Észak-Magyarország, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-30 / 152. szám
Péntek, 1367. június 30. ESZAKMAGTARORSZAG 3 Fél évszázad tanúsága SSvíftk az É. tű. ¥. étkezdéjét* ... «■ •. / Az étkezdét modern, világos épülcíszárnnyal uagyobbítják. (Foto: Ágotha Tibor) só segítség nélkül, a belső felhalmozások alapján, a legszigorúbb takarékossági rendszabályok közepette, — a világ- imperializmus állandó fenyegetése, a kapitalista környezet körülményei között. Ä mező- gazdaság szocialista átalakítását pedig a proletárhatalom kivívása után a legbonyolultabb és a legnehezebb feladat sikeres megoldásaként tartják számon a tézisek, amelyhez több évi megfeszített szervező és nevelő munkára volt szükség. TENGERNYI ÁLDOZAT ÁRÁN .., A dokumentum vázolja azokat a nagy erőfeszítéseket, amelyeket az' SZKP vezetésével a szovjet kormány és a szovjet nép tett a világ első szocialista államának erősítése és védelme érdekében ... Ismerteti a szovjet kormány tevékeny törekvését a második világháború kirobbantásának megakadályozására, továbbá a háború kirobbainásának körülményeit, Tárgyilagos önkritikával mutat rá a hitleri ag- resszorok átmeneti sikereinek o-kaira, majd hangsúlyozza, hogy a párt energikus intézkedéseket tett az ellenség szétverésének megszervezésére, a front és a hátország erőfeszítéseinek egyesítésére. A dokumentum egyebek közt megemlíti, hogy Joszif Sztálin elnökletével megalakult az állami honvédelmi bizottság is. A német fasiszta hódítók fölötti győzelmet sok nép együttes erőfeszítései vívták ki. Mégis, a szovjet nép és hős hadserege viselte a háború fő terhét, játszotta a fő szerepet a hitleri Németország legyőzésében, — hangsúlyozzák a tézisek, majd vázolják a győzelem jelentőségét az európai és az ázsiai szocialista országok létrejötte és fejlődése, a szocialista világrendszer megalakulása, valamint a nemzeti felszabadító mozgalom szempontjából. Ismerteti azokat az erőfeszítéseket is, amelyeket az SZKP a háború utáni években tett a személyi Mint arról korábban már hirt adtunk, az SZKP Központi Bizottsága június 21-i ülésén jóváhagyta a Központi Bizottság téziseit, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 30. évfordulójával kapcsolatban. A téziseket a Népszabadság tegnapi, június 29-i száma részletesen ismerteti. Érdemes és, tanulságos belelapozni a terjedelmes dokumentumba. Lényegében a Szovjetunió fél évszázados történelmének főbb fejezeteibe nyerhetünk betekintést, s a történelem tanúsága alapján levonhatjuk a szükséges következtetéseket is. MERRE TART A V!LÁG? Alkalmasint máskor is utaltunk már rá: az emberi társadalom fejlődésének irányát és tendenciáit — benne konkrét események kapcsán is a nemzetközi helyzet, a nemzetközi osztály-erőviszonyok alakulását — érdemes hosszabb távon szemlélni. A legutóbbi fél évszázad történelme például arról tanúskodik, hogy a világ fejlődése a szocializmus felé tart. A jubileumi tézisek bevezetőben hangsúlyozzák: Az ok- tóbeiá forradalom megnyitotta a világ egyetemes forradalmi megújhodásának korszakát, a kapitalizmusból a szocializmusba vezető átmenet korszakát ... Az elmúlt évtizedekben az októberi forradalom ügye,, korunk forradalmi eszméje, a marxizmus—lenini z- mus kiállta a történelem próbáját, bebizonyította nemzetközi érvényességét és világformáló erejét. A szocializmus: emberek százmillióinak jelene, az emberiség jövője. Ennek pedig első és legfontosabb feltételét a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme teremtette meg. KÜLSŐ SEGÍTSÉG NÉLKÜL! A tézisek felidézik a szocialista ipar megteremtésének és a mezőgazdaság szocialista átalakításának óriási jelentőségét. A szocialista építőmunka kulcsfeladataként szólnak a szocialista iparosításról — külkultusz és következményeinek felszámolása, a pártélet lenini szabályainak és elveinek helyreállítása és megtartása végett. Ezzel összefüggésben hangsúlyozza az SZKP XX. kongresszusának jelentőségét, ÉLEN ÉS ELŐRE A szocializmus szovjetunió- beli győzelmének történelmi jelentősége abban rejlik, hogy az új társadalom építésére vonatkozó marxista—leninista tanítás széles körben és megcá- folhatatlanul igazolódott. A Szovjetunió népei gyakorlatban mutatták meg az egész világnak, hogyan kell megoldani korunk sarkalatos ellentmondásait. A szovjet ipari termelés évi átlagos növekedése 1929-től 1966-ig 11,1 százalék volt. Ezzel szemben az Egyesült Államokban 4, Angliában és Franciaországban 2,5 százalék. Habár körülbelül húsz évet vett igénybe az agresszió visszaverése és ezt követően a népgazdaság helyreállítása, a Szovjetunió fejlett gépiparral és energetikával, korszerű kohászati és fűtőanyagiparral, vegyiparral és elektronikával rendelkező, sok tekintetben élenjáró országgá vált — olvashatjuk a tézisekben, amelyek felmérik a mezőgazdaság helyzetét, fejlődését, majd az SZKP XXII. kongresszusának jelentőségét hangsúlyozzák, amely új programot fogadott éL és meghatározta a kommunizmus építésének alapvető irányvonalát, a népgazdaság fejlesztésének fő feladatait. Előretekintőén térnek ki a tézisek a Szovjetunióban is napirenden lévő gazdasági reform célkitűzéseire, és meghatározzák az össz-népi állam jellegét is. TESTVÉR! EGYSÉGBEN! A jubileumi dokumentum részletesen foglalkozik a szocialista világrendszer fejlődésével. Megállapítja, hogy a második világháború után több ország a szocialista útra lépett Ez is igazolja, hogy az új társadalmi rend győzelme elkerülhetetlen. A szocialista építés ezekben az országokban kedvezőbb feltételek közt megy végbe: ezek az országok kezdettől fogva támaszkodhattak a Szovjetunióra, amely internacionalista kötelességeihez híven széles körű támogatást nyújt a szocialista államok népeinek. A szocialista országok új típusú kapcsolatai az egyenjogúság, a szuverenitás, a kölcsönös előnyök és a kölcsönös segítség testvéri elvei alapján — ha nem is probléma mentesen, de — sikeresen fejlődnek. . Végezetül azt a gondolatot találjuk a terjedelmes dokumentumban, hogy a marxizmus—len inizmus és a proletár internacionalizmus iránti hűség biztosítja a szocialista világközösség fejlődését, az ettől való eltávolodás pedig súlyos következményekkel jár a szocializmus ügyére. Ezért a nemzetközi kommunista mozgalom legidőszerűbb problémája a harc a kommunista és munkáspártok egységéért, a marxizmus—leninizmus elvei alapján. Ez feltétele annak is, hogy a világ békeszerető erőit egy frontba tömöritsük az imperializmus világháborús terveivel szemben. Csépanyi tajw eg.ysze*uieQ£ nemzetközi osztályharc megnyilvánulásaként lehet felfogni. Izrael állam ebben a küzdelemben az imperializmus szolgálatában állt, agresszor lett, ezért kell elítélnünk. Ezután Szón Za Rjong, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövete szólalt fel. Emlékeztetett arra, hogy a koreai háborút az USA agressziója robbantotta ki és az USA akadályozta meg, hogy a békekötés után nem alakulhatott meg az egységes koreai állam, mert Dél-Koreában bábkormányát ültette hatalomra, majd a japán—dél-koreai szerződéssel az amerikai imperializmus előretolt bástyájává tette ezt az országot. Éppen ezért a legfőbb feladat küzdeni azért, hogy az amerikaiak és kiszolgálóik hagyják el Koreát, annulálják a japán— koreai szerződést és Korea a béke szilárd bázisa legyen az imperializmussal szemben. Ezután a békegyűlés résztvevői szolidaritási táviratot intéztek a Koreai Egyesült Szakszervezethez. A MÉRFÖLDEK _ harcában segítette a szocialista tábor egységes támogatása. Az USA kénytelen volt megkötni hároméves harc után a fegyverszünetet és azóta a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság talpraállt. Az USA és a támogatásával létrejött dél-koreai bábkormány azonban megakadályozza az ország egyesítését. Emlékeznünk kell erre ma, amikor az USA Vietnamban ugyancsak imperialista agressziót követ el. A Vietnami Demokratikus Köztársaságot sem tudja megtörni, Vietnamban békét hell kötni, ennek azonban előfeltétele az amerikai csapatok lei- vonása Dél-Vietnamból. Az USA azóta afrikai puccsokkal, majd a görögországi katonai hatalomátvétel támogatásával bebizonyította, hogy mindenütt szembeszegül a népek szabadságával. Ezt húzza alá a legutóbbi izraeli—arab háborúban való szerepe is. Most, hogy a fegyverek elhallgattak, egységes diplomáciai fellépéssel kell Izraelt az elfoglalt területek kiürítésére kényszeríteni. Ezt a háborút csalás a 1 r A koreai fegyverszüneti | Egyezmény megkötésének emlékére rendezett békegyűlést június 29-én, csütörtökön délután a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Szakszervezetek Borsod Megyei Tanácsa, . a Megyei Művelődési Ház színháztermében. A gyűlésen , megjelent és az elnökség so- nl rajban foglalt helyet Deme a" hászló, a megyei pártbizottság e" titkára. A békegyűlést Barna Ferenc, a Szakszervezetek zj Borsod Megyei Tanácsának u (titkára nyitotta meg, majd át- adta a szót Kiss Károlynak, a a Magyar Szocialista Munkás- e párt Központi Bizottsága tag- !" Jjának, a Szakszervezetek Országos Tanácsa alclnökének, a l" gyűlés szónokának. [5 Kiss Károly beszédében em- ;. flékeztetett rá, hogy a koreai háború volt az első, amelyet a J világháború befejezése után J az Egyesült Államok agresz- . szív imperializmusa kirobban- { tott, de nem az utolsó, mert j azóta Vietnamban hasonló ag- . ressziónak lehetünk tanúi. Korea nem adta meg magát, ’ hanem keményen harcolt, és Békegyűlés Miskolcon látogassam meg, s ha marad időm, a temetőt is. Lefekszünk; sokáig nem tudok elaludni. A Volokalamszk-i országút itt húzódik, valahol a vaksötét fenekén. Iszonyatos harcok dúltak erre. Itt verekedett 16 éves korában Liszen- kó, aki azután még nem fejezte be a háborút, és Berlinig vonult tankjával. Száz meg ezer társa esett el, ö szerencsés volt, Ö mondta így; bátorságáról nem beszélt. Pedig beszélhetett volna, tudom. K ésőbb világosabb lett a táj, s a nap is kisütött. Hő és füfoltok zöldje forgott el mellettünk és a távolban. A nyírfák kérge fehéren villogott. Az egyik domb mögül előkanyarodott a Daugava is — széles vize méltósá- gosan hömpölygőit. Parádésan megépített tanyák sora jött, majd láttam egy embert, aki a vasúti töltés melegebb olda-' Iában szunyókált. Három te-' hón legelészett egy tenyérnyi füvesen, két gyermek vigyázott rájuk. \ Még meg sem reggeliztünk: jött szólni a kalauznő. ! — Készüljenek, kérem. Tíz1 perc múlva megérkezünk Ri-í gába. i Ha valahol, hát a Szovjet-! unióban percnyi pontossággal] közlekednek a vonatok — így! mondták. Ez esetben is igazo-' lódott az állítás. Hét óra ti-! zenhárom perckor a szerel-' vény benn állt a rigai álló-] máson. Sós tengeri szél fújt. . — Mínusz húsz — Itt észa ! kon hideg van. < Baráth Lajos 1 ganak, kicsit talán többet fs ittak a kelleténél. Az egyik — alacsony, zömök fiú — megkérdezi a kalauznőt, hogy valóban magyar is utazik velük? Mikor meglát, barátságosan üdvözöl. Az idősebb mérnök (kultúrmérnökök voltak, mint mondták) csehszlovákiai tapasztalatairól beszél; szerinte a csehek káprázatosán szervezik meg a gyáraikat és a kereskedelmüket A magyarokról csak keveset tud. Amennyit az újságok megírnak. — Jeszenyint ismerik? — kérdezi; van egy kis ravaszság a kérdésben. — Magamnak is van egy kötet Jeszenyintől... Válogatott versei. Nagyszerűek a fordítások. Nehezen akarja elhinni. Ám amikor pár sort idézek a költőtől, barátságosan kezet nyújt. — A legnagyobb költő .. 1 Szeretem. Lermontovot is, de Jeszenyint jobban. Mindig egyedül volt.. Mindig. Egyszer aztán nem bírta tovább és öngyilkos lett — s elborul a tekintete. — Egyedül lenni? Csak azt nem! A kalauznő teát tesz az asztalra. — Az előbb megbánthattam — mondja kedveskedve. — Megkínálnám egy jó teával. Ne haragudjon meg, de tényleg rosszak az ablakok. És a szellőző se jó. A következő állomáson a két mérnök leszáll. Kezet szorítunk s jó utat kívánnak. A fiatalabb a lelkemre köti, hogy a rigai dómot feltétlenül l.Ákkor ahhoz kell a tiszte utca s ez az én kötelességem .. A háborúról esik szó, majd megismétlődik a tegnap esti téma: Sztálin lánya .., A nyilatkozata. És nyilatkozott már Sztálin unokája, Szvetlána gyermeke is, aki viszont nem ment sehová, tanul és dolgozik, s értelmetlenül áll anyja cselekedete előtt. — Hallott ön Raszkolnyi- kovról? És akkor nyilván Rettegett Ivánról is. a z idősebb, aki Sztálin pártján van, Rettegett Ivánról és a cári család kedvelt papjáról, Raszkolnyi- kovról beszél. Hogyan csalták tőrbe az átkozottat, s még a méreg sem végzett vele; a bundáját az egyik tiszt kivitte a frontra s ez lett a vesztük. A párás ablakon át csak sejlik: a vasút mentét apró nyírjesek kísérik. Valóban, jó volna látni. Ám nem csupán az ablak a hibás. Este van, a sötét mintha ránehezedne a végtelennek tetsző tájra, s még a dombok is meglapulnak a természet szusszanása alatt. A szomszéd fülkében négy román utazik, vidáman zajonDiadalmasan megfogja á kezem. — Magyar::: Bátyuskám, ezt ti csináltátok ... Bizony, a szellőztető nem a legjobb. Meg az ablakot se lehet lehúzni, nincs hozzá kulcs. Pedig az ember lelke felderül, ha ezeket a szép nyírjeseket látja. Csakhát nem nagyon látja az ember. Mert rossz az ablak, bizony — s mert érzi, jókora a zavarom, vigasztal. — Kényelmes azért, no. Győr... Igen, Győrben csinálják. Nem vagy arra ismerős? 1— Nem!.;: Azaz, nemrég jártam ott, ismerek ott pár embert — s azt már nem sorolom, kik azok; annyi azonban bizonyos, a iudtukra adom a nénike panaszát. Riga — szép város. Liszenkó (ha jól értettem a fiatalabb nevét) elmondja, hogy 16 éves korában erre harcolt. Részt vett a város felszabadításában, tan kos volt — Jövünk be a városba; kora reggel van, sehol senki... Azaz, egyszercsak látok egy utcaseprőt, sepregetett. Mert hát milyen is az élet? Istenkém, gondolta magában az az egyszerű ember, kitakarodtak a németek, újra indul az élet. (5.) Vonaton P ihenten, frissen — délután szálltunk vonatra. A kocsikon kétféle felírat — latin és cirillbetűs: Moszkva—Riga. A repíilőutak előtt nagyobb az izgalom. Jómagam legfeljebb, azért izgulok, hogy az átmeneti kabátom elegendőnek bizonyuljon síz északi hideggel szemben. Még negyven percünk van az indulásig, kétkopejkásokat keresek, s elköszönök telefonon az ismerősöktől, barátoktól. Benn a fülkében két férfi ül, ők lesznek utitársaim; sakkoznak és teát iszogatnak, az idősebb ásványvízzel keveri : italát. Tanároknak nézem jakét, í különösen,..amikor az idősebb ■ Sűrűn emlegeti Lermontov és í Jeszenyin nevét. Vacsora után i ismerkedünk össze. — Volokalamszk előtt ki- j szállunk — mondják, s átadI ják helyfoglaló jegyüket. — Mind a keltő az alsó ágyra szól, kényelmesebb. A kalauznő, aki teát szolgál fel, megtudva, hogy magyar j vagyok, többed magával bete- { iepszik a kocsiba s megkérdi, í milyennek találom a kocsit. ■ — Szép is, kényelmes is, osak fullasztó a meleg... ftossz a saellőzlető berendezés.
