Észak-Magyarország, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-20 / 196. szám
Vasárnap, 1967. augusztus 'Zt?. eszakmaoyakorszag 3 Internacionalista egység és antiimperialista összefogás Irta Darvast István Az alkotmánynapi ünnepségek alkalmából "Miskolcra látogatott Kállai Gyula elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. Augusztus 19-én, szombaton a reggeli órákban a megyei Pártbizottság székházában Borsod megye és Miskolc vezetőivel találkozott, akik tájékoztatták a megyét és a károst érintő politikai, gazdasági, valamint államigazgatási kérdésekről. Kállai Gyula elvtárs a rövid megbeszélés után ugyancsak a megyei pártbizottság épületében Borsod megye országgyűlési képviselőivel folytatott eszmecserét. A beszélgetésen részt vettek többek illetékes hatóságok — az ilyen nagy forgalmú és nagyon rossz állapotban levő utakkal rendelkező megyék rovására, mint Borsod is. Fontos kérdésként beszélték meg, mit és hogyan kellene cselekedni a magukra maradt, elaggott tsz-tagok anyagi megsegítése érdekében, mivel a termelőszövetkezetek vezetősége, illetve közgyűlése olykor mostohán bánik velük. Megvitatták a képviselők a megye vízlehetőségeit, és ezzel összefüggésben a gyakori bel- és árvíz okozta károk kiküszöbölésének módját, lehetőségeit. A női munkaerők foglalkoztatásának kérdése is élénk beszédtéma volt. Hasonló érdeklődés kísérte azt az ' egyik képviselő állal elöternöke először a Szentpéteri- kapuban épült új lakótelepet tekintette meg. Útközben kedves szavakat; váltott a telep egyik-másik lakójával, akik nem kis meglepetéssel ismerték föl benne politikai és állami életünk egyik vezetőjét. A legkellemesebb meglepetés és egyben tisztelet a 28-as számú szövetkezeti ház első emeletén lakó Rajnai Sándorékat érte. Kállai elvtárs ide kopogtatott be — családlátogatás végett. Rajnai Sándor a MÁV lakatosa, városi tanácstag, felesége pedig a miskolci sörídrendeltségen dolgozik. Két kisgyermekükkel élnek szerényen, ízléssel berendezett lakásukban. Kállai elvtárs sorsuk felől érdeklődött, meg^ kérdezte, elégedettek-e az uj Baráti beszélgetés a megyei pártbizottságon. között Dojcsák Janón és Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság titkárai, Havasi Béla, a Városi pártbizottság első titkába, dr. Ladányi József, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, és tír. Fekete László, a városi ta- Rács végrehajtó bizottságának elnöke. Városunk tisztelt vendégét Dojcsák János elvtárs köszöntötte a jelenvoltak nevében, majd a viszont-üdvöz- Jés után a következőket mondotta Kállai Gyula elvtárs. —- örülök, hogy erre a beszélgetésre sor került. Ügy Gondolom, a mai találkozót részben személyes ismerkedésiek is tekinthetjük, továbbá szót válthatunk Borsod megye helyzetéről, a megyét az országgyűlés előtt képviselő elv- kársak munkájáról. Amióta az *&j országgyűlés megkezdte Munkáját, újabb tapasztalatokkal gazdagodtunk — ez Vonatkozik a régi és az új or- Ezóggyűlési képviselőkre egyaránt. E bevezető után kötetlen beszélgetés alakult ki az Ország- Gyűlés elnöke és az ország- Gyűlési képviselők között. A képviselők választói körzetük helyzetéről, adottságairól tájékoztatták Kállai Gyula elvtársat, őszintén feltárva a •munkájukat gátló körülményeket, egyszersmind utalva a •hegoldás lehetőségeire is. "Több, az orvoslás tekinteté- ' J5?1 a megye erejét és hatáskörét meghaladó gondot említettek meg. Különösen Borsod •hegye úthelyzetére vonatkozóan hangzott el az az egyöntetű vélemény, hogy ezen az áldatlan állapoton csak Országos szinten segíthetnek. A képviselők véleménye szerint irreális dolog, hogy a •hegyék úthálózatának fejlesztésére központilag adott összest aránytalanul osztják el az jesztett javaslatot, hogy az üzemek, vállalatok lebontásra került épületanyagait egyszerűbb módon kellene értékesíteni, ami különösen a kisebb jövedelmű dolgozók kislakásépítési kedvét és lehetőségét, fokozná. Szóba került továbbá a legfontosabb témák között sok olyan- tapasztalat, ami az új gazdaságirányítási rendszer „előfutáraként” máris jelentkezett, valamint néhány olyan kérdés, aminek megismerése még a „hivatalos kezdés” előtt szükséges. A közvetlen hangú beszélgetés összegezéseképpen Kállai Gyula elvtárs azt mondotta, hogy hasznos és tanulságos volt a kölcsönös eszmecsere. Közölte, hogy az elhangzottakat tolmácsolja az arra illetékes helyeken, egyben bátorította a képviselőket, hogy ha meggyőződésük szerint hasznos ügyről van szó, a lehetőségekhez képest maguk is szorgalmazzák a gondok orvoslását. Az országgyűlés előtt éppúgy, mint a szaktárcáknál. Ez utóbbira vonatkozóan azt tanácsolta, hogy a megyei képviselő- csoport egy-egy ülésére, amelyen a megye erejét meghaladó dolgokról tárgyal, hívja meg részvevőként egyik-másik főhatóság vezetőjét, hogy személyesen adhasson tájékoztatót a szóban forgó kérdésről. A továbbiakban Kállai elvtárs az országgyűlés, mint a legfőbb törvényhozó testület működésének elvi és gyakorlati vonatkozásairól szólt a képviselőknek. Kállai Gyula elvtárs szombaton délután városnézésre indult. A házigazdák tisztségében Dojcsák János, Havasi Béla és dr. Fekete László kísérte cl. Az országgyűlés el’ lakással, majd megköszönve a szíves vendéglátást, szívélyes szavakkal búcsúzott tőlük. Az új városrész megtekintése után dr. Fekete László meghívására a városi tanács egyik helyiségében kiállított, a Városrendezést bemutató maketteket nézte meg Kállai elvtárs. A városi tanács elnöke mindenekelőtt az Avas beépítéséről tájékoztatta a vendéget. Az illusztrációk segítségével érzékeltette a majdani 50 ezer lakosú városrész szépségeit, a modern építészeti megoldások és merész fantázia szülte tervet, amely 35 emeletes palotákat is alkot ezen a kies tájon. Elismeréssel adózott Kállai elvtárs a megyei és városi könyvtár, a mozgatható falazatú, úgynevezett átrium-házak, a 40 ezer légköbméteres állami áruház, valamint a Győri-kapu épület-makettjei láttán. Rövid látogatás következett ezután a Miskolci Galériában, ahol 18-án, pénteken nyitották meg Kass János Munkácsy- díjas grafikusművész kiállítását. Innen az Avasi kilátóra vitt vendégünk útja, ahonnan eléje tárulkozott fejlődő, szépülő városunk panorámája. Kállai Gyula elvtárs az esti órákban Vati József festőművész műtermébe látogatott, ahol megnézte a művész munkáit és elbeszélgetett vele. Ma, mint ismeretes, az alkotmány évfordulójának tiszteletére a Csanyik-völgyben rendezendő nagygyűlésen tart ünnepi beszédet. A z emberiség békéje az antiimperialista, háborúellenes front erejétől, nagyságától függ. Ez az erő pedig katonai, gazdasági és politikai összetevőkből áll. A kalo- •nai, gazdasági és a politikai tényezők között számos összefüggés van, de ezek közül minden bizonnyal az a legfontosabb, hogy minél egységesebbek az antiimperialista front politikai erői, annál nagyobb mértékben, hatékonyabban tudja hasznosítani gazdasági és katonai erőit az imperializmus elleni harcban. Az antiimperialista front erőit az az objektív igazság fűzi egybe, hogy mindnyájuknak érdeke és célja a világ békéje és a népek nemzeti függetlensége. Politikai felfogásukban, országaik társadalmi berendezésében számos eltérés van közöttük, nem azonosan képzelik el a fejlődés útjait sem, de ha megvan közöttük az egyetértés abban, hogy az emberiségnek békében, és minden népnek nemzeti függetlenségben kell élnie, eltekinthetnek attól, ami őket egyéb kérdésekben elválasztja. Így lehetővé válik az antiimperialista cselekvési egység. Az antiimperialista front — ha nem is gondok és nehézségek nélkül — hosszú évek óla létezik és bonyolult viszonyok között eredményesen küzd a világbékéért. Bonyolult viszonyok között, mert úgy kell küzdeni a népek nemzeti függetlenségéért, az önrendelkezés, a be nem avatkozás, a területi sérthetetlenség elvének oszthatatlan érvényesüléséért, úgy kell fegyveres segítséget is nyújtania az imperialista agresszió áldozatainak, hogy közben egy pillanatra se tűnjön szem elől a még na- gyobb veszély, a termonukleáris világháború. Ügy kell vívni ezt a harcot, hogy a világ ne boruljon lángba. Az antiimperialista szövetségi rendszer magja, legfőbb ereje a szocialista világ. Országait egyesíti a forradalmi világnézet, az azonos társadalmi rend, az érdekek ebből eredő közössége, a következetes antiimperializmus. A szocialista országok egysége, a világ kommunista- és munkáspártjainak egyetértése, valamennyi forradalmi erő akcióegysége döntő fontosságú az antiimperialista szövetségi rendszer szempontjából is. Minthogy azonban a szocialista országok közös érdekei, távolabbi céljai túlmutatnak az imperializmus elleni harcban fennálló érdekközösségen, együttműködésüknek szélesebbnek kell lennie, és valóban, sokrétűbb, gazdagabb is, mint az igen kiterjedt antiimperialista front országainak egyébkénti együttműködése. A szocialista országok egységét és együttműködését nemcsak az antiimperialista békeharc teszi szükségessé, hanem belső építőmunkájuk is. Igaz ez még akkor is, ha az egység kritériumairól vallott felfogásban az idők folyamán bizonyos változások történtek. Egykor szinte az egység elengedhetetlen feltétele volt 'például, hogy a szocializmus minden országában csaknem minden ugyanúgy történjék. Ez a felfogás azonban már a múlté. A szocialista építésben minden ország saját adottságaiból, hagyományaiból, feltételeiből indul ki. Az azonban ma sem tagadható, hogy a szociálist* országok számára nagy előny a másik ország építőm unkájának tanulmányozása és hasznosítható tapasztalatainak esetleges átvétele. Ez azonban csak önkéntes lehet. Tagadhatatlan az is, hogy minden szocialista ország számára hasznos a másikkal, a többiekkel való gazdasági együttműködés, mert erre mindnyájuknak szükségük van. Annak a szocialista országnak is, amelyiknek erőforrásai elvben lehetővé tennék a gazdasági autarchiát, és annak is, amelyik szűkebben mért természeti kincsei miatt nyilvánvalóbb módon szorul rá a gazdasági kooperációra. A nemzeti függetlenséget, a népgazdaság önálló fejlődését sem a bilaterális, sem a multilaterális együttműködés nem sérti, hanem elősegíti, hiszen a lényeg nem a két vagy több oldalú együttműködés, hanem az azonos társadalmi rendszer. Ami pedig magát az együttműködést illeti, a tudomány, a technika, a nemzetközi munka- megosztás rohamos fejlődése, a piacok nemzetközi kiterjedése ma lehetetlenné teszi az elzárkózást és elkerülhetetlenné az együttműködést. Az egymás közötti együttműködés egyébként nem zárja ki a kapitalista országokkal való gazdasági kapcsolatokat sem, ennek sem elvi, sem politikai akadálya nincs és szükségessége sem vitatható. Nem tagadható azonban az sem, hogy a tőkés országokkal való gazdasági kapcsolatokat mindig, befolyásolják a kapitalista piac törvényszerűségéi, nem is szólva róla, hogy a tőkés országok gazdasági emberei számára nemcsak egyszerűen üzlet a szocialista országokkal való kapcsolat, hanem nagyon jól átgondolt és céltudatos politika is. A szocialista országok egyenkénti és közös érdekei, az antiimperialista front érdekei egyaránt nyomatékosan megkövetelik a szocialista országok egységéi az imperializmussal szemben. Mivel az imperializmus vezető országainak kormánykörei eléggé világosan látják az óriási kockázatot és mert kilátástalannak tartják, ma kevéssé látszik valószínűnek, hogy vállalkozni mernének a szocialista világrendszerrel való frontális összecsapásra. Ök is tudják ugyanis, hogy ez termonukleáris világháború lenne. Áz imperializmus azonban még ma sem tartja visszavonhatatlannak a világban végbement történelmi változásokat; a szocialista világrendszer létrejöttét és a gyarmati rendszer széthullását. Erről tanúskodnak a helyi háborúk, a Vietnam elleni agresszió, a pucesok, és neokolonializmus egyéb akciói, a különböző imperialista provokációk. A helyzet annyiban változott, hogy — felismerve a világháborúval járó kockázatot — az európai szocialista országokkal szemben e pillanatban nem a háborús fenyegetés módszerével operálnak. Ebből nem következik, hogy csökkent a szocialista országok külpolitikai együttműködésének parancsoló szükségessége. Nem csökkentek az együttműködés lehetőségei sem. Megvan minden objektív politikai és gazdasági feltétele, megvan az érdekek objektív közössége, noha ez utóbbit szubjektív nézetek helyenként elhomályosítják, vagy tévesen értelmezik. A nemzetközi szolidaritás, az álláspont azonossága, a közös cselekvés nem csorbítja, ha- nem szolgálja és jól szolgálja a nemzeti érdeket. Nem fordulhat elő, hogy egy szocialista ország saját valódi — és nem vélt — nemzeti érdekeinek szolgálataival csorbítaná, vagy károsítaná más szocialista ország nemzeti érdekeit. Sőt, egy marxista—leninista alapon nyugvó internacionalista külpolitikát folytató szocialista ország nemzeti külpolitikájának minden sikerét élvezi és élvezheti valamennyi szocialista ország. Másfelől minden szocialista ország nemzetközi súlyát, tekintélyét növelt és nem csökkenti, ha szolidáris egységben van a Szovjetunióval, a többi’ szocialista országgal, ha mint ilyennel tárgyalnak és egyeznek meg vele. Az egységben rejlő erő tekintélyt ad mindenkinek, aki részese az egység kikovácsolásának. I n zekből az elvi megfontolásokból az is ^ következik, hogy hasznosak azok a tanácskozások, amelyeken két vagy több szocialista ország, két vagy több kommunista párt nemzetközi kérdésekben beható vita után állást foglal. A mai, a néhány év előttinél jóval bonyolultabb. több veszéllyel terhes nemzetközi helyzetben különös fontossága van, hogy a szocialista országok és a kommunista pártok tanácskozzanak, közös álláspontot alakítsanak ki és egységesen cselekedjenek az emberiséget érintő legfontosabb nemzetközi kérdésekben. Ez kötelességük népeikkel, a szabadságukért harcoló, függetlenségüket védelmező népekkel, az egész emberiséggel szemben. Már új Kenyeret süt as ósdi kenyérgyár A putnoki malom jónéhány napja leszállította az első szállítmányt az új lisztből az ózdi kenyérgyárnak. Kevesen tudják, hogy a lisztnek minél tovább „pihennie” kell. Az. hogy az új lisztből még csak tíz százalékot kevernek a napi kenyérbe, nemcsak a helyes technológia betartását, hanem azt is jelenti, hogy van elég tartalék a tavalyiból. A tízszázalékos arányon éppen az alkotmány és a kenyér ünnepére emelnek az ózdi kenyérgyárban. A gyár korszerűségére jellemző, hogy ez az aránylag kicsi üzem, melynek dolgozói nincsenek kétszázan, napi negyvenegy tonna terméket állít élő. Ha pedig bajban van a kazincbarcikai, vagy valamelyik miskolci sütőüzem — ez gyakran előfordul —, azt is kisegítik, és ilyenkor ötvenegy tonnára emelkedhet a napi termelés. Nem kis dolog olyan munkahelyen, ahol ezt csak túlórával lehet megoldani, és 5u fokos munkahelyen. Leszkóczi József 28 tagú szocialista brigádjának például — a tízezer évi túlóra leginkább őket érinti — ötven kenyér berakására és kiszedésére hat és egynegyed percük van. | Most nyerték el kifogástalan munkájukkal először a szocia- j lista címet. A jubileumi mun- i kaverseny másik éllovasa a | kenyérgyárban Kondor And- | rásné 25 tagú szállító brigádja. ' Főleg nők. ök ülnek be min- j den reggel a tizenhárom te- j bérautóba, hogy az ózdi járás | 257 boltjába kiszállítsák és kiadogassák a friss árut Néha naponta kétszer, szombaton néha háromszor is. Rajtuk kívül most már nyolc brigád lendült , versenybe a szocialista címért. A gyár se- lejtjét a mostani három ezrelék alá akarják szorítani. Kállai Gyula elvtárs látogatása Miskolcon
