Észak-Magyarország, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-19 / 247. szám

«WtSrtä*. 1967. Oktober I*. es* AK NAGT A ROBSZAG 3 Az új mechanizmus bevezetésében nagy szerep vár a szakszervezetekre Ülést tartott a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa A/ Aurórától a csillagokig (képekben) IX. A béke évei Tegnap, október I8-án, szer­dán Mráz Ferenc elnökletével ülést tartott a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa. Jakó Andrásnak, az SZMT vezető titkárának előterjesztése; alap­ján megtárgyalták a Magyar Szakszervezetek XXI. kong­resszusa határozataiból adódó feladatokat. Ezt megelőzően Mráz Ferenc, az SZMT elnö­ke számolt be az elnökség két ülésszak között végzett mun­kájánál. A szocialista mnnkaverseny áj formái A XXI. kongresszus határo­5»iáiból adódó szakfeladatok­kal foglalkozva Jakó Anarás vezető titkár hangsúlyozta: a szakszervezeti szervek eddig is foglalkoztak a tervek elké­szítésével, azonban az új gaz­daságirányítási rendszer beve­zetésével nagyobb segítséget kell hozzá adniok. A megye Szakszervezeti szerveinek a to­vábbiakban is kötelességük a tervek teljesítésére szervezni, mozgósítani a dolgozókat, szor­galmazni a technológiaid fe­gyelmet, a takarékosságot, hogy ezáltal is növelhető le­gyen az ‘ elosztható alapok mennyisége. Az előadó ezután részletesen foglalkozott megyénk szak- szervezeti szerveinek, aktivis­táinak 1967-ben végzett sokol­dalú munkájával, az iparban és a mezőgazdaságban elért eredményekkel. Elmondotta, hogy a szocialista munkaver­seny a gazdaságirányítás új rendszerében is fontos és ha­tékony eszköze gazdasági cél­jaink, terveink megvalósításá­nak. Az új rend azonban szük­ségessé teszi, hogy a verseny irányítását, szervezését össz­hangba hozzuk a gazdálkodás új módszerével és formáival. Tovább szélesedik az üzemi demokrácia Jakó András ezután az üze­mi demokrácia szélesítésének, további kiterjesztésének kér­déseivel foglalkozva elmon­dotta, hogy a dolgozók bevo­nása a vezetésbe elsősorban nem vezetési, munkamódszer­beli kérdés, hanem a hatalom gyakorlásának megvalósulása, érvényesülése. Napjainkban az üzemi demokrácia fórumain élénk viták, eszmecserék ta­pasztalhatók, s az üzemi de­mokrácia további kiszélesíté­sét biztosítja az új Munka Törvénykönyv és a kollektív szerződések új rendje is. Szük­séges azonban, hogy a kollek­tív szerződésben rögzítsék a dolgozók jogait és kötelessé­geit, mert csak e kettő bizto­síthatja a vezetők és a dolgo­zók együttműködésének rend­jét, a gazdasági és szakszerve­zeti szervek kapcsolatát. Ter­mészetesen az üzemi demokrá­cia fejlődése attól is függ, hogy a dolgozók választott képviselői mennyire tudnak helytállni a maguk posztján. A balesetek megelőzéséért A szakszervezeti plenum elé terjesztett beszámoló utalt a XXI. kongresszus határozatá­nak azon pontjára, amely az egészséges és biztonságos mun­kafeltételek megteremtésével, a nevelő és felvilágosító mun­Közös vállalkozás Még ez évben szeretnék megnyitni Kazincbarcikán a csaknem kétmillió forintos be­ruházással épülő halászcsár­dát, a tiszatarjáni és a tisza- keszi termelőszövetkezet kö­zös létesítményét. Itt értéke­sítenék — finom, ízletes kész­étel formájában, a kazincbar­cikaiak örömére — a tisza­tarjáni termelőszövetkezet hal­gazdaságának hal féleségeit. Arról is szó van, hogy a két termelőszövetkezet ugyancsak itt tej- és tejterméket, va­lamint zöldségfélét is árusí­tani fog. ezzel is segítve Ka­zincbarcika lakóinak ellátását. Pénztáros vetélkedő (Hiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiimiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiim Nyékládházán Igen érdekes kereskedelmi Verseny színhelye volt Nyék­ládházán az 1. számú szövet­kezeti önkiszolgáló élelmiszer- bolt. A borsodi szövetkezeti kereskedelem legjobb pénztá­rosnői mérték össze tudásu­kat. A MÉSZÖV és a KPVDSZ rendezésében előzőén már já­rási versenyeket is tartottak, így csak a legjobbak, az önki- '^sotgáló boltok valóságos „mo­torjai” jutottak a nyéklád- házi, megyei döntőbe. Sajnos, néhány fmsz-ből nem küldték «4 a vetélkedőre a döntőbe ju­tott pénztárosnőket. Pedig taen a versenyen nemcsak re- '«wdhajszolásról volt szó. ffegy tapasztalatcseréje volt rz a találkozó az önkiszolgáló 'kűtofc egyik legfontosabb l^Kztján álló dolgozóknak. A Pénztárosok ügyességétől, ‘képzettségétől, áru- és áris- n*eretétől függ elsősorban a ágálom zavartalansága. Saj­nos, még most sem elegendő k iól képzett pénztárosnő. «feyes helyeken nem is érté­kük kellően munkájukat, ke­zdetük sincs mindig arány­in a végzett munkával. A r>éri ztárosn ők számos nagy for- 2?-,rnú öltkiszolgáló boltban Í**V vannak terhelve. A ^íöbb helyen nincs elég Pénztár, s a biztonságosan üze- frielő, jó pénztárgép sem 'a- a~’ató meg mindenütt. * hastmes iopatwtalatcHWé. vei párosult versenyen kitűnő­en szerepeltek a megye leg­jobb szövetkezeti pénztárosnői. Az első nyolc helyezett részt vehet a budapesti országos vetélkedőn is. A verseny min­den részvevőjének tíz-tíz vá­sárló, összesen száz vásárlási tételét kellett leblokkolnia. Természetesen sem a számo­lásnál, sem a fizetésnél, illet­ve a visszaadásnál nem kö­vethették el hibát. A legjob­bak, akik szinte szemkápráz­tató gyorsasággal dolgoztak, három percen belüli időered­ményt értek eL (Többen el­mondották, hogy bizony, for­galmi csúcsidőszakban igen gyakran a valóságban is ha­sonló tempóval kell dolgozni- ok. Persze, akkor nem befo­lyásolja őket a versenyláz.) A MÉSZÖV és a KPVDSZ nevében Szijj Lajos, illetve Éder Józsefné, a helyi szövet­kezet képviseletében Szegedi Jónsof, b7> i$3Z£patof>a.g elnöke díszokleveleket és pénzjutal­mat nyújtottak át a győztesek­nek. A megye legjobb, leg­gyorsabb szövetkezeti pénztá­rosnőjének a madi Tóth Valé­ria bizonyult, a második Por­csin Miklósné, a sárospataki, a harmadik pedig Gyöngyösi Margit, a nyékládházi fmsz dolgozója. Az országos döntő­be még a következők jutottak- Varga Margit. Szalanási Ernő- né, Fíigedi Józsefivé, Héti Magda és Vámos Istvánná. ka további javításával fog­lalkozik. Jakó András statisz­tikai adatokkal érzékeltette megyénk iparának I. féléves baleseti helyzetét és hangsú­lyozta: — A balesetelvet döntően befolyásolja, hogy a műveze­tők, a csoportvezetők elnézik a szabálytalanságokat, a védő- felszerelések mellőzését. Ezek arra figyelmeztetnek berniün­ket, hogy a gazdaság vezetők körében növeljük a munkások testi épségéért, az egészséges ■ munkakörülmények biztosítá­sáért érzett felelősséget. Az előadó ezután részletesen foglalkozott az üzemegészség­ügy helyzetével, a táppénzes állomány alakulásával, majd a XXI. kongresszus, valamint a szakmai kongresszusok határo­zatainak gyakorlati tennivalói­ra terelte a figyelmet. Sokoltlalú műveltséget A Szakszervezetek megyei Tanácsának ülésén rendkívül mélyreható, aktív vita alakult ki az előterjesztett anyagról, illette a megye szakszerveze­ti mozgalmának feladatairól. A felszólalók hangsúlyozták a gazdasági mechanizmus tömeg- propagandájának szükségessé­gét, a népgazdasagi és vállala­ti tervek összehangolásának jelentőségét; elemeztek a fa­lun élő értelmiségiek problé­máit és aláhúzták: a vidéken élő értelmiségieknek a jövő­ben sokkal nagyobb szerepet kell vállalniok a közvélemény formálásában. Mások a jövő időszak mun­kájának programtervezetét, ite lette a szakmai kongresszusok határozatait vették elemzés alá. Kifejezésre juttatták, a plénumon elhangzott előter­jesztés jó munkamódszer, meg­felelő munkaajánlás 1968-ra, de számos felszólaló nyomaté­kosan hangsúlyozta: a kitűzött célokat csakis több hozzáértés­sel, nagyobb tudással érhetjük el. Ezért rendkívül nagy fel­adat vár a megye szakszerve­zeti mozgalmára a szakmai és általános műveltség emelésé­ben, az emberek tanításában, sokoldalú nevelésében is. A sokoldalú vitában elhang­zott észrevételeket Jakó And­rás foglalta össze, majd a plé- num meghallgatta az SZMT küldöttértekezletén elhangzott kritikai megjegyzések, javas­latok megoldására tett intéz­kedésekről szóló tájékoztatót, amelyet Kopcsó XÁszló, SZMT- titkár terjeszteti elő. Végül Barna Ferenc, az SZMT tit­kára ismertette az SZOT el­nökségének 1967. április 22-i határozatából adódó szakszer­vezett feladatokat, majd a Szakszervezetele Borsod me­gyei Tanácsának ülése Mráz Ferenc zárszavával ért véget. Minsak, a nácik kivonulása i után. Somok, romok. A hit- { leristák leromboltak és kifosz- | tottak 1710 várost. Több, mint I 70 C00 falut rommá lőttek, És ez az egyik minszki üzem — ina. Üzem. emberek nélkül. Automaták látják el az embe­rek feladatait. Itt mar csak mérnökökre és technikusokra kombájnok. A gépesített szov­jet mezőgazdaság az új ötéves tervidőszakban 1 790 000 trak­tort és 550 000 gabonakombájnt kap. Ezzel a traktorok és a gu­Ezt hagytak hátra a nácik Minszkben. vágj’ felgyújtottak. Részben, vagy teljesen megsemmisítet­tek 37 000 ipari üzemet, 65 000 kilométernyi vasutat, kifosz­tottak 98 000 kolhozt, lerom­van szükség. Számos ilyen gyár épült a Szovjetunióban a legutóbbi két évtizedben. Szün­telenül fejlődik a termelés, s a technika. A kommunizmus Hétköznaponként több tu­cat tsz-elnök, árub'eszerző for­dul meg a miskolci AGROKER Besenyői utcai telepén. A né­hány esztendeje még amo­lyan. nagyobbfajta kereskedés hatalmas ellátó vállalattá fej­lődött. A sok és nagy raktár­ban szinte el lehet tévedni. De így is sok mezőgazdasági gép­nek (a kevésbé kényeseknek) csak a szabad ég alatt jut. hely. Még jó, hogy legtöbbjük csak igen rövid ideig sorako­zik az udvaron. A mezőgazda- sági üzemek gyorsan elviszik az új „árukat”. Hogy mi minden szerepel az AGROKER cikklistáján? Ta­lán több kilónyi papíron sem férne el a felsorolás. A kéve­kötő zsinórtól a kombájnig a zsákvászontól a műhelyfelsze­relésekig minden kapható itt. Az évi forgalomból é ekes kép rajzolódik ki, milyen jó vá­sárlók a mezőgazdasági üze­mek, elsősorban a termelőszö­vetkezetek. A 415 milliós ter­vet túl fogják teljesíteni. Éven­te átlagosan 10 százalékos a forgalom növekedése. Néhány áruféleségből jóval nagyobb. Növény védőszerekből például mintegy 3c millió forint lesz az évi forgalom. Ez mintegy A kévekötő zsinórtól a kombájnig 40 százalékkal lesz több az el­múlt évinél. Az év végéig mezőgazdatagi gépekből 150 millió, műtrágya­féleségekből 85 millió, alkat­részekből 100 millió forint kö­rüli ^forgalmat várnak. A ter­melőszövetkezetek és az. álla­mi gazdaságok gépjavító kapa­citásának növekedésére jellem­ző, hogy megyénkben csupán az idén 40 millióért vásároltak szerszámgépeket, műhelyfel­szerelést. Az alkatrészellátás állandó javulásáról is nyilatkozhat már Szamosvári István, az AGROKER igazgatója. A ki- elégítettségi szint az elmúlt évi 85 helyett ma már 90—92 százalékos. A helyi üzemek jól reagál­tak a mezőgazdasági ellátó vállalat egyik igen hasznos kezdeményezésére. Az AGROKER néhány országos hiánycikk, apró, de fontos al­katrész legyártását kérte az üzemektől. Csaknem másfél millió forint értékben termel­tek ilyen alkatrészeiket a bor­sodi üzemek a megye mező- gazdaságának. Főleg a gyümölcs- és a tej­szállításokhoz sok gazdaság­ban hiányolták a gumikerekes lovas kocsikat. Nos. a Sáros­pataki Gépjavító Állomáson kétszáz darabot gyártottak az AGROKER m-’''rendelésére. • Az idén jó néhány fonto­sabb mezőgazdasági gépből az elmúlt évinél jóval nagyobb mennyiség állt rendelkezésre, s néhány örömmel fogadott új gép is érkezett. Tavaly 37. az idén száz trágyamarkoló. 150 darab S7.K—4-es kombájn, csaknem félszáz bálázógép. s komplex betakarítógépek, így bonakombájnok száma egy­aránt megduplázódik. A szov- hozokban és a kolhozokban már géppel végzik a legna­gyobb munkákat 1965-ös ada­Minszk — ma. Teljesen automatizált üzem. boltok sok kórházat, iskolát, építésé, ek útjára lépett szov- technikumot, főiskolát könyv- íet technika megkönnyíti az tárat. A szovjet nép anyagi emberek dolgi^ vesztesege a háború során Ukrajnában, amelyet náci mintegy 2600 milliárd rubel. csizma tap sott, aratnak a tok szerint a burgonyaültetés 73 százalékát, a kukoric:- kapálás 97, a cukorrépa-kapá­lás 87, a gabonabetakarítá : 98, a kukoricabetakarítás 74 szá­zalékát gépesítették. cukorrépa- és burgonyakom­bájnok kerültek gazdaságaink­ba. A szőlővidéken sokat se­gített az idén kapott negyven bolgár, lánctalpas traktor, amely négy munkagéppel üze­meltethető. Ami az AGROKER jövőjét flleti, a fejlődés még nagyobb és gyorsabb üteműnek ígérke­zik. Az országos irányító szerv­re, az AGROTRÖSZT-re eddig csak az elosztás tartozott. Az új mechanizmusban az áruk beszerzése is feladatává válik. Tehát megrendeléseit, import­ját is maga bonyolíthatja le. Bővül a megyében az AGRO- KER-ek profilja is. Mezőgaz­dasági jellegű építkezések épí­tőanyagainak, faáruknak, vala­mint hengere.t és más vas­áruknak értékesítésével is fog­lalkoznak mrdrl. A A Bodrogköz ben bizonyára örömmel fogadják azt az el­határozást, hogy megyénknek e távoli részében megoldják a helyi ellátást. Sátoraljaújhe­lyen kirendeltséget létesíte­nek. A mogvéhpn két Iv-lvni. Enesen és SátoraM- 'elven kiskereskedelmi üzlete! is nvit az AGROKER. tJ. sj

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents