Észak-Magyarország, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-31 / 126. szám

4 i AKM\U V ARORSZAü Szerda, 1961. május SÍ. A negyedik számvetés Mozifilméin a híradó és dokumentum-alkotások nek bemutatása nyerte el a nézők tetszését. A képi meg­formálás, a szerkesztés azon­ban nem mindenütt sikerült Hálom kitűnő riportfilm szerepelt a fesztiválon: ,Knoll István A győzelem árnyéká­ban és a Baráti küldetésben című két filmje, valamint Csőke József Kúrává bajnokok című alkotása. E riportfilmek színesen, változatosan, ember­közelből tárgyalták a témát. A mozi-híradók a televízió­val folytatott versengésben megtalálták igazi arculatukat: a magazin-szerűséget. A tar­tós aktualitás jegyében ké­szült híradó-filmek ennélfogva szellemesek, érdekesek és iz­galmasai: voltak. Csőke Jó­zsef egyik híradó eseménye például a nagyvárosi zaj for­rásúi! és az egészségre való ártalmatlanságát tárgyalta ér­dekesen, helyenként szatirikus szöveggel, lényeget feltáróan. A Lícvr'cti és kis já­Mu€r>eil tókfilm ka­tegóriában az Idén csekélyke eséllyel versenyeztek a fil­mek. Kézdi Kovács Zsolt Egy gyávaság története című mun­kája formailag ugyan igényes volt; de a jellemábrázolást te­kintve csak a felszínig jutott el. Tímár István Metamorpho­sis című filmje nem kapott pálmát a fesztiválon, pedig filozófiai gondolatvezetése, tiszta képi fogalmazása, a ze­ne és a mondanivaló össz­hangja nagyobb figyelmet ér­demelt volna. Több erőt érez­tünk Takács Gábor Mikrokoz­mosz című filmjében, mint amennyi a fesztiválon érző­dött. Párkány László (Folytatjuk.) Gazdag szépirodalmi választék (Aj K k ÉLETMŰ-VÁLOGATÁS, KÖRKÉP, 67, NOVELLAS KÖTETEK, MULATTATÓ OLVASMÁNYOK — ŰJ KÖN TÖKBEN AZ OLCSÖ KÖNYVTÁR Ownepi ílBB7 Kiállítás T\Jem értem magukat / Y az újságnál. Egyáltalán nem értem. Csak írnak, írnak er­ről is, arról is, amarról is, de ne vegye rossz néven, sok­szor töprengek: vajon ezt miért írták meg, vajon azt meg miért? De azért, csak ír­ják továbbra is, mintha a legfontosabb dolog éppen az lenne, amiről írnak. Holott a legfontosabbakat, amiket valóban vár, kíván, keres a közönség, azokat nem látja az újságban. Éppen azokat a dolgokat, amik vonzók, szé­pek, érdemesek a nyilvános­ságra, Lemaradtak például egy na,gyón színes, nagyon érdekes rendezvény megnyi­tójáról, Remélem, hogy leg. alább most eljönnek és fényképeznek, írnak róla. Nem azért mondom, mert mi rendeztük, de azt meg is lehet nézni. Azt a kiállítást. Mert kiállításról van szó. És tulajdonképpen ilyesfajta ki­állításokra van most már, 1967-ben szükség. De a ké­sőbbi években is. Előremu­tató, -konstruktív kiállítás, példát mutathatunk vele na­gyon sok vállalatnak, szerv­nek, intézménynek. Azt hi­szem. sikerült nagyon érde­kes, nagyon vonzó anyagot összegyüjtenem, bemutat­nom. Illetve bemutatnunk, mert szerénytelen lennék, ha azt mondanám, hogy én készítettem. Mi készítettük, a mi szervünk. És állítom, hogy nagyon tetszik min- ienkinefe. Legalábbis tetsze­ne, ha megnéznék. De hit, ha nincs megfelelő propaganda, nincs megfelelő tájékoztatás, akkor természetesen nem jö­hetnek az emberek, hiszen honnan tudnák, hová kell menniük, mit érdemes meg­nézniük ? — Meddig lesz nyitva? — Nyitva? Várjon csak... meddig is . . . Hát egy da­rabig mindenképpen nyitva lesz jöjjenek csak nyugod­tan. De ha zárva is lenne, csak keressenek meg, és máris hozom a kulcsot, lehet fényképezni, írni róla. — És tulajdonképpen mit állítottak ki? — Már hogy mit? Hogy érti ezt? Pontosabban, köze­lebbről. — Miből rendeztek kiállí­tást? át.., mindenfélé­ből. De állítom, hogu nagyon von­zó, nagyon érdekes. Hát mi rendeztük, nem érti? Azt kellene megírnia, hogy m,i rendeztük, én majd sorolnám a neveket. Ha nem akar, hát nem-is kell eljönnie, elmon­dom én itt, hogy kik szere­peljenek a cikkben, mert már látom a kérdéseiből, hogy nincs nagy kedve az egészhez. Pedig érdekes ki­állítás, ezt várja a közönség. De hát maguk ott, az újság­nál nem nagyon értik ezt meg. Csak írnak, írnak, erről is, arról is, amarról is, meg miegyébről is ... €pt)-E Lvsv - £ tudományos képzés iHesternibelye vagy éppen analfabéta volt, magasabb képzettséghez mind­össze a munkásarisztokrácia vékony rétege jutott. Azok az elképzelések, ame­lyekért a maga korában Iván Frankó harcolt, akkor termé­szetesen nem valósulhattak meg, Iván Frankó álmai csuk a szovjet hatalom megalapítá­sa és az egyesített Ukrajna létrejötte után válhattak való­ra. Viszonylag rövid idő után Lvov a köztársaság kiemelke­dő jelentőségű túdományos- kulturális centrumává vált. Korábban Lvovban mindössze 1 négy felsőfokú intézmény Evőit, amelyekben a gazdagok -és kiváltságosok gyermekei la- »nultak. Ma tizenkét főiskola Jván a városban, körülbelül shelvenezer hallgató tanul a 2 főiskolákon. Többségükben s Lvov és Nyugat-Ukrajna sok 2 más vidékéről jötték. ű Lvov környékén mintegy -ötven tudományos kutatóinté- sjzet működik. Ezekben az intc- “Zétekben, valamint a terve- -zést-konstrukciót tanító ok- Slatási intézményekben ötezer- :ötszáz tudós dolgozik. A ludo- 2manyos kérdések sokaságával i foglalkoznak: a mélytengeri ikutatásokon át az atmoszféra 1 legfelső rétegeinek tanulmá- inyozásálg, az érzékeny mérő- 2műszerek gyártásától kezdve a 2 nagy teljesítményű teherszál- SjlHó gépkocsik szerkesztéséig. 5Az egyetem tudósai a szilárd Kiestől: fizikájának, valamint a iplaszlikus fémek szllárdság- E tanának problémájával foglal- Ekoznak, a műszaki egyetemen ipedig azzal kísérleteznek, mi -módon volna lehetséges az -egyen- és váltóáram egy és -ugyanazon vezetéken való to- Svábbítása. Az ukrajnai nyom- idászati ipar egyesített tudó­si hiány os--kuf aló főiskolájának jj tudósai a sajtókombinátok sszámára terveznek olyan kor- * szerű gépeket, amelyek az -egész nyomdaipar villamosítá- ;sát jelentenék, a kémiai tudo- j-mány eredményeinek fokozot­tabb felhasználásával pedig ilerövidftenék az egész téchno- rlógiai folyamatot. A hasznos sásványl kincsek kitermelésé­ihez szükséges eszközök létre- -hozásán. valamint a legered- jményesebbe.n alkalmazható, ^módszerek kidolgozásán az Ukrán Tudományos Akadé­miához tartozó egyetem fizi­kus-mechanikus tudósainak csoportja fáradozik. A tudo­mányok egyéb ágazataival, a kijevi Oroszország történetétől kezdve a nyugat-ukrajnai vi­dék kolhozainak gyakorlati mezőgazdasági szaktanácsadá­son át mindennel foglalkoznak az egyetem dolgozói, tudomá­nyos munkatársai. A tudósok tábora évről év­re gyarapodik Lvovban új, ta­pasztalt mesterekkel. Az utób­bi hét évben több mint 450 doktori és kandidátusi disszer­tációt védtek meg városunk­ban. A pánok uralma alatt lévő Lengyelországban még Iván Ivanovics Kovalik Is — elvégezvén az egyetemet — pékműhelyben volt kénytelen dolgozni, mint egyszerű pék­segéd. Most ő az egyetem uk­rán nyelvi tanszékének veze­tője. Miroszláv Mironovics Olekszjuk — az egyszerű ga­líciai paraszt fia — pedig a társadalomtudományi főiskolát irányítja. Napjainkban büsz­keséggel beszélünk arról is. hogy a szovjet hatalom évei­ben Lvov az Ukrán Köztársa­ság jelentős kulturális köz­pontjává nőtt. A szovjet népek nagy családjában rohamosan kezdett felvlráaoznl a művé­szet és népművészet. A város­ban könyvtárak százai működ nek. nvolc állami és sok egyéb jellegű múzeum, öt állami és néhány népszínház, A Lvov vidéken lehetséges zeneszer­zők, költők és írók is élnek, Néhányat említve közülük: Grlgorij Tutyunnyjk. a Sev- csénkó-díjjal kitüntetett Víz­kapu szerzője, ugyancsak Sev- csenkö-dflas Irina Vilde. vanv Sztanvi szláv Ljudkevlcs, aki Sevesenkó Végrendelet és Kaukázus című műve nyomó” írta hasonló című vokális szimfóniáját, és kantátáját. TV meg kell említeni a neves gra­fikus- és festőművésznél. Je- lena KnlesickAiát Is. A Gaga­rin nevét viselő Kultúra Palo tájának Ifjúság elnevezésű együttese világhírnevet szer- zett a Szicíliában megrende­zett Virágzó mandula fa nem­zetközi fesztivé1 * * 4 * * * 8on; megsze­rezte az első helyet. A nyugat-ukrajnat föld munkásnépének évszázados ál­mai a szovjet hatalom évei­ben válnak valóra. Értesítjük a kedves lYiozilá- togató közönséget, hogy eb­ben a hónapban a miskolci népkerti és a miskolctapol­cai Kert filmszínház is meg­nyitja kapuit. A miskolci népkerti film­színház holnap, június 1-én, csütörtökön 8 órai kezdettel, míg a miskolctapolcai Kert filmszínház június 10-én, szombaton nyit. Ezúton is szeretettel meg­hívjuk kedves közönségünket kert-filmszínházaink előadá­saira! Borsod megyei Moziüzemi Vállalat Üt BEKEl 1—7: (csak rlu. f. 4-kor!) A nös­tényfarkas. Magyarul beszélő bol­gár. Széles! (Diákbérlet érvényes!) í—7: (esalc cin. £. 6-korl) Irma. te édes I—fi. Színes amerikai. Szé­les! Csak. 16 éven felülieknek! M. 4. I, ll-kor: Másfél millió. KOSSUTH FILMSZÍNHÁZ délelőtti műsora: 1—5: (de. f. lO-lcor!) Irma, te édes 1—II. Színes amerikai. Szé­les! Csak 13 éven felülieknek! 6— 7: (de. f. ll-kor!) A nő ié yfot-kus. Magyarul beszélő béig Ir. Széles! KOSSUTH FILMSZÍNHÁZ délutáni műsora: J—'(: Irma. te édes 1—II. Szí­nes amerikai. Széles! Csak 16 éven felülieknek! K: csütörtökön, pén­teken, szombaton és vasárnap f. 4 és 7, hétfőn, kedden és szer­dán csak du. 5-kor! M. 4, f. 1(1 és f. 12-kor: Házasságból elégséges. NEPICEItTI filmszínházt 1: Az állhatatos feleség. Magya­rul beszélő nyugatnémet. Széles! 2: Az aranyost mpész. francia. Széles! 3: Egy maryar nábob és Kárpálhy Zoltán. Színes magyar. Széles! 4: Van, aki forrón szerel). Amerikai. Széles! 5: Alibi a vizen. Magyarul beszélő csehszlovák. Széles! 6: A légió. Lengve). Szé­les! Csak 16 év-n fe’ííli-knek! 7 - 3: Irma, te édes I—II. Színes amerikai. Széles! Csak 16 éven Vlü'l'-knekl K: mindennap este 8 érakór! FÁKLYA: 1: A hóhér. Színes szovjet,. Szé­les! 2: Az aranyember. Színes ma­gyar. 3—4: Utánam, gazfickók! Színes NDK. Széles! 5—6: Ke­resztesek I—II. Színes lengyel. Széles! K: hétköznap 5 és n. 8, vasárnap f. 4 és hn. 6. M. 4. f. 11-lcor; Mi ketten, meg a ló. TÁNCSICS: 1—2: A flotta hőse. Szovjet, 3— 4: Mandrogóra. Magy.ru! beszélő Olasz-franc a. Szé'e ! Cult W éven felülieknek! 5-én: Alibi a vízen. Magyarul beszélő csehszlo­vák. Széles! K: naponta f. s es. hn. 7. M. 4. lü-kor: A kém nyomá­ban. SZIKRA: 1—2: Hugy szaladnak a fák: Magyar. Széles! :i—4: Mandragóra. Magyarul beszélő olasz—francia. Széles! Csak 16 éven felülieknek' 5—6: (csak hn. 5-kor!) Rákóczi hadnagya. Magyar. 5—6: (csak este 7-kor!) Katonalányok. Magyar" beszélő olasz—francia. széles: Csak 16 éven felülieknek! K: csü­törtökön, pántokon, szombaton cs vasárnap hn. 5 és 7. M. 4. f. 11' kor: Majdnem baleset. SAGVARlt , 1—2: Alibi a vízen. Magyarul beszélő cieh z] ák. S éles! 3—45 Gyezokk osl Své ’. s éles! Csak 16 éven felül's’ ívk! 5—6: A cár és a tábornok. Bolgár. Széle®1 K: naponta f. 5 és hn. 7-kor! PETŐFI: 1—2: Tízezer nap. Mapyar. Sze­les! 3—4: A cár és a tábornok* Bolgár. Széles' 5—6: H-.mlda- NDK. K: hétfő, csütörtök, vasár­nap f. 3 és 7. kedd, péntek, szom­bat csak 7. M. 4. 10-kor: Patyo­lat-akció. ADY: (Tapolca) 3—4: Riói kaland Színes fran­cia. (Diákbé l 't ét", ényes!) ?\ Othel! i Gyei házán, Magyar. K' szerdán és szombaton csalt du. 6. vasárnap du. 4 és 6-korl BÜKK: (Miskolc-Hámor) 1—2: BrS'cTünk a nőkről. Ma­gyarul beszélő olasz. Széles! Csak 18 éven felü'le'mck' 4—5: Eg? magyar nábob és Ká p'thy Zol­tán. Színes magyar. Sz. lesi K: naponta csak este 7-kor! ÁLSÖZSOLCA: 2: (csak est:: 7-kor!) A cár és * 'tábornok. Bolgár., S éles! 3—i; (csők du. 5-ko-!) Bogáncs. Ma­gyar. 3—4: (csak este 7-kor!) Höl­gyek és U'ak. Magyarul beszél" olasz—francia. Széles! Csak lß éven felülieknek! 6—7: (c-ak dü- 5-kor') A fáraó I—II. Színes len­gyel. Széles! M. 4. 10 kor: B%? szílhémusnő vallomásai.-'S'.'n: f-RZIRMA: (Keskeny filmszínház) 2 és 4: Nocturne. Magyarul be­szélő szovjet. K: péveken 6, va­sárnap f. 4 és 6. m. 4. ío-kor: A nagy manőver. MISKOLC-GDBniVrafJLY! (Kesltenv filmszínház) 3—4: Veszélyben az alagút. Ma­gyarul beszélő román—szovjet. Kj szombaton 7, vasárnap s és 7-kori hagyományos magyar élbe&zé- lőmódot. A gyűjteménynek ezenkívül önéletrajzi jelentő­sége is van: közvetlenül vagy áttételesen vall az író életéről, ifjúságáról, barátairól, vágyai­ról és küzdelmeiről. Tartal­mazza a gyűjtemény többek közöli, Déry legnevezetesebb írásait, A ló és az öregasz- szonyt, a Nikit, és a Szerelem című elbeszélést. Örkény Ist­ván Nászutasok a légypapíron című kötete méltó folytatása a sikernek, amelyet ez a kiváló író könyveivel és drámájával a közelmúltban kivívott, Üj kötete a hozzá talán legköze­lebb álló műfaj remekléseit adják az olvasónak. Apró írá­sokat, lírai-groteszk miniatű­röket, amelyek Örkény sajátos szemléletével mutatják, meny­nyi furcsaság, meggondolni való különlegesség akad a vi­lágon. Hagyománnyá vált már egy-egy év legjobb hazai no­velláinak' összegyűjtése és megjelentetése, A Körkép, 67 című novella-antológia az el­múlt év magyar prózájából ad sikerült ízelítőt. 0 Két fontos tanulmánykötet is tanúskodik a szocialista kri­tika és művészetelmélet ha­gyományainak gazdagságáról. Bölöni György Képek között című kötete a szerző művésze­ti kritikáit, képzőművészeti cikkeit gyűjtötte össze. Illés Béla Pipafüst mellett című könyve kritikákat, művész­portrékat, publicisztikai íráso­kat és tárcákat tartalmaz. Az Olcsó Könyvtár sorozata ezután — mint már megírtuk — új köntösben jelenik meg. A szebb kivitelű és zsebkönyv alakú sorozat első két kötete­ként Arany János Toldi-ja, Vörösmarty Mihály Csongor és Tündé-ie került a könyvhe­ti választékba. szágon erőteljesen fegyveres ellenállási mozgalom. Hátrább lép az időben Kahána Mózes kötete, a Földön, föld alatt. A hosszú távoliét uíán hazatért, hetvenéves író, az erdélyi és moldovai falvak krónikása, a munkásmozgalom veteránja, mindenekelőtt a Hat nap és a hetedik című művében alko­tott jelentősét. A két háború közti idő maradandó ábrázolá­sát adja. Hegedűs Géza ismét a monda-világból választolt témát. A Labdahidák tragédia- sorozatát beszéli el, mitológiai kalandregény formájában. Ko­lozsvári Grandpierre Emil Változatok hegedűre című re­génye mulattató olvasmány. Hősei művészek, akik a szo­kástól eltérőn nem a háztar­tás, nem is a szerelem miatt veszekszenek; ellenségeskedé­sük oka mélyebb. A tehetsé­gesek és. tehetségtelenek ellen­téte rombolja szét a házassá­got, amelynek Kolozsvári Grandpierre Emil finom kari­katúráját adja.' Berkes! And­rás Pisztrángok és nagyhalak című regénye ismét a mai fia­talság problémáira, a nemze­dékek konfliktusának nem könnyű kérdéseire keres vá­laszt. Magas közéleti poszton álló apa és fia küzdelmében az író sok problémát érint, őszintén, seg1” szándékkal. © A novelláskötetek élén Dé- ry Tibor Theökritosz Újpesten című kétkötetes gyűjteménye áll. Harmincöt év novella- termését tartalmazza. Iroda­lomtörténeti jelentőségét az adja, hogy nyomon követhető benne a modern európai pró­za- és, elbeszélés-technika kö­zelmúltjának és jelenének egész története. Déry stílus­váltásai, útkeresése és talála­tai irónia, képzelet és filozó­fia többletével gazdagították a II. A könyvhét" magyar szépiro­dalmi választéka érdekes is, gazdag is: az érdeklődők sző­kébb körére és a nagyközön­ségre egyaránt gondoltak a kiadók. Mindenekelőtt a re­gény és a kisregény műfajára érvényes ez a megállapítás. Darvas József életmű-soro­zatának új kötetében két re­gényt kap az olvasó. A török­verő Hunyadi Jánosnak állí­tott emléket; a négy évvel ké­sőbb született, 1942-es keltezé­sű Harangos kút a múlt szá­zad hatvanas éveinek parasz­ti társadalmát ábrázolja. Sza­bó Magda a nemzedéki prob­lémát választotta űj regénye tárgyául. „Mózes egy, huszon­kettő” című kötete arra a kér­désre keresi a választ: milyen feltételek között lehetséges a mai húsz- és negyvenévesek „egymás mell”" élése”? © . Dobozy Imre új kötetében válogatott novelláit és kisregé­nyeit olvashatjuk. A címadó kisregény a felszabadulás iz­galmas napjait eleveníti meg. Helyet kapott a kötetben a Ti­zedes meg a többiek című, nagy sikerű film alapjául szol­gáló elbeszélés is. A második világháború hazai története több más elbeszélésben is fő­szerephez jut. Az író azt nyo­mozza, milyen okok miatt nem bontakozott ki Magyaror­Iván Frankó, az ukrán nép nagy fia szociális és nemzeti­ségi egyenlőségről, a tudomány és' kultúra közkinccsé tételé­ről álmodozott. Elképzeléseit a széles munkástömegek között is szerette volna megvalósíta­ni, Nem adatott meg neki, hogy kibontakoztathassa ké­pességeit a Ívovi egyetemen pedagógiai-tudományos mun­kájában. mivel az akkori uralkodó osztályok felismer­ték: a képzettség veszélyes fegyver, s nem tanácsos, hogy ez a fegyver a tömegek birto­kába kerüljön. Ennek eredmé- j nyeképpen a munkásság és pa- I rasztság jó része műveletlen, Judit Kastélyok lakói című filmje viseli még magán a va­lóság-megismerés néhány ro­konszenves Jegyét. Sajnáljuk, hogy a bíráló bizottság nein vette figyelembe e filmek eré­nyeit. A, filmfesztiválon Ille» több gyengén si­került dokumentumfilmet lát­hattunk. Az érettségi után cí­mű film (Vas Judit alkotása) alig jutott túl u didaktikai cé­lokon. Magyar József A lát­szat csal című munkája dicsé­retes, szatirikus és publicisz- tikus hungvételű, de megre­kedt a vizsgált jelenség felü­letén. A Duna partján című film (rendezője Bokor László) szürkén, unalmasan tárgyalta az egyébként felemelő témát, a budapesti munkásmozgalom egy évszázadának történetét. Kiss József, alti korábban a Falusi szimfóniában és a Ko­dályról készített portré-film­ben figyelmet keltő dokumen­tumfilmes erényeket csillogta­tott meg, ezúttal a Dunai Vasmű Igazgatójáról készített portréfllmjébén nem érte el az önmaga által felállított mércét. Kolonits Ilona két filmmel szerepelt Miskolcon: a Vörös jelek a Hadak útján és a San­zon című művekkel. Mind a kettő kitűnő ötletre épült, kü­lönösen a magyar internacio­nalisták útjának, hősiességé­A rovidíilmművmeí miskolci seregszemléjének elő­estéjén megfogalmaztuk biza­kodásunkat; a IV.- filmfeszti­vál a minőség fesztiválja lesz. Feljogosított bennünket az eddig lezajlott három filmver. seny eredményessége, a négy budapesti szemle sikere. Leperegvén az idei filmfesz­tivál dús esemény.soroznia, Máriássy Félix zsűriéi nők vé­leményével kell egyetérte- nünk, aki azt mondotta, hogy oz idén kiemelkedő alkotás •nem került ugyan Miskolcra, az átlag-színvonal ennek el­lenére jónak mondható. Em­lékszünk még a tavalyi suni- mázásra: néhány kimagasló alkotás, mögötte pedig a lisz­tes középszer. Ha műfaji kategóriákban gondolkodunk, a középszerrel, a helyenkénti szürkeséggel, az alkotói langyossággal mos­tani fesztiválunkon is talál­koztunk. De az animációs fil­mek színvonal-emelkedése, a mozi-híradó ötletgazdagsága és a népszerű-tudományos filmek egyenletes nívója arról győzte meg a szakembereket, hogy a rövidfilmművészet idei, mis­kolci mustrája bizonyos ered­ményeket mutatott fel. Természetesen vitára alkal­mas témát tucatjával felszín­re hozott a fesztivál. Többek között a dokumentum műfaj stagnálása, a korábban oly nagy izgalmat kiváltó társa­dalmi gondolatok hiánya ser­kentett gyakori vitára. A kér­dőjelek ma is előttünk állnak: miért nem találkoztunk olyan alkotásokkal, mint Sára Sán­dor Cigányok című filmje, vagy Szűcs József Szomjúság című alkotása és Szijj Miklós Számadás című drámai hang­vételű dokumentum-műve. Az idei dokumentumfilmek több­ségéből hiányzott a valóság szociológiailag is megalapo­zott, mélyreható tanulmányo­zása és bemutatása. Csupán Gyarmathy Lívia Üzenetét és Róna Péter Vádbeszéd című alkotását említhetjük meg, mint olyan alkotásokat, ame­lyek számot vetettek napjaink fontos társadalmi és politikai kérdéseivel, amelyek Ynagas művészi fokon közvetítették gondjainkat. Talán Kárpáthy , György Próbafelvétel és Elek J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents