Észak-Magyarország, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-02 / 28. szám

Csütörtök, 1967. február 3. ESZAKMAGYAROKSZAG 3 Jubileumi iinnépség vendégekét, valamint a Nép­szabadság munkatársait Gosz- tonyi János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője köszöntötte^ Ezután Kádár János méltatta rövid beszéd­ben az illegalitásban szüle­tett Szabad Nép politikai je­lentőségét és a „jogutód”, a Népszabadság szerepét a szocialista sajtóban, a kom­munista nevelésben és tájé­koztatásban. # ROZSA FERENC E R/TÁRS. ; A 82A8AI> NÉP • í, S/FRUC TZTÜJE, A MAÉTA P NÉP HŐ Ff A t ; * /:,\A i\ •; A bad SÁGÉÉRT • AGARA .OSZTÁLY , MEÉRT ■ Az évforduló alkalm-'ból az újságírók széktiázában a koszorúi helyezlek cl Rózsa Ferenc végzős újságíró emléktábláján. növendékek A falusi ifjúság helyzetéről sabb egység parancsnoksága irányítja. Természetes azon­ban. hogy a határőrség mun­kájával rendszeresen foglal­koznak a megye illetékes párt, állami és tömegszervezeti tes­tületéi is. A megyei pártbi­zottság végrehajtó bizottsága éppen a minap tárgyalta meg a magasabb határőr-egység parancsnokának jelentését, amely összefoglalta, hogyan erősödött az elmúlt években a borsodi határszakasz őrzése, hogyan szilárdult a határőr szervek harckészültsége, fe­gyelme. nem utolsósorban po­litikai öntudata. A jelentés azt is tartalmazza, hogy ma már a határőr szervek a széleskö­rű társadalmi együttműködés­sel képesek megakadályozni a határ megsértésére irányuló bármilyen Kísérletet. Arról is beszámol a jelentés, .hogy a határsértési kísérletek szama az elmúlt években folyamato­san csökkent, ami egyrészt az állampolgári fegyelem, más­részt. a határőrizet szilaidula- sát bizonyítja. ,.1/llőro határőrök" A megye területéin szolgáló határőrök az általános határ­őrizet biztosításán túl részt vesznek az egyre növekvő ide­genforgalom lebonyolításában is. A megye határátkelő pont­jain az elmúlt két évben egy­milliónál több személy es félmilliót meghaladó különbö­ző jármű üti okmányait vizs­gálták meg, s ez önmagában is nagy munka. Azt is megál­lapítja a jelentés, hogy a ha­társértést megkísérlők és a határra vonatkozó törvények megszegői nem a határ-menti lakosság köreiből kerülnek ki, hanem döntő többségben az ország más mélységéből, más vidékekről. Ez azt is jelenti, hogy Borsod megye lakossá­gának állampolgári fegyelme szilárd. A jelentés részletesen fog­lalkozik a határőr szervek és a határmenti lakosság sokrétű kapcsolatával. A határőrök ugyanis szinte együtt élnek a lakossággal. Nagyon sok a kö­zös politikai és kulturális ren­dezvényük, akciójuk. A köl­csönös segítség alapján a tár­sadalmi határőrizet az elmúlt evekben jelentősen erősödött Bizonyítja ezt az is, hogy a határsértési kísérletek nagy részét a lakosság aktiv közre­működésével akadályozzák meg. A határőrizeti munká­ba sok helyen bekapcsolták az általános iskolák felső tago­zatos úttörőit is: eddig 55 „út­törő határőr” szakaszt szer­veztek. Az „úttörő határőrök” lelkesen vesznek részt a ha­tárőrzési munkában, és nagy „úttörő határőr” rendezvénye­ket. E munka eredménye, hogy az „úttörő határőrök” se­gítségével már több határsér­tőt sikerült elfogná •á határőrsé» tt ser rés réssé a menye életének A megyei pártbizottság vég­rehajtó bizottságának tagjai behatóan tanulmányozták a határőrizeti ténykedésről szó­ló jelentést és megnyugvással vették tudomásul, hogy a Ma­gyar Népköztársaság határá­nak őrizete a borsodi szaka­szon is szilárd. Mindez első­sorban a határőrök helytállá­sát bizonyítja, de az is bizo­nyos, hogy a lakosság bevo­nása nélkül nem lehetne biz­tosítani ezeket az eredménye­ket. A végrehajtó bizottság úgy látja, hogy a jövőben még tovább kell szélesíteni a határőr szervek és a lakosság együttműködését minden terü­leten. A halárörök tevékeny­sége ugyanis szerves része a megye életének — főleg a ha- tármenti községekben és járá­sokban. Szükséges az együtt­működés fokozása a különbö­ző szintű p:lrt és államhatalmi szervekkel, nem utolsósorban a tömegszervezetekkel, így a Hazafias Népfronttal, a KISZ-szel és az MHS-sel. Az együttműködés úgy jó, úgy eredményes igazán, ha sokré­tű, nemcsak határőrizeti, ha­nem társadalmi és politikai tartalmú is. A határőrség és a lakosság kapcsolatának to­vábbi erősítését az általános honvédelmi nevelő munka égjük alapvető feladatává kell tenni. A magasabb egység parancs­noka arról is beszámolt, bogy a megyénkben szolgálatot, tel­jesítő határőrök egyre nagjrobb eredményeket érnek el a ki­képzésben is. Évente átlago­san 50 határőr nyeri el a ki­váló címet, nem egyszer hő­sies helytállással vesznek részt a lakosság megsegítéseben, mint például a domsházi, a sátoraljaújhelyi és a szikszói árvizeknél, tűzeseteknél, vala­mint más, vagyon- és élet- mentési akciókban. Bátor, ka­tonás, de mindedkor közvet­lenül emberi magatartásuk­kal mindenütt kivívják a la­kosság elismerését es megbe­csülését. A jelentés megvitatása után a megyei párt-végrehajtóin - zottság legteljesebb elismeré­sét fejezte ki a határőrség egész személyi állományának az eredményes munkáért, és további sikereket kívánt a határőrizeti feladatok teljesí­téséhez. Szcndrci József Elég rátekinteni a térképre, | és azonnal szembeötlik, hogy j északon, Borsod-Abaúj-Zemp- lén megye teljes hosszában, a | Tiszától Domaházáig két ba­ráti szocialista ország határa húzódik. Természetesen: az országhatár nem egyszerűen térképre rajzolt vonal és nem is csak földrajzi fogalom, ha­nem nagy jelentőségű, több­szörösen fontos objektív té­nyező. Az országhatár min­denekelőtt a mindent magú- j ban foglaló, elsődleges fon- j tosságú nemzeti objektum, a haza széle, őrzése katonailag, ! politikailag és gazdaságilag egyaránt, fontos, sőt, minden ! magyar állampolgár törvényes kötelessége. Az országhatár őrzését a Magyar Népköztársaság kor­mánya fegyveres erővel biz- j tosítja. Ez a feladat a határ- j őrség szerveire hárul. Tevé­kenységük során eredménye- j sen működnek együtt a mun­kásőrséggel, a rendőri szer- j vekkel, a Magyar Honvédelmi j Sportszövetséggel, a pénzügy- j őrséggel, valamint a szomszé- | dós csehszlovák határőrizeti • szervekkel. Azonban sehol se j marad ki a határ őrzéséből, a határra vonatkozó törvények i és jogszabályok betartásának I biztosításából a lakosság, a | határmenti falvak és városok j népe. Ez szinte természetese- J rííen fakad társadalmunk szó- j cialista jellegéből, népünk ha­zaszeretetéből és egyre szilár­dabb állampolgári fegyelme­zettségéből. As tíllampolgári fegyelem szilárd Megyénk határmenti lakos­sága különösen jól ismeri a határőröket, akik a szó igazi i értelmében a vártán állnak, és erőt. fáradságot nem kí­mélve a legnehezebb időjárási i körülmények közt is teljesítik feladataikat. Mert nem köny- nyű a határt és az ország ér­dekeit megvédeni. Törvény- szegő állampolgárok a halár mindkét oldalán akadnak. Ezeket általában meggondo­latlan kalandvágy, vagy mo­hó nyerészkedési szándék ve­zérli, s vannak olyanok is, akik bűncselekmények elkö­vetése után, az igazságszolgál­tatás elöl próbálnak a hatá­ron túlra menekülni. Azonban egyre keve&obb si kernel, mert j a határőrök ébersége, nem utolsósorban a határmenti la­kosság öntudatos, közreműkö­dése elzárja a határsertők út­ját Borsod megyében a megle­hetősen hosszú országhatár- szakasz biztosításához minden­kor elegendő határőr-erők teljesítenek szolgálatot. Mun­kájukat közvetlenül a maga­Az új gazdaságirányítási módszerek tapasztalatai a mezőkövesdi földművesszövetkezetben fordulójáról Az ünnepségen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, Szirmai István és Nemes Dezső, az MSZMP Folitikai Bizottságának tagja, Puilai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra, Orbán László, a Központi Bizottság osztályvezetője, Tömpe István, a Központi Bizottság tagja, a Magyar Rádió- és Televízió elnöke. A Szerdán, a Szabad Nép megjelenésének 25. évforduló­ja alkalmából a Népszabad­ság-székházban a Rózsa Fe­renc emléktáblánál ünnepsé­get tartottak. Ünnepi beszédet mondott Máté György, Rózsa Ferenc egykori munkatársa, a Népszabadság főmunkatár­si. Szerdán este a Népszabad­ság székhazában ünnepélye­sen megemlékeztek a Szabad Nép megjelenésének 25. év­Határőrségünk ő§a lakossstg1 ükíspesselssástt ^ xx. ; A kiskereskedelmi ► és vendéglátó áruforgalmunk ► alakulásában is jelentős fej­lődést értünk el a kísérleti ► esztendőben. Az előbbi 18,5 ► millió, az utóbbi 5 millió fo­► rinttal volt magasabb 196G- Jban, mint az előző évben. ► Áruforgalmunk nemcsak vo- | lumenében növekedett, ha­► nem javult összetételében is. ?Az itt elért eredmények an­► nál értékesebbek, mivel a r korszerűsí tett mezőkövesdi [áruház csak az év végén ► nyithatta meg kapuit, addig [ ideiglenes szaküzletekben ► kellett lebonyolítani az áru- [ forgalmat. * Bár a kísérleti jelleg lche- S tőséget biztosított számunk­éra, hogy fejlesszük a kiske­reskedelmi hálózatot, ezzel a »lehetőséggel csak részben él- J héttőnk éppen az áruház »költséges átépítése miatt. Az f áruház rekonstrukciója ozora­iban szükséges volt, ezt ipa- jzoífa az is, hogy a megnyitás | utáni forgalom jelentősen * túlszárnyalta az elképzelése­ket. Az újjáépített áruház mellett sikerűit Mezőkövesd külső területein két kis élel­miszerboltot létrehozni. Me­zőkövesden két, Szent Istvá­non egy zöldség-gyümölcs boltot is nyitottunk. A kísérlet lehetőségeit fel­használva átszerveztük a kü­lönböző hálózati egységek profilját. Eredményes volt készletgazdálkodásunk is. Ésszerű készletrendezést haj­tottunk végre. Ennek során egyes termelőszövetkezetek­ből és egységekből készleteket vontunk össze, ugyanakkor alkalmaztuk a készletek ese­ti kihelyezését, mozgatását az egész hálózaton, az egész körzeten belül, A vendéglátóipari hálózat­ban is hajtottunk vég)-e át­szervezést. Üj egységet nyi­tottunk Mezőkövesden. Át­szerveztük a Pipacs presszó profilját. Az egységhez csa­tolt nyári kerthelyiséggel je­lentős forgalomemelkedést ér­tünk el. Eredményeket ér­tünk el a mozgó- és az úgy­nevezett tálcázó kereskedelmi tevékenység fejlesztésében i*. Al árubeszerzésben és -készletezésben elsőrendű feladatunknak tekintettük a szorosabb kapcsolat kiépíté­sét a nagykereskedelmi vál­lalatokkal. Szocialista szerző­dési kötöttünk több nagyke­reskedelmi vállalattal. Meg­állapodást kötöttünk például esetenkénti visszáru zásra, tranzitszállításokra és külön­böző közös akciók szervezé­sére. Bár az alapvető árubeszer­zési forrásnak a nagykeres­kedelmi vállalatokat tekin­tettük, foglalkoztunk a helyi árualapokból történő árube­szerzésekkel is. Különösen az élelmiszerellátást sikerült ily módon megjavítanunk. A helyi termelő üzemek­től, elsősorban a ktsz-ektől is vásároltunk közvetlenül olyan árukat, amelyeket a nagykereskedelem nem tu­dott számunkra biztosítani. Sokat kezdeményeztünk az értékesítési munkában. Jelen­tősen fokoztuk a propaganda- ős reklámtevékenységet. Rendszeresen tartottunk áru­bemutatókat és kiállításokat. Több esetben nyitottunk idényboltokat a jelentkező nagy forgalom zavartalan le­bonyolítására. Ezek az idény- boltok minden esetben több­letforgalmat biztosítottak. Jelentős az a többletforga­lom, amelyet a vendéglátó­ipari rendezvények szervezé­sével értünk el. így például 1966-ban 35 lakodalmi vacso­ra rendezését vállaltuk el. Egy-egy ilyen rendezvény 12 —18 ezer forintos áruforgal­mat is biztosított, ugyanak­kor jelentős erkölcsi sikert is hozott. Az áruforgalom szervezésé­ben, az eladási módszerek fejlesztésében rendkívül sokat kezdeményeztünk. Jelentős forgalmat bonyolítottunk le például a termelőszövetkeze­tekkel. Az év elején írásban ajánlottuk fel a tsz-eknek, hogy akár helyben, akár vas­úti. vagy egyéb szállítással biztosítjuk részükre például a vas- és egyéb árukat. Az ajánlat alapján igen sok tsz keresett fel bennünket meg­rendeléseivel. 1%7-lien lemben, mind a vendéglátó- iparban nagyobb feladatokat tűztünk ki magunk elé az el­múlt évinek Farmost Imre (Folytatjuk^ mindenütt képzet, tségüknék megfelelő munkakörben. Ezen túlmenően pedig, ahol csak lehet, javítani kívánják a munkavégzés szociális körül­ményeit. N agyhorderejű munka vár tehát megyénk falusi KlSZ-alapszer- vezeteira. Az irányelveik meg­valósítása egyszerre gazdasá­gi és politikai feladat. De nagyon szép, igazán fiatalok­hoz illő munka. Se. X S okáig lehetne idézni az irányelvek érdeke­sen tartalmas részle­teit, tételeit. A KISZ Borsod megyei Végrehajtó Bizottsága mindezt alaposan tanulmá­nyozta, egyben megfogalma­zott. egy sor konkrét felada­tot. A sok kitűnő ötlet, el­képzelés közül csak néhányat említhetünk. Egyik: nem a fiatalok iparból való vissza­hívása az elsődleges, hanem a még falun élő és most fel­növekvő ifjúság nagyobb ré­szének megnyerése a terme­lőszövetkezeti gazdálkodás J számára „Arra is törekedni < kell, hogy a falusi ifjúság le-< gyen tisztában a mezőgazda- < sági termelés jelentőségével ] — mondotta az egyik vb-tag 4 —, mindazzal, amit a mező- < gazdaság a népgazdaságnak J jelent. Egészséges lokál pat- < riotizmust és új értelemben ] vett paraszti büszkeséget kell < kialakítani a falusi ifjúsíig-1 ban. Űj módon, de mikénti apáik és nagyapáik, legyenek ] ők is büszkék, hogy ők adják < a nép kenyerét, élelmét... És ] legyenek büszkék, hogy ők < ezt a kenyeret már gépekkel ] termelik.” < A szervezeti problémákkal < kapcsolatban a KISZ megyei ] vb úgy határozott, hogy ahol« lehetséges, önálló, csak tér-] melőszövetkeaeti KlSZ-alap- < szervezeteket hoznak létre és « ezek vezetésébe, munkájába, mindenütt bevonják a fiatal« agronómusokát, technikus«-, kát. ] A szocialista rmmkaver-1 seny fokozása és szélesítése végett a közeljövőben a me­zőgazdasági üzemekben is meghonosítják a Szakma ifjú mestere és a „Kiváló ifjú mérnök és technikus'’ moz- ialmat és a KISZ, mint. ifjú- ági érdekvédelmi szerv a * enne! őszövetkezeti vezetők körében hatékonyabban érvé­nyesíti követelését: a fiatal szakmunkások dolgozzanak (-1 saknem hét, esztendő- . vei ezelőtt, 1960-ban foglalta össze a falusi Ifjúság helyzetét a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottsága, s «gyanúkkor adta ki a falusi ifjúság körében szervező, ne­velő, érdekvédelmi és politi­kai munka irányelv« t. A KlSZ-szervezetek azóta az említett irányelvek alapján dolgoztak, természetesen mindenkor figyelembe véve és a maguk területén meg­valósítva a párt határozatait. Az eltelt idő, a kialakult űj helyzet azonban ismét szükségessé tette, hogy a KISZ Központi Bizottsága felmérje, behatóan tanulmá­nyozza a falun élő ifjúság helyzetét. Legutóbbi ülésén a KISZ Borsod megyei Végrehajtó Bizottsága mélyrehatóan megvitatta az újabb irányel­vek gyakorlati megvalósítá­sának lehetőségeit és módo­zatát A KISZ Központi Bizottsá­gának újabb irányelvei a mezőgazdaságban dolgozó és falun élő ifjúság helyzetével kapcsolatban mindenekelőtt az általános helyzet reális értékelését tükrözik, s ennek alapján vázolják fel a soron- kö vetkező feladatokat. KISZ KB azt is megállapítja, hogy az elmúlt két-három évben országosan jelentősen csök­kent a fiatalok elvándorlása falvainkból, ami annak jele és biconyítéka, hogy terme­lőszövetkezeteink megszilár­dultak, a fiataloknak is tetsző munkákat és munkafeltétele­ket tudnak biztosítani. As irányelvek részletesen elemzik a falusi ifjúság gaz­dasági helyzetének alakulá­sát, valamin! kulturális és sportolási lehetőségeiknek igen jelentős mértékű fe.ilő- «Jését. Elemzik a falusi ifjú-* hág politikai fejlődését is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents