Észak-Magyarország, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-09 / 186. szám

Szerda, 1967. augusztus 9. ESZAKMAGYARORSZAG 3 Megyénk első félévi eeed ményei A Statisztikai Igazgatóság jelentése Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1967 első félévi gazdasági fejlődését jellemző főbb mutatók a következők szerint alakultak: 1967. 1967. 1967. I. negyedév II. negyedév I. félév az előző év azonos idősza kához képest (százalékos változás) A szocialista iparban — az összes termelés 4,1 4,5 4,3 — a munka termelékenysége 4,4 4,8 4,6 — az összes dolgozók száma 0,7 0,9 0,8 — a munkások száma 0,4 0,4 0,4 •— a munkások átlagkeresete 0,6 0,2 0,4 A szocialista építőiparban *— a saját építőipari termelés 11,6 10,7 11,0 — a munka termelékenysége 13,2 10,6 11,6 A fontosabb vágóállatok és állati termékek felvásárlása —6,6 1,9 —2,0 ebből: vágómarha 28,2 13.6 20,0 vágósertés —42,6 —27,8 —35,3 A lakosság pénzbevételei a fontosabb forrásokból 14,9 1,7 8,1 ebből: kifizetett munkabér (tsz-munkabér nélkül) 7,9 0,2 3,9 A kiskereskedelmi forgalom ossz. (folyóárakon számolv a) 11,5 6,1 8,6 ebből élelmiszerek 12,0 6,9 9.2 iparcikkek 11,0 5,2 8,0 Foglalkoztatottság — pénz- és Áruforgalom A megfigyelt termelő ágazatokban átlagosan 0,2 százalék­kal volt több a foglalkoztatottak száma. Kecskemétiek Miskolcon Miskolc különböző pontjain találkozhatunk a „kecske­méti” zöldség és gyümölcs el­árusító-helyekkel, a Petőfi és a társ tsz-ek közös vállalko­zásával. Naponta fordul a teherautó és hozza a friss gyü­mölcsöt. A miskolciak hamar megkedvelték a jó minőségű árut tartó standokat. Ennek köszönhető, hogy augusztusban a várható összforgalmuk már eléri a másfél millió forintot. A tsz-vállalkozás vezetői ígé­rik, hogy a jövőben is igye­keznek a legjobbat, a legszeb­bet juttatni termékeikből. Felső kép. Megérkezett a herautó a Béke térre. tc­Alsó kép. A kecskemétiek specialitása a fehérhajó, sár- gabélű görögdinnye, melyből négy-öt vagonnal szállítanak megyénkbe. Sokan még ide­genkednek tőle a színe miatt, de aki egyszer megkóstolta, állandó fogyasztója marad. Foto: Szabados György A termelői és a fogyasztói árakról rül. Van hálószoba U. amelynél 10—20 százalékos a dotáció. A KISZÖV-elnök úgy véli, hogy az „átárazás”, a keres­kedelmi haszonkulcsok rugal­mas alkalmazása ösztönzi a szövetkezeteket. Ösztönzi az olyan termékek gyártására is, amelyek jelenleg az úgyneve­zett hiánycikkek hosszú lis­táin szerepelnek. A K1SZÖV elnöke beszámolt róla, hogy az új mechanizmussal kapcso­latosan már egy sor intézke­dést tettek. így például gebi- nes megoldásokat alkalmaz­nak, a szövetkezet több ipar­ágában közös társulásokat hoztak és hoznak létre az anyagok beszerzésére, a ter­mékek forgalomba hozatalá­ra. Az áruellátás várható ala­kulása a kísérleti vállalatok esetében szemlélhető legjob­ban. A Borsod Megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vállalat például meghatározott arány­ban közvetlenül a termelőtől is beszerezheti a terméket. In­dokolt esetben a nagykereske­delmi árrés egy részét is fel­használhatja az üzem ösztön­zésére. Többek között kapcso­latban van a Miskolci Kárpi­tos Ktsz-s^el. a vevő a bútor­boltban kiválasztja a megfele­lő kárpitos árut, és a szövet­kezet a vevő kívánságára megfelelő színű, minőségű hu­zattal látia el, — a fogyasztói ;ír vsSHo'r+r'+ácí* pélJnil. A Szabadpiaci árak alakulá­sáról még nem tudunk spi.-at, mondani. Ttt inkább néhánv úi mozzanat érdemel említést. Az eddigitől eltérően például a v* V V w v V.v.yV V:vycVvCJ zöldség-gyümölcs esetében az állami kereskedelem mellett sorra jelennek meg a termelő­szövetkezeti üzletek, árudák. Ennek kihatása csak fokozato­san lesz érezhető. A szocialis­ta jellegű konkurrencia hatá­rra várhatóan minden szerv ■•ra törekszik, hogy jobb és olcsóbb minőségű árut hozzon forgalomba,, és a szabadpiaci árak révén rugalmasan tud alkalmazkodni az igényekhez. Dr. Pálos Lajos, a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója az ilyen értelmű konkurrenciát egye­nesen kívánatosnak tartja. T’z, mint elmondotta, már most is érezhető. Ez versenyre késztet másokat is. Az ipari vállala­tok például mintaboltokat szándékoznak nyitni saját ter­mékük bem.’-* - ( hsára forga­lomba hozatalára. A kereske­delmi szervek a termelő üze­meket igyekeznek közös vál­lalkozásnak megnyerni. Ilyen közös mintaboltot hoztak lét­re Miskolcon az Állami Pin- ceeazdasággal. És e mintabol- várhatóan követi a többi, országgyűlésen elhang­zott, hogy az alapvető élelmiszerek ára 1968- ban nem emelkedik. A ha­szonkulcs azonban reformra szorul. A haszonkulcs jelenleg nem a közszükségleti cikkek — félkész ételek, gyümölcs, üdítő italok, stb. —, hanem az italáru forgalomba hozatalára ösztönzi az üzleteket." Pálos elvtárs úpv véli. hogv az igé­nyek ki-iőjtítpsp végett rugal­masabb bérrendszerre is szük­ség van. Egv sor figyelemre méltó javaslatuk, elképzelé­sük között erepel az is. hogy az árut házhoz szél 'iák. de a n t'-c-z? ennek tr*^e^7erve7'ícét. Csorba ** • bás IFolyiatjukJ közgazdasági, illetve admi­nisztratív eszközzel is befolyá­solja az árak alakulását. Gaz­daságpolitikai célkitűzéseink szerint a fogyasztói áraknak — melyek magukba foglal­ják a termelői áron kívül a kereskedelmi költségeket, va­lamint a kis- és nagykereske­delmi árrést — meg kell köze­líteniük, nagyobb távlatban el kell érniük a termelői árakat. A cél, a tendencia az: el kell érni, hogv mindenki annyit fi­zessen a termékért, a szolgál­tatásért, amennyibe az való­jában kerül. „A jelenlegi fogyasztói fő arányok fenntartását — hang­zott a legutóbbi országgyűlé­sen — úgy biztosítjuk, hogy az élelmiszerek egy részét, to­vábbá néhány iparcikket, va­lamint az alapvető szolgálta­tásokat továbbra is támogat­juk államilag, ezenkívül for- galmiadó-reformot hajiunk végre”. Szóljunk talán először a szolgáltatásokról. Koltai Zoltán, a KISZÖV elnöke elmondotta, hogy a szolgáltatások ára — ismere­tei szerint — részben növek­szik. részben csökken, de a ki­egyenlítődés kedvezően fog hatni. Várhatóan rendezik például a fodrászat! árakat. Ez érthető is. A férfi fodrá­szat! szolgáltatás ára alacso­nyabb, a női fodrászaté . ma­gasabb a ráfordításnál. Keve­sen tudnak róla. hogy az ál­lam egy sor szolgáltatást ed­dig is dotált. Ha például, mondjuk 4(1 forintot fizettünk egy cipő javításáért, ekkqr ez az államnak 6 forintjába te­rv. A lakosság egy részét nem is annyira a termelői, hanem elsősorban a fo­gyasztói árak alakulása érdek­li. Az, hogy pénzéért hol sze­rezheti be az árut, mit és mennyiért vásárolhat A gaz­dasági mechanizmus reform­jának programja szerint ható­ságilag rögzített, fix ára lesz az alapvető élelmiszereknek és a tömegigényeket kielégítő fogyasztási cikkeknek. A termékek másik csoport­jánál az árak felső határát szabják meg, amely alatt az árak a kereslet és a kínálat s különféle tényezők hatására viszonylag szabadon mozog­hatnak. Ez az áruforgalomnak mintegy 30 százalékára vonat­kozik. Főleg az olyan termé­kekre, amelyeknél a technika fejlődése aránylag gyors, il­letve a termék ki van téve a divat változásainak, az erköl­csi kopásnak. Így az ipar gyorsan reagálhat a társadal­mi keresletre. Az áruforgalomnak mintegy 25 százalékára szabad árak érvényesek. Ezeknél az árak rugalmasan alkalmazkodnak a termeléshez, a technika fejlő­déséhez, illetve a kereslethez és a kínálathoz. Van, akiben felvetődik: va­jon a megegyezéses árak ese­tében a termelő, az eladó, ; vagy az eladó szerv nem él-e vissza ezzel a helyzettel? Nem j befolyásolja-e esetleg károsan az életszínvonal alakulását? !Az állam fenntartja magának á jogot, és a lehetőséget az 'árstop alkalmazására, s tuda- 1 tos gazdaságpolitikája révén tek üzemét Alsózsolcán. Meg­történt a sátoraljaújhelyi víz­mű és az ózdi középiskola mű­szaki átadása. Tanácsi beruházásokra 118 millió forintot használtak fel, 23 százalékkal kevesebbet, mint az elmúlt év első felé­ben, lakásberuházásokra csak­nem 120 millió forintot fordí­tottak. A megyei székhelyű szocia­lista építőipar 596 millió fo­rint értékű építési-szerelési munkát valósított meg. 11 szá­zalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Az összes foglalkoztatottak száma 0,8 százalékkal, az építőipari munkásoké pedig 0,6 százalék­kal növekedett. A vállalati építőipar 645 lakást adott át az első félév folyamán. A termelés növekedése az állami iparban kisebb mérvű, a szövetkezeti iparban na­gyobb arányú volt: 1966. I. félév = 100% Minisztériumi ipar 103% Tanácsi ipar 109,3% Szövetkezeti ipar 125,5% Szocialista ipar ossz:: 104,3% A termelékenység 4,6 szá­zalékkal nőtt, a termelésnöve­kedés a termelékenység emel­kedéséből származott (A mun­káslétszám az otthondolgozók számának növekedése miatt' 0,4 százalékkal emelkedett; ugyan, azonban a termeié-; kenység-számításhoz alapul; vett állományi létszám Ö,3; százalékkal kevesebb.) A túl-; órák 8,4 százalékos mérséklő-j dése, az ütemesebb termelés; eredménye. Az alapvető termékek közül:! villamosenergiából 1,8%-kali cementből 3,2%-kal; égetett mészből 15,8%-kal! nyersvasból 3,4%-kal; acélból 2,7%-kal] acélhuzalból 61,0%-kalj vasúti kerékpárból 15,7%-kalj nitrogénműtrágyából 3,6%-kalj PVC-porból 2,5%-kalj vajból 31,5%-kal; nőtt a termelés. A szénterme-j lés 5,7 százalékkal (országosan: 9,0 százalékkal) csökkent. Vas-; ércből 9,6 százalékkal, fűrész-j áruból 10,3 százalékkal, csőn-: tos nyershúsból 7,2 százalék-j kai termeltek kevesebbet, mint; az elmúlt év hasonló időszakú-: ban. Az állami ipar önálló vál­lalatainak összes — eladási; áron számított — értékesítése: 5,3 százalékkal nőtt. Az év, első felében a termékkészletek; lényegében nem emelkedtek. | Az idén a szocialista ipar exportáló vállalatai másfél milliárd forint értékű termé­ket adtak át a külkereskede­lem részére, ami 6,6 száza-' lékkai kevesebb, mint az elő­ző év azonos időszakában. A tőkés országokba irányuló ki-' szállítás volumene növekedett. A helyi ipar mintegy 42 millió forint értékű javító-' szolgáltató tevékenységet vég­zett a lakosság részére. A ta­nácsi iparban 18,5 százalékos a növekedés, a szövetkezeti iparban némi csökkenés kö­vetkezett be. A megye gazdasághatáros területe május végén megha­ladta az 1220 ezer katasztrá- lis holdat. A rét-, legelő; és a , Az elmúlt év első félévéhez képest: az ipar létszáma 1020-szal az építőiparé 100-zal a kereskedelemé 310-zel a szolgáltatásé 170-nel ^tóelkedett, ugyanakkor a me­zőgazdaságban dolgozóké 1140- °el csökkent. Az iparon belül a szénbú- nyászatban foglalkoztatottak jfcáma 9,1 százalékkal csök­kent. A szövetkezeti iparban * bedolgozó rendszer kiszéle- s>tése következtében, az otthon dolgozók száma mintegy 700- Zal nőtt. A lakosság pénzbevétele a "óbb bevételi forrásokból 8,1 zúzalékkal emelkedett. (MNB- kifizetés.) A paraszti kifizeté­sek növekedése (14,3 százalék) ez év első felében is nagyobb v°lt, mint a munkabéreké 0,9 százalék): Nyereségrésze­sedés címén 36,6 százalékkal folyósítottak többet a tavalyi­bál. . Az ipari munkások átlagos eavi keresete 0,4 százalékkal, építőipari munkásoké 2,1 Százalékkal nőtt A lakosság takarékbetét- állománya a félév végén 1130 »billió forint volt, a növeke­dés az év elejéhez képest Jbérsékeltebb, mint a korábbi bekben. , A megye kiskereskedelmi "»"uforgalma egynegyed milli- ^rd forinttal nőtt, s megköze- btette a 3,2 milliárd forintot ^ bolti élelmiszerforgalom százalékkal, a vendéglá- tás bevétele 7,1 százalékkal, a Ruházati cikkek eladása 4,4 ^ázalékkal, a vegyes iparcik­keké pedig 10,3 százalékkal Növekedett (A n. negyedév­en a ruházati forgalom keve- volt, mint tavaly.) t Miután a parasztság péna- “fvétele jobban nőtt, áruvá­sárlásokra is többet fordított í* falusi lakosság zömét ellátó l°ldművesszövetkezeti kiske- »Zfkedelem forgalma jobban Növekedett (11 százalék), mint állami kiskereskedelemé százalék). «A zöldség- és gyümölcsfélék Pfnálata a boltokban és a pia­rcon általában mérsékeltebb ami az árszínvonalat nö- A tartós fogyasztási cik_ forgalma mintegy 10 szá­ndékkal nőtt Az egyes eik- ?N_ket tekintve a kiskereskede- többek közt 2870 db por- 2j?v6gépet, 7640 db mosógépet Ir?30 db centrifugát,- 4790 db eltartási hűtőszekrényt 5500 r® rádiót, 5370 db televíziót, fj>7 millió forint értékű bú- értékesített Oj személy- ™°fóból 667 db került a me- :5yébe, csaknem másfélszer J'hyi, mint az elmúlt év fsanos időszakában. *®RUHAZAS — TERMELÉS » — FELVÁSÁRLÁS L. X kijelölt 14 legfontosabb beruházásra közel 650 millió -fofintot fordítottak, az évi elő- »Nényzat 36 százalékát ’Az idén befejezésre terve- illetve a korábbi évekről áthúzódó megfigyelt értékha­tár feletti beruházások közül ■Özembe helyezték a Tervtárót, ® Borsodnádasdi Bányaüzemet P Budapest—Miskolc távká­belt és az UNIVÁZ szerkeze­szőlőterület gyarapodott, a szántóterület csaknem 2000 kát. holddal kevesebb. A kenyérgabona vetésterülete a viszonylag nagy mérvű ki­pusztulás ellenére 150 ezer kát. hold volt, valamivel több, mint az elmúlt évben. Az őszi árpa vetésterülete kétszerese a tavalyinak, emel­kedett a takarmánybúza, az őszi takarmánykeverék és a zabosbükköny vetésterülete is. Ugyanakkor a vörösheréé 41 százalékkal, a silókukoricáé 20.3 százalékkal, a naprafor­góé 12,4 százalékkal, a zöld­ségféléké 15,2 százalékkal csökkent. Az új termésből július vé­géig 5480 vagon kenyérgabo­nát vettek át, 37 százalékkal többet, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Árpából 1560 vagonnal vásároltak fel, több mint kétszeresét a tava­lyinak. Előzetes felmérések szerint a rendelkezésre álló raktárak befogadó képessége, az ideiglenesen bérbe vett szükségraktárakkal együtt sem elegendő. Mintegy 2 ezer va­gon terményt; ideiglenesen a szabadban kell tórolni. A tapasztalatok szerint a kenyérgabona megyei termés­átlaga kedvezőbb lesz a tava­lyinál, s mintegy 2 ezer va­gonnal több termés várható. A megye sertésállománya június végén 342 ezer darab volt, 2,1 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. A ter­melőszövetkezetek közös gaz­daságaiban tapasztalható ál­lománycsökkenés a második negyedévben sem mérséklő­dött. A szarvasmarha-állomány tovább gyarapodott, az egy évvel korábbihoz viszonyítva 4.3 százalékos, a márciusi ál­lományhoz pedig 7,8 százalé­kos a növekedés. A felvásárló szervek 384 va­gon vágósertést vettek át, alig kétharmadát az egy évvel ko­rábbinak. A vágómarha-felvá­sárlás 20%-kal, a baromfié 17.3 százalékkal nőtt, összessé­gében azonban a vágóállat át­vétel 5,2 százalékkal kevesebb. A tejfelvásárlás 11,5%-kal, a tojásátvétel 5,7 százalékkal emelkedett. Központi Statisztikai Hivatal Borsod Megyei Igazgatósága

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents