Észak-Magyarország, 1967. július (23. évfolyam, 154-178. szám)
1967-07-09 / 160. szám
6 ÉSZAJEMAGXAKQESZAC Vasárnap, 1967. JőlhiB 9» JoIíös 10-tol ló-i*;: Munkásvédelmi kiállítás Miskolcon Reprezentatív képes album jelenik meg Miskolcról Hasznos kísérlet színhelye lesz a kohászváros, Ózd: az országban az elsők között kerül megvalósításra a művelődés irányításának ú;j formája, vagyis a tanácsi és üzemi kul- túrmunka választóvonalainak lebontása, valamennyi népművelési erő összefogása új, központi irányítás alatt. Néhány hét múlva a vasasszakszervezet, éppen az előkészületek és az eddigi eredmények jó tapasztalatainak széles körben való ismertetésére itt, Ózdon rendezi meg a szakszervezeti kultúrmunka vezetőinek és a szakszervezeti művelődési házak vezetőinek országos tanácskozását. Szó van arról, hogy más szakmák képviselőit is meghívják a tapasztalat- csere jellegű összejövetelre. Az ózdi Liszt Ferenc Művelődési Ház vezetősége arra törekszik, hogy a tapasztalat- csere időpontjában már ne csak kezdeményezésekről, hanem új módszereinek eredményeiről is beszámolhasson az ország minden részéből ide gyülekező kulturális vezetőknek. A sok irányú újszerű kezdeményezés közül elég hármat megemlíteni. A Liszt Ferenc Művelődési Ház minap írta alá a 3ZOT-üdülőkkel kötött szerződését, amely szerint hét önteJoleső érzéssel adunk hírt kóla, hogy Miskolc változásait, gyors ütemű fejlődését, színes, mozgalmas életét, tájainak., és embereinek arcát híven rögzítő képes album jelenik meg a Corvina kiadásában. A szép sikerekkel jeleskedő fiatal festőművészt, Balia Demetert bízták meg a felvételek elkészítésével. — Amióta ezzel a munkával foglalkozom — hangsúlyozta beszélgetésünkkor a hivatását szenvedélyesen szerető művész — összeforrtam ezzel a sok érdekességet és izgalmat kínáló várossal. Az elmúlt év minden szakában napokat töltöttem a városban, keresve és kutatva múltjának s jelenének érdekességeit, sajátosságait és bepillantva jövőjének magával ragadó programjába. A képes album összeállításához összesen háromezer felvételt készítettem, s közülük 126 került a műbe. Hadd említsem meg, hogy csupán az avasi toronyról, amely rövid időn belül'a város emblémája lett, SO felvételt készítettem. A képes album háromnyelvű változatban jelenik meg: magyar, német és orosz bevezető szöveggel, illetve képaláírásokkal. Bállá Demeter hatalmas munkát fejlett ki. Érdemes lenne felvételeinek egy részét; amelyek nem kerültek a képes albumba, külön kiállításon is bemutatni, annál is inkább, mivel korábbi kiállítások tanúsága szerint a miskolciak szívesen fogadják a fotóművészek bemutatkozását, ráadásul ebben az esetben saját városuk felfedezéséről van szó. vékeny művészeti csoportja Lillafüredtől Aggtelekig patronálja a SZOT-üdülöket, és részükre nívós műsorokat rendez. A másik új dolog: hónapokig folyt a vita arról, hogy a szocialista címért küzdő brigádok milyen új kulturális vállalásokat tegyenek, és hogyan történjék a vállalások teljesítésének ellenőrzése. A Liszt Ferenc Művelődési Ház erre a vitára is pontot tett azzal, hogy — elsősorban a szocialista brigádoknak — bérleti előadás-sorozatot hirdet, melyeknek látogatását a szocialista brigádok elvállalhatják. A teljesítés igazolása pedig a bérleti szelvények leszállításával és rendszerezésével történik. Végül jelentős kezdeményezés a klubforma jelentős kitágítása a kulturális tevékenységben. A művelődési ház társadalmi vezetősége most tárgyal egy jelentős újításról, mely szerint az eddig is jól működő öt klub mellé még húsz új klub kezdi meg működését — valamennyi klub az azonos érdeklődésű emberek vitafóruma és továbbképzési lehetősége lesz. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy a helyiismereti szakkör — ezután klub — a tapasztalatcsere idejére mutatja be az ózdi kohászat százhúsz esztendejéről készített kiállítását, s barkácsoló szakkör indul a fiataloknak, és hetven tagú központi gyermekkórus szervezése folyik, elmondhatjuk, hogy lesz miről tárgyalni az országos tapasztalatcserén. Lukovszki László munkája Sok a látogató, kalausolás kellene Miért nem vonzó? OKISZ vándorkiállítást állított össze e fontos témából. A képes tablókból, magyarázó és a balesetvédelemre felhívó plakátokból, makettekből álló bemutató hétfőn, július 10-én nyílik meg Miskolcon, az ÉM selyemréti munkásszállójában. A balesetek elleni védekezés módjait szemléletesen bemutató kiállítást július 16-ig mindennap délelőtt 9 órától délután 5-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Statisztikai adatok bizonyítják: a kisipari szövetkezetek fa-, vas. és építőipari szakmáiban az utóbbi években megnőtt az üzemi balesetek száma. Vannak munkásvédelmi felszerelések, rendszeresen tájékoztatják a munkásokat a baleset-elhárítási tudnivalókról — ám a szabályokat nem tartják be, s általában a legtöbb esetben ez a veszély előidézője. A tervszerű megelőzés és a balesetek elhárítása végett az Űj kczcSeméMngczésck (Ózdion Felújítják a tiszaszederkényi központi könyvtárat otthon központi könyvtárát. Ä bútorokat és az egyéb felszereléseket folyamatosan szállítják a helyszínre. Előreláthatóan augusztus 15-ig elké-í szülnek a munkákkal. Ezt követően kényelmes, jól fel- , szerelt könyvtár áll a tiszaszederkényi olvasók rendelkezésére. Az illetékes szakszervezeti szervek olyan döntést hoztak, hogy a tiszaszederkényi központi könyvtárat még ebben az évben felújítják. Az SZMT elnökségének javaslatára a SZOT kulturális osztálya 70 ezer forint értékű, teljesen új, modem berendezéssel ajándékozta meg a ti- szasaederkényd művelődési Kívánatos lenne, hogy s rendező szerv, az ÉM Miskolci Tervező Vállalat képviselője legyen jelen a nyitvatartás óráiban, s adja meg a szükséges szakmai felvilágosításokat, vagy meghatározott időben legyen tárlatlátogatás, persze szakvezetéssel. Még nem késő, a második héten is megvalósítható. i fb.) gyelemmel szemlélik a megvalósulás alatt álló létesítmények terveit, és különösen szembetűnő az érdeklődés az Avason létesítendő új városrész iránt. Igen sokan kíváncsiak a maketten nem érzékelhető részletekre, majdani terület, illetve ingatlanrendezésre. A vendégkönyvi bejegyzések is az ilyen érdeklődést tanúsítják. A miskolci Déryné utcai kiállítási teremben lévő építészeti kiállítás, amelyen az ÉM Miskolci Tervező Vállalat mutatja be a város fejlesztésével kapcsolatos munkáját, igen nagy látogatottságot vonz. Az első héten kétezernél többen keresték fel a fényképekkel rajzokkal, makettekkel teli termeket. A látogatók nagy fikor döbbenünk rá, ha könyvespolcra van szükségünk. Ha nem is gondolunk a pékekre — mindennap friss és ízletes kenyeret és süteményt eszünk. Kihagyjuk a köztudatból azt az embert, aki szakmája ezernyi ötletéből, tapasztalatából tudományt teremt és észrevétlenül elénk teszi munkája gyümölcsét. A szakmák becsülete hanyatlóban van. Régebben ... Vegyük példának Miskolcot. Sok ezer kilométerre él egy hazánkfia. Amikor a hűs taskenti estében sétálgattam Kovács János műszerésszel, s említettem, hogy miskolci vagyok, ezt válaszolta rá: — Híresek csizmadiái és cukrászai. Nem tudom, hogy ötven évvel ezelőtt ténylegesen ezek a szakmák örvendtek-e a legnagyobb hírnévnek-becsületnek városunkban. Ám az bizonyos; hogy egy emberben ez a város szakmát idézett. Fél évszázaddal ezelőtt járt városunkban Kovács János, s meggusztálta a szakmákat. Ügy, hogy vásárolt egy pár csizmát („Príma csizma volt, nem tudtam el- nyűni”) és megkóstolta a cukrászok süteményét is. S nem felejti el soha, annyira ízlett neki. \ A modern korr fiai vagyunk — mondjuk magunkról. Gé- pak termelik részü nkre a szűkgyenge az előképzettségük, képzelőerejük. Meg kellene keresni ennek gyökereit. Talán ,/koszos” munkának tartják a szakmunkát a fiatalok? Keveset keresnek? Egy jó építőszakmunkás többet ke. res, mint egy egyetemet végzett középiskolai tanár, a hivatalnokokról nem is beszélve. Miért nem akarnak hót építők lenni? Talán nem érzik törekvésük eredményét, nincs alkotó jellege kezük munkájának? Egyik építész- mérnök barátom éppen azon kesergett, hogy az építészet (a magyar építőiparról volt szó) akkor lehet igazán művészet, ha a tervezők álmát-tervét művelt szakmunkásgárda „önti” betonba, kőbe, téglába. S régi igazság az is, hogy minden szakma művészet a maga nemében. Ha egy-egy régi, remekművű házat látok, nekem nem csupán a barokk, mint korszak jut eszembe. A mestereket is csodálom, akik az íveket megépítették ... Panaszkodik az idős mester, s egymásra licitálva hozzuk fel az érveket a szakmák mellett. Nemcsak az építőiparról van szó, hanem minden olyan teremtő, kétkezi foglalkozásról, amely nélkül megállna a mindennapi élet. Egy szál deszka kimunkálásához szerszám és szaktudás kell. Ak’ * kőművesekét fecskének, > A az ácsokat fakukacok- ! nak hívták. Tulajdonaképpen gúnyolódni akartak a | tanulógyerekek, ám külön-kü- ’lön beismerték: igaza van a ’ragadvány névnek. A kőmű- éveseket a szorgalmasan ésotoo- >san fészket rakosgató fecskékéhez lehet leghamarabb hason- ■ lítani, míg az ácsok fakopáncsok, esetleg fakukacok — éazon egyszerű oknál fogva, hogy deszkával, gerendával, élondinákkal dolgoznak naphosszat, s oldalukon éles sze- kerce. Aztán... Igen, a vasbetonszerelők rozsdásak voltak, a vízvezetékszerelők pedig ... De ez oly mindegy! Idős szakoktatóval találkoztam egyik baráti társaságban, kőműves a becsületes szakmája, erre oktatja a fiatalokat, ez az élethivatása. Sok száz és ezer fiatalt tanított meg 38-as ^alat rakni, vakolni és betonozni. öröme telt benne, ez volt a dolga — mondhatja bárki. S igaza van. Csakhogy, a dolgokat nem szabad ennyire leegyszerűsíteni. Ez a kőművesmester azon kesereg, hogy azok a gyermekek, akik élethivatását tanulják — nem önszántukból, a legtöbb esetben kényszerből kerülnek erre a pályára. S akik1 önszántukból is jönnek, Nem véletlenül használtuk ezt a szót. Az album anyagának megismerése arról győzött meg bennünket, hogy megannyi részlet felvillantása, újszerű megvilágítása a miskolciak számára is a felfedezés erejével fog hatni. Ízelítőül két felvételt nyújtunk át olvasóinknak. Az egyik egy copf stílusú ablakot mutat a Geró utcából. A másik a Nehézipari Műszaki Egyetem hallja Hincz Gyulaj művével. (s.) J
