Észak-Magyarország, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-17 / 220. szám
Tasáraapj 1961!. szeptember IX ESZAKMAGTAROKSZAG 7 TANULMÁNY (Dezső József munkája) Oíven m ttssa liarackmag Göncön és környékén, ahol Igen jó volt az idén a;baracktermés, nemcsak a jó ízű gyümölcsből, hanem a magjából >s nagyobb mennyiséget vásároltak fel. Csupán Göncön •bár eddig több mint 50 má- Ssa barackmagot sikerült felvásárolni a gyógyszer és a Vegyipar számára. Sok háznál, ®hol nagyobb' mennyiségű barackot tettek a cefrébe, még kündig mázsán felüli tételekben található barackmag. Üj művek a könyvesboltokban Két 18 év körüli kislány beszélgetésére lettem figyelmes o villamosban. Mindketten diniben, szóval a legutolsó divat szerint voltak öltözve. •Azaz mégsem ... — öregszem — mondta az alacsonyabb. — Képtelen vagyok haladni a divattal. — ...? — Most, hogy Párizsban a tnaxi jön divatba, felpróbáltam a nagymami szoknyáit. De képtelén vagyok megszokni az új vonalat. Túl fiatalos ... (cs. a.) Ezen a héten igen gazdagok a könyvesboltok kirakatai, s új műveket kínáló polcai. A közelmúltban egy sor új könyv hagyta el a nyomdát a különböző kiadóvállalatok gondozásában. Igen szép kiállítású, szinte nyomdaipari remeknek számító külcsínnel jelent meg a Stendhal művei sorozat 2. kiadása, az író Vörös és fehér című regénye. A mű a Magyar Helikon Kiadó körültekintő gondosságát dicséri. A Tanácsköztársasággal kapcsolatos irodalmat gazdagítja Földes Mihály Fekete front című regénye. Hősei Karikás Frigyes alakjaihoz hasonlíthatók talán leginkább. A karikást hősöket általában a bátorság, a keménység, a találékonyság, a talpraesettség jellemzi. Földes főhősében mindez jó adag vagánysággal keveredik. Színdarabjai, tanulmányai révén az olvasók jól ismerik Sándor Iván nevét. Most újabb oldaláról mutatkozik be. Első regényét nyújtja át az érdeklődőknek. Hullámok című alkotása mai témát dolgoz fel, a közösség és az egyén Kegyetlen hiszékenys ég Nyugalomra vágyik a putnoki halottlátó asszony — Ne küldjön el leikecském, igen messziről jöttem. Záhonyból. Tudja-e hol van? A határon! Mennyit utaztam, törődtem, maga meg . .. — Mondja csak néni, hány levelet írtam én magának, hogy ide jöjjön? Hívtam magát? No ha nem. akkor ne engem hibáztasson, ha hiába járt. Hagyjon békén, menjen útjára. Sokan jönnek Dunántúlról, s az utóbbi időben még Csehszlovákiából is. Híres lett a putnoki halottlátó asszony. Olyan híres, hogy már nem otthona többé a háza, nincs egy nyugodt pillanata. Van olyan hét, hogy egyetlen kérést sem teljesít, de nincs olyan nap, hogy tízen, vagy annál is többen ne zaklatnák. — Bejönnek a konyhámba, kérnek, rimánkodnak, még fenyegetnek is. Egy asszony bottal támadt rám az utcán, amiért nem beszéltem neki — panaszkodik Csala Józsefné. Az ellenpropaganda visszaütött Mitől lett ilyen híres a putnoki asszony? Talán ott kezdődött a dolog, amikor Király József, országosan neves pszichológusunk tudományos alapon kezdett hozzá a spiri- tizmus cáfolatához a Mi a spi- ritizmus című könyvében, amely 1960-ban jelent meg. Ezt írja: „A legtöbb halottlátó hallu- cinál. Persze nem a halottakat látják, hanem saját fantáziaképeiket. Amikor például a híres putnoki halottlátó asz- szonynak vendége érkezik, szemben ül látogatójával, és annak halottait imával hívja. Elmondta, hogy ilyenkor elmosódott arcokat lát a levegőben es vendége feje körül, majd ezek az arcok megszólalnak, s ő beszédüket hallgatja. Vendége mindebből csak a javasasszony jellegzetes clrévült arckifejezését látja, aki hallucinálás közben suttogva beszél.” Ezt követően az egyik országos tudományos folyóiratban közölt cikket és képeket Csalánéról. A Népszabadság is leadott egy cikket, amelyben támadja és cáfolja a halott- látó asszonyt. Eredmény? — Olvastunk ám, magáról! Azért jöttünk el az Ország másik részéből, mert nem hiszünk ám azoknak az írásoknak. Valami biztosan van ebben a dologban. Mi magában hiszünk, beszéljen. Beszéljen ... beszéljen ... beszéljen.^ Agyműtét után Messzemenően tisztelem a tudományt, természetesen, a jelenleg még sok hipotézissel dolgozó pszichológiát is. Vitatni kell azonban annak helyességét, hogy a spiritizmussal kapcsolatos fejtegetésekhez — különösen akkor, ha azok népszerű kiadványokban jelennek meg —. mii élő embereket! használjanak fel konkrét példának. Vagy ha mégis, akkor jelentős teret kellett volna szentelni annak a ténynek is, hogy Csaláné „képessegei” csak súlyos idegbetegségének — Ami pedig a pápa ajándékát illeti — folytatja —, látja itt van ez a gyöngyház kazetta, rányomtatva, hogy ró mai szuvenír. Benne a ró zsafiizér, amit Olaszországbar bárki megvásárolhat, és aján dókba kaptam egy ismerősöm tői. Én meg a pápa! Tudja hogy gyerekemet nem járatom hittanra? — És higgye el — mondjó őszintén —, nekem tényleg itt van Amerika! Szegény cselédemberek voltak a szüleim magam is szolgáltam egészei' fiatal koromban. Ilyen szép házról nem is álmodtam! A> uram bányász, jól keres, hitellel belevághattunk az építkezésbe. Az arany nyaklánc — Vendégeitől is kap azért Megkerüli a választ. Azt bizonygatja, hogy soha nem kér, s azt, hogy nem lenne szíve senkitől egy százast elvenni, mert tudja mennyit kell azért dolgozni, s az a néhány perces aktus annyit nem ér. — Egy öreg néni volt nálam a múltkorában. A villanyvasaló agyonvágta a lányát Félőrült volt szegény a bánattól, s egy aranyláncot akart nálam hagyni, a lá- nyáét, hogy juttassam el neki a másvilágra. Mondtam, ez lehetetlen, nem tudom megcsinálni. Erősködött, vitatkozott bután, hiszékenyül, végül erélyesen kellett elküldeném a láncával együtt Állást, vagy... — Olyasmivel rs jönnek hozzám, hogy űzzem el a rontást. Hát én elűzöm azt, aki ilyen ostobaságot kér. Hólnap például tárgyalásra megyek. Bepereltem egy asszonyt rágalmazásért. Azt állította, hogy megrontottam a gyerekét ... nem lehet már ezt bírni... hát mi vagyok én? Mivé tesznek? — Már az uramnak is mondtam — kesereg Csaláné —i hogy nem bírom ezt a zaklatott, nyugtalan életet Vagy elszököm a környékről is, vagy öngyilkos leszek! — Más megoldást, kiutat nem lát? — De igen. Dolgozni szerelnék. Egy nyolcórás állás kellene, hogy ne találjanak itthon. Este már hiába jönnek, este nem is tudok beszélni. A lámpánál kettőt látok. Már voltam a munkaközvetítőnél, de mintha nem vennék komolyan a kérésemet. Tudja, mii csinálok délelőttönként, amikor a vonatok beérkeznek? A cukrászdában ülök, hogy ne találjanak itthon. Menekülök az emberektől, az otthonomból. Ha mégis elkapnak, sokszor durva, drasztikus, goromba vagyok. Tudok dolgozni, csapos voltam valamikor, de bármilyen munkát elvállalok, csak itthon ne legyek! A községi tanács vb-elnökét meglepte ez a kérés, őszintén megvallotta, hogy látva azt a nagy népvándorlást, maga se vette volna komolyan Csaláné kérését. Azt ugyanis csak most tudja már, hogy az emberek túlnyomó többsége hiába zarándokol Putnokra. Megígérte, feltétlenül álláshoz segíti Csalánét. Jó lenne, ha a községben működő vállalatok, intézmények is hozzájárulnának, hogy végre felszámolhassák Putnok hírhedtségét. Micsoda előny, hogy ezt Csaláné sürgeti legjobban, ez az idegronccsá lett asszony, aki még fiatal, s szeretne családanyához méltó élelet élni, szeretne megszabadulni a rázúdított hiszékenyektől. Az ő elhelyezése nem egyéni, hanem nyugodtan állíthatjuk, most már közérdek. Putnok és a megye érdeke. Egyáltalában nem fog hiányozni nekünk, ha a jövőben nem szereplünk a icholó- älai ismerettel-Jrsúö kiadványokban, mint „helvi konkrétum”! Adamovtcs Dons kök számának növekedését, s az elmúlt öt évtized műszaki eredményeit illusztrálják. A kiállítás, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére az egyetem központi könyvtára állított, össze — megnyitó eseménye az egyetemi jubileumi ünnepségsorozatnak. I jelentkezése után alakultak | ki, hogy agyműtéten, szívmű- I téten esett át, s ezenkívül még ! két súlyos operációja volt. Ide- ges, agyongyötört, beteges asz- j szonyt üldöznek a kétségbe- j esésig a kegyetlenül akaratos, j hiszékeny emberek. De ez még mind semmi! j Csaláné hiszi önmagáról, hogy ! tud halottakkal társalogni, j hogy látomásai Vannak. Ezzel I kapcsolatban természetesen I egyet kell érteni Király József j ide vonatkozó magyarázatával, j azzal a kiegészítéssel, hogy I beteges idegrendszerű, túl érzékeny nőről van ,szó, akit tulajdonképpen nem magyarázni ős cáfolni, hanem gyógyítani kellene. A tolakodó idegenek zaklatásától is nagyobb keserűséget okoz ennek az asszonynak az a sok mendemonda, ami körülveszi, az a sok ostoba kita- I lálás, pletyka, ami hínárként j csavarodik amúgy is zaklatott I napjaira. ; Ki ölte meg Kennedyt? — Hallotta? A jósasszonyt kiviszik Amerikába, hogy megidéztessék vele Kennedy szellemét! Majd ő megmondja, ki ölte meg! — A tanácson már alá is íratták vele a kiutazási papírt! — Tudja-e, hogy lánya esküvőjére Kennedyné küldte a menyasszonyi ruhát? — Ez mind semmi! Azt a rózsafüzért, amelyet jóslás közben morzsolgat, maga a pápa küldte neki személyesen! — Ne mondja! — De bizony, még a képe is rajta van! — Azt hallotta-e, hogy amikor a házát bővítette, a kőműves rengeteg pénzt talált befalazva? — Neki ne lenne? Hisz az már milliomos! Mit szól ehhez Csala Józsefné? — Megőrjítenek a sok ostoba pletykával. Nem győzöm cáfolni, meg sokszor már erőm sincs hozzá. Higgye el, a laikus, buta ember száját nem lehet befogni. Naponta újabb és újabb dolgokról kérdezgetnek úton-útfélen, s egyszerűen képtelenség mindenkinek mindent megmagyarázni. Meg aztán bármit mondok, csak legyintenek. Egymásnak hisznek, nem nekem. — Van magyarázat a hiedelmek keletkezésére? — Igen, a legtöbbre, csakhogy kiábrándítóan egyszerű. Nekem itt van Amerika A fiatal, 39 éves asszonyka józan egyszerűséggel cáfol. — Ha én meg tudnám idézni Kennedy szellemét, ahhoz semmiképpen sem kellene Amerikába menni. Ebbe a kínos ügybe egy öreg nyugdíjas tanár — legalábbis annak mondta magát — rántott bele, aki Kazincbarcikáról keresett fel. Egy újságcikket hozott, amelyben az állt, hogy Amerikában egy ember meghalt, s végrendeletében 200 ezer dollárt hagyott arra, aki be tudja bizonyítani: van túlvilág, s meg tudja magyarázni, mi választja el a testet a lélektől. Azért jött, hogy „pályázzam meg” a hagyatékot, utazzam Amerikába. Ettől kezdve különböző variációkban hallottam vissza a falu szájáról a dolgot, s a pletykás vénasz- szonyok ebből fantáziálták ki a Kennedy-ügyot. — Es a milliók? Keserűen nevet. — Már megúntam a sok magyarázgafást, azzal intéztem el mindenkit, hogy nem kell nekem kivándorolni, nej kém itt van Amerika. Millióm I persze nincs, ellenőrizheti, hogy a házal OTP-hilelből építettem. Az a kőműves is megmondhatója, aki állítólag a befalazott pénzt találta, hogy sokszor kellett aláírnia I az elvégzett munkát, s úgy I kivárnia bérét, amíg az ese- ! I dékes hitelt felveszem. kapcsolatát helyezi a középpontba. A népszerű, keresett író, Benedek István újabb alkotással jelentkezik. Művének címe: Semmelweis és kora, Semmelweisről is jelent már meg jó néhány könyv, Benedek István azonban a realitás talajáról vizsgálja a kort, Semmelweis tevékenységét, nem ragadja ,el a romantika szárnyalása, nem keríti hatalmába az elfogultság. A művet 60 fénykép illusztrálja. A nagy német tudósról, Humboldtról, a XVIII—XIX. század fordulójának jelentős alakjáról egyetem kapta nevét Berlinben. A Gondolat Kiadó jóvoltából most a magyar közönség is megismerkedhet egyik, 1799-ben kezdődött útjával, amely Dél- és Közép-Amerikaba vezetett. Az Orinoco vadonéban című munka válogatás Alexander von Humboldt gazdag útirajzából, amely minden bizonynyal megnyeri az útirajzkedvelők tetszését. A Korunk tudománya című sorozatban Erdei Ferenc beszédesen mutatja be a világ mezőgazdaságát. Szinte elejéből kezdve napjainkig nyomon ,kísérjük az élelmiszer-terme- >lést, megismerjük a különböző [eljárásokat, módszereket, vé- >gül felmérések, statisztikák [révén képet kapunk a mezőgazdaság mai állásáról a világban. A mezőgazdaság helye [a nap alatt című munka az • Akadémia Kiadó gondozásában jelent meg. • Becze Károly : Kik ; a legszoroaJmasabb ; mozi látogatók ? [ Egy amerikai statisztika szerint a legszorgalmasabb [ mozilátogatók a. gépírónők, •akik a filmszínházak közönségének 65 százalékát adják. .Utánuk következnek az el- [adónők, a taxisofőrök, a szállodaportások és... a papok. — Te libái — csattan fel megint anya. — A te életedet már megédesítette! Hát ez sem volt elég, leckének? — Legyint. — Szerelem ... meg a nyomorúság hozzá! Hirtelen elfullad, kezét a szívére szorítja, aztán lassan odalép hozzá, végigsimít a haján. — De értsd meg, hogy neked más életet szántam, kislányom! Minek kínlódtam akkor annyit érted? Csönd van. Anya a szemét töröigeti, ő hallgat. — Jómódú férj, gondtalan élet! — sóhajt megint. — Azt mondod, koros? Annál jobb! A tenyerén hord majd. Ügy ám! — Legyint. — Szerelem... Attól csak a szégyen, látod! Meg a bánat! — Nem mind így végződik — mondja halkan. Anya elpattan mellőle. — Nem? — Felnevet. — Nem? Akkor csak várj! Majd jön a herceg, a fehér lovon! Ne félj, könnyen idetalál! Nemsokára az egész környék ujjal fog rád mutogatni! — Ugyan, anya — mondja kín zott an. Aztán hirtelen elpirul, érzi — az üzembeli asszonyok jutnak eszébe; mostanában nagyon is görbe szemmel méregetik, látni rajtuk. — Hagyj most — szól végül csöndesen. — Majd még beszélünk erről. Tányért húz maga elé, de már semmi étvágya. hem megyek férjhez — Int türelmetlenül. — De nem szaval elsietni! Egyszer már taegjártam, nem volt elég?! — Látod! Azért kell másodszor jobban megnézni! Éppen őzért! Hisz ezt mondom én is! — Akkor hát várj türelemmel. Ha úgyis ezt mondod ... Anya' elébe áll; keze a csibéjén. — De ez művezető! Nem Valami tekergő taknyos, mint amaz volt! Áll merev arccal, fáradtan. Mégis jobb lett volna lefeküdni. Jobb, ha az ember az első ösztönére hallgat. — Mire vársz? — hallja taegint anyát. — Álruhás hercegre? — Majd csak lesz valahogy *— mondja kurtán. S lehull az asztal mellé. Alig tartja már a lába. — Az ember azt a szerencsét fogja fülön, fiam, amelyik kínálkozik. Hidd el nekem. Férj nélkül csak fél ember az asszony, bárki bármit taond is manapság! Méghozzá gyerekkel... Ajaj ... De hát h onnét tudnád te ezt? A könyvekből? Azok mind ott végsődnek, hogy a szerelmespár összeeső kólód zik, aztán mentiek az anyakönyvvezető elé. Mintha azzal végződne minőén!..« Pedig azzal csak kezdődik! Kezdődik a gond, a kínlódás: a szegény ember dolga itt a földön! — Éppen azért kell a szerelem, hogy ezt megédesítse ... •- mondja halkan. Gyuri jár őz eszébenl A szovjet műszaki könyv- rés folyóiratkiadás, a műszaki í tájékoztatás sokoldalúságát, (•gazdagságát mutatja be az a •[kiállítás, amely a közelmúltában nyílt meg a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen, r A régi aulában láthatják az ► érdeklődők azokat a "rafiko- J[nokat és tablókat is, amelyek La szovjet tudományos élet f hatalmas fejlődését, a mérnöAx SO. évforduló tiszteletére dokumentációs kiállítás lesz a miskolci egyetemen
