Észak-Magyarország, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-24 / 120. szám
1 ÉSZAKMAGI ARUKSZAG Szerda, 1961. május 24. Sajőszenlpéteren is készülődnek A KÖNYVHETI kiadványok eagyrészt már raktárunkban vannak, és itt vannak ugyancsak túlnyomó többségben a bizományosaink által közvetített igények, kívánságok is. Az új, az ünnepi könyvhétre megjelenő kiadványokból előreláthatólag fedezni tudjuk az igényeket, — tájékoztat a Müveit Nép Könyvterjesztő Vállalat sajószentpéteri boltjában Andrékó Lajosné boltvezető, amikor az ünnepi könyvhét előkészületeiről érdeklődünk. Még hozzáteszi: — A bizományosok nemcsak az új kiadványokat igénylik most, hanem sokféle korábban megjelent kötetet is. Többségben meg is kapják azokat. — A bizományosok hogyan tájékozódnak és tájékoztatnak? — A tőlünk kapott közvetlen tájékoztatósok, meg a központilag kiadott sokféle propaganda anyag bőséges tájékozódási lehetőséget nyújt a bizományosoknak, akik természetüknél fogva is érdeklődő emberek. Az üzemi dolgozók, akiknek körében mozognak, szintén sokféle igénnyel jelentkeznek, merj. hiszen a sajtó, a rádió, a televízió, meg többféle propagandaanyag az olvasókhoz is eljut, s sokan határozott kívánsággal állnak elő, ha az üzemi bizományos felkeresi őket. Kétoldalú munkát végeznek hát megbí- zottaink: részben a munkahelyeiken összegyűjtött kívánságokat továbbítják hozzánk, a könyvesbolthoz, részben pedig ajánlják az új kiadványokat, ismertetik és minta- példányokkal be is mutatják azokat. így aztán ezek a könyvek is az igényeltek listájára kerülnek. — Nagy területet lát el ez a bolt könyvekkel? — Legfontosabb üzemeink: a Sajószentpéteri Üveggyár, a Borsodi Hőerőmű, a bérén tei bányaüzem, a bányagépjavító, valamint a kurityáni bányaüzem. Ezekben mindenütt működik egy jutalékos megbízottunk, aki, mint az üzem dolgozója, benne él a gyár, illetve bánya életében, és a szó legszorosabb értelmében házhoz, illetve munkahelyhez viszi a dolgozóknak a tudást, a nemes szórakozást jelentő könyvet. E bizományosokon kívül igen népszerű a környékünkön a guruló könyvesbolt, amely nagyon jól belesegít a mi tevékenységünkbe. — Ki a legjobb bizományosuk? — Talán nem sértődnek meg a többiek sem, ha elsőként a legrégibb bizományosunkat, Szilágyi Istvánt emelem ki, aki az üveggyárban a leggyengébb hónapokban is mintegy háromezerötszáz forint értékű könyvet juttat el a dolgozó társaihoz, de karácsony előtt megközelítette a tízezer forintot, és az előjegyzésekből ítélve a könyvhéten is kilencezer forint körül lesz a forga'ma. A könyvek átlagos árát figyelembe véve könnyű kiszámolni, hány kötetet jelent ez. De azt is tudnunk kell. hogy egy-egy kötetet a családon belül többen is elolvasnak. — Baráth Lajos legújabb kötete kapható-e? — érdeklődtünk kollégánk legfrissebb, alig egy-két hete megjelent regénye után. — Sajnos, nem. Mór elfogyott. Pedig elég sokan keresik. — A könyvhéten a bolton kívül hol árusítanak? — AZ IDŐJÁRÁSTÓL függően lesz utcai árusításunk is. Az iskolában kiállítás, könyvvásár és könyvheti megemlékezés lesz közreműködésünkkel. A nagyobb úttörők is segítenek majd munkánkban. Lesz egy nagyobb érdeklődést vonzó rendezvény is, igaz egy nappal a könyvhét hivatalos lezárása után: Passuth Lászlót várjuk Sajószentpéterre; a bányászklubban találkozik majd olvasóival. (benedek) A vasas táncosok tizenegyedik útja előtt TIZENEGYEDSZER készülnek külföldi vendégszereplésre a diósgyőri vasas táncosok. A baráti szocialista államok és a nyugati országok színpadain elért •sikerek után most ismét egy baráti ország az úticél. — Miskolc és lengyel testvérvárosa, Katowice között már hagyományos jó kapcsolat áll fenn hosszú-hosszú évek óta, s ennek eredménye az együttes lengyelországi meghívása — tájékoztat Fülöp László, a diósgyőri vasas otthon igazgatója, — Csereképpen Katowicéből az ősz folyamán érkezik hozzánk majd egy művészeti együttes. TáncÚj útikalauzok A Sport Kiadó útikalauz sorozatában egyre-másra jelennek meg azok a rendkívül hasznos munkák, amelyek sokoldalúan bemutatják hazánk különböző tájait, egyszersmind nélkülözhetetlen iránytűt, tájékoztatót, eligazító műszert adnak a turisták, a barangolás, a természet szerelmeseinek kezébe. így : érdekes munka látott napvilágot a Pilisről. Ez annál figyelemre méltóbb, mivel idestova egy évtizede jelent meg a pilisi útikalauz harmadik kiadása, márpedig napjaink rohamos fejlődése, az emberi munka gazdagító nyomokat hagy eny- nyi idő alatt a táj arculatán. A szerzők, munkaközösség tagjai: dr. Dénes György, Lajos Ferenc, dr. Mezei Iván, dr. Pópa Miklós — amint ezt az előszó őszintén bevallja — egy évtized folyamán igyekeztek látni és tanulni. Felfogásuk sok tekintetben változott, és szégyenkezés nélkül beismerik, hogy korábbi munkájukon helyesbíteni valót találtak. Ez elsősorban a földtörténeti részekre, a vidék történelmének egyes fejezeteire s a gyakorlati rész beosztására vonatkozik. A szerzőknek most is az a szándéka, hogy baráti útitársat adjanak olvasóik kezébe. Olyan útitársat, amelynek segítségével, közreműködésével behatolhatnak a gazdag táj érdekességeibe, szépségeibe. Ehhez igazodva általános ismereteket, részletes túraterveket nyújtanak. A könyv sétaterveket is magában foglal, sok gyakorlati tudnivalót közöl. Haszonnal forgatható a Pilis és a Visegrádi hegység kis lexikonja. Az útikalauzhoz a Pilis hegység ♦" •képét mellékelték. © Holényi László Gerecséről készített útikalauzt. Mint az előszó is közli, kevesen ismerik, pedig adottságai kedvezőek, közel fekszik a fővároshoz. Szélein főközlekedési vonalak haladnak, belsejében pedig sűrű autóbusz-hálózat. Magasabb, mint a szomszédos Vértes és a vered hegység. Kul- túrtáj. Csaknem minden helységéből római és őskori leletek kerültek elő. A turistákat alighanem azért is vonzza, mert mindezek mellett az adottságai mellett még nincs különösebben felfedezve és így zavartalanul élvezhetik szépségeit. Sűrű erdővel borított hegyei, hatalmas sziklabércei, termékeny medencéi, számos barlangja, különleges földtani felépítése, védett madarai, gazdag történeti és építészeti emlékei értékes, izgalmas élményeket nyújtanak. Mivel éppen negyedszázada jelent meg utoljára útikalauz erről a vidékről, nagyon is kívánatos volt ennek a könyvnek az összeállítása, hiszen a táj időközben számos ipari, bányászati és mezőgazdasági üzemmel, korszerű lakóteleppel és utakkal gazdagodott. Középpontjában Tatabánya fejlődik. Érdeklődésre tarthat számot, régi történelmi és kulturális értékeinél fogva, Tata. A könyv beosztása az előzőéhez hasonló. A turisták válogathatnak a sok terv között. Az útikalauz eligazítja őket a számos látnivaló között és mindannyiról értékes adatokat tér fel. Az ízléses kiállítású kötethez szintén turistatérkép járul. karunk, népi zenekarunk és énekes szólistánk indul most Lengyelországba. A csoporttal megy Juhász Endre, a Diósgyőri Vasas Művészegyüttes társadalmi elnöke, a küldöttséget Kováts György, az SZMT kulturális bizottságának vezetője vezeti. És természetesen az együttessel megy Vadast Tibor, a tánckar vezetője. — Május 29-én lesz az első fellépésünk Szopienice-ben, Katowice egyik külvárosában — veszi át a szót Juhász Endre. — Egy hetet- töltünk lengyel barátaink körében, és természetesen több alkalommal bemutatjuk műsorunkat. Szeretnénk megismerni Miskolc testvérv•árosát, a hatalmas iparvárost, Észak-Szilézia gyárait, bányáit és természetesen lakóit. A művelődési ház nagy előadótermében éppen véget ér a tartalék, a még kezdő csoport próbája, a külföldet járók már gyülekeznek, kezdődik az ő próbájuk. Sok hazai és külföldi színpadot megjárt táncosok gyűrűjében gélünk Va-dasi Tiborral, ak# nem egészen két hónappal ez* előtt vette át a tánckar irá* nyitását. — Lengyelországi műsorunkban nagyrészt az együttes korábbi sikeres számai szerepelnek. Bemutatjuk a Forgo' tóst, a Fergetegest, a Nyírségi párost, a Weiner Leó muzsP kájára komponált Huszár1 verbunkot és más számokat Természetesen visszük a Bor1 sodi szvitet is. Vendéglátóink kedvéért tanultuk be a Krakoj wiak nevű lengyel táncot amelyet Kuttor Barna barátunk, csoportunk tagja hozott magával Lengyelországiból* amikor néhány éve a műegyetemi csoporttal ott járt. Üj be' tanulás a Kalocsai páros, awe* lyet én készítettem, MEGKEZDŐDIK a próba* nincs idő beszélgetésre. Búcsúzunk, és a korábbi külföld* szereplésekhez hasonló sikert kívánunk. fbm) Báb játék-be mutató Szikszón Az encsi járás tizennyolc községének óvónői készülődnek arra a nagyszabású bábjáték-bemutatóra, amelyet a járási tanács művelődésügyi osztálya és az óvodák szülői Ualá’os szersiicsÉüensÉ! Lillafüreden, a Hámori-tó mellett húzódó útszakaszon vezette a 3. számú AKÖV 80 mázsa kővel megrakott billenő tehergépkocsiját Mihály József 37 éves gépkocsivezető, felsőzsolcai lakos. A teherautó alatt az út leszakadt és a gépkocsi a Hámori-tóba borult. A vezetőfülkéből a gépkocsivezetőnek és .a mellette ülő Rontó László üzemi tűzoltónak sikerült kimászni és a partra úszni. Koppándi József 51 éves gyári munkás, azonban a vízbe fulladt. munkaközössége rendez májú* 30-án Szikszón, a művelődés* házban. ^ A bemutatót Merényi J*r zsef, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának isk®' lai csoportvezetője nyitja n*egi majd a járás különböző közs^ geinek óvónői hét bábjáték® mutatnak be. Az előadást viuj követi, amelynek levezetői® dr. Bakkay Tiborné, a kecske' mélt óvónőképző Intézet tan® ra. Az egésznapos program derváry Ferencnek, az EnC^ Járási Tanács VB művelődj ügyi osztálya vezetőjének szavával ér véget. iniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiMiRmmiiiiiiiuiiiimiiiiimmiiiiiiimmiiuimimimiiiMiiii.iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiimiiiiiMiiiiiiiiiiiimmitmiiiiiiiiiiiimimmsiifiM Oynf/mw áll a színben. Még a hoz- ULbílul zá nem értő ember is elfő látásra megállapíthatja: erős, mégis könnyű szekér. És nagy gonddal készített. .4 hágcsója és mindenütt, ahol a. vas engedte, kívánta, szépen hajlítgatva, kikalapálva. A hágcsó is lehetne például egyszerű, sima vas, a célna-k megfelelne, de miért ne legyen szépen megmunkálva? Hiszen mielőtt a. gazda fellép, mindig odanéz. Hadd lássa szépnek! A farészek lefestve. Eléggé szokatlan ez is. Az ülés féderes, ruganyos. A szekér elé egy, vagy több ló is fogható. Igaz, más szekér elé is fogható egy 16, csakhogy itt a magányos ló középre kerül, nem pedig valamelyik oldalra. Igen-igen szép ez a szekér és erős. — Minden az én munkám rajta. Egyenes tartású, idős ember mondja ezt, Hódy Árpád bácsi, sajó- vámosi lakos, aki 86 évével Borsod legidősebb kovácsmestere. A hangjából kiérzödő büszkeség mindemképpen jogos, hiszen a „minden az én munkám rajta” azt is jelzi, hogy a kovácsmester nemcsak a vasmunkához ért, hanem a bognárkodáshoz is. Mint annyi máshoz is. A puskaművességhez, a gépekhez, egy kicsit a kohászkodáshoz is. És ami különös: a 86 éves emberről szólva a szavak sehogyan sem kívánkoznak múlt időbe, hanem csak jelenbe. Nem így: értett, hanem így: ért hozzá. Igaz, a kohók világát már nem járja, puskákat keresgélve sem zörget napról napra a hatóság, mint ahogyan annak idején a csendőrök tették, de azért a kis műhelyben félig kész saroglyák. kocsialkatrészek állnak most is, a tűzhelyen, a fújtató közelében, a kovácskohóban ott a hamu. a salak, az üllő mellett, az összesűrüsödött. öreg farönkön kéz^ alá téve a kalapács. Szóval, ami adódik a ház körül, márpedia mindig adódik valami, s azt Árpád ba- fsj most is elkészíti. Régi, öreg szerszámolt — legtöbbjük i&éri mégis talán évek óta sorjázik Hílenc&záz A műhely. mozdulatlanul — kalapácsok, vésők, reszelők. Itt a lóbőrből készített, hatalmas fújtató is. Az üllő körülbelül. 80 éves fatuskón áll. A tuskán, az üllő mellett jókora mélyedés: itt kalapálták. a ráfot. Hűvös van itt benn, a kovácsműhelyek kellemes hűvössége, félhomálya és vasszag. Most hirtelen csendülő, pendűlő hang telít meg mindent. Árpád bácsi csap néhányat a kalapáccsal az üllő vasára. — Szépen szól, ugye? Nézi a sok fogástól fényes-simává esztergályozódott kalapácsnyelet, könnyedén újra megmarkolja és még néhányat pendít az üllőre. Hej, de régóta hallja ezt a csengést, pengést! Az inasévektől kezdődően egészen mostanáig. — Miskolcon kezdtem az inaskodást Hegedűs kocsigyárlónál, de elmentem onnan. — Miért? — Megvert a segéd. — Miért verte meg? — Mert inas voltam. Az inasoknak akkor mindig kijárt néhány pofon. Gondolták, hogy. ha most nem érdemli meg, majd rászolgál később. Biztosan az én segédemet is pofozták, amikor inas volt. Ö mag nálam törlesztett. — Nem tehetett ellene semmit az inas? — Semmit. Elmehettem ugyan az ipartestülethez panaszra, de ott az ilyesmin csak nevettek. A pofon az inaskodáshoz tartozott. Csakhoay nem nagyon lehetett megszokni. Én is elmentem, onnan másüvé. .és csak később szabadultam. 1898. április 2-án szabadultam. — Mestermunkát is kellett készíteni, ugye? — Hogyne? A remeket! Én egy pár sarkantyút készítettem, nallér- lánccal fényesítve, acélból. Szépen pengett. A legények akkor a bálon csizmájukra tették a sarkantyút és az ügyesebbje igen szépen tudta pengetni, tánc közben verni vele a ritmust. Cnjf ejóij emlék gyűlt össze a wUR dZ,u|J múló évtizedek során. Az egyikről Árpád bácsi így szól: — Özdon én gyújtottam meg az első tüzet a kohóban. Mintha most is látnék mindent, ami akkor ott történt. Emlékszem, 1907. december 15-e volt. Én gyújtottam meg a tüzel. Nemrégiben, amikor a fiamat látogattam meg, jártam a kohászainál. Be akartam menni, hogy körülnézzek, mivé is változott a régi üzem. *4 portán azt mondják, hogy idegeneket ide nem szabad beengedni. Nem vagyok én idegen — mondom —. én gyújtottam itt meg az első tüzet. No. akkor jöjjön bá- csikám — mondták, s vittek az irodába. Elbeszélgettünk ott, azóta is küldtek már meghívókat, hogy menjek el. A felesége lép mellénk. — De a pince-emléket nem mered elmondani. — Elmerem én, miért ne merném. — így Árpád bácsi, cs elkezdi. — Akkor már javában dolgoztam, ko- vácsoskodtam. Szénért indultam az egyik faluba vasárnap. — Fíogy hétfőn korán kezdhesse a munkát — szól magyarázólap a feleség, kicsit talán még mindig neheztelve, de legalább ugyanannyi nevetéssel is a hanoidban Árpád bácsi azonban elslklik a meaiegyzés felett és nyugodtan folytatja: — Amikor megérkeztem, néhány rokonommal, néhány cimborámmal elmentünk a pincébe. Vasárnap délután volt, a pincézés is hozzá tartozott az ünnephez, Iddogálni kezdtünk. Néha el-eltünt valaki, néha meg enni hozott valaki Nagyon lói éreztük magunkat, én ki sem mozdultam a pincéből. No, akkor menufűnk fel emberek, mert reggel van — mondta valaki. Ki is mentünk, és látom., hogy a közelben a parasztok szénát raknak a szekérre, készülődnek a piacra. Hova, hova? — kérdezem. Miskolcra — mondják. Minek mennek maguk Miskolcra hétfőn a piacra? Hétfőn? — kérdezik azok elámulva. — Hát szerda van! Akkor meg én ámultam. Hát ez történt. — És most is szereti még a bort, Árpád bácsi? — Egy pillanatra sem mondtam le róla soha. Van egy kis szőlőcs- kém, csak mostanában kevés terem. — Dohányzás? — Pipázom. Mostanában éjjel nem mindig tudok aludni, olyankor pipázom. Valamikor évente 12 kiló magyar dohányt szívtam el. — Orvosnál mikor járt Árpád bácsi? — Most voltam nemrégiben. — És előtte? — Előtte nem voltam Most. jártam először orvosnál. Szemüveget Írattam, mert esteidé már az olvasás nehezemre esik. — Ha elölről kezdhetné az életet Árpád bácsi, milyen szakmát választana? — Kovács lennék fiam, csakis kovács. A kis műhelyben ott súlyosodik most is az üllő, mellette lendülésre készen a kifényesedett nyelű kalapács. A kohóban is bármely pillanatban felizzlk a parázs, hogy for- málhatóvá tüzesltse a vasat. Á szekér, a könnyű, erős szekér ott pihen a színben. — Tudja, hány szekeret készítettem, év el? — Hányat? — Kilencszázat Kifencszáz szekeret. Ez az utolsó, ami itt áll a színben. — Ezt is eladja? — Hát... ezt már nem szívesen adnám.. Frn* szép szekér. Nagu gondLl (lut készített Az idős vácsmester utolsó remeke. Priska Tibor ™ kerül sor. Az irtás ko- ::: 24, szerda GUL BABA. Este ^ órakor. Színházbarátok 7 e je. Shakespeare bérlet. 25, csütörtök. CAMPBELL ÜGYELŐ UTOLSÖ ESETE. te 7 órakor. Bérletszünet. 26, péntek. CAMPBELL ÜGYELŐ UTOLSÖ ESETE. ^ te 7 órakor. Bérletszünet. 27, szombat. CAMPBELL ÜGYELŐ UTOLSÓ ESETE " te 7 órakor. Bérletszünet. 28, vasárnap. CAMPBELL £*sí ÜGYELŐ UTOLSÖ ESÍ-*5 Délután 3 órakor. Bérletei) net. CAMPBELL FELÜGYELI UTO1.S0 ESETE. Este fé* órakor. Bérletszünet. , 29, hétfő. CARMEN. Este 7 kor. Lehotáy bérlet (Csok°‘ Színház.). j 30, kedd. GÜL BABA. Este 7 kor. Bérletszünet. | 31, szerda. GÜL BABA. Est« órakor. Bérletszünet. A Magyar Rádió % miskolci stúdiójának niúsof (A IS8 méteres hullámhossz015 18—19 óráig.) A riportereké a szó. Egy kiü község nagy terveiÉnekegyüttesek műsorából. Lányok, asszonyok. A filmle,szilváiról jelentjük! Előadó: a szerző. A megye sportéletéből. Közlemény f Értesítjük a lakosságot. Miskolc—Klsiokaj útvonalom B1?# 23-a és 30-a között rágcsáló kerül sor. Az irlás mér,,c/6Jy történik, amire ('elhívjuk a ság figyelmét, mert a? ebből dő karokért felelősséget nem lalunk. A görftmbölyj -é Béke Termelőszöve> Idafűrás Várható időjárás ma e®j[á időnként felszakadozó fe*L)l zet, többfclá c.ő, hely zivatar. Mérsékelt, nap ben megélénkülő szél. A pali felmelegedés főként >*' fen erősödik. Várható lí^J csonyabb éjszakai hőmérs^’j 9—14, legmagasabb naPÉjt hőmérséklet 18—23 fok köz"
