Észak-Magyarország, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-19 / 247. szám
2 ESZAKMAGYAROH5ZAO Csütörtök. 1957. október 19. jIsmerkedjünk [as új törvényekkel Miért volt s/űkscg a termelőszövetkezeti törvényre? A se Eisség’ és iogfosztottság; világa A i\emsetkösi Munkaügyi llivaíal 1966. évi statisztikai közlönyéből Enrc'M árak önkéntes személyi és vagyoni társulása útján létrehozott szocialista nagyüzem, amely önálló, vállalatszerű gazdálkodást folytat, egyben a parasztság társadalmi szervezete is. Ebből következik, hogy vezetésében és egész működésében az eddiginél követitüzetesebben kell érvényesülnie a szövetkezeti demokrácia és a vállalatszerű gazdálkodás sajátos egységének. A tagság rendelkezik a közös vagyonnal — hiszen a termelőszövetkezet nem másoké, hanem a tagoké —, maga alakítja ki belső igazgatási rendjét, a jogszabályok keretei között a tsz szervezeti felépítését, s természetesen saját maga választja, bízza meg, vagy jelöli ki a tsz vezetőit. A szövetkezeti demokrácia teljességéhez azonban hozzátartozik az is, hogy a tagok kötelesek is végrehajtani az előbb vázolt elvek szerint meghatározott szabályokat és a tsz vezetőinek rendelkezéseit A termelőszövetkezeti törvénnyel egyidejűleg alkotta meg az országgyűlés a földjogi törvényt. Ez a törvény a tsz-törvénnyel együtt szilárdabbá és egységesebbé teszi a közös szövetkezeti vagyon t, s biztos alapot nyújt a gazdálkodás továbbfejlesztéséhez. Űj szellemben rendelkezik a tsz- törvóny a nagyüzemi társasgazdaságok tevékenységi köréről is. Az az elv érvényesül benne, hogy az üzemi tevékenység tegye lehetővé a nagyüzemi gazdálkodás fejlesztését, a gazdasági erőforrások kihasználását, a tagság folyamatos foglalkoztatását, a közös gazdaság, a lakosság és a népgazdaság szükségletének kielégítését, természetesen a jövedelmezőség követelményeinek megfelelően. Kimondja a törvény azt is, hogy a tsz-ek egy, vagy több feladat megvalósítására más termelő- szövetkezetekkel való megállapodás alapján, társulás keretében is gazdálkodhatnak. A társulásban részt vehet más szocialista szervezet is, s a termelőszövetkezet hasonlóképpen csatlakozhat bárpii- lyen egyéb, szocialista szervezőtek 'már meglevő egyesüléséhez, vagy közös vállalatához. Alapvető változást jelent a törvénynek az a rendelkezése, hogy a termelőszövetkezeti tagok munkadíját, az alkalmazottak alapmunkabérét, továbbá az elhasznált forgóeszközök értékét, az értékcsökkenési leírást és a földjáradékot, termelési költségként kell elszámolni. Igen nagy horderejű az is, hogy a törvény kimondja : háztáji föld illet meg minden tagot, aki teljesíti a termelőszövetkezet által előírt munkaminimumot. Egyik leglényegesebb alapelve a tön* vénynek, hogy a háztáji és a közös gazdaság szerves egység, közöttük sokrétű, kölcsönös együttműködést célszerű kifejleszteni. . termelőszövetkezeti tön* vény úgynevezett kerettörvény. Nem szabályoz tehát mindent részletekbe menően, hanem tag lehetőséget ad hozzá, hogy a termelőszövetkezetek maguk rendezzék belső működésüket sajátosságaiknak, adottságaiknak és szükségleteiknek megfelelően. Ezáltal jelentékenyen növekszik a saját alapszabály szerepe, szűkebb térre szorulnak, vagy csupán iránymutató javaslat jellegűvé válnak a végrehajtási rendelkezések, A tsz-törvény lehetőséget ad a vezetés színvonalának javítására, s arra is, hogy a tagság teljes mértékben éljen jogaival, mindezek révén kiteljesedjék a szövetkezeti demokrácia. (Folytatjuk.) Részvéttávirat Havannába Az SZKP Központ) Bizottsága részvéttáviratot küldött a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának Ernesto Che Guevara halála alkalmából. A szerdai Pravdában Leonyid Breasnyev, Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgornij és a Politikai Bizottság más lasznosan isítsük a! szabad időnket! A laHossáo eyyharmoda éhezik „1.5 milliárd ember- vagyis n föld lakosságának egy hárma da minden este úgy fekszik le, hogy nem tudja, másnap tud-e szerezni betevő falatot” — jelentette ki A. Borches, a FAO. sz ENSZ élelmezési és mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó szervezete regionális bizottságának igazgatója. Amint a Prensa Latina Bio de Janeiro-i tudósítója jelenti, Borches abban látja ennek a helyzetnek fő okát, hogy egyes országok, ahelyett, hogy fejlesztenék a mezőgazdaságot és az Ipart, a nemzeti költség- vetés több mint SO százalékát katonai célokra fordítják. A regionális bizottság Igazgatója hangsúlyozta, hogy ha a mezőgazdaság továbbra is olyan lassú ütemben fog fejlődni. mint most, akkor az éhező emberek helyzete még tovább fog romlani. Kolumbia lakosainak 66 szá- HHéka nem tu<j sem írni, sem lódást, is. galimas labdarúgó-mérkőzései, csak az a hátránya, hogy ez a feszültség összeesik mint kiszúrt léggömb, amint a regény utolsó oldalára értünk, amint a bíró lefújta a mécsesét. Ez csak pótléka az egészséges feszültségnek. Ez csak izgalom-élményt nyújt, és egyáltalán nem szolgálja a felüdülést A szabad levegőn való tartózkodás, mozgás, a több egészséges alvás nyújt igazi pihenést. Az önmagára talált, kipihent ember (érzelmi világa kitárul, emberiessége elmélyül nemcsak családja, hanem a nagyobb emberi közösség számára is. Nem esik abba n kísértésbe, hogy „művelődése érdekébe^" válogatás nélkül előadásokra, koncertekre, színházba, moziba járjon. Biztosabban fogja tudni, mit és hogyan cselekedjen, s mikor tartson szünetet A szabad idó jó felhasználásával, a gyümölcsöző pihenéssel egyre több ember találja meg az utat léte értelmes kiteljesítéséhez, ami a kulturált közösségi élet alapja. Éljünk a lehetőségekkel Ezek a lehetőségek adottak, és ennek kiteljesítése az új esztendőben egyik örömteli feladatunk lesz 1^. f Beds Istvia tagjainak aláírásával megjelent Guevara nekrológja. Az SZKP vezetői részvéttáviratukban és a nekrológban rámutatnak, hogy a Szovjetunió kommunistái mély fájdalommal értesültek Ernesto Che Guevara hősi haláláról. Guevara hosszú éveken keresztül aktívan vett részt a latin-amerikai országok népeinek felszabadító harcában. Személyes bátorságról és rettenthetetlenségről tett tanúbizonyságot. Guevarának, a kubai forradalom és a kubai szocialista építés egyik kimagasló vezetőjének nevét jól ismerik a világ forradalmárai. A szovjet kommunisták úgy fognak rá emlékezni, mint feddhetetlen erkölcsű emberre, aki életének értelmét a népek szabadságáért és függetlenségéért vívott harcban látta. Új orvosi Nobel-díjctsok A svéd királyi Karotlna-lntezet szerdán egy svéd és két amerikai tudósnak ítélte odá I az ez évi orvosi Nobel-dí jat, | A három tudós az intézet in- j dokolása szerint a látás elsőd- I leges retináit* vegyi és élettani folyamata tanulmányozása te-" rén elért eredményeivel ‘érdé* melte Id a kitüntetést A helsinki születésű Ragnak Gránit 1946 óta a stockholmi királyi Karol ina-intézetbon .az idegélettan professzora ét, a Svéd Tudományos Akadémiai alelnöke. Haldan K. Hartline a bostoni orvosi egyetemen folytatta tanulmányait, 1953 óta a New York-i Rockefeller egyetemed a biofizika professzora. George Wald Zürichben fii Chicagóban folytatta tanúimé-; nyait, 1943 6te a Harvard-* egyetemen a biológia proíesi* í^a‘ i J nyérkeresetl foglalkozások. Ilyenkor elrontottnak és elveszettnek tűnik számára az olyan hétvége, amely alapos, kiadós, jótékony, látszólagos semmittevéssel, puszta álmodozással, elgondolkodással, kisebb körben történő köny- nyebb csevegéssel, vagy igénytelen sétával telik el. Eire sokan már nem is vágyódnak. Mások mellékkeresetek után néznek. Ritka az az ember, aki például kis kertjében eldolgozgat. Az egészséges pihenés megköveteli a kikapcsolódást, a lárma kikapcsolását is. • A lárma ártalmas az Idegrendszerre, csökkenti a munkaerőt és tartós károkat is okoz az egészségben. Az a dolgozó, aki a rajos munkahelyről a még zajosabb szórakozóhelyre megy, egyáltalán nem pihen. Ezért van nagy jelentősége például a nyugodt kirándulásnak. Semmi sem üdíti fel annyira a munkában elfáradt embert, mint egy kényelmes gyaloglás erdőn, mezőn keresztül Az elernyedést kővetnie kell a munkára való felkészülésnek. az erő- és feszültség-teremtésnek. Feszültséget könnyen lehet teremteni, például krtmi-r«2érariyel e®r a. érdeklődési körnek, a különböző hajlamoknak és képességeknek megfelelően választott ifoglalatosságok töltik ki. A gyümölcsöző szabad idő alkotó pihenést jelent. Közismert, hogy amíg a létért való küzdelem minden erőt felemészt, nem .bontakozhati'k ki virágzó szellemi élet. A kapitalista világban olyan életritmusba torkollik, amelyet két magatartás jellemez; a munka hajszolása és a szórakozás hajszolása. E kettő között a többség számára üresség és unalom, ásítás és a magába száll ás, ritka pillanatonként a kétség- beesett kielégületlenség jelentkezik. Fennáll annak veszélye is. hogy a munka nyugtalanságát átvisszük a szabad időbe is. Amit elsősorban meg kell tanulnunk, az a valódi pihenés. Ez nemcsak a külső nyugalom, hanerp belső megnyugvás, elgondolkodás, meghitt kikapcsolódás is. Ehelyett a mai ember mindig valami programon töri a fejét. Igazi pihenés helyett 3 szabad idő így lázas tevékenységgé válik. Az ember halálos komolysággal hobbyjainak, kedvteléseinek él. Azután ezek lassan foglalkozássá válnak, és gyakran többet jelentenek számira, mán* • be; Kormányrendelet írja elő a rövidített munkaidő bevezetését. A fokozatos műszaki fejlesztés, a modern technika, a munka jobb megszervezése lehetővé tesz,i, hogy a gazdasági mechanizmus bevezetésével párhuzamosan sok munkahelyen rövidítsék a munkaidőt. A több szabad idő — ajándék. Erre az ajándékra fel kell készülnünk. O Mit jelent a szabad idő? Abból az általános elvből Indulunk ki, hogy az Időt munkaidőre és munkaidőn kívüli időre osztjuk. Az. utóbbiban külön választják a munkafolyamatba nem tartozó, de ezzel közvetlenül összefüggő (öltözködés. tisztálkodás, szerszám- átvétel. leadás), a munkába menetelre és hazatérésre, a háztartási szükségletekre fordított (bevásárlás, főzás, takarítás), a «zeros értelemben vett gyermekgondozásra fordított, végül az egyéni higiéniára. táplálkozásra és alvásra fordított Időt. Eszerint a tulajdonképpeni szabad idő a munkaidőn kívüli Időnek az a része, amely a felsorolj idő- ráfordítások levonása után fennmarad. A szabad időnek az a sajátossága, hogy kötetlenül, tts A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal közzétette „Az 1966. évi munkaügyi kérdésekkel foglalkozó statisztikai közlönyt”. A bulletin megállapítja: — 1966-ban a fogyasztói Arak Kanadában, Görögországban, Mexikóban és néhány más országban több mint kétszeresükre emelkedtek. Több mint 10 százalékos áremelkedés történt 16 országban (Dániában, Spanyolországban, Iz- landon, Svédországban), 5—10 százalékos volt az áremelkedés. 33 országban, közöttük Kanadában, az Egyesült Államokban, Japánban és 11 európai országban, közöttük Ausztriában, Franciaországban és Olaszországban 1—3 százalékkal -emelkedtek a fogyasztói árak. A nicaraguai kül- és belkereskedelmi intézet által közzétett adatok szerint az elmúlt 8 hónap alatt átlag 20 százalékos árdrágulás következett be. Kétszeresükre emelkedtek az olyan alapvető fontosságú élelmiszerek árai, mint a rizs, a bab és a kukorica. A munkanéikaliség harapóíogójábsn Angliában szeptemberben 593 589 volt a munkanélküliek száma, a háború utáni évek szomorú ,„szeptemberi rekordja” ez. A munkanélküliek Anglia dolgozó lakosságának 2.4 százalékát alkotják. Különösen súlyos a helyzet Írországban, ahol ez az arány eléri a 7.7 százalékot. * Az argentínai Általános Munka Szövetség adatai szerint az országban a teljes munkanélküliek száma elérte a 721 000 főt. Ezenkívül 580 000 ember nem teljes munkahéttel alkalmazva dolgozik. * V Franciaországban ez év szeptember 1-ón több mint 400 000 volt a munkanélküliek száma. A belügyminisztérium legutóbbi statisztikája szerint augusztusban a műt kanclküliség újabb emelkedését figyelték meg. A hivatalos adatok szerint „a kielégítetlen munkaigények” száma több mint 209 Ö00, ez pedig annyit jelent, hogy a munkanélküliek száma a valóságban meghaladja a 400 000-et. Közülük csupán 58 ROO-an kapnak munkanélküli segélyt. olvasni. A kolumbiai országos statisztikai hivatal adatai szerint különösen magas az analfabéták száma a falusi vidékeken. Hhol'iiein gyógykezelik az öregeket Anglia közvéleményét valósággal megrázta a hír, hogy milyen embertelenül bánnak az ország több kórházában a súlyosan beteg, Idős páciensekkel. Az egyik legnagyobb londoni kórházban hosszú időn át érvényben volt a főorvosnak az az utasítása, hogy nem kell semmit sem tenni a kritikus állapotban levő betegek életének megmentéséért, ha idősebbek 65 évnél és súlyos, nehezen gyógyítható betegségben szenvednek. Az ilyen páciensek kórlapját piros kereszttel, vagy öt betűvel jelölték, s ezek a betűk azt jelentették, hogy a beteget „nem kell megmenteni”. A Királyi Egészségügyi Kollégium közvélemény-kutatást végzett az ország más gyógy intézményei ben dolgozó személyzet körében, s’ megállapította, hogy az ilyenfajta embertelen utasítás sok angol kórházban mindennapi jelenség. Vaj helyett ismét ágyú ..Az Egyesült Államokban a létfenntartási költségek ismét emelkednek és Johnson kormánya nem tesz semmilyen erőfeszítést annak érdekében, hogy megállítsa ezt a veszélyes folyamatot” — jelentették ki Washingtonban a köz- társasági párt vezetői. Dirck- sen szenátor egy sajtóértekezleten felszólalva, a következőket mondta: „A munkanélküliség színvonala a szakképzet- len munkások és a nemzeti kisebbségek képviselői körében még mindig veszedelmesen magas. A szövetségi költségvetés deficitje csillagászati összeget tesz kt... Az ország fizetési mérlege a világpiacon reánk nézve romló helyzetben baljós képet alkot” ... A szenátor kétségbe vonta a Johnson-kormány azon kijelentését, hogy az Egyesült Államok egyidőben folytathatja a vietnami háborút és építheti otthon az úgynevezett „nagy társadalmat”. A köztársasági pártnak a kongresszusban levő vezetői úgy vélik — jelentette ki Dircksen — hogy „nem lehet egyszerre ágyúnk és vajunk”. Éleződő oszlályíüzde’mei Az Egyesült Államokban bekövetkezett állítólagos „osztálybékéről” szóló propagan- da-jellegű állítások ellenére egyre élesebb jelleget ölt az országban a sztrájkmozgalom. A Ford autógyárnak az ország 25 államában levő üzemeiből fél év óta egyetlen új kocsi sem gördül ki. 160 000 autógyári munkás sztrájkol, bér- és nyugdíjemelést követelve. Több mint két hónapja tart az Egyesült Államokban a réz- olvasztó-ipar 38 000 munkásának kitartó sztrájkja, akik szintén béremelést követelnek. A részvényt» rsaságok nem hajlandók eléje menni a sztrájkolok követelésének. Az ország hét államában már több mint egy hónapja folyik az acélkészítmények szállításával, foglalkozó sofőrök sztrájkja. A vállalkozók fizikai erőszak alkalmazásával próbálták letörni a sztrájkot. Úgynevezett „ismeretlen” személyek többször rálőttek a sztrájkolók teherautóira. * A Ruhr-vidéki Mtílheimben az egyik legnagyobb elektrotechnikai konszern, az „ASG” munkásai sztrájkolnak, tilta-1 kozásul amiatt, hogy az igaz- 1 gatóság 20 százalékkal csők- j kenten! akarja bérüket. A ] sztrájkolókkal való szolidaritás jeléül több más mülheimi üzemben is leállt a munka. ' K étségtelen, hogy az 1959. évi, 7. számú törvény- erejű rendeletben, s azóta számos egyéb jogszabályban is vannak rendkívül fontos rendelkezések, maradandó elvek a nagyüzemi társasgazdálkodásról. Mindezek a jogszabályok segítették a mezőgazdaság szocialista átszervezését, majd pedig a fiatel termelőszövetkezetek fejlődését, erősödését. Vitathatatlan azonban az is, hogy az utóbbi években a jogalkotás elmaradt a termelőszövetkezeti mozgalom előrehaladása mögött. A tsz-ek többsége gyorsan kinőtte az említett jogszabályok adta kereteket, s az a helyzet állt elő, hogy maguk a rendeletek váltak már bizonyos szempontból a további fejlődés akadályává. A termelőszövetkezetek működésében és gazdálkodásában — különösen a legutóbbi évek folyamán — számos, igen lényeges űj vonás jelentkezett, erősödött meg. Az élet egyre sürgetőbben követelte a régebbitől eltérő, az új követelményeknek megfelelő, korszerű szabályozást. Annál inkább nagy szükség volt erre, mert gazdaságirányítási rendszerünk reformja során, pártunk Központi Bizottságának kezdeményezésére, a kormány a legutóbbi két esztendőben több, igen nagy horderejű agrárpolitikai intézkedést tett. A termelőszövetkezeti törvény pontosan meghatározza a tsz-ek helyét a népgazdaságban az új mechanizmus körülményei között, elhárítja az akadályokat a termelőszövetkezetek eredményes, önálló vállalati gazdálkodásának út- jából. A működéssel, a gazdálkodással a szervezeti élettel kapcsolatos jogviszonyokat, s az Intézmények rendjét úgy állapítja meg, hogy er.ős{tl. és továbbfejleszti a szocialista termelési viszonyokat. Számol azokkal a várható változásokkal is, amelyek a tsz-ek működésében és gazdálkodásában, a gazdaságirányítás reformja nyomán bekövetkezhetnek. A törvénynek az eddigi szabályozással szemben lényeges eltérést mutató egyik fő rendelkezése az, amely meghatározza a termelőszövetkezet fogalmát Kimondja, hogy a termelőszövetkezet a tagok
