Észak-Magyarország, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-07 / 237. szám

2 ÉSZAK MAGTAKORSZAG Szombat. 196". október X A faluközpontok és a társközségek sajátos problémái az edelényi járásban • ■ Közigazgatásunk egyszerű- . Sites*', a nagyobb közigazga­tási .és gazdasági. egységek ki- : alakítása megyeszerte folya­matban van. A Miniszterta­nács irányelveinek megfele­lően, eddig már számos köz­séget és tsz-t vontak össze, és a tervek szerint 1970-ig még újabbak összevonására is sor kerül. Az edelényi járásban pél­dául jelenleg 15 faluközpont, 26 társközség és 21 önálló ta­nácsú község alapj án tagozó­dik a politikai és a közigazga­tási munka. Az összevonások előnyei. máris jelentkeznek. Az , előnyökkel egyidejűleg azonban szembe kell nézni azokkal a sajátos gondokkal, problémákkal is, amelyeket többnyire helyileg kell meg­oldani. A járási pártbizottság isme­ri az összevonásokból eredő gondokat. A minap a járás el­ső- számú vezető testületének plénumán is megtárgyalta, hogy .segítséget nyújtson azok megoldásához. Előnyök és gandok A járási pártbizottság meg­állapította, hogy a hatásköré­be tartozó községek és tsz-ek .összevonásából számos előny, égyúttal gond is származik. ...A,, lyözigazgatási költségek ' lényeges csökkentésén túl legnagyobb előny a rendelke­zésre álló „szellemi -energia” ‘ koncentrálása' a1 létrehozott ’faluközpontokban és egyesí- " fett -tsz-ekben. Az összevoná- ' soklcal ugyanis' lehetővé vált ' a legjobb képességű és felké- ’ szültségű szakemberek tömö­rítése, a nagyobb közignzgatá­- egység élén,-a faluközpon- tokban. ; illetőleg az egyesült i - termélőszöi'étiíftzetek" éjén. Ez segíti a-- vezetés színvonalá­nak,' szakszerúségénék erhéJé- só.t,' «.mely előny .minden érde­keit község, illetőleg tsz szá­ntóm. Az egyesült községekben ezenkívül lehetővé vált a ta­nácsi pénzügyi eszközök ha­tékonyabb felhasználása, egy­szersmind koncentrálása is egy-egy nagyobb beruházás megvalósításához. Az összevo­nás lehetővé teszi ^ meglévő állóeszközök jobb kihasználá- 'sát, a tájjellegű termelési ágak meghonosodását, illető­leg kiszélesítését, segíti to­vábbá az adott közgazdasági .viszonyok és á munkaerő­helyzet egyensúlyának megte­remtését is. *, A tanácsok és a tsz-ek szak­mai, politikai vezetésének egységesebbé válása, a párt és a lömegszervezetek munkájá­nak jobb egybehangoltsága az . érintett községekben önmagá­ban is nagy nyereség. Áz előnyök nyomában azon­ban ott találjuk a friss gondo­kat is, amelyek szinten az ösz- szevonásokból erednek. Egyik ilyen gond például a közigaz­gatásban „felszabaduló” mun­kaerő elhelyezése az ésszerű­ekig és a szocialista humaniz- ' mus elveinek megfelelően. Égy másik — ez idő szerint tálán a 'legnagyobb — gond a fátüközpontok köré tömörülő • községek vezető kádéreinek ..plsztpkázása”. ennek követ­keztében több köszégben a po­litikai " vezetés átmeneti gyen­gülése. További gondok származnék a tsz- és az egyénileg gazdál­kodó. községek egyesítéséből. Az ilyen „faluközösségekben” a párt és a tanács irányító munkája számos új feladat előtt áll. Gondot okoz az is, hogy még nem mindenütt si- ..keriilt eléggé elvivé és opti­málissá tenni a faluközpontok . és a társközségek tanácsainak. . tanácsi kirendeltségeinek, il­letőleg az érdekelt községek lakosságának viszonyát A járás vezető szerveinek miji-vz.-a — bár „menetköz­ben” segíti e sajátos gondok megoldását r—.. még sok te­kintetben nagyobb következe-, tességre szorul és több hely­színi segítséget kell, hogy nyújtson az érdekelt közsé­geknek lobban eSisaiüiazMi! A nagyobb gazdasági és közigazgatási egységek kiala­kítása új teltételeket teremt a politikai munka számára is. Fontos, hogy az érdekelt köz­ségek és tsz-ek pártszerveze­tei mindenütt alkalmazkodni tudjanak az új körülmények­hez — állapította meg a járá­si pártbizottság ülése. Termé­szetesen a járási pártbizott­sággal együtt, amelynek szin­tén adódnak tennivalói az összevonásokból eredően. A járási pártbizottság pél­dául jól látja, hogy néhol a pártélet rendjének szervezeti módosítására is szükség lesz a járásban. Jelenleg olyan1 fo­nák helyzettel is találkozha­tunk, hogy egy-két termelő­szövetkezet gazdasága több önálló tanácsú és pártszerve­zetű község területére terjed ki. A tsz tagsága — párttag­sága is — így szükségszerűen több községből verbuválódik, s hiányzik az egységes politi­kai irányítás. (Például az izsó- falvi, a szendrői, az edelényi, a szőiösardói stb. tsz-ek eseté­ben.) A szervezeti változások­ra :— természetesen körülte­kintő helyzetelemzés és a fel­sőbb pártszervek engedélye alapján — valószínűleg sor is kérül majd. Az élet minden­esetre máris sürgeti a változ­tatást. A helybeli párt- és tömeg­szervezetek speciális feladata segíteni a faluközpontok és a társközségek lakossága közt a kölcsönös megértés és a közös érdekek alapján a jó viszony, az aktív társadalmi és politikai együttműködés légkörének megteremtését. Rájuk vár az a feladat is, hogy jól gazdálk­odjanak a faluközpontokban koncentrált szellemi energiá­val, s hogy ez az energiaforrás ne csak a centrum, hanem a társközségek számára is egy­formán buzogjon. Nekik kell ügyelniük — természetesen az érdekelt községek egész la­kosságával együtt —. hogy egyetlen társközséget se ke­zelhessenek semmilyen vonat­kozásban „mostoha gyermek”- ként a faluközpontok tanácsai, vagy azt ott „székelő” párt- és társadalmi szervek vezetőlj-ve- ze tőségei. Értékes segítség A járási pártbizottság ülése a vázoltaknál lényegesen „ap­rólékosabban” tekintette át a faluközpontok és a társközsé­gek sajátos problémáit, külö­nösen a politikai munka ta­pasztalatait. Egyebek közt j megvizsgálta az érintett köz- j ségek és tsz-ek pártszerveze- j leinek irányító és ellenőrző j tevékenységét; gazdaságszer- j vező munkáját; a kulturálisi nevelőmunka helyzetét; vala-j mint a tanácsok államhatalmi i és államigazgatási tevékeny- [ ségének tapasztalatait.. Ennek alapján vonta le a szükséges következtetéseket. Meggyőződésünk, hogy ha­tározatával értékes, hasznos segítséget nyújtott a már meg­lévő és a későbbiek során ki­alakuló, „faluközösségek” szá­mára egyaránt. Csépányi hajós Eseményekről •• RÖVIDEN ÉVFORDULÓ □ Maria Sklodówska-Curie születésének 100. évfordulóját ünnepli az egész lengyel nép, az ország úgyszólván vala­mennyi városában tudományos értekezleteket; ünnepi meg­emlékezéseket tartanak a két­szeres Nobel-díjas nagy len­gyel tudós születésének évfor­dulóján. AUTÓTELEFON □ Az NSZK-ban az idén már több mint négyezer autótele­fon-előfizetőt tartanak nyil­ván, akik 153 csatornán több mint 2,5 millió beszélgetést bonyolítanak le. MEGBETEGEDTEK □ Nyolcvan iskolásgyermek betegedett meg a Fran Leris- bosc-ban, mert romlott lóhús­ból készült at iskolai kantin­ban az ebéd. A gyors orvosi beavatkozás helyreállította a gyermekek többségének egész­ségét, hármukat azonban a kórházban tartottak. Egyikük állapota életveszélyes. FELROBBANT Q Ketten meghaltak, és tíz­nél többen, súlyosan megsebe­sültek csütörtökön a kalifor­niai Downey-ban, a North American Co.-nak, a NASA, az amerikai űrkutatási hiva­tal egyik fő szállítójának labo­ratóriumában, amikor nagy­mennyiségű porított bárium robbant fel. TILOS □ A szanaai rádió jelentése szerint egy jemeni népbíróság halálra ítélte Alkhatari főál- lamügyészt, Szalal elnök jogi tanácsadóját. Az ügyész több­ször láda el tanáccsal az el­nököt különböző politikai pe­rekben. A jemeni rádió ugyan­akkor bejelentette, hogy Je­menben tilos nyilvános gyűlé­sek tartása. Az NDK' békeállam 133001 Filmjegyzet Szergej Bondarcsuk filmjét máris úgy emlegetik világ­szerte, mint a filmtörténet eddigi legnagyobb vállalkozá­sát. Tolsztoj regényóriásának „maratoni” filmváltozata fe­lülmúl minden hasonló adap­tációs törekvést. Ha az eíőkészüleü munkála­tokat is beleszámítjuk, Szergej | Bondarcsuk életének tíz esz­tendejét ötvözte a film anya­gába. Igaz, hogy vidéki film­színházaink cinemascope vál­tozatban vetítették a monu­mentális müvet., de tudunk ró­la, hogy a világ nagyvárosai­ban, igy Budapesten is, az ed­dig elkészült két részt 70 mil­liméteres szalagról, sztereó- hanggal pergették. A techni­kai újdonság is jelzi, hogy I Bondarcsuk milyen hatalmas feladatra vállalkozott. Néhány esztendővel ezelőtt vetítették a Háború és béke amerikai filmváltozatát. A kritika akkor a sok látványos, mozgalmas jelenet elismerésén, kívül, elsősorban a tölsztoji miliőt, a több szálon futó re­gény-cselekmény alakjainak mélyreható kibontását hiá­nyolta. Az amerikai film két fő motívumot hangsúlyozott: a Natása-vonalat elejétől fog­va és a monumentális csatá­kat. Bondarcsuk filmje „oroszo­sabb”. Ez szinte magától érte­tődő. A személyes, sorsok át- költése még nem világos raj­zolatú előttünk, hiszen csak az első részt, az Andrej Bol- konszki.i környezetében zajló életet sikerült áttekintenünk, s temaészetesen az austerlitzi csata lezajlását. . A Csaknem 12 órás film (a harmadik—negyedik részt nemrégiben fejezte be Bon­darcsuk) egynegyedét láttuk, a tulajdonképpeni expozíciót, amelyben Andrej Bolkonkzkij mellett a többiek, Natasa Rosztova, Pierre Bezuhov s más jelentős alakok csak kör­vonalakban ' nyertek megvilá­Háború és béke gítást. A már látott filmnek elsősorban részletszépségei, monumentális csatajelenetei tűnnek elő, s Borídarcsukinak az a törekvése, hogy a zakla­tott, füstölgő, gomolygó csa­taképek, valamint a szalonok hosszú, terített asztalainál dis- kurálók kontrasztjából megvi­lágosodjék a tolsztoji szándék, értelmet kapjon a világhírű regény címe. A szalonokban a csillogás, a harsányság és a látszólagos mozgalmasság ellenére is né­ha állni látszik az idő. Képi­leg talán Tolsztojnak ezt a kritikai gondolatsorát sikerült a legtökéletesebben megfo­galmazni. Egy négyrészes film sűríté­si technikája, tempója más, mint a hagyományosé, ezért a nézők kissé nyugtalanok, ami­kor a rendező és az operatőr percekig időzik a híres orosz nyírfaerdőkben és vöröslő nyárfaligetekben. Tolsztoj hosszú oldalakon írja le mind­ezeket a természeti látványo­kat.. A filmidő viszont sokkal rakoncátlanabb, a vászon „visszabeszél”, ha az érzelem, vagy a logika hiányzik róla. Andrej Bolkonszkij jellem­rajzával sem lehetünk elége­dettek, mert mindössze a csaknem háromórás film vé­gén szentelnek rá feltűnőbb figyelmet az alkotók. Akkor is meglehetősen illusztratív módszerekkel és belső „narrá- cióval” jelenítik meg a hatal­mas változáson áteső herceg gondolatait. E pontnál feltét­lenül el kellett volna szakadni a tolsztoji szövegtől, új szfé­rát kellett volna teremteni Bolkonszkijnak. Az elmondottakból is kitű­nik. hogy Bondarcsuk Háború és békéje (eddig látottak alap­ján) nem a mű szellemét kö­peti, hanem makacsul ragasz* kodik minden részlethez. A film törvényei nem kapnak kellő szerepet, s így megma­rad az a kétségünk: vajon a csaknem 12 órás film az ope­ratőri bravúrok és az eddig még nem látott panoramákus csata jelenetek mellett nem­csak illusztrációja-e a regény­nek? Kellemes vígjáték Yves Ro­bert legújabb filmje, a hár­mas, francia—olasz—spanyol koprodukcióban készült Ha­mis pénz. Változatos és mu­latságos jelenetsorok kaptak benne helyet, azonban mind­végig Robert Hirsch nagysze­rű alakítására kell felfigyel­nünk, akit nemrég ismertünk meg a Veszélyes szerep című filmben. A kitűnő színész leg­újabb kalandsorozata azzal kezdődik, hogy akaratán kí­vül belecsöppen egy pénzha­misító társaságba, s miután ő a banda egyik legártatlanabb s legesetlenebb tagja, mi sem természetesebb, hogy őt tar­tóztatják le. A börtönből több­szöri tiltakozása ellenére meg­szöktetik, s halottas kocsiban sok kaland és igen eredeti tréfás szituációk után Spa­nyolországba szöktetik. A film tulajdonképpen a Pá­rizstól Sevilláig tartó út bo­nyodalmait tárja a néző elé, néha a kelleténél hosszabban. Am Robert Hirsch ötletes já­téka mindenkor kárpótol ben­nünket még a sokszor elcsé­pelt, sablonnak tűnő vígjáté­ki és bohózat! fordulatokért Is. Partnere, a dekoratív Sylva Koscina elsősorban írói okok miatt:, a vártnál jóval halvá­nyabb. Párkány Lásslő Péter János magyar külügy­miniszter pénteken felkereste hivatalában U Thant ENSZ- főtitkárt, s a világszervezet problémáiról folytatott eszme­cserét vele. Ugyancsak felke­reste Corneliu Manescut, a Román Szocialista Köztársa­ság külügyminiszterét, a köz­gyűlés 22. ülésszakának elnö­két Péter János megbeszélés' folytatott Pierre Harmel bel# külügyminiszterrel is. Elsősoi* ban a közel-keleti válságé és az európai biztonságot éri®’ tették. Szóba került Péter iS nos belgiumi viszontlátogatí' sának időpontja is. Marko Ni' kezlccsel, Jugoszlávia külügy' miniszterével is tanácskozol a magyar külügyminiszte* pénteken az ENSZ épületébe!1 Ülést tartón az ESiiki fanács (Folytatás az 1. oldalról.) vek az ellenőrzést elsősorban saját apparátusukkal intézte- tik, de lehetőségük lesz arra, hogy az ellenőrzést megfelelő szakemberekből álló, e célra létrehozott komplex-bizottság­gal végeztessék. Nagy válla­latoknál felügyelő bizottságot is alakíthatnak. A felügyeleti ellenőrzés lé­nyeges tartalmi változása szükségessé teszi, hogy a vál­lalatok szigorú belső ellenőr­zési rendet alakítsanak ki. Ennek célja az. hogy segítse a vállalat vezetését a gazda­ságos működés megvalósítási-, ban, biztosítsa a vállalatnál1 szabályok megtartását, a tát sada.lmi tulajdon védelmét, ; teljes vállalati rendet. A kot rnány rendelete a vállala) belső ellenőrzés teendőinek ® szervezetének meghatározási eljárási szabályainak megállt pítását az igazgató feladatát teszi, aki tehát lehetősé# kap arra. hogy mindezt a vál lalat sajátosságainak legmefl felelöbben alakítsa ki. . í* egyben tovább növeli az iga^ Katók jógkörét és felelősségi is. A törvényerejű rendet® 1968. január 1-ével lép élet be. x, nclmilcg bukásra ítélt mi* den olyan kísérlet, amcl nem az NDK állami létén® realitásából, s a realitás e ismeréséből indul ki. A Német Demokratíkt Köztársaság külpolitikája tizennyolcadik évforduló ki szöbén újabb tanúságát adi annak, hogy a maga részér* alkotó kezdeményezéseik járul hozzá az európai prol lémák megoldásához. Sioph miniszterelnök Ki* singer bonni kancellári« intézett levelében hét pori bői álló szerződéstervezet* javasolt. Ez a két szuveré német állam békés egymí mellett élésének programja amely magában foglalja s erőszak alkalmazásáról va! lemondást, az európai háti rok tiszteletben larlásá Nyugat-Boriin önálló polit kai egységének elismerési — és nem utolsósorban - mindkét német állam b mondását az atomfegyvert birtokolásáról és területükö való tárolásáról. A Stopt levél hét pontja újabb b zonyságot szolgáltat art hogy a Német Demokratíkt Köztársaság az európai rét Irtások figyelembe vételén mindent elkövet a békéh« és megértéshez vezető < torlaszainak eltávolításán». Aligha 'kétséges, hogy bonni politika pillanatnyi lag még nem \érctt a javat latok elfogadására: Nyugat Németország vezető köre még jó néhány politikai veri ségnek és csalódásnak ke érnie, amíg a mililarizmus i revans-politika vészedé mos ösvényeinek elhagyásai lehet kényszeríteni őket. é NDK tizennyolc cszlendeji nck eredménye és tapaszt! la fai azt mutat ják, hogy történelmi feladat végreha tásában a szocialista ország® számíthatnak a testvéri Ni met Demokratikus Köztársi ság politikájának kezdem' nyezö készségére és szilárt ságára. S zinte jelképes, •hof az NDK évforduló}! nak küszöbén hagy' jóvá a magyar országgyűl1 országaink barátsági, cgyfii működési és kölcsönös sí gelynyűjtási szerződését. Mi gyarország, amelynek töri1 nőimére oly hosszú időn k1 resztül vetett árnyékot a n1 met militarizmus, ügy ü< vözli tizennyolcadik szüleié: napján az erősödő Néni1 Demokratikus Köztársaság® mini az európai béke < stabilitás egyik lcgfonlosat biztosítékát. (g. o.) O któber 7-én ünnepli megalakulásának 18. ; évfordulóját a Német : Demokratikus Köztársaság. : A német nép történelmének : tapasztalatai azt mutatják: ■ az első olyan német állam • születése, amely szocialista • társadalmi, gazdasági és po- j litikai alapokra épült — ■ egész Európa történelmében ■ fontos pozitív fordulatot jc- : lentett. Tizennyolc év bebi- : zonyílotta, hogy a Német j Demokratikus Köztársaság az : európai béke megvédésének : egyik legszilárdabb támasza, : s az európai biztonság lclre- ■ hozásáért folytatott küzdelem ■ aktív tényezője. : E tizennyolc esztendő alatt ■ a Német Demokratikus ; Köztársaság népe nagy sike- ; reket ért cl a szocializmus : építésében, s hazáját az euró- ■ pai kontinens egyik legfej- • lettebb ipari országává emel- | te. • Az európai helyzet vizsgá- : laía világossá teszi, hogy az ■ NDK-nak különleges szerep : jut az európai biztonság vé- I dclmébcn. A Német Demok- I ralikus Köztársaság lermc- ■ szelesen méltó módon liozzá- ; járult azokhoz a közös eró- ■ feszítésekhez, amelyeket a I Varsói Szerződéshez tartozó j szocialista államok fejtenek ■ ki a béke és az európai biz- ; lonság megerősítése érdeké- ; ben. Üzen belül azonban sa- : jálos földrajzi, történelmi — i és modern nemzeti feladatai : következtében a Német De- ■ mokratikus Köztársaság a ■ nyugatnémet rcvansista és • militarista erők ellen vívott : harc élvonalában áll. : Az európai politikai színtér I egyik legjellegzetesebb ese- ■ menysorozata volt az utóbbi • esztendőkben az Adenauer— ■ Erhard-félc bonni politikai ; vonal bukása, majd a Kie- ; singer—Brandt koalíciós kor- ; mány megalakulásával egy ; „új” bonni politika meghir­detése. Függetlenül attól, ■ hogy ez az újnak hirdetett ■ politika, a valóságban a ré- • gi vonal egyszerű taktikai ■ változatának bizonyult — ■ puszta kinyilvánítása cgyér- : telniű a régi vonal kudareá- | nak bevallásával. A fejlődés ! lényegét tekintve arról van j szó. hogy a Német Ormokra- ■ tikus Köztársaság gazdasági ■ sikerei, nemzetközi tekinlé- ■ lyének növekedése, gazdasági ■ és politikai kapcsolatainak I ’ kiszélesítése világossá tette: : az NDK léte záloga egy va- : lóban mélyenszánló európai : enyhülési folyamat megindí- : tásának. A Nyugat — és ■ mindenekelőtt a bonni állam : — számára Irreális és törté­\Péter János H Thantnáí Hamis pénz

Next

/
Thumbnails
Contents