Észak-Magyarország, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-17 / 220. szám
TieSrnftp, 1967. szeptember 17. ESZAKMAGTAKORSZAß Borsodi munkások harca ötven évvel ezelőtt 1917 tavaszán és nyarán a hatalmon levő tőkés-nagybirtokos körök kénytelenek voltak enyhíteni az elnyomást. Egyre erősebb lett a tömegek mozgalma a már évek óta tartó imperialista háború és a reakció uralma ellen. Harcuk bizonyos sikerekkel járt; ezek közül legjelentősebb a háborús politikát jelképező Tisza kormányának bukása volt. Sajnos, ennek nyomán nem következett be tényleges rendszerváltozás. 1917 nyarán már tisztán lehetett látni, hogy Magyarország akkori új kormánya valójában a réginek a politikáját folytatja (bár kevésbé durva eszközökkel). Ez a körülmény eloszlatta a közvélemény' nagy' részének illúzióit a hatalmon levők iránt. 1917 augusztusa és novembere között a magyar baloldal harca a békéért és a demokráciáért összefonódott azzal a követeléssel, hogy az állam vezetésében ne csupán személycserék legyenek, hanem valódi rendszerváltozás történjék. A magyar dolgozók e harcában Borsod megye munkássága kiemelkedő szerepet játszott. Feszültség Diósgyőrben Ebben az időszakban megyei viszonylatban a legerősebb munkásmozgalmi tevékenység Diósgyőrött jelentkezett. Kiemelkedő szerepe volt ebben Vadász Ferencnek (ki 1916-ban került ide Pestről, magával hozva régi hafei tapasztalatait). 1917. június— július folyamán a szervezkedés a diósgyőri vasgyárban már hatalmas méreteket öltött. A vasasszakszervezet központjából, Pestről gyakran érkeztek titokban küldöttek, kik hatásos és komoly felvilágosító munkát végezlek. A mozgalomhoz csatlakozlak az itt dolgozó „hadimunkások" is. Ez utóbbiak besorozott katonák voltak, de — mint nélkülözhetetlen szakmunkásokat — nem a frontra, hanem a különböző hadiüzemekbe vezényelték; itt katonai fegyelem kényszere alatt kellett dolgozniuk, és szervezkedniük nem volt szabad. A Diósgyőrbe került ..hadimunkások” azonban — dacolva minden tilalommal — titokban csatlakoztak a „civil” proletárok mozgalmához. Szervezkedésükben Zachradnicsek Ede játszotta a legkiemelkedőbb szerepet. Július utolsó napjaiban felháborító provokáció történt a diósgyőri vasgyárban. Az egyik munkavezető hajcsár szabályszerűen összevert egy' munkásasszonyt (!). Az igazgatóság nemhogy elégtételt adott volna neki, hanem még tetézte is e súly'os sérelmet. Az említett munkásnőnek és még hat társnőjének ugyanis felmondtak; éppen a verekedés hajcsár feljelentésére (!) telték ki őket az utcára. Az üzem dolgozói ezen joggal háborodtak fel. Ogy érezték: szánt- szándékkal .provokálták őket. Ezért a vasgyári munkások többsége szolidárisnak nyilvánította magát az elbocsátottakkal. Augusztus 1-én erre a gyérvezetőség a szervezkedés több vezetőiét is el akarta bocsátani. Válaszul a munkásság tömeggyülést tartott. Ezen Vadász Ferenc mondott gyújtó hatású beszédet. E szónoklat hatására a diósgyőri munkásság egyhangúlag elhatározta: azonnal beszünteti b munkát, s mindaddig nem veszi fel. amíg e súlvos sérelmeket nem orvosolják. Augusztus 2-án kitört a sztrájk. Az üzem munkásai példamutatóan egységesek voltak: sztrájktörésre nem került sor. A gyár vezetői megijedtek a mozgalomtól. Katonai, rendőri és csendőri erőket vezényeltek Diósgyőrbe. Augusztus 3-án estére a karhatalmi túlerőnek sikerült is elnyomnia a sztráikot. A munkásság két vezetőjét: Vadász Peren cet és Zarhradni- esek Edét letartóztatták. Átmenetileg a gyár urai teljes győzelmet arattak. „Diósgyőrön újabb esemény nincs, a munkások munkába állanak" — jelentette bizalmasan a miskolci csendörszámy-pa- rancsnokság augusztus 5-cn. Am a látszólagos nyugalomra néhány nap múlva csattanó ■ választ adott a szakszervezet gyűlése. Ezen követelték a két letartóztatott vezető szabadon bocsátását: ennek tárgyában írásbeli beadványt is készítettek. A gyár vezetői ezt elutasították. A munkásság ekkor erél.vesebb eszközökhöz nyúlt. Mivel a gyár hadiüzem volt, az itt dolgozók (bár bizonyos nehézségek árán) robbanóanyagokhoz hozzá tudtak jutni. Ennek alapján fenyegető üzenetet küldtek az igazgatósághoz: ha Vadászt és Zachradnicseket nem bocsátják szabadon, „dinamittal levegőbe röpítjük a gyárat." Ettől megijedtek a gyár urai. A két letartóztatott szabadlábra került. A munkásság legtöbb sérelmét azonban még nem orvosolták. Az elégedetlen diósgyőri dolgozók tovább szervezkedtek és készültek újabb harcra. Az élelmezés megjavítását, a bérek emelését, a hadi munkások szakszervezetbe való belépési jogát és a békét követelték^''Így a szeptember 24-érf kitört újabb sztrájknak már politikai jellege volt. A munkások egységes fellépése ismét megijesztette Alländer Henrik igazgatót. Karhatalom kiküldését kérte, az „erőszakos sztrájkra való tekintettel.” A hatósági segítség gyorsan meg is érkezett. Már szeptember 24-én este 230 csendőr szállta meg Diósgyőrt, s ehhez csatlakozott jelentős számú katonai készültség is. Részben erre, részben pedig az igazgatóságnak a sérelmek orvoslására tett ígéretére tekintettel a sztrájk 25-én végét-ért. .............. É lénkülés Misko'con Miskolc városában is élénk munkásmozgalmi tevékenység jelentkezett a nyári és az őszi hónapokban. A Szociáldemok- ratá Párt városi szervezete augusztus 12-én (a háború kitörése óta először) pártérle- kezletet tartott. Ezen dr. Fazekas Sándor. Grossmann Zsigmond és más szónokok a háború mielőbbi befejezését és a demokratikus választójogot követelték. Miskolcon is újabb dolgozó rétegek csatlakoztak a munkásmozgalomhoz. Augusztus 15-én a helybeli bizlosí- tási tisztviselők tartottak gyűlést. Ezen elhatározták, hogy mindnyájan belépnek a szak- szervezetbe. Ugyancsak a szervezkedés útjára léptek a miskolci Gutlmann és Zeilen- dorf-féle kötő-szövőgyárak munkásnői is. Soraikból szabályos választással bizalminőket jelöltek ki. Az üzem vezetői erre azzal válaszoltak, lioev e megbízottakat elbocsátották. Erre a többi 3110 munkásnő tiltakozó mozgalmat szervezett szeptember elején. Válaszul tíz rendőr jelent meg a gyárban. Brutálisan léptek fel: egy munkásnőt. meg is vertek. A mozgalmat így sikerült elfojtani, de a munkás- asszonvok és lánvok a szervezkedést titokban tovább folytatták. A miskolci Szociáldemokrata Párt október 7-én nyilvános néngyűlést tartott. Ezt nem politikai, hanem közélelmezési programmal hívták össze, így a hatóság engedélyezte az ösz- szejövetelt. A gyűlésen több ezer gyári munkás és vasutas jelent meg. Grossmann Zsig- mond. a helyi pártszervezet egvik vezetője fontos bejelentést tett. A városi közélelmezési bizottságnak 1917 nyara óta néhány szocialista mun- kástngja is volt ök azonban kisebbséget képeztek, s mivel korlátozott, hatáskörük is volt, a jelentkező súlyos bajokért felelősséget nem vállalhattak. Ezért a bizottság munkástagjai leköszöntek; az erre vonatkozó bejelentést a jelenlevők megelégedéssel vették tu- ! domásul. Később Grossmann ; beszédében kitért a bajok fő í okára: a véres háborúra’ is. „Békét akarunk!" — kiáltotta a tömeg. Buchinger Manó. a ! pártközpont kiküldötte is felszólalt, Először a közélelmezés országos helyzetével foglalkozott. „Az egész ország egy Miskolc" — állapította meg. rámutatva, hogy az ezzel kapcsolatos bajok mindenütt megvannak. Majd ő is foglalkozott a háború kérdésével. A jelenlevők helyeseltek, mikor megállapította: ..Két hullája van a háborúnak: az egyik a háború. mint eszköz és rendszer, a másik a kapitalizmus, mint gazdasági rendszer.” A gyűlés végén a tömeg határozatban mondotta ki: követeli a közel- látás megjavítását, az általános és titkos választójogot és a békét. Széles körű er’edés A borsodi munkások ezekben a hónapokban panaszaikkal gyakran fordultak a proletárok központi lapjához: a Népszavához. Az ónodi szocialisták (Hauer Lajos és mások aláírásával) a kenyér árának emelése miatt méltatlankodtak. Levelükben helyesen állapították meg: az iparcikkek árának emelkedése önmagában véve nem indok, „mert annak a nagybirtokosnak egy évi kiadása iparcikkekre elenyészően csekély összegtöbb- letet eredményez a jövedelemtöbblethez képest.” Szeptember 16-án Özd munkásai panaszos levelükben megírták: három nappal ezelőtt, fizetésosztáskor egy pénztáros ..barom”-nak nevezte őket, amiért ők a vasasszakszervezet tagjai. „Most már csak azt nem tudjuk megérteni, hogy lehet egy művelt embernek ilyen kifejezéseket használni” — tették fel jogosan az önérzetes kérdést. Egy napon pedig különös postai küldemény érkezett a Népszava szerkesztőségébe. Kőkemény, formátlan, csúnya tárgy volt ez. „Mellékelt küldeményünk nem pokolgép — írták kísérő levelükben a diósgyőri munkások —, de még szörnyűbb annál. Ez egy kenyérnek nevezett szörnyeteg.” Meg is kérték a szerkesztőséget: juttassák ezt el illetékes helyre, bizonyítékul, hogy milyen kenyeret adnak Diósgyőrött, és még sok helyen az országban a munkásoknak. A szocialisták harcát Borsodban is támogatta a polgári demokratikus ellenzék. Ennek sajtója is követelte a demokráciát és elítélte a háborút. A Miskolci Napló című napilapban különösen hatásosan szolgálta a békeagiláció ügyét Kóró Pál újságíró. Gúnyos hangú verseket írt, melyekben főként a közellátási bajok nevetségessé tételével keltett hangulatot a háború ellen. Szeptember 29-én írt „Jön a szénjegy” című költeményének végső csattanója: jó, hogy jön; „ezzel legalább lehet fűteni. ha már szenünk nincs.” Október 21-én jelent meg „A boroshordókat is rekvirálják” című versikéje. (Előző nap adták ki erről a rendeletel.) Ennek humoros mondanivalója: előbb kiisszuk a tartalmát, aztán ..üsse kő, vihetik a hordót .. 1917 augusztus és október között élénk tevékenységet fejtett ki a munkásmozgalom Borsod megyében. Az itteni dolgozók bátran álltak ki a demokrácia és a béke ügye mellett Igazságos követeléseikért nem egyszer szálltak harcba az elnyomó állam hatóságaival. Az 1917. augusztus-október közötti megmozdulások újabb sikerek előhírnökei voltak. Ilyen előzmények után nem csoda, hogy az 1917. november 7-1 nagy orosz Októberi Forradalom eszméi termékeny talajba hullottak ezen a tájon. Dr. Merényi László, a történettudományok kandidátusa. , Vizsgálat és szemlélet Hz utólibi időben z vizsgálatban, vagy éppen a vizsgálat elemzésében — sokszor, mint hallgató — vettem részt. Számomra, és úgy vélem sokak számára, ezek a vizsgálatok megnyugtatóak. Megnyugtatóak, mert — lehet, hogy szerencsés véletlen, de valamennyinek középpontjában az ember áll a maga óhajaival, vágyaival és szükségleteivel egyetemben. Azaz: a vállalatok és intézmények, szervek és egységek működésében milyen tendencia tapasztalható, hogyan cs menynyiben elégíti ki a megrendelő, a vevő és az utazó igényeit? És itt most nem is a felfedezett hibára akarok utalni. Inkább arra: Miskolcon és a megyében sok száz, ezer ember igyekszik sokszor szabad idejét feláldozva feltárni. elhárítani a fejlődés akadályait, lefaragni a szemléletbeli és gyakorlati hibákat, káros kinövéseket. Ha azt mondjuk, hogy sehol sem örülnek a vizsgálatnak, ez ma már csak részben igaz. Részben, mert egyre több vállalatot lehetne felsorolni, ahol nem félnek tőle. hanem inkább igénylik. Ez a politikai légkörrel és egy egyre erősödő tendenciával függ össze. Azzal, hogy a vizsgálatok nagy része segítő szándékú. Nem rejtélyes ellenséget keresnek, akivei le kell számolni. A vizsgálat nem az ember* hanem a hiba ellen irányul, s a javaslatok megmutatják a hiba kijavításának a hogyanját is. Adott esetben nyomatékot jelentenek olyan gondok megoldásában is, amelyeket az adott vállalat, egység, különféle, főleg objektív okok miatt saját erejében, hatáskörében nem tud megoldani. A vizsgálatok, amelyekben több példa mutatja: akadnak olyan boltvezetők, dolgozók, akik személyes sértésnek veszik, ha a vevő valamely árut kifogásol.) A Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat válaszlevelei már arról tanúskodnak: komolyan veszik a panaszt, nemcsak orvosolják a sérelmet, hanem nagyon udvariasan elnézést, bocsánatot is kérnek. Ezek az esetek, kiragadott mozzanatok egészséges szemléletről tanúskodnak. Olyan vezetőkről, beosztottakról, akik a vevőben valóban vevőt, a megrendelőben nem ügyfelet, •hanem valóban megrendelőt látnak, vagy kezdenek látni. A szemlélet és a gyakorlat szoros egységben van egymással. Nem véletlen, hogy például a MÁV Miskolci Igazgatósága az utazók érdekében sok olyan ügyes, rugalmas megoldást alkalmaz, amelyre eddig a vasút életében aligha volt példa. Több vonatkozásban ráillik ez az AKÖV-re is. Rugalmasságának. kockázatvállalásának legjellemzőbb példája az Ad- ria-expressz, amely Közép- Európában leghosszabb útvonalon haladó menetrend szerinti autóbusz. A vizsgálatok a, "X feltárnak. És itt nem Is any- nyira a hibáról van szó. A baj olt kezdődik, hogyha valahol hibát követnek el, nem akarják azt elismerni és kevés szándék látszik annak kijavítására. Vannak, akik makacsul, görcsösen ragaszkodnak, mint valami rögeszméhez, vállalatuk hatósági jellegéhez. Ezt mutatta például a TÜZÉP encsi telepén végzett vizsgálat. A vállalat főellenőre például a telep helyettes vezetőjét meghallgatta, de a panaszt, a panaszosokat nem. Tölünk is dokumentumokat várt a panaszokról. Holott a panaszosok ott voltak a helyszínetii abban a teremben. Ez még nem mondana sokat a szemléletbeli dolgokról, de az már inkább, hogy a tanács illetékes es. oortvezetöjét is meggátolták államigazgatási funkciójának teljesítésében, olyan címen, hogy a tanácsnak semmi köze a TÜZÉP munkájához. A vizsgálatot követő intézkedések azt igazolták, hogy ez a szemlélet súlyos hibákat takar. Jellemző, hogy eddig több ezer mázsa szenet kellett átadni innen az iparnak, amelyet a vevők nyakába akartak sózni. Valahogy nem volt túl megnyerő az elsőnek említett NEB-vizsgálatnál a Miskolci Közlekedési Vállalat képviselőjének felszólalása. Noha a vizsgálat és a vitában is elhangzottak is azt mutatták, hogy van tennivaló az utasok igényeinek jobb kielégítésében. az udvariasságban, a figyelmességben, az említett vezető mégis csaknem egész idő alatt arról beszélt, hogy az utasok milyen „kiállhatatla- nul” viselkednek, mib en durvák. íiorombák stb. Vajon nem takar ez olyan szemléletet, hogy az utas van a közlekedéséit? Ki tudja. Néhány példa arra utal. mintha hiába továbbították volna a vállalat illetékeseihez a dolgozók jogos panaszait, észrevételeit, kifogásait. Az úi mechanizmus középpontjában az ember áll, a maga igényeivel, szükségleteivel. óhajaival, vágyaival egyetemben. Ez rugalmasabb vezetést, gazdálkodást, az igényekhez való jobb alkalmazkodást kíván az élet minden területén. És ez a rugalmasság.- korszerűsítés vonatkozik a szemléletre is! Csorba Barnabás Hogy legyen elég baromfihús részt vettem és amelyekről tudomást szereztem, olyanok, amelyek az új mechanizmusra való felkészüléssel vannak összefüggésben. Tökéletesen és hűen jelzik a vállalatoknál tapasztalható szemléletek Az egyik NEB-vizsgálat elemzésénél például, amelyet a közlekedéssel kapcsolatosan tartottak, megkapott a MÁV Miskolci Igazgatóság képviselőjének felszólalása. A vita elején közölte, hogy mindenképpen elsőnek akar szólni. Miért? Őszinte köszönettel nyugtázta a vizsgálatot, s közölte, egy sor tételt már levehetnek a napirendről, ezeket megvalósították. Felsorolta azt is. milyen intézkedések vannak folyamatban, és milyen gondokat tudnak valami ok miatt csak később megoldani.* Feljegyzésre méltó az AKÖV igazgatójának állásfoglalása is. A vizsgálat 52 panaszt említett meg. Az igazgató arról beszélt, hogy ez így számszerűen nem sok, hiszen millió utasként jut egy panasz. De ő úgy szemléli, hogy egy panasz rendszerint 20—30 ember sérelmét takarja, vagy takarhatja. Számításba veszi az olyan sérelmeket is, amelyeket. senki sem ír le, de amelyek bosszúságot okoznak, vagy okozhatnak. És elmondta azt is, mit szándékszik tenni a hibák kiküszöbölésére. Pár nappal ezelőtt a hús- és a fűszerboltok röp- ellenőrzésekor a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat főellenőre elismeréssel szólt az LKM és a DIGÉP társadalmi ellenőreinek munkájáról, akiket ők maguk kérnek meg az ellenőrzésre. Több boltban tapasztaltuk, hogy a boltvezető nem riadt arccal, hanem udvarias mosollyal fogadta az ellenőrzőket. A boltvezető biztos volt a dolgában. És valóban, kevés kivételtől eltekintve, az áru pontosan olyan minőségű és súlyú volt, és annyiba került, amennyit fizettettek érte. Érdekes mozzanat: a vásárlók valameny- nyien árgus szemmel figyelték a vizsgálatot, és a pozitív eredmény észrevehetően növelte a bolt iránti bizalmat. Pozitív tapasztalatok mutatkoztak bizonyos vonatkozásban a panaszkönyvekkel kapcsolatban is. (Sajnálatosan még KI NE SZERETNÉ a paprikáscsirkét és a sült libahúst? No de a kacsa, a pulyka sem megvetendő, ha finoman készítik el.' Egy szó mint száz, mi magyarok esküszünk eme ínyenc falatokra. így azután nem lehet közömbös számunk- I ra, mennyi kerül a piacra ezekből a baromfiakból. A termelőszövetkezetek, de az egyéni gazdák is egyre szívesebben veszik meg a napos jószágokat. A kotlós lassan kimegy már a divatból, hiszen sokkal kényelmesebb, ha a kelletőállomásoktól szerzik be a szükséges mennyiséget, s nem pedig otthon bajlódnak vele. Arról nem beszélve. hogy sokkal biztonságosabb is, hiszen így egy egészséges törzsállományt tudnak kialakítani. S ami fontos még: anyagilag sem járnak rosszul a termelőszövetkezetek, hiszen a ten vész, keltetésre kerülő tojásokért magasabb árat kapnak. AZ OLASZLISZKAI keltetőállomás ebben az évben is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy elegendő baromfit neveljenek fel termelőszövetkezeteinkben. Harminc keltetőgépükön 933 ezer csibét. 89 ezer libát, 158 ezer pulykát és 126 ezer kacsát keltettek ki szeptember elsejéig. Ezen az állomáson főleg a jól tojó fajtákat tenyésztik, a Gold ame- rikáner tyúkot, a bronz pulv- kát és a Rajna melléki libát. Az utóbbi, amelyet a kelletőállomás tenyésztelepén is tartanak, II. díjat nyert az országos kiállításon A tojásokat a környező termelőszövetkezetektől vásárolják fel, elsősorban a Bodrogközből. Sátoraljaújhelyből. Sárospatakról. de egy-egy jó fajtáért még Dunántúlra is elmennek. Azokat a tojásokat is értékesítik, amelyekről a válogatás során kiderül, hogy keltetésre nem alkalmasak, így egy tojás sem megy kárba. A keltetőállomás nyereségének nagy részét a beszállított tojások arányában kiosztják, hogy a termelőszövetkezeteket még érdekeltebbé tegyék egy törzs tenyészállo- mány tartásában. így még- inkább nő a tojás felvásárlási ára, s ezzel együtt a termelő- szövetkezetek . jövedelme. Ügyesen szervezték meg az idén is a pecsenve-csirkék nevelését a keltetőáilomás tenyésztelepén. Amíg a víziszárnyasok nyári szállásukon voltak a Bodrogon, az ólakban pecxenyecsirkéket neveltek. S bár a világszínvonaltól még messze vannak, egy kilogramm baromfihús előállításához 3 kilogramm 20 deka takarmányt használtak fel. a törzsállomány kialakítása mellett elsőrendű feladat a vásárlók igényeinek kielégítése, tehát az. hogy elegendő baromfit neveljenek, tartsanak termelőszövetkezeteink. Nos, ebben az évben augusztusban a napos baromfi kínálat még túl is haladta a keresletet. így a termelőszövetkezetek olcsóbban jutottak hozzá a kis jószágokhoz, s kifizetődőbb a tartásuk. Baromfihús — úgy látszik — lesz elég. Most, hogy a keltetés! idő befejeződött, az állomás dolgozói nyakukba vették a környező termelőszövetkezeteket, felmérik azok törzsállományát, szaktanáccsal látják él őket és természetesen a jövő évi szerződéseket is megkötik. A következő keltetés: szezonban szeretnének legalább ugyanannyi napos baromfit biztrtí- tani a termelőszövetkezeteknek és egvéni gazdáknak, mint az idén. (Csaloria)
