Észak-Magyarország, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-23 / 70. szám

2 északmagyarorszAg Csütörtök, 1967. március 53. Az ifjúsági mozgalom veteránjai találkoztak Miskolcon Elvtársi, baráti találkozó színhelye volt tegnap, már­cius 22-pn, szerdán délután a miskolci úttörőház. Három generáció képviselői jöttek el, hogy felidézzék az elmúlt évtizedek ifjúsági mozgalmá­nak emlékeit: a nehézségek­kel, küzdelmekkel, megpróbál­tatásokkal és sok örömmel járó munkát. Megemlékeztek a Tanács- köztársaság 48. évfordulójá­ról, történelmünk legdicsőbb 133 napjáról; felidézték a tíz évvel ezelőtti idők emlékét, amikor újjászervezték a Kom­munista Ifjúsági Szövetséget. — Sokan ma már az élet más területén dolgoznak. De azt hiszem, teljesen sohasem tudnak elszakadni az ifjúsági munkától — mondotta rövid ünnepi beszédében Kovács Sándor elvtárs, a KISZ Me­gyei Bizottságának első titká­ra. — Itt vannak közöttünk néhányan, akik 1919-ben el­Körniendi Sándorné veszi át a kitüntetést Kovács Sándortól, a KISZ Megyei Bizott­ságának első titkárától. ültettek egy fát. Sok idő kel­lett ahhoz, hogy a fa kivirá­gozhasson. Mi már e fának a gyümölcsét élvezzük. Forró köszönet érte azoknak, akik elültették, ápolgatták és vi­gyáztak erre a fára ... Ezután Kovács Sándor elv­társ kitüntetéseket és emlék­jelvényt adott át a KISZ Központi Bizottsága nevében a kiválóan dolgozó mozgalmi embereknek. Gy. K. A választás tapasztalataira! tanácskozott a népiroiitíÉottság Sitoraliaójlielyen Síert*a Leone, a legújabb puccs hasúja Sierra Leone nyugat-afrikai köztársaság, ahol március 22- re virradóra katonai puccs zajlott le, közvetlenül a 10. szélességi fok alatt és valami­vel a 10; hosszúsági fokiól nyugatra. az Aílantl-óccán partján terül el. Libéria és Guinea határolja. 1462-ben fe­dezte fel Pedro de Cintra por­tugál tengerész és Oroszlán- hegységnek nevezte el (portu­gálul: Sierra Leone). 1787-ben angolok nyugatindiai négere­ket telepítettek az országba, majd 1792-ben egy társaság megalapította Frectovvn-t,' ami ma is az ország fővárosa. 1808- ban véglegesen angol gyarmat lett ez a terület. Az országban a második világháború után kezdődött meg a függetlenségi mozga­lom. Amikor 1961. április 27- én kikiáltották a függetlensé­get, a két függetlenségi párt közül a Brit Nemzetközössé­gen belül maradást vállaló párt vezére, Margai lett a mi­niszterelnök. Margaival szem­ben állt az angoloktól való teljes elszakadást hirdető Ste­vens pártja. A legutóbbi vá­lasztás után Stevenset nevez­ték ki miniszterelnöknek. El­lene tört ki most a katonai j puccs, amelynek során le is tartóztatták. (máté) Mindössze egy nap telt el a választás után, s a Hazafias Népfront járási bizottsága máris értekezletet hivott ösz- sze március 21-én délelőtt Sá­toraljaújhelyen, hogy a friss | adatok és tapasztalatok birto- ! kában elemezze, értékelje a lezajlott választás politikai, szervezési munkáit. Az elnökség nevében Bőd- roghalmi János titkár ismer- j tette a járás községeiből meg- ] jelent népfrontbizottsági ve­zetők előtt a választás ered- I ményeit, tanulságait. Eszerint a .járás 60 ezer 274 szavazó­polgára megválasztott 3 or­szággyűlési képviselőt, (akik­kel szemben mindössze 123 i ellenszavazatot adtak le,) to­vábbá 18 megyei, 60 járási, 60 városi és 908 községi tanács­tagot. A megyei tanácstagok­kal szemben 98, a járásiak­kal szemben 175 ellenszavaza­tot adtak le, míg a városi ta­nácstagok ellen 16, a. községi­ek ellen pedig 415 ellenszava­zat történt, ami az egy száza­léknak is csak tört részével fejezhető ki. — Ez azt mutatja — hang­súlyozta az előadó —, hogy a pártunk politikája Iránti bi­zalom nemcsak töretlen, ha­nem fokozatosan erősödő, és hogy a járás területéin gondo­san megalapozott politikai, szervezési munka folyt a párt és a Hazafias Népfront irá­I nyitásával. Őszinte, közvetlen í hang, kapcsolat jellemezte a* j előkészítést, a jelölő és a vá­lasztó gyűléseket. Ez a ma* i gyarázata. hogy a választáson is nyugodt légkör uralkodott« mindenütt megtartották a törvényességet, felelőtlenség­ből sehonnan sem érkezett je­lentés. A továbbiakban Bodorhalmf elvtárs a párt és a Népfront járási elnöksége nevében kö­szönetét mondott a községi bizottságoknak, tanácsoknak felelősségteljes munkájukért« s- kérte őket, legyenek tovább­ra is a községek segítségérd minden problémájukban, kö­zelebbről az új tanácsok, áJJ landó bizottságok megalaku­lásában. a végrehajtó bízott» súgok tagjainak kiválasztásá­ban. . A hozzászólók sorában Mol­nár András elv.társ, a járási pártbizottság titkára, Varpd József, a megyei népfrontba zottság elnökségi tagja és du Szabó István, a járási tanácd vb-titkára szintén köszönetét mondott a választási bizottsá­gok önzetlen munkájáért; Hangoztatták, hogy a járáá lakosai magas fokú politikai érettségről, fegyelmezettség­ről tettek bizonyságot, és ör­vendetes - választási tanul­ságul továbbra is ébren kelt tartani ezt a politikai aktivi­tást, közéleti érdeklődést. Felvételi pályázat a Marxismus-Leninismus Esti Egyetemre Kohászati ipari tanulók nagygyűlése Diósgyőrben Ipari tanuló fiatalok népesí­tették be a Bartók Béla Mű­velődési Házat tegnap, márci­us 22-én délelőtt fél 11 órára. A Lenin Kohászati Művek ve­zérigazgatóságának és KISZ- bizottságának rendezésében ugyanis itt került sor a forra­dalmi ifjúsági napok alkalmá­ból megrendezett kohászati ipari tanulók nagygyűlésére. A nagygyűlésen a Mü. M. 100.. számú Iparitanuló Inté­zetének fúvószenekari és a 116. számú intézet énekkari műsora után Pécsi Gyula, a Lenin Kohászati Művek okta­tási osztályának vezetője üd­vözölte a fiatalokat, majd Ká­li Lajos, az LKM igazgatója emelkedett szólásra. — Az elmúlt év jó eredmé­nyei után most különösen sok jókedvű fiatallal és felnőttel lehet szót váltani a mi gyá­runkban — mondotta többek között. — Mi szeretnénk ezt a jókedvet, ezt a munkaked­vet mindig fenntartani és ez az itt jelenlevőkön is múlik. Az LKM munkáját értékelve ugyánis megállapíthatjuk, hogy eredményeinket a kiváló, régi munkásgárda és a felnö­vekvő, új szakmunkásnemze­dék közös erőfeszítéseinek köszönhetjük. A kohászat igazgatója ez­után az ipari tanulókat legin­kább foglalkoztató témákról, a tanulási követelményekről, a gyárban való érvényesülésről, az életkörülmények jobbá té­teléről szólott. A nagygyűlés további részé­ben Rábai István, az LKM nagyüzemi KISZ-bizottságának titkára 1848, 1919 és 1945 nagy, forradalmi, tavaszi ün­nepségeiről beszélt a fiatalok­nak, majd átadta az LKM ve­zérigazgatósága és KISZ-bi- zottsága által adományozott pénzjutalmakat és kitünteté­seket azoknak, akik a kiváló ipari tanulók megyei és mis­kolci versenyében a legjobb tudósról adtak bizonyságot, így jutalmat kapott Dudás László öntő-, Molnár Mária villanytekercselő-, Erdélyi Endre esztergályos-, Takács László autó-motorszerelő-, Deáki József vasszerkezeti la­katos- és Tatai János henge­rész-tanuló. Rajtuk kívül di­cséretben és tárgyjutalomban részesült a 100., 101., 114. és 116. számú .Iparitanuló Inté­zet csaknem hatvan tanulója, akik kiemelkedően szép ered­ményeikkel bizonyítják, hogy szakmunkásképző intézeteink — a lelkiismeretes nevelőgárda irányításával — egyre na­gyobb értékeket adnak nép­gazdaságunknak. A kohászati ipari tanulók nagygyűlése kultúrműsorral ért véget. Az MSZMP Borsod Megyei Bizottsága az 1967—68-as tan­évre felvételi pályázatot hir­det a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem 3 éves tagoza­tára, valamint 2 éves (ál­lamvizsgás) szakosított tago­zatára. Az egyetem célja, hogy egyetemi színvonalon biztosítsa párt-, állami-, tö­megszervezeti funkcionáriu­sok, értelmiségi dolgozók,% ve­zető propagandisták szerve­zett marxista—leninista okta­tását. II3 éves tagozaton a tanulmányi idő 3 év. ■ A hallgatók az I. évfolyamon filozófiát, a II. évfolyamon politikai gazdaságtant, a III. évfolyamon a nemzetközi és magyar munkásmozgalom történetét tanulmányozzák. A tantárgyakból negyedévenként beszámolót, félévkor és év végén vizsgát tesznek, és az 1088/1957. sz.. korm. rendelet értelmében végbizonyítványt kapnak. Az esti egyetem székhelye: Miskolc, Tizeshonvéd u. 21. sz. Ezen kívül jelentkezni le­het az I. éves évfolyamra a következő tagozatokon: Özd, Sárospatak, Kazincbarcika, Tiszaszederkény, Encs. It ielenikszés teltételei A 3 éves tagozatra jelent­kezhetnek azok, akik: a) érettségivel, vagy ennél magasabb fokú .iskolai vég­zettséggel rendelkeznek; b) 5 hónapos pártiskolát, vagy marxizmus—leninizmus esti középfokú iskolát vé­geztek, illetve ennek megfe­lelő marxista—leninista elő­képzettséggel rendelkeznek; c) más iskolának, tanfo­lyamnak nem hallgatói, és a tanulmányok folytatását en­gedélyező orvosi igazolással rendelkeznek. A felvételi vizsga anyaga: a marxizmus—leninizmus esti középfokú iskola tananyaga. A 3' éves tagozat hallgatói lehetnek, akik a fenti felté­telekkel rendelkeznek és sike­res felvételi vizsgát tettek. & 2 éves számítol! tagozat A tagozat elméleti tovább­képzést, felsőfokú ismereteket nyújt a következő, szabadon választható szakokon; filozó­fia, szocializmus politikai gazdaságtana, nemzetközi munkásmozgalom története. Szakosított tagozat Miskolcon működik. A hallgatók fél évenként osztályozó vizsgát tesznek- Sikeres vizsgák esetén 2 év után áltamvizsgázhatnak. Ez­után levelező hallgatóként a marxizmus másik két ágából évente egy államvizsgát te­hetnek. Eredményes 3 állam­vizsga után a' 17/1963. VII. 2. sz. korm. rendelet értelmé­ben főiskolai oklevelet nyer­hetnek. fl ielentkezás íoiJáísIei: A 2 éves szakosított tago­zatra jelentkezhetnek azok, akik: a) elvégezték az esti egye­tem 3 éves tagozatát, vagy a központi 1 éves pártiskolát, és azok, akik ezeknek megfelelő előképzettséggel rendelkez­nek; b) más iskolának, tanfo­lyamnak nem hallgatói és a tanulmányok folytatását en­gedélyező orvosi bizonyít­vánnyal rendelkeznek. A felvéteti v zsga anyaga Filozófia; Az esti egyetem tankönyve (dialektikus rnate­A társaság, mely a tv-t nézte, kö- zömbösne_k tűnt. Szemét ugyan nem / vette le a kék fényű képernyőről, de nem mutatta, hogyan hatnak rá a kép­sorok. Némelyike ásított, mások lábu­kat mozgatták a dalok ütemére, vagy Ujjúkkal dobolták a taktust a szék kar­fáján. Ünott, talán fáradt közönség verődött össze ezen az estén a klub­ban. De volt ott. egy csuparánc-csupacsont öregember, aki kirítt viselkedésével a társaságból. Kezdetben úgy tett, mint­ha nem érdekelné az, ami a tv-ben történik, tehát igen hasonlított a gya­korlott tv-nézökhöz. Lassan jött tűzbe, lassan, de észrevehetően. Olykor té­tován körülnézett, mintha arra lett volna kíváncsi, szabad-e ebben az unatkozó gyülekezetben lelkesedni. Ké­sőbb már nem törődött, másokkal, egy­szerűen, a maga csendes modorában lelkesedett, megfeledkezve térről és időről. A Fáklyavivők ötödik részét sugároz­ta a tv. A kórus dalolt és az öregember is dalolt, halkan, de kigyűlt, lelkende­ző arccal. Oldalról figyeltem. Néha be­hunyta szemét, s arca beszédesen val­lott érzelmeiről. Negyvennyolc eszten­dő messziségéből emlékek szaladták meg a lelkét, a történelem megélt és megkíniódott szomorú-vidám históriái peregtek benne eleven filmszalagként. Azt hitték, sosem tudnának többé fegyvert fogni, nincs olyan eszme, amely Ismét kisodorhatná őket a gyil­kos harcterekre. Hála szerencséjük­nek, épen úszták meg a négy év im­perialista háborúját. Béke, végre béke köszöntött rájuk, mely ugyan nyomo­rúságban hagyta őket, de legalább éle­tük nem volt többé veszélyben. Soha : Oregeiáer emlékezik többé háborút! — ettől volt visszhan- gos az ország. És egy szürke, esős vasárnapon im­perialista martalócok törtek falujára. A néhány vöröskatona meghátrált a túlerőtől, Dél felé menekült. S mire a háború kiszolgált katonája, ez a most csuparánc-csupacsont öregember ésabekapott, már megint puska volt a kezében. Az egyik vöröskatona az ő házuk előtt esett el. A záporozó pus- katűzben a halotthoz rohant, felkapta fegyverét, tölténytáskáját, és az árokba vetve magát, felvette a harcot a be­tolakodók ellen. Anyja a házajtóból sikította: menekülj, fiam, az ég sze­reimére, menekülj! És három nap múl­va vadonatúj katonaruhában feszített, falujától nyolcvan kilométerre, egy emődi uraság udvarán — innen indul­tak rohamra a vörös ezredek felszaba­dítani Miskolcot és az ország északi részeit. Azt hitték, ő is azt hitte, hogy nincs olyan eszme, buzdító szózat, mely megfogná lelkét. És itt, az emődi par­ton azon kapta magát, hogy könnybe- lábadt szemmel hallgatja a pesti mun­kás szavait: „Elvtársak! A Magyar Ta­nácsköztársaság, a ti köztársaságotok fegyverbe szólítja az ő fiait, az elnyo­mottak, vagyonból, alkotmányból ki- ebrudaltak millióit. Imperialista hor­dák rontottak ránk, el akarják orozni szabadságunkat. Hát engeditek, hát engedhetjük, hogy megint igára vált­sák alig megszerzett szabadságunkat?! Engeditek, elvtársak?!” A szelíd lan­kák között ezer meg ezer torok kiáltá­sa visszhangzott: „Nem engedjük!” Igen, volt egy eszme, a kommuniz­mus igézete, a proletárszolidaritás magasztos eszméje, mely a vörös for­radalom zászlaja alá tudta sorakoztat­ni a négyéves imperialista háborútól elcsigázott munkások, szegényparasz- tok, néphez hű értelmiségiek tíz- és százezreit. S akik fegyverrel fogadták az el­lenforradalmi hadseregeket — igen, a névtelen hősök egyike, a fáklyavivők egyike most, kedd este itt ül a tv előtt, és ifjúsága forradalmas emlékein időz. Átszellemült arccal énekli, a maga jól nevelt csöndességével azokat a dalokat, melyeket akkor énekelt, huszonöt évesen, rohamra indulva a kommunizmus diadaláért. Szeméi eről­tetve mered a képernyőre, amikor ma­sírozó vörös ezredek jelennek meg raj­ta, ajzottan, kíváncsian — talán ön­magát keresi, fiatalságát, mely eltűnt az időben. „De szép volt!” — mondja fennhan­gon, a műsorra szűkítve a kijelentés értelmét. Arcán mintha megfogyatkoz­tak volna a ráncok, elégedetten hor­dozza körül tekintetét rajtunk, s mert, innen is, onnan is együttérző pillan­tások érik, kihúzza magát öreges büszkeséggel, mintha mondaná: Ugye, ki se néznétek belőlem, hogy a forra­dalom katonája voltam ... Hej, dehogynem, öreg. Tudjuk, az idő eljár fölöttünk, elorozza ifjúságun­kat, de harca és harcunk értelme nem múlik, sohasem múlhat el. Gulyás Mihály rializmus és történelmi mate­rializmus). A szocializmus politikai gazdaságtana: Az esti egye­tem tankönyve (a kapitaliz­mus politikai gazdaságtana és a szocializmus politikai gaz-' daságtana). A nemzetközi munkásmoz­galom története: A nemzet-1 közi munkásmozgalom törtéJ nele című tankönyv J—II. kö-3 tete (Kossuth, 1966). fiüalános tudnivalók A kötelező foglalkozásod rendje: hetenként egyszer 3 órás foglalkozást (előadást —* osztályfoglalkozást) tartunk! melyen a részvétel kötelező; A hallgatók évi 170 forint tandíjat fizetnek. Az egyelem hallgatóinak 3i 1088/1957. (XI. 27.) korm. s£ valamint a 8731/1962. MüM sz. rendelet alapján a félév vizsga előtt 6 nap, az év vé; gi vizsga előtt 12 nap. a halk gató által választott időpont­ban további 6 nap, összesei 24 nap tanulmányi szabadság jár. A szakosított tagozató* hallgatóinak a 19/1960. (iV! 13.) MK. 29. sz. rendelet alapján az államvizsga előtt külön 8 nap tanulmányi sza' badság jár. Az egyetemre pártonkívü' liek is kérhetik felvételüket, A pályázat az egyetem éV tál kiadott kérdőívek alapja1! történik, melyhez 1 db önélek rajzot kell csatolni. A kérdő; ív beszerezhető a megyei prop. és művelődési oszt»', lyán, a városi, járási, nagf“ üzemi pártbizottságokon 196'' március 20-tól. A kérdőívet á területiig illetékes pártbizottságra ke* beküldeni az önéletrajzi együtt 1967. április 15-ig. r felvételi vizsgákat az 196' május 4—13. közötti időbe** tartjuk. A felvételi vizsga időpofl*', járói a jelentkezők írásos tesítést kapnak. A szakosító* tagozatra jelentkezők kÖXE azok, akik az 1966—67-es tat1' évben végzik el az esti eg)'^ temet, a felvételi vizsga 1<$ pontjában beszélgetésen ve-rf' nek részt. Azon hallgatók f lentkezését fogadjuk el, ak** a választott szakból közepe-j, vagy ennél jobb eredméOr értek el. MSZMP Borsod MegT Bizottsága i

Next

/
Thumbnails
Contents