Észak-Magyarország, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-12 / 37. szám
TMánmp, IMI. február 12. ÉSZAKM AGY AROItSZ AG 3 KÉPVISELŐJELÖLTJEINK Papp » tiszakeszi Tiszamente Tsz elnöke olyan ember, akj megdöntői- " te azt a kétes ; értékű mondást, hogy senki sem le- l hét próféta j saját. hazájá ban. Közéleti sze- t replése 1953- | ban kezdődött, amikor a köz- j •égi tanács elnöke lett. Tiszakeszi ettől kezdve évről évre fejlődött, gyarapodott. Tizenöt kilo- méter hosszú járdát építettek társadalmi munkával. így épült fel a művelődési otthon, az üzletház, a sportpáIÉÉÉS Síi«« lya. Létrehozták a mozit és még sorolhatnánk tovább a létesítményeket A községben három kisebb termelőszövetkezet alakult Nehezen boldogultak, olyan nehezen, hogy valamit tenni kellett Falugyűlésre jöttek össze az emberek, hogy megkeressék az ertxlméI’ajip J'/vtí nycsebb gazdálkodáshoz vezető utat Itt került szóba az egyesülés, 1962-ben. igen ám, de csak úgy fogadták el a javaslatot, ha l'app József tanácselnök megválik tisztétől, s elvállalja az egyesült tsz vezetését. — Nagyon megtiszteltető volt ez a bizalom — emlékszik rá vissza az elnök. — Jó kedvvel láttam munkához. Ekkor már megyei tanácstag volt, s a következő ciklusban országgyűlési képviselőnek választották. Ettől kezdve már nemcsak a tsz, a falu gondja hárult rá. íróasztalából két nagy halom levelet emel ki Választói írták, hol ügyes-bajos dolgaikhoz, hol közügyek elintézéséhez kérték a képviselő segítségét. Papp Józsefet most ismét jelölték országgyűlési képviselőnek a mezőcsáti járás lakói. Űj feladatokkal indul. Megkérdeztük, melyek ezek közül a legsürgősebbek, a legfontosabbak. — Nagy gond a falu fiataljainak elhelyezése. A Hejő- menti Állami Gazdaságnak van egy majorja, amely üresen áll. Ott kellene valami üzemet elhelyezni, ahol vagy 299 nőt foglalkoztathatnánk. A másik fontos ügy, amelyet napirenden kell tartani, a belvizek levezetése. Ez a mi vidékünkön nagy gond, sürgős és jelentős beavatkozást igényel végre. A fiatal, energikus ember megújult erővel folytatja majd hatásos tevékenységét a társadalom érdekében. Hozzásegítette ehhez a választópolgárok nem szűnő bizalma. A. L Sok hasban szinte családtagnak számít Erős akaratú, határozott asz- szony. És köz- veden szavú, mindig készséges. Sok-sok szülővel van mindennaoos kapcsolata, hiszen ő a sátoraljaújhelyi általános iskola napközi otthonának igazgatója. Az újhelyiek a legnagyobb bizalommal adják felügyeletére gyermekeiket, mert tudják, hogy mindegyiket sajátjának érzi. Éppen ezért az igazgató — Terén yi Józsefné — is sok házban szinte családtagnak számit Egyénd •orsókat, gooTcrényi Józsefné dókat ismer, segít könnyíteni. De hasonlóképpen ismeri a város egészének életét is. ' Közelférkőzött a város né- péhez. Ennek egyik oka az, ! hogy ő is a nép egyik leg- | szélesebb rétegéből, munkás- j családból származik. Szülei vasúti munkások voltak. A tanítóképző elvégzése az 6 | számára sokkal nehezebb | volt, mint a mai fiataloknak, a vele hasonló sorból származóknak. Ahhoz azonban, hogy a Bodrog menti kis falvakban, majd Sátoraljaújhelyen ne- I velősködő asszonyból egy vá- I ros lakosságának bizalmasa I lett, nemcsak a származás I járult hozzá. A nagy akarat- j erő, a küzdés a jobbért, a se~ gítókészség, a mindennel törődés olyan Jellemvonások, amelyek nem alakulnak ki mindenkiben, csak akinek szívügye egy társadalom előbbrevitcle. Terényi Józsefné ilyen ember. Ezért jelölték a városi országgyűlési képviselőjének. Sok modern epiilet munkálatait vezette Építőipart technikus Szepesik Rezső, jelenleg építésverető a BAÉV-nál Miskolcon. Édesapját, aki •megyénk székvárosában volt cipészmester, korán elvesztette. 14 éves koréban kifutónak ment el egy fűszerüzletbe, hogy fenntartsa magái Innen került át az építőiparba. ahol előbb segédmunkásként dolgozott, majd ■sakmát tanult és vasbetonszerelő lett. 1948-ban művezetővé lépett elő, majd 1959- ben állami IIP ösztöndíjjal Szepesik Rezső kezdte meg tanulmányait az építőipari vezeti bizalmivá választó* technikumban. Iák vállalatánál. Társadaln 1945-ben a Kommunista munkája közben végezte el i Jtert tagja lett és szakszer- technikumot, és mire 1963' hon utoflsó vizsgáját letette, fontos közéleti szerepet szántak neki. Képviselőnek jelölték, és meg is választották. Az elmúlt cikluson át képviselte 6 is megyénket az országgyűlésben, és most Fel- •őzsolcán ismét jelöltek erre a tisztségre. Szepesik Rezső nemcsak közéleti ember, hanem szakmájának is szerelmese. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy tavaly miniszteri kitüntetést is kapott. Miskolc nem egy modem épületének munkálatait vezette, jelenleg például a Szen tpé téri-kapu ban épülő 23 emeletes toronyházét. Közéleti tevékenységei közül csak egyik legutóbbit említenénk meg:'ő is tagja annak a bizottságnak. amely Kandó Kálmán Miskolcon felállításra kerülő szobráról tárgyal, mint képviselő hasznosan segédkezett a minisztériumi tárgyalások során. A választókerület, amelyben most jelölték, nem régi kerülete. Sok munkát igénylő építésvezetői be- ' "z'ása mellett szakított rá és jelölése előtt már járta a kerület községe- iiogy a problémákat minél jobban megismerje A borsodi ktsz-ek eredményeiről Interjú Erdős József elviárssal, az OKISZ elnökével — A Borsod megyei kisipari szövetkezetek — kezdte tájékoztatóját Erdős József elvtárs, az OKISZ elnöke — sikeresen zárták az elmúlt ével A ktsz-ek 460 millió forint értékben termeltek. A tervek túlteljesítésének eredményeképpen 1966-ban 56 millióval, azaz 14 százalékkal adtak többet az elmúlt évi- néL Ez a többlet döntően a szövetkezeti struktúra előnyeiből származik. Abból a forrásból, amelyet a szövetkezeti tagság szakmai tudása, és az önállóságot jól értelmező szövetkezeti és megyei vezetők hozzáértése táplál. Különösen kedvezően alakult a helyi ipari politikai tevékenység: ebben 5 és fél százalékkal túlteljesítették a lakossági tervet, így többek között 11 millió forint értékben több lakást adtak át az építtetőknek, mint az előző évben. Hasonlóan növekvő a javító-szolgáltató munkák részaránya, amelynek értéke 6 százalékkal haladja meg az előző évi mutatókat. Mindez átfogó és intenzív előrehaladásra mutat. Értékelésünk szerint a KISZÖV és a megye kisipari szövetkezetei lépést tartanak a Borsodban végbemenő gazdasági és kulturális fejlődéssel. — 511 az elnök elvtárs véleménye a borsodi szövetkezetek exporttevékenységéről és milyen ipari ágakban van lehetőség ezek bővítésére? — Mindenekelőtt hasznos tapasztalatokról szeretnék számot adni. Mindmáig az a tévhit uralkodott, hogy az exporttermékek előállítására szinte kizárólag csak a budapesti szövetkezetek alkalmasak. A tények mást mutatnak. A szövetkezeti ipar há- rommilliárd R00 millió forintot meghaladó export árualapjának 40 százalékát a vidéki szövetkezetek adják. A Borsod megyei ktsz-ek 1966- ban csaknem 20 százalékkal teljesítették túl exporttervüket. Elismerésre méltó, hogy például a Miskolci Textilruházati, valamint a Szűcs és Szőrmefeldolgozó Ktsz előirányzaton felüli exporttermelésre vállalkozott A devizahozamot jelentő külkereskedelmi értékesítés fejlesztésére a Borsod megyei ktsz-ek jó kiindulási alappal rendelkeznek. Kiváló a szakgárda és a vezetők is jól ismerik a külföldi piac igényeit Most a szakosításon van a hangsúly. Azon, hogy szövetkezeteink » gazdaságirányítás reformjának szellemében öntevékenyen munkálkodjanak a nemzetközi piacon a jól értékesíthető gyártmányok kialakításán. Jó úton haladt, például a Tokaji Vegyesipari Ktsz, amely megszervezte a bőrdíszmű iparcikkek kellékanyagának Üzemszerű gyártását. Ezzel sikerült kimozdítani a holtpontról az évek óta visszatérő fémkeret és díszveret hiánycikk kielégítését A Miskolci Vas- és Fémipart Ktsz is műszaki színvonalának és szervezettségének köszönheti, hogy bekapcsolódott a Szovjetuniónak gyártandó, a hosszú lejáratú megrendelésre készülő baromfifeldolgozó gépsorok folyamatos gyártásába. Az új gazdasági mechanizmust azok » szövetkezetek értelmezik helyesen, amelyek adottságaikhoz mérten export árualapok előállítására is vállalkoznak. És ahol ennek komplex feltételeit megérlelik, az exporttermelésbe való bekapcsolódáshoz segítséget kapnak az OKISZ-tóL — Hogyan segítik a szövetkezetek a lakás- építési program megvalósítását? — Borsodban a harmadik ötéves tervben húszezer lakást kell építeni. Ebből mintegy 2100 lakás elkészítése a Borsod megyei építőipari szövetkezetekre hárul. A lakások egyharmada társasház. A több szintes házak építése merőben új feladatok elé állítja a szövetkezetekéi A földszintes házak építéséről a két- háromemeletes házak kivitelezésére való áttérés nagyobb szaktudást, nagyobb technológiai ismereteket és természetesen korszerű gépeket, eszközöket igényel. Az OKISZ 5,2 milliós értékű építőipari gépfejlesztést hagyott jóvá e célra Borsod megye részére. Ebből 2 millió forint értékű gép és munkaeszköz beszerzése már ebben az évben megvalósul. Ezenkívül a Miskolci Építőipari Ktsz 2,6 milliós beruházással korszerű telephelyet létesít. További műszaki feltételek biztosításával is segítjük a megye szövetkezeti építőiparát. A központi támogatás azonban nem old meg minden helyi problémát. A fővároshoz hasonlóan Miskolcon és a környékén is visz- szatérő gond például az építőipari munkaerő-hiány. Számolnunk kell tehát az átmeneti nehézségekkel Szólnom kell a társasházak építéséhez szükséges közművesített telkek biztosításáról. Mi azt javasoljuk, hogy a tanácsok — sorrendben — a közművesítést helyezzék előtérbe. mert így hamarabb és végső fokon kevesebb költséggel valósítható meg a lakásépítési program. — Milyen lehetőségek vannak a bedolgozói rendszer továbbfejlesztésére, a bányaüzemekben felszabaduló munkaerők foglalkoztatására? — A bedolgozói rendszert Magyarországon a kisipari szövetkezetek kezdeményezték. Jelenleg minden negyedik szövetkezeti tag bedolgozó, számuk országosan meghaladja a 60 ezret. Ehhez mérten gondoskodunk a sokakat érintő közérdekű foglalkoztatási kör szélesítéséről. A szövetkezetek már 1966-ban is élhettek azzal a lehetőséggel, hogy az egyéb bércsoportoknál jelentkező megtakarításaikat a bedolgozok terven felüli foglalkoztatására h nálhatják fel. Ettől az év tói kezdve pedig megszűnnek a bedolgozói rendszert korlátozó kötöttségek. A szövetkezetek — beleértve a háziipariakat U — túlléphetik béralap- tervükel A feltétel az, hogy a bedolgozók növekvő munkába állítását a ténylegesein szükséges többlettermelés indokolja. Néhány — a bedolgozók Jogait, kötelességeit érintő — jogszabály kidolgozása még megoldásra vár. Az OKISZ vezetősége erről is dönt a közel jövőben, így elhárulnak az akadályok a távlati fejlődés útjából. És ami a bányaüzemekben felszabadult, vagy felszabaduló munkaerők foglalkoztatottságát illeti? Erre a kérdésre csak a megye vezetőivel együtt lehet kielégítő választ adni. Az OKISZ és az érdekelt KISZÖV-ök országszerte kezdeményezik a fontosabb és a jelentős számú munkaerőt foglalkoztató egységek vidékre telepítését, illetve a helyi munkaerők foglalkoztatási, az új szövetkezeti egységek létrehozását A bányaüzemekben felszabaduló munkaerők egy része is a szövetkezetekben talál majd munkát és megélhetést. Elhelyezésükre akkor kerülhet sor, amikor a szövetkezetek megkapják a helyi szervektől az új munkaerő foglalkoztatásához szükséges helyiségeket telephelyeket, és saját erőből is törekednek a kapacitás bővítésére. Jelenleg több mint 10 000 azok száma, akik a vidékre telepített szövetkezeti egységekben dolgoznak. Egy részüket azok az asszonyok, családtagok alkotják, akik addig a bányavidékeken igen kevés munkaalkalmat találtak. A bányaüzemekben felszabaduló munkaerők elhelyezésével kapcsolatban a párt IX. kongresszusán elfogadott elveket érvényesítjük: a tanácsokkal és a helyi szervekkel összefogva azon munkálkodunk, hogy a bányászokat történelmi érdemükhöz és közhasznú hivatásukhoz méltóan fogadják majd a kisipari termelőszövetkezetek is. — Egyesek szerint a geblnes fiókok szervezése visszalépést jeleni Hogyan értékeli ezt al OKISZ? — A kérdést megfordítanám. Szerintem az jelent visszalépést, ha a falvakban, a tanyaközpontokban az emberek nem tudják meg tál paltatni a cipőt, ha nincs környékükön fodrász, szabó, asztalos, vagy lakatos. Az OKISZ vezetősége ezért döntött a gebines rendszerű, átalány elszámolásos szolgáltató hálózat fejlesztése mellett, hogy javítson a mesterembereket nélkülöző községek, tsz-ek helyzetén. Jelenleg 111 gebines működik Borsodban. Bizonyára kétszer annyira lesx meg szükség és mind több szakmában. Egyszerű számítással is kimutatható. hogy új részlegek telepítése, több száz községben súlyos milliókba kerülne, a gebinesek munkába állítása viszont csekély rezsivel jár. Az előbb említett nagy terveket csak ráfizetésesen, és gazdasági összevonás által vállalhatnák szövetkezeteink. A gebines hálózat mellett szól az is, hogy az átalány elszámolásos működésre vállalkozó kisiparos egy lépést tesz előre a szocialista társulás felé. Ezután logikus, hogy támogatjuk a gebines rendszert és az országos szükséglethez mérten fejlesztjük ezt az újszerű szolgáltatási formát a nagyobb várostól, ipari centrumok peremitePftleteiben is. — A borsodi KISZÖV- höz tartozó szövetkezetekben már az elmúlt évben is alkalmazták az j új mechanizmus egyes el veil Milyen intézkeI (leseket hoznak az önállóság további biztosítására? — A szövetkezeti struktúra valóban magában foglalja az uj gazdasági mechanizmus néhány fontosabb építőeleméi Hiba volna azonban azt hinni, hogy kevesebb a tennivalónk, mint a vállalatoknak, az üzemeknek. Hosszú lenne felsorolni a gazdasági irányítás új rendszerével összefüggő valamennyi intézkedéseinket és elgondolásainkat Ezért csak néhány szót a jellegzetesen új vonásokról. Mindenekelőtt arra van szükség, hogy a szövetkezetek a termékek választékát és minőségi mutatóit tekintve igazi versenytársaknak bizonyuljanak a hazai és a külföldi piacon. A versenyszellem élesztősét szolgálja az is, hogy a kisipari szövetkezetek kapcsolatokat létesíthetnek a lakosságot közvetlenül ellátó kiskereskedelmi hálózattal, így eleven közelségbe kerülnek a fogyasztók mindenkori tényleges igényeivel. Néhány kiemelt cikktől eltekintve. — számuk mindössze 15 — szövetkezeteink megkötések nélkül, a reális piaci szükségletre, a tetszés szerinti minőségben állíthatnak elő több ezer fajta termékféleségeket Ez bizonyos kockázattal jár, de okjektív kereskedelmi kockázatról van szó. és a lakosság ellátása érdekében ezt vállalni kell. Természetesen, nem hiányoznak az önállóságot és a kockázatvállalást megalapozó ösztönzők sem intézkedéseink közül. 1967- hen a gazdasági tevékenység úgyszólván korlátozás nélküli kialakítása válik lehetővé a Borsod megyei szövetkezetek számára, mivel nem szabjuk meg központilag értékesítési tervüket. A szövetkezetek megrendelőit és termékfogyasztóit. azt hiszem, az érinti leginkább kedvezően, hogy 1967-ben meg kívánjuk szüntetni az „eszi, nem eszi. nem kap mást” tart hatatlan nézetet és gyakorlatot. Ce. «Termelőszövetkezethői - az Országházba
