Észak-Magyarország, 1967. július (23. évfolyam, 154-178. szám)

1967-07-23 / 172. szám

Vasárnap, 1987. Július 23L

BSZAKMAGYARORSZAG

3

¥ Hág politika és osztály álláspont

N

incs olyan burzsoá politikus, vagy újságíró, aki nyíltan kimondta Volna, hogy azért támogatja Izraelt, mert ezzel a tőkések érdekeit védi, s mert a haladó arab rendszerek megdöntésén kívül az arab olaj feletti teljes uralom visszaszerzése a céljuk. Ezzel szemben viszont se szeri, se száma azoknak a hangzatos frázisoknak, amelyekkel állásfoglalásaikat magyarázni szokták. Ha valaki ilyen magasztos erkölcsi elvek alapján próbálná megérteni a tőkés államok lépéseit, hamar arra a belátásra jutna, hogy a Világpolitika nem más, mint a megérthetetlen események kibogozhatatlan szövevénye. Pedig ez a szövevény viszonylag könnyen áttekinthető, csak meg kell találni a fő vonalat, melyet követve minden világosabbá válik.

Van Leninnek egy szemléletes megállapítása, amely ma talán még időszerűbb, mint Születésének idején. „A politikában az emberek mindig együgyű áldozatai voltak és mindig is együgyű áldozatai lesznek az ámításnak és az önámításnak — írta Lenin —, amíg meg nem tanulják, hogy bármely erkölcsi, vallási, politikai és szociális frázis, nyilatkozat, ígéret mögött különböző osztályok érdekeit kell megkeresni.”

A tudományos marxista világszemlélet egyik alapvető elemét fejezi ki Lenin idézett mondata, az osztályszemléle- tet. Amióta megszülettek a társadalmi osztályok, az emberek állásfoglalásait alapvetően osztályhelyzetük szabja meg és nem nemzeti, vallási, faji hovatartozásuk. A marxisták tudatosan vallják és hirdetik ezt Nem így a burzsoázia képviselői. Számukra éppen az a létkérdés, hogy sikerül-e a meztelen tőkés érdekeket olyan csillogó frázisburokba csomagolni, hogy az emberek ne is sejtsék, ml a tulajdonképpeni tartalom. A tőkések az eszmei, ideológiai áruknál is nagy súlyt helyezőnek a csomagolásra.

A

z Egyesült Államok gyilkos, népirtó háborút folytat Vietnamban, és er a gyalázatos gyarmatosító akció a tőkések szószólóinak tollán a „vietnami népnek a kommunista agressziótól való megvédésévé" szelidül. Hogy az egész vietnami nép harcol az amerikaiak ellen, s hogy az amerikai katona semmi mást nem véd, mint a világuralomra törő yenki-imperia- lizmus érdekeit — ez egy cseppet sem zavarja az „ideológiai csomagolástechnika” e szakértőit. Legutóbb az arab országok és Izrael háborúja kapcsán lendült fel a politikai 'Csomagolás üzlet és ez a tisztesnek egyáltalán nem mondható tőkés ipar néhány cikkét nálunk is megpróbálta elhelyezni. Csodálatos átváltozásoknak lehetünk tanúi például U Szabad Európa című rádióscég műsorában. Az itt működő urakról közismert, hogy lórészük a nyilasokkal együtt takarodott ki az országból, és annak idején aktív részese Volt a zsidók elleni fasiszta terrornak. Erre azonban most fátylat borítanak, és olyan ízívhezszólóan védik a „szegény kis Izrael” érdekeit, hogy a szemlélő csak elképed — hogyan alakultak át a „fajvédelmi, a turáni eszme és a Vérrögvalóság” bajnokai egyszerre cionistává? Persze, szó Sincs arról, hogy az említett Urak most cionisták. Arról Van szó csupán, hogy burzsoák voltak és azok is maradtak, öntikommunisták voltak s 'azok is maradtak. A két világháború között Hitler volt ez „antikommunizmus bajnoka ”, most pedig az USA. Akkor a nácizmus és a nácizmus szövetségeseinek oldalán állottak, most oedig az VSA és szövetségesei oldalán. •Így találták meg a fasiszták

és szövetségeseik Izrael kezét, és ez magyarázza, hogy Hitler ügyének folytatását, az európai határok revízióját hirdető nyugatnémet imperializmus ma Izrael egyik legnagyobb barátja.

A kapitalizmus ma is leplezni próbálja osztályálláspontját, tetteinek igazi mozgatóit. A kis országok népei számára úgy próbálja szalonképessé tenni a nemzetközi monopoltőke érdekeit védő Izraelt, hogy arról beszél: ez is kis állam. A zsidók számára azt hirdetik, hogy minden zsi- dóvallású igazi hazája Izrael. Bármit hajlandók leírni és elmondani, bárkivel hajlandók szövetségre lépni, ha ezzel erősítik o. világimperializmust, ha ezzel ártani tudnak a forradalmi munkásosztály és a vele szövetséges, haladó erők ügyének.

Miért szövetségesei a szocialista országoknak, a nemzetközi munkásosztálynak a haladó arab államok és minden egyéb, nemzeti függetlenségért harcoló nép? Azért, mert az imperializmus ma minden erejét arra összpontosítja, hogy valamilyen formában visszaszerezze uralmát a független fejlődés útjára lépett, volt gyarmati országok fölött. Ahogyan a gyarmati uralom alóli felszabadulás eZ- képzelhctetlen lett volna a szocialista tábor léte nélkül, ugyanígy elképzelhetetlen a neokolonialista praktikák visz- szaverése, a szocialista országokra való támaszkodás nélkül. A volt gyarmati országok vezetői általában nem kommunisták. Nem egy közülük illúziókat táplál még az imperializmussal kapcsolatban, és a burzsoá propaganda hatására egyeseknek bizonyos fenntartásaik vannak a szocialista országokat illetően. Többen éppen az ilyen illúzióknak estek áldozatul. A történelemnél azonban nincs jobb tanítómesteri A történelem nap mint nap igazolja azt, amit Lenin is mondott: a hangzatos frázisok mögött mindig az osztályérdekeket kell keresni. Aki meg akarja érteni a történelmet, annak

a vallási, jogi és egyéb frázisok mögé kell néznie. Az emberek politikai cselekedeteit, állásfoglalásait elsősorban osztályhelyzetük szabja meg és nem felekezeti, faji és egyéb hovatartozásuk.

a mi korunkban rengeteg ellentét feszül a világ sokféle színezetű politikai erői között. Ezek az ellentétek időnként kiéleződhetnek, előtérbe kerülhetnek, de a mai világ fő ellentéte a kapitalizmus és a szocializmus közötti ellentét. E körül rendeződik, csoportosul a világ többi ellentéte is. A szocialista országok természetes szövetségesei a béke, a haladás és a nemzeti függetlenség nem kommunista erőinek. És fordítva is igaz ez az összefüggés. A szocialista országok saját érdekeiket is védelmezik, amikor támogatják az úgynevezett harmadik világ népeinek antiimperialista harcát. A béke, haladás és a nemzeti függetlenség ügye egy és oszthatatlan. Ha egy nép szabadsága, békéje ellen támad az imperializmus a világ bármely sarkában, ez egyszersmind támadás minden más béke- és szabadságszerető nép ellen is. Az imperializmus erői megtalálják és támogatják az elnyomás és kizsákmányolás, a reakció erőit bárhol a világban. Ezzel a nemzetközi fronttal a népek nemzetközi antiimperialista frontját kell szembeszegeznünk. Ezért folytat internacionalista politikát a mi pártunk és kormányunk más szocialista országokkal együtt. A nemzeti szűklátókörűségen felülemelkedő munkásnemzetköziség jegyében tanácskoztak a közelmúltban Budapesten a szocialista országok vezetői, egyeztetve az arab népek megsegítésére irányuló akcióikat. A nemzetközi összefogásban, a nemzeti, faji, vallási korlátok és előítéletek elvetésében rejlett mindig is a kommunista mozgalom egyik fő erőforrása. Ezt az osztályszemléletet, harcos antiimperia- lista nemzetköziséget kell erősítenünk ma is.

Bognár Gyula

Munkaidő-csökkentés a Miskolci Pamutfonóban

írta: Molnár József igazgató

A Miskolci Pamutfonóban a gazuasági reformok elő- készuése cs bevezetése során, a gazdasági intézkedéseken kívül elsődleges feladatunknak tekintjük dolgozóink életkörülményeinek további javítását, életszínvonaluk emelését. Az MSZMP IX. kongresszusának határozata ugyanis kimondja, hogy „1970 végéig fokozatosan, az összes ipari dolgozó munkaidejét átlagosan heti 44 órára kell csökkenteni". A Minisztertanács 1967. július 6-i ülésén szabályozta a munkaidő csökkentésének körét és mértékét. A határozat előírja, hogy a heti munkaidő akkor csökkenthető 44 órára, ha ez nem befolyásolja hátrányosan a vállalat fejlődését, a termelést, a termelékenység növelését, az önköltség csökkentését, a kapacitáskihasználás alakulását, a népgazdasági idények kielégítését. Na “von lényeges, hogy a munkaidő csökkentése során a rövidített munkahetekben biztosított legven az érintett dolgozók korábban elért kereseti színvonala.

Kedvező

A Miskolci Pamutfonó dol- gozé: különösen jól ismerik a munkaidő csökkentésének előnyei4 Gyárunkban 1965. április I-vel vezettük be az úgynevezett 6+2-es munkarendet (6 munkanap után 2 pihenőnap következik). Ennek eredményeként dolgozóink 80 százaléka már harmadik éve 40 órás munkahétben dolgozik. Az új munkarend nagyon kedvező hatást gyakorolt a fonónők életkörülményeire.

Két évvel a 6+2-es munkarend bevezetése után megkérdeztük dolgozóinkat: hogyan befolyásolta szabad idejük fel- használását, milyen előnyöket hozott az új munkarend a régi 6+1-cssel szemben? A felmérés egyéni beszélgetések és kérdőívek kitöltése alapján történt A megkérdezettek 90 százaléka gépen dolgozó nő volt. Két év tapasztalata alapján a fonómunkások 91 százaléka kedvezőbbnek tartja — a kétnapos szabad idő miatt — a 6+2-es munkarendet a régi 6+1-essel szemben, és csak 9 % élt kifogásokkal. A megkérdezettek többségének több ideje jutott a tanulásra, a szórakozásra. a pihenésre, a gyermekkel való foglalkozásra, a

Borvidék helyén — bánya

A híres vlsontal bor termőhelyén ma kotrógépek dolgoznak. A Mátrai Szénbányászati Tröszt új külszíni fejtésén 25 négyzetkilométernyi területen, 40—50 méter melyen több mint tíz méter vastagságú lignitréteg húzódik, amelynek mennyiséget a geológusok 200 millió tonnára becsülik.

sportolásra, a háztartási mun- [ kára és a társadalmi tevékenységre. Ez a pozitív vélemény j érthető is, mert a 6+2-es munkarendben az összes sza- j badnapok száma meghaladta a j naptári év egyharmadát. A ■ 6+2-es munkarendben a fize- j tett ünnepekkel, az évi sza- : badsággal és a szabadnapok- I kai együtt a munkán kívül j töltött napok száma 124-re emelkedett, azaz: megduplázódott. Akadt kedvezőtlen vélemény is, főleg a fiatalkorúaknál. de náluk is csak a hagyományos vasárnap délutáni szórakozás miattit m clhedett

Különösen érdekes képet mutat szociológiai vizsgálódásunk a dolgozók munkaidőmérlegének szempont jábóL

Amikor összehasonlítottuk a régi munkarendet az újjal, a termelő, a házi munka, a gyermekgondozás, a szórakozás, a pihenés, az alvás kapcsán, kiderült, hogy a szabad vasárnapokon jelentősen csökkent a házi munkára fordított idő, mert ennek nagy részét már a szabad hétköznapokon teljesítették. Megnőtt a gyermekek gondozására fordított idő is. A legjelentősebb változás az aktív pihenésben, a szórakozásban mutatkozott. Általában a hétköznapokon és a szabad vasárnapokon kétszeresére emelkedett az erre fordított idő. Ez elsősorban a házi munkának a szabadnanot-on való teljesítéséből származik. A házi munka és a szórakozás, illetve a pihenés időbeli megoszlása is kedvezőbb képet mutatott Amíg a réri munkarendben házi munkára naponta 4,24 órát. szórakozásra, pihenésre 1,71 órát fordítottak, az új munkarendben a házi munkára már elegendő 3,84 óra, a szórakozásra fordított Idő pedig 1,71 óráról 3,40 órára nőtt. Érdekes megemlíteni, hogy azelőtt tv-nézéssel, rádióhallgatással hétköznap csak 0,77, vasárnap 1,10 órát töltöttek, az új munkarendben azonban vasárnap erre 2,31, hétköznap 1,53 óra jut. Megnőtt a színház és a mozilátogatás is. A fonoda dolgozóinak jelentős része tényleges pihenéssel. üdüléssel, rokoni látogatással tölti el szabadságát, és ez jelentősen kedvező az országos átlagszámokkal összehasonlítva. Ezenkívül jelentősen megnőtt a külföldre látogatók és a társasutazásban részvevők száma. 1966-ban több mint 300 fonodái dolgozó utazott külföldre.

Új gondok

A pihenésre és a szórakozásra fordított idő megoszlását is megvizsgáltuk. Rájöttünk, hogy itt még további feladatok várnak gyárunk vezetőségére, de társadalmi és politikai szervezeteire is. A több szabadnap tartalmas, kulturált kihasználását ezután nemcsak a gyári munkarendben kell megszervezni. hanem nagyon gondosan és sokoldalúan a gyárkapun kívül is. A társadalmi szervek irányító közreműködésének jobban kell érvényesülnie az olvasásra, tanulásra, szórakozásra fordítandó szabad idő megszervezésében.

A munkaidő általános csökkentése, a több szabad idő városi szinten is új problémákat fog okozni. A szórakozásban, a közlekedésben, stb. változtatásokat kell majd bevezetni. Hogy csak néhány példát említsünk erre vonatkozóan. Valószínű. hogy az üzletek szombat délutáni zárva tartása problémát fog okozni. A szabadnapokon ugyancsak szóvá fogiák tenni a dolgozók a oi- henőhelyek jobb megközelíthetőségét és ellátását, a művelődési intézmények, a bölcsődék. az óvodák, a kölcsönző1" “ddipi nvitva tartási rendiéi a felnőttoktatás átszervezését is. Sokan szombaton kívánják majd elintézni hivatalos

ügyeik egy részét Ez várhatóan a hivatalok fogadási idejének megváltoztatását teszi szükségessé. A rövidített munkaidő bevezetésével kapcsolatosan várható gondok, nehézségek már most figyelmeztetnek a különböző változtatások, intézkedések megtervezésére.

Hangsúlyozni kívánjuk, hogy mi azért fogadtuk nagy örömmel a kormánynak a munkaidő csökkentésére vonatkozó határozatát mert ezekben a kedvezményekben dolgozóink 80 százaléka már harmadik éve részesül, de 1968. január 1-től a további 20 százaléknak is biztosítani kívánjuk a rövidített munkahetet. Azt akarjuk, hogy gyárunk mindéit dolgozójának több szabad ideje legyen, mégpedig úgy, hogy a munkabérük ne csökkenjen. Természetesen a munkahét csökkentése csak úgy valósítható meg, ha az eddigi teljesítmények a korábbi szinten maradnak. Dolgozóink ezt vállalják. s felméréseink is azt igazolják, hogy a csökkentett munkahét nem teljesítménycsökkenést, hanem -emelkedést eredményez. A 6+2-eS munkarendben dolgozók például évente hatszázharminckét tonna fonnallal többet gyártanak. 30 millió forint értékkel több terméket adnak népgazdaságunknak — mintegy bálából a rövidebb' mun» kaidéért.

Több szabadnap

A régi munkarendben dolgozó munkások, műszakiak és adminisztratív dolgozók jelenlegi, heti 48 órás munkaidejét 44 órára kívánjuk csökkenteni 1968. január 1-ével. Üj intézkedésünk 300 dolgozót érint. A Miskolci Pamutfonóban egységesen és általánosan alkalmazható elv azonban nem a napi munkaidő csökkentése, hanem a heti több szabadnap biztosítása. A munkahelyi adottságokat figyelembe véve heti egy, illetve kéthetenként egy-egy szabadnaopal növelhető a pihenőnapok száma, úgy, hogy az égjük nap szombatra esik, így a vasárnappal együtt két szabadnap biztosítható, y

A munkanapok számának csökkentésével kevesebb lesi a kieső munkaidő, és bizonj-os költségek is elkerülhetők (világítás, víz. fűtés), illetve költségnövekedés nem várható. Ax új munkarend előnyös a dolgozók szempontjából is, mivel kedvezően befolyásolja majd a munkaerő regenerálódását, a dolgozóknak több idejük marad önmaguk képzésére, de előnyös lesz a személyszállítás szempontjából is.

Dolgozóink — a közvélemény-kutatáskor — egységesen a szabadnapok számának növelésére szavaztak. Ennek- megfelelően vagy a munkanap hosszabbításával 5+2-es (alkalmazotti vonalon) vagy a munkanap hosszának változatlan meghagyása mellett változó 6+1-es és 5+2-es munkarendet alakítunk ki, amellyel biztosítjuk a termelés menetéhez szükséges folyamatosságot is. Ettől eltérő munkarendet csak a kiszállítással összefüggő munkahelj-eken alkalmazunk, a kiszállítás folyamatossága végett. Itt két alkalommal végzett, rövidített szombati műszak után pénteken és szombaton kapnak szabadnapot a dolgozók, felváltva.

Tudjuk, hogy a végrehajtáá során akadnak majd váratlan problémák is, de igyekszünk úgy intézkedni, hogy az új munkarend bevezetése alkalmával a személyi érdekeltség mindig ösztönzőleg hasson á termelésre.

Mindent összefoglalva • úgy érezzük, hogy a gazdaság reform bevezetésére való felkészülés során egyben újabb; ielentős lépést teszünk előre á fonodái dolgozók életszínvon&i Iának emelése útján.