Észak-Magyarország, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-03 / 181. szám

2

ÉSZAK MAGYARORSZAG

Csütörtök, 1967. augusztus 3.

Elutazóit hasfsszhbóí a Dán KP küldöttsége

Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására július 25. és augusztus 1. között látogatást tett Magyarországon a Dán Kommunista Párt küldöttsége Knud Jespersennek, a párt elnökének vezetésével. A delegáció eszmecserét folytatott Kádár Jánossal, az MSZMP KB első titkárával és Biszku Bélával, a Politikai Bizottság tagjával, a KB titkárával és a párt vezetőivel.

A két párt képviselői megállapították, hogy pártjaik álláspontja valamennyi érintett kérdésben teljesen azonos, hangsúlyozták a testvérpártok szoros együttműködésének szükségességét az imperializmus növekvő agresszivitásával

és különösen az amerikai imperialisták vietnami agressziójával szemben. Ugyanígy egyetértés mutatkozott abban, hogy szükséges az európai biztonság erősítése, a német kérdés békés megoldása. Mindkét párt úgy ítéli meg, hogy a kommunista és munkáspártok gondosan előkészített tanácskozása fontos és szükséges az akcióegység elősegítése érdekében. A két párt minden lehetőt megtesz a cél érdekében.

A küldöttség kedden elutazott hazánkból. A dán elvtársakat Púja Frigyes, a párt Központi Bizottságának tagja, a KB Külügyi Osztályának vezetője búcsúztatta a Ferihegyi repülőtéren.

Amerikai külügvi szóvivő

cáfolata

McCloskey, az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerdán alaptalannak minősítette és „feltételezéseknek” nevezte azokat az értesüléseket, amelyek szerint a washingtoni kormány látványos „béke- oífenzívára” készül Vietnamban. A szóvivő utalt a Columbia Broadcasting sVstem (CBS) televízió egyik adására, amely szerint az Egyesült Államok elnöke szeptemberben a dél-vietnami választásokkal egyidejűleg nagy „békeoífen- Zívát” kezd. Szintén a CBS értesülése szerint ezt a kezde- tnényezést az Észak-Vietnam

elleni amerikai légitámadások szüneteltetése támasztaná alá.

A cáfolat ellenére a szóvivő megismételte a már szokásos amerikai szólamokat, amelyek szerint Washington „kész a feltétel nélküli tárgyalásokra”.

A washingtoni cáfolattal egyidejűleg Johnson elnök kü- lönmegbízottja, Clark Clifford szintén „tévesnek” nevezte azokat a jelentéseket, amelyek szerint újabb békekezdeményezésekről tárgyalt az "Egyesült Államok szövetségeseivel. Clark Clifford Taylor tábornok társaságában szerdán érkezett tíznapos ázsiai kőrútjának utolsó állomására, Szöulba.

Belga vendégek a Parlamentben

A belga parlamenti elnökök — Paul Struye, a szenátus és Achille van Acker, a képviselőház elnöke — szerdán feleségükkel együtt, dr. Beresz- tóczy Miklósnak, az országgyűlés alelnökének kalauzolásával megtekintették a Parlament épületét. Ezt követően Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke az Országház delegacies termében fogadta Paul Struye-t és Achille van Ac- ker-t.

A magyar és a belga parlamenti elnökök mintegy kétórás tárgyalásán véleményt cseréltek a nemzetközi helyzetről, a békés egymás mellett élés és a leszerelés kérdéseiről. Kölcsönösen kifejtették véleményüket a belga—magyar kapcsolatok alakulásáról, a parlamentek együttműködéséről és szerepéről az európai és más nemzetközi kérdések rendezésében. A vendégek élénk érdeklődést tanúsítottak és sokoldalú tájékoztatást kaptak a magyar belpolitikai életről, hazánk társadalmi, gazdasági, kulturális fejlődéséről.

Kanada „francia Mag“

A kanadai világkiállításra látogató De Gaulle elnök drámai kiáltása, ámenben a „francia Kanada” és „Quebec szabadságát” éltette — új és váratlan feszültség! gócot teremtett a nyugati szövetségen belül. Közismert, hogy a kanadai kormány miniszterelnöke, Pearson „elfogadhatatlannak” minősítette a francia elnök kijelentéseit, mire - Gaulle idő előtt hazatért anélkül, hogy látogatást tett volna Ottawában, a kanadai kormány székhelyén. A francia államfőt bírálatok és kételkedés özöne fogadta — ám Kanadából ’oldaltámogatás érkezett: Dániel Johnson, Quebec tartomány miniszterelnöke egyetértéséről biztosította a francia kormányfőt, és a kanadai szövetségi kormány ellen fordult. S hétfőn a francia minisztertanács erősítette meg De Gaulle kanadai cselekedeteit, visszautasitva a támadásokat, ám egyúttal magyarázva is némely De Gaulle-i szavak igazi értelmét.

Tény, hogy De Gaulle útjá- val — ha lehet — még nyíltabbá vált Kanadának, az amerikai földrész második és a világ ötödik ipari államának gyötrő belpolitikai-nemzetiségi problémája. Kanada szövetségi állam, amely tíz tartományból és két területből áll. A hatalmas ország összesen

mintegy 20 millió lakosából 44 százalék brit, 30 százalék pedig francia származású. E 30 százalék legnagyobb része, több mint hatmillió ember Quebec tartományban- tömörül, ahol a lakosság 81 százaléka francia. A Quebectől közvetlenül keletre lévő kis New Brunswick tartományban 36, a tőle nyugatra fekvő és az ország ipari-gazdasági szívét jelentő Ontario tartományban 15 százalék a francia lakosság aránya. Ez a francia tömörülés történelmileg annak a gyarmatosító akciónak maradványa, amelynek során az 1600-as években a franciák kiépítették a maguk kanadai gyarmatbirodalmát. Ezt voltaképpen csak a hétéves háború után, a XVIII. század utolsó harmadában veszítették el, amikor egész Kanada az angolok birtokába került, s megkezdődött a nagyarányú angol benépesítés.

Quebec tartomány francia lakossága — noha a kanadai alkotmány kifejezetten biztosítja a tartomány egyenjogúságát és különleges jogait — úgy érzi, hogy a központi kormány és a brit származású többség politikája felelős a tartomány viszonylagos gazdasági elmaradottságáért — elsősorban Ontarióhoz képest.

A második világháború utáni években ez az elégedetlenKivégezfék

a zuglói volt nyilas vezetőket

Kröszl Vilmos volt nyilas kerületvezetöt, Németh Lajos Volt nyilas kerületi fegyveres pártszolgálat-vezetőt és Sándor Alajos volt nyilas fő kerületi összekötőt, emberek törvénytelen kivégzésével és megkínzásával elkövetett, népellenes és háborús bűntett

miatt a fővárosi bíróság halálra ítélte, A Legfelsőbb Bíróság az ítéletet helybenhagyta.

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a kegyelmi

kérelmeket elutasította. Az ítéletet szerdán végrehajtották.

Csomagolják I millió 675 ezer diák tanszere

!a

Bár a szünidő kellős közepén tartunk, mégsem korai az új tanév új iskolaszereinek beszerzése. A vásárlóknak, eladóknak egyaránt kényelmetlen csúcsforgalmi torlódás elkerülésére felkészült a Papír- és Irodaszer Nagykereskedelmi Vállalat, hogy az országnak mintegy 1 365 000 általános iskolai, 250 000 középiskolai tanulója és 60 000 főiskolai hallgatója — összesen 1 675 000 diák — időben beszerezhesse tanszereit.

144 raktárnyi iskolaszer

Háromnegyed éven át halmozták fel 144 raktárban a

golópapír mintegy 13 millió ívnek felel meg. Rajztáblákból az egynyolcados Fenyő és az Előre, típusokból levő készlet fedezi az idei szükségletet. Jó hír, hogy a negyedíves rajztáblákból 20 százalékkal több lesz, mint egy évvel ezelőtt.

írónők, amelyeket nem ítéli hegyezni

Félíves rajztáblából is többen vásárolhatnak: -saknem negyven százalékkal nagyobb mennyiség áll rendelkezésre, mint tavaly. Körzők és körző- készletek sorakoznak már az üzletek polcain, és a szóló pasztell irónok választéka is 'kielégíti az igényeket. Újdonság az új tanévre a dobozolt ,pasztell irónok között a műanyag foglalatú Páva és a 'kétszínű betétes műanyag 'Fortuna. Mindkettő előnye, ihogy nem kell hegyezni. 15 i 'éle fa, bőr és műanyag tolltartó, elegendő fa vonalzó, feles- és háromszög várja a ve- i /őket., de műanyag léniát, la* im- és háromszög vonalzót az ydén is csupán korlátozott ^mennyiségben árusítanak. Bő• égésén lesznek viszont ecsetek, hegyezők, műanyag füzet- ' borítók, festékpaletták, festék- > tobozok, fehér és színes táb- takréták, rajztáblatartók, fü- mttartók, növénygyűjtők, be- űgyakorló lapok, könyvcím* kék, spirál vázlatkönyvek, t.u- riok, papír- és műanyag szá- i molókorongok, számolópáici- ,kák. Diák töltőtollakból

">00 000 darab, a jobb minőségű, drágább töltőtollakból ' ledig korlátlan mennyiség i 'árja a tanulókat.

! Javult a táskák minősége

1 Az iskolatáskák minősége és i -álasztéka is javult. Mű-, ianyagból, műanyag kombiná- :ióból és bőrből az idén már *10 féle kapható, nyolccal több, ’mint az elmúlt évben. Az új i’.áskák szélesebbek, alkalmazkodnak az új könyvekhez, fü- , cetekhez. Az első osztályosoknak háton hordható táskát készített az ipar: orvosi vélemények szerint ugyanis rendkívül káros és az egyenes testtartást veszélyezteti, ha a kisiskolások kezükben viszik a ■íZámukra még szokatlan terhet. A háton hordható táskát gyermeke egészsége érdekében vegye a szülő. Néhány év múlva, ha a gyerek már -erősebb, kézben is viheti az egyébként fogóval js felszerelt iskolatáskát.

V- A,

«*► -♦ o <*► -e» ^ «©• ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ < ♦ ♦ ♦ ♦ ♦♦

Levél otthonról

A barakk folyosóján állunk. Befejezték a parancskihirdetést. Postaosztás van, Az én nevemet kiáltják. Hirtelen nem kapcsolok. Megszoktam már, hogy Itt csak az ember számát mondják, s nehezen értem, amikor a nevem említik, Mintha nem is rólam, hanem egy harmadik Személyről lenne szó.

— No, lépjen már ki a levélért! Vagy talán a helyébe vigyem? — recseg Murdock őrmester hangja.

Kilépek. Tisztelgek, és átveszem a levelem. Csak futó pillantást vetek a kék borítékra. Otthonról jött. Anyám írását ismerem fel a címzésből.

A levelet a zsebembe teszem. Helyemre állok a sorba.

Kínosan telnek a másodpercek, Alig várom, hogy elhangozzék a megváltó oszolj Vezényszó.

Végre. Aki nem kapott levelet, búsan baktat a szobába, Vagy a kantin felé. Aki kapott, az igyekszik valami nyugalmas helyet találni. A folyosó, végén, a lámpa alatt van egy kis asztal és két szék. Ide sietek. Az egyik szék már foglalt. Andy Idens Ül rajta. Levelet kapott ő is Nem figyel rám. Valóságé'1 falja levele sorait.

Remegő kézzel bontom fel a. borítékot. Észreveszem, bogy

furcsán van leragasztva. Persze. Valakik már olvasták előttem. Nyílt titok, hogy minden érkező és minden innen induló levelet cenzúráznak, Anyáméit tulajdonképpen nem is tudják, hol vagyok. Annak idején megparancsolták, hogy egy meghatározott hamis címet közölhetünk hozzátartozóinkkal. Azt sem volt szabad tudtukra adni, hogy katonák vagyunk. Én azt írtam benne, hogy egy olajkutató cégnél dolgozom. S hogy szüléimét megvigasztaljam, úgy állítottam be, hogy körülményeim megengedik, és magánúton folytatom félbeszakított egyetemi tanulmányaimat.

Széthajtom a vékony légipostái levélpapírt,

„Drága Kisfiam!

Tudatom, hogy jól vagyunk, csak te hiányzol nagyon. Apád őszre nyugdíjba megy. Nem szeret hallani róla. Tudod, hogy az ő élete a gyár. Nehéz lesz neki, ha nem kell bejárnia. Pityu a diplomamunkájára készül, meg udvarol. Te hogy élsz? Remélem, jól megy sorod. Kívánom, hogy isten vigyázzon rád.

Igyekezz, becsüld meg magad, és tanulj szorgalmasan, örülök, hogy jó helyed van. A szomszédok sokszor kérdik, mi van veled. Elmondtam nekik, hogy szép munkád van, jól keresel és tanulsz.

Ibi férjhez megy. Richter Laci veszi dl, az, akivel együtt

jártál technikumba. Bár én azt szerettem volna, hogy Ibi az én menyem legyen. De hát a sors másképpen hozta. Nagyon sajnálom. Jó feleséged lett volna. Tudom, haragszol rá, hogy nem volt hajlandó veled menni, de nincs igazad. Óh, bár neked se jutott volna eszedbe soha, hogy itt hagyj bennünket. Megértem én, hogy világot akartál látni, megértem azt is, hogy abban az időben sok minden összekavaro- dott benned, ám, mégis azt mondom, nem tetted jól, hogy elmentél.

Sokat bajlódok a szívemmel. Az orvos azt mondja, nyugodtan kellene élnem. De amióta tg elmentél, nem tudok nyugodt lenni. Apád még mindig neheztel rád. Nem hajlandó egv sort se írni. Azt mondja, a te leveleidre se kíváncsi. Persze, ez nem Igaz. Észrevettem az egyik éjszaka, hogy a szekrényhez lopakodott, elővette leveleidet, aztán kisnmpolygott n konyhába, és ott olvasta.

Még egyszer kívánom, tartson meg isten erőben, egészségben, és jól menjen sorod. Azt a lányt, akiről írtál, üdvözlöm. Tetszett a fényképe. Azt ugyan nem szeretem, hogy elvált asszony, de hát te tudod kisfiam.

Sokszor csókol: Édesanyád.”

A levél végén rövid utóirat van, öcsém, Pityu biggyesztette odaa

„Szia Bratyesz! Mikor leszel nagytőkés? Már várom a1 Cadillacot, amit küldesz ne-' kém. Persze jobb lenne, ha ha-1 zajönnél. / ,

Üdv és minden jót: , Pityu.” ,

Háromszor ts elolvasorr i anyám öreges betűkkel írt so-, rait, és Pityu rövid üzenetét.

Gondolatban odahaza járok, Apám körülbelül most fejezi' be szokásos sakkpartiját Sneck1 bácsival. Pityu már biztosan n vacsoráért ordít, mama pedig, türelemre inti, és gyorsan tesz-, vesz a konyhában. Aztán eszembe jut, hogy tévedek.' Amikor itt este van, otthon még hajnal. Alszanak. És, nemsokára megszólal az öreg vekker. A mama kel majd elsőnek. Reggelit készít és csal- amikor az asztalon párolog a: illatos tea. akkor kelti apát ér Pityut. A reggelt mellé már oda van téve a két elemózsiád csomag is. Valamikor három' csomagot készített a mama. Most csak kettőt.

N

egyedszer is elolvasom e levelet. Undorodom ma. gamtól. Hazudozom ösz- sze-vissza. Félrevezetem anyá-* mat, Pedig minden betűjéből,1 szavából kiviláglik, mennyire! bízik bennem. Meg van győ-( ződve róla, hogy én ügyes, okos, és becsületes vagyok. S ha hi-j bának is tartja, hogy eljöttem, otthonról, szentül hiszi, én’ megállóm a sarat és . felül tu-< dók maradni, Hát nem marad-< tam felül. Alulra kerültem 4 Nagyon mélyre, Pityu haza-, hív, Anyám nem írja ugyan ] de vár ő Is. Apám Is megbo-( csátana, Hazamenni, hazamén-{ ni. De hogyan? Én egyhamar^ nem mehetek haza. Egyáltalán, hazamehetek-e még valaha? ;

(Következik: ,

Az -indiai fojtás”)

ség mindig ott lappangott *

kanadai belpolitikai élet fel” színe alatt. Az utóbbi idobeft amióta csekély többséggel s* úgynevezett „nemzeti egység' párt” vezetőjét, Daniel John; sont választották a quebeö tartományi kormány elnökévé a feszültség határozottabb p°' litikai. formákat öltött. Danié Johnson kormánya „különlegd elbánást” követel Quebec taí' tomány számára, s azt, hogy 8 tartomány e különleges státO' sát a. kanadai alkotmányban i* rögzítsék. Ezen túlmenőd1 azonban Quebec tartomány' ban egy kicsiny, de politikai' lag rendkívül aktív csopon egyenesen szeparatista, politikái hirdet — tehát azt, hogí Quebec szakadjon el Kanada; tói és kezdjen külön, önáUa állami életet.

ftfl oha Daniel Johnson kot“ jf| mánya sohasem helyed ■■ kedett nyíltan szeparatiS* ta álláspontra — igen gyakran olyan akciókba kezdett, ame lyekből következtetni leheteti a szeparatistákhoz való kapcso* latalra, s azok követeléseinek figyelembevételére. Így példáé* Kanada állami életében párat' lan módon 1965 folyamán pá” rizsban és Quebecben a John' son-kormány kétoldalú fraH’ cia—québeci együttműködési szerződések egész sorát írta alá.

Kanada központi kormányé* ra ily módon — éppen a nyílt ’gyarmati státus megszűnésé' nek százesztendős évfordulója*»

— rendkívül erőteljes franciá szeparatista nyomás neheze* dett. De Gaulle kanadai látó* gatása, s az ott elhangzott, a kanadai francia szeparatizmus} alig burkolt módon támogat*» nyilatkozatok ily módon leg* fá 'óbb és " vérzékenyebb pont*, ján érintették a kanadai kori mányt.

A De Gaulle-utazást kísérd kommentárok szinte egybe* hangzóan azzal magyarázzák á québeci szeparatizmus e hí* vatalos francia támogatását hogy az része a tőkés világ feletti amerikai hegemónia elléá küzdő De Gaulle-koncepció* nak. Ha ezt az elképzelést a maga egészében helyesnek éi pozitívnak kell is ítélni —• any* nyi bizonyos, hogy Kanadá esetében a québeci szepara* tizmus támogatása rendkívül kockázatos és veszélyes manó' ver, amely könnyen visszájára fordulhat. Tagadhatatlan tény ugyanis, hogy a kanadai ipari s általában a kanadai gazda* ság voltaképpen minden dicsé* retre méltó politikai független* ségi törekvéstől eltekintve ai amerikai gazdasági élet hatásé alatt áll. (Az autóipar 95, ai elektromosipar 64, a vegyipar 50, a bányászat 52 százaléké van amerikai kézben.) Kuna' dal szakértők szerint Quebe« tartomány tényleges elszaka* dása esetén számolni kellene á megmaradt angol nyelvű csőn* ka Kanada még fokozottabb amerikai orientációjával. Sőtj esetleg azzal is, hogy az angol nyelvű tartományok csatlakoz* nak az Egyesült Államokhoz. Ilyen körülmények között egy hatmilliós québeci, franciá nyelvű és orientációjú állará önállósága pusztán fikció lem ne. Ez az államalakulat óhatatlanul teljes gazdasági függésbe kerülne a kialakuld amerikai—kanadai konglomerátummal szemben. Ebben á különleges esetben tehát 0 québeci szeparatista tendenciák végleges kiélezése éppen Kanada széthullásához és ai Egyesült Államok befolyásának további erősödéséhez vezetne.

A realitások kedvéért meg kell jegyezni, hogy e végső következtetések j levonása aligha következik majd be. De Gaulle tájékoztatási minisztere ezért is fejtegette újságíróknak, hogy a „szabad Quebec” nem szükségképpen jelent függetlent, AZ új francia—kanadai vihar legfeljebb olyan eredményeket hozhat, hogy az ottawai központi kormány esetleg megadja a „francia tartománynak” a helyi kormány által követelt különleges jogokat.

—Iß—4 1

TÍMÁR EDE

IllZ 5317-es HflPLCJfl

különböző iskolaszereket, fü zeteket, rajzpapírokat, rajz táblákat, csomagolópapíroka1 körzőket, vonalzókat, táská kát, amelyek 600—700 vagon is megtöltenének.

Az üzletek máris felkészül ten várják a vásárlókat, élőn csomagolják az iskolaszerekéi hogy gyorsan, fennakadái nélkül kiszolgálhassák a vá sárlókat. Általában mindéi igényt kielégíthetnek a papír boltok a különféle tanszerek bői, elsősorban az iskolafüze lekből, 48 millió darab várj. már a diákokat. Famentes él félfamentes rajzpapírból i: több lesz, mint tavaly. A 911 tonna súlyú iskolakék csórna-