Észak-Magyarország, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-18 / 142. szám

ßSZAKMAGTARORSZÄG Vasárnap, 196?. Júnias 1*. Főiskola születik Visszapillantás és előretekintés Kazincbarcikán BS a &mäk biztosítására, és a főiskolai munka megkezdésére biztosí­tottnak látszik a jól kvalifi­kált, nagy gyakorlattal rendel­kezői oktatói kar is. Egyéb­ként itt említem meg, hogy a főiskola nem egyszakos fel­sőoktatási intézmény lesz, ha­nem műanyag szak is létesül, amely a műanyaggyártó ipar számára képez üzemmérnökö­ket. A képzés mind a mérés­szabályozás, mind a műszere­zés-technika, valamint a mű­anyag szakon egyelőre három éves lesz. — A következő tanévre ho­gyan történik a felvétel? — Mint már ismeretes, a felvételi vizsga egységes az ország valamennyi műszaki felsőfokú oktatási intézményé­ben. Egy napon, szinte egy órában lesz az ország minden részén. Száztizenkét jelentkező van nálunk a jelenlegi sza­kokra, ebben nincs benne a budapesti tagozatunkra je­lentkezettek száma. Ezen fe­lül várhatók még az átirá­nyítottak. Ugyanis az a törek­vés a műszaki felsőoktatási intézményeknél, hogy az al­kalmas fiatalok ne „vessze­nek" el, s ha valóban tehet­ségeseknek bizonyulnak a fel­vétel során, de hely hiányá­ban, vagy egyéb okok miatt a kívánt egyetemre, főiskolára nem nyerhetnek felvételt, át­irányíthatók más, azonos, vagy hasonló képzést adó intéz­ménybe. Erről július közepéig minden jelentkező értesül. Ez a mostani felvétel lesz in­tézetünk következő erőpróbája, amit, hisszük, sikerrel meg­állunk. Benedek Miklós A nagy művész nevéhez méltóan Borsodszirákon már tető alá sort is kellőképpen kihasznál- húzták azt az épületet, ame- ják, itt kap klubot az ifjú- lyet a község kulturális életé- ság, valamint fürdőt a sport- nek középpontjának szántak, egyesület. Az új művelődési otthon Tervük az, hogy augusztus mintegy hétszázötvenezer fo- 20-án rendezik az avató ün- rintba kerül. A tetemes összeg népségét. A művelődési otthon állami támogatásból, község- nagy művészünk, Bartók Béla fejlesztési alapból, nem utol- nevét viseli. Nemcsak tiszte- sósorban a szorgos társadalmi létből, hanem ezúttal jog sze­munka forintértékéből tevő- rint is! A néhány évvel ez- dött össze. A falak még vako- előtt folytatott kutatások ered- latlanul állnak, ám a forma ményeként ugyanis megállapí- szép külsőt ígér. Ennek meg- tották, hogy Bartók Béla egyik felelően a belső kiképzés is őse, Bartók Gergely Borsod- tetszetős, főleg korszerű lesz. szirák községben élt — akkor A községi tanács vb-elnöké- még más néven szerepelt a nek tájékoztatása szerint tá- falu —, halála után itt is te- gas teremben nézhetik a be- mették el a múlt században, épített színpadon zajló elő- Azt szeretnék, mondják a adást, jut hely két öltözőnek, szirákiak, hogy nagy zene- a könyvtárnak és a ruhatár- szerzőnk nevét viselő művelő- ral ellátott előcsarnoknak is. dési otthonunkban az ő szél­sőt, hogy az úgynevezett alag- lerne táplálta élet folyjék. Felhő borította az eget, de amikor a kis dombon össze­gyűltek a cigándiak, kisütött a nap. Volt, aki a közeli me­zőről szaladt haza. hogy lássa a szenzációs leletet. Az időseb­bek a vásárlást szakítottak félbe, hogy időben érkezze­nek. . , .... A sárospataki muzeum kül­döttét várták a falusiak, hogy megfejtse a titkot. , . Cigándon kisvendéglőt epi- tenek. Jól haladt már az ala­pozás, amikor a járási tan ács építőipari brigádja, Does Jo- szefíel az élen kaptár alakú, földalatti kamrákat lelt. Alig telt el néhány perc, máris a helyszínre sietett Kántor ba­jos, a cigándi közös igazgatású iskola igazgatója, s megállapí­totta: értékes leleten akadt fönn az ásó. Gyors telefon Patakra, s a legközelebbi vonattal máris megérkezett Takács Béla, a pataki kolégium múzeumának vezetője. Különleges gabonavermek A nem túl gyakori újságírói szerencse ezúttal bennünket sem került el: részesei lehet- tünk az el$Ö hivatalos szemlé­nek. Közben az építők nagy ügyességgel hét földalatti hom­bár körül takarították el az agyagos földet. Az egykori éléskamrák így teljes nagyság­ban mutathatták meg magu­kat Takács Béla jókedvűen, a felfedezés örömével járja ko­rül a földalatti alkotmányokat, és percek alatt elkészíti a precíz szakvéleményt. — Az építők mintegy 400— 500 éves különleges gabona­vermekre bukkantak. A torok időkből származó éléskamrá­kat a föld alá ásták a cigan- diak, hogy menekülés eseten ne érje bántódás a gabonát, es főleg ne találjanak rá. _ Miért nem pusztulhatott e l az. élelem, miután elvermel­ték? — Az itt látható hombárok nem egyszerű vermek. Ha jól szemügyre vesszük, az egyik teljesen ép gabonatárolo falát, láthatjuk, hogy alaposan kiégették. A kíváncsi cigándiak máris szakszerűen kopogtatják a hombár falait, van aki mérő­szalagot kér, pontosan lemen a hombár mélységét és szé es­ségét. Branyicky Pál yb-titkar és Timári Géza tanácselnök- helyettes nyomban kiszámít­ja: mennyi gabona férhetett az embermagasságú tárlókba. _ Tíz-tizenöt mázsa ter­ményt raktározhattak el egy- egy hombárba — mondja Bra- nviczky Pál tanácstitkár, majd hozzáfűzi: — Találtak itt az é pítők még cserépdarabokat, tányér- és korsó-töredekeket, néhány értékes pénzérmét. _ Néprajzi szempontból mi a jelentősége a leletnek? — kérdezem Takács Bélától. __ Ezen a környéken hason­ló tárlókat még eddig nem ta­l áltak. Bizonyára érdekes ada­lékként szolgál a cigándi lelet néprajzi témákhoz, a török idők építkezésének jobb átte­kintéséhez. Meg kell említe­nem még, hogy a későbbiek során a titkos éléskamrák fölé csűrt emeltek az idő viszon­tagságai ellen. A tárlóépítés története A helyszíni szemle után kö­zösen keresünk valakit a falu öregei közül, aki támpontot, fogódzót tud számunkra nyúj­tani. A hombárra vonatko­zóan nem tud senki eligazító szót mondani, míg aztán nagy szerencsével ráakadunk id. Oláh Sándor bácsira, aki tud valamit a tárlók történetéről. — Az én nagyapám még ásott és égetett vermeket. Tu­dását nekünk is elmondta, de mi szívesebben tartottuk ter­ményeinket a padláson, öreg­apám idejében a hombárt agyagos földbe ásták, oldalát szalmával égették ki. Egy tárlóba egy szekér gabonát ön­töttek, tavasszal onnan vitték a cigándi szárazmalomba. Ez érdekes malom volt, még én is emlékszem rá, egy ló hajtotta. Hombárokat is láttam gyer­mekkoromban, ha jól emlék­szem, 1910-ben találtunk egyet építkezés közben. — Miért ásták a hombáro­kat a cigándiak? — Mert féltek a vándorrab­lóktól. Meg aztán olyan sze­gény volt a nép ebben a falu­ban, hogy nem tellett kamrá­ra, A hombárépítés nem ke­rült semmibe. Ha jól kiégették falát, még az egér sem tudta átrágni. De ha rosszul döngöl­ték az agyagot, egerek költöz­tek a hombárba és kárt tettek a terményben. Déli tizenkét óra. Haran­goznak. Már a fél falu gyüle­kezik a domboldalon és tövé- ről-hegyére vizsgálják a hom­bárokat. Van, aki már mim dent tud ezekről a földalatti éléskamrákról, és kiselőadást tart a többieknek. A falun kombájn erőlködik végig nagy robajjal. Aratás előtti próbaútját járja. A szemközti italboltba meghoz­ták a szódát. Az építők sört isznak, közben szalonnát fala­toznak. A félezeréves hombár felkeltette izgalom lassan el­csendesedik. Párkány László ürbáa GyBrsjr raf®» Ismerkedés a filmesztétikával A filmesztétika! ismeretek gyarapítása céljából július 10-e és 15-e között a Megyei Művelődési Ház tanfolyamot indít a központi leánykollé­giumban. A megye különböző részeiből mintegy negyven hallgató vesz részt az előadás- sorozaton. Elsősorban azok a népművelők látogatják az elő­adásokat, akik máris rendel­keznek filmesztétikái alapis­meretekkel. Ugyanis a most sorrakerülő tanfolyam prog­ramja gazdag, s úgy látszik, HARGITTAY ATTILA Együtt A kazincbarcikai Irinyi Já­nos Vegyipari Technikumba kellemes meglepetést hozott nemrégiben a postás. Az ille­tékes főhatóságok arról taje- koztatták az intézet jguzgxio- ját, hogy a középfokú tagol­ton most végzett növendékek közül hatan feleltek meg azo­kon a vizsgákon, amelyek a külföldi ösztöndíjas tanulást teszik lehetővé. Nagy szó ez, mert kilencen jelentkeztek mindössze, és <gy kétharma­duk megállta a próbát. Né­gyet fel is vettek, kettőt hely hiány miatt kényszerültek el­utasítani. Ez a középfokú vegyipari technikum ]0 mun­káját bizonyítja. De ugyan csak a jó munkát bizonyítja az az éríesités is, amelyet ne­hány hónapja kaptak a deb­receni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem természettudo­mányi karától. A dékán arról Sii a technikumot, hogy az elmúlt évben Kazincbarci­kán érettségizettek közül az egyetem első évfolyamán ta­nuló hallgatók milyen ered­ményeket értek el. Hat ta­nuló közül négy jó eredmény- nyel büszkélkedhet, egy köze­pes. Egy évtized gyors mérlege Vt a vegyipari technikum, amely* az° 1956—57-es tanév óta működik Kazincbarcikán igen nagy fejlődésről adhat számot. A megalapozás evei S az 1961—62-es tanévtől kezdődően, igen jó ko^me‘ nyék között dolgozhattak a nevelők, tanulhattak a diakok. A fejlődés, az ellátottság il lusztrálására álljon itt egy- '-c számadat. Tíz evvel ezelőtt a laboratóriumi felszerelés es anyag értéke nem érte el a 233 ezer forintot, a most zá­rult iskolai évben ez az erteK kereken 2 millió forint. A műszer és technológiai felsze- I relé» értéke ez idő alatt nem egészen 349 ezer forintról 3 millió 100 ezer forintra emel­kedett. E számadatok besze­désen illusztrálják, hogy kor­mányzatunk milyen nagy anyagi áldozattal segíti a kor­szerű vegyészképzést. Az el­telt időszakban a kitűnő es jelesrendű tanulók aránya lé­nyegileg nem változott sokat, növekedett viszont a jóren- dűek, és csökkent az elegtelen rendű tanulók aránya. Az intézet jó munkáját bi­zonyítják a továbbtanulási adatok is. Ebből azt a kon­zekvenciát hell levonni, hogy a kazincbarcikai technikum­ban a követelmények reálisak, összhangban vannak az egye­temi felvételek követelményei­vel matematikából és fiziká ból’, habár a tantervi óraszám kisebb a gimnáziuménál, a tanulók — elsősorban néhány tanár munkájának eredménye­ként — megfelelnek a köve­telményeknek. A középfokú technikum nö- 1 vendékei közül jeleni ?g , a Szovjetunióban ösztöndíjjal ; nyolcán tanulnak, az ' ban ketten. Van már, aki'-Aeg- zett is külföldi egyetemen. > Mint említettük, szeptember- , tői újabb négy kazincbarcikai . diák tanul külföldön. Az itt | végzettek közül négyen mar . egyetemi oktatóként dolgoz- : nak tudományegyetemeken, és ; igen nagy azok száma, akik : tudományos kutató intézetek- j ben, felelős munkakörökben . tevékenykednek. Az előkészület éve ; következik ; Ez az intézet igen sok ve- ; gyészt. szakmunkást és tech- > nikust adott közvetlenül a , vegyiparnak, de még jobban , képzett vegyipari szakembe- | reket nyújt az iskola felsőfokú s tagozata. A néhány éve mű- > ködő felsőfokú vegyipari gé- j| pészeti technikum, amely mű- ^ szerezési és automatizálási * szakembereket képez, most j nagy előrelépést jelentő át- , szervezés előtt áll. Az 1968 ^ 69-es tanévet előreláthatólag * már nem mint felsőfokú tech- ; nlkum. hanem mint műszaki , főiskola fogja megkeadeni. Együtt jutottunk el a malomig és felőröltük emberségünket. Bennünket már szánni sem lehet, pedig azt mondják: emberek vagyunk! Magunk akartuk így, vagy csak jött, mert jönnie kellett... ? Helyet adtunk egy gonosz pillanatnak ahhoz, hogy széttépjük egymást; Vagy mást okoljunk magunkért és legyen megbocsáthatatlan? Magam okolnám, ha nem a felét vállaltam volna az egésznek! Tenéked, a sors adott kezet ahhoz, hogy a köveket porrá zúzzad, s húzzad a testem telkemmel a kezdetig, hogy visszanyerhessük emberségünket! LÁSZLÓ IBOLYA Délben Még ezután lesz a világ Kék csönd van cgig ér Augusztus kemencéjében nem domb a domb friss rozskenyér Ezután születik a világ lesem árnyékba bújva s fűszálak félelme remegtet nézve a lomha ósállatokat idéző útgyalura Az ő istene eperfásé tor hősében ül ölében az ebédje kenyér szalonna paprika és hőpalackból kávé tökéletes ebédutáni béke Ha egykor isten is leül szalonnázni egy fa alá s kávét is kortyint megpihen én mondom itt élne a földön művét élvezve nem a mennyben. lépést jelent e fontos mű''*| szeti ág formai és tártál^ fegyvertárának gyarapítási ban. Az előadók sorában taté’' juk Harcsai Kulcsár /sitté'1 j aki a francia film történetén1 és az új hullámról, valami1’ a szovjet filmművészet új í*! gyeiről tart előadást. Vem Éva filmesztéta a dokumelT tumfilm kialakulásáról és ie}' lődéséről tart beszámolót. S'1! Róbert ismert filmrendező ", esztéta a rendező művészeté ről tart előadást. Dr. Molw’ István esztéta a magyar fi”1’ történetét ismerteti a néár filmtől napjainkig. Az operát®1, munkával Vámos Tamás op* ralőr ismerteti meg a halté*, tóságot. Veres József filmes1’ téta a népművelés és a fi’1’’ művészet kapcsolatát elem»’ előadásának címe: A film ’• meretterjesztés és filmklub. , A tanfolyam gazdag illusté rációval szolgál majd. Bern" tátják Autant Lara A test dögé, Godard Eli az életét c, alkotásokat. A dokumentál filmről szóló előadás fejlőd*, sét illusztrálandó Dzlga Vet tov Ember a felvevőgépP. círmi értékes dokumentumig* kerül bemutatásra. A hal’fpj tők ismételten láthatják nW, a Szállnak a darvak című V lághíressé vált szovjet játéjj filmet. Levetítik KollÁ«1^ Ágoston Örök megújulás été1,, nacydíjas népszerű tudora nyos filmjét. A magyar A1« történetét ismertető előadj után Fejős Pál Tavaszi záf° című művét vetítik. MindeZ*j ken kívül Nagy filmek, rendezők, kiemelkedő k.ősP és alakítások címmel szélié1!, vetélkedőt rendeznek a ^ folyam szervezői. — Üj diákotthonunk építési munkái részben befejeződtek. Az épület már tető alatt van, megkezdhetők a belső szak­ipari munkák. Ezt az épületet, amely a Nehézipari Miniszté­rium beruházásából épül, 1968- ban vehetik majd birtokukba a diákok — tájékoztat Lini István, az intézet igazgatója. — Az emelet-ráépités, amely tanulmányi helyiségekül szol­gál, ugyancsak tető alá került, augusztusban megkezdjük mű­szaki átvételét és szeptember­ben már meg is kezdődik ezekben a helyiségekben a ta­nítás. — A műszaki főiskolává fejlesztés tárgyi feltételei te­hát biztosítottak. — Ehhez hozzá kell még vennünk azt a nagyarányú se­gítséget, hogy további építke­zésekre 26 millió forintot kap­tunk. Az ÉM Miskolci Tervező Vállalata már készíti egy 12 tantermes szakközépiskola ter­veit, amely az iskolareform végrehajtása során a közép­fokú technikum helyébe lép, illetve a reform szerint annak feladatkörét veszi át. Ehhez a tanintézethez természetesen tornaterem is épül. Épül egy korszerű műhelycsarnok az ipari méréstechnika és szabá­lyozástechnika, valamint az automatika gyakorlati okta­tása számára. Műanyag szak is létesül — És a személyi feltételek? — Megkezdődtek az előké­születek a személyi feltételek

Next

/
Thumbnails
Contents