Észak-Magyarország, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-01 / 127. szám

4 ESZAKMAGTARORSZAG Csütörtök, IDS'?, június t, A negyedik számvetés Mozifilméin animáción, népszerű-tudományon alkotások ßmiraf n. /Iminí a bíráló bizottság is Hiunít megállapította, eb­ben az esztendőben az animá­ciós filmművészet nagy fejlő­dést mutatott. Ez annál inkább is örvendetes, mert a tavalyi filmfesztiválon a rajz- és báb- filmművészet alkotásaival kap­csolatban voltak fenntartá­saink. A nagyvilágban még mindig dúl a műfaji vita; mivé fej­lődjék, merre induljon, milyen utakat járjon be a jövőben az animációs film. Világszerte emlegetik az egész estét betöl­tő rajz- és bábfilm megjelené­sének szükségességét. A mű­faj művészei, abból a „kisebb­rendűségi” érzésből kiindulva, hogy a néhány perces animá­ciós filmek a mozi főműsorai előtt csak afféle pótlékként szerepelnek, arra az elhatáro­zásra jutottak, hogy jó lenne visszatérni Walt Disney alko­tói módszerére. eddig beszéltünk, az esetleg a jövő űtja. De térjünk vissza a IV. miskolci filmfesztivál animá­ciós filmjeire. Nepp József 5 perc gyilkos­ság című szellemes rajzfilmje nemcsak a filmvilágban erő­sen tért hódító krimiket paro­dizálja, hanem mély filozófiai következetességgel az emberek egymás közötti kapcsolatait vizsgálja, eljutva a háborús indítékok megszületésének gondolatáig. Foky Ottó Ellop­ták a vitaminomat című újsze­rű bábfilmje élettelen tárgya­kat ruház fel emberi tulajdon­ságokkal: a horgolt kesztyű és a boxkesztyű almatolvajlásra szánja el magát, a villanylám­pa elcsípi a tolvajokat. Szelle­mes, fordulatos film Foky Ot­tó alkotása; megoldását tekint­ve is teljesen új, mert nem hagyományos bábokkal, ha­nem az animációs filmművé­szet eddigi eredményeinek okos ötvözésével jeleníti meg figuráit. Kovásznay György az idén a Napló című, képzőmű- vészetileg is meglepetést je­lentő filmjével versenyzett. A bíráló bizottság ugyan figyel­men kívül hagyta v újszerű szándékait, amelyek ' abban mutatkoztak meg, hogy az al­kotó festészeti elemeket appli­kált élő alakok fotóival. Sajá­tos érzelmi hatást váltott így ki a film. A fesztivál egyik nagy hatású filmje a Tíz deka halhatatlanság volt, amelyet Macskássy Gyula rendezett. Ez az alkotás Is kitűnt humorá­val, mélyrevezető filozófiai gondolatiságával. Gusztáv is néhányszor vászonra lépett, bizonyítékául annak, hogy az animációs széria — ha az ih- letetten készül — mindig fi­gyelmet kelthet. Ezúttal a há­rom Gusztáv közül a karácso­nyi történet volt a legfrap­pánsabb. rajzos szempontból s a jellemábrázolást figyelve is a legszellemesebb. A IV. mis­kolci filmfesztivál meglepeté­se; közé tartoztak azok a „mi­ni” animációs filmek, amelye­ket alkotóik a montreali vi­lágkiállításra készítettek. Ezek a kis miniatúrák 50 másod­perc lepergése alatt mondtak lényegeset az emberi haladás­ról, a világon meglévő írástu­datlanság megdöbbentő szám­adatairól. Űífeíes volt Szoboszlay Péter Ha én fel­nőtt volnék című filmje. Richly Zsolt Indiában című lí­rai hangvételű animációs film­je. annak ellenére, hogy a bí­ráló bizottság figyelmét elke­rülte, sikert aratott. A népszerű-tudományos fil­mek idei mustrája szintén szép eredményeket hozott. A filmek alkotói továbbra is ma­gukénak vallják azt az elvet, miszerint a legelvontabb tudo­mányos témát is okosan, mű­vészi ihletettséggel közel lehet hozni a nagyközönséghez. Hi­teles bizonyítéka e törekvés­nek Dévényi László Új fény a Laser című filmje. Az új fel­fedezés lényegét hallatlanul egyszerű s mégis meglepő módszerrel ismerteti meg a közönséggel; a nézőket arra kéri az alkotó, tekintsenek hátra a mozigépház irányába, ahonnan a fénysugár a vászon­ra vetődik. Miután a Laser egyenes irányban., nem pedig nyalábszerűen terjed, így a közönség gyorsan megértette az új felfedezés lényegét. Kol- lányi Ágoston Töredék című filmje, ha nem is az alkotó ko­rábbi színvonalán, de így is kellő korrektséggel és ízléssel tárgyalta a középkori Ma­gyarország művészeti emléke­it. Korompay Márton Sámuel című alkotása a vértesszőllősi ásatásokkal ismertette meg a nézőket; a film elvitathatat­lan érdeme, hogy az egyszerű krónikán túl, Korompay igye­kezett az emberi világ mai képébe belehelyezni a félmil­lió éves leletet. Az ő világuk című gyermekpszichológiai filmet Szabó D. Pál készítet­te. Fontos témára világít rá az alkotás, megmutatja azt, hogy különböző típusú gyerekek egy adott „játékvilágban” miként cselekszenek, hogyan rendezik be saját életüket. Préda Tibor, a tőle megszokott gondosság­gal, tudományos alapossággal mutatta be a beszédfogyatékos gyerekek ritmuszavarait, s a velük való foglalkozás fontos­ságát. művészei címmel Németh István versenyfilmjét láthatták a né­zők. A fiatal alkotó rokonszen­ves körsétára invitálta a né­zőket, bemutatva az Alföld­festészet egyik ősi műhelyét, a szolnoki művésztelepet, annak lakóit, a különböző képzőmű­vészeti stílusirányzatokat. Párkány László (Folytatjuk.) „ELLOPTUK“ egy gyereket?! Szolnok-m-iézd, milyen kedves! — IY — a két asszony, aki korábban ugyancsak szaporázta lépteit a miskolci főutcán, most megállt egy babakocsi mel­lett. — Egyelepetyelee ... Hulu- luluu... — kezdték a szoká­sos gügyögést a hat-nyolchó­napos kisgyerek fölött. Iga­zán barátságosan csinálták, de a gyerek rájuk se hederí­tett. A napsugárral játszott. Kicsi kezeivel hol eltakarta a fényt szemei elől, hol hagy­ta, hogy a napsugarak bele­fésüljenek hosszú pilláiba:. Ezen aztán jól mulatott. Mintha az ő nevetését rögzí­tették volna a „bébi-bugi” hanglemezre. — Jaj, de aranyos! — így az egyik asszony. — De hol a mamája? — csodálkozott el a másik. A babakocsi a nylon-áruk boltja előtt állt. — Biztosan vásárol anyu­ka, ugye? — kérdezte az el­ső nő a kicsit, aki persze „juszt se" válaszolt neki. Hiába, ezek a csecsemők a kedvességben és a makacs­ságban is egyformák. — No, ne félj, majd mi vi­gyázunk rád! Az üzletben sok asszony Régen várt kiadványok SZÉP választék a külföldi IRODALOMBAN. TÖBB ÉRDEKESSÉG A FIATALABB KOROSZTÁLYNAK Ünnepi könyvhét, 1967 A Magyar Rádió miskolci stúdióiának műsora (A ISS méteres tiuIlámbos3roo l«—10 éráig.) A megye éleiéből. P pltól. körött. Ü| módszerek Bükkábrányban. Újdonságok a kereskedelemben. Dalok és iiangszerszólók. Elmondjuk, bemutatjuk!... Verseny, nyelvtudásból. Fiatalok zené» találkozója. III. Sokszínű, változatos prog­rammal szerepelnek a külföl­di költők és írók alkotásait megjelentető könyvkiadóink az ez évi könyvhéten. A sokéves hagyományoknak megfelelően olyan reprezentatív kiadvá­nyokat juttatnak el az idei ünnepi alkalommal is a közön­séghez, amelyek a világiroda­lom élvonalába tartoznak. Ilyen például mindenekelőtt az alkotó ereje teljében már­tírhalált halt, világhírű spa­nyol költő, Federico Garcia Lorca nagyszabású életműve, mely a Helikon Klasszikusok sorozatában jelenik meg, két kötetben, majdnem 1500 olda­lon. A József Attilával sok te­kintetben rokon spanyol líri­kusnak, az értelmes érzékeny­ség poétájának ez lesz az első teljességet nyújtó összkiadása Magyarországon. Versein, drá­mai művein kívül prózáját, esszéit és tanulmányait is fel­öleli a kötet. Régi hiányt pó­tol a hazánkban szintén nép­szerű Paul Éluardnak, a hala­dó francia költészet vezéralak­jának Nappalunknál jobb az éjszakánk címmel megjelent verseskötete, mely a Helikon Liliput-sorozatában, Hincz Gyula illusztrációival díszítve lát napvilágot. A Nemzetközi Lenin Békedíjas költő egyszer­re volt kimagasló reprezen­tánsa a modern európai lírá­nak és a világ békemozgal­mának. Verseinek tolmácsolá­sára Somlyó Görggyel az élen legjobb műfordítóink vállal­koztak. S ugyancsak a modem világlíra egyik kimagasló kép­viselőjét szólaltatja meg ma­gyarul az ünnepi könyvhéten megjelenő harmadik külföldi verseskötet is, mely Kar- diogram címmel Eduardas Miezelaitis. Lenin-díjas szov­jet-litván költő válogatott ver­KidUítás nyílik Miskolcon Június 2-án, pénteken dél­előtt 11 órakor építészeti terv­dokumentációkból nyílik kiál­lítás Miskolcon. A Borsod me­gyei Tanácsi Tervező Iroda el­múlt évi tervezéseinek legja­vát mutatja be új irodaházá­ban. a Bajcsy-Zsilinszky u. 13. szám alatt. A kiállításon) amely a nagy­közönség számára június 4-től 12-ig, naponta 10 és 16 óra között lesz nyitva, láthatják az érdeklődők a megyénkben létesült üzemek, lakások, köz­épületek és termelőszövetkeze­ti létesítmények tervdokumen­tációit, továbbá az e tervek alapján épített létesül, é >\elf fényképfelvételeit seit foglalja együvé. A hazánk­ban is járt poéta a mai szovjet líra egyik vezető alakja, köte­te már azért is figyelmet érde­mel, mert hangvétele, képal­kotásának jellege nem egy vo­natkozásban rokon a magyar költészet hagyományaival. A szépprózai kötelek közt szintén egy sor válogatott ér­dekesség szerez majd örömet a szép könyvek kedvelőinek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő ötvenedik évfordulója alkalmából kiad­ják Jelena Drabkina A jégme­ző hősei című dokumentum­regényét a kronstadti ellenfor­radalmi lázadás mozgalmas napjairól. Drabkina kora ifjú­ságától kezdve részvevője és szemtanúja volt a forradalom eseményeinek, a nagy átalaku­lásnak. Előbb KrupszJcajának, Lenin feleségének munkatársa volt a viborgi pártbizottságon, majd Szverdlov titkárnője, a lenini Komszomol alapító tag­ja: emlékiratszerű feljegyzései a kor forrásértékű tanúságté­telei közé tartoznak. A közelgő jubileum alkalmából lát nap­világot a mai szovjet irodalom egyik úttörő képviselőjének, Leon yid Leonovnak A csavar­gó című kötete: kilenc ifjúkori elbeszélése, melyek sajátos tükrei az októberi forradalom utáni esztendők izgalmas élet­anyagának. A válogatás külön­ben első kötete az Európa Ki­adó most meginduló Leonov- életmű-sorozatának. A szovjet irodalom még két kötettel sze­repel egyébként a könyvhéten: a szovjet írók új elbeszélései­vel és Konsztantyin Szimonov háborús naplójával. Az előbbi vállalkozás Ketten a lámpa alatt címmel a szovjet szép­próza legfrissebb eredményeit mutatja be Szolzsenyicintől Konyeckijig, Grekovától Pa- usztovszkijig. zadi európai szépprózának ná­lunk szinte jóformán ismeret­len területét mutatja be az Európa Kiadó Dekameron-so- rozatában megjelenő Mai oszt­rák elbeszélők, mely a néhány évvel ezelőtt megjelent, nagy sikert aratott Századunk oszt­rák lírája című kiadvány test­vérvállalkozása. A kötetben Rilke, Stefan Zweig, Werfel, Hoffmannstahl, Doderer, Rein­hard Federmann, Peter von Tramin, Milo Dór és Jakov Lind alkotásai szerepelnek magas színvonalú válogatás­ban és fordításban. Régen várt kiadványoknak örvendezhetnek a német nyel­vű Irodalom kedvelői is. A könyvhétre jelenik meg ugyan­is Szöllősy Klára fordításában Thomas Mann öregkori nagy alkotása, a Doctor Faustus, mely mindmáig egyik legna­gyobb szabású, monumentális művészi általánosítása a de­mokrácia és fasizmus proble­matikájának. S a húszadik szá­A kalandos, izgalmas, hábo­rús regények kedvelői számá­ra jelentetik meg Marcello Venturi Fehér zászló Kefalo­nia felett című regényét, amely előzőleg a Nagyvilág hasábjain aratott sikert. A népszerű olasz író e regényé­ben egy görög szigeten állomá­sozó olasz katonai egység tra­gikus sorsát jeleníti meg 1943 őszén, a Badoglio-puccs után. Egy újabb nemzeti szabadság­küzdelem mozgalmas esemé­nyeit kelti életre Pierre Boulle Híd a Kwai folyón című regé­nye. Az ismert francia szerző évekig dolgozott Malájföldön, mint katona, majd mint a tit­kosszolgálat tagja, írásában személyes emlékeit eleveníti fel az izgalom és a fantázia, a kaland és a humor méltán népszerű eszközeivel. A könyv­hétre adják ki a haladó brazil irodalom nagy alakjának, Jorge Amadénak Az éjszaka pásztorai című új kötetét, mely egy nálunk kevéssé ismert, eg­zotikus népi világot mutat be a költői, folklorisztikus míto­szokkal és szimbólumokkal át­hatott széppróza sajátos eszkö­zeivel. Az olvasók fiatalabb korosz­tályai számára is több érde­kességet tartogat az idd könyvhét. Az ő figyelmükre tarthat számot például Jerzy Stawinski lengyel író Pingvin című regénye, mely a mai Var. só ifjúságának problémákban, ellentmondásokban és ered­ményekben egyaránt gazdag hétköznapjairól ad képet. A prózairodalom legfiatalabb kedvelőihez szól végül a Tán­coskedvű Tűztündér: váloga­tás a világirodalom legszebb tündérmeséiből, Andersen, Hauff. Perrault és még sok más alkotásaiból. sürgött-forgott. De egyikük se tekintgetett kifelé a baba­kocsira, ahogyan a gondos mamák szokták, ha őrizetle­nül az utcán hagyják gyere­küket. Negyedóra telt el. A kicsi megunta a napsugár-játékot és nyugtalankodni kezdett. — Tudod mit? — fordult társához az idegen nők egyi­ke. — Majd én tologatom egy kicsit az utcán a kocsit, te meg maradj itt, a bolt előtt és igazítsd útba, aki keresi a babát. s már gurult is a szép, ruganyos babakocsi a járdán. A csecsemő ismét Icacarászott. A pótma­ma pedig visszanevetett rá. A villamosra várakozók, akik figyelték őket, elmosolyod­tak.. Aztán egyszercsak m-eg- hökkentté vált arcvonásuk. Mert a gyermekkocsihoz egy kiabáló asszony szaladt: — Szégyellje magát! El akarja- lopni a gyerekemet?! Szerezzen magának máshol! A pótmamának is — ahogy mondani szokás — ajkára fa­gyott a mosoly. Szólt volna, mentegetőzni, magyarázni akart, de a kiabáló édes­anya már szaladt is tovább a babakocsival. Pedig megszív­É lelhette volna azokat a jóta­nácsokat, amelyeket ez az önkéntes pótmama akart mondani ott az utcán. Hogy mik lettek volna ezek? A gyerekszerető asszonyka megírta szerkesztőségünknek, és érdemes is felfigyelnie rá annak a sok egyedül vásárló édesanyának, a.kiktől oly gyakran látjuk, hogy a for­galmas utcákon az üzletek előtt hagyják kicsinyeiket: „Izgő-mozgó, már nem tel­jesen tehetetlen csecsemőt soha ne hagyjanak magára. Ne a jóindulatú járókelőktől féltsék gyermeküket, hanem a ,véletlen* balesetektől, amelyek — ha jól meggon­doljuk — nem is olyan vélet­lenek ... Ma már ismeretlen hazánkban a gyermeklopás (sajnos, a gyermekek ,elvesz­téseelhagyása még igen). Az üzletekben semmilyen diva­tos holmi sem kötheti le annyira a mama figyelmét, hogy a. kis emberről 15—20 percig megfeledkezzék L evélírónk nem szól ró­la, hogy jó szándéltá- ért mennyire meg­sértették önérzetében. Pedig ez sem lényegtelen. Ilyesmi sok ember kedvét elveszi a segítségadástól. Ruttkay Anna Neszmélyi az üzemi étlapon Látogatás a BÁÉV konyháján háziasszony vállalkozna rá, hogy Ilyen vacsorát készítsen. — Egy személyre vegyenek egy szelet 6 dekás marhahúst — mondotta tollba Juhász Margit — és ugyanannyi ser­téshúst. Klopfolják jó vé­konyra, tegyenek közé egy sze­let sonkát, kis szalonna kocká­kat, vöröshagymát. Oldalait tűzzék össze három-négy kis pálcikával. Forgassák meS lisztben, süssék szép pirosra. Készítsenek rá natúr zaftot, s szórják n)eg egy kis borssal- Az egészet fedő alatt még egyszer át kell párolni. Jó kis szórakozás még négy személyre is, nem még négy* százra! 1 Ebéd — | 37 építkezésre Kőváry Istvánná, a konyha vezetője elmondotta, hogy 3? építkezéshez szállítanak ebé­det. A munkahelyek rendsze­rint változnak, ahogy az épí­tők egy-egy feladattal elké­szülnek. Az étlap összeállítá­sánál figyelembe veszik, hogy más az igénye a nehéz testi munkát végző kőműveseknek, s más azoknak, akik irodák­ban dolgoznak. Az étlap vá­lasztási lehetőségeket nyáj-- így például, ha csirkét főznek, akkor az irodások töltve kap­ják burgonypürével, kompot- tál, az építkezésen dolgozók pedig rántva, rizzsel, savanyú­sággal. Az édesség is válto­zik. A kintiek szívesebben fo­gadják a jó, laktatós túrós pa­lacsintát, amíg a másik menü­ben esetleg darafelfújt szere­pel. A Selyemrét környékén lakó háziasszonyoknak igen nagy segítséget jelent, hogy az épí­tőipari vállalat üzemi kony­háján kihordásos vacsorát is lehet kapni. Kétféle menü közt választhatnak, mindegyik két fogásos. Példának hadd említsünk egy találomra ki­ragadott napot A. menü: Hor­tobágyi rostélyos, daragaluska. Burgonyagombócok, uborkasa­láta. B. menü; Bográcsgulyái túrógombóc. A kihordásos vacsorák Igen közkedveltek, s örömmel fo­gadnák a környék lakói, ha a szombati nap sem maradna ci. Jelenleg ugyanis akkoí lem üzemel a konyha. JL L Ezerkétszáz ebédet és négy­ötszáz vacsorát megfőzni na­ponta, nem kis feladatot je­lent, még akkor sem, ha két szakácsnő uralkodik egy kony­hán. Az egyik az ebédekért, a másik a vacsorákért felelős. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat sok dicsé­retet megért selyemréti kony­hájára látogattunk el a na­pokban. A dicséretet és elis­merést a változatos étlappal, s az ízletes ételekkel érdemel­tek ki a konyha dolgozói. Az elmúlt évtized során, miközben az üzemi étkeztetés szélesebb körben elterjedt, kialakult egy eléggé szűk vá­lasztékú, úgynevezett üzemi étlap. Hogy ebbe mik tartoz­nak, nem soroljuk fel, hiszen úgy is nagyon sokan ismerik, saját tapasztalatból. A közvé­lemény bizonyos mértékig fel is menti a konyhavezetőket, mondván, hogy tömegében csak nem lehet úgy és any- nyi félét főzni, mint otthon, kisebb létszámú családnak. | 71 íé’e leves, | 26 féle íőzelck Az építőipari vállalat üze­mi konyhájának dolgozói rá­cáfolnak a közhiedelemre. Az étlapon 71 féle leves, 26 féle főzelék szerepel. A marhahús elkészítésére 40, a sertéshús készítményekre 50 féle vari­ánst használnak. A szárnyas­sal, hallal, sült és főtt tész­tákkal, különféle salátákkal és édességekkel együtt, összesen 437 féle étel szerepel abban a gondosan összeállított nagy könyvben, ahonnan a heti menüt állítják össze. Lehet, sőt biztos, hogy ilyen étlaptára, vagy ehhez hasonló más üzemi konyhának is van. Az azonban, hogy ne szűkül­jön be a választék, nagyrészt a konyhavezetőkön múlik. Megkérdeztük, nem szab-e határt a változatosságnak, a szakácsnők felkészültsége? Juhász Margit, az üzemi konyha egyik szakácsnője, ki­váló dolgozó elmondotta, hogy bizony ő sem ismert minden ételt, ami a „nagy könyvben” szerepelt, de mióta itt dolgo­zik, 17 éve, már megtanulta, mit hogyan kell. Ma már nyugodtan vállalko­zik arra, hogy 5—6U0 adag neszmélyi pecsenyét elkészít­sen. Pedig ez. nem kis dolog am! Megkértük a receptet, ámbár nem hisszük, hogy sok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents