedig jégverésből adódott, amikor 1 tsz-nek több, mint 4 millió forintot fizettek ki. A megbeszélésen dr. Schusz- ter Zoltán elmondotta, hogy a megyei tanács illetékesei jó­nak, helyesnek találják az is­mertetett biztosítási formá­kat., mert ezek tovább növelik tsz-eink termelési biztonságát, bátrabb kezdeményezést eredményeznek. Minden tsz alapvető érdeke tehát, hogy a lehetőségekkel élve, már az új formáknak megfelelően kösse meg biztosítási szerződéseit, de azt a való egységre és ho­zamra kösse, mert kára csak ez esetben térül meg. ' Tegnap, október 9-én, hét­főn a termelőszövetkezetek új vagyon biztosi iási rendszeréről tartottak megbeszélést az Ál­lami Biztosítónál. A megbe­szélésén részt vett dr. Schusz- ter Zoltán, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának vezetője, Fe­jes László, a megyei pártbi­zottság mezőgazdaság; . osztá­lyának mb. vezetője és dr. Fövenyesi József, az Állami Biztosító Borsod megyei Igaz­gatóságának vezetője, aki a termelőszövetkezeti vagyon­biztosítás új rendszerének több vonásait ismertette. El­mondotta, hogy az új gazda- iági mechanizmus jelentősen megváltoztatja a közös gazda- iágok arculatát. Megnöveke- lik önállóságuk, kiszélesedik nűködésl területük és gazda- ági megszilárdulásul: követ- :eztében nő termelésük bel- erjessége is. Mindezek szük­ségszerűvé teszik, hogy a sz-ek vezetői fokozottabban örűdjenek termelésük bizton- ágával. Dr. Fövenyesi József hang- túlyozta: az új biztosítási for­mában a kockázatvállalás ki­szélesítése azt a célt szolgálja, tőgy minden tekintetben elő- törbe kerüljön a termelés fo- ya ma toss ágát garantáló biz­tosítás. Az Aj'laml Biztosító aéidául fokozottan kiterjeszti i kockázat vállalását a jég- jiztosításra. A régi feltétel úapján a learatott termények (őzül csak a kalászosok és a iüvelyesek renden lévő ter­mésében okozott jégkárt térí­tették, az új feltételek szerint Új formák a tsz-vagyonbiztosításban Megbeszélés az Állami Biztosítónál tanács rendezésében. Bölcső­dékben, óvodákban, az általá­nos- és középiskolákban, va­lamint a borsodi iparitanuló­intézetekben működő szülői munkaközösségek vezetőit hívják továbbképzésre, ta­pasztalatcserére. A szülői munkaközösségi hét első napján megjelent az ankéten Varga Gáborné, a megyei Nőtanács elnöke. a megyei tanács vb-elnökhelyet- tese, valamint dr. Verba Atti- láné, a Magyar Nők Országos Tanácsa családvédelmi osztá­lyának munkatársa is. Két érdekes előadást hal­hattak a tegnapi tanfolyam részvevői. Makranczi József- né, a miskolci BM-napközi otthon vezetője a világnézeti és az önállóságra nevelés módszereiről tájékoztatta a szülői munkaközösségi vezető­ket. Rossz-e a gyermek, miért makacs? — címmel Antalfi Károlyné miskolci óvodaveze­tő tartott ugyancsak nagy érdeklődést kiváltó előadást. Az ezután következő vitában a barcikai részvevők figyel­met érdemlő módszertani újí­tásokról számoltak be. Ma, október 10-én délelőtt! az óvodai SZM-elnökök talál­koznak. s hallgatják meg töb­bek között Barna Lujza, az encsi járás óvodai felügyelőjé­nek előadását, melynek témá­ja: Nevelés az iskoláskor előtt. — A szocialista ember ne­velése, jellemének kialakítása már a bölcsődében kezdődik. Fontos, hogy gyermekeinket ne érje kettős hatás, egyazon j elv alapján, hasonló módsze­rekkel építgessük jellemét, j alakítsuk ki egyéniségét. An- j kétunk célja, hogy kérjük eh- [ hez a bölcsődei szülői munka- j közösségek segítségét, s átad- j juk tapasztalatainkat, tanácsa­inkat a korszerű nevelési kér­désekről. E gondolatokkal nyitotta meg tegnap, október 9-én Miskolcon a szülői munka- közösségi hét előadássorozatát Milasin Ilona fővédőnő, a megyei Nőtanács anya- és gyermekvédelmi felelőse. Ezen a héten mindennap előadások­ra. konzultációkra és vitákra kerül sor a megyei és o vá­rosi tanács, valamint a Nő­Tmrének: az épület kialakításá­ra vonatkozó elképzeléseit egyeztetni kellett a.z adott lehe­tőségekkel. A kivitelező mező- csáti Vegyesipari Ktsz vezető­ségének többszöri tárgyalá­sába került, míg megegyezett a bankkal. A munkát hala­déktalanul megkezdték, és legjobb épitóbrigádjaikat küld­ték Műhiba, ahol azol: szorga­lomból, helytállásból jelesre vizsgáztak. A kész terv ek és a hivatalos szervek engedé­lyező pecsétje mellé azonban még nagyon sok minden kel­lett Helyi anyag, társadalmi munka. Ezt'a termelőszövetke­ret, illetve a községi tanács vállalta magára. Sokan emlegették az össze­jövetelen Kiss Tóth István vb- slnök nevét, aki önzetlenül fá- -adozott az új üzletház meg­építéséért. szervezte a társa­láírói munkát, s egyik legak­tívabb harcosa volt a kis köz­iég életében oly sokat, jelentő beruházás megvalósításának, szombaton, a sűrű munkák dején te-setem-eljöttek az át­adási ünnepségre, amikor Dul- ltázl Sándor, a Sajószöged és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet igaz­gatósága nevében á tadln ren­deltetésének az épületet. De — mint mesélik — még többen, a „fél falu” ott volt előző es­te, amikor a régi. korszerűt­len épületből az újba költöz­tek. Segítettek a berendezés elhelyezésében, az áru áthor- dásában; felnőttek, gyerekek, asszonyok, férfiak gyönyörköd­tek a neonfényes kirakatok­ban. és visszagondolva az épület létrehozásával járó sok­sok munkára, azt mondták: nem volt hiábavaló ... Muhi népe szorgalmas, tö­rekvő, dolgos emberekből áll. Tud Örülni .az újnak, megbe­csüli azt, amit kap. Bizonyo­sak vagyunk benne, hogy az új üzletház is a legféltettebb kincsük lesz. Ezért volt nekik nagy esemény a szombati* ava- tóünmep, mert féltve gondo­zott kis falujuk ismét köze­lebb került egy lépéssel a vá­róéin«*. d

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents