Észak-Magyarország, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-14 / 138. szám

Szerda, 1967. június 11. ESZA EMá GYA KORSZAK 3 Hegyai készül az ár? Az új gazdasági SSechanizmusban — mivel a , termelés és az értékesítés fo­lyamatát többé nem tervutasí­tások szabályozzák — megvál­tozik az árak szerepe is. Olyan árrendszert kell megteremteni, amely képes lesz híven tük­rözni a termelés költségeit is, de a vevők értékítéletét is az egyes termékekről. Tehát az új termelői árrendszer megszer­kesztése közben az Árhivatal szakembereinek számos körül­ményre kell ügyelniük. Néz­zünk néhány példát. Mielőtt a termelői árrendszer „elkészí­téséhez” hozzáfoghatlak, ki kellett dolgozniuk az új ipari nyersanyagárakat. Itt az im­portbeszerzés arányainak he­lyes meghatározása volt a leg­fontosabb kérdés. A felhaszná­lók a jövőben a behozott nyersanyagokért a devizaszor- fcókkal átszámított forint árat fizetik. Az új nyersanyagárak általában fedezik majd a nép­gazdaság tényleges kiadásait, ugyanakkor jól tájékoztatják majd a termelőket az anyagok valódi költségeiről. (Ez lénye­ges szempont, hiszen az ipari nyers- és műgumi szükséglet 100 százalékát, a textil, bőr és faanyagok 50 százalékát, a vegyipari anyagok 40 százalé­kát, a színesfémek 50—60%-át importból fedezi a népgazda­ság.) Pl. a réz áránál is arra kell törekedni, hogy abban kifeje­zésre jusson a világpiaci ár­helyzet. így a világpiaci magas rézárak vagy arra ösztönzik majd a vállalatokat, hogy he­lyettesítő anyagok után nézze­nek, vagy arra, hogy olyan technológiát dolgozzanak ki, amellyel takarékoskodhatnak a rézzel. Továbbá: a vas- és nehézfémkohászati termékek és az alumínium termékek kö­zötti helyes árarányokkal elér­hető, hogy a hazai nyersanya­gokból készült alumínium fel- használása — a műszakilag le­hetséges esetekben — kedve­zőbb legyen a gyárak számára, mint a zömében importból származó acélféleségéké. Ugyanígy a műanyagok árát például nem lehetett a jelen­legi magas, hazai előállítási költségek alapján meghatároz­ni. Hogy men mire kc^fa' gazdasági élet az árakra, s hogy az Árhivatal munkatár­sainak ezt az érzékenységet mennyire figyelembe kellett venni, mikor az árképzés alap­elveit dolgozták ki, arra néz­nünk még egy példát: a gyap­jú belföldi felvásárlási ára a világpiaci árnál jóval maga­sabb. Ebből az következik, hogy ha a belföldi gyapjú árát a világpiaci árhoz akarnánk igazítani, le kellene szállítani a gyapjú felvásárlási árát. Ha viszont az árat csökkentenénk, bizonyos, hogy az utóbbi évek­ben nekilendült magyar juh­tenyésztés fejlődése megtor­panna, mert pusztán csak a juhtej értékesítése nem len­ne jövedelmező. Nem nehéz el­képzelni, hogy ilyen fejlemény milyen nehéz gondokat tá­masztana éppen a mostoha vi­szonyok között gazdálkodó me­zőgazdasági üzemeknek. Az árszámítások tehát a nyers- és alapanyagok új árai­nak „elkészítésével” kezdőd­lek meg. Csakhogy probléma itt is akadt, éspedig az, hogy a nyersanyagok kitermelésénél szükség van olyan anyagokra, termékekre is (például a szén­bányászaim - bányaiéra), amelyeknek árát egy későbbi fázisban lehet csak meghatá­rozni — a termelői árrendszer kidolgozásakor. A szén új árá­hoz, azonban kellett a bánya­fa költsége is, hiszen ez a költségtényező is szerepel a szén önköltségében. Nos, az ilyen termékek árait előre el kellett készíteni — ez matema­tikai módszerek, elektronikus gépeken végzett modellszámí­tások segítségével meg is tör­tént. 1966 őszére elkészültek az ipari nyers- és alapanyagok, segédanyagok, energiahordo­zók új árai, és az új közleke­dési tarifa kalkulációja. Elké­szültek azóta már a feldolgozó ipar alsó vertikumaiban elő­állított termékek árai is: pél­dául a vas- és színesfémkohá­szati termékek, az alumínium és műanyag-félgyártmányok, fűrész-lemezipari áruk, textil- fonalak, készbőrök arai. Elké­szültek a könnyűipari árszá- mitások alapelvei, az ún. kal­kulációs sémák, a textilméter­áru iparokban, a konfekció- és cipőiparban, a papír—nyomda és bútoriparban. Elkészültek a gépipari, szilikátipari, élelmi- szeripari árképzési irányel­vek, sőt, a feldolgozóipar egyes területein már befejeződött az új termelői árak kiszámítása is. Voltaképp 1967 közepéig — néhány hét múltán tehát — befejeződik a teljes feldolgozó- ipari új termelői árrendszer, s az új kereskedelmi árrések, kidolgozása. , Az új termelői flTÍ: 9 szer es az egész új ármechanizmus (az új gazdaságirányítási rendszer I lényeges alkotó része) valójá ban évtizedes munka eredmé­nye lesz. Tárgyalások, hazai és külföldi viták, elemzések számítások serege előzte meg az alapelvek kidolgozását, amelyeknek alapján a minisz­tériumok, vállalatok hozzáfog­hattak az új árak kiszámításá­hoz, a részletes kalkulációk, árvetések elkészítéséhez. A ki­munkált, részletes árakat a megnevezett szakmai árreform bizottságokban valamennyi ér­dekelt fél még egyszer alapo­san megvitatja, elemzi, hiszen egyetlen rossz ár a káros kö­vetkezmények egész soroza­tát képes elindítani. Most, a napokban kell eldönteni azt is, mely termékek árai lesznek majd szabadok, melyek rög­zítetek, vagy maximáltak. (Az árak „szabadsága” azonban az új mechanizmusban sem lesz korlátlan. Különböző ár­képzési szabályok, adórendel­kezések, és a vevők magatartá- • sa megadják a vállalati hatás­körben változtatható árak mozgási lehetőségeit is.) Sok száz szakember — közgazdász és műszaki — több ezer admi­nisztratív dolgozó • munkája érkezik most, júniusban a be­fejezéshez — elkészül az új termelői árrendszer, s most már kezdődhet a vállalatoknál a konkrét kalkuláció, a válla­latok pénzügyi- és üzletpoliti­kájának' kidolgozása. G. F. felhőtlen 4 déli nap melege elől öreg fűz ár­nyékába rejtőztem. Illatos fűbe he- , veredtem, melyről tegnap eső mos­ta le a port. Csöndes-magányos hangula­tomhoz a lágyan ringó folyó szolgáltatott halk muzsikát. Feküdtem, s a lomb alól a magasba bámultam. Felhőtlen volt az égbolt. Tiszta és kék, mint végtelenbe nyúló mező, melyen derű­sen nyújtózik a békesség. Képzeletem raké­ta gyorsaságával száguldott ismert és isme­retlen messzeségbe. Néztem és csodáltam a mozdulatlan végtelent. De még inkább az embert, aki már nemcsak gondolatát küldi az égi óceánra, hanem oda is merészkedett a maga alkotta hajójával. Az emberi érte­lem éppoly végtelen, mint a világ, amelyet megismerni és meghódítani akar ... A távolban fekete pont bukkant tekinte­tem elé. Gyorsan közeledett, nőttön nőtt. Valamiféle madár. Erős szárnyakon hasítot­ta a levegőt, furcsa cikcakkban siklott. Zuhanni kezdett, majd hirtelen emelkedett. Nicsak, hiszen ez héja! Kissé oldalt húzódtam az árnyékból, hogy jobban szemügyre vehessem. Már fö­löttem keringett, jól láttam, amint erős karmú lábait kinyújtja, hogy megragadja áldozatát. Kicsiny madár menekült a raga­dozó elől. Villámgyors mozdulattal jobbra ívelt, hogy néhány méteres előnye révén egy-két perccel hosszabbítsa életét. A héia vad dühvei rontott utána. Szárnycsapások­kal gyorsította röptét, és féloldalvást zu­hanni kezdett egyenest a célra. Szemláto­mást fogyott közöttük a távolság... Szegény kis madár, most nem menekül... Ám az élniakarás hihetetlen erőre és bátorságra ösztönöz. A csöppnyi madár kétségbeesett sikolyt hallatott, végső erőfeszítéssel ismét oldalvást siklott, majd a héjával ellentétes irányban, testéhez szorított szárnnyal zu­hanni kezdett, öt métert, tizet. Üjabb má­sodpercek, esetleg percek odázzák pusztu­lását. Mit ér vele? Úgysem menekülhet A természetben az erősebbé a törvény... Tekintetem visszavontam a magasból, amelynek békességes mezeje élet-halál küz­delem csatatere lett. Nem akartam, nem bírtam látni az egyoldalú viadalt. Hallá­som azonban ellenem szegült: akaratom el­lenére is közvetítette a tudatomtól elhatá­rolni szándékozott világ zaját. A zajt, amely hirtelen megnőtt és arra késztetett, hogy is­mét lássam, mi történik ott fönt. Fölnéztem és nem akartam hinni sze­memnek. Ezernyi seregély közeledett hangos csiviteléssel. Hangjuk csatakiáltásnak tűnt. Komor fekete felhőként úsztak az égen. A héja fölé emelkedett, majd kettéoszlott a csapat, hogy egyszerre két oldalról csapjon a gaz ragadozóra. Bekerítették ellenfelüket, újból és újból rávetették magukat, szünte­lenül üldözték és szorongatták. A héja egy­re idegesebb lett. Hol erre, hol arra kere­sett kiutat a meneküléshez. Mind lejjebb szorult a folyó irányába, nyomában az ül­dözőkkel. S amikor már se a magas, se a mély között nem választhatott, hirtelen ne­kiiramodott, és eszeveszett szárnycsapások­kal menekült a hegyek felé. Mást nem tehe­tett a túlerővel szemben. A seregélyek csa­pata pedig talán óvatosságból, talán a diadal örömére néhány kört leírva időzött egy ke­veset az iménti csatatéren, majd hangtala­nul elröpült abba az irányba, ahonnan ér­kezett. / smét csöndes lett a kék ég. Mintha mi sem történt volna. Pedig élet­halál harc zajlott. És még valami. Maga a természet szolgáltatott példát és megcáfolhatatlan érvényű igazságot: nincs nagyobb erő a bölcs összefogásnál! Hiszen, ha az emberi értelem, amely nem ismer lehetetlent a megismerésben, megérti ezt a legegyszerűbb és legalapvetőbb igaz­ságot . Csala László Fejlődnek a juhászotok Megyénk több vidékén juh- tartással tudják a leggazdasá­gosabban kihasználni a lege­lőket. Az északi dombvidéke­ken és a déli járások szikes, a Hortobágyra emlékeztető le­gelőin az aránylag igénytelen juhok évről évre több tiszta hasznot hajlanak a gazdasá­goknak. Számos borsodi ter­melőszövetkezet és néhány ál­lami gazdaság tovább kívánja fejleszteni juhászatát. Az ál­lomány fejlesztéséhez a juhá- szalok az idén 12 ezer tenyész­állatot igényelnek. A megyén belüli tenyészállat feleslegből a nagyobb juhászattal rendel­kező termelőszövetkezetek a Gyapjúforgalmi Vállalat út­ján mintegy hatezer anyaál­latot tudnak biztosítani. A harmadik ötéves terv so­rán megyénk termelőszövetke­zetei mintegy 40 ezer juh fé­rőhelyet kívánnak létesíteni. Az idén is több ezer juh be­fogadására alkalmas új, 300 és 600 férőhelyes hodályok épül­nek az encsi, az edelényi és más járások nagyüzemi gaz­daságaiban. Kapunyitás az építstáMlai üjabb lakások jótállással A Borsod Megyei Építőipari Vallalat dolgozói a jubileumi versenyben az új technológiák széles körű elterjesztésén és a határidők leröviditésén kívül az új lakások minőségének ja­vítására törekednek. Ennek megvalósítására érdekes és hasznos mozgalom bontakozott ki az épülő új lakótelepeken. A szocialista címért versenyző brigádok közül elsősorban az épület- és villanyszerelők ha­tározták el, hogy munkájukról garancialevelet adnak a lakók­nak. Ebben vállalják, hogy a lakások használata során a szerelésekből előbukkanó hi­bákat munkaidő után díjtala­nul kijavítják. A jótálló leve­lek bevezetése figyelmesebb és . gondosabb munkára serken- ' tette az építőket, s ennek eredményeként a már átadott' 402 lakás közül Miskolcon,# Ózdon és Tiszaszederkényben.. 254 korszerű otthont hiány.;' jegyzék nélkül vettek át a be-? ruházok. 1 Az építők tegnap, kedden! újabb munkasikerekről szá-1 moltak be. Diósgyőr új lakóte-! lepén, az úgynevezett bulgar- földön — ahol középblokkos;; módszerrel csaknem 900 ott-i hont és a hozzá szükséges;; kommunális, illetve szociális' létesítményt szerelnek össze—; elkészült az első 53 lakásos! épület. Ezzel egy időben fejez-' ték be a Temető utcai „mini”! lakótelep utolsó 36 laká-1 i ának építését is. Ezeket az' otthonokat a hónap végéig ad-' ■ .iák át — természetesen garan­cialevéllel. Vt a határig Az címűit években több millió forintot fordítottak kül­földön is nagy hírű barlangunk­ra. Az aggteleki hangverseny- terem tökéletesítésén még most is dolgoznak. Jelenleg a színpadi világítást szerelik. Az aggteleki barlang látoga­tottságának növelése végett, újabb jelentős beruházás meg­valósításához kezdtek. Ügy tervezik, hogy Aggtelek a jö­Ellenóvzik a szalagon készülő Firenze elnevezésű lakó­szoba-bútorokat. Július 2-től augusztus 26-ig — négy csoportban — csak­nem 29 000 egyetemista és kö­zépiskolás népesíti majd be a KISZ 32 központi és nyolc egyetemi ifjúsági építőtáborát. A jelentkezések lezárultak. Már augusztusra is minden hely foglalt a táborokban. Az előzetes adatok szerint a gyengébb nem képviselői kö­zül több mint 19 000-en kap­nak beutalót, fiúk mindössze 9600 helyen osztoznak. Az ifjúsági építőtáborok idei, jubileumi esztendejében a tervek szerint 2,5 millió munkaórát teljesítenek a fia­talok. Az elmúlt 9 esztendőben kevés híján 200 000 középisko­lás, egyetemista és főiskolás mintegy 13 millió órát dolgo­zott a különböző feladatok megoldásán. Egyebek között a Hanság és a Bodrogzug egy részénél-: lecsapolásával mint­egy 300 kilométer csatorna megépítésével csaknem 200 000 köbméter föld megmozgatásá­val 35 000 holdat tettek meg- művelhetővé. Azt az iskolát, ahonnan a legjobban dolgozó fiatalok ke­rülnek ki, a KISZ Központi Bizottságának emlékzászlajá­val, illetve oklevelével tünte­tik ki. Azok az ifjú kommu­nisták, akik már negyedik éve elnyerték a beutalót, a KISZ Központi Bizottságának dicsé­rő oklevelét, akik pedig ötöd­ször vállaltak részt a felada­tokból, a KISZ aranykoszorús jelvényét kapják meg. Saját kombájnnal Megyeszerte készülődnek termelőszövetkezeteink a nyá­ri nagy feladatra, az aratásra. A miskolci járás több ter­melőszövetkezetében úgy hatá­roztak, hogy tovább bővítik gépparkjukat, s kombájnokat is vásárolnak. Ki-ki szükség­letének — és anyagi tehetsé­gének megfelelően nyújtotta be igényét. A gesztelyi termelő- szövetkezet hét kombájnt vá­sárolt ebben az évben, a'bö- csiek hármai, a ielsözsolcai, a sajóhídvégi, az arnóti tsz pedig két-két kombájnt vett meg a gépállomásoktól. Az elmúlt években bebizo­nyosodott: sokkal gazdaságo­sabb saját gépekkel dolgozni, mint arra várni a sürgető na­pokban, hogy jön-e már a se­gítség. Az említett termelőszö­vetkezetek jól használták fel amortizációs alapjukat, mert ez a befektetés segíti a gyor- sabb, időbeni, szemveszteség« mentesebb betakarítást. üj eljárást alkalmaznak A Borsodi Ércelökészítőmü egyik legnagyobb és legfonto­sabb részlege, az elegyátlago- sító csarnok építésénél a beru­házók és a kivitelezők új eljá­rást alkalmaznak a munka meggyorsítására. A kéthajós, 170 méter hosszú, 80 méter széles, csaknem 14 méter ma­gas óriás csarnok vasbeton- íveit — a hagyományosan szokásos egyenkénti állványo­zás és zsaluzás helyett — sí­nen mozgatható állványról oldják meg. A harmincnyolc közül az első öt vasbetonív az új építészeti módszerrel már elkészült, s az új eljárás be­váltotta a hozzáfűzött remé­nyeket. A szerzett tai>asztala­! tok alapján az ötletes mód- i szerrel — az eredeti helyett i — három—négy hónappal előbb készülnek el az egyenként több méter széles vasbetonívek : építésével, s ezzel lehetővé vá- ! lik, hogy a technológiai beren- : dezések szerelését is idejében, : késedelem nélkül megkezd. hessék. Végső fokon pedig biz- j tosítsák az új gyár jövő év • második felére tervbe vett üzembe helyezését A csaknem 140 ezer légköbméteres, nyolc­vanezer tonna ércféleség táro­lására alkalmas üzemcsarnok­ban görgősorok beiktatásával két csehszlovák gyártmányú elegyátlagosító gép működik majd. > < Jó hír a béréndezhedőknek \ • Körülbelül 110 millió forintos értékben 8—10 ezer szó- ! babútor-garnitúrát gyárt évente a Győri Cardó Bútor- ; gyár. A BNV-n kiállított, miniszteri dicséretben része- ; sített lakószoba-garnitúrát 1968-ban már szériában ; gyártja. < . _____________ t v őben hivatalos határátlépő hely lesz. Ezért nemzetközi műutat építenek a határig. A KPM és a megyei tanács négy. millió forintot fordít az út felújítására. A határnál négy-; sávos autó-kiálló helyet készí­tenek. s olyan gépkocsiparko-; lót, ahol 210 személykocsit le­het majd elhelyezni. Az új nemzetközi jellegű úti még ebben az évben elkészül.'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents