Észak-Magyarország, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-02 / 52. szám
2 CSZAKMAGYARORSZAG Csütörtök, 196* március £• Kállai Gyula besséde flz árak szerepe az áj gazdaságirányítási rendszerben Szovjet halászhajó t. «»(asz! róíája A körülbelül két és félezer tonnás Tukan szovjet halászhajó kedden a hajnali órákban a dón partok közelében súlyos viharba került és elsüllyedt. A helyszínre siető dán, svéd, holland és norvég hajók legénysége megmentette az elpusztult hajó személyzetének egy részét. A szerencsétlenség körülményeit a szovjet halászati minisztérium különbizottsága vizsgálja ki. Miért mentek el? N agyon sok, szorosan meg nem fogalmazott elméletet gyártottak már aril, miért hagyták ott a fart a fiatalok, miért özönlőtök a városba. Elmentek, s maguk után agyták a nagy kérdőjelet: ml sz a mezőgazdasággal, mi :sz, ha kiöregednek a tagok, ik lesznek azok, akik kézbe eszik a modern, termelést se- ítő gépeket? Fiatalok ^nincsenek, csupán érdőjelek. A falu, a közös gazdaságok lunkaerő-ellátottságának la- >lgafásában jelenleg ott tar- xnk, hogy több-kevesebb szinteséggel azt taglalgatjuk, V) csábította el a fiatalokat. Az első elmélet: Halad a világ. Fejlődik a schnika, a kultúra, s ezzel a •jlődéssel a falu manapság lég nem tud lépést tartani, zérl mentek el, a minden jra fogékony fiatalok az ilyen tempón tból nagyobb lehetőégeket biztosító városba. A második elmélet: A fiataloknak pénz kell. Kézelfogható forint, amit rend- zeresen megkapnak. Ezt a zoká.sban lévő évvégi zár- zámadási rendszerével a tsz lem tudja biztosítani, leg- ilábbis nem mindenütt. Ezért nentek. a rendszeres fizetést rlztosító üzemekbe, vállalatok - •tea. A harmadik elmélet Az ifjúság egészséges és természetes életösztönéhez hozzátartozik, hogy világot lásson, mást is próbáljon, túllépjen azon, amibe beleszületett. Ezért mentek világgá, jobban mondva a városokba. A negyedik elmélet: Szinte világjelenség, hogy az emberiség előbbre lépett, felnőtt, nem viseli már el a szűk, patriarchális viszonyokat, amit a falusi életkörülmények jelenthetnek, másra, jobbra, kulturáltabbra vágyik, ösztönösen vonzódik a nagyobb technikai eszközökkel dolgozó városi munka felé. De hagyjuk az elméleteket. Ezek jórészt hazug, mentegetőző, kibúvókat kereső mellébeszélések. T egye szívére kezét a falu népe, a szülők, a tsz-tagok, s vallják meg őszintén: — a fiatalokat mi magunk ösztönöztük rá, hogy fordítsanak hátat a közös gazdaságnak, menjenek a városba, az iparba, merit a tsz-ben nem teremhet számukra babér. Megdöbbentő ez az újabb elmélet? Csak az első pillanatban lehet az, addig, amíg nem gondoljuk végig. Kezdjük az elején. Az ötvenes években számos hibát követtünk ef a közös gazdaságok szervezésében. Hibák csúsztak be a gazdálkodás menetébe te, a részesedés elosztásánál, a munka szervezésénél, stb. Ügy 1960 körül új lapot nyitottunk. A bizalom helyreállítása azonban nem volt köny- nyű. Az emberek véleményét elsősorban a múlt tapasztalatai táplálták. Valahogy így gondolkodtak: — Nem vitás, hogy a közös gazdálkodásnak vannak jó oldalai, de hogy a jó oldal kerül-e ezután előtérbe, azt nem tudni. — Bízunk, bízunk, de módjával ... A gyereket pedig általában így okosították: — Nézd fiam, vagy lányom. Mi anyáddal elkapálgatunk a közösben. Mi már csak megélünk valahogy, de te csak menj. Járj iskolát, amit tanulsz, azt nem veszik el tőled soha. Tanulj szakmát, próbálj szerencsét a városban, az a biztos... élj te jobban, mint mi eddig anyáddal. A fiatal ment Ment mert nem igaz az, hogy a felnőttek nincsenek már hatással az ifjúságra. Pedig szívesen hangoztatják, hogy: én hiába beszélek neki, csak a maga feje szerint gondolkodik. — Félnek a fiatalok a közöstől — mondják értetlenül most már az öregek. Arról azonban beszélnek, hogy ezt az idegenkedést valamikor, évekkel ezelőtt, csak úgy, az ottani esti beszélgetések során éppen maguk hintették el. A fiatalok nem félhettek a közös < gazdálkodástól, mert nem volt tapasztalatuk róla, az jó-e, vagy rossz. A fiatalok nem félnek az újtól. Sőt! Most pedig egy olyan paradoxonnal állunk szemben, hogy éppen az újtól, a legmodernebbtől fordult ej az ifjúság, s hagyta az esszét az öregekre. A szülői házban felszívódott gondolkozás, szémlélet hosszú ideig maradandó. Amikor azonban az ifjú felnőtté érik, már saját tapasztalását helyezi előtérbe. Mondhatjuk, hogy ez az időszak most érkezett el. Elérkezett azért is, mert az utóbbi évben a közös gazdálkodás személyi és gazdasági körülményei olyan stádiumba jutottak, hogy vonzó hatással lehetnek az ifjúságra. Az úgynevezett visszaáramlás már elkezdődött. Egymásután tapasztaljuk, hogy szinte minden tsz felvett egykét fiatalt a legutóbbi zárszámadás óta. Sokkal több azonban azok száma, akik most tervezgetik a hazatérés lehetőségeit. Ezek a visszatérő fiatalok egymás után döntik meg a mondvacsinált elméleteket Kitűnik, hogy valójában nem is olyan rosszak falvainkban a kulturálódási lehetőségek. Van televízió, vannak Ifjúsági klubok, presszók nyíltak sok helyen. Akik hazatérnek. így számolnak: — Mennyivel van több időm a szórakozásra, ha reggel hajnalban kelek, utazom busz- * szál, vagy vonattal a munka-* helyre, aztán este későn haza. | Mit nyújt közben a város? * Ami pedig a pénzt illetiV ^ Említsünk erre egy példát: * Hernádpetriben hazahívták * juhásznak az egyik fiatalt,! aki üzemben dolgozott. Jött is* szívesen, csak egy kikötése! volt: adjanak neki minden * hónapban 400 Ft biztos előle-1 get, mert úgymond megszokta* már, hogy pénze legyen. 1 A * tsz megadta, s néhány hónap! múlva mi történt? A fiatal * meggondolta a dolgot, azt? mondta, nem veszi fel a pénzt,* jó lesz az a zárszámadáskor i| egy összegben. A példával nem azt akar- * juk bizonyítani, hogy a 3 fiataloknak ninqs szűk- 4 ségük a készpénzre. Csupán! azt, hogy változhat a szemlé-* let, ha a fiatal már saját ta-* pasztalataiból él. 4 Talán furcsán hangzik, de* már olvan jelenséggel is talál-3 'koztunk, hogy a régi tsz-tagok 4 félve, bizalmatlanul fogadják jj a hazatérni szándékozókat. Azt* mondják; most jönnek már* amikor két kezünk munká.iá-j| val elértük, hogy van is va-* lami abban a borítékban?! 3 Igen, most jönnek! Most,* amikor saját szemükkel lát- 3 ják, hogy korántsem olyan a* közös gazdálkodás, amilyen- * nek aggódó szüleik látták an-3 nak idején, amikor féltő sze-4 retettel ugyan, mégis eltaná-3 csolták őket, a szülői vélemény* tekintélyével. Mert úgy-e, aj felnőttek is tévedhetnek. Adamovics Ilona * szintén érdeke a társadalominak (a helyes táplálkozás meghosszabbítja az emberi Sletet). Mindezek figyelembe vételével az új gazdasági me- rhanizmusban az árrendszer egyes területein előreláthatólag a következő változások lesznek: IPARI TERMELŐI ARAK* A fő ágazatok áraranyai megváltoznak: Az alapvető energiaforrásoknál 10 százalékos» a nagyüzemi villamos energiánál 30 százalékos, a kohászati. vegyipari 1 termékeknél 5—12 százalékos és a gépiparnál 2 százalékos árcsökkenés várható. A textil-, bőripari termékeknél 30 százalékos áremelkedés (mivel a nyersanyagokat tőkés országokból importáljuk a jelenleg figyelembe vettnél magasabb áron), aá élelmiszeripari és építőipari termékeknél néhány százalékos áremelkedés következik be. Az áruszállítás költsége M :sökkenni fog, szállítási eszközönként különböző mértékben: a vasúti szállítás 10 százalékkal, a teherautón történő 20 százalékkal, a vízi szállítás 4 százalékkal, a rákodéi 1 százalékkal. MEZŐGAZDASÁGI ARAK« Jelenleg jóval alacsonyabbak az ipari áraknál. Ennek következtében az államnak jelentős pénzmennyiséggel támogatnia kell a mezőgazdaságot, hogy ne legyen veszteséges. (1964-beh pl. 26 milliárd forintot tett ki a mezőgazdaságnak nyújtott, állami támogatás összege.) A feladat: ennek az állapotnak fokozatos megszüntetése. ami elsősorban a felvásárlási árak emelésével érhető el. (1970-ig kb. 10 százalékkal nőnek a felvásárlási árak.) S S területen igen fontos 4 " fokozatosság, mert az éíél- mi szerek fogyasztói árai nerb emelkedhetnek jelentős mértékben és ugrásszerűen. FOGYASZTÓI ARAK azok az árak, amelyeket a lakosság fizet az általa megvásárolt fogyasztási cikkekért Je; lenleg nem megfelelőek, mert: jelentősen eltérnek a társadalmi munkaráfordításoktól; és nagyon különböző mértékű forgalmi adót tartalmaznak: Ezek megszüntetése olyan fogyasztói árrendszerre! lehetséges, amely a szükségletek legjobb kielégítését a leggazdaságosabb termeléssel segíti elő. Nagyon fontos szempont azonban, hogy az átrendezés I. során a fogyasztói árak szín- I vonala ne emelkedjék (a la- j kosság jövedelmeihez való j megfelelő viszonyával biztosítsa a fogyasztási cikkek keresletének és kínálatának egyensúlyát), csak az egyes áruk árának arányai változz zanak meg. (Bizonyos fogyasztási cikkek ára emelkedjék» másoké süllyedjen, hogy jobban megközelítse a bennük rejlő társadalmi munkaráfordítás nagyságát.) Ezzel párhuzamosan a for-, galmiadó-kulcsok erős differenciáltságát is fel kell számolni. Nem helyes és túlságosan bonyolult, hogy szinté, ahány termék, annyiféle, százalékú a forgatmi adó. Végül, de nem utolsósorbal* az árrendszernek rugalmasabbnak kell lennie, csökken-, ten! kell a hatósági megkötések mértékét. így a tervek szerint a fogyasztási cikkek áruforgalmában a termékeknek csak körülbelül 23 százaléka kerül majd fix árakon forgalomba, 15 százaléka maximált árakon (csak a felső határ van megszabva), 30. százaléka hatósági megkötéssel mozgó áron, (az alsó és a felső határ van meghatározva), és 30 százaléka szabad áron, amely a termelő vállalat és a vevők megegyezésé alapján alakul ki. Az árreform bevezetését 1968-ban kezdik meg, és »Z árak rendezése fokozatosan | történik. Jelen léc még tart az ‘ előkészítő munka. egészen szeptemberig. vida Éva vagyis a termelés ' során felmerült költségeket és egy bizonyos százalékú nyereséget. (A nyereség nagysága az új árrendszerben 2—5 százalék között lehet.) Megállapításuk hatósági segédlettel történik. Indokolt esetben ettől az induló ártól el lehet és el is kell térni. Ez történik, amikor figyelembe vesszük a másik két követelményt is. 2 Ha olyan termékről van < szó, amelyet a társadalom igen hasznosnak ítéű, nagy is az érdeklődés iránta, de kínálata korlátozott, célszerű a termék árát értékénél magasabbra emelni. Ha ellenkező eset áll fenn (kevésbé keresett, nagyobb mennyiségben áll rendelkezésre), ésszerű az árakat érték alá csökkenteni. Mindkét esetben eltérünk tehát az induló ártól, azaz a társadalmilag szükséges munkameny- nyiségtől. Különösen így van ez az egymást helyettesíthető cikkeknél, például a szén és a kőolaj esetében, t tonna szén kibányászása többe kerül, mint 1 tonna kőolajé. így az lenne indokolt, ha a kőolaj olcsóbb lenne a szénnél. Ám akkor egy üzem sem vásárolna szenet, mivel a kőolaj korszerűbb, több iparág tudja hasznosítani, a piac tehát többre értékeli. Kőolajból azonban nincs akkora Aeny- nyiség, hogy minden igényt kielégíthessen, ezért ahol nem feltétlenül szükséges, szénnel pótolható. Erre ösztönzi a vevőkei, ha mindkét termék árát eltérítik a benne rejlő társadalmi munkameny- nyiségtől, s a piac értékítéletének megfelelően a kőolaj árát ennél magasabban, a szénét pedig alacsonyabban állapítják meg. 3 A társadalmi preferen- • ciák (társadalmi előnyben részesítés) annak következtében jönnek létre, hogy á társadalom érdekei megkövetelik: bizonyos fogyasztási cikkek árait keresletük ösztönzése, vagy megszorítása céljából az állam tartósan eltérítse értéküktől. így például viszonylag alacsonyan állapítják meg a kulturális cikkek árát, hogy minél több ember hozzájuthasson (könyv, színházjegy stb.), és viszonylag magasan egyes, az egészségre ártalmas cikkek árát (pl. szeszesital). De ilyen áreltérítéssel előmozdítható az egészségesebb táplálkozási szokások kialakulása is, ami A gazdaságirányítási rendszer reformja a tervezési és pénzügyi intézmények, a vállalati irányítás és a piaci eszközök átalakítását jelenti. Ez utóbbi területen igen jelentős szerepet töltenek be az árak. Vizsgáljuk meg ezt a területet kissé közelebbről! Ahhoz, hogy az új árrendszer szükségességét megért-, sük, meg kell néznünk a jelenlegit. Főbb jellemzői: — Hatósági árrendszer. Az illetékes szervek hosszabb időszakra meghatározzák az árakat, így azok nem tudják rugalmasan követni a termelésben bekövetkezett változásokat. Jelenleg az áruforgalomnak körülbelül 80—85 százaléka ilyen fix árakon bonyolódik le. — Nemzeti árrendszer. Az árak kialakításában nem vesszük figyelembe a világpiaci áralakulást, hanem csak a hazai munkaráfordításokat. Ennek következtében igen jelentős eltérés van ugyanannak a terméknek hazai és világpiaci ára között. — Túlságosan tagolt árrendszer. A termelői, a külkereskedelmi és a fogyasztói árak élesen elkülönülnek egymástól. Az árrendszert e hibái miatt nagyon sok bírálat érte, de megváltoztatása csak most vált időszerűvé, az egész gazdasági mechanizmus átalakítása kapcsán. A körülbelül 10 éves vita során az alábbi követelmények születtek meg: az árrendszernek elő kell mozdítania az> erőforrások optimális felhasználását, a műszaki fejlesztést (korszerű gyártmányok termelése céljából), a vevők igényeinek kielégítését, a termékek keresletének és kínálatának egyensúlyát Az áraknak tehát a vállalati önállóság várható növekedésével, gazdaságszervező szerepet kell betölteniük. Erre azonban egy új, rugalmasabb árrendszer képes, amely 1. helyesen tükrözi a társadalmi munkaráfordítást, 2. a piacok értékítéletét, 3. a társadalmi preferenciákat (előnyben részesítés). Mit jelent ez? I Társadalmi munkaró- • fordítás az a munka- mennyiség, amennyi egy-egy árufajta előállításához átlagosan szükséges. Az induló áraknak minden esetben a társadalmi munkaráfordítás nagyságát kell tükrözniük, .v. -V- -v- -V. 4/. -V- -v- -v -V. -V- .v- -v. .V. .v. v. -v- -V- -v- -V- -V- .VS/ov'e(-3nierHai lton/uii e«vezniénv Az amerikai szenátus külügyi bizottsága 15:4 arányban megszavazta a szovjet—amerikai konzuli egyezmény ratifikálását. A külügyi bizottság javaslata felől a szenátus előreláthatólag két héten belül dönt. Az egyezmény a többi között kimondja, hogy a konzuli tisztviselők mindkét országban diplomáciai előjogokat élveznek. A kétoldalú megállapodás a két országban megkönnyíti a konzuli munka kiterjesztését. Az amerikai külügyminisztérium például tervbe vette, hogy konzulátust nyit Leningrádban. Raymond Guyot. a Francia KP Politikai Bizottságának tagja, aki a varsói szerkesztő- bizottsági értekezleten részt vett francia pártküldött-séget vezette, hazaérkezése után nyilatkozott az Humanité munkatársának. Guyot hangsúlyozta: a Varsóban most véget ért tanácskozás döntő szakasza volt egy európai értekezlet előkészítésének. A testvéri és építő vita légkörében folyt le és valamennyi részvevő arra irányuló akaratát fejezte ki, hogy az értekezlet sikerén munkálkodjanak. Guyot elmondotta, kidolgoztak egy határozattervezetet az értekezlet napirendjén szereplő kérdéssel, azaz az európai biztonság kérdésével kapcsolatosan és azt megküldötték valamennyi európai kommunista- és munkáspártnak, azoknak is, amelyek különböző okból nem vettek részt a varsói tanácskozáson ezenkívül a csehszlovák és az olasz pártot megbízták egy, a vietnami nép iránti szolidaritással kapcsolatos dokumentum szövegének kidolgozásával. A Karlovy Varyban megrendezésre kerülő értekezlet nagy jelentőségű lesz — mondotta Raymond Guyot. — Tovább fogja fejleszteni azokat a konstruktív gondolatokat, amelyek a jelenlegi katonai tömböknek egy kollektív biztonsági rendszerrel való felváltására Irányulnak, s amely rendszer magába foglalna minden európai államot, mind a : cialistákat, mind pedig a kapitalistákat. Ez az értekezlet megerősítve az európai kommunista- és munkáspártok egységét, közös akcióra hívhatja fel a kontinens összes békeszerető erőit. Kína as éhínség előtt A New York Times hongkongi tudósítója nancsangi, hofeji és nanningi rádióadásokra hivatkozva arról tájékoztat, hogy két tartományban és egy autonom területen utasították a fegyveres erőket és a lakosságot: „készüljenek fel a háborúra az éhség ellen”. Az Izvesztyija szerdai számában beszámol á legújabb kínai fejleményekről. A kínai helyzettel foglalkozó külföldi újságok figyelmének középpontjában az ország gazdasági nehézségeinek elmélyülése és a • Mao Ce- tung hívei és ellenfelei közötti hatalmi harc kiéleződése áll. ) Iiat**ovy Varybatt ü* i>sí*ze az európai komm unittá és inunkáspáriok érlekezleie most négy évig nyugodtan élhetek, ugyanúgy a választó- polgár sem vallhatja, hogy megválasztottam a képviselőmet, így hát négy évre eleget tettem állampolgári kötelességemnek. A mi demokráciánk lényege: amire szavazunk, annak megvalósításáért felelősséget is vállalunk és az érte folyó munkában részt veszünk! Epítőmunkánk harmadik évtizedébe léptünk. A szocializmus alapjai megteremtésének nehéz, de szép időszaka után, most arra kérünk minden hazafit: szavazza meg azt a programot, amelynek megvalósításával jelentős lépést teszünk előre a szocializmus teljes felépítéséhez vezető úton és egységben, összeforrottan, erőinket egyesítve dolfiozzunk e magasztos cél eléréséért! A marxizmus azt tanítja — mondotta Kállai Gyula beszéde Végén, hogy nemcsak magyarázni kell a világot, az a j feladatunk, hogy megvátoztas- ! suk. Olyanná tegyük, amely- } ben szabadság, öröm, jólét és I béke az ember osztályrésze. így. ilyen értelemben, ilyen irányban akarjuk mi — népünkkel együtt — tovább vál- | toztatni, tovább gazdagítani | életünket, ehhez kérjük a választópolgároktól a felhatal- ! mazást a választáson. Meg- j győződésünk, hogy március j 19-én a hétmilliónyi magyar ! választópolgár egységes jóváhagyását adja politikánk meg- I valósításához. Nálunk a választások nap- ! ián nem feleződik be a szavazás, mert folytatódik a munka! A megválasztott kép- I vise'ó sem gondolhatja, hogy ■ megkaptam a mandátumot,---------------*______________________ ( folytatás az 1. oldalról.) példát — megteremtve a Ma gyár Tanácsköztársaságot. / második világháborúban pe dig a dicsőséges októberber született Szovjetunió fiai vérüket ontották a magyar néf felszabadításáért — büszkéi vagyunk arra, hogy a magyai —szovjet barátság egyidős é Nagy Októberi Szociálist« Forradalommal. Egész népünk úgy készül annak 50 évfordulójára, mint saját nagy nemzeti ünnepére' Aki a Hazafias Népfronl jelöltjeire szavaz, az erre r. külpolitikára, a békére, a társadalmi haladásra, a szocializmus világméretű győzelmének perspektívájára adja szavazatát! Külpolitikai kérdésekről szólva a vietnami, a kínai, a neme*, az európai biztonság kérdéseiről beszélt.
