Észak-Magyarország, 1967. július (23. évfolyam, 154-178. szám)
1967-07-02 / 154. szám
fasárnap, 1967. július 2. KSSSäa&RS ÉSZAKMAG? ARORSZAG 3 .ádár János elvtárs besxéde a KSSE VSS. kongressxusán Folytatás a 2. oldalról.) ke a cinizmus és a közöny özéleti kérdésekkel szem- Nyugaton ez párosul a pyugati nadrágviselettel, a hosszú hajjal, a borot- jozás elhagyásával, sőt legfejlettebb szektákban ég a fehérneműviselést 1 a mosást is elhagyják. Link ebben a mértékben ncszetesen nincsenek, de ványosan íelüti a tejét, omoly vita van — ez részei nyugat befolyása, részsaját, még nem tisztázott 'LU'ális nézeteinkből követik — a modernség és a Szerűség körül. Mi a moth mi a korszerű? A fiatalál ennek nagy jelentősége i mert természetesen miniképpen modernek és kor- jüek akarnak lenni, égül van vita akörül — ezt nem a fiatalok kezdik —, milyen a magyar ifjúság, milyenek a magyar fiatalok. Ezekről szeretnék néhány szót szólni. A vadnyugati nadrágokkal, meg hajviselettel, meg szakállal nem akarok foglalkozni. Az öltözködésnek megvan a maga jelentősége, minden ember szeret jól kinézni, a fiatal pedig tetszeni is akar, és ez normális dolog. Azonkívül van a világon divat is, és azzal valamiféleképpen haladni kell. Persze ennek is megvannak a maga civilizált normái és ehhez ragaszkodni kell. Ami itt fontos, hogy a párt, az ifjúsági szövetség nem divattervező cég, nem fodrászipari ktsz, és nem is kell ilyesmivel foglalkoznia. A pártnak, a KISZ-nek e kérdések társadalmi oldalával kell foglal- kozniok. Milyen az ifjúság főször arra szeretnék válási, hogy milyen az ifjúság, eljes meggyőződésből fonűhatom, hogy a ma- l'LLr ifjúság jó ifjúság, ál- fiában a szocialista tartalomba beilleszkedő szocialista ifjúság, 'azonban azt kérdezik, hogy yenek a fiatalok, akkor azt ltom, hogy tulajdonképpen [érdes ilyen felvetésének Wi értelme, mert csak pden módon lehet válaszolná: különbözőek, foglalkozzanak azzal, hogy égyes fiatalok is mindin- és mind jobban hasonlítok ahhoz a szocialista em- [üeálhoz, amire mi szünte- 1 törekszünk. gyen a fiatal szocialista hazáját szerető ember, [ nálunk elválaszthatatla- összekapcsolódik a más fék iránti tisztelettel és ba- > érzéssel, a proletár inter- i’Onalizmussal. Hozzáfűzhe- l> hogy legyen önfeláldozó Mdozatkész. jilágmozgalmunk, pártunk, [z emberiség jobbik része Ft harcol, hogy az imperia- f>k soha többé ne tudjanak ’gháborút kirobbantani. L't harcolunk, és bízunk ab- ?■ hogy a világháborút si- ■ül is megakadályozni. Éljük a helyi háborúkat is, kötelességünknek tartjuk >ünk békéjét megvédeni, hoz, hogy ez valóban így issen, íiikségesek a honvédelmi ■ilicretck, a. honvédelmi Ötelezetíségek becsületes teljesítése Inog valami, ami az egyen- iás és a nem egyenruhás ialok jellemvonásává kell, |y váljék. i kongresszus megnyitása- behozták a terembe a és fehér-zöld zászlót. Leg- ?b törvényhozó szervünk fÜetén, a Parlament kupolán ott van a vörös csillag. Zászló és a vörös csillag Jót dolgok, jelképek. Azt jerájuk ismét és ismét, türelemmel. Végső fokon persze van a társadalmi magatartásnak egy minimális normája, aminek betartására rá is kell kényszeríteni azt a fiatalt, aki mindezek után nem jutott el odáig, hogy betartsa azt. Ez igazságos szabály. Aki a közösség életét rombolja és megkeseríti, azt egy ideig kell neveim, meg kell próbálni meggyőzni, de végső soron, ha mindez nem megy, kényszerí- tenünk kell. Ez a pedagógia utolsó, de igazságos és törvényes eszköze. (Taps.) A Magyar Népköztársaság törvényeit mindenkinek be kell tartania lenti, hogy a magyar nép sorsában a nemzeti boldogulás és a szocializmus eggyé vált, elválaszthatatlanul összeforrott. A vörös csillag jelenti a szocialista mivoltunkat, a munkáshatalmat, a termelő- eszközök társadalmi tulajdonát és a proletár internacionalizmust, a kommunista eszmét. Ahhoz, hogy ne legyen világháború és népünk békéjét megőrizhessük, szükséges, hogy minden öntudatos magyar fiatal bármikor kész legyen mindenét, és ha kell, az életét is feláldozni ezekért a zászlókért és azért, amit a zászló jelent a mi számunkra. Ha az ellenség tudja és látja, hogy a magyar népet és a magyar ifjúságot eltökéltségében megingatni nem tudja, mert szocialista vívmányait, hazája függetlenségét kész minden körülmények között, mindenféleképpen és minden áldozat árán megvédeni, és eltökélt szándéka felépíteni a szocialista társadalmat, akkor nincs mit keresnie nálunk. Egyébként, bár most többet beszélünk a nyári táborokról, mint a rendkívüli viszonyokról, már most sem ajánlom semmiféle ellenségnek, hogy próbát tegyen, mert népünk bármilyen kritikus helyzetben kész fegyverre] is megvédeni szocialista vívmányait, ragaszkodik hozzájuk és felépíti a szocialista társadalmat, szoros szövetségben nemzetközi osztálytestvéreivel. (Nagy taps.) Ami a korszerűséget és a modernséget illeti: nem külsőségek dolga, hogy valaki korszerű-e, modern-e. Ma nincs korszerűbb eszme a kommunizmus eszméjénél és aki korszerű i és forradalmár akar lenni cs igaz magyar hazafi, az a kommunizmus eszméjét sajátítja cl, azt vallja és azt szolgálja életével és tevékenységével. Akkor lesz a legkorszerűbb és a legmodernebb ember (Nagy taps.) Ezt csinálja pártunk tulajdonképpen a nagy politikában is. Mi igazságos és nagyszerű elveket vallunk és váltunk valóra, amelyek minden dolgozó ember jobb jövendőjét szolgálják. Hogy ezt érvényesíteni tudjuk, mozgósítunk, szervezünk, türelemmel beszélünk, érvelünk, meggyőzünk, meg akarunk nyerni embereket az ügynek, s mindig is ezt fogjuk folytatni. Mindig! De végül itt is van egy norma: az, hogy a Magyar Népköztársaság törvényeit mindenkinek be kell tartania. És akit a meggyőzéssel nem sikerült rávennünk arra, hogy értse meg a mi társadalmunkat, végezze el azt a kötelességet, ami reá háramlik és tartsa magát az általános társadalmi és emberi illemhez, aki megszegi a törvényeket, azzal szemben ingadozás nélkül, pontosan és szigorúan alkalmazzuk a törvényeket. Mi soha nem élünk vissza azzal, hogy a hatalom a munkás- osztály kezében van, s a párt kormányoz, s ha a választás rajtunk múlik, mi mindig a szép szó hívei leszünk. Ez következik humanista, kommunista világnézetünkből, magatartásunkból és elveinkből. Ami pedig nemzetközi politikánkat illeti, ahogyan kitartunk kommunista eszméink és szocialista elveink mellett, ugyanúgy — rendíthetetlenül és mindvégig — kitartunk a proletár internacionalista elvek mellett is. (Taps.) Abban a meggyőződésben, hogy nincs ennél igazabb és hívebb szolgálata a magyar nép érdekeinek, nemzetünk boldogulásának. Büszkék vagyunk arra, hogy a nagy szovjet népnek, amely az idén ünnepli a forradalom I győzelmének 50. évfordulóját, j a többi szocialista ország né- I peinek, s nem utolsósorban, hanem főképpen az ellenség- | gél élet-halál harcát vívó I vietnami testvéreinknek meg- | becsült jó barátai és szövetsé- í gesei vagyunk. Ez a mi leg- j szebb törekvésünk, ez népünk ! érdekeinek becsületes és igaz ! szolgálata. (Hosszan tartó üte- I mes taps.) Az ifjúság dolgozzon szívvel és lelkesedéssel Elvtársak! Megváltoztak az erőviszonyok Magyarországon is, és a világban is, és ebben az irányban fognak változni ezután is. Azt javaslom önöknek, dolgozzanak szívvel cs lelkesedéssel és ne szégyelljenek lelkesnek is lenni. Ma mintha a „korszerűség” egyik formája lenne, hogy az emberek néha restellik, hogy lelkesedni is tudnak. Voltak nálunk hibák valamikor, de a hiba nem az eszmében volt. A kommunizmusnak mindenki lehet lelkes híve, az olyan eszme. Es a szocializmust is mindenki lelkesen építheti, mert az olyan ügy. Mi akarjuk, hogy legyen több prémium és fontos az anyagi érdekeltség, de az embereket és különösen a fiatalokat elsősorban az eszme hű szolgálata vezesse cs eközben javuljon az életük és a keresetük. Elvtársak! A Központi Bizottság nevében azt ígérhetem, hogy eddigi törekvéseinket követjük, önöknek pedig azt kívánjuk, hogy haladjanak tovább a megkezdett, egészséges úton, amelyen most járnak. Jó munkát. sok sikert kívánok. (Hosz- szan tartó lelkes taps.) Véget ért a KISZ VII. kongresszusa Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában szombaton Szabó Ferenc elnökletével folytatta munkáját a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség VII. kongresszusa. Részt vett a tanácskozáson és az elnökségben foglalt helyet Bisz- ku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Szombaton az első három napirendi pont és a beterjesztett dokumentumok fölötti vita lezárult. Méhes Lajos, a KISZ Központi Bizottságának első titkára válaszolt a vitában elhangzott észrevételekre, javaslatokra, majd kérte a kongresszust: mentse fel tisztségéből a KISZ Központi Bizottságát és Központi Revíziós Bizottságát. A küldöttek megadták a felmentést, majd egyhangúlag elfogadták a Központi Bizottság beszámolóját, Méhes Lajos vitazáró válaszát, a kongresz- szus határozatának és akció- programjának tervezetét, a Központi Revíziós Bizottság írásban beterjesztett jelentését és a szervezeti szabályzat módosítására benyújtott javaslatot. A kongresszus ezután zárt, ülést tartott, amelyen megválasztotta a KISZ 105 tagú Központi Bizottságát, es 17 tagú Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottságát. Ezután újra nyílt ülésen folytatta munkáját a kongresz- szus. Az elnöklő Szabó János bejelentette, hogy a KISZ újjáválasztott Központi Bizottsága és Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottsága megtartotta első ülését- és megválasztotta tisztségviselőit. A KISZ Központi Bizottságának első titkárává ismét Méhes Lajost, az első titkár állandó helyettesévé Szabó Jánost, a KISZ Központi Bizottságának titkáraivá: Kárpáti Sándort, Molnár Györgyöt, Ná- j dasdi Józsefet, Ribánszki Ró- i beriet és Vajó Pétert válasz- I tották. A KISZ Központi Bizottsága Intéző Bizottságának tagja lett Méhes Lajos, Szabó János, Kárpáti Sándor, Molnár I György, Nádasdi József, Ri- ! bánszki Róbert, Vajó Péter, \ Somogyi Imre, Szabó Ferenc, Sándor György, Perper Lajos, ! Kovács Sándor, Orosz László, Szabó Béla és Demeter Piros- 1 ka. A Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság vezetőjévé Boér Jenőt választották. Szabó János zárszavával ért véget a kongresszus, majd felcsendült az Intemacionálé, pecekig zúgott a taps. Ezzel véget ért a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség VIE ! kongiesszusa. Koszigin nyilatkozata 1 ügüZOÉöli SZöVBÜBZOti Ksp, 1907 Mindenki felel önmagáért tótjára hagytam azt a kér- t, amely sokszor szerepel iekben: ki felelős azt ifígért? z ifjúságért felel a párt, Kommunista Ifjúsági söveíség. felelősek a pe- tgőgusok, a szülők, és felős az egész társadalom, ikor az ifjúság kérdésével, t társadalmi kérdéssel fog- ozunk, ebből kel! kiindul- k. Természetesen a párt, ! a pedagógusok, meg az íz társadalom felel az ifjúirt, de ők sok minden ért is felelnek. A Kommu- a Ifjúsági Szövetség azonosak az ifjúságért felel, azonban ezt kiegészíteném il, hogy 5 ifjúság is felel önmaiért. És minden egyes atal felel saját magáért. ívtársak! párt jelenlegi politikájá- és a Magyar Néptárs:-'súg politikájának fő ásai 1956-ban és azt etően alakultak ki. A matikus hibák ellen és az ellenforradalmi felkelés ellen vívott harcokban formálódott pártunk jelenlegi politikája és harci programja. Ezt az idők és a szükségesség követelményeinek megfelelően fejlesztettük és fejlesztjük tovább, de mindig marxisták—leninisták, kommunisták voltunk. Ebből következik, hogy a szocializmus belső építésének alapkérdéseiben, s a szocializmus alapvető világkérdéseiben a lényeget tekintve mindig ugyanazt vallottuk. Ami a módszereket, s az eljárási módot illeti, mindig a szövetségi politika és a humánus módszerek hívei voltunk minden körülmények között. Külön fel szeretném hívni az Ifjúsági mozgalomban dolgozó elvtársak figyelmét arra, hogy amikor a fiatalokat nevelik, feltétlenül a jó propaganda módszereivel éljenek, tehát színvonalas, meggyőző érveket használjanak, hallgassák meg a fiatalok kérdéseit, válaszoljanak Koszigin szovjet kormányfő szombaton hazautazott a francia fővárosból. Nyugati hírügynökségek jelentései szerint a szovjet miniszterelnök elhagyva az Elysée-palotát, válaszolt az újságírók néhány kérdésére. Kijelentette, hogy rendkívül jól érezte magát Párizsban és a közel-keleti helyzeten kívül Vietnamot és számos más nemzetközi jelentőségű problémát vitatott meg De Gaulle elnökkel. Ami a közel-keleti helyzetet illeti, Koszigin véleménye szerint a válság rendezési módozatainak kidolgozására az ENSZ a legmegfelelőbb fórum. Egy újságíró megkérdezte, hogy Koszigin tárgyalásai Johnson amerikai elnökkel és De Gaulle francia elnökkel, növelték-e a délkeletázsiai béke megteremtésének esélyeit. A szovjet kormányfő a következőket válaszolta: „Ezt nem mondhatom. Ez a vietnami néptől és a vietnami kormánytól függ. Csak vietnami elvtársaink oldhatják meg ezt a problémát, hiszen ők állnak harcban”. A Szovjetunió és Francia- ország viszonyáról szólva a szovjet miniszterelnök hangsúlyozta. hogy a két ország kapcsolatai jók. A közös megbeszélések hasznosak. Kitüntetéseket adtak át Semmelweis születésének évforduló fán Szombaton immár hagyományossá vált ünnepség színhelye volt a Semmelweis terem: az „anyák megmentőjére” emlékeztek, Semmelweis Ignác születésének évfordulóján ünnepélyesen adták át a Kiváló és Érdemes orvos, illetve gyógyszerész kitüntetéseket. Az elnöki asztalnál foglalt helyet a többi között Övári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője, dr. Vedres István, az egészségügyi miniszter első helyettese. Az ünnepségen dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter mondott beszédet, majd átnyújtotta a kitüntetéseket. Borsod megyéből dr. Martha Dezső mezőkeresztesi körzeti orvosnak, dr. Szabó Istvánnak, a Miskolc megyei jogú Városi Tanács Egyesített. Kórházai igazgató főorvosának, dr. Va- lenta Andrásnak, a Sátoraljaújhelyi Városi Tanács Kórháza osztályvezető főorvosának, dr. Vargha Gézának, a MÁV tüdőgyógyintézet osztályvezető főorvosának a kiváló orvos, dr. Déri László erdobényei körzeti orvosnak, dr. Kalász László mezőesáti körzeti orvosnak, dr. Pavlyák Pálnak, Miskolc megyei jogú Városi Tanácsa Egyesített Kórházai igazgató főorvoshelyetlesének, dr. Velkey Lászlónak, a Miskolc Városi Tanács Semmelweis Kórháza osztályvezető főorvosának érdemes orvos kitüntetést adományozták. Szerte a földön, immár negy- venötödször szervezték meg a különböző szövetkezetekbe tömörült milliók a Nemzetközi Szövetkezeti Napot július 1-én és 2-án. A mozgalom életében és történelmében joggal nevezik ünnepnek ezeket a napokat minden esztendőben, hiszen tények sokasága bizonyítja, hogy évről évre terjed, világszerte hódit a szövetkezeti gondolat, a szövetkezeti eszme az egyes országokon belül ugyanúgy, mint nemzetközi méretekben. A szövetkezeti eszme és gyakorlat több, mint 100 esztendővel ezelőtt Európában született s innen terjedt szét előbb a föld fejlettebb országaiba, majd meghódította az összes kontinens. Ma már Afrikában és Ázsiában ugyanúgy erős a szövetkezeti mozgalom, mint Európában, vagy Amerikában, természetesen: országonként változó formákkal és tartalommal. Nyilvánvaló ugyanis, hogy tartalmilag nem lehet azonosítani egy szocialista ország szövetkezeti, mozgalmát, amelynek elsődleges lényege a termelő tevékenység, egy olyan ország szövetkezeti mozgalmával, ahol az összefogás elsősorban beszerzési, vagy hitelezési tevékenységekre irányul. Azonban — és ezt szükséges hangsúlyozni — a szövetkezeti mozgalomnak minden formája és fajtája értékes, mert valamilyen fokon a kollektív eszmét, gondolatot képviseli és valósítja meg. Jelenleg a föld lakosságának közel egynegyed része tömörül különböző szövetkezetekbe, így a mostani, sorrendben a 45. Nemzetközi Szövetkezeti Napot 60 000 fogyasztási szövetkezet, 145 000 mezőgazdasági termelőszövetkezet (zömmel a szocialista országokban), és közel 120 000 kisipari termelőszövetkezet, összesen 253 millió szövetkezeti tag ünnepli. Ezt ; a számok mindennél ékesebben bizonyítják, mennyire elterjedt a szövetkezeti eszme és gyakorlat a földön. A magyar szövetkezeti mozgalom közel • 100 esztendős múltra tekinthet vissza. Az első magyar szövetkezet az 1870- es évek legelején alakult s 1904-ben már átfogó fogyasztási szövetkezeti hálózat működött az országban. Az igazi, s főleg tartalmi és politikai fejlődés azonban csak a felszabadulás után vált lehetői _• a magyar szövetkezeti mozgi - lomban. 1946 januárjától kezdve mozgalmi és politikai harcok közepette fokozatosan alakult át és terjedt szövetkezeteinkben a szocialista elv, s 1948 júliusától kezdődően, az első magyar szövetkezeti konferencia határozatai alapján terjed ki szövetkezeti mozgalmunk a termelő tevékenységre is, elsősorban a mezőgazdaságban, majd egyre eredményesebben a kisiparban és a kiskereskedelemben is. E nagyszerű fejlődést a termelőszövetkezeti gazdálkodás győzelme, majd megerősödése tetőzte be. Jelenleg hazánkban több. mint egymillió termelőszövetkezeti tag köze] kilenc és félmillió holdon, az ország szántóterületének 75 százalékán gazdálkodik. E nagyszerű eredmények egyik elismerése volt, hogy a magyar szövetkezeteket, a SZÖVOSZT-t 1966- ban felvették a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségébe. Ma tehát a közel hárommillió magyar szövetkezeti tag a 353 millió tagot számláló világmé-' í-etű szövetkezeti mozgalmon belül ünnepli és köszönti az 1967. évi, 45. Nemzetközi Szövetkezeti Napo.ti.
