Észak-Magyarország, 1967. július (23. évfolyam, 154-178. szám)

1967-07-09 / 160. szám

Vasárnap, 1967. július 9. ESZAKMAGYARORSZÄG 3 Előkészületek a gazdasági mechanizmus reformjának bevezetésére lír. Bodnár Ferenc elvtárs tájékoztatója a megyei pártbizottság ülésén fiKlüpfe feil IMsffi Negyedik éve már, hogy a Magyar Népköztársaság or­szággyűlése jóváhagyta az új honvédelmi törvényt, jogi pontossággal: az 1964 1-es tör­vényerejű rendeletet. Ez a ren­delet kimondja, hogy hazánk minden olyan férfi állampol­gára, aki a 18. életévét betöl­tötte, azaz: alkotmányjogilag nagykorú — katonai szolgá­latra kötelezhető és behívha­tó. Ugyanez a törvény megha­tározza a tényleges katonai szolgálat, idejének alsó és fel­ső határát is. Mint tudjuk: az alsó határ két esztendő, de a felső határ a honvédelmi szük­séglet szerint ennél több is lehet. Kivételt tesz az új hon­védelmi törvény azokkal a fiatal férfiakkal, akik felvételt nyernek valamely egyetemre, vagy főiskolára. Ezek békeidő­ben csak 11 hónap tényleges katonai szolgálatot teljesíte­nek. Az új honvédelmi törvényt meglehetősen sokan vitatták. Éppen ezért az országgyűlés honvédelmi bizottsága három év múltán, a szerzett tapaszta­latok alapján szükségesnek tartotta közvetlenül, „helyszí­nen”' katonai egységeknél megvizsgálni a 18 éves kato­nák helyzetét, az új honvédel­mi törvény végrehajtásának gyakorlatát. o IV. A gazdasági mechanizmus reformjának bevezetéséről tar­tott tájékoztatójában dr. Bod­nár Ferenc elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a megyei párt- bizottság első titkára a párt- szervezetek feladatairól szólt a pártbizottsági ülés részvevői­nek. Utalt azokra a pártbizolt- sági határozatokra, amelyek jóidőben megszabták a tenni­valókat, fölhívták a figyelmet arra, hogy széles körű nevelő munkával kell előkészíteni és ösztönözni a vezetőket, az üze­mek dolgozóit a gazdasági re­formintézkedésekre, az új le­hetőségek felelősségteljes, Színvonalas kihasználására. (Például: a fizetési mérleget Javító beruházások megvalósí­tásának könnyítése, létszám megtakarítással bérnövelés, a szállítási szerződések új rend­je, a tervmutatók csökkenté­se, a saját eszközökkel finan­szírozott fejlesztés stb.) A me­gyei pártbizottság kidolgozta a propaganda tevékenység ter­veit és módszereit is. így több más szervvel karöltve meg­szervezte a mechanizmus re­formját ismertető előadásokat, amelyeken 250—350 hallgató Vett részt. Több vezető, párt­munkás a pártfőiskolán rende­zett tanfolyamon tanulmá­nyozta a reformot Közülük került ki a megyeközi és me­gyei tanfolyamok előadóinak többsége. A háromhetes me­gyeközi tanfolyamokon és a kéthetes megyei tanfolyamo­dkor! számoson ismerkedtek meg a reform lényegével és előkészítésévek A hallgatók igen nagy érdeklődést tanúsí­tottak az előadások, ankétok és viták iránt, Újfajta magatartásra és munkamódszerekre vau szükség Az 1968—1970-es éveikben, a reform ki bon tokozásának idő­szakában állandóan szem előtt kell tartani a reform megvaló­sításának néhány politikai jel­legzetességét. Ebben a vonat­kozásban a Központi Bizottság a következőkre hívta fel a fi­gyelmet: A reform olyan politikai kezdeményezés, amely egész gazdálkodásunk minőségi fej­lődését eredményezheti, de csakis akkor, ha minden szin­ten következetesen, ingadozás nélkül, maradéktalanul érvé­nyesítjük az elfogadott fő po­litikai irányvonalat. — Minél Zavartalanabb és teljesebb az áttérés az új irányítási rend­szerre, annál hamarabb bon­takozik ki előnye, és teljesül­nek a vele kapcsolatos várako­zások. Az új mechanizmus nemcsak új jogszabályokat és gazdasági szabályokat igényel, hanem újfajta magatartást és munkamódszert is, a vezetés valamennyi szintjén. Bizonyos ideig számolni kell az új munkamódszerek kialakulat­lanságával, szokatlanságával, és az ebből eredő hibákkal is. A politikai munka rendelteté­se, hogy ezt az átmeneti időt minél jobban lerövidítse. Mindezeket figyelembe véve, a reform előkészületeinek és kibontakozásának időszakában a pártvezetés figyelmét a kö­vetkezőkre kell irányítani: A vállalati pártbizottságok a ?9azdasági vezetőkkel , együtt kerítsenek sort vállalatuk, üze­meik kritikai felülvizsgálatá­ba, alapos helyzetértékelésre. Amilyen ütemben jelennek tneg a rendelkezések a válla­lati gazdálkodás úi feltételei­ről. a nárt^i^ottsáríok úw f-”- Pyaliák meg a vállalatok gaz­dasági munkájának jelenét és A honvédelmi bizottság, Pap János elnök vezetésével a 37. Budapesti Forradalmi Ezred három különböző egységét lá­togatta meg: páncélosokat, gépkocsizó lövészeket és lég­védelmi tüzéreket. Közvetle­nül, mégpedig a lehető legne­hezebb terepen nézték végig a 18 éves katonák és az egyete­mi előfelvételisek gyakorlatait, majd a laktanyákban tanul­mányozták a katonák életkö­rülményeit A látogatás élmény« közül elsősorban két fiatal tizedes és egy tábornok találkozását tartom érdekesnek — ízelítő­ként — felidézni. A két tize­des — Páczás Gábor és Hae- ring Antal — „kiselőadást” tartott, mégpedig „kapásból”, Keresik a jobbat, az értékesebbet Ä Gödöllői Kisállattenyésztés! Kutatóintézet baromfitelepén az utóbbi időben új ge­netikai módszerek alkalmazásával magyar tojó és hús-hibrid csibéket tenyésztettek ki. Toniaskó Beáta, a genetikai osztály laboratóriumának munkatársa a tojáshéj szilárd­ságát vizsgálja. A tárolásnál, szállításnál Igen fontos követelmény a tojás teherbíró­kép essége. ahogy mondani szoktuk — a honvédelmi bizottság tagjai­nak. Az egyik légvédelmi lőel- méletből, a másik légvédelmi harcászatból. A tábornok, aki nagyon figyelte és szakmailag is „szőrözte” az előadást, nagy megelégedéssel így szólt a fi­úkhoz: — Elvtársak, ha ez a gyakor­latban is ilyen jól megy. szá­míthatnak rá, hogy önöket elő­léptetem őrmesterré ... Haering tizedes elmosolyo­dott, kihúzta magát és így vá­laszolt: — Vezérőrnagy elvtárs, je­lentem, eddig minden gyakor­latunk kiváló értékelést ka­pott! — Nagyszerű! — lelkesedett a tábornok. — Akkor önöknek dukál az őrmesteri csillag! Ebben az esetben két ka­tonáról, két tizedesről volt szó, akik 18 éves korukban vo­nultak be és másodéves kato­nák, de még így is csak 19 éve­sek. Kiemelkedő tehetségek azonban mindenütt lehetnek és vannak is. De a szemle, illet­ve a gyakorlat során bebizo­nyosodott, hogy a két tizedes nem a ritkaságok közé tarto­zik. A fiatal, 18 éves, mindösz- sze negyedik hónapos katonák is kiváló eredménnyel hajtot­ták végre igen nehéz gyakor­lataikat, az éleslövészet.et harc­kocsival éppúgy, mint a fan­tasztikusan nehéz, bonyolult, tízakadályos harckocsivezetési feladatot. És nemcsak ők, ha­nem az egyetemi előfelvételi­sek is. A páncélosok parancs­noka azt is elmondotta, hogy.a 18 éves katonák fegyelme és szelleme jobb, mint a 20—22 éveseké. Kiképzési eredmé­nyeik értéke 75 százalékban kiváló, 25 százalékban jó, s en­nél gyengébb eredmény nincs. A 18 évesek fegyelmi állapo­tára jellemző, hogy 100 száza­lékuk kapott különböző pa­rancsnoki dicséretet, és csak nyolc százalékukat íenyítetlék meg kisebb csínytevésekért, de sohasem súlyosabb fegyelmi vétségért. © Mindez megnyugtatta a honvédelmi bizottság tagjait, de bizonyára megnyugtatja az érdekelt szülőket, s az állam­polgárokat általában is. Azon­ban problémák is vannak, és a honvédelmi bizottság ezeket is behatóan vizsgálta. Első he­lyen áll a fizikai állóképesség hiánya a behívás utáni első időszakban, a katonaélet első heteiben-hónapjaiban. Az el­ső feladatok végrehajtása meg­lehetősen nehéz, mert a fiúk nem eléggé edzettek. S Itt lép elő a követelmény: a közép­iskolákban, de már az általá­nos iskolákban is. nem kevés­bé az iparitanuló intézetekben feltétlenül szükséges a testne­velési követelmények fokozá­sa. Az iskolák fiú tanulóit fi­zikailag is megfelelően elő kell készíteni a katonai szolgálat követelményeinek teljesítésére. létükben kezdetben értetlenek, felfogásuk „kissé kispolgári , ahogyan a parancsnokok, mondták, de később „belejön­nek” a katonaéletbe, valóban megértik a katonai szolgálat szükségességét és azt is, hogy az új honvédelmi törvény igazságos, amikor őket (a le­endő értelmiséget) is katonai szolgálatra kötelezi. Kiképzési eredményeik teljes mértékben kielégítőek, főleg elméletből, de egyre inkább a gyakorlat­ban is. Beszélgettem például Sályi János honvéddel, aki az Eötvösre, és Döbrente Gábor honvéddel, aki a budapesti Műszaki Egyetem gépészmér­nöki karára nyert felvételt Mindketten harckocsizó éleslö­vészeti gyakorlatot hajtottak végre (természetesen többed* magukkal), mégpedig kiváló eredménnyel. Határozottan ki­jelentették: — A katonai szolgálat nem­hogy hátrányos, hanem kimon­dottan előnyös az egyetemi ta­nulmányok megkezdése előtt mert a hadsereg fegyelemre, szorgalomra, sokoldalú álló- képességre nevel, többek közi szellemi állóképességre is. A3 ember így nem „suhan eként”, hanem edzett, kemény férfi­ként kerül egyetemre és meg­fontolt komolysággal teljesíti majd tanulmányi kötelezettsé­geit is. © Van azonban egy probléma. Az, hogy az egyetemek több­sége — köztük a miskolci Mű­szaki Egyetem is — nem, vagy alig törődik katonai szolgála­tot teljesítő leendő hallgatói­val, pedig a hadsereg havonta két teljes napot biztosit szak­mai konzultációkra. Ilyenkor o ,.katona-hallgatókkal” törő­dő egyetemek elküldik az ala­kulathoz előadóikat — tanáro­kat, docenseket, tanársegéde­ket stb. — s két napon ál az első éves anyagból konzultál­nak a fiúkkal, akik előzőleg ugyanezt az anyagot tanulmá­nyozzák. mert a hadsereg er­re is biztosít szabad időt. Az egyik parancsnok mon­dotta: — Nagy kár, hogy az egyete­mek és főiskolák többsége nem él ezzel a lehetőséggel, nem segíti leendő hallgatóit. Ez a fiúkra sincs jó hatással. Pedig az itt összekovácsolódó kol­lektívák az egyetemeken is megmaradnak, és mi konkré­tan tudjuk, hogy ezek jobban tanulnak. © © Az egyetemi, vagy főiskolai előfelvételi után. illetve a ta­nulmányok megkezdése előtt szolgálatot teljesítő, szintén 18 éves fiatalok is teljes mérték­ben kivívták a parancsnokok elismerését. Munkájuk, felada­tuk nehezebb, mint a rendes, két éves szolgálatot teljesítő sorkatonáké, mert óh 11 hónap alatt lényegében elsajátítják mindazt, amit a töbhiek 2 év alatt. Belőlük ugyanis először tisztesek, majd a tanulmányok befejezése után tartalékos tisz­tek lesznek. Velük is inkább eleinte, a szolgálat első hetei­ben van némi probléma. „Kissé kényelmesek”, szemlé­Az őrs zó gg ülés honvédelmi bizottsága a helyszíni vizsgá­lat után ülést tartott az egyik laktanyában. Az ülés után Pap János elnök a bizottság legtel­jesebb elismerését és dicsére­tét tolmácsolta a meglátoga­tott egységek parancsnokainak és személyi állományának. Azt is elmondotta, hogy a meg­ismert és tanulmányozott problémák megszüntetéséről a honvédelmi bizottság haladék­talanul intézkedik. Majd Pap János elnök bejelentette: — Vizsgálataink során meg­győződtünk róla, hogy jó honvédelmi törvényt alkot­tunk. a 18 éves állampolgárok n nehéz katonai szolgálatot ha­zafias helytállással, maradék­talan becsülettel és fegyelme­zettséggel teljesítik. Ezért a honvédelmi bizottság úgy ha­tározott, hogy a 18 éves kor­ban történő behívás: rendszer megváltoztatását nem javasol­ja. és a kiképzési eredmények alapján nem tartja szükséges­nek a katonai szolgálat idejé­nek növelését sem ... Szendrci József Megkezdték a DÍVSZ új székhazának építését Szombaton az Ady Endre utca és a Szemlőhegyi út sar­kán ünnepélyesen elhelyezték a Demokratikus 'iVsigi Vi­lágszövetség új budapesti székházának alapkövét jövőjét, s ezzel kapcsolatban a párt- és tömegszervezetek politikai feladatait. Megyénkben leginkább a nagyvállalatok bizonyullak kezdeményezöeknek és talál­tál«; meg máris a helyes mód­szereket. Különösen jónak tartjuk a DIGÉP, LKM, Ózdi Kohászati Üzemek aktív, cél­tudatos tevékenységét. így például a DIGÉP-nél időben szabályozták a feladatköröket, a jogköröket, létrehozták a közgazdasági-szervezési főosz­tályt, műszaki fejlesztési (gyártmányfejlesztés) csúcsbi­zottságokat, továbbá bizottsá­gokat a mechanizmus reform- jávíil kapcsolatos tennivalók ellátására; árosztályt, export- osztályt szerveztek; megvaló­sították a vállalati vezetőkép­zést A területi és vállalati pártbi­zottságok a következő időszak­ban fokozott gonddal és ala­possággal foglalkozzanak a ká­derkérdésekkel. Vegyék figye­lembe a reform által támasz­tott magasabb követelménye­ket, abból kiindulva, hogy a politikai, szakmai, vezetőkész­ségbeli igények szoros egységet alkotnak. A pártbizottságok tekintsék megnövekedett politikai fele­lősségük részének a vezetők hatásosabb nevelését, segítését. A vállalati vezetőktől meg kell követelni a reform által te­remtett új gazdálkodási felté­telek alapos ismeretét, a vál­lalat sikeres gazdálkodásához nélkülözhetetlen aktív gazda­sági, kereskedelmi, műszaki kezdeményezést Hatékony propagandát! Fokozatosan gazdagítani kell a reform propagandáját töre­kedve a szükséges időszerű­ségre és differenciáltságra. Mutassunk rá arra, hogy az anyagi érdekeltség mellett vál­tozatlanul fontos szerepet ját­szik az öntudat, a dolgozó osz­tály érdekei, a nemzeti helyt­állás. Az új mechanizmusban az anyagi érdekeltségnek és az erkölcsi tényezőknek szerves egységben kell érvényesülniük. Propagandistáinknak szóban és írásban őszintén, reálisan, igényesen kell magyarázniuk az árpolitikával, a foglalkozta­tási viszonyokkal, a jövede­lembeli differenciálódással összefüggő problémákat A gazdasági mechanizmus reformja propagandáját az ed­diginél sokkal szélesebb körre kell kiterjeszteni, a dolgozók nagy tömegeit kell átfognia. A Központi Bizottság elis­merően nyugtázta a pártbi­zottságok és pártszervezetek eddigi tevékenységét, amely- lyel hozzájárultak ahhoz, hogy a közvélemény megismerje a gazdasági reform célját és je­lentőségét, hogy a vállalatok és intézmények nagy része megkezdje előkészületeit a jö­vő feladataira. A gazdaságirá­nyítás új módszereire való át­térés időszakában még na­gyobb politikai feladat és fe­lelősség hárul pártszervezete­inkre és a kommunistákra. A párt az a szervezett tár­sadalmi erő, amely képes ösz- szefogni és céltudatos tettek­re változtatni mindazok igé­nyét és készségét, akik érde­keltek a szocialista építőmun- kánk magasabb szintre való emelésében — fejezte be a pártbizottsági ülésen tartott tájékoztató beszámolóját dr. Bodnár Ferenc elvtárs.

Next

/
Thumbnails
Contents