Észak-Magyarország, 1967. július (23. évfolyam, 154-178. szám)
1967-07-02 / 154. szám
ESZA&MAGTAROBSZAG Vasárnap, 1967. július VasátM ég a filmfesztivál idején összetalálkozott egy idősebb és egy fiatalabb népművelő. Hevesen vitatkoztak. A fiatal rendre arra hivatkozott, hogy munkája azért hagy kívánnivalót maga után, mert nem szerezte meg még a kellő jártasságot, közkeletű szóval mondva: nincs rutinja. Az idősebb népművelő arról beszélt, hogy a tanítóképzőben és az egyetemen, ahol néprnűvelés-szako- fetSB oktatják a jövő népművelőit, nem kellő a gyakorlati munka; nem készítik fel a fiatalokat az élet különböző nehézségeire. A vita végső tanulsága kél- tajta igazságot eredményeseit. Az egyik: a fiatalok valóban ideális állapotoknak tekintenek elébe az egyetemek és főiskolák padjaiban. Az elmélet dzsungelében nem tud- , nak időt «szakítani a magyar Valóság felmérésére, kulturális életünk tárgyi és személyi feltételeinek megismerésére. A fiatal népművelők legtöbbjében eszményi művelődési otthon képe él, olyan kluboknak e kontúrjai, amelyeket a rádió, a televízió és a sajtó többször is felfedezett, közhírré tett és megdicsért. Aztán, amikor faluhelyen szemükbe ötlik a vendégmarasztaló sár, a művelődési otthon penészvirágos fala, s világossá válik; nincs hivatalsegéd, aki a filmet behozza az állomásról, vagy a postáról, nincs ember, aki arrébb rakja a díszleteket, akkor előnyo- taakodik a csüggedés. A gyakori kétségbeesés néha konfliktusokat idéz elő. A fenntartó szervek, a felettes intézmények néha türelmetlenséget tanúsítanak az ifjú népművelőkkel szemben. A türelmetlenség forrása az a korábbi gyakorlat, mely szerint a „nem tanult népművelők” mindig is túljutottak a mutatkozó nehézségeken. Senki sem vetett még számot azzal, hogy a népművelés meglehetősen speciális terület. E munkaterületre érkező fiatalok ugyanolyan lehetőségekre számítanak, mint a végzett tanárok, orvosok, mérnökök, agronómusok. A jelenlegi helyzet azt tükrözi, hogy a mérnökök, orvosok, tanárok és agronómusok munkahelyi vonatkozásban viszonylag ideáli- sabb körülményeket találnak. Az iskolák általában tiszták és rendesek, az üzemek hoszszú évtizedek óta begyakorlott mechanizmus szerint munkálkodnak, az orvos, állatorvos és agronómus körülhatárolt munkaterületeket talál. Az említett értelmiségieket az egyetemeken, főiskolákon tanultakkal szemben nem éri nagy csalódás a munkaterületeken, bár nagyon jól tudjuk, hogy a gondoskodás, a szociális ügyek szorgalmazása nem mindenütt egyforma. A fiatal népművelők együtt tapogatóznak az állandóan alakuló és új kívánságok megoldására vállalkozó népműveléssel. Ez a sajátos helyzet gyakran türelmetlenség forrása, s a fiatalok többsége nehezen talál önmagára. Az idősebb népművelők sem segítenek teljes lendülettel és lelkiismeretességgel, mert bizonyos esetekben presztizsféltés motiválja a fiatalok és idősebbek kapcsolatait. Kétségkívül; a fiatalok elméletileg sokkal képzettebbek, mint az idősebbek. De a. gyakorlati népművelői munkában az idősebbek jártasabbak. Sajnos, egyre ritkább a jó példa arra, amikor az elméleti frisseség és a gyakorlati tudás egyesül az eredményes népművelői munka érdekében. Természetesen, kh'étel és jó példa akad, amelyre feltétlenül oda kell figyelni. Az encsi, a sátoraljaújhelyi és a szerencsi járásban jó az együttműködés a friss diplomás népművelők, és a gyakorlatilag vértezettebb idősebb népművelők' között. De több helyen dolgoznak rutin-emberek is, akik megölik a fiatalos szárnyalást. ban. Kevés az izgalmas ötlet, a kornak kijáró nagyszerű gondolat. A fiatalok leginkább azért lázadoznak, hogy ötleteik nem kapnak megfelelő fórumot. A rutin megöl . mindent, s gyakori konfliktusok forrásává válik. A rutin, sajnos, nemcsak a népművelés eszközeinek lemerevedését jelenti, hanem gyakran politikai haladásképtelenséget is. Nyugodt lélekkel megfordíthatjuk a tételt: ha valaki politikailag nem fejleszti önmagát, nem halad a korral, nem igyekszik áttekinteni a bel- és külpolitikai problémákat — az előbb-utóbb a népművelői munkában is elvétheti a lépést. A rutin tehát nemcsak szakmai értelemben .mumus, hanem veszélyes politikailag is, következésképp kihatással van a tudatformáló munka minőségére. Ügy tűnik, az ifjabb generáció politikailag is műveltebb, de ennek megmutatására nincs meg a kellő bátorsága és valljuk meg őszintén: a lehetősége. rányító szerveinknek feltétlenül érdemes lenne megvizsgálni a fiatal népművelők helyzetét, s az sem ártana, ha kellő körültekintéssel felméi'nék az egyetemek és főiskolák képzésének hiányosságait, felderítenék az ifjú népművelők gyakorlati előrehaladásának nehézségeit és okait. Nagy haszna származnék ebből mind az egyetemi és főiskolai oktatásnak, mind pedig a népművelésnek. Párkány László Ankét a Szovjet Híradóról 50 ] •irk-k-k AKÁC ISTVÁN: A kiáltó szava Az ózdi Liszt Ferenc Művelődési Házban júliusban is több figyelmet érdemlő rendezvény lesz. Kiemelkedik közülük a Szovjet Híradó című folyóirat ankétja, amelyet 3 án délután 5 órakor tartanak az MSZBT helyi bizottságával közösen. Felszólal ezen az an kéton többek között Alekszej Korzin, a lap főszerkesztője, valamint Sárközi Gyula, a lap szerkesztője. A művelődé- si ház szimfonikus zenekaraj 4-én este az aggteleki üdülőben pihenő dolgozóknak ad hangversenyt, 6-án pedig aj könnyűzene kedvelőit orvén-1 dezteti meg a Zenés camping című tánczenei műsorral, is mert és igen népszerű beat-ze- neszek és énekesek fellépésé-! vei. E hónapban, 10-én tár gyalják meg a SZOT elnökségének az agitációs és propa- dangamunkára vonatkozó! határozataiból fakadó helyi feladatokat. A kórus és a' szimfonikus zenekar néhány-i napos csehszlovákiai vendég-! szereplésre is indul, azonkívül! 22-én a szilvásvárad! üdülőben lesz kóruskoncert. Szerepel még a programban rövidfilm bemutató és több játékfilm vetítése is. Próféták látomás-lazát küldd ream, ó, eszmélet nagy hatalma. Kicsiny eleiem vergődő húrjait hadd hangoljam tiszta dalra. S vágyaim a virágos fiatalság vezesse majd diadalra. S s; Dicső hősök, bölcs mesterek vallják: aki korának igaz fia, az örök idő új dolgaival ember-hittel kell megvívnia. Pásztor vagyok, és szívem úgy szeretné fölmutatni a karcsú legelőt, — nyájam őrzője, kongató végtelen, ím, kérve kérlek: adj hozzá erőt! A i zelnie Pét ü mát. esem< kabb Beket jUgyai de ne 'tett t A 'ag 1 uraik Áldott Nap-asszony, szám vérezd mentő csóktó ktika erők derüljön sorsom fakó, vert ege. S a ragyogásból omoljon homlokomra a komolyság tárt nyári fellege. Szárnyaljatok, villámló gondolatok: messziről hű társak jönnek. Most, eső után, kacagnak a mezők, s friss rétemre átköszönnek. S a búza-sorokban győztesen árad az új aratási ünnep... nak ; Jvényi kínál a foi- ^apí a sze Ideig :sevik Fo: az i ntarr dalm A sablon, a rutin sehol sem fékezi az alkotói képzeletet oly’ nagy mértékben, mint a népművelésben. Az élet változékonysága a népművelői tevékenységet gyakran kifordítja sarkaiból. Két évtizede szemlélői, részesei vagyunk ennek a gyorsütemű mozgásnak. Azok a népművelők, akik nem képesek észlelni a sodró változást, sablonokba, klisékbe merevednek, s munkájukat kizárólag a rutin irányítja. Ha most szemügyre vennénk néhány művelődési otthon, művelődési intézmény havi munkaprogramját, köny- nyű volna a bizonyítás. Kiokoskodott címek, kiizzadott témák,1 az igényektől és az élettől távoleső rendezvények sora jelenik meg hónapról hónapra néhány művelődési otthon és ház havi program jáFilmek a képernyőn A Magyar Televízió 1967. első felében hatvan játékfilmet sugárzott. Ezek közül tizenöt volt a kimondottan televízióra készült alkotás. A műsorok szerkesztői igen helyesen arra törekszenek, hogy a televízióra készült művek mind nagyobb arányban kerüljenek a közönség elé. A harmadik negyedévben, tehát július elsejétől szeptember harmincig huszonhét játékfilmet láthatunk, közöttük tizenhárom a tv-film, az év utolsó negyedében pedig a sugárzandó harminc játékfilm közül tizenhét lesz a televízió-film alkotás. A távlati tervek szerint a következő évben még inkább javítják ezt az arányt, és több külföldi televízió-film sorozatot vásárolnak meg. A filmek kutatása mind a szocialista, mind a kapitalista államok filmgyártó vállalatainál folyik, és a televízió illetékes szakemberei igyekeznek filmbehozatali területünket bővíteni. A távolabbi jövőben a televízión eddig nem, vagy csak nagyon ritkán látott svéd, japán, mexikói, argentin és egyéb filmalkotásokkal is találkozunk a már ismert filmgyártó tőkés államokból, és természetesen a baráti országokból importált művek mellett. Nagy várakozás előzi meg a kissé titokban, de annál szorgalmasabban és lelkiismeretesebben készülődő „mini” irodalmi színpad bemutatóját. Miskolc város új színfoltjaként az együttes július 3-án, hétfőn este 8 órakor, a Zene- művészeti Szakiskola Bartók- termében mutatja be műsorát. A Mese arról, ki hogyan szeret című összeállítás keretében többek között Aragon, Baranyi Ferenc, Csoóri Sándor, Erich Knight, Jevtusenko, Szabó Lőrinc, Updike, Váci Mihály és Weöres Sándor műMint minden esztendőben, kx .idén is so-t kerítettek a fnmfesztivál technikai lebonyolításának értékelésére. A fontos megbeszélésre eljöttek a rendező bizottság tagjai. A baráti légkörben folyó vitát ta. eszmecserét Tok Miklós, a városi tanács vb-elnökhelyet- tese és Barna Ferenc, az BZMT Borsod Megyei Bizottságának titkára vezette. Az elismerő és dicsérő szavak mellett a bizottság tagjai már e. jövőre gondoltak. Közösen elhatározták, hogy a jövőben még többet kell törődni a közönséggel, az érdeklődés felkeltésével, a nézők foglalkozás szerinti arányainak megoszlásával. Abban is egyetértettek, hogy mindenfajta szervezési munkát, s ezeknek Egyik legfontosabbikát a bér- letezést, az eddigieknél korábban kell megkezdeni. Nagyobb gonddal kell megállapítani a fesztivál időpontját, ugyanis az Idei esztendőben a sárospataki- diáknapok és különböző más rendezvények t&&es'ii'zték a fesztivált A gondosabb koordináció bizonyára nagyobb részvételhez vezet majd a jövőben. Nagyobb figyelmet szentelnek a vidéki vetítések megszervezésének is, ugyanis az idén az alberttelepi nem sikerült a legjobban. Sok bíráló szó érte a fesztivál székház és a város dekorációját. Hogy Miskolc még jobban magáénak érezze a fontos szellemi eseményt, színvonalas külsőségekkel is serkenteni kell az érdeklődést. A jövőt illetően fantáziadú- sabb formai megoldásokkal kell kísérletezni. Szó volt arról is, hogy a jövő esztendőben a bel- és külföldi vendégek részére biztosított program bővül majd. Szóba került egy sárospataki hangverseny, amelyet a Rákóczi múzeum lovagtermében rendeznének meg. A bizottság tagjai megemlítették azt is, hogy a közönség jobb tájékoztatása céljából a bizottság néhány tagja megfigyelőként rész* vesz az előzsüri munkájába- is. (P—l) épületeinek megtekintése a program középpontjában áll. A hallgatók megismerkednek Miskolc-Tapolca kialakulásával, megtekintik a nyári tárlatot, amely ezúttal képző- és iparművészeti újdonságokat tartogat. Miskolc város történetével, Borsod iparának fejlődésével az idén is ismerkednek a hallgatók. A vendégek ellátogatnak a Központi Kohászati Múzeumba, a kétszáz éves Diósgyőri Papírgyárba, a lillafüredi szakszervezeti üdülőbe, a mésztufa barlangba. Visszafelé jövet toronyzenét hallgatnak a diósgyőri várban. A folklór bemutató, amelyre a Megyei Művelődési Ház színháztermében kerül sor, egyik érdekessége lesz az idei programnak. A hallgatóság megismerkedik majd Borsod megye változatos tájaival is. Kirándulnak az Aggtelek-Jósvafő-i cseppkőbarlangba. Az aggteleki cseppkőbarlangban Beethowen- hangverseny várja a hallgatóságot. Hasonló élmény Miskolcon az avasi műemléktemplom- ban várja külföldi vendégeinket, amikor is tiszteletükre hangversenyt rendeznek. A festői szépségű Szalajka-völgy. a lipicai ménes megtekintése, a szilvásvárad! Állami Gazdaság lovas- és fogatbemutatója A HÉT KÖZEPÉN dr. Gyű lai Zoltán, a Borsodi Nyár Egyetem elnöke tájékoztató tartott az intézőbizottság, i sajtó és a rádió munkatársa számára. Az elnök ismertette azokat az újdonságokat, amelyek a III. Borsodi Nyári Egye. lem hallgatóságát várják. A: idei műsor annyiban különbözik az előzőtől — hallottuk i tájékoztatón —, hogy kissí „egyetemesedül” a program-kí. nálat. A mostani esztendc védnöke a bányamérnöki kai lesz, jövőre a kohászkar, az1 követőem pedig a gépészkai válik „eszmei” gazdájává t fontos nyárj eseménynek, Eí egyben azt is jelenti, hogy z program a különböző műszakimérnöki karok elképzelése szerint. alakul. Az idén például bányajárásra is sor kerül, Gyöngyösorosziban. A hallgatók megtekintik a gyöngyös- orosz! ércbányát, megismerkednek az ércelókészítő-művel. Az idén, a tavalyi gyakorlathoz híven, az előadásokat kézhez kapják a hallgatók. Jelentős időmennyiséget takarítanak meg azzal, hogy magyarul nem hangzanak el előadások. Viszont annál serkentőbb I vitára számítanak. Már tavaly 1 is sok vitatkozókedvű hallga- I tója volt a Borsodi Nyári 1 Egyetemnek. Az idén több mint hatszázan jelentkeztek, zömmel lengyelek. A Nyári Egyetem intéző- bizottsága mintegy kétszáz hallgató jelentkezését fogadta el. Az érdeklődők többségét átirányították hazánk más nyári egyetemeire. Jellemző a Borsodi Nyári Egyetem sikerére, hogy többen nem fogadták el más lehetőség megajánlását, hanem ragaszkodtak Borsod megyéhez. így például Lublinból harminc fős csoport kimondottan ragaszkodott Miskolchoz. Ezek szerint az idei nyári egyetem hallgatóinak megoszlása a következőképpen alakult: 81-f-30 fős lengyel csoport érkezik Miskolcra. A Német Demokratikus Köztársaságból 87-en érkeznek megyénkbe. Ezen kívül a nyári egyetem vendégül lát 9 szlovák, 2 osztrák, 1 svéd, 3 szovjet és 1 román hallgatót. A július 11-én nyíló III. Borsodi Nyári Egyetem programja igen gazdag. A már említett, a szakosodás irányába hajló stúdiumon kívül a hallgatóság Ismerkedik Magyarország gazdasági és politikai helyzetével. Az előadást előre megkapják a hallgatók. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen folyó munka és az új felsőoktatási intézmény új mi tő a tá dt ai le ki 0 H0 1180 I0 If Változatos program várja a Nyári Egyetem hallgatóit vei kerülnek pódiumra közreműködők között tali a‘k a Vasas Pódium jónevű i L< zenekarát, a Metall-együJ Verseket mondanak: é min Jolán, Balassa Erzsébet, v *mnl gö Ildikó, Halász Katalin,' Jenő, Kiss László, Nagy ván, és Nagy Katalin. A , je sort Árvái Jolán állította IVJi sze és rendezte. A zeni; Jönt Grósz György vezeti, a dí? tel Irsa Katalin tervezte. A, A komplex elvek sz_ tői összeállított irodalmi szír ?®6í műsor bizonyára tovább dagítja Miskolc város irod ajái színpadi mozgalmát. »ge: °Pp---------------------. me! s ka szintén szerepel a program' p Sárospatak történetének j. ip/, mertetése is újból sorra k4 esZl Az európai hírű vármúzj rer legújabb Rákóczi-kiállításí t0{, Comenius-kiállítást újdoti „jjj ként kapják a hallgatók. . eq A hallgatók az idén is i. ve: Ismerkednek Eger nevezi akt ségeivel, visszafelé jövet; no: dig megtekintik a Matyó-; ért zeumot s részt vesznek égj: sei kodalmi vacsorával egytf, Kc tött Matyólakodalmais bent’ jái tásún. 1 séj AZ INTÉZŐ bízott: n0 ülésén Vinczenti László, a 4 sin rí egyetem titkára arról iíj clt jékoztatott hogy már késm sv.i ben van a jövő esztendei p' m ram. Ennek egyik érdekes! az lenne, hogy a két met tudományos társaság: a bd di és az egri szorosabb szÖ; ^. ségre lépvén egymással, b tj! teni szeretné az egri műi ^ A jelenlévő Varga Gáborit1 megyei tanács vb. elnökhel! V tese és Tok Miklós, a vá- ^ tanács vb elnökhelyettese. fejtették véleményüket ai li kapcsolatban, hogy ha a f vőben szélesíteni kívánjál 3 Borsodi Nyári Egyetemet megyei érdekességekkel bő‘ sék. Ugyanis, Borsod meg! 3 nek gazdag s mind máig sí1 * te feltáratlan tájai bőség" . kínálják a lehetőségeket. 3 borsodi és a hevesi progi” j kettéválasztása azzal a ' 1 széllyel járhat, hogy eklek kus programot kapnak a h£i; » gatók. Márpedig a nyári eg ! temek egyre inkább az egy.' 1 ges gondolat irányába törni 1 a tájegységi, a térmiazonotiSs beli gazdagodásra, (p.-n r - „ Bái Beimtatkizas elit! 1 3 „mini“ inÉÉiii szlnpal 1 Á formagazdagság jegyében Értékelték a IV, Miskolci filmfesztivál lebonyolítását
