Észak-Magyarország, 1967. július (23. évfolyam, 154-178. szám)

1967-07-05 / 156. szám

2 ÉSZAKMAGYARORSZAG Szerda, 1967. július 5. Á tennessee-i@s@idmb&guralk Az emberi pszichológiát még nagyon sokáig kell kutat­nunk. Itt van például az a kérdés, hogyan reagál az em­ber az ismétlődésre. Nagyon furcsa kis történet ez. Képzel­je el az olvasó: holmi iskolai vezetőség megparancsolja a tanulóknak, égessék el tan­könyveiket az iskolaudvaron, s kijelenti, hogy a föld nem gömbölyű, hanem lapos. Ál­talános meghökkenés, csodál­kozás. ellenkezés. Az emberek fölháborodnak. A vidéki la­pocskák száz meg száz cikket írnak, ostorozzák az esetet, s ez a hihetetlen esemény ta­lán még az enciklopédiákba is bekerül. Azután új tankönyveket bo­csátanak ki, de egy esztendő múlva ugyanez 'az iskolai ve­zetőség elégetteti az új köny­veket is. Ez már sokkal ki­sebb meghökkenést, csodálko­zást, elégedetlenséget kelt. Bár az ember azt hinné, hogy éppen fordítva kellene lennie, hiszen a kár most már két­szeres. S amikor az iskolai ve­zetőség ismét tüzet gyújtat az udvaron, a közönség már egyáltalán nem is törődik ve­le. Legfeljebb valaki, valahol, valamikor ennyit jegyez meg — ásítva —, no, miféle csoda­bogarak ezek itt, ebben az is­kolában. S mindez azért, mert az émberi pszichológia és az is­métlésre való reagálás — bo­nyolult dolog. Azt mondhatná az olvasó, hogy az iskolaudvaron törté­nő könyvégetés példáját úgy találta ki valaki. Meglehet. De megemlítek egy másik példát az életből. Valamivel több, mint negy­ven esztendővel ezelőtt Day- tonban, Tennessee államnak ebben a bájos kis városában a helyi hatóságok eltávolítot­ták az iskolából a biológia- tanárt. John T. Scopes-t. Azért dobták ki, mert a szegény biológus beszélni mert tanít­ványainak Darwin fejlődés- elméletéről. Bírósági eljárás indult ellene. Tennessee ál­lam bírósági esküdtjei ki­mondták az ítéletet: a tanárt el kell távolítani, mert nem lehetséges az, hogy az ember a majomtól származzék. Öh! Akkor, 1925-ben a la­pok nagy lármát csaptak, fel­háborodtak a hatóságok mű- veletlenségén, a bírák tudat­lanságán, az esküdtek elké­pesztő ostobaságán. Rengeteg szép. ostorozó írás jelent meg az esetről. Valaki a bírósági tárgyalást csak úgy. könnye­dén. „majom-pernek” nevezte el, és ezen a néven került be a világ sok enciklopédiájába, mint a törvényerőre emelt ég­bekiáltó ostobaság példája. Azóta azonban az emberiség hányszor volt ismét tanúja a A Dzsebel hősei Legnagyobb nemzeti ünne­pét üli ma Algéria népe. Pon­tosan fél évtizeddel ezelőtt, ezen a napon kiáltották ki Franciaország egykori legna­gyobb és legértékesebb gyar­matának függetlenségét. Ez a diadal hosszú küzdelem ered­ménye volt: a Szahara homok­ján, a Dzscbel-hegység zord sziklái mögött hét esztendeig ontották vérüket a nemzeti önállóságáért a nép legjobb fiai. Ebben a gazdag országban ís súlyosnak bizonyult a ko- ionializmus öröksége. Szegény­ség, írástudatlanság, népbeteg­ségek, a kincsek kiaknázásá­nak hiányzó eszközei nehezítik z még gyorsabb haladást a fel­emelkedés országútján. És persze egyes tőkés hatalmak aknamunkája, az áramvonala- sított neokoloniaiizmus „kifi­nomultabb” módszereinek szé­les skálája akadályozza a nemzetépítő munkát. Akadályozza — de meg nem akadályozhatja. Történelmi mércével mérve nagyon kis idő, öt év alatt Algéria minden nehézség elle­nére nagy utat tett meg. A ha­ladás erői megtették a kezdeti fontos lépéseket a nagy struk­turális átalakulás, a földre­form, az államosítás, a de­mokratizálás felé. A nemzetközi küzdőtéren Algéria népe és kormánya an- tiimperialista politikát folytat. A közel-keleti krízis idején csapatokat küldött a megtáma­dott EAK megsegítésére és ki­állt az arab egység gondolata mellett. Hazánk csodálattal és rokon- szcnvvel kísérte az algériai tömegek fegyveres harcát és ugyanilyen érzelmekkel kíséri most a békés építés gondok­kal terhes, de győzelmes csa­táját. Nagy ünnepén szívből kívánunk további sikereket a független Algériának. H. E. tudomány és a kultúra iránt tanúsított lebecsülésnek. Szin­te úgy látszik, már hozzá Is szokott ehhez. S most ugyanabban a Ten­nessee államban, GO mérföld- nyire Dayton városától, 1967 tavaszán pontosan ugyanaz játszódott le, mint 42 esz­tendővel ezelőtt. Jacksboro városából eltávo­lították Harry Scott 24 éves fiatal tanárt. Vajon miért? Természetesen ugyanazért: azért, mert beszélni mert ta­nítványainak Darwin fejlődés- elméletéről. És minthogy Ten­nessee államban mind a mai napig érvényben van a tör­vény, amely szerint az ember semmi körülmények között nem származhat — fejlődés útján — alsóbbrendű lények­től, az eltávolított tanárnak semmi reménye nem lehet ar­ra, hogy visszakerüljön az is­kolába. Azt hiszi az olvasó, hogy az amerikai lapok lármát csap­tak emiatt? Azt hiszik, hogy a feldühödött újságírók neki­ültek írógépüknek? Azt hi­szik, hogy a televízió hírma­gyarázói beszéltek arról, hogy miért remegnek a XX. század második felében Tennessee ál­lamban Darwin fejlődéselmé­letétől? Semmi efféle nem történt! Megszokták már. Rás se hede­rítenek. Csak Eddy, a liftes­fiú rázta a fejét és jegyezte meg: „Miféle csodabogarak ezek a tennessee-iek!” Genrih Borovik, a Novoszty sajtóügynökség New York-i tudósítója Harmati Sándor felszólalása Az afro-ázsiai értekezlet hétfői ülésén felszólalt Har­mati Sándor, a Magyar Szo­lidaritási Bizottság tagja, az Országos Béketanács alelnöke. Nagy tetszéssel fogadott fel­szólalásában kijelentette: „A Magyar Szocialista Munkás­párt, a magyar kormány, a Magyar Szolidaritási Bizott­ság és minden magyar társa­dalmi szervezet népünk aka­ratát kifejezve határozottan elítélte az imperialisták által bátorított és támogatott izraeli agressziót, s követeli az ag- resszor megbélyegzését, csapa­tainak azonnali visszavonását a megszállt területekről, sür­geti az agresszorok által oko­zott károk megtérítését. Bizottsági ülés u a Parlamentben A jogalkotás helyzetéről, időszerű kérdéseiről tanácsko­zott dr. Jókai Lóránd elnökle­tével kedden a Parlamentben az országgyűlés jogi, igazga­tási és igazságügyi bizottsága. Részt vett az ülésen Losonczi Pál, á népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke cs dr. Be- resztóczi Miklós, az országgyű­lés alelnöke is. Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter tájékoztatójában egyebek közt elmondta, hogy az Igazság­ügyminisztérium az érdekelt más szervekkel együtt megkü­lönböztetett figyelmet fordít a gazdaságirányítás új rend­szerével kapcsolatos Jogszabá­lyok kidolgozására. EHinnyt Kertész István elvtárs Életének 59. esztendejében, július 2-án váratlanul elhunyt Kertész István, a Lenin Ko­hászati Művek dolgozója, a Miskolci Városi Pártbizottság tagja. A munkáscsaládból szárma­zó Kertész István 1945-ben lé­pett be a Magyar Kommunista Pártba. Ugyanebben az évben már alapszervezeti titkárrá választották. Elvhű, másokért mindenre kész ember volt, egész életében. A nehéz évek­ben is helytállt, harcolt a párt, a munkáshatalom igazáért. Az ellenforradalom után részt vett a párt újjászervezésében, a munkásőrségnek megalaku­lása óta tagja volt. Mint a III. kerületi tanács tagja, sokat járt-kelt., dolgozott az ott élő emberek ügyeiért. A város legnagyobb, az Op-' rendek Sándor nevét viselő területi pártszervezete titkárá­vá 19Gl-ben választották meg. A következő évben a városi pártbizottság tagja lett. Azóta is lelkes aktívaként dolgozott e társadalmi tisztségekben. A kormány és a munkásőr­ség kitüntetéssel fejezte ki el­ismerését több éves áldozat­kész munkájáért. A 45-ös kommunistát család­ján kívül nagyon sokan gyá­szolják. Elvtársai, harcostár­sai, barátai őrzik meg emlé­kezetükben. A városi pártbizottság és 3 Lenin Kohászati Művek nagy­üzemi pártbizottsága Kertész Istvánt saját halottjának te­kinti. Temetése ma, július 5- én délután 4 órakor lesz a vasgyári Pax-temetőben. J Ilit mond a paragrafus? Josgássunfc válaszol Eperjessy Tiborné hernád- németi olvasónk a múlt és Jelen évben szülési szabad­ságon, majd beteg gyerme­kének ápolása céljából táp­pénzes állományban volt. Most keresőképessé válik és arra kér választ, hogy az előbbi időre rendes szabad­ságot kaphat-e? Igen, mert (az 1/1965. MŰM sz. rendelet 4. paragrafusával, valamint az 5/1965. MŰM sz. rendelet 1. és 6. pa­ragrafusával módosított, ille­tőleg kiegészített) 9/1964. MŰM sz. rendelet 13. paragrafu­sa előírja, hogy a dolgozót a munkaviszony szünetelésének tartamára a szabadság néhány esetben megilleti. Ilyen ese­tek: a szülési szabadság tel­jes időtartama, és az is, ha a dolgozó nőt egy évesnél fia­talabb beteg gyermekének ápolása és gondozása érdeké­ben táppénzes állományba helyezik. ■ A MŰM R. 14. paragra­fus 4. bekezdése előírja a munkaadóknak: ha a dolgozó részére a szabadság, szülési szabadság, huzamosabb be­tegség miatt az év végéig nem volt kiadható, -azt az akadályoztatás megszűntétől számított 30 napon belül kö­telesek kiadni. Olvasónk a munkába állás­kor kérje a múlt és jelen ér­tő* / MámTÉmÍTÉS A dagadt Siczkynek kapó­ra jött a kocsmai vere­kedés. Mert az a irá­llyá törkölypálinka igencsak megfogyatkozott a legutóbbi leltár óta. Akárhogy is mé­ricskélte, pancsolgatta és né­zegette a pincében a maradé­kot, bizony hiányzott már ab­ból vagy tizenhárom liter. A következő leltár meg a „kert alatt ballagott”. Titokban re­ménykedett is, hogy a félév végéig lesz még egy kis buli benn, az italboltban, repül egy-két pohár — a többi meg már gyerekjáték. Maszek kocs- tnáros korában is értette a módját, hogy egy látványo­sabb kocsmai pofozkodásból mindig összehozzon vagy két­száz pengőt. Pedig kétszáz pengő akkor jó kis pénz volt. Havi kétszáz fix-szel az em­ber könnyen viccelhetett.. 1 — így mondta a sláger is. A fáma szerint. Siczky egyszer két pár lő árát perelt el négy duhaj legénytől — kártérítés Símén. Pedig a tényleges kár inég száz pengőre se rúgott. Most is azt remélte, hogy égy buli után legalább két­szer tizenhárom liter pálinka árát vasalja be, és megoldó­dik a leltárprobléma. Nem- fcsak megoldódik, de egy fél észtendeig nem lesz újabb gondja a mindennapi torok- öblögetőre. Mert Siczkynek a kisüsti törkölypálinka volt a kedvence. Erre szoktatta rá a pipás igazgatót is, meg a kör­zeti ellenőrt is, akik gyakran voltak privát vendégei — zár­óra után. Csak legyenek legé­nyek, akik beveszik a cselt. És voltak. I 'í ppen fizetésnap volt a • bányánál. Ilyenkor, es­tefelé meg dugig van a kocsma. Az egyik asztalnál öt bá­nyászfickó már ugyancsak felöntött a garatra. Sört ittak — rummal. Egész délután. Az­tán a harmadik, negyedik rundó után nótázgatni kezd­tek. Először csak szolidan,^ az­tán egyre vadabbul. Az alkal­mi betérők közül többen meg is botránkoztak. Amíg ott, a pultnál állva lekortyolták a korsó sörüket, mondták is a boltvezetőnek, hogy ha ezt is eltűri, maholnap jó érzésű em­ber nem is lépi át a boltja küszöbét, Siczky pedig, az italbolt ra­vasz vezetője nem akarta megsérteni egyik vendégét sem. Igazat adott az alkalmi kritizálóknak, de a csintalanul óbégatóknak nem szólt egy ár­va szót se. — Hadd igyanak, amennyit akarnak, hisz’ fize­téskor semmi sem számít, az ittas ember meg fizet — amennyit kérnek tőle.:; Hanem aztán, amikor már közeledett a záróra, a dagadt Siczky gondolt egyet. — Ezek­nek már nemigen sok kell, hogy felvegyék a kesztyűt... És ez az utolsó alkalom, mert leltárig már nem lesz több fi­zetés ... A vendégek lassan szállin­gózni kezdtek hazafelé. Kivé­ve az óbégató társaságot, amely sehogyan se akart mo­zogni. Éppen a „Neked men­jek, ne menjek”-et üvöltötték tele torokból és talán a ti­zenhetedik írundót rendelték, amikor egy kései vendég be­nyitott az ajtón. Berek Feri volt, a csendes természetű mozdonyvezető. Hazafelé tartott, csak egy po­fa sörre tért be. Megállt a pultnál és rendelt. És amíg a sör habja leülepedett, egy­kedvűen bámulta a részeg társaságot. — Hát ezeknek meg elment az eszük — vetette oda a vé­leménynek is szánt szót a sör­csapoló markolóját szoronga­tó Siczky felé. — Mit csináljak velük? — így a kocsmáros, aztán né­hány másodperc elteltével, amikor még egyszer rácsapolt a korsóban megülepedett sör­re, azt mondja Bereknek — oda mehetnél hozzájuk Feri­kém, rád biztosan hallgatná­nak. Mondd meg nekik, hogy elég volt már, és különben is mindjárt záróra lesz. — Megtehetem — mondja a Feri gyanútlanul, hisz tény­leg elég' volt már nekik és mindjárt záróra lesz. ;*■ Csakhogy Berek alig nyitót­ta ki a száját, egy üres sörös korsó máris repült felé ... — Mit? Még hogy elég volt? — üvöltött az egyik duhaj­kedvű legény, aki mindjárt fel is pattant az‘ asztal mellől és indult Berek felé. — Ne marháskodj! — kiál­tott rá Berek, de már késő volt, mert repült a második, meg a harmadik korsó is. Aztán borult az asztal, re­pült a szék — szóval pillana­tok alatt elszabadult a pokol. A dagadt Siczky meg rava­szul csitítgatni kezdte a du­haj társaságot, de a végén jobbnak látta lehúzódni a pult mögé, mert arra is re­pült egy-két pohár. Ott is maradt egészen addig, amíg Berek után a részeg társaság ki nem tántorgott az italbolt ajtaján. A kocsma szinte perceken belül kiürült. A dulakodás pedig az utcán még tovább folytatódott, amikor az ital­boltba váratlanul beállított a pipás igazgató, meg a körzeti ellenőr. — Hát itt meg ml történt? — kérdezte az ellenőr, pedig láthatta maga is a garázda­ság nyomait. — Semmi különös — mond­ja vigyorogva és elégedetten az italboltvezető —, csak amit láttok. Egy kis buli volt. De jó kis buli, barátaim! — emel­te feljebb derűs ábrázattal a hangját. — Jó, hogy jöttetek, legalább frissen, melegében megcsináljuk a kárleltárt. Aztán nem sokat teketóriá­zott, törkölyt töltött a jókor jött vendégeknek, papírokat, meg indigót kotort elő és már diktálta is. ■<­— ,.. Elfolyt 39 és fél liter re esedékes rendes szabadság kiadását. Mivel — a leveléből kitű­nően — tanulmányi pótsza­badságra jogosult, ezt a vizs­gák előtt kell kiadni, arra visszamenőleg nem tarthat igényt, hanem az alap- és más címen járó (esetleg a fo­lyamatos munkaviszony után) pótszabadságra lehet igénye. •& Soltész András alsózsolcal olvasónk a tsz közös mű­velésében levő másfél hold földet örökölt. A föld to­vábbra is a tsz közös mű­velésében maradt, és azt sé­relmezi, hogy mégis örök­lési illeték megfizetésére kötelezték. Olvasónk arra kér választ, hogy ebben az esetben kell-e illetéket fi­zetni ? ' A hagyaték átadásával kap­csolatos közjegyzői eljárási illetéket meg kell fizetni. Öröklési illetékkel kapcsola­tosan az 1966. július 1-től ha­tályban levő 11/1966. PM. sz. rendelet 19. paragrafusa ki­mondja: a hagyaték átadása­kor termelőszövetkezet, ter­melőszövetkezeti csoport hasz­nálatában levő mezőgazdasági ingatlan öröklése után örök­lési illetéket kiszabni mind­addig nem kell, amíg az örö­költ ingatlan ezek használatá­ban van. Ez az úgynevezett feltételes, vagy elhalasztott eset, a lege­lőilletőség öröklése pedig mentes a vagyonátruházási il­leték megfizetése alól. Ha az ingatlan egyéni hasz­nálatba kerül, vagy helyébe az örökös csereingatlant kap, ezt a körülményt a bekövet­kezéstől számított 15 napon belül az illeték-kiszabó hiva­talnak be kell jelenteni, és az illetéket meg kell fizetni. Azi javasoljuk olvasónknak, hogy a községi tanáccsal, vagy a tsz-el igazoltassa, a mezőgaz­dasági ingatlan a tsz közöd használatában van és a té­vedésből* előírt illetéket to* rolni fogják. TÁJÉKOZTATÓ ÜJ RENDELKEZÉSEKRŐL Autóbuszok igénybevétele iskolai kiránduláshoz A KPM, az ifjúság nevelésé szempontjából is fontos tanul* mányi kirándulások érdeké* ben engedélyezte, hogy az ok­tatási intézmények, az állami, a szövetkezeti és a társadalmi szervek tulajdonában levő GB forgalmi rendszámmal el­látott és műszakilag megfele­lő állapotban levő, magán- használatú autóbuszokat —* amennyiben az üzembentartó az autóbuszt rendelkezésre bo­csátja — tanulmányi kirándu­lás céljára az ország terüle­tén 1967. szeptember 15-ig KPM-engedély nélkül, térítés ‘ellenében igénybe vehessék. _ > A térítés mértéke — 4á ‘személy befogadó képességű ’autóbusz esetén — km-ként ‘4 forint, ezen felül 6 forint, t * > [ Szfikségraktárak kiutalása [ A megtermelt, illetőleg fej* > vásárolt mezőgazdasági tér- [méhek időbeni tárolása érde­dében kiutalás alapján szük- ‘ségraktárak is igénybe vethe­tők. A szükségraktárak igény- •bevételére — az ÁRHI ren­delkezésében megjelöltek sze- .rint — a tsz-ek, az állami [ gazdaságok, valamint a me­ggyed felvásárló vállalatok jo­gosultak. Az Igénybejelenté­seket a községi tanács v. b. >véleményével ellátva kell á [szükségraktár fekvése szerint .illetékes járási tanács igazgat • tási osztályához benyújtani. * A tanulók utazást kedvezményéről A MÁV vezérlgazgató-he; lyettesének rendelkezése sze* rint, azok a tanulók, akik á nyári szünidő alatt nrunkáj vállalnák és a munkáltatóval munkaviszonyban állnak, á munkaviszony tartama alatt dolgozónak tekintendők: Amennyiben a MÁV díjszaz bási feltételeknek megfelel­nek, a dolgozók részére biz­tosított, rendszeres munkába- járásra szolgáló heti, vagy havi jegykedvezményt, illetői leg a dolgozók hazautazási kedvezményét vehetik igény­be. ’ .)■, ( A munkaviszony igazolásári a munkáltató külön, névreí szóló igazolása elfogadható ] Dr. Sass Tiboz I 1 törköly, á. 80 forint;:: össze-] tört 2 darab 15 literes demi-< zson, 12 daryib sörös korsó, 7 ] darab féldecis, három darab, asztal, öt darab karosszék,' á... á... á... — összesen^ 9875 forint 60 fillér, azaz Ki- < lencezernyolcszázhetvenöt fo-1 rint és hatvan fillér. Aláírás:, italboltvezető és a két tanú. < H anem aztán az ügyész, furcsa dolgokat kezdett- kérdezgetni Siczky tői. J Ilyesmiket: , — No, és hány liter tőr-< kölyt igényelt és kapott leg-J utóbb a központi raktártól ?...< És mondja, kérem, mennyig folyt el a verekedés alkalmá-« val és hány demizson törött} össze? « — Hát kérnémszépenj haj jól emlékszem, 25 litert... De} a fenébe is, bocsánatot kérek, i ügyész úr, megmondhatják a} tanúim is, hogy úszott itt} minden a törkölyben ... 4 — No, jó — így az ügyész,} amikor már több kérdése nem} volt a tanúkhoz sem. Aztán} elköszönt. A dagadt Siczky pe-1 dig — a pipás igazgatóval és j a körzeti ellenőrrel együtt —2 nem egészen három hét múl-} va tértivevényes idézést ka-1 pott a járásbíróságtól. 4 A boltvezető rosszat sejtő} ábrázattal vette kézbe a fúr-* csa külsejű negyedíves papírt,} és hirtelen fejébe szökött a} vér, amikor olvasni kezdte:} „Idézés bűnügyben!... A tár-4 sadalmi tulajdon és magán-} személyek sérelmére bűnszö-| vetkezetben elkövetett lopás,} csalás, hamis tanúzásra való? rábírás és hatósági közeg fél-2 revezetése miatt — terheli-? ként megidézem. . ? , «unttal. Csépányi Lajos 5

Next

/
Thumbnails
Contents