Észak-Magyarország, 1967. július (23. évfolyam, 154-178. szám)
1967-07-09 / 160. szám
Vasárnap, tu#?, jtilias 9. ESZAKMAGYARORSZÄG ? íS'ffi®áKtf*ő.öi£3tQ.a.Q.a.o.o>íaiQ.ol£a.c».o^c £ g § 3 a £ Dj 3 ;> :> :> ::» a » Elpusztultak a cseinetefák As erdőgazdaság riasztotta a napokban a szerencsi tűzoltókat. Er- döbénye és Baskó határában tüzet fogott egy fiatal, 400 négyszögöles csemeteerdő. „Kiszálltak” a tűzoltók, de a fiatal tölgyest már nem tudták megmenteni. A kár: „csupán” 4000 forint. Valaki arra járt, s eldobott egy égő csikket. Felelőtlensége, mcggon- p dolatlansága okozta a tűzesetet. Minden nyáron sok $ hasonló, kisebb-nagyobb S erdőtűzről adnak hírt a I lapok. A legtöbbször. te nem is lehet kideríteni, § ki volt a tettes. te A tűzoltó parancsnokig ság nem tudja elégszer § mondani: a természetben járva vigyázzunk az erdőre, ne hagyjuk ott az égő tüzet, mert a meggondolatlanság esetleg tragédiát is okozhat. Most, az erdőbényei tűzeset ismét arra figyelmeztet, hogy vigyázzunk! (Gy.) Pataki János munkája Művészi kiviielű plakett a legjobbaknak A Lenin Kohászati Müvek vezetősége művészi kivitelű emléklapokat és Lenin képmását ábrázoló plaketteket rendelt a Képzőművészeti Alapnál. A díszes emléklapokat, illetve plaketteket a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ötvenedik évfordulójára indított és folyamatban lévő munkaverseny legjobb dolgozóinak, szocialista brigádjainak adományozzák majd. Lassan tíz esztendeje lesz már, hogy megalakultak megyénkben az első takarékszövetkezetek, az azóta igen népszerűvé vált falusi bankok. Ma már 21 takarékszövetkezet és 12 takarékszövetkezeti fiók működik a nagyobb borsodi községekben. Jelentőségük, szerepük egyre bővül a falvak életében. Kezdetben csak a takarékosságra neveltek, megőrizték és kamatoztatták a falusi lakosság félretett forintjait. Napjainkban már igen sokoldalú pénzügyi tevékenységet folytatnak, a legkülönbözőbb kölcsönökkel segítik a vidék lakosságát. Most már méltán nevezik őket a falu bankjainak. — A borsodi takarékszövetkezetek taglétszáma meghaladja a harmincezret — tudjuk meg Nagy Lászlótól, a MÉSZÖV csoportvezetőjétől. — A betétállomány 65 millió Műanyaghab gyártás ÚJ KÖNTÖSBEN Pénteken reggel új köntösben jelentkezett hazánk talán legnagyobb példányszámú hetilapja, a Rádió és Televízió Űjság. Egy-egy oldal terjedelme a korábbinak csaknem kétszerese, képei jobbak, a szövegrészek, rajzos díszítések többszínnyomásunk, a lap tartalmi elrendezettsége is megváltozott. E gy-egy nap rádióműsora teljes egészében és igen nagy részletességgel egy oldalra került, a szemben lévő oldalakon különböző, a lap profiljába vágó közlemények olvashatók. Olvashatunk figyelemfelhívó kis írásokat a hét egyes műsorairól, tudósításokat, kisebb riportokat, kommentárt, rendezők nyilatkozatait, ismert előadók portréit, interjút, műszaki tanácsot, szerkesztői üzeneteket, láthatunk néhány karikatúrát. A tefevizió műsora változatlan részletességgel a lap utolsó oldalaira került, ami helyes, ha a lap. a televízió nézőinek kíváncsiságát elégíti ki, ha viszont teljes napi rádió- és televízió programra kíváncsi az olvasó, úgy esetleg hasznosabb, ha a televízió műsora is a napi felsoroláshoz, a rádió-adók programja mellé kerül. Természetesen e kérdésben megoszlanak az igények, vélemények, éppen ezért a lap szerkesztősége is kéri a közönség véleményét. Mi a televízió külön közlése mellett szavaznánk. Érdemes kézbevenni, jó forgatni ezt az újjászületett lapot. Ha szabad valamit javasolni: valamivel több derűt, egy-két rövid csípős, vagy dicsérő glosszát, apró, színes írást is szívesen olvasnánk. Hisszük, hogy fogunk is. örömmel köszöntjük a Rádió és Televízió Üjságot. Sok sikert kívánunk... És jó műsorokat. (bm.) Reflektorfényben Márkus László Vannak intrikus színészek és vannak hősszerelmesek. Van, akihez a nehézveretű klasszikus szerep, és van, akihez a modern dráma áll közelebb. Álcád színész, aki már fiatalon nagypapa szerepet kap, és akad, aki negyven éven túl is kamaszos. Márkus László neve nem kapcsolódik szorosan egyik szerepkörhöz sem, ő az áí ál- tozás művésze. Moliére-alakí- tásai máig emlékezetesek — és egyik fő részese egy modern vígjáték a Bolond lány háromszázas sikerszériájának. Hitelesen alakította a fondor- kodó Don Basiliót a Figaró házasságában, Von Kolb-ot az Ármány és szerelemben. — de éppoly autentikus volt, mint ártatlan együgyű Kristóf Shaw színművében, az Ördög cimborájában. Rövid időn belül játszotta el Hlesztakovot, a „vékonypénzű” fiatalembert, és Clau- diust, Hamlet ellenfelét, a trónbitorlót. És még ezen túl is hány arcát ismerjük! A tv-nézök egy évtizede figyelhetik, hogyan bővül tovább Márkus szerepskálája kabaré-alakokkal: hol fanyar, hol bohókás, hol groteszk, hol naív, hol metszőén gunyoros... És láthatják, amint a Jászai-díjas prózai színész könnyedén vált át táncra, dalra, s jellegzetes előadásmódjával miként teszi élvezetessé a sanzonokat is. — E sok, változatos szerepkör és még több szerep közül József műnket* / teni, méhészetét, galamb-, baromfi- vagy nyúltenyészetét kívánja fejleszteni, 15 ezer forint termeltetési kölcsönben részesülhet. (Ha férj és feleség együtt igényel, s mindketten tagjai a takarékszövetkezetnek, 16 000 forint a kölcsön felső határa.) Sokan fogadták örömmel a falvakban nemrég bevezetett, 10 000 forintos felső határú lakáscsere, illetve házvásárlási kölcsönt. Ezt elsősorban fiatal házasoknak folyósítják. A különböző kölcsönök iránt még nem mindenütt egyforma az érdeklődés. Ahol jól dolgozik, jó kapcsolatban van a falusi bank a lakossággal, mint például Mezőkeresztesen, Tokajban, Tolcsván, ott jelenleg is 5.5, 4, illetve 3,5 millió forint a kihelyezett kölcsönök összege. A termeltetési kölcsönök nagy segítséget nyújtanak például a tokaj-hegyaljai szolok rekonstrukciójához, a foghíjas parcellák pótlásához. Sajnos, erre a célra aránylag még kevesen kértek kölcsönt. Pedig az igen alacsony kamatra kapott kölcsön ebben az esetben nagyon jól kamatozna a kölcsönkérő számára. (p. s.) forint körül mozog. A tagság részére eddig már több, mint ötvenezer esetben folyósítottak különböző kölcsönöket. Jelenleg mintegy 35 millió forint a falusi bankokból Kihelyezett kölcsön. Az idén bevezetett fogyasztási kölcsönök, az áruhitelek alaposan megnövelték a takarékszövetkezetek forgalmát. Az év e’eje óta mintegy 15 ezer esetben folyósítottak kölcsönt. A vadászpuska vásárlásától az új szőlő telepítéséig szinte minden nagyobb kiadáshoz, vásárláshoz igényelhető már kölcsön a falusi bankokban. Feltétel, hogy a kölcsönkérő tagja legyen a takarékszövetkezetnek, előny, ha megtakarított pénzzel is rendelkezik. A takarékoskodó tagokat minden esetben igyekeznek előnyben részesíteni. Az árukölcsönök felső határa 5000 forint. Építkezéshez, tatarozáshoz azonban 15 ezret is folyósítanak. Nagy jelentőségük van a háztáji, illetve a ház körüli gazdaságok fellendítését szolgáló termeltetési kölcsönöknek. Aki szőlőt, málnát, gyümölcsfát akar telepíVadászpuskára, építkezésre, szőlőtelepítésre •• Ötvenezer esetheti kölcsönöztek a falusi bankok van-e olyan, amely különösen közel áll a művészethez? — A műfajokat én nem nagyon rangsorolom. Élveztem Debrecenben az operettet, csakúgy, mint később a Madách Kamara Színpadán a Moliére-szerepeket. De a gyengém, — amit szívesen játszanék gyakrabban is — az orosz klasszikusok. Szép emlékem Debrecenből Csehov Cseresznyéskertje, Gorkij Éjjeli menedékhely-e, a Nyaralók, melyet itt Pesten a Madáchban adtunk elő. Márkus László 1957-ben. hat évi debreceni tartózkodás után szerződött a Madách Színházhoz. Azóta is az egyik legfoglalkoztatottabb művész; havonta 25—27-szer van színpadon, tehát csaknem minden este. És imponáló sokoldalúsága következtében nyáron, színházzárás után is gyakorta láthatjuk őt: fellép a televízió bemutatásra váré kabaréiban, a Kornlós János-esien. a Somogyi Pál-esten és a politikai san zon műsorban. — E tévé-adásokat én Bécsből fogom nézni — mondja Márkus László. — Nyáron mindig utazgatok, képet kapok arról, hogy mi van a világban. Az idei évadban, amikor színházunkban Warwick grófot alakítottam, nagy biztonságérzetet nyújtott, hogy előző nyáron láttam egy angol Szent Johanna előadást. — És megnézek minden alkalommal néhány jó filmet is, hiszen az a hobbym: harminc évre visszamenőleg megmondom, ki rendezte ezt, vagy azt a filmet, és kik játszottak benne. Talán ezért is érzem úgy, hogy a film még adósom. Legalább negyven filmben szerepeltem eddig, de a nagy, az igazi feladat még várat magára. — Színpadon? Volponét szeretném egyszer eljátszani! — Tehát jobban szereti a klasszikusokat, mint a modernet? — Nem, ez csalóka kép. Azért említettem az előbbit, mert az a teljesületlen vágyam, míg modern szerepet bőven kapok. A következő évadban Friedrich Dürrenmatt Nagy Romulus-áhan Isu- riai Zénó-t játszom majd, és Peter Shaffer mulatságos víg- játékának, a Black Comedynak egyik főszerepét. Különös kedvvel játszottam Gáspár Margit: Ha elmondod, letagadom című darabjában Zsabka igazgató szerepét. A közönség megért, és közel érzi magához alakításaimat. És engem ez a közelség úgy eltet, mint a levegő .., Z. 4 hogy kohász, építő és sok más! szakmák dinasztiái halnak ki,*s mert az apa azt mondja: „Kü-Jl lönb ember legyen a fiam,Xc mint én.” S még hozzáteszi:^ „Nekem nőm volt lehetőségem J a múltban tanulni, a gyerme-fr kömnek viszont igen, miért nej taníttatnám hát tovább?” ♦ A továbbtanulás ellen nincs J kifogás. Hiszen éppen ott lesz* igazán művészet — mérnöki barátom szerint — például aj magyar építőipar, ha a tehet- J séges mérnökök terveit tehet-X séges és tanult szakmunkások* építik fel. De már apa érveié-J se sántít. A gyermek akkor is* több lehet az apjánál, ha aj szakmáját folytatja. Sőt, ak-X kor mérheti le igazán: többj lett-e gyermeke, vagy sem? Aj társadalmi rendszerünk adta* lehetőség nem jelenthet egyetj a társadalom jogos igényeinek* és szükségleteinek figyelmenj kívül hagyásával. Éppen el-X lenkezőleg. Társadalmunk jog-J gal várja el a kiváló szakmun-J kás dinasztiáktól: nevel jenek* utódokat, hasonlóan képzette-J két, sőt, különbeket önmaguk-X nál gyermekeikből. J E '' ppen a szakmát szeretői öreg mesterek és mun-j kások feladata ez. NemJ pusztán ott, ahol tanítják szak-* májukat, hanem családon be-J lül is, ahol elsősorban értő.X hazát szerető embert igyekez-* nek nevelni gyermekeikbökj unokáikból. X És akkor majd kevesebbetj kell nekik is panaszkodniuk...* Barát h Lajos * Séges dolgokat. Egy-egy pár cipőn nincs mit elmerengeni, hiszen divatja múltán — eldobjuk. Ma alig-alig talpaltatnak cipőt. A pék is géppel segít magán — több kenyeret kérnek a fogyasztók, mint régen. Az ács sem szekercével dolgozik — elsősorban öntött alumínium-csövekből rakja fel az állványzatot és géppel fűrészel. Ez eddig igaz. Ám megfeledkezünk arról, ami a végeredmény: a kész munka. S az alig változott. Esetleg formájában, íveiben, méreteiben. De a lakóháznak ma is az otthon - teremtés a célja, a vendéglőnek a hangulatkeltés, a kenyérnek, hogy csillapítsa éhünket. Évszázadokkal ezelőtt is ez volt a célja. Mi hát a lényegbeli különbség? Panaszkodott egy idős mester, akinek szakmája kőműves: nem elhivatottságból jönnek tanulónak a gyerekek. Legalábbis elvétve álcád csak köztük, aki felnőttként házakat akar építeni, zsaluzni, vakolni. Legtöbbször a „nincs ni ás lehetőség” megjegyzéssel indulnak el ezen, s még sok más szakmunkás pályán — tanulni. S ez szomorú igazság. Milyen szakemberek lesznek ezekből a fiatalokból? Lehet rá így is válaszolni: taajd megszereti, megkedveli, ilyen is van. Rájön, hogy szép és jól fizető. Meglehet! Otthon és az iskolában kell azonban kezdeni. Szomorú,
