Észak-Magyarország, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-10 / 239. szám

«cdd, 1967. október 10. GSZARMAGYARORSZAG 3 A vagyon gazdái lcsépelt dolog ma már arról beszelni, ^ hogy az új gazdasági mechanizmus valamiféle burkolt visszalépést jelent, Visszatérést a kapitalizmushoz. A kezdetben aggályoskodók többsége is rég túljutott ilyen félelmein, s csak mosolyogva legyintünk, ha itthon, vagy külföldön effélével traktálnak bennünket. Nem szorul többé különösebb bizonyításra, bogy a gazdálkodás középpontjába állított vállalati nyereség minőségileg különbözik a tőkések profitjától. Míg egy kapitalista or­szágban a fogyasztói szükségletek kielégítése, a vállalatok versengése, vagy akár a töme­gek életszínvonalának, vásárlóképességeneit növekedése a nagyobb nyereséget szolgaija,- nálunk éppen fordítva lesz. A nyereseg esz­köz csupán, amely megfelelően ösztönöz, s a jobb gazdálkodás révén az emberek eletko- rühnényeinek az eddiginél gyorsabb javulá­sához vezet majd. , . Ez hát a tudott lényeg, az alapelv, ami ma­gától következik a tulajdon szocialista, össz­népi jellegéből. A nemzet vagyona az egesz ország javát szolgálja, jobb. ésszerűbb Kína* nálása tehát mindnyájunk érdeke. Mégis sokakban felvetődhet, mit noz * i » megváltozott gazdálkodási rendszer a egyén, az egyes ember számára? Hogyan má­kul majd a munkás, vagy a mérnök viszonya az új munkafeltételekhez, milyen lesz a iop csolat az ember és a munkahely kozol szén, mint tudjuk, ha a cél a több b. jól dolgozó vállalatok minden erofoi u­kai, ennek szolgálatába fogják ,. értve nemcsak a gépeket, az állóeszközöket, hanem természetesen a munka szeme tételeit, az embereket is. Az embereket, aKrn- bek egyéni vágyaik, elképzeléseik ya , ezeket szeretnék kielégíteni munkaj ^ v ben is. A kérdés valahogy így hangzik: men . ­lehet tekintettel ez a szigorú célkitűzés a s mélyes ambíciókra, vagy meg úgy, mennyiben érezhetik _ nwd S3* * a dolgozók a gyárat, a közös tulaj ' ’ Nem következhet-e be valamiféle el "é dés a munkától, nem válik-e lélektelen, y szerű robottá. , „,:ir,0r,nekelőtt Ha erre válaszolni akarunk. ( keU a jövőben kialakuló érdekviszzinyokc ^ alaposan megvizsgálnunk \ha ^. akár dalról nézzük, nyugodtan mitöl nem azonnal is — nemmel. Nem, ilyes . . kell tartani. Hiszen nug eddig az vállalati érdekek sokszor ütköztek, s a válla­lati érdek sem esett mindig egybe az orszá­gossal — ami természetszerűleg magába rej­tette az elidegenedés veszélyét —, az új gaz­dasági mechanizmus célja éppen az, hogy helyükre tegye ezeket az érdekeket, megte­remtse az összhangot a különböző szintű ér­dekek között. Világos, hogy aki többet és job­ban dolgozik, többet fog keresni, s a jól mű­ködő, a társadalom szükségleteit jobban ki­elégítő vállalatok fognak több és több nyere­séghez jutni. Az érdekek összhangja pedig lehetővé te­szi a célok azonosságát is. Ha a dolgozó tud­ja. hogy saját jövedelme 15 a vállalat ered­ményeitől függ, magáénak fogja tekinteni a közös feladatokat, mindent meg fog tenni azok lehető legtökéletesebb teljesítéséért. Az emberek tulajdonosi szerepe azonban nem merül ki ebben. A tulajdonosi jog. vagy ha úgy tetszik, kötelesség, magában foglalja a gazdálkodásban,. a célok megtervezésében, meghatározásában való részvétei jogát és kö­telességét is, amit népszerűén üzemi demok­ráciának szoktunk nevezni. A dolgozók, mert saját ügyükről van szó., igénylik a beleszólás lehetőségét, a jó vezető pedig mindenkor tá­maszkodik is a kollektív bölcsességre. Részvétel a gazdálkodásban és részvétel a saját maga által is kitűzött feladatok meg­valósításában. Olyan tényezők ezek. amelyek soha nem volt közelségbe hozhatják egymás­hoz a munkást és munkahelyét. S ha ezt tud­ja a rátermett vezető, törekedni fog az iga­zán alkotó feltételek megteremtésére. Töre­kednie kell rá. hogy mindenkiben megtalálja a „fantáziát”, hogy a dolgozókat valóban egyéneknek, különbözőképpen gondolkodó, értelmes embereknek látja. Aki olyan felada­tot kap, ami egybeesik saját elképzeléseivel, nyilvánvalóan jobban, eredményesebben fog­ja végezni, mintha utálatos nyűgnek tekinti. A munka szeretetén kívül természetesen a munkahely szeretető sem elhanya- golható. A jövőben jelleget, egyéniséget kell kapniuk a gyáraknak is. hogy 0 dolgozó büszkén mondhassa: én itt és itt dolgozom, nem akárhol! Ha sikerül ilyen szellemet kialakítani, s ha a jól végzett munka anyagi elismerésén kívül mindig kijár az erkölcsi megbecsülés is, bíz­vást mondhatjuk, nincs mitől félnünk. Az emberek valódi gazdái, s tegyük hozzá, jó gazdái lesznek a nemzet vagyonának! Flanek Tibor A* iuróráíól sí (*§illa^oki^ (Képekben) I. A történelmi nap ■' w :w-í Meápzfeiii bemutatók megyénkkel Az Auróra cirkáló. Az egy- forradalom feltételeit. A Téli — felfegyverzett forradalmá- kori cári flotta jelentéktelen Palota csaknem veszteségek ok cirkáltak. A forradalmat, hajója ötven esztendeje az nélkül került a forradalmárok a ncphatalmat éltették. Köz- emberiség jobb jövőjének jel- kezére. Megjeleni az Or ostor- ben pedig ülésezett a XI. szer­képe. Azon a történelmi őszön, szag polgáraihoz! címzett ló- jet kongresszus. Lenin szeme­Dicháza átcsatolása | Tiszaszederkényi munkásakadémiák A tiszaszederkényi egyesített művelődési otthon figyelmet érdemlő ismeretterjeszt éri programot állított össze a nemrég kezdődött művelődési évadra. Mint igen jól bevált ismeret- terjesztési formát, most is a munkásakadémiai keretet vá­lasztották, és hat kategóriában összesen 27 akadémiai elő­adássorozatot szerveztek. Az akadémiák előadói döntő többségben a helyi szakem­berek, a TVK és más üzemek műszaki, közgazdasági és poli­tikai vezetői. Természetesen ez ncm zárja ki a város egyes vezetőinek, valamint a megyeszékhelyről, vagy éppen a fő­városból hívandó előadóknak szerepeltetését sem, azonban feltétlenül figyelmet és dicséretet érdemlő az a tevékenység, amellyel a tiszaszederkényiek a maguk erejéből kívánják biztosítani az ismeretterjesztéshez a témát, a hallgatóságot, a technikai feltételeket és magát az előadót is, aki helyi lé­vén, jól ismeri a hallgatóság igényét, felkészültségét, igy az előadás hatásfoka is feltétlenül magasabb. A munkásakadémiák előadássorozatai már megkezdődtek. Világnézeti jelleggel két sorozat indult, egy a szakszervezeti aktíváknak, egy a kultúrmunkásokvak. Több akadémiai so­rozatot indítottak műszaki-gazdasági jelleggel, s ezeknek té­mái között gyakorlati, helyi vonatkozású problémák is nagy számban szerepelnek, különös tekintettel az új gazdaságirá­nyítás szabta gazdálkodási feladatokra. Az egész ismeretterjesztést program gazdagnak, tartalmas­nak mutatkozik. Mintegy 230—240 előadás várható az évad folyamán. Mindezeknek összefogása, irányítása nagy felada­tot ró a tiszaszederkényi egyesített művelődési otthon veze­tőségére, amely az elmúlt évihez hasonlóan, bizton számit a társszervek támogatására, segítségére. ibtssf A bemutató után hosszab­ban beszélgettünk dr. Zlinszky György professzorral, a mun­kaközösség ügyvezetőjével. El­mondotta, hogy a munkakö­zösség szerte az országban ál­dásos tevékenységet folytat azáltal, hogy a kutatásokat széleskörűen alkalmazza köz­vetlenül a termelésben. Ezál­tal jelentősen lerövidül az új bevezetésének „átfutási” Ide­je. Amíg az iparban a kutatá­sok laboratóriumokban, majd az üzemekben, a gyárakban valósulnak meg — aránylag rövid idő alatt —, a mező- gazdaságban ez igen hossza­dalmas. Dr. Soós Gábor mi­niszterhelyettes azt tapasztal­ta legutóbbi amerikai útja so­rún, hogy az amerikai farme­rek között a mezőgazdaságban bevált technikai újítások al­kalmazásának elterjedése 7— 14 évig is eltart. Elmondotta a professzor, hogy hazánkban volt ilyen célból közvélemény­kutatás. 489 tsz 2807 vezetője (elnök,, szakember, brigádve­zető) szakmai tájékozottságát vizsgálták 9 közismert terme­lési eljárásról. Az eredmény: 46 százalék ismerte, 24 száza­lék csak felületesen. 30 száza­lék pedig egyáltalán nem is­merte. 0 Külföldön több államban módszeresen vizsgálják a ter­melőkhöz eljutó információk útját, azok hatását. A vizsgá­latok azt igazolják, hogy az új alkalmazásához a termelők 75 százalékának személyes ta­pasztalata szükséges.* Nálunk a szaksajtó és a szakelőadások — általában — csak az'érdeklődés felkeltésé­re alkalmasak. A tényleges al­kalmazás csak az alapos tájé­kozódás és a meggyőző bemu­tatás alapján remélhető. Ez­által az „átfutási idő” jelentő­sen lerövidül. Elmondotta még a profeíiz­szor, hogy ezek a tények szül­ték a kertészeti munkaközös­ség életre hívásának gondola­tát. Azt akarják elérni, hogy a főiskola tangazdaságaiban ki kísérletezett új technológiák minél gyorsabban elterjedje­nek, és anyagi erővé váljanak. Ezért dolgoznak a főiskola professzorai, s az oktatók. A kertészeti munkaközösség a jól bevált módszerekkel mind szélesebb körben — sok lelkes aktívával — dolgozik azért, hogy mezőgazdaságunk fejlő­dése töretlenül haladjon előre kijelölt útján. Némcíli Imre országgyűlési képviselő ! 1917 novemberében az Auróra ott állomásozott Pétervárott, a Néván. Fedélzetén dördült el az az ágyúlövés, amely megadta a jelt a fegyveres felkelésre, a Téli Palota elleni támad ásra. Fel fegyverzett munkások és bolsevik katonák indultak rohamra a Téli Palo­ta ellen. Lenin, a forradalom láng- lelkű vezére jól értékelte a helyzetet, amikor a fegyveres felkelés mellett tört lándzsát. Az első világháború három esztendeje, a cári Oroszország évszázados népelnyomása, a februári forradalom után a ha­talmat bitorló burasoá Keren- szkij-kormány néppellenes tak­tikázása megérlelte a szocialista állvány, amelyet Lenin fogal­mazott meg: Az Ideiglenes Kormány meg van döntve. Az államhatalom a petrográdi proletariátus és helyőrség élén álló Forradalmi Katonai Bi­zottság kezébe ment. át, amely a Munkás- és Katonaküldöttek petrográdi szovjetjének szer­ve. Az ügy, amelyért a nép harcolt: a demokratikus béke haladéktalan felajánlása, a földesúri földtulajdon meg­szüntetése, a termelés mun­kásellenőrzése, szovjet kor­mány alakítása — biztosítva van. Éljen a munkások, kato­nák és parasztok forradalma! * Pétervár utcáin — ma Le- ningrádnak nevezik a várost lyesen nem volt jelen a kong­resszus első napján, az egész időt a Forradalmi Katonai Bi­zottságban töltötte. Csak ami­kor a fegyveres felkelés győ­zelmét biztosítottnak látta, tá­vozott, s még az éjszaka megírta a földről szóló dekré­tumot De már a kongresszus első napján közfelkiáltással fogadták el a Munkások, kato­nák és parasztok! kezdetű ki­áltványt, amelyet Lenin fo­galmazott, s amely kihirdette, hogy minden hatalom min­denütt a szovjetek kezébe megy át. A kongresszus má­sodik napján, Lenin előadói beszéde után elfogadták a bé­kéről és a földről szóló dekré­tumokat í A Kertészet! és Szőlészeti oiskola irányításával műkő­je kertészeti munkaközösség megyénkben tartott két bérau­tóján dr. Fekete Zoltán pro- tnnZor, a főiskola talajtani [■székének vezetője több üt száz mezőgazdasági szak- yu>ber előtt ismertette, majd mutatta be a talajvédelem jo^'Plcx megoldását Fancsa­0 , ©mondotta, hogy a fancsali ■‘melöszö vetkezet gazdasága már országos példa rá, , °§yan kell a helyes agro- . 'önikai rendszabályok szé- J'* skáláját alkalmazni a ~^mbvidóken, a talajvédelem r^ységes, komplex rendszerén vjpül. Szalipszki András tsz- yjüök ismertette az elért ter­ítési eredményeket, s össze- úasonlíiotta a talajvédelem ülőtti helyzettel. Elmondotta t is, hogy nemcsak hazánk Minden részéből jönnek szak­emberek, gazdasági iskolák •anulói, hanem még külföldiek 5s felkeresik Fancsalt, s igen '[agy megelégedéssel szemle- ük a látnivalókat. Zsoldos László egyetemi adjunktus a teraszos gyümölcstelepítési kí­sérleteket mutatta be, az érté­kélés során pedig gyümölcsöző viták, okos gondolatok tették h bemutatót igen hasznossá. 0 ^Október 4-én Erdőbényére jöttek össze a szakemberek ■'emcsak Borsodból, hanem a •szomszédos megyékből is. A hegyközség fiatal, igen fegilis agronómusa ismertette a kísérleti táblákon végzett munkálatokat, a felhasznált, hövényvédő szereket, amely a szőlő korszerű, teljes (komp­lex) védelmét biztosította. A bemutató után hasznos tapasztalatcsere alakult ki, amelyen Tokaj-Hegyalja re­konstrukciójáról is beszeltek a bemutató részvevői. Most. végre intézkedés tör­tént. Mind Hangács, mind Homrogd község Tanácsa megtárgyalta Dicháza lakói­nak kérését, és határozatot hozott: javasolják az Edelényi és az Encsi járási Tanácsnak, hogy Dicházát egész területé­vel csatolják Homrogdhoz. A megyei Földmérési és Föld­nyilvántartási Felügyelőség is befejezte a szükséges vizsgála­tot, és hivatalos szakvéle­ményben mondta ki: az átcsa­tolásnak nincs se földnyilván- tartási. se műszaki jellegű akadálya. Ennek alapján elő­ször a két járási tanács hatá­rozott Dicháza átcsatolásáról, majd a határozatokat a Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács Végrehajtó Bizottságá­hoz terjesztették tol. A megyei tanács végrehajtó bizottsága jóváhagyta a javaslatot* és jóváhagyás végett az Elnöki Tanácshoz továbbította. Dicháza nem község és nem tanya, hanem — közigazgatá­si kifejezés szerint — telepü­lés. Alig több, mint száz em­ber lakik itt. A település ed­dig az edelényi járásban lévő Hangács községhez tartozott. Lakóinak, ha bármilyen prob­lémájuk, szociális, vagy kultu­rális igényük volt, az öt és fél kilométerre lévő Hangácsra kellett gyalogolniuk. Viszont I az encsi járásban lévő Hom- jrogd alig egy kilométernyire 1 van a településtől. Egészen természetes, hogy a dicháziak Homrogdra jártak bevásárol­ni, sokszor szórakozni is. Vi­szont hivatalos ügyeiket csak­is Hangácson intézhették el. Dicháza település felnőtt la­kossága már régebben is kér­te a községi tanácsot és a fe­lettes szerveket, hogy csatol­ják őket az encsi járáshoz, ez­zel együtt Homrogd község­be!.

Next

/
Thumbnails
Contents