Észak-Magyarország, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-19 / 247. szám

4 ÉSZA HM ÁGI ARORSZA G Csütörtök. 1967. október »9 A szobor, New York és az emlékmúzeum Lele-plezésre vár a szobor. Szép ünnepségre készülődnek a mezőcsátiak, mert november 30-án szeretnék felavatni a századvégi magyar líra jelen­tős alakjának, Kiss Józsefnek szobrát Már korábban megalakult a Kiss József emlékbizottság, hogy a szülőföld mind na­gyobb tisztelettel adózhassák költő fiának. Egész napos ünnepséget terveznek szobor­leleplezéssel, koszorúzással és bó tematikájú irodalmi esttel. A szobor ettől a naptól kezdve Kiss József költészeté­re, sajtószervezői és újság­írói nagyságára hívja fel a figyelmet, az utcaképet pedig szebbé, harmonikusabbá teszi. Dr. Greiz László, a járási tanács vb elnökhelyettese el­mondotta, hogy szeretnék ma­radandóvá tenni az ünnepé­lyes pillanatot. Ügy tervezik, hogy Kiss József költészete, munkássága avatott megvi­lágítást kap majd. Ezért a Napjaink szerkesztőségét kér­ték fel. tartasson a költő élet­művéről előadást. Az Trodalmi Színpad pedig Kiss József köl­tészetéből ad keresztmetszetet. Hilton Smidt levele A tengeren túl, New York egyik szállodájában él Milton Smidt, akit rossz sorsa hatvan esztendővel ezelőtt űzött Ame­rika földjére. Azelőtt Kupfer­schmidt Menyhért néven is­merték a ferencvárosi szabó­mesterek. Az idős, egykori hazánkfia nemrég levéllel ke­reste meg a Mezöcsáti községi Tanácsot, a Kiss József em­lékbizottságot. Episztolájában megemlítette, hogy valamelyik francia lapban olvasta a szo- borfelállítási szándékot, s ♦nőst azt javasolja, hogy a szo­bor mellé létesítsenek emlék­múzeumot is. A költségekhez 100 aranydollárt ajánl meg, ezenkívül számos értékes re­likviát bocsát az alakítandó múzeum rendelkezésére. Az öreg gépen kissé szeszé­lyes csapongással megfogalma­zott levélből közelebbről is megismerkedhetünk Milton Smidt-tel, a nyolcvanhárom esztendős Kiss József-rajon- góval és irodalombaráttal. Az egykori szabómester ösz- szegyüjtött egy kis pénzt, s öreg napjait irodalompártolás­nak szentelte. Megalakította a Kiss • József emlékkönyv­kiadó társaságot, és 19:53-ban saját költségén kiadta a költő válogatott írásait. 2000 pél­dányt nyomatott s ezek zö­mét elajándékozta magyar barátainak az anyanyelv ápo­lására, az irodalom fcecsülésé- re. Most is birtokában van néhány nagyon értékes Kiss József relikvia, megvan az 1903-ban megjelent jubileumi album is, ezenkívül Kiss Jó­zsef eddig megjelent minden munkája, számos kötésben és változatos dátumokkal. Petőfi Amerikában Milton Smidt irodalompárto- lása valóban értékes lehet, ta­lán több a hobbynál, mert az amerikai életformával, a pénz/- kuporgatással ellentmondásos az alábbi história is. Az idős könyvbarát szét­ajándékozta az 1953-as ki­adású Kiss József-példányokat Kapott belőlük egy hazánkból elszármazó énekesnő is, aki a költő megzenésített verseit tol­mácsolta. A szóban forgó éne­kesnő száz dollárért felaján­lott Milton Smidtnek egy 1846- ból származó, eredeti Petőfi­Fialalkorú lányra támadt Ónodi Béla 27 éves füzéri Segédmunkást már többször megbüntették vágjon eljeni bűncselekmények miatt. Ez év nj'arán — népzenész,cimborái­val — lakodalom bari volt Mi- f kóházán. Reggel hazatérőben a mikóházai vasútállomáshoz vezető szekérúton az állomás­ra igyekvő fiatalkorú diák­lányhoz szegődött Majd mi­után megbizonyosodott arról, hogy a közelben nincs senki, a fiatal lánnyal erőszakosko­dott. A kétségbeesett lány futva próbált menekülni, de ónod) utolérte, földreteperte, s megfenyegette, hogy ha ellen­áll megfojtja, átharapja a nyakát, A sikoltozó, minden erejével védekező lánj-ról le­tépte ruháját, hosszabb ideig dulakodott vele, míg végül egy arra érkező társaság közeled téré Ónodi a kukoricáson ke­resztül elfutott. .A sátoraljaújhelyi járásbí ráság az egyébként négy gyei mekes Ónodi Bélát erőszako nemi közösülés kísérletébe mondta ki bűnösnek és ezé> ót három és félévi szigorított börtönre ítélte, s a közügyek gyakorlásától három évre el­tiltotta. Az ítélet jogerős. szerződést. Miután az Ameri­kában élő magyarok közül (az énekesnő másoknak is el akarta adni az értékes szer­ződést) senkinek sem ért meg száz dollárt Petőfi saját kezű írása, Milton Smidt gondolko­dás nélkül megvette az érté­kes iratot. Később a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeummal ellenőriztette a szerződés va­lódiságát, s kiderült: a szer­ződést valóban Petőfi Sándor írta. Elismeri a szerződésben, hogy 1846-ig megirt és össze­gyűjtött verseinek megjelente­tési jogát 500 pengő forintért átadja Emich Gusztávnak, a híres pest-budai könyvkiadó­nak. A mezőcsátiak válasza K. Tóth István, a községi tanács vb-elnöke megmutatta az Amerikába szóló válasz­levelet A tanács gondos fo- galmazású levélben megköszö­ni a felajánlott relikviákat, egyben arra kéri az idős irodalombarátot, hogy a száz aranydollárt (feltehe­tően nem duskáiódik anya­gi javaskban) fordítsa saját céljaira. Az emlékmúzeum létrehozá­sával kapcsolatban megírták: Mezőcsát már korábban is foglalkozott a gondolattal. A megvalósítás most már köze­linek látszik. Kiss József szü­lőházát, amely ma erős tata­rozásra szorul, rendbehozzák és kiállítják kéziratait, műveit, használati tárgyait. E rendel­tetésén kívül alkalmassá teszik a házat helytörténeti anyag tárolására is. A Central Park kis szállo­dájának 83 éves lakója nyil­ván jó érzéssel éli le hátra­levő esztendeit, elsősorban ab­ban a tudatban (miként Tóth Gáspár szabómester 1845-ben tett valamit Petőfi legelső verseskötetének kiadásáért), hogy jól pártfogolta Ameri­kában Kiss József munkássá­gát, és közreműködött az emlékmúzeum létrehozásában is. Párkány László Kezdődnek a bérleti hangversenyek A Filharmónia miskolci bér­leti hangversenysorozata a na­pokban megkezdődik. A nagy- zenekari bérleti sorban októ­ber 23-án, hétfőn este a Mis­kolci Szimfonikus Zenekart hallhatjuk-a színházban. Er­délyi Miklós vezényletével és Perényi Miklós gordonka- művész közreműködésével az együttes Brahms, Haydn va­riációit, Dvorák Gordonkaver­senyét és Csajkovszkij V. szimfóniáját tolmácsolja. Egy héttel késóbb. október 30-án, hétfőn este a Bartók-teremben lesz a C jelű kamarabérleti so­rozat első koncertje: Marié Jósé Billard és Julien Azais francia művészek kétzongorás estje, amelynek műsorán J. Chr. Bach, Mozart, Poulenc, Debussy és Milhaud művei hallhatók, míg november 2- án, csütörtökön este ugyan­csak a Bartók-teremben a B jelű kamarabérleti sorozat el­ső darabjaként Tsuyoshi Tsutsumi japán gordonkamű­vész hangversenyét rendezik meg. Ezen az esten Francoeur-, Britten-, Brahms-, Mamiya-, Chopin- és Cserepnin-művek szerepelnek. Pénzszórás - a kukákba? deznünk erre a munkára.' Ezenkívül vásárolnunk kel­lett 1300 új kukát 780 ezer forintért! Igaz, egy részüket az új bérházak számára, de több százat a teljesen tönk­rementek helj'ébe! Nem kis Összegekről van tehát szó, s ezeket a MIK szívesebben fordítaná laKó- házak szépítésére, vagy más, hasznosabb célokra, ame­lyeknek bizonvára a Köztisz­tasági Vállalat dolgozói is örülnének. És amelyek meg­valósítását tulajdonképpen ők maguk is segíthetnék. Ho­gyan? Csupán egy kicsit gon­dosabb munkával. Hogy nem I dobálnák ilyen nemtörődöm- j seggel, „nem az enyém'’ gon- [ dolkozással a kukákat. Sőt, egy ol.van kis újítás beveze­tésével is, amelyet attól a Szemere utcai lakótól hallot­tunk, akinek „semmi köze” ugyan a két vállalathoz* mégsem tudja elnézni az ér­tékpazarlást: — Csak egy filc-, vagy gu­migyűrűt kellene szerelni az autók szemétnyelő nyílásai­ra, máris kevesebb kuka- tetó rongálódna meg a fol- csapódáskor. Ráadásul még halkabb is lenne a szemét­ürítés. Nos igen, flyen apróságok­kal is törődni kell, ha meg akarjuk szüntetni a pénz- szólást a kukákba. It. A, — Ugyan, ki csinálna olyan badarságot, hogy a kukákba szórja a pénzt? — véleked­het az olvasó a cím láttán. Pedig a cím nem tréfából született. Nem is egy ember szórja a pénzt a kukákba, ha­nem égj- egész vállalat. Sőt, két vállalat. Igaz, az egyik nPm azért, mintha nem tud­ná másra költeni. A másik vállalat kényszeríti erre a furcsa pénzkidobásra. A Miskolci Ingatlankezelő Vállalatról és a Miskolci Köztisztasági Vállalatról van szó. Az egyik tulajdonába tartoznak a szeméttárolók — szám szerint 4321 kuka —, a másik vállalatnak pedig min­dennap dolga van velük. ‘ A Köztisztasági Vállalat embe­rei ürítik ki ezeket a kuká­kat a hatalmas, szemétszállí­tó autókba. De hogyan ürí­tik? A tartály teteje nagy csattogással csapódik a ko­csi „szemétnyelő” nyílásához, aztán másodperceken belül az út kövezetén zördül az üres kuka alja. Ho»y imitt- amott behorpad a bádog­edény? Ugyan, ilyen apróság nem okozhat nagy károkat! Vagy mégis? ■ A MIK-nél adatokat sorol­nak: — Az idén már 260 ezer forintot költöttünk a kukák javítására. Ezer darab ron­gálódott meg. Külön bádo­gosműhelyt kellett bérén­Szónokképző tanfolyam a mezöcsáti járásban Manapság egyre több sző esik a jó előadásokról, a fi­gyelmet keltő szónoa-egyénisé- gekröl. A gazdasági és a kul­turális életben a legjobb tö­rekvések kristályosodását ér­zékelhetjük, fontos tehát, hogy azok az emberek, akik az ér­zelmeket akarják megfogni, szintén vértezettek legyenek, birtokolják a szónoklat min­den fortélyát. Ha kissé későn is. megyénk- ! ben néhány járásban felismer- | lék a szónokképzés nagy je- I lentőségét Az egyre szapora­A Matyóföld új számában olvastuk Űrkutatók — Látszik, hog> 1 Icáit bolygói egy elvi Hosszú várakozás után je­lent meg ismét a mezőkö­vesdi járási művelődési ház irodalmi és néprajzi mun­kaközösségének kiadványa, a Matyóföld. Az új szám alap­vető jellemvonása, hogy ér­deklődésével mindinkább a környék mai élete felé for­dul. A legmesszebbmenően igyekszik azonban jól telje­síteni azt a feladatát is, hogy a legapróbb részletekig fel­tárja és közkinccsé tegye a gazdag néphagyományokkal rendelkező vidék múltját. A kiadvány, jellegénél fogva, nem szolgálhat friss híradá­sokkal, azonban egyik-másik elentősebb eseményre feltét­lenül korábban kellene rea­gálnia, ha ezt a nyomdai át­futási idő, vagy a szerkesztés hosszadalmassága nem aka­dályozná. így például a szep­tember vége felé megjelent füzetben már helyet kellett volna ’-apnía az idei Kis Jan­kó Bori kiállításról szóló megemlékezésnek is. de az anyag nyomdába adása min­den bizonnyal korábban tör­tént, mint a kiállítás meg­rendezése. A gazdag és változatos tar­talmú kiadvány élén igen alapos tanulmányt találunk Balogh Gyula tollából. A ter­melőszövetkezeti mozgalom fejlődése Mezőkövesden cí­mű írás nemcsak a címben jelzett témát boncolgatja és öleli fel teljes egészében, ha­nem ehhez kapcsolódva, szé­les körű áttekintést nyújt a község lakosságának, munka- vállalás szerinti tagozódásá­ról is, általában a mezőkö­vesdiek foglalkozásáról és foglalkoztatottságáról több évtizedes távlatban. A köze­lebbről vett témát tekintve pedig alighanem a mezőkö­vesdi termelőszövetkezeti mozgalom első alkalommal közzétett és részletes elem­ző történetével találkozunk. Szinte ehhez a témakörhöz kapcsolódik Misz Jánosnak, a közelmúltban elhunyd, fia­tal mezőkövesdi gimnáziumi tanárnak Borsodivánkáról írt tanulmánya, amely az ottani tsz zárszámadását elemzi. £s ha már a termelőszövetkezet­ről van sző, nagyon helyesen itt közli a Matyóföld Sárközi Zoltán adalékait a mezőkö­vesdi summásoknak a So­mogy megyei, Tanácsköztár­saság idején alakult szövet­kezetekben való munkálko­dásáról. E valószínüsitclt adatok jól egészítik ki a me­zőkövesdi termelőszövetkeze­ti mozgalomról kialakítandó összképet. A járási művelődési ház munkáját Kruzscly Károly igazgató vázolja, tartózkodó szűkszavúsággal, mert tu­dunk róla, hogy sokrétűbb Itt a munka, mint amennyiről e rövid (rás számot ad. A mai mezőkövesdi és környéki életből villant fel egy-egy fi­gyelemre méltó eseményt Pap János írók Mezőköves­den című közlése Veres Pé­ter és Illyés Gyula látogató­sáról. Kiss Gyula Theo H Florinnak Mezőkövesden tett látogatásáról szóló beszámo­lója. valamint Kiss József tájékoztatása a helyi 3. szá­mú Általános Iskola honis­mereti munkájáról. Ez utóbbi a gyűjtési anyag kapcsán számos érdekes adalékkal gazdagítja a mezőkövesdi folklórkincset. Ehhez a té­makörhöz lehet még sorolni Pap János Emberek a Tiszá­nál című igen figyelemre méltó írását Tiszavalkról. Egy régészeti ásatás kapcsán a község tnni állapotairól ad képet. A múlt hagyományainak ápolása témakörében figyel­met érdemel Sándor István közlése egy 120 év előtti szín­házi levélről, amely a mező­kövesdi, akkori színházi éle­tet ismerteti, Zupkó Béla közlése Herkely Károly nép­rajzkutató ránk maradt jegyzeteiről és kutatási cédu­láiról, B aranyi Imrének a Szentistváni lakodalmast is­mertető írása, valamint dr. Bodgál Ferencnek n matyó képeslapokról szóló tanulmá­nya, amelynek első részét olvashatjuk e kiadványban. Két néprajzi vonatkozású kötet (Sárközi Zoltán: Sum- mások, Borsod megye népi hagyományai) méltatását, Kőris Kálmán, valamint Misz János nekrológját talál­juk még a kötetben, amely­hez függelékként Kiss Gyu­la, Juhász József és Samu János néhány költeménye csatlakozik. Dala József és Tarái Kovács Sándor grafi­kai munkái színesítik a Ma­tyóföld oldalait A Matyóföld új száma ér­dekes olvasmány a néprajz és Mezőkövesd jelene iránt érdeklődőknek. (hm) dó családi megmozdulások, ün­nepségek jó képzelőerejű szó­nokokat kívánnak. S ilyenek nem teremnek minden bokor­ban. Logikus tehát, hogy a készséget eláruló, jól beszélő népművelőket, vagy anya­könyvvezetőket képezni kell e speciális feladatkörre. A mezöcsáti járás október második hetétől december 11- ig bezárólag szónokképző tan­folyamot tart anyakönyvveze­tők, népművelők részére. Mint­egy 40—50 érdeklődő tanulja a szónoklás művészetét. Nem­csak a járásból, hanem Tisza- szederkény városból is jöttek hallgatók a jelentős tanfo­lyamra. A Megyei Művelődési Házzal közösen lebonyolítandó program igen gazdagnak ígér­kezik. Szót kapnak olyan nagy hírű szónokok, mint Ra­dies László, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem pszicholó­giai tanszékének munkatársa, dr. Szende Aladár, a Pedagó­giai Továbbképző Intézet munkatársa, Éder Zoltán, a Nyelvtudományi Intézet mun­katársa, és Rácz Zoltán, a Népművelési Intézet csoport- vezetője. Az előadók szólnak a beszédkészség fejlesztésének módjairól, előadást tartanak a magyar köznyelv hibáiról, s bevezetik a hallgatóságot a re­torika ismereteibe. A gyakor­lati foglalkozásokon a hallga­tóknak névadó, házasságköté­si és gyászbeszédeket kell tar­taniuk. Az érdekesnek látszó prog­ramból hiányoljuk a Miskolci Nemzeti Színház néhány ki­fogástalanul beszélő művészé­nek közreműködését. Ugyanis, véleményünk szerint, a szónok­lattannak vannak olyan be­szédtechnikai vonatkozásai isj amelyeket csak színpadi "fa­korláttól rendelkezők, a be­szédtechnikában abszolút jár­tas színészek tudnak hatáso­san megtanítani hallgatósá­gukkal. (p—n Hangverseny a Miskolci Pániul/onókan A napokban házi hangver­senyt rendeztek a Miskolci Pamut fonóba n a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére. A hangversenyen szovjet zene­szerzők műveit játszotta a | miskolci szimfonikusok zene­kara Mura Péter vezényleté- j vei. Közreműködött Gálost I Mária és Kovács I ászló, a í Miskolci Nemzeti Színház szó­listái. Vargha Irén, a színház művésznője prózai számokat j adott elő. A hangverseny nagy sikert aratott. 19, csütörtök. Hiúsági előadás. Adf borid. Nem élhetek muzsikaszó nélkül. Délután 3 órakor. Klasszikus esték. Schiller bér­let. Nem élhetek muzsikaszó nélkül. Este fél s órakor. 20, péntek Klasszikus esték. M<r liére bérlet. Nem élhetek mu­zsikaszó nélkül. Este 7 órakor. 21, szombat. Ifjúsági előadás. Jól zseí Attila bérlét. Nem élhetet muzsikaszó nélkül. Délután 1 órakor. Klasszikus esték. Csehov bfe let. Nem élhetek muzsikás/* nélkül. Este fél 8 órakor. 22, vasárnap. Bérletszünet. Mont marlrei Ibolya. Délután 3 óra kor. Színházbarátok 8 esti- Déryn* bérlet. Monlmartrci Ibolya Este fél 8 órakor. 23, hétfő. Miskolci Rztmfonikú Zenekar. Hangverseny. Este fó 8 orakor. ’i kedd. ns .jet szünet. Montmar* rei Ibolya, Délután fél S óra kor. Modern esték. ,,B" bérié* Bankrablás olasz módra. Est1 fél 9 órakor. 4 Magyar Rádió 'Miskolci stúdiójának műsor* (A 18* méteres hullámhosszon 18—19 óráid A riportereké a szó.- Az uj mechanizmus e» a boreo" la la lók. '•ondók tervek az Aramszoigáí 1 Vállalatnál. 1 itaruzemle. plrlluálék. Kimondjuk, bemutatjuk!. . Ifjúságunk emlékezik . . . közéi I t.‘.kolálnk ünnepel i -Fiatalok zenés találkozója.

Next

/
Thumbnails
Contents