Észak-Magyarország, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-27 / 254. szám

Péntek, 1967. október 27, ESZAhMAGVARORSZAG 3 SO éve történi A forradalom születése A modernség nevében hoz vezethet, s ennek n prole­tariátus oly sok fáradság árán felépített szervezeteinek szét­zúzása lehet a következmé­nye . . . Az ellenforradalmi összeesküvők fel akarják hasz­nálni. a felkelést arra, hogy a forradalmat megsemmisít­sek ... és meghiúsítsák az al­kotmányosó gyűlés egybehívá- sát.. Éppen az volt szűklátókörű­ségük mutatója, hogy miköz­ben az elért eredményeknek a burzsoáziával szembeni védel­métől féltek, éppen ezzel nyit­nak utat az ellenforradalom­nak. telelem a kongresssuHtól Kamenyev és Zinovjev, akik a bolsevikok Központi Bizott­ságában ellenezték a fegyveres felkelést, valójában a külön­böző megalkuvó és kétkedő politikai pártok, áramlatok ál­lásfoglalása felé hajlottak. Míg azonban e kispolgári politikusok — és főleg az ed­dig befolyásuk alatt álló töme­gek — jó része a változás kényszerének hatása alatt egy­re inkább közeledett a bolse­vik állásponthoz, ők még ki­tartóbban hangsúlyozták fenn­tartásukat. Ezekben a napokban ország­szerte megválasztották a II, összoroszországi szovjet kong­resszus küldötteit. A forradal­mi erjedéssel párhuzamosan változás állt be a kongresszus megítélésében is. Amilyen mértékben a bolsevik agitáció hódított a munkás-, paraszt­os katonatömegek között, oly mértékben igyekeztek a meg­alkuvó pártok a kongresszus jelentőségét csökkenteni. Számos helyen, ahol nem bolsevik küldöttet választot­tak, a delegátusoknak határo­zott utasítást adtak, hogy kö­veteljék A minden hatalmat a szovjeteknek jelszó megvalósí­tását. A bolsevik politika így a többi pártok tömegei előtt is rokonszenves, követendő út lett. a A Szovjetek Központi Vég­rehajtó Bizottsága súlyos di­lemma előtt állt. Nem léphe­tett fel nyíltan a kongresszus ellen, de azt is látta, hogy a kongresszus elveti politikáját, így működésének végét jelen­ti. Fő taktikává ezért a kong­resszus összehívásának halo­gatása lett. Az ország minden részébe szervezőket küldtek, táviratilag utasították a helyi szovjeteket, a hadsei'egbiztoso- kat, hogy a kongresszusi vá­lasztásokat függesszék fel. Mindenáron gátat akartak emelni a forradalmi áradat elé. l-choczky Alfréd Munkásvédelmi verseny A Keletinél A Budapesti Városépítési Tervező Vállalat (BTV) mű­szaki kollektívájának tervei alapján 1:200 as lépték arány­ban elkészült a Baross téri aluljáró-rendszer modellje. október 31-ig tart. Az értéke­lő bizottság már megkezdte az előkészületeket, hogy számba vegye az eddig elért eredmé­nyeket. A munkásvédelmi szempontból legjobban tevé­kenykedő első két helyezettet értékes pénzjutalomban része­sítik. Az első helyezett 10, a második pedig % ezer forint jutalmat kap. Üzemorvosi Mmnyos lés a BVK-ban A Magyar Üzemorvosok Tu­dományos Társaságának észak­magyarországi tagozata ma, október 27-én és holnap, 28-án Kazincbarcikán, a BVK Rad­nóti Miklós Művelődési Há­zában tartja sorom következő tudományos ülését. Mintegy 200 jelentősebb üzem főorvo­sát és orvosát hívták meg az ország minden részéből. Több mint 10 előadás hangzik el az üzemegészségügy aktuális, tu­dományos kérdéseiről. A tudo­mányos ülés rendezője dr. Szatmári Ervin, a BVK üze­mi főorvosa, aki végigvezeti majd a részvevőket a vállalat üzemem, valamint a városon is. elért eredményeit, de ezután még többre van szükség. A pesszimisták azt mondják, kis ország vagyunk, kicsik, lehe­tőségeink is. Kicsik gyáraink, kicsik kutatóintézeteink. S megkérdő jelezik, lehetünk-j egyáltalán versenyképes. olyan országokkal, amelyekb n egy-egy fejlesztési témán öt­ször, tízszer több szakember dolgozik. Erre csak azt válaszolhat­juk, hogy nem élünk álomvi­lágban. Optimisták vagyunk, de nem táplálunk illúziókat. Ismerjük lehetőségeink ható­rait' De a határokig igenis el akarunk menni! Van még tar­talékunk, nemcsak a raktá­rakban, hanem szellemiekben is. Ezek felkutatása, jobb ki­használása elöl nem térhetünk ki. "S a z új gazdásági'mechaniz­mus közelsége máris érezteti hatását. Maris szemmellátha- tóan több vér. több élet köl­tözött tudományos, műszaki életünkbe is. Hogy csak Bor­sod megyében maradjunk, ki ne vette volna észre, hogy például a Szovjet tudomány és technika 50 éve című elő­adássorozat idején nap nap után zsúfolásig megtelt a MTESZ miskolci székhazának előadóterme. Ki ne venné ész­re, hogy sűrűn követik egymást a tudományos egyesületek an­két jai, megbeszélései. Igen, a különböző területek szakemberei most nagyon ke­resik egymás társaságát. Mert ma még gyakori, hogy ugyan­azzal, vagy hasonló témával több helyen is foglal koznak. Mindenütt tetemes munkával, tetemes költséggel. És most egyre több helyen ismerik fel, hogy minden kiadott forint, minden munkaóra jelentősen befolyásolhatja a vállalatok gazdasági eredményét. Termé­szetes tehát, hogy a közeljö­vőben a tudományos élet to­vábbi élénkülése várható. V ál-ható, mert szükséges. Szükség- van a szétfor­gácsolt erők egyesítésé­re, szükség van a széles körű eszmecserékre, a legjobb meg­oldások keresésére. Hogy te- véknységünk mindenhol a lé­nyegre irányulhasson. Célsze­rűbben és hatékonyabban. Csak így érhetjük el célunkat, az ipar és a mezőgazdaság még gyorsabb, erőteljesebb fejlődését. így érhetjük el életkörülményeink további ja­vulását. Vagyis így lehetünk igazan modernek, így válhat. Valóság­gá a korszerű társadalom, a szocializmus. Flanck Tibor Ankét a szerkesztőségben a vállalat és a dolgozók ísj viszonyáról : ti i Az Öj Munka Törvén yköny­|ve lehetővé teszi, hogy a dol- jgozó megválassza a neki leg­jobban megfelelő munkahelyet, la vállalat a neki legjobban Imegfelelő munkaerőt. A Bor- Isodi Vegyikombinátbam az I eddigi kötöttség feloldásával imár az év elején számoltak. : Mindenekelőtt szemléletbeli I változás következett be, és el­sősorban a gyár vezetőinél. ;Sok-sok töprengéssel kutatják ■ a legcélravezetőbb módszere- | két, Megkülönböztetés ■ Január elsejével a nappalra ’járóknál 44, a váltóműszako­soknál 42 órás munkahétre ;témek át Ez jelentősen, csak- |nem 40-el növeli a szabadna- pok számát, továbbá kiegyen­lít bizonyos ellentmondásokat. Ugyanis a vállalat érdeke a | folyamatos termelést kívánja meg. Sokan különféle okok miatt nem szívesen járnak vál­tott. éj jeles műszakba. Gyak­ran el-elhangzott: — Ha nem adnak egy mű- sv-kost, elmegyek. Ez eddig többnyire — a ván^ Például: üzemzavar- elhárítás esetén. A hűség jutalma A díjazás szempontjából a leglényegesebb: a részesedési alap felhasználása. Az alap nagysága — mint ismeretes — a vállalat gazdálkodásának eredményességétől függ. Fel- használásában alapelv: azok teljesítményét kell legjobban honorálni, akik leginkább hoz­zájárultak a gazdasági ered­ményekhez, a nyereségi alap növeléséhez. Szoboszlai elv­társ erről így tájékoztat: — A tervezet szerint a cso­portátlagot száz százaléknak vesszük. Ennek 70 százaléká­ra védettséget biztosítunk. Ez azt jelenti, hogy ezt a 70 szá­zalékot minden dolgozó meg­kaphatja. A vállalati hűség el­ismerésére és kifizetésére min­den eltöltött egy-egy év után újabb 1—1 százalék jár. A fennmaradó részt osztjuk el az érdemek szerint, az üzemek szerint. És ott újabb megkü­lönböztetés következik: az üzemvezetés a dolgozók tevé­kenységét mérlegelve osztja szét. A Munka Törvén y könyve módot ad rá, hogy a felmon­dási időt a kollektív szerző­désben szabályozzák. Módot ad a törzsgárda tagok, kiváló dol­gozók megbecsülésére. Ismeretes, hogy a BVK új üzem. Ennek megfelelően ka­tegorizálják a törzsgárda tag­ságot. Itt a felmondási védett­séget nem 15, hanem 10 éves munkaviszony alapján, illetve azokra terjesztik ki, akik er­kölcsileg elismert tetteket haj­tottak végre. A megkülönböztetés kiterjed a felmondási időre is. A fel­mondási idő — a tervezet sze­rint — a betanított-, a szak- és a különlegesen képzett szakmunkás esetében három, négy, hat hét,, alkalmazottak­nál három—nyolc hét. Ehhez 10—20—30 éves összmunka vi­szony esetén még újabb 2—3— 4 hét jön. És természetesen ez a felmondási idő mind a dolgozók mind a vállalat szá­mára egyaránt kötelező. Munkaerő felesleg, vagy hiány ? Közismert, hogy a központi irányításból. a keretgazdálko­dásból adódóan, a termelés­szervezés túLadminisztralásá- nak kihatásaként itt is, ott is tapasztalni lehetett üzemen belüli munkanélküliséget Ezzel kapcsolatosan nyugta­lanító kijelentések hangzottak­éi a létszámok leépítésére, el­bocsátásokra vonatkozóan. Megnyugtató, hogy az ankét valamennyi részvevője amel­lett foglalt állást: a munka­nélküliség felszámolása szo­cialista rendszerünk egyik 1c •- fontosabb vívmánya. S ezt vívmányt, a lehetőségeiül mérten, maximálisan igyekc nek biztosítani. Termesze, sen számolnak elbocsátások kai, de elsősorban felelőtlen, hanyag dolgozók esetében. Lehet, hogy csak szerencsés eset, lehet, hogy tendencia, d° valamennyi vállalat képviselő­je arról számolt be: a belső munkanélküliséget a termelés jobb szervezésével, új kisegítő jellegű üzemágakkal, üzem­bővítéssel, új üzem építésé­vel sikerült vágj' sikerül meg­oldandók. A DIGÉP képviselői az an­két kezdetén ezzel a kérdéssel, kívánsággal fordultak a többi munkaügj'eshez. — Nincs fölösleges kovácso­tok? Legalább 30 szakmunkás kellene. É,s számolnunk kell a rekonstrukcióval is. Ügy vélem, legalább 300 emberre lesz majd szükség. — A munkaerő-hiány ná­lunk is igen nagy gondot okoz. jegyezte meg a BÁÉV képvi­selője. — Az elképzelések Sze­rint 1970-ig mintegy kétezer­rel kel) növelni a dolgozók létszámát És emlékeztetünk rá, hogy a BVK-ban a létszám 30 száza­lékos „felfutásával” számol­nak. Nos. a nagy vállalatok­nál. legalábbis egyes szak­mákban várhatóan munka­erő-hiány lesz. tFoIytatjukJ \ A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 50. évforduló­jának tiszteletére a Diósgyőri ! Gépgyár vállalatvezetősége az | Állami Biztosítóval közösen, j versenyfelhívással fordult a gyár valamennyi egységéhez, j főosztályához. A felhívás a jobb, a baleset-mentes munka- körülmények kialakítását igyekszik támogatni. A má­jusban megkezdődött verseny A Szovjetek Központi Vég­rehajtó Bizottsága és a Szov­jetek Pétervári Bizottsága egyaránt a SzmoJnij épületé­ben székelt. Nevük is azono­san csengett. Politikai állás­foglalásuk mégis mérföldekre volt egymástól. Mig a Közpon­ti Végrehajtó Bizottság az ideiglenes kormány árnyéka, eszköze volt már csak, addig a pétervári bizottság a forra­dalmi fejlődés motorjává vált. Az októberi napokban mar a forradalmi pezsgés volt a jellemző a Szmolnijra. A Szmolnij A Szmolnij Intézet a Néva partján terpeszkedett, néhány mérföldre a város központjá­tól, akkor városon kívülinek számított. Villamos kötötte össze a várossal, amely csiga- lassúsággal közlekedett. Az ok­tóberi napokban a villamosok különösen zsúfoltak voltak. A híres kolostor kg esés ku- polajú épülete messziről magá­ra vonta a figyelmet. A füst­kék, halvány díszítésű épület • szinte uralkodott a vidéken. Mellette húzódott a 600 láb hosszú, kétemeletes Szmolnij Intézet kaszárnyaszerű épüle­te. Az intézet a cári rendszer híres zárdája, ahol az arisztok­rácia leányait a cárné szemé­lyes védnöksége alatt nevelték. A híres zárda most a szovje­tek otthona, A második emeleten talál­ható az intézet bálterme. Pompás fehér terem, hatalmas csillárokkal, sok száz díszes villanyégővel. Két oldalt im­pozáns oszlopsor szeli át a tér- j met. A terem egyik végén, emelvény, mögötte két oldalt j sokágú villanykandeláber. Ró- ! gén ünnepségek alkalmával j Ide gyűltek ragyogó ruhában j a cári birodalom előkelőségei. Most: gyűlésterem. Állandóan j zsúfolva kopott ruhájú mun­kásokkal, katonamundérba öl­tözött egyszerű emberekkel. Véleményeit harca A röplapok, újságok, plaká­tok homlokegyenest ellenkező Politikai célokat, feladatokat hirdettek, s amint egy-egy brosúra, vagy röplap kézbe j került, ott, a helyszínen meg­indult. a vita a „védelem” ,és a *,vád” egyszerű, vagy hivatott képviselői között. E bonyolult politikai helyzetben kuszáitok voltak a célok érdekében meg­fürdetett politikai lépések. Kém volt könnyű eligazodni' közöttük. Két álláspont teljese® vilá­gos volt U A bolseviked egyértelmű- teél ja, hogy a hatalmat a szov-~ jetek kezébe kell adni, ami je-E len esetben a proletariátus ha-E talmának megvalósítását je-E lentené. Ez, mivel a burzsoá-E atia fegyveresen igyekszik el-7; nyomni a forradalmat, csak= fegyveres felkeléssel valósítha-- lő meg. Világos volt a bur-E zsoázia álláspontja is, melyE minden forradalmi lépést megE sík art semmisíteni. E A két álláspont között a kü-~ lönbözo kispolgári nézetek ésE törekvések tették bonyolulttá E ■az eligazodást. Miután e kis-E polgári nézetek széles töme-E írekre hatottak, nem lehetett E figyelmen kívül hagyni őket.E Alapvető cél e nézetek kilátás-= lalanságának megmutatása, sE az, hogy a tömegeket a helyes Ej — a bolsevik — álláspont felé” fordítsák. — A kispolgárt törekvésekre az- todott helyzet konzerválása™ volt a jellemző, mert ezek a= hatalomban ülve elégedetteké voltak a viszonyokkal. NemE látták azonban, hogy a bur-E raoázia csak addig hagyja eE Jas polgári pártok képviselőit a= hatalomban, amíg elég erős-H nek nem érzi magát mindepE *»ás erő elnyomására. E Az összes kispolgári vélemé-~ ínyekben a bizonytalanság ésé félelem tükröződött. s Az eszer (parasztpárti) űjságE így ír a fegyveres felkeléssel E kapcsolatos hírekről: E ezek a híresztelések— tsagy veszélyt rejtenek maguk-Z ban... E szörnyű időkben.é amelyeket most a forradalmid ttroszország átél, minden fel-s múa k&wmm polgárháború-S éarmedanakat kivéve — csak kijelentés maradt, hiszen a kötöttségek visszatartották az elmenni szándékozót. A kom­binát vezetőiben megvolt a jó­szándék, de a különféle kö­töttségek miatt az éjjeli mun­kát csak részben tudták anya­giakban is elismerni. A törvény központi irány­elvként csupán annyit mond ki, hogy a díjazás rendszerét a végzett munka mennyiségé­nek, minőségének és társadal­mi hasznosságának figyelembe vételével kell meghatározni. A vállalatok maguk választ­hatják meg a különböző ösz­tönző bérrendszereket és bér­formákat. A BVK él is ezekkel a lehetőségekkel. A kollektív szerződés-tervezet szerint első­sorban a három műszakban dolgozókat akarják jobban megfizetni. E szerint három éjszakás műszak esetén 25, azon túl 30 százalékos éjjeli pótlékot szándékoznak fizetni. Egy másik juttatás a juta- Lomszabadság. Kormanykitün- tetés esetén 3, miniszterinél 2, és vállalati kitüntetésnél 1 nap jutalomszabadságot szándékoz­nak adni. Ezt a juttatási for­mái máskor é alkalmazzák B izony, rég nem sikk ná­lunk konzervatívnak, maradinak lenni. Akire rásütik ezt a bélyeget, úgy I érezheti, mintha kimondták volna felette az ítéletet, hogy nem e világra való, hogy szá­nalmas figura. _ Társadalmi méretekben va­gyunk modernek! Áz új, a kor­szerű egyre-másra dönti le az elavultság falait. S ez az áram­lat betör mindenhová. Hódít a tánczenétől az építészetig. Hó­dít a. gazdaságpolitikában és a mindennapok munkájában is. Modern társadalmat építünk, szocializmust. Ez a társadalom nemcsak azért korszerű, mert mentes a kizsákmányolástól. Ez csak az egyik oldala. A má­sik, amí persze korántsem független az elsőtől, hogy ez a társadalom képes biztosítani Minden ember jólétét; “ Mert nem pazarolja a javakat, ha­nem ,a köz érdekében használ­ja fel. A köz érdekében. Ebbe azt is bele kell értenünk, hogy a leg­jobban, a legcélszerűbben. El­tértünk. ettől valaha? Valljuk be, igen. Ha nem is szándé­kosan, de eltértünk. Mert mindent egyszerre akartunk látni, s ezzel erőnkön felüli feladatra vállalkoztunk. Most hát segítségül hívjuk a gazda­sági élet törvényeit. Segítséget kérünk a piactól, az áru- és pénzviszonyoktól. Hogj' csak azt nézzük, amit látnunk kell, s látni képesek vagyunk. S igazodjunk az élet valóságos, torzítottan követelményeihez. Hogy megvalósíthassuk a leg­jobbat, a legcélszerűbbet, sok­kal kevesebb tévedés, kitérő árán. így lehetünk igazán mo­dernek. Modernek, a köz érde­kében. A korszerű gazdaságpolitika magával hozza a termelőerők további fejlődését. Megkívánja, és biztosítja is. Ä célul kitűzött gazdagságot, anyagi jólétet csak úgy érhetjük el, ha a korszerűség uralkodóvá válik az iparban, a mezőgazdaság­ban is. A szocializmus anyagi, technikai alapja új technoló­giákat, automata gépsorokat, és erősen gépesített mezőgazdasá­got jelent, 0» indézf elérni nem napok, Jll és nem is egy-két esz­tendő dolga. A modern iparért fizetni kell. Sok-sok ember szellemi és kétkezi munkáját kell erre áldoznunk. Kutatni kell. kísérletezni. Megfontolton, mégis merészen alkalmazni az újat. Felhasznál­va a hazai és a külföldi tapasz­talatokat is. A modernség egyik alapfel­tétele az eddiginél is eleve­nebb, pezsgő tudományos élet. Nem szabad lebecsülnünk tudósaink, mérnökeink eddig

Next

/
Thumbnails
Contents