Észak-Magyarország, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-22 / 250. szám
Vasárnap, UMTÍ. október 22. ESZ AKM A GT AK ORSZÁG 5 Otren éve történit A forradalom születése A Karpovka-part sötét, népiden külvárosi utca Petro- grádban. Az utca közepén egy munkás álldogál. Időnként egy-egy alak tűnik fel az utca végéről, s bemegy a 32. számú házba. A ház bejáratánál, hogy kintről ne láthassák, egy másik munkás áll, s minden érkezőnek az arcába néz. Ebben a házban, Szuhanova lakásán ült össze október 23-án (10-én) a bolsevikok Központi Bizottsága. A lakás előszobájában a sok kahát, sapka és kalap között még egy őr üldögélt. Bajuszos, öreg munkás. Bent a szobában lassan gyülekeztek a bizottság tagjai. Az érkezők kutatva néztek szét a szobában. Mindenki tudta, hogy a júliusi napok óta először Lenin is részt vesz az ülésen. Amikor megjelent, csak azok ismerték fel nyomban, akik az utóbbi napokban már találkoztak vele. Aztán mozgásáról, kemény, átható, mégis melegséget árasztó tekintetéről, s a feléje forduló érdeklődésről felismerték a többiek is. Mindannyian melegen és baráti szeretettel köszöntötték, majd élénk beszélgetésbe kezdtek. Lenin, akinek hiányzott megszokott szakálla és bajúsza, fejét pedig őszcs paróka fedte, még mindig nehezen szokott hozzá új külsejéhez. Beszéd közben gyakran állához nyúlt, máskor fjedig mindkét kezével haját simította végig. Lassan együtt voltak a Központi Bizottság elérhető tagjai: Dzerzsinszkij, Kamenyev, Sztálin. Szverdlov, Troekij, Zinovjev és mások. Forradalmi bátorság A Központi Bizottság ülésének első napirendjeként Lenin tartott beszámolót a politikai helyzetről. Korábban kifejtett álláspontját hangoztatta újra: itt az ideje, hogy a párt felkészítse a tömegeket a fegyveres felkelésre. — Szeptember elejétől bizo- nyos közöny észlelhető a felkeléssel kapcsolatban — állapította meg Lenin. — Ha azonban komolyan fogjuk fel azt a jelszót, hogy a szovjeteknek meg kell ragadniok a hatalmat, az ilyen halogató és bizonytalan álláspont megengedhetetlen és súlyos hiba. A fő figyelmet a felkelés technikai előkészítésére kell összpontosítani, mert már eddig is túl sok időt vesztettünk. E téren egy pillanatig sem lehet késlekedni rá. hogy a felkelés rendszeres előkészítését politikai bűnnek tartsuk. A halogatás — veresé« P A beszámoló felett heves vita bontakozott ki. Kamenyev nyomban előállt különvéleményével. Nem helyeselheti a fegyveres felkelés tervét, mert a forradalom művészete nem enged meg katonai összeesküvést, márpedig a Lenin által javasolt terv ezt jelentené. Nem helyeselheti a tervet elméletileg sem, mert az ilyen összeesküvés idegen a marxizmustól. Troekij nem foglalt ugyan állást a terv elleti, de azt javasolta, hogy a felkelést ne kezdjék meg a II. szovjetkongresszus előtt. Még nem elég erősek a harcra. Lenin élesen szembeszállt a javaslatokkal. Kamenyev álláspontja a forradalom követelményének teljes figyelmen kívül hagyását jelentené. Visz- szautasította Troekij javaslatát is, mert minden halogatás időt enged az idegilenes kormánynak s nyílt felhívást, hogy erőket gyűjtsön a forradalom ellen. — Milyen értelme lehet az alkotmányozó gyűlésig várni — tette fel a kérdést Lenin. — A gyűlés, mert küldöttei között az eszerek és a mensevi- kek többségben lesznek, nyilvánvalóan nem tart velünk. Ha ezt előre tudjuk, értelmetlen dolog várni, mert csak nehezíti dolgunkat, és segíti az ideiglenes kormányt. Troekij kénytelen volt meghajolni az érvelés előtt. A Központi Bizottság tagjainak többsége helyeselte Lenin tervét. A lenini terv realitását támasztotta alá a harmadik napirendként megtárgyalt Minszk és az északi front címmel, Szverdlov által megtartott beszámoló. Szverdlov határozottan közölte, hogy Minszkben készek a fegyveres felkelés technikai feltételei, és a minszki bolsevikok felajánlották, hogy egy forradalmi hadtestet küldenek Petrograd megsegítésére. A bejelentést a Központi Bizottság tagjai örömmel és megelégedéssel fogadták. Megállapították, hogy Petrográdban kellő erő áll rendelkezésre, de szükség esetén számítanak a segítségre. A Központi Bizottság tagjai végül szavazással döntöttek a fegyveres felkelésről. Csak Zinovjev és Kamenyev szavazott ellene. A határozat így kötelező akcióprogrammá vált. A felkelés politikai irányítására megalakították a Központi Bizottság Politikai Irodáját, melynek vezetője Lenin lett. Kfinvv volt a párnája Késő éjjel volt már, amikor a Központi Bizottság e történelmi jelentőségű ülését befejezték. Lenin nem mehetett vissza gyalog a viborgi városrészben levő illegális lakására. Az ilyen hosszú út kockázatos vállalkozás lett volna, hiszen a rendőrségi kopók mindenfelé bolsevik vezetők után szaglásztak. Ügy döntöttek, hogy a közelben levő Pevcseszkij utcában, Eino Rahja lakásán tölti az éjszakát. Kicsi volt ez a lakás, s nem volt fölösleges ágy: Rahja saját ágyát akarta Leninnek átengedni. Lenin azonban visz- szaulasította. s a padlón aludt. Feje alá könyveket rakott párnának. Bár nyomták a hosszú nap fáradalmai, Lenin még sokáig gondolkodott. Zinovjev és Kamenyev álláspontja nem lenne veszélyes, de bennük a bolsevikok egy részének kételye tükröződhet. Ez pedig baj. Csak úgy lehet győzelemre számítani, ha mindenki eltökélten hisz benne. Újabb próbát kell tenni, milyen széles ez a kétely. Igen — aktivisták bevonásával újabb központi bizottsági ülést kell tartanunk, hogy bebizonyítsuk álláspontunk helyességét, és mi is megbizonyosodjunk: helyesen ítéljük meg a tömegek és a forradalom helyzetét, ... Éjszaka volt. Sötét éjszaka. Keleten azonban lassan megtört a sötétség, s a hajnal halvány fénye utat tört magának. Lehóczky Alfréd Mérlegen Miskolc és Ózd közlekedésfejlesztési terve Elektronikus számítógépek dolgozzák fel az adatokat Ingázó k — Figyelem! Figyelem! A Halmajig közlekedő személy- vonat 14 óra 55 perekor indul! Erős és tiszta a hangszóró. Tompítja, zavarja azonban a pályaudvar szokásos zaja. Mozdonyok csühögése. sípolása. szerelvények zakatolása, csomagszállító kocsik zörgése, | a forgatag hangoskodása. A vonalban ülőket mindez nem zavarja. Legalábbis a ' rendszeresen utazókat. Meg- ! szokták. A zsibongásban épp- : oly nyugodtan alszanak, beszélgetnek. olvasnak, vagy éppen tanulnak, mintha csend volna. Talán ezért is oly köny- nyű felismerni a miskolci Tiszai pályaudvar napi 50—55 ezer utasa között őket, a bejárókat. Vagy ahogyan a vas- j utasok nevezik: az ingázókat. Most a diákokról nem szólunk, csak a munkásokról. Általá- ! ban 20—25 ezren vannak. A : hét végén és a hét első napján még többen is. Akkor 75—80 I ezer utas fordul meg naponta 1 a pályaudvaron. Ezek 30—35 százaléka a haza-, illetve visszautazó munkás. Rengeteg időt töltenek vonaton. Család- | jüktől, vagy pihenésüktől, szó- I rakozásuktól veszik el az órá- i kát. Miért ingáznak? Milyen j munka vonzza őket a városba? És miért nem marasztal- j ja őket a falu? Radvánvi Tiborral, a Tiszai pályaudvar helyettes állomás- főnökével kérdezgettük őket. O Verik a „blattot”. Igen, ez is tipikusan a bejárók időtöl- I tése a vonaton. Az egyik tár- | saságot idős munkásember fi- ! gyeik — Nem unalmas? Mármint ' a bejárás. — Februárig még kibírom. Akkor megyek nyugdíjba. Czifrus Pál. ongai. Hőkezelő a Diósgyőri Gépgyárban. Há- 1 rom műszakban dolgozik. | 1937-től tíz és fél éven át ke- ] rékpáron járt be Ongáról. Ak- 1 kor ott még nem volt biztos megélhetési lehetőség. Sokan rákényszerültek tehát az ingázásra. Fáradt, elnyűtt, idős emberként pedig mi újat kezdjenek falujukban? Most már megvárják a nyugdíjat. Ami azonban maibb gondot árul el: Czifrus Pálnál fiatalabb emberek is gyári, vállalati nyugdíjra várnak. A kártyacsaták oldott hangulatában kibuggyan belőlük: — Csak már ki lenne a tíz évünk a nyugdíjjogosultsághoz! Sokan közülük hét évvel ezelőtt, a tsz-ek újjászervezésekor jöttek a városba. — Hát úgy igaz: nem bíztunk az átszervezésben. — A családnak, meg stabil jövedelem kellett! — Az új nyugdíj rendelet? No igen, hallottunk már róla. Hogy beszámítják a városban töltött munkaéveket is. De hát.,. — A komám azt mondta, hogy ez csak propaganda. Mert vissza akarnak hívni bennünket a faluba. No, majd utánanézek. a Sípolás Percnyi pontosan indul a halmaji vonat. Viszi Ongára Czifrus Pált. Czinka Károlyt, viszi Alsóvadászra Tóth Jánost és Papp Józsefet, akik például több, ruint tíz éve hajnali háromkor kelne!*, hogy időben érjenek a Lenin Kohászati Müvekbe, és visz még sok-sok másutt lakó munkást. Üjabb szerelvény zsúfolódik tele: a füzesabonyi munkásvonat. A diákokon kívül kevés fiatalt látni rajta. — A fiatalok már alig csavarognak. Visszahúzódnak a faluba. — Már akiknek szakmájuk van' Mert rájöttek, hogy kényelmesebb is otthon, meg aztán jobban meglelik számításukat. — Főleg, amióta nálunk. Mezőkeresztesen is van már gépjavító. Kellenek a lakatosok, a hegesztők. — Meg a tsz-ben is jó a kereseti lehetőség. Két mezőkeresztesi ember. Jurácsik Elek és Szokoli Pál társalog így. Egyikük 1938-tól, másikuk 1936-tól vonatozik a diósgyőri kohászatba. — Akkor nem volt földünk, hát behajtott az ínség. Fiatalon. © Nos. azt a két legényt ott, bizonyára nem az ínség hajtotta be a pályaudvar éttermébe! — Fél órával indulás előtt ideértünk, hát leültünk egyegy pohár sörre. Itt kényelmesebb, kulturáltabb, mini a talponállónál. Tényleg csak egy-egy pohár sört isznak. Mindketten villanyszerelők a Miskolci Műanyag- és Ve- gyicikkgyártó Vállalatnál. És mindketten Méra községbeliek: Czimbalmos Gyula. Angyal István. Reggel négykor kelnek. este hat órára érnek haza. — Nem jobb volna otthon dolgozni? Összenczndk. A csarnok első vágányán szerelvény halad át. A resti ablakán beveti árnyékát, robaját. — Az én édesanyám a tsz- ben dolgozik. És zárszámadáskor még ő fizetett vissza — így az egyik fiú. Aztán a másik: — Tessék nézni, én fiatal vagyok, szeretek szépen öltözködni. olvasni, számkozni. A ruhákból, a könyvekből, vagy a lemezekből pedig minden hónapban, sőt. héten megjelenik valami új A tsz meg mit fizet havonta? Ha fix fizetést adna. én is hazamennék. Nekem se öröm ez az ingázás. • Dohognak a gőzmozdonyok, ezek a kormos, régi masinák, de már korántsem tudnak annyi zajt csapni, mint még eg.v éviizeddel ezelőtt. Sorra kicserélik őket. Suhanó, színes, csendes villanymozdonyok kerülnek helyükre. Korunk, a fejlődés sok gondot megszüntet A zakatoló, rázó, fapados „dobozok”, a kéttengelyes (alig 40 ülőhelyes) vasúti kocsik helyett Is bőrülése*, jól fűthető, 150 férőhelyes kocsikban utaznak az ingázók. A MÁV sokat tesz kényelmükért. Korszerűsítések, bővítések. Milliárd forintos kiadások. A népgazdaságnak. Ezeket csökkenteni? Számoljunk csak: csupán Miskolcon hány ezer az ingázó? És mennyien maradhatnának otthon? Nézzük meg: min múlik? Kinek nem érné meg? Kuttkav Anna Több száz vagon téli tartalék a MEK raktáraiban Lenin megállt kissé fejtegetésében, majd folytatta: — Az élet most rendkívül élesen vetette fel a kérdést. A döntő pillanat közel van. A nemzetközi helyzet olyan, hogy a kezdeményezésnek a mi kezünkben kell lennie. A Központi Bizottság tagjainak többsége helyeslőén, egyetértőén bólintott. Csak Zinovjev és Kamenyev arcáról lehetett ellenvetést leolvasni. Lenin jól ismerte álláspontjukat, s most egyenesen hozzájuk intézte szavait — A helyzet július óta alapvetően megváltozott. A tömegek többsége most mögöttünk van. A politikai helyzet teljesen megérett a hatalom átvételére. Ha valaki a tömegek távolmaradására és közönyére hivatkozik, nem veszi észre, hogy e közöny éppen azzal magyarázható, hogy a tömegek már torkig vannak a szavakkal és a határozatokkal. Aztán Lenin még nyomatékosabban jelentette ki: — A fegyveres felkelés sikerét az agrármozgalom széles körű kibontakozása is segíti. Valamennyi föld átadása a parasztok általános jelszavává vált, s ez megadja a másik oldalon legélesebb politikai fellépés feltételét. A fő dolog most: a felkelés technikai előkészítése. Ez a lényeg. Nem lennénk forradalmárok, ha a mensevikekhez és eszetekhez hasonlóan hajlamosak lennénk Csütörtökön és pénteken a Közlekedéstudományi Egyesület rendezésében Budapesten neves tudósok, gyakorlati közlekedési szakemberek, tervezők konferenciát tartottak, amelyen megvizsgálták a vidéki városok — közöttük Miskolc — közlekedésének helyzetét is. Az előadók kifejtették, hogy korunk két sajátossága, a technika fejlődése és a népesség-tömörülés, az urbanizáció érezteti hatását a magyar vidéki városokban és különösen nagy jelentőségű ez a körülmény az óriási léptekkel fejlődő Miskolcon. Éppen ezért új módszereket kell alkalmazni a vidéki városok közlekedésfejlesztési terveinek kidolgozása során. A forgalom előrebecsülése és az úthálózat terhelésének becslése régi módszerrel, manuális adatfeldolgozással már nehezen oldható meg. Előadásukban Hegyi Kálmán. Hisz Győző, Magon Judit ismertették a Miskolcon 1967. május 11-én és 12-én tartott, forgalomszámlálás tapasztalatait. Akkoriban 420 kék karsznlaggal. ellátott diák — a szakemberek irányításával — SOS 000 utast „számolt meg”, akik közül 95 000- nek — az utazással kapcsolnia _ különböző kérdéseket t cjiek fel. A számlálás során mintegy 100 000 utazás jellemző adatait regisztrálták. gzt követően egy hónappal közúti forgalomszámlálás volt Miskolcon, és a kiosztott 10 000 kérdőívből több mint 4000 kitöltve érkezett vissza a vizsgálatot végző Üt-, Vas- úttervező Vállalathoz, az UVATERV-hez. A terv hét fontos témaköré Az adatok feldolgozása és összegezése során kitűnc. hpgy Miskolc legforgalmasabb körzete a Béke tér és környéke. Ezt a területet egy nap alatt 6080 jármű és 30 000 utas kereste fel. Az adatfelvétel során nyert számadatok önmagukban még csak tájékoztató értékűek. Arra világítanak rá, milyen fokon állunk ma a közlekedési ellátottságban, honnan indulunk el ahhoz, hogy a kulturált közlekedés igényeit a mindenkori fejlődésnek megfelelően elégíthessük ki. Miskolc város közlekedésfejlesztési terve két témakört ölel fel. Az egyik: a vitlamos- és autóbuszhálózat fejlesztése az utazási igények lehető legjobb kielégítésére, a másik: a városi úthálózat, fejlesztési terve. A terv elemzi a távlati lehetőségeket, ezen belül az úthálózat egyes szakaszainak átépítésére, bővítésére vonatkozó intézkedési tervet. A közlekedésfejlesztés a forgalomszámlálás adatain kívül a távlati adottságok szempontjából a már elkészült város- rendezési tervet veszi alapul. Így például tartalmazza azoknak a forgalmi igényeknek káélégítésére vonatkozó elképzeléseket, amelyek az Avas-tető. majd a tetemvári városrész beépítésekor fognak jelentkezni. A számítógépes eljárás segít abban, hogy az úthálózat bővítését a szakemberek mindig a legmegfelelőbb időpontra javasolhassák. Ebtől várnak eredményt arra vonatkozóan is — egyebek között —. mikor kell Miskolcon kiépíteni az úgynevezett északi tehermentesítő utat, amely a város kelet—nyugat irányú gyorsforgalmi útja lesz. mikor kell majd a Béke tér környéké-n kétszintű forgalmi rendszert bevezetni, vagy gazdaságos lehet-e egy Avas alatti közúti alagút építése az egyetemi város és az Eszperantó tér között. A'aoy buszok, tehermentesítő utak A konferencia elemezte a csuklós autóbuszok forgalomba állításával kapcsolatos kor- dés-komplexumot is. Megállapította: csak olyan vonalakon szabad csuklós buszt közire kedtetni, amelyeken ezek a járművek legalább 6—10 percenként, megfelelően kihasználva, tehát gazdaságosan közlekedhetnek. Miskolc szempontjából is érdekes az a megállapítás, hogy vidéki városainkban föld alatti gyorsvasát, vagy kéregvasút építésével nem lehet számolni. Miskolcon megmarad a villamosvasút, és a távolabbi jövőben 250—350 személyt befogadó jármüvekkel látják el a Tiszai pályaudvar - Vasgyár-Diósgyőr vonalat. A belvárosi. szűk útvonalon azonban a városrendezési ter vben szereplő déli és északi tehermentesítő űt megépítése után a villamosvasút mellett csak célforgalom marad meg, ezenkívül a városban kiterjedt autóbusz-közlekedessel kell számolni. Bonyolult feladatok Ózdion A konferencián szó esett Ózd közlekedésfejlesztési tervének előkészítéséről is. A készülő közlekedésfejlesztési tervben számos problémát kell megoldani. A 25-ös számú, Kerecsend—Bánréve közötti fő üt várost érintő szakaszát új nyomvonalon kell vezetni, mégpedig úgy, hogy a városból bejövő és g városból kimenő forgalom megfelelő kapcsolatba jusson a fő útvonallal, továbbá: meg kell oldani egyes városrészek és a kialakulóban levő új városközpont között a legmegfelelőbb kapcsolatot, Az egyes városrészek között lehetőleg úgy kell ösz- szeköttetést teremteni, hogy bizonyos vonalak elkerüljék a városközpontot. Mindkét feladat megoldása elég bonyolult, éppen ezért az elektronikus számítógépek bevonásával jó néhány variáció készül, amelyek közül a szakemberek legjobbat választják majd Egyre több termelőszövet-' zet kapcsolódik be megyénkben közvetlenül is a lakosság zöldség-gyümölcsellátásába. örvendetesen javítják a piacok áruellátását és bővítik a választékot. A téli hónapokra azonban csak igen kis meny- nyiségű árut tudnak tárolni ezek. a közvetlenül piacra szállító gazdaságok. A városi lakosság téli-zöldség-gyümölcs- ellátása a MÉK Vállalat gondja. Az idén az elmúlt esztendőnél jobb. gazdagabb áru- választékot kívánnak biztosítani a téli és a kora tavaszi hónapokra. Miskolcon, Özdon, Kazincbarcikán. Sárospatakon cs a megyében levő más. egyre jobban felszerelt MÉK- telepeken már eddig csaknem 650 vagon burgonyát, különböző zöldségféléket és almát tároltak. A téli tartalék egy részét különböző raktárakban taroljak, de nagy mennyiségű árut prizmákban óvnak a ! fagy veszély tői es a megrom- i lastól. Az elmúlt évi tapasztalatok alapján burgonyából valamivel kevesebbet tárolnak, de több lesz a vöröshagyma, a zöldségféle és az alma tartalék. E hét közepéig a MEK telepein tárolt ár^k között a burgonya 433, a Vöröshagyma 79, az alma 51, a fejeskáposzta 20 vsgonos ki. mennyiséggel szerepel. a i
