Észak-Magyarország, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-26 / 73. szám
Tasárnap, 1367, március 2fi, GSZAKMAGYARORisXAG Ifjúság — tavasz A közös gazdálkodás egyik mércéje I s két szó — talán ős- időktől fogva, változatlanul — iker-teat- 'Vérpár fogalmainknak népes családjában, egyre változó és bővülő tárházában. Azt mondjuk: ifjúság és tudatunkban , szinte reflex-szerűen a tavasz asszociál. És mostanában egyre gyakrabban. Mert az idei tavasz beköszöntővel ifjúságunk gyakran hallat magáról. , Mégpedig jeles évfordulókhoz kapcsolódva a dicséret hullámhosszán. Forradalmi ifjúsági napokat . szervezett a KISZ, három tavaszt ünnepelnek az úttörők, a kisdobosok — VII. kongresszusára készül ifjúságunk Színe-virága. De nemcsak a szervezett ifjúság hallat magáról! örömmel tapasztaljuk, hogy a KISZ és az úttörő . zászló köré tömörül úgyszólván egész ifjúságunk — egy jelentéktelen kisebbségtől eltekintve. Együtt emlékezett legszebb, legforradalmibb hagyományainkra március 15-én és március 21-én; emlékezik . április 4. és természetesen május 1. jelentésére, jelentőségére. Fiz az impozáns egység önmagában is nagyszerű dolog. Népünk történelmének kiváló ismeretére, korunk lényegének értésére, haladó hagyományaink vállalására és folytatására — érettségre enged következtetni. Hitvallásra. ha ügy tetszik, népünk szocialista jelene, az ifjúság, saját. maga szocialista jövője mellett. A felületes szemlélődének . persze úgy tűnhet, hogy ifjú- r Ságunk élele most kizárólag a . múllbateklntésböl, a forradalmár elődök iránti tisztelgés- ■ bői, csupa ünneplésből áll. • Ebben áll a forradalmi iíju- sági napok, a három tavasz- i ra emlékezés lényege. — Ez tévedés. Aki így ítéli meg a .jpriagyar ifjúság nagyszerű ta- ». vaszi megmozdulásait,, az rosszul ■ ismeri a ml ifjúságiunkat. ■ a jeles évfordulók számontartása, az ünnepi megemlékezés róluk — természetes. Ifjúságunk derűsebb jelene e nagyszerű hagyományok eszmeinek győzelmében, kivirág- zásában gyökerezik. S valamennyi számontartott ünnep .kitűnő alkalom rá, hogy az ifjúság figyelmét mai feladataira irányítsa. Jó alkalom rá, hogy KISZ-szervezeteinket — és nem is csak a KISZ-t — emlékeztesse az ifjúság körében végzett eszmei nevelő- munka időszerű feladataira. Mert a. forradalmi ifjúsági napok nemcsak a jeles évfordulók megünnepléséből áll- , nak. A KISZ „hétköznapi” rendezvényeiből, akcióiból is. Sokrétű társalgásból, eszmecseréből, közös rendezvényből, amelynek során ezernyi lehetőség kínálkozik rá, hogy ifjúságunk ..tükörbe" nézzen. Abba a „tükörbe”, amelyet az elmúlt ősszel a KISZ Központi Bizottságának állásfoglalása tartott ifjúságunk elé a KISZ eszmei-politikai munkájának, érdekvédelmi tevékenységének, szervezeti küldéseinek és pártirányításónak helyzetéről, feladatairól. A forradalmi ifjúsági napok számos rendezvénye kínál lehetőséget rá, hogy az ifjúság széles rétegeit emlékeztesse hétköznapi kötelességeire: a szorgalmas tanulásra, a munkára. a szabad idő célszerű, kellemes és hasznos kihasználására, ezek lehetőségeire. .1 Babonák melegágya volt Néhány évvel ezelőtt sorra jártuk az encsi járás elszórt kis falvait. Azt néztük, milyen a járás egészségügyi ellátottsága, a falvak lakóinak egészségügyi kultúrája. Főleg az utóbbival nem nagyon lehetett dicsekedni. Talán hihetetlenül hangzik, de egy eldu- ' .^ott kis falu öreg körzeti orvosa szóval is kifejezésre juttatta előttünk, hogy bizonyos - betegségeknél hasznos lehet a ráolvasás. Az encsi járás az utóbbi években minden vonatkozásban sokat fejlődött. Bővült a körzeti orvosi hálózat, s az . egy orvosra jutó lakosok szá- . ma csaknem ezerrel csökkent. •Tói felszerelt körzeti orvosi rendelőt nyitottak azóta Aba- újváron, F’orrón, Vilmónyban, Felsőgagyon, Szikszón, Ga- radnán és Krasznokvajdán. Az egészségügyi kultúra terjesztéséhez számíthatjuk azt *s, hogy a házi betegápolónők számát négy év alatt nyolcról huszonegyre emelték. A harmadik ötéves terv során a járásban tovább szaporodnak az egészségügyi létesítmények. s lassan teljesen kiszorítják a babonát, felszámolják a kuruzslást. Újabb rendelőket és orvoslakásokat építenek, tovább javítják a rendelők műszerellátását. Különösen jelentős fejlesztés várható a fogászati ellátásban. Ez évben Encsen, 1968-ban Krasznokvajdán és Boldogkőváralján nyitnak új fogorvosi rendelőt. A harmadik ötéves terv végére kilenc új fogászati körzet létesül a járásban. A tervidőszakban olyan nagyarányú beruházás is szerepel. mint a szikszói járási kórház rekonstrukciója és a boldogkőváraljai tbc-kórház felújítása. ó ügyet, az ifjúság saját érdekeit szolgálják KlSZ-szervezete- ink, ha emlékeztetik fiatalságunkat o korszerű világnézeti műveltség megszerzésének fontosságára, függetlenül attól, ki milyen életpályára készül. Hasonlóan jó ügyet szolgálnak KTSZ-szervezeteink, ha nevelőmunkájukban, rendezvényeiken megkülönböztetett figyelmet szentelnek a szocialista haza szeretetére. a munkás nemzetköziség eszméjének elmélyítésére ifjúságunk érzés- és gondolatvilágában. Ide kívánkozik a gondolat: vajon forradalmi hagyományaink ápolása közben — egy-egy évforduló kapcsán is — elég gondot fordítunk-e ifjúságunk honvédelmi nevelésére? Vajon a nemzetközi feszültség forrásait, igazi okait elég sokrétűen bemutatjuk-e ifjúságunk előtt? És ez nem is csak a KISZ feladata. Vajon a Vádoljuk az imperializmust! akció lehetőségeit, az ehhez kapcsolódó rendezvények kereteit kihasználjuk -e megfelelően arra. hogy az imperializmus nyugtalanító, békebontó manővereit sokoldalúan leleplezzük — meg- gyűlöltessük ifjúságunk körében és a fiatalságot is fokozottabb éberségre, helytállásra serkentsük? Megyénk KISZ- szervezetei kétségtelenül figyelemre méltó eredményeket értek el tavaly az említett akció rendezvényein, a vietnami őrség, a kongresszusi hónap, a kongresszusi körök, az itjúsági parlament, a választási előkészületek és más rendezvényeik, akcióik során. M ost a forradalmi ifjúsági napok rendezvény-sorozata, a közelgő vezetőségválasztó taggyűlések, a KISZ-kongresszus, a Nagy Október félévszázados jubileumának előkészületei újabb lehetőségeket kínálnak. Egyebek közt arra is, hogy ifjúságunk céltudatosan vállaljon részt a szocialista építömunka idei feladatainak megoldásából, mert ezzel tesz í legtöbbet saját jövője érdé- ! kében. S ha már a szocialista építés idei feladatairól szólunk, említést érdemel, h ogy me - i gyénk ifjúságának figyelmét ’• nem kerülték el a gazdasági mechanizmus reformjának előkészületei sem. Az érdeklődésen túl, megyénk nagy- j üzemeiben a fiatai mérnökök ■ és technikusok köre, s a j munkásifjúság legöntudato- j sabb rétegei több helyütt felajánlották szolgálataikat, felkészültségüket. Az új iránti j fogékonyságukkal, rugalmasabb észjárásukkal két Ségte-'' lenül jó segítője lehet ifjúsá- ' gunk — falun is — az egész nép életét, jövőjét érintő, nagyhorderejű intézkedések sikeres megvalósításának. .4 1 Nagy Októberi Szocialista Forradalom jubileuma, a szó- \ cializmus, a kommunizmus, a proletár internacionalizmus eszméinek elmélyítésére nyújt sok-sok lehetőséget. Feladatai bőven vannak a KISZ-nek az ifjúság érdekűé- . delmi tevékenységéből eredő- I en is. A fiatal házasok lakás- j gondjainak megoldásához, a fiatalok pályaválasztásához és : elhelyezkedéséhez. utazási, | sportolási, kulturális igényeik kielégítéséhez, továbbtanulá- ! sulihoz, közéleti szereplésük további kiszélesítéséhez egyaránt segítséget kell nv új tail iok megyénk egész ifjúságának — elsősorban a KIS£ tagjainak. Ha bevezetőben arról szóltunk, hogy ifjúság és tavasz ikertestvérpár fogalmaink tárházában, ezt úgy is értettük: az ifjúságban, mint tavasszal a megújuló természetben hallatlan energia — becsvágy, tenni- és éíniakarás — feszül. Egy falu népének anyagi helyzete mar első látásra leolvasható a község arc. ról. Valami! or a?: volt a döntő, hogy egyéni gaz eltek-e túlnyomó többségben egy faluban, vagy pedig nagybirtok terpeszkedett határában. s az azt kiszolgáló, belőle éldegélő emberek lakták a községet. A házak formája, a porták nagysága, még a kerítés megléte, vagv elhanyagoltsága, hiánya is tanúskodhatott. Ma községeinkben egységesen. közösen gazdálkodnak. Különbségek azonban most is vannak. A mérce: jól. vasv kevésbé eredményesen m ■ - ködik-e a termelőszövetkezet. Már -a község külső képen is szemmel!átható, ha jól gazdó lkodnak. ,ió a tagság közösségi szelleme. Nemrég Farkas Jánossal, az Alsóvadászi községi Tanács vb-elnőkével beszélgettünk erről az érdekes problémáról . — Sétáljanak csak végig a falun — mondotta —. nézm m eggyőzödésünk. hogy a J KISZ és az úttörő szervezet irányításával ifjúságunk — történelmi ismereteihez, kora megértéséhez. érettségéhez méltóan — okosan gyümölcsözteti. minden hasznos energiáját. A felnőtt társadalom tagjaiban pedig — akiknek megértésére és segítségére ifjúságunk mindig számíthat — egész éven át a tavasz kellemes, ígéretes jelentésével asszociál ifjúságunk neve. Csépányi Lajos zék m eg a hátakat. ftp :« tag. A huj lurkó re - párokat n.:g von sok lp is. cir szinte ‘ nem Is lehet olyan könnyén aii£ aU ad o lyao. c. nv.l y ; r. üsivu .s„á;n>áin i. i\! ‘ .í;c; lak vel na át. ne vr. Al: M \ .k \ ,u nagy beesőkölt . Ín yoln; i l>e. Az n tóból 1c le ván a h; • ' g viálkoévei \fcei n a !•; Lerlies' kre • dásn ak iv A lenti ■ i o s zj v t? t sor. O! yan könlapxat j vaskeze 1 vezetés £e s/.ívesen iákéri tósesőd? rek;k ig. ktv:' mop; Hja ezl. mért e kö- isno! Pe dig e /. sok pén: sr.be kemun ka s-'euv,: lontjábul is fonrül, án \! to-s. bogy a ta gok elegedet— Miért gondolja elnök elvtárs. hog.\ ez a termelőszövetkezeti gazdálkodás eredménye? — Ismerni kell a paraszt- embert. Ismerni kell gondolkodását is. mert a leg nagvobb változás azért mégis ott ment végbe. A szemléiéiben. — Mire gondol? — Valamikor a falusi ember. ha meg tudott vonni a szájától néhány garast, azt élére rakta, hogy földet vegyen cite. A legutóbbi zárszámadás után hat új televíziót vásároltak a faluban. Ez már nem is újság, mert összesen van vagy hatvan. Heten adtak be gépkocsi- igénvlést, a községből, s kettő közöttük termelőszövetkezeti lek leg; ének. Hányszor hangzik cl a büszkéik ed és: — Nézd csak meg. öcsém, a jószágaimat! Nem akármilyenek! Hozzávetőlegesen kiszámították. hogy a tagok nagy részének csaknem 10 000 forint jövedelmet biztosít egy évben a háztáji, beleszámítva az állatok hasznát is. — Hogyan segíti a tanács a kultúra terjedését? — A legnagyobb, amit tettünk. az új művelődési ház építése. Több mint egy millió forintba kerül, s hamarosan elkészül. Dolgozott azon a falu apraja nagyja. Mert a megnövekedett igényekhez a szép, jól felszerelt művelődési ház is hozzátartozik. (A. 1.) Egy fordulóban 27 ionná teher mm r" S- v~ A 375 lóerős teljesítményű szovjet óriásdömper egy fordulóban 27 tonna hasznos terhet szállíthat, háromszor annyit, mint az idáig használt típusok. A szovjet gépek már hazánkban is üzemelnek. Mai szemmel a házasságról Válás A téma — a házasság válsága — a levegőben van. Ankétek, viták, tanulmányok is tanúskodnak, hogy az „örök intézmény” nem úgy funkcionál, mint azelőtt, hosz- szú évszázadokon keresztül, hogy valamilyen lényeges változás — bomlás, átalakulás? — zajlik szerkezetében. A válások számának emelkedése is arról vall, hogy a „holtomiglan holtodiglan” a stabilitás kérdésessé vált. Magyarországon a harmincas években a válások aranya 0,6 ezrelék volt. Vagyis ezer lakosra 0,6 válás jutott. Ez a szám 35 esztendő alatt több mint megháromszorozódott. Ma ezer lakosra két válás esik. Ezt az adatot csak akkor értékelhetjük. illeszthetjük helyére, ha összehasonlítjuk a nemzetközi statisztikával. A legutóbbi felmérés szerint: Ausztriában 1.1 USA-ban 2,2 Dániában 1.4 Mexikóban 0,5 Portugáliában . <U Romániában 2,0 Svédországban 1,2 Szovjetunióban 1,3 Venezuelában 0,3 az ezer lakosra jutó válások aránya. Spanyolországban és Olaszországban a válási statisztika 0-át mutat. Ha a számok alapján próbálnánk következtetni arra, vajon hol harmonikusak, illetve diszharmonikusak a házasságok. furcsa eredményhez juthatnánk. Eszerint a legboldogabbak Spanyol- és Olaszországban. utánuk Portugália, Venezuela és Mexikó következik. Ezekhez hasonlítható leginkább a 35 esztendő előtti Magyarország statisztikája. Az irodalom, az újságcikkek mást bizonyítanak. A filmek is. Ki ne emlékeznék a Válás olasz módra című filmre, amely a tűrhetetlenné váló kapcsolatok feloldozhatatlansá- gáról vall. Es vajon a felszabadulás előtti Magyarországon olyan idillikusak voltak a házasságok? Az idősebb generáció nem ezt a képet őrzi. Mindenesetre találunk bizonyos lényeges hasonlóságot a rendkívül alacsony válási statisztikával dicsekvő országok közötti valamennyire jellemzőek a megmerevedett, félig feudális viszonyok, az elmaradott gazdasági szerkezet. A gazdasági képletet tükrözik a társadalmi állapotok, a család helyzete, a no függő, alávetett viszonya. A régi Magyarországon és a mai, rendkívül alacsony válási arányt felmutató államokban a házasság' régi. idejétmúlt képlethez igazodott és igazodik. A modell: a család feje, a férj. Ö a „pater iamilias". a kenyérkereső, ó gondoskodik a kis közösség megélhetéséről. Ennek megfelelően ő dönt lényeges ügyekben. A feleség, a család az ő akaratétól függ. Az asszony munkaköre: a kis együttes ellátása, a háztartás irányítása. Hosszú évszázadokon át ez volt a minta, ez volt az eszmény. Az irodalom, a közvélemény ezt tartotta az „örök intézménynek”, a „házasságnak."’ A mai Magyarország válási statisztikája az ipari, vagy az erősen iparosodó államokkal mutat közeli hasonlóságot. A felszabadulás után egész gazdasági—társadalmi építményünk megváltozott. Gyors, nagyszabású iparosítás következett be. Magyarország a szocializmus építésével együtt vált ipari országgá. Mi következett az erős ütemű iparosításból? Szükség volt nagytömegű új munkaerőre. Az új munkaerő-szükségletet elsősorban a korábban otthon, háztartásban tevékenykedő asszonyok köréből merítették. A nők eddig nem tapasztalt mértékben kapcsolódtak be az iparba, a gazdasági életbe. Persze azelőtt, a kapitalizmus korszakában is dolgoztak Magyarországon nők. De ez inkább kivétel volt, és a többség elsősorban a lányok közül került ki. Jellemző adat: a 20-as években a 30—39 éves, tehát a férjes, családos nők közül csak 28 százaléknak volt kenyérkereső foglalkozása. A döntő fordulat 1949—60 között következett be: 36,3 százalékról 50,5 százalékra emelkedett a munkaképes női keresőknek a munkaképes' korú női népességhez viszonyított aránya. Mit jelent ez a statisztikai adat? Azt, hogy ma a férjes, családos nőknek több mint fele végez kenyérkereső munkát. Ami azelőtt kivétel volt, ma szabály. Az 50 százalék különben egyenlőtlenül oszlik meg, Budapesten, a városokban sokkal magasabb az arány, mint falun. A nő maga is kenyérkeres<^ vé lett. Üj problémák, új íe- «zhHségek léptek fel. Kertész Magié tfolytatjuk)
