Észak-Magyarország, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-09 / 186. szám
Szerda, 1967. augusztus 9. ' /-, V2 !! ’Caw&Ctíl Fejér megyében Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden délután több napos látogatásra Fejér megyébe érkezett. A vendéget, akit vidéki útjára Tóth Mátyás, "a párt Központi Bizottságának osztályvezetője és Darvast István. a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese kísért el, Székesfehérvárott Herczeg Károly, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Tapolczai Jenő, a megyei tanács vb-el- nöke. továbbá Gyenge Károly és Homoki József, a megyei pártbizottság titkárai fogadták. Az üdvözlés után Kádár János a megyei, pártbizottság székhazának nagytermében találkozott a megye párt- és tanácsi vezetőivel, a járási és városi pártbizottságok első titkáraival. A párt Központi Bizottságának első titkárát Herczeg Károly tájékoztatta a megye iparának és mezőgazdaságának fejlődéséről, dolgozóinak életéről. Ezután Kádár János elbeszélgetett a megjelentekkel a megye időszerű kérdéseiről, problémáiról. Mit mond a paragrafus? Jogászunk, válaszol MííHtéz IseSyzetlbesi , sí JoSrason-kopmány Washingtoni politikusok es újságírók egybehangzó véleménye szerint Johnson elnök kormányzata eddigi pályafutásának legnehezebb korszakába került, s a kormánynak sürgősen végre kell hajtania eddigi politikája felülvizsgálását, ha azt akarja, hogy javítson az elnök jövő évi választási esélyein. A kormányzat helyzetét súlyosan megingatták az idei négerlázadások, amelyek csaknem az egész országra kiterjedtek. Az egyre jobban kiéleződő bizalmi válság másik forrása a vietnami háború Amerikai hivatalos szervek beismerése szerint a több éves, mind nagyobb arányú intervenció, a háború folytatására fordított . milliárdok ellenére, a katonai ■helyzet Dél-Vietnamban nem változott alapvetően. Egyes józanabb beállítottságú politikusok ezért most .ismét követelik, hogy az elnök sürgősen revideálja elképzeléseit és vessen véget a háborúnak. A katonai vezetők viszont, egyes szélsőséges politikusok támogatásával azt követelik, hogy az elnök „oldjon fel minden korlátozást”,, és indítson totális háborút Vietnamban. A kormányzat helyzetét ne- hezífi a pénzügyi és gazdasági problémák, elsősorban a súlyos, jelenleg 2S milliárd dollárra becsült deficit az idei költségvetésben. Johnson a hírek s'zerint előkészületeket tesz arra, hogy még az év vége előtt Szakértők bevonásával megkísérelje politikai irányvonalának bizonyos módosítását. Megfigyelők véleménye szerint azonban a legfontosabb kérdésben, a vietnami háború folytatásában , az elnök nem akar változtatni korábbi álláspontján. Tito Kairóba utazik G. A. Na&szernak, az Egyesült Arab Köztársaság elnökének meghívására Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök csütörtökön, augusztus 10-én az Egyesült Arab Köztársaságba utazik. Tito elnök kíséretében lesz Edvard Kardelj, a jugoszláv föderáció tanácsának tagja, Vladimir Popovics, a jugoszláv föderáció tanácsának tagja, Kiró Gligorov, a szövetségi végrehajtó tanács (kormány) alelnöke és Miso Pavi- csevics' külügyminiszterhelyettes. Magyar Hetek világszerte Az osztrák áruházak bevásárlóinak megrendelései alapján már gyártják üzemeink azokat a termékeket, amelyeket Grazban és Salzburgban az október 6-tól 14-ig zajló Magyar Héten árusítanak. A további Magyar Hetek programjáról Droppa Gusztáv, a Magyar Vásár- és Kiállításrendező Iroda igazgatója a következőket mondotta. — A Bejrutban közelmúltban lezajlott Magyar Hét az ilyen rendezvények sorában már a tizedik volt. Az eddigi tapasztalatok szerjnt a Magyar Hetek jól szolgálják hazánk megismertetésének, áruink népszerűsítésének ügyét. Grazban és Salzburgban több üzlet magyar kirakatot rendez be, magyar termékek árusítására rendezkedik be, s tudományos konferenciák, előadások, filmvetítések zajlanak le magyar részvétellel. — Még ez évben Magyar Hetekre kerül sor Párizsban, az Orly repülőtéren. — A jövő évben a tervek szerint Svájcban, Teheránban, Kuwaitban, Hollandiában és előreláthatólag Mexico Cityben lesznek Magyar Hetek. A syájci Jelmoli konszern három legnagyobb áruházában, Zürichben, Genfben, Lausan- ne-ban a tavasszal megrendezik hat Duna-menti ország hetét, amelyen kiemelkedik a magyar részvétel. Cseh Károly gelejl olvasónk a helyi tsz szakmunkása volt. Munkaviszonyát — levele szerint — azért mondta fel, mert a munkaadó nem tett eleget a szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének. Olvasónk arra kér választ, hogy a szerződés szerinti díjazásra és háztáji területre igényt tarthat-e? Az olvasónk által hozzánk küldött munkaszerződések szerint (1964. szeptember 2f)-i és 1965. május 26-i keltezésűek) a munkaadó tsz arra vállalt kötelezettséget, hogy az ön által teljesített munkaegységekre a 30 forintot akkor is kifizeti, ha a zárszámadáskor a munkaegység értéke enné] kevesebb lenne. 1964. október 1-t.ől munkaegységenként még 4 forint prémium kifizetését is kilátásba helyezték, valamint háztáji területet és munkaruhát ígértek. A munkaadó mindkét szerződésben kötelezte magát, hogy a ledolgozott munkaegység értékének 60 százalékát havonta előlegként folyósítja. Olvasónk tehát jogosan követelheti a szerződésben megállapított munkabért és egyéb juttatást, de a folyósítás elmaradása miatt helytelen volt munkaviszonyát felmondani, mert ez szankciókat von maga után. Tekintettel arra, hogy olvasónk felmondta a tsz-szel fennállott tagsági- és munka- viszonyát, háztáji területre nem jogosult. Helyesnek tartanánk, ha a tagságid, vagy munkaviszonyát helyreállítaná, mert a tsz-nek valószínűleg szüksége van szakképzettségére, munkájára, olvasónknak pedig a jövedelemre. Javasoljuk: ha a tsz vezetősége nem adja ki az elmaradt munkabért és juttatásokat, forduljon panasszal a járási. közös munkaügyi döntő- bizottsághoz. got az egész évre elkészíteti szabadságolási terv szerint kell kiadni, de a dolgozó ké- relmére a munkaadó engedélyezheti a rendes szabadságnak a tervtől eltérő kiadását is. A szabadság beosztása előtt a dolgozót meg kell hallgat' ni, és kívánságait a lehetőség szerint figyelembe kell venni, de a dolgozó is kötele* összehangolni a munkaadó érdekeit saját érdekével. Olvasónk leveléből nem tű nik ki, hogy készült-e szabadságolási terv, és a kért időrt osztották-e be; mindenesetre a rendes szabadság kiadásánál időpontjához a munkaadó hozzájárulása is szükséges egyébként igazolatlan mulasz* tásnak számít. Olvasónk levelé alapján úgj látjuk, hogy falusi viszonylatban indokolt volt a szabadságkérés, és tekintettel árrá hogy részben munkaköri kötelezettségének is eleget tett nem volt kötelező, előzmény nélkül fegyelmi büntetést kiszabni. A rendes szabadság kiadása, az ön magatartásának elbírálása, a munkafegyelem biztosítása a munkaadó jogkörébe tartozik, ebbe nem kívánunk beleszólni, de tájékoztatjuk a munkaadót, hogy a törvényi humanizmus alkak mazása népköztársaságunkba* nem esik büntetés alá.- Dr. Sass Tibor dosított Munka Törvénykönyv szerint (Mt. V. 30/C § (1) bekezdése) ha a dolgozó folyamatos munkaviszonya eléri a két évet, bizonyos esetekben a három évet, kérelmére minden, korábban jigyelembé nem vett munkaviszonyban töltött idejét és a 4/1963. Korm. sz. rendelet szerint elismert, munkaviszonyon kívül töltött időt is be kell számítani. Ez azt jelenti, hogy a munkaviszonyok közötti megszakítás! időnek nincs jelentősége. Az 5 évi megszakítási időnek a nyugdíjjogosultság elbírálásakor a munkaviszonyban töltött idő közötti megszakításnál van szerepe. Nem számítható be a folyá- matos munkaviszony tartamába a szakmunkás-tanulóként töltött idő, és figyelmen kívül kell hagyni a börtönbüntetés, a javító-nevelő munka, valamint a társadalmi tanulmányi ösztöndíjasként folytatott iskolai képzési időket. * Homok Béla tiszatarjáni olvasónk azt panaszolja levelében, hogy sürgős kapálás! munkára kért rendes szabadságot munkaadójától, de nem kapott. Ennek ellenére két napi szabadságra ment, munkaköri kötelezettségének részben továbbra is eleget tett, mégis fegyelmi büntetést kapott. A . fegyelmi büntetést súlyosnak tartja. Arra kér választ, jogos-e a munkaadó eljárása? Az érvényben levő munkaügyi rendeletek szerint a dolgozót alap- és pótszabadság illeti meg. A rendes szabadsáBiankj Jenő miskolci olvasónk arra kér választ, hogy a munkaviszony megszakítása előtti éveket hogyan lehet beszámíttatni? Az 1965. január 1-vel móÚt m csúcs felé TÍMÁR EDE ■mfllzl 5317-es NflPÍLÍŐjjfl természetesen nem könnyé feladat, hiszen az arab rend-* szerek korántsem egyszínűek’ Vannak közöttük, amelyek ‘ nem-kapitaltsta utat választót' ták, haladó reformokat valósítanak még, szemben állnak az imperializmussal, vannak jobbra húzó. nyugatbarát re- zsimek, s különböző mérték' ben ingadozók. Az. izraeli agresszió és az imperialista mesterkedések következtéből’ azonban olyan helyzet alakulj ki, hogy az általános hangulat és a tömegnyomás egy, lénye' gében antiimperialista arai* egység létrejőve telét eredményezheti. Amint egy francié tudósító távira lozta Khaf' toumból: lehet, hogv Szaúd' Arábia nem ért egyet az arat csúcsértekezlet összehívásával* de nyíltan mégsem vállalhat* ja a szabotőr szerepét. Kairó ezért tett felelősség3 teljes kezdeményező lépést, é javasoltja a legsúlyosabb ví3 szálygóe, a jemeni válság ren3 dezését. Ennek a csaknem $ éve folyó háborúnak a meg3 szüntetésére négy alkalommal kötöttek békeegyezményt, de * harcok mindig felújultak. A khartoumi értekezlet nagy körül tekin téssé nyúlt a gazdasági harci módszerek alkalmazásának kérdéseihez Is. Az arab orszá' goknak olyan lehetőségeik vannak, mint az olajblokáA pénzeszközeik kivonása a nytl' gáti bankokból, a Szuezi-csa' torna, zárlata. Mindezek érző* kény csapást mérnek London1 ra, Washingtonra és Bonnra ,-r viszont átmeneti gazdaság nehézségeket. bevétel ki esést jelenthetnek több arab állany nak is. A különböző hatások számbavételére vált szükségessé, hogy a gazdasági szak1 értők is tanácskozzanak i csúcs előtt M inden Jel arra mutat hogy megnyílt az út i csúcs felé. A kezdet j& de a neheze talán még hátró van. Hiszen a külügyminiszfe rek csupán az alapfeltételekét igyekeztek megteremteni sí eszmecseréhez, a tulajdonképpeni vita, a közel-keleti. helj*1 zet érdemi tárgyalása al államfőkre vált A tizenhárom arab ország külügyminiszterei azért tanácskoztak Khar- . toumban, hogy előkészítsék az . államfői találkozót, a csúcsér- ' tekezletet. Ezt a feladatot teljesítették — így a konferen- , cia lényegében sikerrel zárult. A valóban alapvető problé- ► mákat ugyanis éppen az arab 7 országok legfelsőbb vezetői- 4nek kell megtárgyalniuk — ők 4rendelkeznek megfelelő felha- italmazással, széles körű dön- Xtési joggal. A nyolc közláysa- 7 sági elnök és az öt uralkodó, ▼akiknek most csupán arcmással díszítették a Nílus-parti 4elnöki palotát, nemsokára szermélyesen is ott lesz a szudáni ^fővárosban. De addig is moz- ▼ galmas időszak ígérkezik. • Augusztus 15-én Bagdadban Aaz arab gazdasági szakértők, Xköztük az olaj-miniszterek ül- 7nek össze, augusztus 26-án is- ▼ mét Khartoumban a külügy- 4miniszterek folytatják a vitát — ezek jelentik a közvetlen lépcsőket a csúcsra. A külügyminiszter-konfeä rencia eredményessége annál jelentősebb, mivel sokáig kétséges volt, hogy egyáltalán összeül-e, s részt vesz-e rajta mind a tizenhárom ország képviselője. A megbeszélések ^időtartamát sem határozták 4meg előre, mivel hosszabb 4vitákra számítottak. Biztató Xvolt tehát, hogy a keddi start 7után, már péntek este bejelen- ▼ tette az értekezlet szóvivője: 4túljutottak a holtponton, majd 4szombat éjszaka — némi halasztással — elfogadták a zá- 7róközlemém-t is. T Az arab világ legégetőbb 4problémája ma a háború és az 4apresszió következményeinek A fel számolása, az izraeli csapaÍ rok visszavonása a megszállt egyiptomi. szíriai és jordániai területekről. Evégett azonban csak akkor lehet igazán haté- rkony gazdasági, politikai és Tdiplomáciai harcot vívni, ha •az érdekelt országok eavsége- 4sen lennek fel. Márpedig erő- kseri illuzórikus volt arab egy- Xségről beszélni, amikor az Jegyes országok között alig volt •beszélő visznnv. sőt csaknem 4 hp-” •'’Papot állt fenn. Í "1 *Ärt volt reális a külüw- tj minisztereknek az a tö- I fekvése, hoev az ünne•nélves nyilatkozatok helvett a •belső arab frontok rendezéséire fordították figyelmüket. Ez bízom, hogy osztja be, ki melyik szobába kerüljön. — Igenis. Rendben lesz, őrnagy úr! — Nekem dolgom van. Rendezkedjenek be. Majd megtudják a továbbiakat. Az őrnagy elsiet Örülök a megbízatásnak. Elindulok a folyosó vége felé, hogy szobát válasszak magamnak. Kid azonban megrántja a könyököm. — Törzsőrmester! Adhatok egy tanácsot? — Tessék? — A bejárathoz legközelebb eső szobát válassza. Ne menjen a barakk belsejébe. Erre ugyanis sűrűn megesik, hogy nagyon gyorsan kell megtalálni a kijáratot — Hogy érti ezt? — Tűz, robbanás, bombatámadás, ez, az, amaz — feleli Kid. Az ördög vigve el, akivel itt találkoztam, mind ölyan furcsán beszél. De azért megfogadom. Kid-tanácsát, és a bejárathoz legközelebb eső szobába nyitok be. A szoba fala fehérre van meszelve. A négy sarokban négy ágy. Mindegyik fölött moszkitóháló. A mennyezeten hatalmas ventillátor. Közvetlenül az ajtó mellett fegyver- állvány. A szoba közepén asztal és négy szék. Az ágyak vége között, a falnál két-két szekrény. — Segítsek? — kérdi Kid. — Jó lesz. Nekem most úgyis meg kell csinálnom a szoba-beosztásokat. Az ablak melletti, jobb oldali ágyat fo'-’-lia le nekem. K 'd munkához lát. En papírt veszek elő és felírom. kik kerülnek egy szobába. Az csak természetes, hogv ebbe a szobába Beppót., Pablót és Andy Idenst osztom be. (Követk-zik a befejező rész: 1 Ez az út ide vezeti Nevetnem kell. — Min röhögsz? — kérdi az őrmester. — Csak azon,' hogy Fort Braggben még a fogkefével is el kellett számolni. Itt meg ömlesztve adjátok a felszerelést. — Hja, öregem, más a Fort Bragg és más ez a vidék. Egyébként elhiheted, hogy sokkal nagyobb örömmel számolgatnék minden vacakot Eort Braggban, mint itt felszereléseket osztogatok nagyban és nyugta nélkül. — Hogy vigyem el ezt a -engeteg holmit? Látod, már fel vagyok díszítve, mint egy iarácsonyfa. — Kid — kiált az őrmester. Néger közlegény bújik elő a 13 tál más felszerelés-kupacok tözül. — Segíts a. törzsőrmester- lek, és mutasd meg, hol lesz a izállása. A 17-es barakkba /idd. Ezek az újak ott kapnak lelyet. — Igenis — mondja Kid és 1 hátára veti a sátorlarba ssomagolt felszerelésemet. — Ha valami nagy, vagy kí:si, küld vissza Kiddel, kicserélem — kiáltja utánunk az innester. * A közlegény terepszínűre éstett hosszú barakkba vezet. Cözénen folyosó vágja ketté a Jarakkot. Erről a folyosóról íyílnak a lakószobák ajtajai. A folvosó bejáratánál Steel ima.gy áll. — Törzsőrmester —1 mond- a. — Egy-egv szobában négy snber kap helyet Magára Töjnzsi tizedes nyomja kezembe az AR—15-ös automata, puskát. Ad hozzá ötszáz lövedéket és tartaléktárakat is. Aztán elém dob még egy M— 79-es gránátvetőt, egy Colt pisztolyt, egy kis kaliberű Thompson géppisztolyt, egy rohamkést, aztán a jól ismert machetét, végül egy halom, szíjra fűzött kézigránátot. — Mi a jóisten ez? Mozgó arzenált csinálnak belőlünk? — Szükséged lesz mindre, ne búsulj. Korábban, mint 1 szeretnéd — mondja enyhe gúnnyal a tömzsi tizedes. Átvételi elismervényt tesz elém. ’ — írd alá! — bök szutykos mutatóujjával a papírra. — Nevemet, vagy számomat? ■ 1 — Számodat. A kutya se ki- . váncsi itt a nevedre. Még hogy a nevét... Eredj oda a sarokba, ahhoz az őrmester- ! hez. A többi cuccot tőle ka- ■' pod. ; Magamra aPsratom a fegvve- ] reket. A lőszeres csomagokat és a szíjra fűzött kézigránáto- 1 kát két kezembe fogom. Az e őrmesterhez lépkedek. — Halló — köszönt barát- , s^-'-an. ■ 1 E *v nagy batyura mutat. < — Ebben a sátorlapban mindent megtalálsz, } amire szükséged lehet. Van ^ benne két rend ruha. short, j fehérnemű, moszkitóháló, há- lózsák, esőköpeny, és egy sereg apróság — sorolja. — Hol kell aláírni? — Minek? — vigyorog. — A fegyverekért felelsz, a töb- .i bi meg nem érdekes. < 14. Tudnivalók Vietnamról S ejtelmünk igazolódott. A‘ hajóról helikopterekbe kerültünk. A helikopterek pedig Saigonba repítettek bennünket. És most itt vagyunk, az egyik katonai bázison. A naptár október végét mutatja. De itt a megszokott őszből semmit sem látunk. A szubtrópusi dús, buja növényzet nem ölt magára aranyló őszi színt, A lehulló levelek helyén nvomban kinő a friss, sötétzöld lomb. Mély tüzű világok pompáznak a forró napsütésben. Az első benyomás ha’ározottan kellemes. Tagbaszakadt, vörös hajú. Szeplős arcú őrnagy fogad bennünket. — Maguk hát az űi fiúk a Special Warfare School-ról? — kérdi mosolyogva. — Régen várom, magukat.' Hát én leszek, illetve máris vagyok., a parancsnokuk. Henry Steel a nevem. Zelinsky, mint az útra megbízott parancsnok jelenteni akar neki, de az őrnagy leinti. — Hagyja. Gyorsan, gyorsan. Itt minden perc drága. Majd ismerkedünk később. Induljanak azonnal átvenni fesyverzetüket és felszerelésüket. ' A raktárban nagy a sürgésforgás. A vételezés , gyorsan megy. Alaposan előkészítettek mindent.
