Észak-Magyarország, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-02 / 28. szám

ÉSZAK MAGYARORSZÁG Csütörtök, 1967. február — A tárgyalást, befejeztük, ítélethirdetés délben fél egy­kor. Kérem, akkorra hozzák vissza a vádlottat. A tárgyalóterem eddigi csendességét zaj váltja föl. A vádlott kezén és lábán csör- ren a bilincs. Egy fekete fej­kendős asszony felzokog: — Lacikám! Édes fiam! A vádlottat elvezetik. A te­rem kiürül. A folyosón más ügyekre várók a megbilin­cselt után néznek. Huszonhá­rom éves fiatalember, arcán könnyek nyoma. — Vajon mit csinált? — súgnak össze mögötte. Egy jól tájékozott ember már mondja is: — Megölte a bátyját! Az érdeklődők felszisszen­nek. Sokan hajlamosak rá, hogy a tények ismerete nél­kül kimondják a legszigorúbb ítéletet. Pedig nézzük csak meg közelebbről: miért halt meg a boldvai Havrán Jó­zsef? A bíróság is ezt mérlegeli most. Az újságíró — miköz­ben papírra veti e sorokat — még nem ismeri az ítéletet. • © — Jóska hol van? — Tudod, hogy szabadna­pos. Már régen elment, a presszóba, vagy az italbolt­Uj műszaki könyvek ba, ki tudja. Laci, segíthetnél nekem a házimunkákban. Talán éppen ez a, párbe­széd hangzott el tavaly no­vember 22-én délután 4 óra körül anya és fiú között, ami­kor László hazaérkezett a munkából. És a fiú teljesítet­te anyja kérését, segített ott­hon. Aztán 6 óra után el­ment bátyjáért. Jóskát kötekedő kedvében találta. A többiek, akikkel együtt ivott, már meg sem lepődtek ezen. — Józsi mindig megvadul, ha sokat iszik. — No, majd beszélgetünk, ha kijózanodsz — mondta László, aztán hamarosan ha­zament. Az italboltokban mindenütt ott a felirat: „Ittas egyéne­ket nem szolgálunk ki!” Va­jon ez csak dekoráció? © — Mit mondtál te az én Tomi barátomnak? Meg akar­tad verni?! — Ugyan, Józsikám, ne bolondozz! A Vasas—Inter meccsen vitáztunk, de én nem akartam megverni To­mit! — László magára ' húzta a takarót, és a fal felé for­dult. — Hagyjál aludni, már tíz óra is elmúlt. Jobb lesz, ha te is lefekszel, reggel dol­gozni megyünk. — Jóska, lehúzom a csiz­mádat — keit föl az ágyból a nagymama. — Hagyjon engem, mert hasbarúgom! — Miért ordítasz, Józsi! — jött be a szobába az anya és a másik két testvér. Jóska, mintha nem is hal­lotta volna. Kirántotta Lász­lót az ágyból, és pofonvágta. László kiugrott az ablakon. Ordítozás. Sikoly. Rohanás a konyhába. Az anya gyor­san bekulcsolta a konyhaaj- lót. Jóska kint maradt. — Nyissátok ki, mert meg­ölök mindenkit! Ablakcsörgés. Jóska egy krumplitörő doronggal be­zúzta az ablakot. Dörömbölés az ajtón. — Anyáin, hová menekül­jünk? Én úgy félek! — Lász­ló reszketett. C'iend. A konyhaajtó! ki­nyitják. László beszalad a szobába a cipőjéért. Amint lehajol, a ciúlöngőzp Jóska odaugrik, és fej bevágja a doronggal. Az asztalon egy kés. Melyik testvér kezébe kerül? A 27 éves Jóska ro­busztusabb. Faluszerte híres az erejéről. László fürgébb. A félelem méginkóbb azzá teszi. Még mindig csillapíla- ná bátyját, de az úgy ordít, hogy más hangot nem halla­ni. A szoba levegője alkohol­szaggal telítődik. Jóska ismét odaugrik öcs- cséhez. Dulakodás. És a kés kétszer szűrődik az idősejj testvérbe ... O Néhány mondat az ügyes és a védő beszédéből. Az ügyész: — Havrán Lászlónál en? liítő körülményként foghat fel, hogy büntetlen előéleti! nős, családos. Súlyosbítás jelent viszont, hogy testvéré ölte meg. A bíróságtól e‘ esetben is igazságos ítéleté várunk. A védő: — A tanúk is bebizonyítot ták, hogy József, ha ivott kötekedővé, veszedelmessé vált. Azon az estén nemcsak életveszélyes fenyegetései hangzottak el, hanem életve­szélyes magatartást Is tanú­sított. Nemcsak László nevű öccsét fenyegette, hanem ai egész családot László jogos védelmi helyzetben volt, és nem szándékosan követte tettét, hiszen a két testvéé szerette egymást. Jellemzői hogy már 15 éve egy ágyban aludtak. József azonban eí ital hatására olyan állapotba került, amellyel ilyen tragi­kus helyzetbe hozta a csalá­dot ... A vádlott az utolsó szó jo­gán: — Tisztéit bíróság,' én meri akartam megölni bátyámat Én nem is gondoltam ilyes­mire! Hiszen, ha ilyen szán­dékom lett volna, akkor nem menekülök előle, nem ugróm ki először az ablakon. Mi sze­rettük egymást... Amikof megtudtam, hogy meghalt azt hittem, megőrülök. S a jegyzőkönyvből cg^ refrénszerű mondat: „A vád­lott zokog”. O Délelőtt 12 óra 30 perc. Dr. Lukács László bíró kiJ hirdeti az ítéletet: — A miskolci megyei bíró­ság Havrán Lászlót a vád alól felmenti... A bíróság megállapította, hogy Havrán László jogos védelmi helyzetó ben volt. Elhangzik az indoklás. Ari ügyész fellebbezést jelent bd a felmentés miatt, s az el­ítélés végett. A bíró már, mint szabad emberhez szól Havrán Lász­lóhoz: — ön most már bizonyár-ó egy életen át nem felejti el; milyen szörnyű helyzetekbe hozhatja az embereket ári ital. Milyen tragédiákat iri okozhat. Éljen és dolgozzon úgy, hogy az ön életében so­ha ne rombol hasison az alko­hol. És segítse, hogy így le­gyen környezetében is. A tárgyalóteremben csend. A bíró szavaira idősebb-fia­tal abb férfiak és nők bólo­gatnak. Ruttkay Anna Iroda-mi (c‘?f»rő! rendezett a 116. számú IparifanuSó Íaíézel A Mű. M. 116 számú Ipari­tanuló Intézete nagyszabású irodalmi fejtörőt rendezett vasárnap, január 29-én a Bar­tók Béla Művelődési Házban A gazdag humán anyagot fel­sorakoztató műsor a Népmű­velési Intézet reprezentatív felméréséhez szolgál alapul. A műsor, amelyben Darv- day Róbert, a Miskolci Nem­zeti Színház tagja, valamint, a művelődési ház szavaló!, szó­listái is közreműködlek, nem­csak jó' szórakozást, hanem értékes ismeretbővítést is je­lentett az ipari tanulók szá­mára. OZINŰ SOR BÉKE! ;—3: Hölgyek ét) ti rak. 01*pz. Cf^ak 16 «íven felül leknek! Széles! K: naponta f. 4. hn. 6 és 8. M. 5. f. lű és f. 12: Komédia a ki­Dnccsel, KOSSUTH-filmaztnblz délelőtti műsora: %—3: Betyárok- Román. Széles! 4 és 6: Hölgyek és urak. Ólat-?. Csak 18 éven felülieknek! Széles! 7—8: Intim megvilágításban. Cseh­szlovák- K: vasárnap kivételével naponta de. L u-kori KOSRUTH-filmszfnbá* délután! műsora: 2—8: Betyárok. Román. Széle»! K: naponta 4 és f. 7. M. b. f. 10 és f. 12: Szerelmes biciklisták. FÁKLYA: 2—3: Hideg napok. Magyar. Szé­les! 4—5: Ki volt. dr. SorgeT Ma­gyarul beszéld francia. Széles! 6— 7: Kegyetlen éjszaka. T<: hétköz­nap 5 és n. 8, vasárnap f. 4. hn. 6. M. 5. f. ll-kor: Az aranyfej. (Szélen!) TÁNCSICS! 2—J: Sikátor. Magyar. Széles! Csak 16 éven felülieknek! i—b: Csengetnek, nyiss ajtót! Magyarul beszélő szovjet. 6-7: Mindenki ha­za! Magyarul beszélő olasz. Szé­les! K: naponta f. 5 és hn. 7. M. 5. JO-kor: Négy lény egy ud­varban* SZIKRA: 3—3: Nyugtalan ház. Bolgár. Szé­les! 4—5: Sikátor. Magyar. Széles! 6: Galapagos. Színes nyugatnémet. 7: Ordasok között. Magyarul be­szélő szovjet. K: naponta hn..5 én 7. m. s. f. u-kor: Zsuzsanna és a öúk. SAOVARU 2: Egy sző szí szerelme. Magya­rul beszétő csehszlovák. Csak 16 éven felülieknek! 3: A Nagy Med­ve fiai. Színes NDK. Széles! 4—5: Kz is Olaszország! Olasz. Széles! Csak 16 éven felülieknek! 6—7: Si­kátor. Magyar. Széle.*! Csak 16 éven felülieknek! K: naponta hn. 5 és 7-korI PETŐFI: 3—-3: Csengetnek, nyiss ajtót! Magyarul beszélő szovjet. 4—5: Tolvajok szigete. Lengyel. 6—7: Aknaveszély nincs! rszovjet-jugo- szláv. K: hétfő, csütörtök, vasár­nap L i « t kedd, péntek, szom­bat fisak 7. M- 5. lö-kor: Pesti háztetők. AI)T—Tapoles»: 5: Az arany&árkény. Színes ma­gyar. 8: Lépések az éjszakában- Szovjet. K: szerdán 6, vasárnap f. 4 éa 6-kor! < (Miskolc — Hámort tr Karambol. Magyar. Széles! 5: A férfi egészen már Magyar. Széles! Csak 16 éven felülieknek! 7—8: utánam, gazfickók! Szí ne sí NDK. Széles! K: naponta este 6 és 8-kor! ALRÓMOLCA* 3: A siker ára Olasz, gzélead 1—5: Utánam, gazfickók’ Színes NDK. Széles! 7—8: Egy szobalány naplója. Magyarul beszélő francia. Széles! Csak 18 éven felülieknek! K: kedd, .szerda, szombat 7, pén­tek. vasárnap 5 és 7. M, 1 in­kor: Honfoglalás T—It. MISKOLC—SZIRMA? (keskeny filmszínház.) 3 es 5: Sikátor. Magyar. CsalE Iß éven felülieknek! M- 5- 10-korí A boldogság napja, MISKOLC—G0R0M BOLT í (keskeny filmszínhaj’J 4—5: A siker ára. Magyarul szél<5 olasz. K: szombaton I, v»* •éárnap 5 és 7-kori szeretnék képződésük törté­netét, jelenlegi földtani hely­zetét, sokféleségét és minő­ségi jellemzőit. A kiváló szakembereket, szerzőket megszólaltató művet geoló­gusoknak, bányászoknak, ve­gyészeknek, technikusok­nak, közgazdászoknak és különböző iskolák föld- raj/.-, vegytan-szakos oktatói­nak szánták. Ennek a célnak ti gyei em be vételével megis­mertetik az olvasót az ásvá­nyi nyersanyag-te lepek álta- ános keletkezési körülmé­nyeivel, felosztásával, és be- llc.sz.ti k. azo k képződését az elmúlt idők földtani ese­ményeinek folyamatába. A fejezetek előtt geokémiai és elep tani bevezetőt adnak, mii megkönnyíti a nem szak­mabeli olvasónak a könyv megértését. Az ásványi nyers- myagokat fontossági sorrend­ien tárgyalják. Külön fejezet ;zól a kőolajról és a földgáz­éi, a kőszénről, az uránérc- öl, a vasérckőről, a mangán­ércről, a bau xi írói, a szül Ti­los érc telepekről, a nemes- rces ásványi nyersanyagok­éi, és ásványi nyersanyag tézisünk várható alakulásá­éi. A Litnvv hasznosságát. I*11 '* ’ ’ megvilágítja az i tény. hogy az ásványi íyersanyagok ismerete, ma nár nélkülözhetetlen tudo- nány minden olyan ember­iek. aki a föld anyagainak özvetleo, vagy közvetett tel- lasználásáva] foglalkozik. A önyv igen hasznos olvas- oány, hozzájárul hazánk fo- ozottabb földtani megisme- éséhez, és ösztönzőleg hat. épgazdaságunk még na- yobb arányú fejlődésére. zett szakemberek, bányamér­nökök, közgazdászok forgat­hatják nagy haszonnal. Dr. lialugii János: Dombvidéki víztározók című munkája ugyancsak fontos szaki smere leket tártain > az. Ismeretes a világszerte je­lentkező vízhiány. A mező- gazdálkodás belterjessé válá­sához sok országban hiány­zik a növénytermesztés ho­zamainak növeléséhez szüksé­ges víz. Ezeken a tájakon, ha a tenyészidőn kívüli időszak­ban elég csapadék hull, és a domborzati, illetve természe­ti adottságok a csapadék ki- sebb-nagyobb részének elfo- lyását idézik elő, mód nyílik a folyó csapadékvizek táro­zóban való felfogására. Ha­zánkban a természeti felté­telek sok talajon kedveznek a víztározó kialakításának, és a mezőgazdaság szocialista át­szervezése után társadalmi­lag is tág lehetőségek kínál­koztak ilyenek készítésére. Az ország felét érintő domb- vidéki vízfolyásaink szélsősé­ges vízhozamaik folytán, az árvizek kártételeitől eltekint­ve, vízhasznosítási célra tá­rozás nélkül nem igen vehe­tők Igénybe. Éppen ezért különös fontossága van ennek a munkának, amely a domb­vidék! tározók létesítéséhez nyújt gazdag eligazítást és szakismereteket. Kitér a tá­rozók létesítésének előmun­kálataira, tervezésére, meg­építésére. Foglalkozik a vízhasznosítási műveletekkel, i tározók üzemeltetésével és ;azdaságosságaval is. A jó! ’ ágolt, értékes, világos táb­lákkal és kimutatásokkal il- usztrált könyv ßzakirodal- mmk értékes gazdagodása. Hasznos munka jeleni meg Nyersanyaglelő ásványtelepe­ink címen, azok számára, akik írd öklödnek hazánk ásványi nyersanyagai Iránt, ismemi Anyagyükos a bíróság előtt Anyagyilkosság vádjával ke­rült a Békés megyei bíróság ;lé Ifj. Csőke György bünto- ;ett előéletű, kétegyházf lakos A vádlott I960, október 26-án több fejszecsapással megölte édesanyját, majd alvó apját sebesítette meg, akinek életét izonban a gyors orvosi be­avatkozás megmentette. Az ügyben szerdán kezdődött meg a tárgyalás. ! * Hfiszakí aKSS?° ! ban több új, fontos munkát | jelentetett meg. Ezek között örömmel fedezhetjük fel dr. Zambó Jánosnak, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem rektorának Településelmélet a bányászatban című munkáját. Az Állami Díjas szerző, a Magyar Tudományos Akadé­mia levelező tagja előszavá­ban utal rá, hogy munkája nem az 1960-ban megjelent Bányászati telepítések anali­tikája című mű ismétlése, hanem az ebben a témakör­ben az utóbbi években elért eredmények rövid összefog­lalása. Az előző könyvben lefekte­tett alapelvek kiállták az idők próbáját. Ma már nem lehet kétséges, hogy célszerű és hasznos a telepítéseket megelőző műszaki-, gazdasá­gi-, matematikai elemzés. Egyre inkább háttérbe szo­rul a szubjektív ítélet és he­lyébe az objektív alapokén nyugvó analízis lép. A ma­gas igényű könyvet jól kép­vasó Színpad a lényeg kedvé­ért milyen módozatokkal ké­pes eltérni a hagyományos (s természetesen hatásaiban más) színpadi formuláktól. A piramisszerű színész-el­helyezés, színpadi látványnak is kellemes. A rendezői értelmezésről az a gondolatunk támadt, hogy zavarba ejtően rokonszenves­re formálta Caligula alakját, így a közönség nagyobb ré­sze nem tudta miként ítélje meg ennek helyenként oko­san gondolkodó és okosakat mondó, ugyanakkor vesze­delmesen cselekvő császárnak tettéit. ( Caligula szerepében Né- j methy Ferenc elmé­lyült, kitűnő alakítást nyújtott, Dariday Róbert He­likont, Caligula hívét formál­ta meg szenvedéllyel és hite­lességgel. Koós Olga, Gonda György, Csiszár András, Som­ló Ferenc és Fehér Tibor a „piramis-színpadon” nagy fe­gyelemmel és elmélyül tséggel segítette hozzá a közönséget az érzelmekben és gondola­tokban gazdag színházi él­ményhez. Párkány László rec, illetve a börtön értelme zésére vonatkozólag kaptak . hallgatók többféle áttételezés lehetőséget, de arról már nen esett szó, hogy Caligula ön megvalósítása érdekében úg\ ragaszkodik a lehetetlen le hetévé tételéhez, hogy közóei mindenkit leigáz s halomn gyilkol maga körül. Az esz­közről nem hallhatott v töbt száz érdeklődő, pedig erre vo­natkozóan — ha élne Camus — elmondhatná: az 1941-bér fogant mű fő alakjának meg­rajzolásához az akkori törté­nelem alakjai is „szállítot­tak" alapanyagot. A Felolvasó Színpad szokásos vitaestjén s fentiekről nyilván szé lehetett, de mivel a vita részvevői feltehetően ezúttal is azok voltaic, akik nem szo­rulnak rá a Camus-portré szélesebb megrajzolására, a nézősereg támpont nélkül maradt. A Caligula színpadi megva­lósítása Sallós Gábor tevé­hez fűződik. Munkájában örömmel regisztrálunk egy új színt. Merészen alkalmazta az irodalmi színpadok stati­kus pódium rendszerét, ezzel is érzékeltetve, hogy a Felol­A Korunk Színház« idei programsorozatá­ban előkelő helyei foglal el Albert Camus híres drámája, a Caligula. Fenn­tartásaink ellenére is egyet kell értenünk a darab műsor­ba iktatásával, mert a dráma szellemtágító ereje, a cselek­ményen belül és „kívül” el­hangzó gondolatsor sok érté­ket rejt magában. Az emberiség létkérdései­nek megítélése, az élet értel­me vagy értelmetlensége év­századok óta filozófusok, mű­vészek, irodalmárok, közgaz­dászok témája. Mindenkor a világra köszöntő boldogság­lehetőség szabta meg a gon­dolkodás irányát, a filozófiai Végköve tkezte téseket. Albert Camus két világhá­borút vészelt át, kétszer élte meg a fegyverek elcsöndese- dése utáni békét. A francia politika kacskaringói és gya­kori kudarcai, a világ elriasz­tó eseményei lehangolták a kitűnő írót, így drámáiban, regényeiben alapmotívumként mindig az élet értelmetlen- lége húzódik meg. Ha az egzisztencializmusról esik szó, Sartre mellett az ő nevét emlegetik a leggyak­rabban. A Sartre és Camus által képviselt egzisztencia­lizmusnak figyelemre érde­mes minősítése is van már: a kortársak úgy ítélik meg, hogy Sartre írói és emberi magatartása haladó törekvé­sekkel ölelkezik, míg Camus az 1960-ban bekövetkezett ha­láláig (annak ellenére, hogy a második világháborúban az ellenállás híve volt), nemcsak írói, hanem emberi magatar­tásával is szembehelyezkedett a haladás erőivel. Anélkül, hogy figyelmen kívül hagynánk Albert Ca­mus írói nagyságát, az embe­riség szellemi térképét gyara­pító egyéniségét, szóvá kell tennünk hibáit, eszmei fogya­tékosságait. Már azért is, mert Kordos László könyvtárigaz­gató méltatása csak Camus jélarcát világította meg. az író erényei hangzottak fél. s a csaknem ezer hallgató, kö­zöttük több száz fiatal nem kaphatott teljes, hiteles képet a bemutatottról. Ez tovább mélyült azáltal, hogy az elő­adó Caligulát, a római csá­szárság „történelmi őrültjét”, * Camus-adapláció kapcsán, ^megszelídített” s lényeget eltakaró változatában mutat­ta be. Camus hősei — hallot­tuk — ketrecbe zárt embe­rek. E ketrecből reménytele­nül próbálnak kitörni. A ket­A Felolvasó Színpad bemutatója CALIGULA Miért Imit meg egy boldvai fiú

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents