Észak-Magyarország, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-09 / 213. szám

CSZAKMAGYAROOiSZAG Szombat, 1967. szeptember 9, *> 4z EAÍÍ Lülügyiuiniszíere TiÉóiiáf Joszip Broz Tito, jugoszláv köztársasági elnök pénteken Zágrábban fogadta Mahmud Riadót, az Egyesült Arab Köz­társaság külügyminiszterét és hosszabb baráti beszélgetést folytatott vele. Feszültség a Sziiezl-csatorsiáná! Az Al Ahrain pénteki száma beszámolt arról, hogy Odd Bull, az ENSZ megfigyelők vezetője és Szalah dohár egyiptomi külügyminiszterhe­lyettes csütörtökön ötórás megbeszélést folytatott Kairó­ban. Szalah Gohar kifejtette, hogy Izrael szándékosan fo­kozza a feszültséget a Szuezi- csatorria térségében az ismé- I telt támadásokkal. Odd Bull Ülést tartott a SZOT Az ÉDOSZ-székházban ülést tartott a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa. Blaha Béla, a SZOT elnöke tájékoztatta az ülés részvevőit arról a mun­káról, amelyet az elnökség végzett a legutóbbi tanácsülés óta. Gái László, a SZOT titkára beszámolt az új gazdasági mechanizmus előkészítésének munkálatairól. A gazdaságirányítás új rendjének megfelelően a, szo­cialista munkaverseny-m'ozga- lom szervezését és irányítását össze kell hangolni a gazdál­kodás új formáival, módsze­reivel. A verseny szervezésé­nek és irányításénak legfon­tosabb változásairól kidolgo­zott tervezete^ a SZOT elnök­sége már megvitatta és rövi­desen a Minisztertanács elé terjeszti. Mellőzni kel! a népgazdasági és ágazati szintű munkaver- fceny - f el h í vá sokat. A határozattervezet fontos alapelve, hogy a verseny idő­tartamát mindig az adott kol­lektíva előtt álló feladatok határozzák meg. Az anyagi és erkölcsi Ösztönzés során meg kell szüntetni az egyenlősdit, a jutalmak elaprózását, a helytelen sorrendiségi gyakor­latot és az indokolatlan szűk­markúságot. Az anyagi ösz­tönzés biztosítsa a társadal­mi megbecsülést, s ezzel együtt a nagyobb jövedelmet ö munka legjobbjainak. Ezután Somoskői Gábor, a feZOT titkára a gazdaságirá­tábornok javaslatokat tett az ENSZ megfigyelők számának növelésére. Az A1 Ahram tudósítása be­számol arról is, hogy az izmai­ba! tűzharc során az. ENSZ megfigyelők főhadiszállásának épületét is izraeli lövedékek találták el. Amerikai űr kísérlet Pénteken délelőtt az ameri­kai Cape Kennedy támasz­pontról fellőtték a Surveyor— 5 holdrakétát. A program sze­rint a kozmikus test szeptem­ber 10-én, vasárnap ereszke­dik le a hold felszínére a „Nyugalom tengerének” térsé­gében. Megnyílt az (kdi lecimi Sín történeti kiállítás (Folytatás az 1. oldalról.) beszédében elmondotta, a szakkör tagjai áldozatos mun­kájának eredményeként a vá­ros és a környék lakói bete­kintést nyerhetnek az idén 120. évfordulóját ünneplő gyár múltjába. A kiállítás két részből áll. Az első, úgyneve­zett történeti teremben a mű­szaki, gazdasági és munkás- viozgalmi emlékeket gyűjtöt­ték össze. Ennek a teremnek érdekessége, hogy egy 29 da­rabból álló, eredeti fémbé­lyegző gyűjtemény is szerepel a kiállított tárgyak között. A második teremben a technikai fejlődést bemutató anyagok találhatók. Rendkívül érdeke­sek és szépek a régi gépek modelljei, amelyeken kicsi­nyítve ugyan, de a hajdani jelentős berendezéseket lát­hatják a kíváncsi utódok. Képek, fotókópiák, diagra­mok és makettek fogadják az érdeklődőket. Az 1847-ben be­indult gyár már óriásivá nőtte ki magát, ezért is szükséges, hogy összegyűjtsék mindazo­kat az adatokat és anyagokat, melyek múltjára vonatkoz­nak. E kiállítással nem feje­ződött be a helytörténeti szak­kör munkája; továbbra is gyűjtik az anyagot, hogy még részletesebben megismerhes­sék a gyár történetét. Az ünnepélyes megnyitó után Vass Tibor, a technika- történeti csoport vezetője is­mertette az alig három év alatt összegyűjtött anyagot. Dicséret illeti azokat, akik részt vállaltak ebben a mun­kában. A szocialista brigádok, az Ózdi Kohászati Üzemek és a Magyar Bányászati és Ko­hászati Egyesület tagjai mél­tóképpen ünnepük gyáruk fennállásának 120. évforduló­ját. De Gaulle Kralban A lengyelországi látogatáson tartózkodó De Gaulle francia államfő pénteken megérkezett vidéki kőrútjának első állo­mására. Krakkóba. Ütjára el­kísérte Ochab lengyel államfő. A francia elnök a fellobo­gózott. repülőtéren lengyelül üdvözölte a díszszázadot. Bulgária ünnepe Grab ellenállás A Gazai-övezetben Tel& Aviv-i jelentés szerint egy iz-T raeli katona meghalt és öti másik megsebesült, amikor? csütörtökön aknára futott egy^ izraeli katonai jármű. Ebben aj térségben már több alkalom-£ mai helyeztek el aknákat az* arab ellenállók. j Szeptember 11: fllrikai csúcs Ma 23 éve, 19-14. szcptr.nl- zer 9-én szabadult fel Bul- pArla a fasiszta megszállás alól. Ez a nap a bolgár nép legnagyobb ünnepe... 23 év nem nagy idő egy nép, egy nemzet életében. Bulgária c viszonylag rövid idő alatt nagyobb fejlődést ért el, mint történelme során bármikor. Az elmaradott, gyengén fejlett ország két év­tized alatt hatalmas lépést tett előre a gazdasági és kul­turális felvirágzás útján. A sors a múltban soha nem volt bőkezű a bolgár néphez. Talán csak egy cselben, ami­kor ezen a gyönyörű földön telepedett le, amely egyesíti magában a déli nupfcnyt és a hóval fedett hegyormokat, a friss hegyi patakokat és a mezőket, amelyeket a mun­kás emberi kéz virágzó kert­té varázsol. Ennek a népnek, akárcsak nekünk, nem volt meg a szigetlakok nyugalma, sem a nagy nemzetek maga- biztossága. a birodalmak gaz­dagsága. Szabadságának min­den évet drágán kellett meg­fizetnie. Hiszen rengeteg nép vonult át c földön, amely a történelem országútjává vált. Az 1944. szeptember 9-én megszületett új Bulgária új úton Indult cl. A bolgár föld vulósággal újjáéledt. Az or­szág ma egyetlen építkezés: új ipari üzemek, gyárak, la­kóházak ezrei emelkednek a magasba mindenfele. A szocialista építés során a háború előtti, 1939. évi színvonalhoz viszonyítva az ipari termelés huszonnégy- szeresérc növekedett. A bol­gár ipar jelenleg 13 nap alatt termel annyit, mint az egész 1939. évben. Az elektromos energia-termelés ez idő alall negyvennégyszeresére növe­kedett. Üj Iparágak születtek. Az országnak nem volt kohá­szata és gépipara. Ma büsz­Szeptember ll-én nyílik meg* az afrikai csúcstalálkozó. Meg-{ figyelők véleménye szerint? megvitatásra kerül a dél-afri-T kai fajüldöző politika, a Rho-J desia ellen követendő szánk-* cióspolftika, a fehér zsoldosok kongói agressziója, Nigériai belviszálya. J kén hirdethetik, hogy a BoV gár Népköztársaság gépgyár­tó országgá vált. Nemcsak a hazai ipar és mezőgazdaság szükségleteit látják el gépek" kel, hanem a Bolgár Népköz" társaság ma már több mini 70 országba exportálja esi" tergáit, motorjait, transzfor­mátorait, elektromos targon­cáit, rádiókészülékeit, motor­kerékpárjait. A mezőgazdaság szociálist* átszervezése is nagy eredmé­nyeket hozott. Az ország 961) szövetkezeti és állami gazda­sága 72 000 traktorral, 13 000 kombájnnal és 12 ezer teher­gépkocsival rendelkezik. Kor­szerű hajtatóházak, műtrágya segíti a bolgár parasztságok hogy termékei eljussanak Európa szinte valamennyi országába. Kulturális fejlődése, csődig latos természeti tájai, aranyié tengerpartja, modern szállo­dái a turisták százezreit vonzzák Bulgáriába. A ma­gyar turisták között is rend­kívül kedvelt a bolgár ten­gerpart, a hagyományos bol­gár vendégszeretet. Csodák persze nem történ­nek! Az óriási ugrást nem titánok művelték, hanem em­berek. Egyszerű, munkaszc- retö, tanulnivágyó, törckvé emberek, akik eltökélték! tovább haladnak a megkez­dett úton. A magyar és a bolgár nép évszázados történelmi sors- közössége, barátsága a szo­cialista építés so.rán új tar* talniat nyert. Gazdasági cS kulturális együttműködésünk évről évre fokozódik. Nagy ünnepéit szeretettel köszönt­jük a testvéri bolgár népet és kívánjuk, hogy pártja vezetésével további nagy si­kereket érjen el közös ügyünk, a szocialista építés útján. (g. I.) Egy nap a kiállításon I i * ♦ Aki még nem látta — tart­son velem. Miskolcról indu­lunk, reggel 7 órakor, a Lil- lafüred-expresszel. Röpke két óra és már meg is érkeztünk a Keletibe. Innen trolival a Városligetig. Tízperces út, és itt vagyunk a városligeti ős platánok között. Sokan vára­koznak már, nemsokára nyíl­nak a kapuk. Aztán megindul a hosszú emberáradat A szovjet tudomány és technika 50 éve című kiállítás területére. Budapest, 1967. szeptember 7., csütörtök. Ilyet még nem láttam!... A kiállítás főbejáratánál óriási méretű Lenln-portré vonja magára a figyelmet. Legalább 8—10 méter átmérő­jű. Mellette, jobbról és balról magas árbocon a Szovjetunió szövetségi köztársaságainak állami zászlóit cs címerét lát­juk, cgy-egy köztársaságra, vagy fővárosára jellemző íoto- montáz.zsal. A látogatókat fo­gadó dekoratív kompozíció bal szélén: 1917, jobb oldalán: 1967. A két dátum között ke­rek ötven esztendő. Fél évszá­zad! Bár történelmileg nem nagy idő — tűnődik el a láto­gató, miközben kíváncsian várja a látnivalót, és arra gondol, vajon mire vitte ötven év alatt az a nép, amely az út kezdetén még a nyomor, az éhség és az anatfubétlzmus felszámolására összpontosította figyelmét. Meg más Is eszébe jut a lá­togatónak, Egy másik kiállítás 26 évvel ezelőtt, ugyanitt, a Városligetben. 1941. májusá­ban, amikor a Szovjetunió el­ső ízben vett, vehetett részt a budapesti vásáron ... Micsoda érdeklődés volt! A szovjet pa­vilont látogatták legtöbben, bár ez akkor majdnem tilos. Ke legalábbis számon tartott „bűn” volt... Budapesti és vidéki munkások, filléreiket az útiköltségre összekuporgató parasztok rokonszenvtüntetése volt, lovas rendőrök sorfala között.. . Nincs idő a tűnődésre. Mel­lettem egy ötven-halvan év körüli férfi spontán felkiált. — Jé, nézzétek, ilyet még nem láttam!... — és az óriás platánok lombjai fölé maga­sodó Vosztok felé mulat. A Hstár A kiállítás mindenki által megcsodált látványossága, va­lóságos sztárja, kétségtelenül a szökőkutak finom vízfüggö­nye mellett, piros állványza­ton, magasba nyúló hófehér űrhajó, a Vosztok, amely 1961. április 12-én először röpített embert a világűrbe, és amely önmagában is beszédes bizo­nyítéka a szovjet tudomány és technika fantasztikus fejlődé­sének. Hazai és külföldi láto­gatók csodálják, fényképezik, filmezik szinte percről perc­re,.. Csaknem 40 méteres tes­tét közelről nem is tudják „behozni” a fényképezőgép lencséjébe. Azt a húszmillió lóerőt pedig, amelyet különös szerkezetének még különösebb tudományos és technikai öt­vözete rejt, fényképezni, fil­mezni nem lehet... Ügy lá­tom, a művészeket is megih­leti. Emitt egy művészkülse­jű ember színes vázlatot ké­szít róla... Kétségtelen, van rajta mit csodálni — állapítom meg csak úgy, önmagámnak és ké­telkedés nélkül elhiszem az, iménti idősebb ember csodál­kozását: „ilyet még nem lát­ta ml .. Pedig a Vosztok-űrhnjó csak egy darab a kiállításon. Igen, bár kétségtelenül impozáns, szemet, szivet, elmét gyönyör- ködtetó darab/ De ezenkívül még két óriás pavilonban órá­kon át szemlélheti a látogató a világűr meghódításának ere­deti és miniatürizált darab­jait. Ciolkovszkij első rakétá­jától kezdve a Molnija hírköz­lő állomásig ... Lehetetlen Itt számot adni a sok, külön-kü- lön is említést és értékelést érdemlő dokumentációról. Ezt látni kell!... Még hat pavilon •M Van, aki a bejárattól balra kezdi a szemlélődést. Itt az első pavilonban a kiállítás központi irodáját találjuk, kis­sé odébb, a 2. sz. pavilonban a tudomány és a felsőoktatás fejlődéséről tájékozódhatunk. Rengeteg pedagógus, szülő és diák kereste már fel. A láto­gatók emlékkönyvében gyako­riak a bejegyzések: „Csodála­tos, szinte hihetetlen... ez a pavilon is, de az egész kiállí­tás méltó az 50. évforduló­hoz ...” stb., stb. Mellette egy sokszögletű pa­vilonban az atommagfizika fejlődésébe nyerhetünk bete­kintést. Többek között a kü­lönböző atomreaktorok ma­kettjeivel, a laser-kutatás gya­korlati eredményeivel és sok más egyébbel találkozunk itt. Egy külön pavilonban van a „műszaki tájékoztatás”. Homlokzatán legalábbis ezt a címet viseli. Valójában azon­ban ez az információs központ. Igen sok hazai és külföldi új­ságíró és más érdeklődő kere­si fel, és kap itt részletesebb információt. Arról, ami éppen érdekli őket. Előadásokat hall­gathat, filmvetítést nézhet vé­gig, magyar és szovjet nyelvű szakkönyveket vásárolhat, könyvkiállftást és olvasóter­met is talál Itt a látogató. Más pavilonban a természe­ti kincsekben leggazdagabb ország alapanyag-termelésébe* ♦ ♦ ismét másikban a szovjet mű- J anyagipar és az energetika 4 fejlődésébe pillanthatunk be.j Egyetlen adat az utóbbi ból,4 amit egy óriási, különböző jel-* zésekkel teletűzdelt világító,- térképről olvashatunk le: a- Szovjetunió villamos energia', termelése 1959-ben 265,1 mil-< liád kWó volt; 1965-ben 507', milliárd; 1970-ben pedig 830— 850 milliárd kWó lesz!... A nap eseménye — Nézd! Ott jön Brezsnyev elvtárs! — mondja hirtelen egyik miskolci barátom. Először azt hittem, hogy ugraszt. Fordulok arra, amer-4 re a barátom mutat — való-* ban. Brezsnyev, Koszigin éíj Gromikó elvtársakat látom Kádár és Fock elvtárs kísére­tében. A jubileumi kiállítás legnevezetesebb látogatói ép­pen akkor léplek be a Világ­űr meghódítása című pavilon­ba. Mögöttük száz és száz kí­váncsiskodó látogató tódul befelé. Taps csattan — éltetil a kedves vendégeket, éltetik az. eleven és megbonthatatlan magyar—szovjet barátságot.. Igaz, nem ütemes taps ez, de szívből és értelemből fakadó.. Olyan érzések tükre, mint 26 évvel ezelőtt a lovas rendőrök sorfala közt némán sorbanál- ló emberek rokonszenv-tünte- tése volt... Csak egy kicsit magasabb hőfokon, — szaba­don .'.. Amint a kedves vendégek kilépnek a pavilonból, egy diáklány Kirakodik Brezsnyev elvtárshoz. Kezében két szál piros rózsa. Nem hallom a szavakat, újra taps csattan, s az SZKP főtitkára megöleli a virágos kislányt... Igen, Mint 26 évvel ezelőtt... Csak szabadon... és maga sabb hőfokon..'. Csépanyi La*» * Kossontjuk a népi Koreát S zeptember 9-e a koreai nép nagy nemzeti ünnepe. Ti­zenkilenc esztendővel ezelőtt ezen a napon összeült Legfelsőbb Népgyűlés ünnepélyesen kinyilvánította a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság megalakulását. A szocialista építés útjára lépett szabad, független állam pél' dátlan eredményeket produkált az iparosításban, a mezőgaz- daságban, a kultúra és a közélet fejlesztésében. Az építést azonban hamarosan fel kellett váltani a haza védelmével- A népi demokratikus rendszer világraszólóan bizonyította életerejét az 1950—53-as vérzivataros háború során is, az or- szágra támadó amerikai és 15 csatlós állam 450 ezer zsoldo­sával szemben, az USA légierejével és hadiflottájával vívott harcokban. A népi Korea szocialista szövetségesei támoga- tásával visszaverte és a fegyverszünet megkötésére tárgyaló­asztalhoz kényszerítette az agresszort. A minden képzeletet felülmúló, gyors ütemű újjáépítést a népi demokratikus rendszer tette lehetővé. A hősi koreai nép — a párt vezetésével — a szocialista országok segítségé­re támaszkodva az üszkös romok helyén új városokat, fal­vakat emelt Modern üzemek létesültek, ahol olyan termé­keket — nagyméretű szerszámgépeket, traktorokat, teher­autókat — gyártanak, amelyeket soha ezelőtt Koreában nem tudtak előállítani. Nemrég bevezették a műszaki képzéssel egybekötött kötelező négyéves általános és ötéves középisko­lai oktatást, s ezzel a népi Korea Ázsiában az első ország, amely ilyen formában valósítja meg a kötelező oktatást. Vá­roson és falun végrehajtották a szocialista forradalmat, szo­cialista ipari-agrárországot teremtettek, amely vonzó példát nyújt a déli országrész népe számára is. Dél-Korea népe fölött immár 22 éve az amerikai megszál­lók uralkodnak — mintegy 60 ezres hadsereggel. Az ő báb­jaik kormányoznak, és bűnös politikájuk következtében több. mint hétmillió a munkanélküli, kétszázezer gyermek koldul az országutakon. És a szöuli rezsim 600 ezer fős hadsereget tart fenn, a dél-koreaiak tízezreit hajtja a vietnami had­színtérre. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormány^ kö­vetkezetesen harcol az ország békés egyesítéséért, amelynek legfőbb akadálya Dél-Korea amerikai megszállása, a szöuli rendszer kalandorpolitikája. Legutóbbi nyilatkozatában 8 KNDK kormánya elítélte az USA szándékát, hogy törvény­telenül, az ENSZ-közgyűlés ősszel kezdődő 22. ülésszakának napirendjére tűzesse az úgynevezett koreai kérdést — ugyan­akkor támogatja a kilenc szocialista ország, közte hazánk külügyminiszterének javaslatát: tűzzék az ülésszak napirend­jére az ENSZ zászlaja alatt Dél-Koreát megszállva tartó, S provokációival állandó feszültséget teremtő amerikai és egyéb külföldi csapatok kivonását. A mai évfordulón szeretettel kőszöntjük nz élet minden területén kimagasló sikereket felmutató testvéri koreai népet: szolidárisak vagyunk és teljes mértékben tá­mogatjuk Igazságos harcát a Dél megszállóinak kivonásáért az ország békés egyesítéséért, a Távol-Kelet biztonságáért. «,! J nyitási rendszer reformjának előkészítésével kapcsolatban a XXI. szakszervezeti kongresz- szus határozatainak végrehaj­tásáról számolt be. A beszámolókat széles körű vita követte. Szófiából je'entik Csütörtökön Szófiában alá­írták a barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segélynyúj­tási szerződést Bulgária és a Német Demokratikus Köztár­saság között. A szerződésben a két fél kötelezi magát, hogy mindenképpen fejleszti és erő­síti államközi kapcsolatait. Azon lesznek, hogy tovább szilárdítsák a szocialista vi­lágközösség erejét és össze- forrottságát, következetesen sík rászállnák a békés együtt­élés politikájának megvalósu­lásáért. Szorgalmazzák a fegy­verkezési hajsza beszünteté­sét, az általános és teljes le­szerelést.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents