Észak-Magyarország, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-01 / 127. szám

Csütörtök, 1967. június 1. ESZAKMAGYARORSZÄG 3 Tudományos történelmi emlékülés Negyvenmillió uve« a konzerviparnak A Sajószentpéteri Üveg­gyár az elmúlt évek beruhá­zásai során az ország egyik legkorszerűbb üzeme lett. Az eddigi fejlesztési munkákkal a gyár négy üvegolvasztóját földgáztüzelésűre alakították át és a kemencék tüzelésének irányítására központi műszer­szobát rendeztek be. Május végéig a jubileumi évfordulóra tett vállalást meg­duplázva, terven felül 6 és félmillió különböző méretű üveget gyártottak, és így öt hónap alatt kereken 40 millió darab üveggel segítették a konzervgyárakat. VAN - DE t Huszonkét vizsgálat egyszerre Különleges „bevizsgáló” műszerekkel keresik a hibát Fial és Renault, gépkocsik mo­torjában a budapesti Dévai úti szervizállomáson. A műszerek sztárja a Bosoh-rcnd- szerú ellenőrző cs hibakereső berendezés, a „MMorlestel” készülék, amely egyszerre S3 vizsgálatot végez cl az autókon. figyelmét, kérve őket, hogy \ mielőbb javítsák ki a felfa- < gyásokból eredő útinegron- \ gálódásokat. Az igazgatóság 1 a felhívás nyomán ideigle- • ncsen meg is szüntette az 1 utak járhatatlanságát. de a ■ problémát nem oldották meg \ véglegesen. . Igen, ez utóbbi mondat • miatt kell erről a témáról ' ismételten szólnunk. Ugyan- • is az említett útszakaszok \ nagy része most is igen el- 1 hanyagolt állapotban van. S az utazó emberek, de leg- \ inkább a jármüvek vezetői • a megmondhatói, hogy az ; említett „ideiglenes megöl- . dás” sem volt túlontúl meg- ' nyugtató... Elengedő, ha ' csak a 3. sz. fő közlekedési útnak, illetve az azt helyet- \ tcsítö terelő útnak a Pctne- házi utcai bérházaktól Go- ; römbölyig terjedő szakaszára . utalunk. Nyugodtan kijelent- ; hetjiik: még cpry kis faluban , is biztonságosabb a közieké- • dés, mint ennek a nagyvá- ‘ rosnak ezen a szakaszán, . ahol naponta (öbb száz, ha nem több ezer (!) jármű ha- . lad el. Gödör, gödröt követ, ; amelyet, ha „ideiglenesen” \ be is tömnek, csak ideig- óráig tart. Igaz, hogy ez te- ' relő út, de funkcióját tekint­ve, ma ugyanazt a szerepet ' tölti be, mint az eredeti, most átépítés alatt levő sza­kasz. ] A várost tanács illetékesei- ; nek válasza után tellát a Közúti Igazgatóság illőiéke­seinek válaszát is várjuk, ha ' lehetséges, nem is írásban, hanem a gödrök végleges eltüntetésével! O. M. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa küldő ttérlekezletc- nck vitájában több felszóla­ló is megemlítette a miskolci utak rossz állapotát, össze­függésbe hozták ezt a közle­kedési nehézségekkel, s pél- dákal is említettek, hogy az elhanyagolt, gidres-gödrös út milyen anyagi károkat je­lent a gépkocsik kopásában, az egyes alkatrészek idő előt­ti elhasználódásában. A vi­tának ezt a részét lapunk­ban is közöltük. A városi tanács illetékes osztálya nemrég levelet jut­tatott el hozzánk, melyben kimerítő választ ad a felve­tett kérdésekre, egyben ki is | igazít bennünket, hogy tud- ! minik a vita anyagának köz- ' lésekor azokért az utakert is a városi tanácsot tettük | felelőssé, amelyek a KPM ; Közúti Igazgatóságához tar­toznak. „Ismeretes, hogy a kerületi tanácsok csak a ke­zelésükben levő utakról gon- ' doskodnak, azokért lartoz- 1 nak felelősséggel. Márpedig a helyi tömegforgalom lebo- 1 úyolítására szolgáló utak zö­me, így a Szentpéteri-kapui í út, a 3. számú fő közlekedési út, a Miskolc—Kistokaj út, a. Hoffmann Ottó utca, illet­ve ennek lezárása idejére a ; Nagyváthy utca és a Petőfi utca, valamint a déli terelő | Út, amelyek rossz állapotuk j miatt kifogás alá esnek, a I Közúti Igazgatóság kezelésé- ! ben vannak” — tartalmazza 1 a levél. ■ Külön örülünk a levél azon ; részének, amelyben azt ír­ják: az említett fogyatékos­ságokra a tanács is töbt esetben, szóban és írásban felhívja a Közúti Igazgatóság Végleges megoldást kérik 2500 lakást és a hozzájuk csat­lakozó szociális, valamint kulturális létesítményeket épí­tik fel. Az új lakótelepen hét­főn befejeződtek az idei lakás­átadások és keleti oldalán — a hajdani vásártéren — nem egészen három év alatt 1224, gázkandallókkal és beépített bútorokkal felszerelt otthon­ba költözhettek be. Miskolcon, a Szentpéteri- kapuban „félidejéhez” érke­zett a város egyik legnagyobb és legszebb lakótelepének építkezése. Az egykori vásár­téren és a vele szembeni domboldalon 1969-ig mintegy „Félidőhöz“ érkezeit Miskolc legnagyobb lakásépítkezése ÍGY VAN ÉRTELME sr E iffc eb m as na verseny érték elé sí m i®i 11 Ik JF Ä @1 MÓDSZEREK ill «Jw gfl $ II Jli| A MEZŐKÖVESDI mP ■ fl fl B ■ “■ BÜZAKALÁSZ TSZ-BEN mára volt hozzáférhető, amíg a vásár be nem zárta kapuit.) M ost pedig változatlanul az a helyzet, hogy a dohányipar vezetői a tv-képernyőjén és más rek­lámokkal is csak tovább „cukkolják” a vidéki dohá­nyosokat: Szívjon Savariát!... De lehetséges, hogy propa­gandájukkal egyelőre csak tréfálkoznak? Mert a Savaria valószínűleg változatlanul csak Pesten kapható. Mis­kolcra — az ország második legnagyobb városába — még a dohányelosztóba sem érke­zett meg. Ezt a trafikosok mondják, akik egy kicsit már únják is a felvilágosí­tást, amikor a t. vevő Sava­riát kér. — Van kérem, Pes­ten már lehet kapni... (esc) B izonyára mindelvi talál­kozott már tréfás kedvű emberekkel. És a jóízű tréfát mindenki sze­reti. Üjabban a cigarettá- zók mondják, hogy a Ma­gyar Dohányipar vezetői is ilyen mókás emberek. De a miskolci és a Borsod megyei dohányosok egyelőre nem­igen derülnek viccelődései­ken. Mert tessék elképzelni: már vagy három hete tudo­másukra jutott, hogy a Ma­gyar Dohányipar új cigaret­tafajtával örvendeztette meg a nikotin rabjait. Állítólag jól sikerült, füstszűrös ciga­rettával és aránylag elfogad­ható áron. Az új cigaretta­féleség a Savaria névre hall­gat —, de egyelőre csak a pesti dohányzók szavára. (Meg a BNV látogatói szá­ban a következőket hallották az emlékülés részvevői: — 1706 elején a miskolci ta­nácsülésen az az álláspont győz, mely a rendi szabadsá­gokat tárgyalás útján kívánja biztosítani. Tömegbázisa en­nek a vármegyei nemesség, tőlük indul kj éppen most az a követelés, hogy Rákóczi hív­jon össze országgyűlést a bé­kekötés ratifikációjára. Ekkor talán még senki sem gondol­ta. hogy az országgyűlés, amit végül is szűk másfél eszten­dő múltán összehívnak, az. itt tervezettnek éppen ellenkező­jét végzi el. Elvágja minden­nemű egyezkedés útját, s im­máron a független magyar ál­lam megteremtésében látja a szabadságharc célját és értel­mét Várkonyi Ágnes figyelmet keltő előadása után hasonló témakörből Várnái Sternberg János (Uzsgorod), Benda Kál­mán, Deák Gábor, valamint Gottreich László és Román Já­nos, Soós Imre és Weltmann Imre tartották meg korreferá­tumukat. / Szerdán délután az emlék­ülés részvevői megkoszorúzták Ónodon az országgyűlés em­léktábláját. Tekintettel a tudományos- töi-ténelmi emlékülés érdekes, sokrétű és gazdag témájára, a bővebb tájékozódás céljából a Borsodi Szemle közzéteszi Kö- peczj Béla és Várkonyi Ágnes előadásait. (párkány) — Az ónodi trónfosztás azt bizonyítja, hogy Rákóczi és a kuruc vezetés nem volt haj­landó alkudni még altkor sem, amikor a szabadságharc hely­zete nemzetközileg megnehe­zült és a belső ellentétek is kiéleződtek. Ezt a szilárdsá­got és állhatatatosságot lebe­csülni helytelen lenne. A ma­gyar nemzet kialakulása szem­pontjából szükség volt az or­szág függetlenségének kivívá­sára, s ennek elismerése egy­általában nem jelenti az osz- tályharc háttérbe szorítását. Az ónodi trónfosztás előzmé­nye volt az 1849-es detronizá- ciónak, majd az 1918-as őszi­rózsás forradalomnak, amely eltávolította az országból a Habsburgokat. Ez a történel­mi példa táplálta a nemzeti ideológiát, amely mindaddig haladó szerepet játszott, míg az ország függetlensége nem biztosíttatott. A történelmi emlékülés má­sik előadója Várkonyi Agnes, a történelemtudományok kandidátusa volt. A jelenlé­vők Az ónodi országgyűlés történelmi távlatában címmel hallhattak előadást. Amíg az előző referátum főleg külpoli­tikai vonatkozásaiban tárta fel Rákóczi és a kuruc vezetés történelmi jelentőségű szándé­kait, Várkonyi Ágnes a belpo­litikai élet vizsgálatára tért ki nagy alapossággal és új doku­mentumokat. feltáró részletes­séggel . Többször szóba került az 1706-os miskolci tanács­ülés, amely több vonatkozás­ban is összefügg az 1707-es ónodi országgyűlés „napirendi pontjaival”. Ezzel kapcsolat­Áz ónodi országgyűlés 260. évfordulója alkalmából ren­dezett ünnepség-sorozat egyik kiemelkedő rendezvénye volt a szerdán délelőtt lezajlott tu­dományos-történelmi emlék­ülés. A megyei tanács díszter­mében összesereglő szakembe­reket Varga Gábor né, a me­gyei tanács vb-elnökhelyettese köszöntötte. Szavai megvilágí­tották az ónodi rendezvény- sorozat jelentőségét; a megye gazdag történelmi hagyomá- : nyai és emlékei a szocialista ■ hazafiságra való nevelésben nagy erőforrása lehet pedagó­giánknak.- i Ezt követően Köpeczí Béla, , ß Magyar Tudományos Aka- ! dernia levelező tagja, egyete- : mi tanár tartott előadást Az ónodi trónfosztás és a nemzet- ! közi helyzet címmel. . Az előadó többek között el­mondotta : — A detronizáció mindenek­előtt. külpolitikai érdekekkel magyarázható, de teljesen , helytelen volna, ha ezeket tar- . tanaink kizárólagosnak. A | nagyszombati béketárgyalások ■ meghiúsulása ellenére a ne-’ , •nesség körében sokan voltak, ] ákik mindenáron békét akar- ( tak. Külpolitikai okokból, de a ( békepárt helyzetének megne- ; hezítése végett Rákóczi még az , ónodi országgyűlés előtt beik- ] tatta magát az erdélyi fejede- ; lem székébe, és ld mondotta a ; Habsburgok trónfosztását. Az , ónodi trónfosztás nagy nem- , Zetközl visszhangot váltott . ki. A franciabarát publicisz- , tika örömmel fogadja a hírt, ; s a verduni Journal Historique , azonnal ideológiai érveket ke- ] rés, hogy megmagyarázza a tény jelentőségét. Rákóczi el- " Ső életrajzírója, Eustachc Le Noble nemcsak helyesli a trónfosztást, hanem azt java­solja, hogy Rákóczi legyen a inagyar király. Köpeczi Béla a későbbiek során kifejtette, hogy néhány Császárbarát francia folyóirat ellentétes véleményeket is kö­zöl az ónodi trónfosztásról. Végül a kitűnő előadás a kö­vetkezőket summázta az ónodi országgyűlés nagy jelentőségű tettéről: nyi Albert munkacsapata a tervezettnél 145 ezer forinttal löbb nyereségei akar elérni a szarvasmarha hizlalással. A vállalások teljesítését a versenybizottság rendszeresen értékeli — közli a lap —, s az eddigi eredményekről a híradó következő számában tájékoztatják a tagságot. Több termelőszövetkezetben panaszolták már, hogy a ve­zetőség év közben nem tájé­koztatja a tagságot a gazdál­kodás helyzetéről. A Búzaka­lászban nincs ilyen gond. hi­szen Termelőszövetkezetünk életéből cím alatt a híradó mindenről beszámol. Innen tudjuk, hogy a növényterme­lésben, a kertészetben és az állattenyésztésben tervszerű­en haladnak a munkák. A ja­nuár elsejétől április 30-ig tervezett bevétel egymillió há­romszázezer forint volt, s a tényleges bevétel kilencezer forinttal lett löbb. Külön érdekessége a hír­adónak, a Tetszik — Nem tet­szik rovat. Itt név szerint di­csérik meg a munkában élen­járókat, s ugyancsak név sze­rint marasztalják el a lustá­kat. a kényelmeseket. Olvas­hatjuk például, hogy az egyik traktoros és a hozzá beosztott négy rakodó egy' nap nem tel­jesítette feladatát, s az egész munkanapot a szentistváni és a tiszabábolnai italboltban töltötte. Ittasságuk következ­tében egymás testi épségét is veszélyeztett ö’­0 Jó dolog, luv mindezt ilyen őszintén a belső nyilvánosság elé tárják, de még jobb lenne, ha a híradó arról is beszá­molt volna a tagságnak, mi­lyen felelcsségrevonás követ­kezett az egész napos italozás után. Akkor lenne teljes a nevelőhatás. E bíráló megjegyzésünktől függetlenül nagyra értékeljük a mezőkövesdiek kezdeménye­zését. A híradó azonban nem az egyetlen módja a tagság és a vezetőség kapcsolatának. A tagságból 100 küldöttet vá­lasztottak. s minden küldött­hez két-három ember tarto­zik. Ezek a küldöttek havonta közgyűlésre jönnek össze, s ott beszélik meg a gazdaság soron levő feladatait. Hozzák a tagság véleményét, s tovább viszik a vezetőség észrevétele­it, utasításait. Az Októberi Forradalom 50. évfordulójára telt munkavál­lalás így nem lanyhulhat el a Búzakalászban. A mezőkö­vesdiek példája egyben azt is bizonyítja, hogy a mezőgazda, ságban is lehet mozgalmas, hatásos munkaversenyt szer­vezni, lehet az ipari üzemek­hez hasonlóan napirenden tar­tani az értékes vállalásokat. Végső soron itt minden több­letjövedelem egyben a tagság jövedelmét is szolgálja. A. L megjelent rendeletekről, s egyéb, a termelőszövetkezetet érintő eseménvokről. @ Legutóbb újszerű vállalko- zásba kezdtek. Megjelent a Mezőkövesdi Búzakalász Hír-. adója. Ez egy stencillel sok­szorosított lap. amelynek leg­fontosabb célja: tájékoztatni a tagságot a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. év­fordulójára tett vállalásokról, s a vállalások teljesítéséről. A híradóból megtudjuk, hogy' a munka versenyben a tsz 223 dolgozója nevezett be. Vállalták, hogv a tervié!ada­tokon túl ebben a gazdasági évben 830 000 forint értékű többlettermelést, illetve költ­ségmegtakarítást érnek el. Közli a híradó valamennyi brigád és munkacsapat vál­lalását. Pető József és Molnár Jó­zsef növénytermesztési mun­kacsapata például 165 180 fo­rint többletjövedelem biztosí­tását vállalta. Az állattenyész­tésben dolgozók közül Murá­Az utóbbi években a mező­gazdaságban is elterjedt a munkaverseny. A versenyvál­lalásoknak azonban természet­szerűleg nincsenek olyan ha­gyományai. mint az iparban, ezért a módszereket is ki kell kísérletezni — a sajátossá­goknak megfelelően. Néhány termelőszövetkezetünk, így például a mezőkövesdi Búza- kalász is élen jár a legjobb módszerek keresésében. Az ipari üzemekben már ré­gen bebizonyosodott, hogy a verseny akkor lesz élő és ele­ven, ha gondoskodnak nyilvá­nosságáról. Ez persze sokkal könnyebb az üzemekben, ahol egy-egy bejáratnál elhelyezett tabló előtt sokan elmennek. A termelőszövetkezeteknél nincs ilyen, úgynevezett nagy kapu. A mezőkövesdiek azonban keresik a módját, hogyan le­het rendszeresen tájékoztatni a határban dolgozókat is. A tanyákon, s a központban ta­valy faliújságokat helyeztek el. ahol tíznaponként cserél­ték a cikkeket. Itt tájékoztat­ták a dolgozókat a frissen

Next

/
Thumbnails
Contents