Észak-Magyarország, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-03 / 181. szám
Csütörtök, 1967. augusztus 3. ESZAKMAGYARORSZAG a Az igényekhez igazodnak Az Északmagyarországi Kő- bánya Vállalat tállyai, tarcali erdőbényei bazaltköbányái- “ól Zalaegerszegtől Nyíregyházáig az ország minden részébe szállítanak útépítő kö- ?et. Az útépítés technológiájának megváltozásával az útépítő vállalatok egyre inkább az aprószemű, úgynevezett ne- Mes anyagot igénylik, amelyek gyakorlatilag teljesen tisztának, szennyezettség-mentesnek kell lenni. A nemes anyag iránti fokozott kereslet kielégítésére a közelmúltban úgynevezett körtörőgépet állítottak üzembe a tarcali kőbányában. Az ott gyártott nemes zúzalék' megfelel a kívánalmaknak. Most a másik két kőbányában, Er- dőbényén és Tállyán is üzembe állítanak ilyen gépet. A három géppel csaknem megduplázzák» a nemes zúzalék eddigi arányát, és a tokaj- hegyaljai andaxit bányákból évente csaknem egymillió tonna ilyen útépítő anyagot szállítanak a megrendelőknek. T izeid, mjo lem, I < vúMmímifeJlesstésre Megyénk községeiben a tanácsi Építőipari Vállalat “°lgozói az idén is mintegy jpO lakást, számos iskolát, Óvodát, gazdasági épületet és Művelődési otthont létesítelek. Megnehezíti azonban a feladatok maradéktalan megvalósítását, hogy az asztalos, h lakatos, a bádogos és az üveges, vagyis a vertikális Munkákat eddig elavult műhelyekben, nagyobbrészt a ®zabad ég alatt végezték el vállalat fejlesztésére a “°rsod Megyei Tariá-s most í® millió forintot fordít. Ebből az összegből a miskolci Jozsef Attila utcai telephelyükön központi üzemcsarnokot, és egy száz férőhelyes Munkásszállót építenek. A központi üzemcsarnokot az Alsózsolcán készült előregyártót vázszerkezetből rakják hssze és az épületben korszerű raktárakat, különböző szakipari műhelyeket, öltözőket, mosdókat alakítanak ki. A dolgozók a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére elhatározták, hogy a további munkájukat megkönnyítő új létesítményt november 7-re átadják rendeltetésének. Az új műhelycsarnok üzemeltetésével lehetővé válik, hogy a tanácsi vállalat fokozza teljesítményét és a felfutás után, 1970-ben már 170 millió forintos évi tervet valósítson meg. Ugyancsak a miskolci telephelyen épül fel az új. 100 férőhelyes munkásszálló, amelyben a kényelmesen berendezett lakóhelyiségek mellett olvasó-, játék- és tv-szo- bákat is kialakítanak. A központifűtéses, hidegmeleg vízzel ellátott szálló a jövő évben készül el. Nem ingáznak többé .Huszonegymillió forintos ■Mltséggel korszerű gépjavító hpül Encsen. A járás mező- gazdasági gépeit eddig négy "«avult, kis kapacitású műhely ■ártotta karban, a nagyoob Javításokhoz pedig Szerencs yaí?y Sárospatak segítségét ‘Mllett igénybe venni. Az új gépjavító elsősorban ? motorok főjavításával fog- Mlkozik majd, talán már az év végétől, de legkésőbb 10GI1 áprilisától. Nem kevésbé jelentős az sem, hogy a beruházás révén valamelyest csökkennek az encsi járás munkaerő elhelyezési gondjai is. Körülbelül 200 olyan helybeli lafros talál majd munkát a gépjavítóban, akiknek nagy része eddig Miskolc üzemeibe járt be nap mint nap. Piíicí tarka-barka cigányfiúcska, sóvárogva nézi a sok pénzt, majd így szól: — Tessék adni egy forintot... — Minek az neked, te fiú? — Apukám nincsen, anyukám beteg, kenyeret vennék testvéreimnek. Az asszony azonban átlát a szitán. Kosarába nyúl, s jókora kenyeret vesz elő. — Nesze! A fiú tétovázva megfogja, egy-két másodpercig töpreng, majd eloldalog. Néhány lépésről visszafordul, és hangosan rámordul az asszonyra: — Fösvény kapitalista! — Elég erős ez a paprika? — Az bizony! — Csíp is? — Csíp bizony! — Ecetesen éltévé is megtartja erejét? — Meg bizony! — Akkor nem kell. Mert az erőset én nem szeretem... TSr Ismerősök találkoznak. — Szervusz, látom, bevásároltál. — Én igen. Te is? — Én is. Hogy vetted a paprikát? — Háromért. Lecsónak. — Jaj, de szeretem a lecsót. Sajna, nálunk tök Vsz- Gyalult tök, kissé savanyítva. — Miért nem főzöl lecsót, ha annyira szereted? — Mert.. . mert a feleségen^ ki nem állhatja. No. szervusz; sietek, még tejfölt is kell vásárolnom ... Ja, még egy pillanatra! Láttál valahol eltenni való uborkát? ... Szóval, hagyjuk csak az egyenjogúsági sirámokat! tcsal») Hozván iBÍaznsik sí szerencsi tárasban? A népi ellenőrzési bizottságok központi felhívásra az egész ország területén hosz- szabb vizsgálatot kezdtek a vasúti és a közúti személy- szállítás helyzetének tanulmányozására. A szerencsi Járási Népi Ellenőrzési Bizottság már befejezte a munkát, és elkészítette összefoglaló jelentését. Megelégedéssel , állapította meg a Népi Ellenőrzési Bizottság a Talián János elnöklésével tartott értekezleten, hogy a korábbi állapotokhoz viszonyítva örvendetes javulás következett be a közlekedésben, a MÁV és a MAVAUT vonalain egyaránt. Ebben jelentős része van a vasút elektrifikálásának és annak, hogy az új menetrend készítésekor az előző .évek gyakorlatánál jobban figyelembe vették a tanácsok, az iskolák, az üzemek, nam utolsósorban pedig az utazó közönség kívánságait, javaslatait. jó menetrend — rossz úíviszonyok A szerencsi járás területén 14 községben vasúton, 17-ben autóbuszon, 7 községben pedig közösen bonyolítják le a személyszállítást. Megállapította a bizottság, hogy a távolsági vonatok menetrendjét úgy állították össze, hogy a községekből jelentkező utasokat korlátozás nélkül el tudják szállítani,, de a hétvégi és a hét eleji munkásvonatok még mindig nagyon zsúfoltak, ami baleseti veszélyt rejt magában. Javult az autóbuszvonalakon is a közlekedési helyzet, bár a Taktaközben még mindig bőyen akad tennivaló. Itt ugyanis a rossz útviszonyok miatt nem tud a MÁV- AUT nagyobb befogadó képességű autóbuszokat beállítani. A lakosság megelégedéssel vette tudomásul a Tokaj— Basko és a Szerencs—Monok új járatokat. Külön fejezetben foglalkozik a Népi Ellenőrzési Bizottság a' vasúton munkába és iskolába járó utazók gondjával, s megállapítja, hogy örvendetes a javulás. Általában minden vonalról kellő időben eljutnak az utazók a munkahelyre, illetőleg az iskolába. Ezt az elektrifikáláson kívül a MÁV-nak az az intézkedése is segítette, hogy a Sátoraljaújhely—Szerencs vonalon az átlagos sebességei óránként 50 kilométerre emelte. Az autóbuszok csatlakozását a vonatokhoz szintén megfelelőnek találták. Alacsony szín vonal, J ltullurálal'anság Sok panaszt gyűjtöttek ösz- sze a népi ellenőrök egyes vasútvonalakon az utazás alacsony színvonala, kulturálat- lansága miatt. Több helyen kicsinyek a várótermek, gyakran piszkosak, télen fűtetle- nek. A mellékhelyiségek nem elég gondozottak, olysor emiatt -használhatatlanok. Különösen vonatkozik mindez a szerencsi vasútállomásra, amely mint nagy forgalmú csomópont régen kinőtte ódon, korszerűtlen épületét. A járás területén az autóbusz-megállókon sehol sincs fedett váróhely, mellékhelyiség. Több községben, például Tokajban, Taktakenézen, Megyaszón a megálló az italbolt mellett van. Váróterem hiányában az utasok többnyire az italboU- ban várakoznak az autóbuszra, ami főképp a fiatalokra káros. Sérelmesnek találta a bizottság, hogy Tokajban a tak- iakfizi autóbuszok nem térnek ki a tokaji MÁV-állomásra, így a vasúton érkező utasoknak 500—600 métert kell gyalogolniuk csomagokkal megrakodva. A prügyiek is panaszkodnak amiatt, hogy a kisvasút mellett megszüntették az autóbusz-megállót, az alsódobszaiak pedig azt szeretnék, ha a megállót az iskola elé helyeznék. Szóba került a bizottsági értekezleten a szolgálatot teljesítő személyzet magatartása is, főképp azért, mert nem követelik meg kellő szigorral az utazó közönségtől a szocialista emberhez illő, kulturált magatartást a vonaton, az autóbuszon. Kifogást emelt a bizottság a járás területén az utak állapota ellen.' A legtöbbjük annyira elhanyagolt, hogy az autóbuszközlekedés még óránkénti. 30 kilométeres sebességgel sem bonyolítható le. De a felújított utak sem kielégítőek, a felületes munka következtében ugyanis hamarosan kátyúk, gödrök keletkeznek rajtuk. összefoglalójában azonban nemcsak jogos panaszokat gyűjtött egybe a szerencsi Járási Népi Ellenőrzési Bizottság, hanem azok megoldására több értékes javaslatot is tett. <h. j.) 4 bokrosodás ellen A táj jellegéből következően a sátoraljaújhelyi és a szerencsi járásban nagyobb kiterjedésű hegyvidéki legelővel rendelkeznek a termelő- szövetkezetek, s ezek a sík vidékitől eltérő gondokkal is járnak. Az ilyen területeken erősebb a bokrosodás, pusztí- több az erózió, s nagyon megnehezíti a karbantartás munkáját, hogy a lejtős területekre nem mindenütt lehel rámenni. A sátoraljaújhelyi járásban különösen Füzér, Kovácsvágás, Pusztafalu, Nyíri, Füzérkomlós, Károlyfalva, Makkos- hotyka, Hercegkút községnek van hegyvidéki területe, s a nehézségek ellenére is igyekeznek azt korszerűen gondozni. Különösen dicséretes munkát fejt ki a legelők karbantartásában a hercegkút« Remény Tsz, amely vegyszerezéssel védekezik a gyomo- sodás és bokrosodás ellen. Ennek köszönhető, hogy a tavasztól őszig tartó szabadban való legeltetés sokat könnyít a szövetkezeti gazdaság takarmányozási gondjain. A szerencsi járásban, elsősorban a rátkai, a tállyai és a módi határban a korszerű legelőgazdálkodást kissé megnehezíti az újabb és újabb területeket igénylő bányászat, amint ezt a járás szakemberei megállapították és a Népi Ellenőrzési Bizottság ülésén kifejtették. 17Jafoh munkalehetőségek a mesők&vesdinőknek Mezőkövesden hamarosan 200 nő kap állandó jellegű munkát, jelentős kereseti lehetőséget. A községi tanács és a helyi Kossuth Termelőszövetkezet építőbrigádja már javában dolgozik az Alkotmány utca 5. szám alatt: építi a leendő női fehérneműkészít ő bedolgozó üzemi központot. Az épületet eddig a kisipari szövetkezetek bérelték, de azonnal átadták, amint megtudták, hogy ezzel 200 mezőkövesdi nő helyzetén segítenek, hiszen Mezőkövesden a nők elhelyezkedési, munkavállalási és kereseti lehetősége rosszabb, mint Miskolcon. Ezért is sokszorosan dicséretes a mezőkövesdi Kossuth Termelőszövetkezet vezetőségének rugalmas, gyors, áldozatot is vállaló intézkedése, az, hogy vállalták a női fehérneműkészítő bedolgozó üzemi központ kialakítását. Feltételük azonban, hogy itt, elsősorban télen a Kossuth Termelőszövetkezet nő tagjai és a férfi tagok nő családtagjai is kapjanak bedolgozói munkát. A község és a leendő üzem vezetői vállalták, hogy a téli hónapokban a Kossuth Termelőszövetkezet 200 nő tagjának, vagy besegítő nődolgozójának biztosítanak kereseti lehetőséget. ■> A bedolgozó központot a budatétényi Női Fehérnemű Gyár fogja üzemeltetni. A munka rendje és menete: a mezőkövesdi nők, akik bedolgozói munkát vállalnak, a központban megkapják a női fehérnemű kiszabott anyagát és otthon, háznál készíthetik el kedvük szerint, saját varrógépeiken. Természetesen a szakmai hozzáértés szükséges, mert a technológiai követelményeket teljesíteni kell. MeÚ (építők Átépítik, korszerűsítik a miskolci Palóczy utcát. A munka jó ütemben halad. A páratlan oldalon már aszfaltoznak, ezzel cgyidőben a másik oldalon a régi, kőkockás úttestet bontják.- Foto: Sz. Gy. zőkövesden azonban nagyon sok asszony és lány tud varrni, hiszen a „matyó nők" kézügyessége régóta híres. Ezért fogadták örömmel a budatétényi Női Fehérnemű Gyár vezetői is a községi és a járási tanács kezdeményezését. Beszélgettünk a gyár főmérnökével, Bilek Károlyné- vel és termelési főosztályvezetőjével, Cihika Mihálynévet is, akik éppen Mezőkövesden jártak, hogy az épülő üzemet megtekintsék. — Ez lesz az első vidéki bedolgozó központunk — mondotta a főmérnöknő. — Nagyon bízunk a mezőkövesdi asszonyokban és lányokban. A népművészetben, a népi hímzésben szerzett eddigi érdemeik szinte zálogul szolgálnak gyárunknak. Hisszük, hogy az üzem eredményesen fog működni és természetesén a bedolgozó nők is megtalálják számításukat. A termelési főosztály vezetője, Cihika Mihályné elmondotta, hogy a bedolgozó üzemben éppúgy teljesítményben számolják majd el a munkát, mint a gyárban. Azonban az itt alkalmazott nők nem lesznek munkaidőhöz kötve, nem kell bejárniuk a munkahelyre,. csupán az a kívánság, hogy a vállalt határidőkre elkészítsék a kiadott árut. Egyébként a gyár alkalmazottai lesznek, munkakönyvvel, törvényes munkaviszonyban. Részesülnek a szociális ellátásokban is. Munkaidejük, évi átlagkereset alapján nyugdíj időnek is beszámít, csupán évi rendes fjzelett szabadságra nem jogosultak. — A kereseti lehetőségek is elég jók — mondotta a főosztályvezető. — Budapesti bedolgozó üzemünkben a teljesítménytől függően havi 800 és 1500 forint között keresnek a nők. Ezt a pénzt Mezőkövesden is meg lehet majd keresni. A női fehérneműkészítő bedolgozó központot augusztus 20-án ünnepélyesen avatják Mezőkövesden. A termelés már augusztus 21-én elkezdődik. Ettől kezdve 200 mezőkövesdi nő állandó jelleggel dolgozik, valamint 200 termelőszövetkezeti nő a téli szezonban kap bedolgozói munkát. Sikeres termelés és megölelő tapasztalatok esetén a i bedolgozó üzemet a '•' vetkező évben esetleg tovább bővítik, Szendrei József .Szerda reggel. Minden út a Piacra vezet. Szétlottyant para- Msom, a talp alatt ropogó baton hervadtnak találtakáposztalevél, s lévén a .Mnyeszezon kezdete, Itt-ott tői fosztott dinnyehéj jel- a bevásárlás tényét, épp így “^vásárlók nyomát. , S utat mutat a tarka forga- 1 Sót kedvelő riporternek, hol *ra?se azokat az életképeket, JJMalyek ilyen helyen többnyi- . .évszázadok óta azonosak, neSis mindig tuak. .Emberek gyülekeznek a h7c sarkán lévő nyomóskút- h *• Szomjasak. Tikkaszt a — fedőből, marokból in- jj.nak.^ Innának, ha a fejken- gS> bőszoknyás néni hagyná Neki azonban nem sür- a dolog. Papucsát ledobva |p712sugár alá tartja lábút, .11- t U, ti’, forgatja a csap alatt, > áthatóan élvezi a hűs cso- „vF,as^; Rá se hederft a mö- tte állók nógatására. Kosara ^Aöürült, eladta, amit akart, ^Ajkaim! munkaerő is talál- a piacon. Mondja, kérem, meny- yrtert hozná el a Palóczy ut- oa ezt a két kosár barackot? ^eSyven forintért, u ~~ Es maga ezt csak így, emrebbenés nélkül rávágja?! háborodik fel a hölgy. Mi- •e a férfi; t .Hja, tetszik tudni, az új b7, anizmus teljes határozottságot kíván ... .* í Rsy. a portékája mögött ücsörgő asszony pénzt szám- ölében. Megáll előtte egy