Észak-Magyarország, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-25 / 252. szám

4 ÉSZAKMAGYAKOUSZAG Szerda, 1967. október SS. Politikai sanzonok az egyetemi előadóteremben Miskolci furcsaságok Gyakran mondják, hogy túl hangosak ezek a mai fiatalok, ■üvöltő a zenéjük. Lehetetlen nem odafigyelni rájuk, ami­kor énekelnek. Hát igen! Üvöl­tőnek és hangosak a fiatalok Es azt tartják, hogy rájuk fi­gyelnek, mikor elítélik az igaz­ságtalanságot, az emberek bőrszíne szerinti megkülönböz­tetést, a business háborúkat, nz atomhalált, a hétköznapok képmutatóit és a mindennapi élet fonákságait. Mert húsz­évesek, mert tisztasággal, rend­del, szépséggel teli életet akar­nak. A pol-beat új műfaj. A tele­vízió ez évben megrendezett el­ső fesztiválján ismerkedtünk meg legjobb magyar képvise­lőivel. Köztük volt a buda­pesti Gerilla együttes, ők el- sődijasok lettek, a második díjjal a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Mementó együttesét jutalmazták. A két együttes október 21-én közös esten mutatkozott be az egye­tem zsúfolásig megtelt I. elő­adótermében. A Gerillák már jelentős előadói múlttal rendelkeznek. Fesztelenül, természetesen mo­zognak a pódiumon. Nem szín­padias kosztümben szerepel­nek. Olyanok, mintha a hall­gatóság több száz tagja közül léptek volna fel a színpadra, garbóingükre feltüzött jelvé­nyük az egyetlen megkülön­böztető. a vietnami partizá­noktól kapták. Erre büszkék is — joggal. Bemutatkozó első számuk és egyben szignáljuk is: „Döntsd el, hova állsz”. Ez az indító elhatározottság követ­kezetesen végigvonul vala­mennyi dalukban. Külön fi­gyelmet érdemel az az élénk reakció, amit a világ külpoli­tikai eseményei kiváltanak be­lőlük és dalba öntve adnak elő. A beat-zene törvénysze­rűségeit megőrizve, hangulati­lag tökéletes atmoszférát tud­nak teremteni. Érezni lehetett a közönség feszült figyelmét, akár a görög partizánokról, vagy a kisemmizett négerek- ről énekeltek. Zeneileg legjobban sikerült a „Sűrű a dzsungel, oly egye­dül vagyok” című tempera­mentumos, lendületes számuk, bár itt a zene-szöveg összhang hiányzott. A kispolgári élet­forma kapott tőlük szellemes, fiatalos szemtelenségű frics­kát a „Hisz nem lehe. tudni, hogy holnap mi lesz”-ben. A „Disszidens”, ami „ecc-pecc kimehetsz, holnapután bejö- hetsz”-ként szinte az egész or­szágban slágerszerűen közis­mert, nagyszerű paródiája a nyugat-majmolóknak. A Gerillák saját szerzemé­nyeiken kívül Teodorakisz gö­rög zeneszerző dalával arattak sikert, más népek dalait is ügyesen használják fel, ami részben már a folk-beat felé mutat. Sikerükben egyaránt részes Szövegírójuk, Haraszti Miklós is, valamint az együttes tag­jai, Gergely Ágnes bölcsész­ig Az új gazdasági mechanizmus gyakorlata A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozásában megjelent Az új gazdasági mechanizmus gyakorlata című sorozat első kötete. A mű dr. Wilcsek Jenő tollából a vál­lalati tervezés problémáit fej­tegeti a gazdaságirányítás új rendszerében. Szükségtelen hangsúlyozni a téma rendkí­vüli fontosságát. A könyv egyik nagy érdeme a jó lo­gikai felépítés. Fontos össze­függésben vizsgálja a szerző a vállalati és az egyéni anyagi érdekeltséget. Rámutat, hogy „a vállalati döntési hatáskör nagyfokú növelése és e dönté­sek befolyásolása nem is kép­zelhető el az anyagi érdekelt­ség megfelelő rendszerének ki­alakítása nélkül." A fejtegetés azonban érinti az erkölcsi jel- jegű vállalati érdekeltséget is. Adósságot törleszt a mű az­zal is, hogy tisztázza" a válla­lati terv új jellegét, a vállalati tervezés információs bázisait és az érvényben levő termino­lógia alapján a különböző tervfejezeteket. Az informá­ciós bázisok közül különösen kiemeli a könyv a népgaz­dasági tervet, mint informá­ciós eszközt. ,.A tervgazdálkodás viszo­nyai között a vállalatok egyik legfontosabb tájékoztatási esz­köze a népgazdasagi terv ma­rad. A népgazdasági terv az elérendő legfontosabb célokon kívül a célok eléréséhez vezető utat is kijelöli, miután szer­ves részét képezik azok a gaz­dasági eszközök, amelyek a cél elérésének bizonyítására hivatottak. Már ebből a tény­ből is következik, hogy a vál­lalatok a népgazdaság várhat fejlődése tekintetében a leg jobban és legközvetlenebbül a népgazdasági tervből tájéko­zódhatnak.” Különösen figyelemre méltó, •hogyan a szerző az értékesí- és termelési terv összefüg­géseit fejtegeti. A különböző tervfejezetek elkészítésénél al­kalmazott részletes tervszámí- tásokat nem taglalja, mert ez­zel a sorozat közeljövőben megjelenő kötelei foglalkoz­nak. A soronkövetkező köte­teket olyan szakemberek írják, akik részt vettek a reform ki­dolgozásában. A kötet nagy érdeme az is, hogy függelék­ben felsorolja az MT és GB vállalati tervezéssel kapcsola­tos határozatait. A 12100 példányszám bizo­nyára gyorsan gazdára talál. Takács Imre hallgató, a középiskolás Vá- : mos Tibor és az egyetemista ! Berki Tamás (külön figyel- j met érdemel a „Neurasténia j grávis” előadásakor megmu- mutatkozó színészi tehetsége), j B55S2ggjjgl A Mementó együttes tagjai: Csanádi Pál, aki egyben szö­vegíró is, és a két gitáros, j Ihász Károly és Koczor Attila. Eddig csak a televízió kép- ! ernyőjén láthatta őket Miskolc közönsége és egyetemista kol- j légáik is most ismerték meg [ műsorukat. Első bemutatkozó, estjük volt, így érthető a kez­deti elfogódottság, félszegség, ami az előadás folyamán fok­ról fokra felengedett. Az együttes neve Mementó, és da­laik ennek a meghatározó név­nek a jegyében születtek. Pultrantóra emlékeztek, aki a miskolci egyetemen kapott vö­rösdiplomát és hazájában meghalt népe szabadságáért Szinte requiem-szerű komor- ságú a japán halált felidéző daluk, ami egy kislány szavai­val kezdődik, aki az égre néz és nem látja a „napocskát”, helyette azt mondja, „nézd anyu, gornbácska”, és ez a vád­ló gyerekhang döbbenetét kelt, lelkiismeretet ébreszt. Olykor túlzottan drámainak éreztük hangvételüket, ami aránytalanságokat okozott, ze­nei hiányosságaikat felszínre hozta és átcsapott az érzelgős­ségbe. Viszont a „Pillangók” és a „Nem baj, ha nincs fejed, csak kalapod legyen” szöveg és zene összhangja igen kel­lemes meglepetés volt. A játé­kos, gúnyos hang mögött saj­nálatos, szigorú igazságról szólnak. Megszívlelendő külö­nösen a „Nem baj. .la nincs fejed, csak kalapod legyen", mely* konkrétan miskolci és egyetemista problémát vet fel. Arról a bizonyos Szinva-terv- ről szól, amit eddig három végzős egyetemista választott di ploma tervéül, de hiába lel­kesedtek, a „kalaposok” vála­sza csak ennyi volt: — „fiatal még maga barátom”. Külön érdeme q miskolci együttesnek, hogy művészi ve­zetés nélkül, csak saját ere­jükre, lelkesedésükre támasz­kodva dolgoznak. A két együttes műsora jól egészítette ki egymást, a Geril­lák alapos zenei kultúrája, könnyebb hangvételű dalai és h Mementó együttes filozófiai ; mélységű számai egyaránt j hozzájárultak a jól sikerült| esthez. Sütő Enikő i M ért ősszel? En is azok közé tartozom, akiknek eddig még senki sem magyarázta meg, hogy miért mindig ősszel kezdik meg az utak, parkok felbontását. Nyá­ron szebb, szárazabb az idő, könnyebben lehetne elvégezni a nehéz kubikos munkát. s lefektetni a szükséges csöve­ket, vezetékeket. Az elavult, több évtizedes csövek, kábe­lek cseréjére szükség van, ezt megértem. De miért éppen ősszel esőben, sárban, sok-sok ember bosszúságára? Az is le­het, hogy ez csali rossz hagyo­mány, de az is lehet, hogy csak én nem értem a dolgot? Falbontás I A Kossuth utca 11. sz. alatt I levő épület belső udvari részét I gyönyörűen rendbehozták. A I munka sokáig tartott, de meg- [ érte, mert az építők, a festők szép falakat adtak át a meg­rendelőknek. S mint ahogyan lenni szokott, az örömbe jócs­kán vegyült az ürömből is, mert alig száradtak meg a szép falak, megjelentek a sze. relők, és dirr-durr, belevág­tak az immár száz éves, de megfiatalított falakba. Huszon­öt—harminc centiméter széles­ségben, és jó mélyen körülfa­ragták az épületet Mi lesz itt? — kérdezték sokan. Ha­mar kiderült: vezetékeket he­lyeznek a falba. Így írja elő a terv. S a mun Ica ismét meg­indult Most már csak arra lesznek kiváncsiak az épület­ben dolgozó emberek, mit ír még elő a terv, amelyet jó lenne, ha felborítana az élet, mert az ilyen rossz terv nem érdemel mást (És a tervező mit érdemel ?) Szénbordás Be kell szerezni a téli tüze­lőt. Gépkocsikkal, lovasfoga­tokkal hordják a szenet s ál­talános vélemény szerint jobb szenet, mint tavaly vagy az­előtt. Ez igen jo dolog. Az viszont már nem, hogy a sze­neskocsik keresztül gázolnak a parkokon^ a bérházak erké­lyei alatt, a befüvesített terü­leteken. S leöntik a szenet oda, ahová éppen sikerül. Tönkre megy a drága pénzen parkosított, füvesített rész, amelyre oly nagy gonddal vi­gyázott egész nyáron át a kertészeti vállalat. Mit lehet­ne, mit kellene tenni az ilyen durva munka ellen? Mert kel­lene valamit, hiszen évről év­re megismétlődik! Kézi adagolás Álltunk a sorban és néztük csodálkozva, hogy a „frissen- sült” részlegnél a két fehér- csákós fiatalember kézzel rak­ja a húst, a tonhalat a rizsá­ra. Kézzel, csak úgy, min­denki szemeláttára. Hogy min csodálkoztunk? Azon, hogy honnan veszi a bátorságot ez a két legény az étel ilyen pri­mitív előkészítésére. Többen furcsa megjegyzést is tettek, de nerc számított. A két fia­talembernek nyilván az lehet a véleménye, hogy jobb kéz­zel, mint a technikai eszkö­zök segítségével. Mindez, a na­pokban a Béke-téli új étte­rem-kombinátban történt, s meg is kérdeztük a vezetőt : — Mi erről a véleménye? — Ezt felelte: — Figyelmeztetem őket! — Kell is, mert az ilyen „apró” dolgok csorbát ejtenek az egyébként jó hírnévnek ör­vendő étterem becsületen; amelyet a koszt jó iuinőségé- vel vívott ki, rövid idő alatt Kék tornacipő Sehol sem lehet kapni isko­lai tornacipőt Az iskola vi­szont követeli. S azt is, hogy fehér színű legyen. A keres­kedelem viszont csak kéket adhat a kedves vevőnek, mert ilyet kap a Tisza Cipőgyártól. Illetve a kék színűből is csak nagyon keveset. Az elmúlt na­pokban az egyik sportszerbolt mindössze 40 pár kék torna­cipőt kapott. Meg is rohanták érte az üzletet, szerencsére én is kaptam belőle, de bevallom becsületesen: protekció segít­ségével. Hogy aztán mit szól majd az iskola, nem tudom» remélem a kék szín miatt new* kap 1-est a fiam, Utói rat Mégis szeretem ezt a várost; így ahogy van, felásott utcái­val, a kézi adagolásé rizses tonhalával, kék tornacipőjével és még sok-sok bosszantó hi­bájával együtt. Mert rohamo­san fejlődik, sok szépet ad és tartogat lakóinak. Ezért én is azt vallom: szívet cseréljen, ki várost cserél. Azért a hibákat is szüntes­sük meg! Gyorsabb tempóval, mint eddig! Szegedi László OZIMŰSOR BEKE: 26—29: Aida. Színes olasz. Csak du. fél 4, háromnegyed 6 és 'Jß- án este 8-kor 1s. 27: Katonalá­nyok. Magyarul beszélő olasz- francia. Csak 16 éven felülieknek! Csak este 8 órakor. 28: Drága John. Svéd. Széles! Csak 18 éven felülieknek;. Csak este 8 órakor. 29: Egy szerelem három éjszakája. iskolában. Csehszlovák. Veszélyben az alagút. Román- szovjet. Széles. K: hétköznap 6 éa 7, vasárnap fél 4 és fél 6 óra. M. 29. fel 11: Pásztorkirály. TÁNCSICS: Kot emelet boldogság. Széles. 28: A hetedik Színes csehszlovák— 26-27: Magyar, kon t inén Színes magyar. Széles. Csak este jugoszláv. Széles. 29—30: A kalóz- 8 orakor 30: A^Mqna .^isa, lo.ly.aja. .kapitány. Színes francia—spanyol­lá gyárul beszelő, színes olasz— olasz. Széles. 31: Germinál. Fran­Széles. A Magyar Rádió miskolci stúdiójának műsora IA US méteres hullámhosszon U—U óráig) A riportereké a szó. A Borsodi Vegyikombínátból je­lentjük. Körséta a szerencsi üzemekben. Szóló hangszer: a trombita. Lányok, asszonyok. A megye sportéletéből. Előadó: a szerző Csak este 8 óra- cia— magyar, a „NAGY FILMEK’* sorozatában. K. du. fél 5 és fél 7. M. 29. 18 óra: A „lord” és ban­dája. francia, kor. 31: A főnök inkognitóban. Színes francia. Széles. Csak este 8 órakor. November 1: Érzelem. Színes olasz. Csak este 8 órakor. M. 29. fél J.O es fél 12: Hattyúdal. KOSSUTH FILMSZÍNHÁZ délelőtti műsora: 26—27 és 29: Az özvegy és a szá­zados. Magyar. Széles. 28: Aida. Színes olasz. 30: Férfi, akit szere­tek. Magyarul beszélő szovjet. Széles. 31—1: Hétfő, vagy kedd. Jugoszláv. Széles. K: délelőtt fél 11, vasárnap fél 10 és fel 12 óra. KOSSUTH FILMSZÍNHÁZ délutáni műsora: 26—30: Az özvegy és a százados. Magyar. Széles. 31—1: Hétfő, vagy kedd. Jugoszláv. Széles. K: du. 4 és fél 7 ora. M. 29. fél 10 és fél 12: Az. özvegy és a százados. Rendes helyárral. | FÁKLYA: 26—27: A férfi egészen más. Ma­gyar. Széles. Csak 16 éven felii- llieknek! 28—29: Bűntény a leány­„Becsületes megtaláló“ (í 942-ből) Valaki elvesztett Pesten egy barna, cipzárat, aktatáskát, amelyben 8 arany karperec és 2 arany cigarettatárca la­pult 6000 pengő értékben. A károsult 1000 pengő jutalmat ígér a becsületes megtalálónak. Ila az ember ilyesmit olvas, először is irigység tölti el, miért nem ő a „be­csületes megtaláló”. Azután gondol­kodóba esik, mit tenne, ha ő volna az. A gondolkodóbaesés természetesen kinél-kinél más eredményre vezet a lelki-erkölcsi adottság, jólneveltség, társadalmi helyzet és előélet szerint Engem például, aki büntetlen előéletű, intuitív lelki adottságú, bizonyos szempontból erkölcsi alapon álló, ér­telmiségi foglalkozású, sokféle köte­lemmel terhelt egyénnek számítok, ilyen esetben elsősorban a károsult bűbájos kedvessége ejt gondolkodóba. Miért van az, hogy oly vakon előlegezi a megtalálónak a becsületes jelzőt a „szerencsés” helyett, noha Igen jól tudja, hogy a kettő között, például a jelen esetben, még az ezer pengő elle­nére is nettó 5000 pengő értékkülönb­ség áll fenn a „szerencsés” jelző javá­ra? Érdemes-e hát a „becsületes” jel­zőre pályázni a „szerencsés” helyett7 Ha érdemesnek tartanám, — tekintve, hogy magas rendű és kényes, fnorális érzékkel rendelkezem —, elfogadnám az 1000 pengős jutalmat, vagy azt mon­danám: — Nézze, tisztelt kárvallott, én be­csületes, nem pedig szerencsés megta­lálóként adom át önnek az elveszített értékeit, s a becsületesség fogalmával nem fér össze annak a jutalmazása. Mert. aki csak jutalom ellenében be­csületes, mivel sem különbözik a sze­rencsés megtalálótól, aki sem juta­lomért, sem ingyen nem adná vissza a talált értéket. Hiszen felbukkanhat itt az a gon­dolat is, hogy az a „becsületes meg­találó”, aki 1000 pengős jutalomért szívesen adja vissza a 6000 pengős ér­téket, nemkevésbé becstelen, mint az a szerencsés megtaláló, aki a talált ér­téket egyáltalán nem szolgáltatja be. Mert az ilyen ember körülbelül így okoskodik: — Jobb az az ezer pengő, amihez még a „becsületes” jelzőt is kiérdem­iem, mint az a 6000 pengő, amiről, ha kiderül, hogy jogtalan úton jutottam hozzá, még kemény büntetést kapok érte. Ezekkel a félelemből és jutalom el­lenében becsületesekkel szemben va­jon őszintén hálásak-e a kárvallottak? Nem gondolják-e azt, amikor a jutal­mat kiguberálják, hogy ez a pasas na­gyobb gazember — csap éppen hogy gyáva gazember —, mint azok, akik nem akarnak jutalom ellenében be­csületeseknek látszani? Szóval egy ilyen eshetőség, amely engem juttatna a kincstalálók helyze­tébe, annyi kérdés elé állítana, hogy eleve irtózom, mi történnék velem, ha holnap az utcán egy 100 000 pengős paksamótát találnék. Milyen aggodal­mak között várnám az újságokban a hírt, hogy 10 ezer pengőt kapok, mint becsületes megtaláló, ha leletemet be­szolgáltatom a rendőrségen! Kijelen­tem, hogy már most szidom, korholom és ellenségemnek tartom azt a slend- rián, felületes, szórakozott, semmire­kellő, kedves kárvallottat, akinek az elvesztett 100 ezer pengős paksamétá- ját — vesztemre! — én fogom meg­találni. De minden skrupulusom ellenére távolról sem akarom kiábrándítani a kárvallottakat ama hirdetési ösztönük eredményességének a tudatából, hog’ a „becsületes" cím előlegezése szörnyű varázserőt jelent, mert hátha valami kor én leszek az a szerencsés kárval­lott, aki csak úgy mirnix-dirnixKnyol< arany karperecét és két arany ciga­rettatárcát veszíthetek el az Aréna úton. Mit lehessen tudni!... Hajdú Béla 8/tKHA: SS—37: A tolvaj. Francia. Széles, 28: Egy szerelem három éjsza­kája. Színes magyar. Széles. Sá­st: A kalózkapitánj'. Színes fran­cia—olasz—spanyol. Széles. K: du. háromnegyed 5 és 7 óra. M. 29. fél u óra; Üzletemberek. SAGVARI: 26—28: A kalózkapitány. Szfned francia—olasz—spanyol. Széles. 29: A hetedik kontinens. Magyarul beszélő csehszlovák—jugoszláv, Széles. 20—31: Pardaillan lovag, Színes francia—olasz. Széles. Ki du. fél 5 és háromnegyed 7 óra, P13TOFI: 26—27: Segítség! Gyilkos! Olasz, Széles. 28—29: Két emelet boldog­ság. Magyar. Széles. 30—31: Asz- szonyok kálváriáié. Román. Szé­les. Csak 16 éven felülieknek! Ki hétfő, csütörtök, vasárnap fél i és háromnegyed 7 őrá. kedd, pén­tek. szombat háromnegyed 7 őrá, M. 29. 10 óra: Ordasok között. ADY — TAPOLCA: 28—29: Orvosság a szerelemre. Magyarul beszélő lengyel. 1: A ti­tokzatos szakács. Szovjet. Széles. K: szerda, szombat cs vasárnap este fél 7 óra. BÜKK: (Miskolc-Hámorj 26—27: A cár és a tábornok. Bol­gár. Széles. 29—30: Mese a fehéé Mórról. Román. Széles. K: du. 6 óra. Rövid filmek kedvelőinek: Béke: Oktobe.r 25: Oda. 26 —99: Utazá­sok a világ körül to. 30—l: Szu­dánban jegyezték feL Kossuth: 25: Ilyen ez a háború. »8: Utas»» világ körül ío. 30—31: Szír» Jegyezték fel. 1: Valdájl sok dánban etűdök. Bükk (Hámor): 26—27: Pelikánok Fáklya: 36—27: Beszélnek 28- 29: Es otthon? vívók. Petőfi: 28—29; Ságvári: 28—28: világában. * gyerekein 30—31: ököl» Zarándokút. Navigáció históriája, tudni akarok. 29! / Mindent Szikra: 26—27: En, Varga Júlia. *8: Wo» dern otthon. 29—31: Munkásőrség! Táncsics: 26—27: KRESZ, avagy hogyad közlekedj unit,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents