Észak-Magyarország, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-09 / 213. szám

Szombat, 1967. szeptember 9. ESZAKMAGYARORSZAG 3 Egy hétig! a polgári védelem gyakorlata glitt Bodrogközi sikerek Amikor az ember egy-egy ®asy feladat előtt áll, azt szo­bás mondani, szeretnék egy pappal, vagy héttel öregebb tenni. _Azl hiszem, így vélekednek ®?°k q polgári védelmi veze- és beosztottak is, akik egy “ét múlva tanúbizonyságát Wják annak a nehéz, fárad- *ägos és áldozatkész munká­ik, amelyet évek óta tanul­jak és gyakorolnak. Nem kis Dolog ez, már csak azért sem, Ptert ezek a beosztottak szá­jad idejüket áldozzák fel, ®°gy adott esetben segíthes­sek embertársaikon. Bizakodva nézhetünk e nagy ‘eladat. elé, mert a beosztottak •karnak, és értik munkájuk *®lját. Egy héttel a gyakorlat «ott még nagyon sok tenni­valójuk akad, főképp az egész- *égügyi beosztottaknak és az Orvosoknak. Elsősorban tőlük %g a gyakorlat lebonyolítá­sa. Csaknem 2000 feltételezett {érültét kell ellátniuk. Hason­ló feladat vár a vegyi erők- Ve, valamint azokra, akik a Személyek, a járművek és az 6r>yagok mentesítését fogják Végrehajtani. Nem kis feladat áll vasutasaink előtt sem. akik Vasúti szerelvényen szállítják « a sérülteket. De sorolhat­nék a műszakiakat, az ellátó­Evröl évre több klórt és *harónátront ad további fel­dolgozásra a hazai vegyipar — ám e két fontos alapanyagból {bég így is jelentős tételeket ®oll importálnunk. Éppen Dzért a legnagyobb Itthoni Eyárló cég, a Borsodi Vegyi­kombinát bővítése népgazda­sági érdek. Döntő stádium A pvc-hez és az alumínium gyártásához nélkülözhetetlen anyagokat a klóralkáli elektro­lízis üzemcsoport állítja elő Barcikán. Jelenleg mintegy 20o millió forintos beruházás­sal bővítik az üzemet, s ha teáid megkezdődik az új rész­legnél a folyamatos termelés, csaknem kétszeresére nő évente a kapacitás. Bár a 200 milliós építési és Szerelési munka eltörpül a kát, a szállítókat, a rendfenn­tartókat is, akiktől együttesen és egészében is függ a feladat végrehajtása. A megyei polgári védelem parancsnokságnak egyetlen ké­rése van ezen közös feladat végrehajtása előtt: Használ­ják ki a rendelkezésre álló időt a szükséges védőfelszere­lések pótlására, az alegység­parancsnokok pedig parancs­noki tevékenységeik gyakorlá­sára, az elképzelések helyes kivitelezésére. Ezt a feladatot segítsék a beosztottak felettes szervei, a párt- és KlSZ-szer- vezetek. Állítsuk példaként Borsodszirák. Sajólád, Sajó- petri, Bocs községek, az ede- lén.vi járás, Kazincbarcika polgári védelmi alakulatainak munkáját, a megyei KÖJÁL, az Özdi Szénbányászati Tröszt, a szükségkórház vezető állo­mánya és még jó néhány szerv és alegység felkészüléséi. Értsék a feladat komolysá­gát és céltudatosságát egyér­telműen és egyformán! Ha ez így lesz, az eredmény sem marad el. Az eredményhez, amiben bízunk, sok sikert, jó erőt és egészséget kíván a megyei polgári védelem pa­rancsnokság. több milliárdos beruházások mellett, a BVK bővítésének jelentősége mégis igen nagy. Nem mindegy ugyanis, hogy hazai, vagy nehéz pénzen vá­sárolt anyagokat használunk-e az alumínium és a pvc gyár­tásához. A bővítés mostanában ju­tott el a legfontosabb szaka­szához. Az eddigi szervezett, körültekintő munkához ha­sonlóan, most igazán min­dennek „ülnie” kell, hogy a divatos szólással éljünk. A tervezők, a kivitelezők és a szerelő vállalatok — melyek között nemcsak magyar, ha­nem német cégek is közremű­ködnek —, már a kezdettől fogva teljes összhangban igye­keztek dolgozni, s a megígért határidőkre átadni egymásnak a stafétabotot. A 31. Építőipari Vállalat 18-as főépítésvezetősége mun­A sátoraljaújhelyi járás ter­melőszövetkezetei annak ide­jén versenyt indítottak a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom közelgő 50. évfordulója alkalmából. A nyári munkák során az aratás és cséplés ha­táridőre történt befejezésével, a szabad tarlóterületek fel­szántásával, a kötelező és a szerződött kenyérgabona érté­kesítésével különösen sok pon­tot lehetett szerezni, főképpen azzal, ha a szövetkezetek a kenyérgabona össztermésének 57, vagy ennél több százalé­kát eladták az államnak. Az eddigi értékelésből ki­derült. hogy a gazdaságok túl­teljesítették a kitűzött eladási mennyiséget, például az olasz- liszkai Gazdász Tsz 77, a pál- házi Rákóczi 60,5, s a tolcsvai Békeharcos 60,8 százalékát ajánlotta fel megvásárlásra a termelt kenyérgabonának. A tarlószántást az aszályos idő ellenére is határidőre befejez­te a cigándi Petőfi és Arany­kalász Tsz, a zemplénagárdi Szőke Tisza, a karosi Uj Ta­Tiszaszederkényt joggal ne­vezhetjük az ifjúság városá­nak. Nemcsak azért, mert a Icájának befejezéséhez közele­dik, tehát hamarosan megkez­dődik a szerelés. A technoló* giát és a berendezéseket szál­lító NDK-beli vállalat kikül­dött embereinek, valamint a hazai kivitelezők és a BVK szakembereinek precíz mun­káján múlik, hogy időben be­fejezést nyernek-e az elő­irányzott munkák. Nehéz ké­szülékek helyszínre emelése kezdődik. Ez nemcsak nagy volumenű, hanem rendkívül aprólékos, mindenre kiterjedő szakmunkát igényel. Barátság — jó munka örömhírről számolhattak be ottjártunkkor az illetékesek. A már eddig is jó elvtársi és szakmai kapcsolat az idők fo­lyamán barátsággá mélyült a vasz, a sárospataki Aranyka­lász, a tiszacsermelyi Üj Erő, a révleányvári Szabadság Ter­melőszövetkezet. A tavaszi és a nyári idény­ben szerzett pontok alapján a verseny jelenlegi állása sze­rint a bodrogközi termelőszö­vetkezetek közül a zemplén- agárdi Szőke Tisza és a karosi Üj Tavasz, a hegyaljaiak kö- zül a tolcsvai Békeharcos, a hegyköziek közül pedig a pál- házi Rákóczi áll az első he­lyen. A verseny egyébként a szep­tember közepi újabb értéke­lés után sem fejeződik be. mert amint a járási tanács mezőgazdasági osztályán el­mondották, a zemplénagárdi Szőke Tisza Tsz tagjai a járás valamennyi tsz-ét a verseny folytatására szólították fel, fel­adatul tűzve ki, hogv a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom félévszázados jubileuma tiszteletére az őszi vetési ter­vüket október 25-re teljesít­sék. . TVK és vele együtt a város KISZ-védnökséggel épült, ha­nem főleg azért, mert me­gyénkben, de talán az ország- jan is — tudomásunk szerint — Tiszaszederkény lakóinak legalacsonyabb jelenleg az át­lagos életkora. Jellemző, hogy Tiszaszederkényben a „legidő­sebb” tanácstag, a tanácsta­gok korelnöke is csak 47 éves. Tiszaszederkény lakóinak átlagos életkora várhatóan még jó ideig nem emelkedik. Az utóbbi években évenként 210—250 újszülöttel gyarapo­dott a város lakóinak száma. Becslések szerint, a kormány legutóbbi szociális és család­védelmi intézkedései tovább fokozták a szülés-kedvet, így Tiszaszederkény lakóinak egyelőre nem kell tartaniuk a város „elöregedésétől". De jó lenne ugyanezt meg­állapítani megyénk termelő- szövetkezeteiről! ... (csé) Tízmillió Tízmillió forint a mező- keresztesi takarékszövetke­zet betétállománya. A kis fa­lusi bank dolgozói nyerték el az év első felében végzett ki­váló munkájukkal a MÉSZÖV vándorzászlaját. A laikustól a közgazda- sági szakemberig alig­ha akad ma Magyar- országon olyan ember, akit így, vagy úgy, ne foglalkoz­tatnának a gazdasági reform kérdései. S ez így természe­tes, hiszen nem kevesebbről van szó, mint jövendő min­dennapjainkról, arról, ho­gyan élünk majd egy, két, öt, vagy tíz év múlva. Praktiku­sabban mondva: lesz-e ha­marosan hűtőszekrényünk, vagy éppen személygépko­csink. Ma még — s ezen sincs mit csodálkozni — a nézetek tar­ka sokféleségével találko­zunk. A többség józan, reá­lis elképzelései mellett fel­bukkannak a különböző szél­sőségek képviselői. Azok, akik az új mechanizmust mindent egy csapásra meg­oldó csodagyógyszernek te­kintik, s ellenpontként a ci­nikusan pesszimisták, akik csak legyintenek: ugyan ké­rem — mondják. Az igazság természetesen a józanok oldalán van. A dolgozók többsége tudja: a reform elsősorban lehetősé­geket ad. Lehetőségeket arra, hogy a jövőben az eddiginél sokkal ésszerűbben, a társa­dalom érdekeinek pontosabb ismeretében dolgozzunk. Ezt a célt szolgálják a különbö­ző ösztönző rendszerek, me­lyeknek központjában a va­lóságosan elért vállalati és egyéb jövedelmek állnak. Mindezek tudóiban is fel­merülnek azonban megvála­szolhatatlan kérdések. Sze­retnénk ismerni a hogyant, a részleteket is. Kíváncsian keressük a szocializmus po­litikai gazdaságtanának újon­nan felfedezett törvénysze­rűségeit. s bárkiben joggal felvetődhet: nem tévedünk-e egyik-másik megállapításunk­ban? Sokakat riaszt a té­vedések, a melléfogások le­hetősége. Találkozhatunk olyanokkal, akik aggódva figyelik vezető közgazdásza­ink vitáit, titokban talán ar­ra gondolnak: lehet, hogy ők sem tudják még a választ? Jó ég, hol van hát az igaz­ság?! Hol van az új tan­könyv, amire biztosan tá­maszkodhatunk? Van, aki erre, van aki arra az elmé­letre esküszik, s megint má­sok kapkodják fejüket, kö­vetelőén várják, lépjen már elő valaki, s teremtsen ren­det a vélemények ellent­mondásai között. Egyértel­mű, világos, mi több: végle­ges állásfoglalást várnak. Üj kötáblákat, mindenre alkal­mazható, univerzális recep­teket. Miért? Talán mert túlsá­gosan megszoktuk ezeket a kötáblákat Megszoktuk, hogy valaki kimondja helyettünk az „abszolút” igazságokat, s nekünk a fő dolgunk, hogy ezekhez tartsuk magunkat Ha a kötábla elmarad, bi­zonytalanná válunk, úgy érezzük, légüres térben moz­gunk. Pedig tulajdonképpen örülnünk kellene. Hiszen ahelyett, hogy kimondtuk volna a társadalom új tíz- parancsolatát, hogy aztán né­hány év múlva esetleg újat mondjunk helyette, valódi marxista—leninista módjára kezdtünk gondolkozni. Dia­lektikusán. Figyelembe vé­ve, hogy az élet s vele a köz- gazdaságtan valamennyi tör­vénye szokatlanul fejlődő, változó valami. S nincs az az elmélet, amely első megfo­galmazásában tökéletesen, vagy éppen végérvényesen választ adhatna valamennyi kérdésre. Az új gazdasági mecha­nizmus fő törvényeit termé­szetesen meghatároztuk. Nem vaktában vágunk neki az is­meretlennek. De amikor té­teleinket lefektettük, nem új, soha meg nem másítható dogmákat hívtunk életre, hanem tudatosan kimond­tuk: az élet, a gyakorlat dol­ga eldönteni, hol voltak he­lyesek elképzeléseink, s hol kell majd menet közben kor­rigálnunk azokat H a volt erőnk hozzá, hogy múzeumba tegyük a régi kőtáblákat, kell, hogy legyen ahhoz is, ne ál­lítsunk újakat helyükbe. Meg kell szoknunk a gondo­latot: nincs szükségünk ilyesmire. Helyette inkább üdvözöljük a most kezdődő alkotó korszakot, amikor a társadalom törvényszerűségei felett önállóan gondolkodni nem csak szabad, hanem kö­telesség is. Ne keressünk hát új bibliát, hanem lássunk hozzá, hogy — ha néha téve­déseken keresztül ts —. min­dennapi munkánkkal vált­suk valóra közös elképzelé­sünket: e szocializmus teljes felépítését Flanck Tibor Zsebcsi László őrnagy Az ifjúság városa német és a magyar vállalatok itt dolgozó szakemberei kö­zött A kót fél hamarosan hi­vatalosan is megpecsételi e közös célért kifejlődött szép kapcsolatot Baráti szerződést köt. a Chemieanlagen Export- Import berlini cég, valamint a magyar partnerek, s ennek alapján — amint erről az elő­zetes szerződés-tervezetből meggyőződtünk — igyekeznek mindent megtenni a szervezett és az előre tervezettnél gyor­sabb szerelési munkáért A közelmúltban az NDK bu­dapesti nagykövetségének munkatársa, Horst Eidner járt ez ügyben előzetes tanácsko­záson a Borsodi Vegyikombi­nátban. Megígérte, hogy Ber­linben személyesen beszél majd a vállalat vezetőivel és támogatja az együttműködés gondolatát. (Gyárfás) Kárpótlás az elmaradt gombáért Ilyesmi is régen fordult elő: elmaradt a „gombaszüret”. A szakemberek a „szüret” szóra talán rosszallóan csóválják fejüket. A gombát ugyanis szedik. Az idén azonban csak szedték volna. Több vagon ex­portra számítottak, de csak mutatóba akadt vagy 600 ki- lónyi. Az Erdei Termékeket Feldolgozó és Értékesítő Vál­lalat miskolci kirendeltségén azonban nem esnek kétségbe. Jó az erdő, s ha nincs gomba, van más. • Az idén például nagy meny- nyiségű somot, csipkebogyót és kökényt várnak a borsodi erdőktől és erdőszélektől. A som és a csipke szedése már megkezdődött. Előbbiből ször­pöt készítenek, a csipkét a Herbárla Vállalat veszi át A csipkebogyó-termés szárításá­hoz, kihúsolásához nagy se­gítséget nyújt a görömbölyi és i serényi falvi téglagyár. A termés nagy részét a két tég­lagyárban szárítják. A napokban a kökény sze­dése is megkezdődik. Húsz­harminc vagon körüli meny- nyiségre számítanak ebből a vitamindús, üdítő gyümölcs­ből, melyet a Miskolci Hűtő­házban tartósítanak majd az északi országok részére. • A vállalat Sajószentpéteri- [ kapuban lévő szörpüzemében és palackozójában csaknem két hete áttértek a 3 műsza­kos termelésre. Az ok: nő az érdeklődés a magyarországi erdei gyümölcsszörpök iránt. A lipcsei vásáron is oklevelet kaptak a magyar erdei ször­pök, s a nagy keresletre való Hátizsákkal kezdték.. ♦ Húsz év előtti eseményekre J emlékeznek mostanában a ra­♦ gályi földművesszövetkezet £ idősebb dolgozói. Most húsz ♦ esztendeje alakult meg a szö- Jvetkezet. Az évforduló alkal­♦ mából a szövetkezet ellátási Tkörzetéhez tartozó Zubogyon ♦ korszerű vegyesboltot nyitot­tak meg ünnepélyesen. A több, mint kétszázezer forintos költséggel létesített új üzlet­ben visszaemlékeztek azokra a napokra, amikor megalaku­lásuk után még hátizsákban, gyalogosan hozták a rudabá- nyai vasútállomásról az árut a falu parányi vegyesboltjába. L'Uőrőíalálkozó lesz Abaújszáotón A tokaj-hegyaljai községek­ben működő úttörő csapatok számára nagyszabású úttörő találkozót szerveznek szeptem­ber 17-én Abaújszántón. Az egésznapos seregszemlére gaz. ,dag programot dolgoztak ki, X amelyben kulturális jellegű sportbemutatók és egyéb versenyek, tréfás ügyes­ségi versengések, tér/.enei kon­certek szerepelnek. Természe­tesen beiktatnak különféle szellemi vetélkedőket is, ame­lyeknek témája a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom öt­venedik évfordulójához kap­csolódik. tiaráii szerződés a BVK beruházásának meggyorsítására Kőtáblák nélkül készülhetett volna így, de a lényeg, hogy most mégis kész és szép. Jó lenne persze, ha a szépen megmunkált lép­cső mellől eltűnne az ütött- kopott, ócska léckerítés is. Vagy valami módon szebbé változna. A templom ttílol- dalán lévő torony felé veze­tő úton is nemrégiben ké­szült cl a lépcsősor. Szép feljárók vonzzák, ve­zetik az embert az Avasra. Kanyargókkal, pihenőkkel egészen a kilátóhoz, a függő- kertekhez. Persze nemcsak a város szépségét, a szalonna­sütések hangulatát, vagy a meghitt órák nyugalmát ke­resők használják a lépcső­ket. Vagánykodá suhancok, innen-onnan idevetődött, rossz szándékú emberek, a törvénnyel gyakran összeüt­közők is járnak ide. De ezek az emberek általában nem szeretik a fényt, a rendezett­séget. Márpedig az Avas mind szebbé, rendezettebbé válik, és talán ez a legna­gyobb biztosítéka annak, hogy a homályt kedvelő, az írott és íratlan törvényeket egyaránt megszegő emberek lassan mégis kiszorulnak in­nen. F ényképezőgépek kattog­nak a feljárókon. Fo­tózzák a szépen ívelő, felfelé törő lépcsőket. Egyik jelképeként Miskolcnak. (pt) H a jó levegőt akarunk lélegezni, és nincs időnk, energiánk Ta­polcához, Lillafüredhez, el­indulunk az Avasra. Ha vendég érkezik a városba, és madártávlatból szeretné lát­ni Miskolcot, milyen a fek­vése, az alakja — az Avasra indul. A hűvös pincék, sza­lonnasütések hangulatát ke­resők az Avasra indulnak. A fiatal párok is, akik más hangulatot keresnek. Szép az Avas. Szép és mindenkié. Miskolciaké, más városokból, községekből érkezett vendé­geké, külföldi turistáké, időseké, fiataloké. A lépcsők: külön hangulat. Nekünk, akiknek nap, mint nap alkalmunk adódik látni, használni, már meg­szoktuk, elfogadtuk a feljá­rókat. A vendég, aki az Avasra indul várost nézni, először a lépcsők alatt áll meg. Nézelődik, vizsgálgat, aztán már berregteii is a filmfelvevőt, vagy kattogtat- ja a fényképezőgépet. Szép a kezdés, a nyitány az Avas­ra. Megörökítésre kívánkozó. Nemrégiben készült el a templom mellett, a. Borianya felé vezető nagy lépcsősor is. Újra elkészült. Ezzel a for­májával, pontosabban: anya- ! gával minden bizonnyal vég- 1 legesen. Gyakran köteked- ' tünk, élcelődtilnk róla, nem ts alaptalanul, hiszen talán első nekirugaszkodásra is el­A vasi lépcsők tekintettel, bizonyára túl kell majd teljesíteni a 180 vago- nos, évi tervet. Jelenleg pél­dául 50 vagonos lengyelorszá­gi árucsere-szállításon dolgoz­nak. Nemrég fejezték be a né­met exportot, négy vagon szörpöt a finnek is vásároltak, Angliába pedig több ezer üveg málna- és szamócaszörpöt küldtek. Ez az utóbbi szállít­mány még csak próbarende­lés, amolyan kóstoló. • Az átállás a három műszak­ra, igen örvendetes a miskol­ci női munkaerő-felesleg el­helyezése szempontjából is, hiszen 70 új munkahelyet je­lent. Épül már a 3 szintes, új üzemcsarnok is. Az építkezést előreláthatóan jövőre fejezik be. Addigra újdonságokat is piacra szeretne dobni a válla­lat. A szörpökön kívül szén­savas ivólevek gyártásával is kísérleteznek. A közelmúltban a csomago­lásban' produkáltak újdonsá­got. Ízléses műanyag korsócs­kában hoztak forgalomba er­dei vegyes-gyümlöcsszörpöt. a közönség tetszéssel fogadta az újdonságot, ezért hamarosan hét különböző színben, hét kü­lönböző szörpöt tartalmazó műanyag korsócskák is meg­jelennek az üzletekben. in

Next

/
Thumbnails
Contents