Észak-Magyarország, 1967. július (23. évfolyam, 154-178. szám)

1967-07-02 / 154. szám

*•“/ Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1 XXIII. évfolyam, 154. szám. ARA: 80 FILLÉR Vasárnap, 1967. július 2. ! Tisztelt kolgresszus? Kedves étársak, elvtárs- taök! Mindenekőtt, eleget téve megtisztelő kötelességemnek, átadom a kgresszus vendé­geinek, kültteinek, minden résztvevőjén, a Kommunista Ifjúsági Szöveg és az Űttörő Szövetség vetőinek és tagsá­gának, haza ifjúságának, a Magyar Szólista Munkás­párt Közpoi Bizottságának üdvözletét jókívánságait. (Nagy taps). A beszámval, benyúj­tott javaslkkal alapvo­násaikban egyetértek. Ügy látom, hogy mindezek összhangban vannak a párt, munkásosztályunk és társa­dalmunk törekvéseivel, azok­kal a feladatokkal, amelyek ebből a Kommunista Ifjúsági Szövetségre háramlanak. Az elhangzott felszólalások úgy hatottak rám, hogy akik itt beszéltek, nagy felelősség- érzettel, a kérdések ismereté­ben tették és különösképpen aiTÓl szóltak, mit és hogyan kívánnak tenni a Kommunista Ifjúsági Szövetség feladatainak megoldásáért A párt politikája rilágs, szilárd, következetes ■A Kommun Ifjúsági Szö­vetség feladnak alapvető meghatározói párt irány­vonala: az tevékenység, amelyet munlsztályunk, né­pünk, társacunk jelenleg .céljaink érden kifejt. Eb­ből a szempól nézve azt gondolom, ha Kommunista Ifjúsági Szóig tagságának munkásságáhiztosítva van az alapvető étel. Elsősor­ban arra hivmek, hogy — ami a munn nélkülözhe­tetlen, és nak az ifjúság . szövetségébeianem egész társadalmuntében — a társad aléietét ve­zető párt ikája vilá­gos, szilárívetkezetés, . tőrcsmcntcmár évek hosszú sor, Ez a po­litika kiáll gyakorlat próbáját, élményeket Nagyon f< az ifjúsági Szövetség m\ szempont- íjából, hogy e politikával nemcsak a píág van tisz­tában, h aneu n ká sosz tá­ljaink, párásuk, értelmi­ségünk, egésozó népünk is érti, helyt alapvetően támogatja. Eiagyarázha- tó, hogy az ; esztendők­ben nagy eryek szület­tek. A munkás, a nép i egyctértcscicgíogha- ! tó és ellető bizo­nyítóinak. X párt törekpolitikájá- nak lényegétjtározta, a Jnunka fő ten értelmei, te és szentesítette a közelmúlt IX. kongresszus. A kongresszust követően, mint a jelenlévők azt mind­nyájan tudják, lendületes mun­ka indult meg a társadalom különböző szféráiban, társa­dalmi életünk különböző terü­letein azért, hogy biztosítsuk a kongresszus irányvonalának még jobb megértését és meg­kezdjük annak gyakorlati meg- valfc'ítását. Ilyen nagy és rendkívül fon­tos eseménynek tekinthető, hogy a pártonkívüli szövetsé­geseinket is tömörítő Hazafias Népfront, a magyar szakszer­vezeti kongresszus, a termelő­szövetkezeti és SZÖVOSZ kongresszus, és mintegy ennek a folyamatnak betetőzéseként a választások során az egész nép, munkásosz­tályunk, parasztságunk jó­váhagyását adta erre a politikára, nemcsak sza­vakkal, hanem tettekkel is. ügy gondolom, elmondhat­juk, hogy a most folyó ifjúsá­gi kongresszus ugyancsak azt fogja bizonyítani, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetség, annak tagsága és az általa vezetett ifjú­ság érti, magáénak tekinti a párt politikáját és kész megvalósításáért dolgozni. Ez rendkívül fontos körül­mény, mert ennek figyelembe­vételével könnyebb meghatá­rozni az ifjúsági szövetség fel­adatait és tennivalóit. lásuk módjaira és mozgó­sított megoldásukra, és ez fordulatot idézett elő a gazdasági munkában, ami ko­moly eredményekre vezetett. A pártnak és az ifjúsági szö­vetségnek tudnia kell, hogy a tömegek egyetértése, támoga­tása és bizalma a valóságban mélyebb és nagyobb, mint ahogyan mi értékeljük. Az el­múlt évtizedek harcai mind­ezt bebizonyították. Amikor a párt, vagy az ifjúsági szövet­ség egy adott kérdést világo­san, nyíltan feltárt és megje­lölte a feladatot, harci prog­ramot adott a tömegeknek, ak­kor a tömegek soraiban meg­szűntek a zavarok, bizalom­mal vállalták a munkát, á harcot, ami nagy társadalmi kérdések megoldásánál elen­gedhetetlen. Amikor a Kommunista If­júsági Szövetség saját terü­letén, saját feladatait mérle­geli, amint teszi itt VII. kong­resszusán, azzal a nyugodt és biztonságos érzéssel .teheti, hogy pártunk politikája elvi politika, szilárd, követke­zetes és ennek a politiká­nak fő irányvonala a leg­közelebbi esztendőkben sem fog változni. (Nagy taps.) Először szeretnék szólni a nemzetközi helyzetről. A nem­zetközi helyzet alakulásának mérlegelésénél abból kell ki­A nemzetközi helyzetről Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára fél-* szólalt a KISZ kongresszusán. Agyar nép helyesli ^árt politikáját Gyakran erk, hogy a Jjárt tevéken} az egyik legfontosabb nézhetet­len tényezöiWvak és a tettek egységű lennie. Gondolom, ál értelme­zésben elmon hogy ez most így vanhogy így van: a pártot megvan a szavak és : egysége. Ehhez mindje szeret­ném fűzni azy társa­dalmunk alafeztályai- nak; a műnk a pa­rasztság, az ér és most itt illő és hohet fűz­ni — a magy* töme­geinek mágat&jseleke- detei arról tak, hogy a magyar i csak szavakban 1 párt politikáját, ttek­bc Azt hiszenVikinek 'emlékezet ébendőszak __ 1963 végérijő hó­napjaira gondimikor a munka bizcietein, gazdasági fejlő olyan pontra jutottul^ ál­t alános előrehaladáson belül ellentmondások jelentkeztek. Nem arról van szó, hogy meg­törték, vagy megszakították volna a fejlődést, de minden­képpen fékezték és az embe­rek azt kérdezték, helyes úton járunk-e? Hivatkoznom kell a párt Központi Bizottságának 1964. decemberi határozatára, mely a fejlődés alapvető egészséges vonásait hangsúlyozva rámu­tatott bizonyos megtorpanások­ra is, felhívott és mozgósított ezek kiküszöbölésére. Egész gazda1-- ' i fejlődésünk struktú­rán . szerkezeti problémáit — amelyek összefüggnek az örök­séggel, amelyet a hata­lomra lépő munkásosztály és a nép kapott a múlt uraitól, va­lamint a fejlődés kezdeti év­tizedeinek nehézségeivel is — nem lehetséges egy-két esz tendő alatt megoldani. De a párt a nehézségek előtt nem hunyta be sze­mét, hanem szembenézett velük, rámutatott orvos­Az első, amelynek meghatá­rozó szerepe van a világ fej­lődésében, a szocialista világ­rendszer, a szocialista forra­dalom, a világ kommunista mozgalmának ereje. A máso­dik és jelenlegi állapotában ezt külön kell kezelnünk, mert megvan a maga sajátossága — az úgynevezett harmadik világ erőcsoportja, amely a maga módján ugyancsak meghatá­rozó szerepet játszik a nem­zetközi élet alakulásában. A harmadik, meghatározott erő­vel és szereppel rendelkező té­nyező az imperializmus. A szocializmus, a szocialis­ta világrendszer, a kommuniz­mus nemzetközi erői követke­zetes harcot és küzdelmet foly­tatnak a társadalmi haladás­ért általában, a szocializmus eszméinek előretöréséért kü­lönösképpen és minden ere­jükkel támogatják a nemzeti függetlenségi törekvéseket. Tá­mogatják a nemzetközi jog tiszteletben tartását, fellépnek az agresszió ellen, küzdenek a világháború kirobbanásának megakadályozásáért, a tartós béke megteremtéséért. Az úgynevezett harmadik világon belül természetesen országonként, népenként, vi­lágrészenként eltérőek a törek­vések, de közös és alapvető jellemvonásuk, hogy a gyarmati rendszer meg­semmisítéséért a ncokolo- nializmus ellen, az önálló és független nemzeti lét­ért, az adott országok.tár­sadalmának belső fejlődé­séért küzdenek. A szocializmus és a harmadik világ erőit összeköti annak az alapvető ténynek a felismeré­se, hogy az ellenség, az impe­rializmus, közös, és szükség- szerű, hogy teljes egységben lépjenek fel ellene. Ügyanaz az imperializmus, amely minden erővel meg akarja akadályozni az egykor gyarmati elnyomás alatt síny­lődött népek önálló nemzeti törekvéseit, meg akarja aka­dályozni a szocialista világ- rendszer fejlődését, és azt, hogy újabb népek és . orszá­gok is a szocialista fejlődés útját válasszák. Az imperia­listák, ha tehetnék, szeretnék visszarabolni a szocialista or­szágok népeitől is elért vív­mányaikat, önállóságukat, füg­getlenségüket és szabadságu­kat. A harmadik nagy erőcso­port, az imperializmus, tekin­tettel a szocialista világ- rendszer erejére — úgy tűnik, kerüli a fő erők közvetlen összecsapását, mert nem tekinti a hely­zetet kedvezőnek ahhoz, hogy világháborút rob­banthasson ki. Ehhez azonban hozzátartozik, hogy ugyanez az imperializmus — számításba véve azt is, hogy a szocialista világ és a harmadik világ nem akar háborút — tudatosan és tervszerűen provokációkat és támadásokat szervez, egy-egy országra mért csapásokkal próbálja megakadályozni a társadalmi fejlődést, vagy el­érni a gyarmati rendszer visz- szaállítását. Az imperializmus általános stratégiájához és taktikájához tartozik, hogy anyagi befolyá­sát, katonai eszközeit minden reakciós erőnek rendelkezésé­re bocsátja, s mivel ez az im­perializmus természetével, vi­lágnézetével is összefér, nem riad vissza puccsok és hason­lók szervezésétől sem. A görögországi puccs bizo­nyító erejű ténye annak, hogy milyen a kapitalista világ de­mokráciája a valóságban. A terror, a puccs, a gyilkosság ősi fegyver a társadalmi hala­dással szemben. Mindez pilla­natnyilag súlyos csapás arra a népre, amely ezektől szenved. de a történelem fejlődését nem lehet feltartóztatni. Hajdanában a kapitalisták propagandistái Moszkvát, a kommunistákat igyekeztek úgy ábrázolni, hogy az éjsza­ka leple alatt, titokban, kö­peny alá rejtett tőrrel össze­esküvéseket szerveznek. Néz­zék meg, hová jutott most az imperialista kapitalizmus. Gö­rögországban a hatalom a burzsoázia kezében volt, az országra döntő befolyása volt a NATO-nak, de voltak bizo­nyos demokratikus intézmé­nyek, Választásokra kész:1' és polgári baloldali eK réssel lehetett számolni, természetesen még mi rendkívül messze volt denféle kommunizmustól, proletárdiktatúrától. Ez n olyan ijesztő perspektíva • a görög burzsoázia, a reak. s a NATO hangadói számár», hogy már ezzel szemben is szükségesnek tartottak katonai puccsot szervezni, rendkívüli állapotot és a legkegyetlenebb terrort bevezetni. Az imperialisták célja Az imperialisták tudják, hogy a jelen történelmi viszonyok között a világ­háború pusztulásukat je­lenti, de békében sem tudnak élni, s úgy látszik, tudatosan irányt vettek úgynevezett helyi há­borúk kirobbantására. Ezek közül kettőről szeretnék szól­ni, a vietnami és a közel- keleti háborúról. Jóleső érzéssel tapasztal­tam, hogy a magyar ifjúság legöntudatosabb képviselői a kongresszuson helyesen, pon­tosan, a párt állásfoglalásá­val, a szocialista országok, a világ minden haladó emberé­nek véleményével összhang­ban minősítették az amerikai agresszorok vietnami háború­ját, s megfelelő módon szóltak arról a segítségről, amelyet a saját lehetőségeik szerint á magyar fiatalok is nyújtottak a harcoló vietnami népnek és arról is, hogy ezt a támoga­tást és segítséget folytatni fogj ált. Áz Egyesült Államok Dél­Victnamban klasszikus gyarmatosító háborút foly­tat; területet akar befolyása alati tartani és az ott található leg- reakciósabb erőkkel szövet­keztek, hogy a legkönyörtele­nebb eszközökkel eltiporjál Dél-Vietnam népét, semmive sem enyhébb, s minden nem zetközi jogot sértő agresszió folytatnak a Vietnami Demo!: ratikus Köztársaság, egy szu vérén ország ellen, bombáz zák városait és a legkülönbö zőbb természetű háborús cse­lekményeket követik el az or­szág és népe ellem J ietnam tovább folytatja hősi harcát A hős vietnami nép Im­már két cs fél esztendeje nyílt háborúban, hfsicscn és eredményesen áll szem- 1 ben és harcol a világ- reakció fő erejével, az amerikai agrcsszorokkal. — Mindnyájan hallottuk tegnap vietnami testvéreink, a vietnami fiatalok képvise­lőit. A háború eddigi menete és története bizonyítja, hogy vietnami elvtársaink szavára biztonsággal építhetünk, a vietnami nép a testvéri szo­cialista országok támogatását plVPTVö •f/v*»oUV* T--- - » ’ • • ­h ős harcát es meg fogja hiú­sítani az amerikai imperalis- ták minden tervét A nyugatiak időszakonként szónokolnak arról, hogy ők nem akarják folytatni a V nami háborút; így, i amúgy hajlandók lennének a háborút befejezni. Ezeket e szólamokat a valóság tényei leleplezték már. Biztosak ‘le- | hetünk abban, hogy az ame- j rikai agresszor akkor fo- meghátrálni, amikor a viet­nami nép és a haladó embe­indulnu nk, hogy jelenleg a vi­lágpolitikában különböző ha­talmas erők vannak jelen és hatnak. Jelenleg megkülönböz­tethető módon legalábbis há­rom fő erőt: látunk,

Next

/
Thumbnails
Contents