Észak-Magyarország, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-12 / 37. szám

TMánmp, IMI. február 12. ÉSZAKM AGY AROItSZ AG 3 KÉPVISELŐJELÖLTJEINK Papp » tiszakeszi Tiszamente Tsz elnöke olyan ember, akj megdöntői- " te azt a kétes ; értékű mon­dást, hogy senki sem le- l hét próféta j saját. hazájá ban. Közéleti sze- t replése 1953- | ban kezdődött, amikor a köz- j •égi tanács el­nöke lett. Ti­szakeszi ettől kezdve évről évre fejlődött, gyarapodott. Tizenöt kilo- méter hosszú járdát építet­tek társadalmi munkával. így épült fel a művelődési ott­hon, az üzlet­ház, a sportpá­IÉÉÉS Síi«« lya. Létrehoz­ták a mozit és még sorolhat­nánk tovább a létesítménye­ket A községben három ki­sebb termelőszövetkezet ala­kult Nehezen boldogultak, olyan nehezen, hogy valamit tenni kellett Falugyűlésre jöttek össze az emberek, hogy megkeressék az ertxlmé­I’ajip J'/vtí nycsebb gazdálkodáshoz veze­tő utat Itt került szóba az egyesülés, 1962-ben. igen ám, de csak úgy fo­gadták el a javaslatot, ha l'app József tanácselnök meg­válik tisztétől, s elvállalja az egyesült tsz vezetését. — Nagyon megtiszteltető volt ez a bizalom — emlék­szik rá vissza az elnök. — Jó kedvvel láttam munkához. Ekkor már megyei tanács­tag volt, s a következő cik­lusban országgyűlési képvise­lőnek választották. Ettől kezdve már nemcsak a tsz, a falu gondja hárult rá. íróasztalából két nagy ha­lom levelet emel ki Válasz­tói írták, hol ügyes-bajos dolgaikhoz, hol közügyek el­intézéséhez kérték a képvise­lő segítségét. Papp Józsefet most ismét jelölték országgyűlési képvi­selőnek a mezőcsáti járás la­kói. Űj feladatokkal indul. Megkérdeztük, melyek ezek közül a legsürgősebbek, a legfontosabbak. — Nagy gond a falu fiatal­jainak elhelyezése. A Hejő- menti Állami Gazdaságnak van egy majorja, amely üre­sen áll. Ott kellene valami üzemet elhelyezni, ahol vagy 299 nőt foglalkoztathatnánk. A másik fontos ügy, amelyet napirenden kell tartani, a belvizek levezetése. Ez a mi vidékünkön nagy gond, sür­gős és jelentős beavatkozást igényel végre. A fiatal, energikus ember megújult erővel folytatja majd hatásos tevékenységét a társadalom érdekében. Hozzá­segítette ehhez a választópol­gárok nem szűnő bizalma. A. L Sok hasban szinte családtagnak számít Erős akaratú, határozott asz- szony. És köz- veden szavú, mindig készsé­ges. Sok-sok szülővel van mindennaoos kapcsolata, hiszen ő a sá­toraljaújhelyi általános isko­la napközi ott­honának igaz­gatója. Az új­helyiek a leg­nagyobb biza­lommal adják felügyeletére gyermekeiket, mert tudják, hogy mind­egyiket saját­jának érzi. Ép­pen ezért az igazgató — Te­rén yi Józsefné — is sok ház­ban szinte csa­ládtagnak szá­mit Egyénd •orsókat, goo­Tcrényi Józsefné dókat ismer, segít könnyíte­ni. De hasonlóképpen ismeri a város egészének életét is. ' Közelférkőzött a város né- péhez. Ennek egyik oka az, ! hogy ő is a nép egyik leg- | szélesebb rétegéből, munkás- j családból származik. Szülei vasúti munkások voltak. A tanítóképző elvégzése az 6 | számára sokkal nehezebb | volt, mint a mai fiatalok­nak, a vele hasonló sorból származóknak. Ahhoz azonban, hogy a Bodrog menti kis falvakban, majd Sátoraljaújhelyen ne- I velősködő asszonyból egy vá- I ros lakosságának bizalmasa I lett, nemcsak a származás I járult hozzá. A nagy akarat- j erő, a küzdés a jobbért, a se~ gítókészség, a mindennel tö­rődés olyan Jellemvonások, amelyek nem alakulnak ki mindenkiben, csak akinek szívügye egy társadalom előbbrevitcle. Terényi József­né ilyen ember. Ezért jelöl­ték a városi országgyűlési kép­viselőjének. Sok modern epiilet munkálatait vezette Építőipart technikus Szepesik Re­zső, jelenleg építésverető a BAÉV-nál Miskolcon. Édesapját, aki •megyénk szék­városában volt cipészmester, korán elvesz­tette. 14 éves koréban kifu­tónak ment el egy fűszerüz­letbe, hogy fenntartsa ma­gái Innen ke­rült át az épí­tőiparba. ahol előbb segéd­munkásként dolgozott, majd ■sakmát ta­nult és vasbe­tonszerelő lett. 1948-ban mű­vezetővé lépett elő, majd 1959- ben állami IIP ösztöndíjjal Szepesik Rezső kezdte meg ta­nulmányait az építőipari vezeti bizalmivá választó* technikumban. Iák vállalatánál. Társadaln 1945-ben a Kommunista munkája közben végezte el i Jtert tagja lett és szakszer- technikumot, és mire 1963' hon utoflsó vizsgáját letette, fontos közéleti szerepet szán­tak neki. Képviselőnek jelöl­ték, és meg is választották. Az elmúlt cikluson át kép­viselte 6 is megyénket az országgyűlésben, és most Fel- •őzsolcán ismét jelöltek erre a tisztségre. Szepesik Rezső nemcsak közéleti ember, hanem szak­májának is szerelmese. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy tavaly minisz­teri kitüntetést is kapott. Miskolc nem egy modem épületének munkálatait ve­zette, jelenleg például a Szen tpé téri-kapu ban épülő 23 emeletes toronyházét. Közéle­ti tevékenységei közül csak egyik legutóbbit említenénk meg:'ő is tagja annak a bi­zottságnak. amely Kandó Kál­mán Miskolcon felállításra kerülő szobráról tárgyal, mint képviselő hasznosan segédke­zett a minisztériumi tárgya­lások során. A választókerü­let, amelyben most jelölték, nem régi kerülete. Sok mun­kát igénylő építésvezetői be- ' "z'ása mellett szakított rá és jelölése előtt már járta a kerület községe- iiogy a problémákat mi­nél jobban megismerje A borsodi ktsz-ek eredményeiről Interjú Erdős József elviárssal, az OKISZ elnökével — A Borsod megyei kis­ipari szövetkezetek — kezdte tájékoztatóját Erdős József elvtárs, az OKISZ elnöke — sikeresen zárták az elmúlt ével A ktsz-ek 460 millió fo­rint értékben termeltek. A tervek túlteljesítésének ered­ményeképpen 1966-ban 56 millióval, azaz 14 százalékkal adtak többet az elmúlt évi- néL Ez a többlet döntően a szövetkezeti struktúra elő­nyeiből származik. Abból a forrásból, amelyet a szövetke­zeti tagság szakmai tudása, és az önállóságot jól értelmező szövetkezeti és megyei veze­tők hozzáértése táplál. Különösen kedvezően ala­kult a helyi ipari politikai te­vékenység: ebben 5 és fél százalékkal túlteljesítették a lakossági tervet, így többek között 11 millió forint érték­ben több lakást adtak át az építtetőknek, mint az előző évben. Hasonlóan növekvő a javító-szolgáltató munkák részaránya, amelynek értéke 6 százalékkal haladja meg az előző évi mutatókat. Mindez átfogó és intenzív előrehala­dásra mutat. Értékelésünk szerint a KISZÖV és a megye kisipari szövetkezetei lépést tartanak a Borsodban végbe­menő gazdasági és kulturális fejlődéssel. — 511 az elnök elvtárs véleménye a borsodi szövetkezetek exportte­vékenységéről és milyen ipari ágakban van lehe­tőség ezek bővítésére? — Mindenekelőtt hasznos ta­pasztalatokról szeretnék szá­mot adni. Mindmáig az a tév­hit uralkodott, hogy az ex­porttermékek előállítására szinte kizárólag csak a buda­pesti szövetkezetek alkalma­sak. A tények mást mutat­nak. A szövetkezeti ipar há- rommilliárd R00 millió forin­tot meghaladó export áru­alapjának 40 százalékát a vi­déki szövetkezetek adják. A Borsod megyei ktsz-ek 1966- ban csaknem 20 százalékkal teljesítették túl exporttervü­ket. Elismerésre méltó, hogy például a Miskolci Textilru­házati, valamint a Szűcs és Szőrmefeldolgozó Ktsz elő­irányzaton felüli exportter­melésre vállalkozott A devi­zahozamot jelentő külkereske­delmi értékesítés fejlesztésé­re a Borsod megyei ktsz-ek jó kiindulási alappal rendelkez­nek. Kiváló a szakgárda és a vezetők is jól ismerik a kül­földi piac igényeit Most a szakosításon van a hangsúly. Azon, hogy szövetkezeteink » gazdaságirányítás reformjá­nak szellemében öntevékenyen munkálkodjanak a nemzetkö­zi piacon a jól értékesíthető gyártmányok kialakításán. Jó úton haladt, például a Tokaji Vegyesipari Ktsz, amely meg­szervezte a bőrdíszmű ipar­cikkek kellékanyagának Üzem­szerű gyártását. Ezzel sike­rült kimozdítani a holtpont­ról az évek óta visszatérő fémkeret és díszveret hiány­cikk kielégítését A Miskolci Vas- és Fémipa­rt Ktsz is műszaki színvona­lának és szervezettségének kö­szönheti, hogy bekapcsolódott a Szovjetuniónak gyártandó, a hosszú lejáratú megrendelés­re készülő baromfifeldolgozó gépsorok folyamatos gyártá­sába. Az új gazdasági me­chanizmust azok » szövetkeze­tek értelmezik helyesen, ame­lyek adottságaikhoz mérten export árualapok előállítására is vállalkoznak. És ahol en­nek komplex feltételeit meg­érlelik, az exporttermelésbe való bekapcsolódáshoz segít­séget kapnak az OKISZ-tóL — Hogyan segítik a szövetkezetek a lakás- építési program megva­lósítását? — Borsodban a harmadik ötéves tervben húszezer la­kást kell építeni. Ebből mint­egy 2100 lakás elkészítése a Borsod megyei építőipari szö­vetkezetekre hárul. A laká­sok egyharmada társasház. A több szintes házak építése me­rőben új feladatok elé állít­ja a szövetkezetekéi A föld­szintes házak építéséről a két- háromemeletes házak kivite­lezésére való áttérés nagyobb szaktudást, nagyobb techno­lógiai ismereteket és termé­szetesen korszerű gépeket, eszközöket igényel. Az OKISZ 5,2 milliós értékű építőipari gépfejlesztést hagyott jóvá e célra Borsod megye részére. Ebből 2 millió forint értékű gép és munkaeszköz beszerzé­se már ebben az évben meg­valósul. Ezenkívül a Miskolci Építőipari Ktsz 2,6 milliós be­ruházással korszerű telephe­lyet létesít. További műszaki feltételek biztosításával is se­gítjük a megye szövetkezeti építőiparát. A központi támo­gatás azonban nem old meg minden helyi problémát. A fővároshoz hasonlóan Miskol­con és a környékén is visz- szatérő gond például az épí­tőipari munkaerő-hiány. Szá­molnunk kell tehát az átme­neti nehézségekkel Szólnom kell a társasházak építéséhez szükséges közmű­vesített telkek biztosításáról. Mi azt javasoljuk, hogy a tanácsok — sorrendben — a közművesítést helyezzék elő­térbe. mert így hamarabb és végső fokon kevesebb költ­séggel valósítható meg a la­kásépítési program. — Milyen lehetőségek vannak a bedolgozói rendszer továbbfejlesz­tésére, a bányaüzemek­ben felszabaduló mun­kaerők foglalkoztatá­sára? — A bedolgozói rendszert Magyarországon a kisipari szövetkezetek kezdeményez­ték. Jelenleg minden negye­dik szövetkezeti tag bedolgo­zó, számuk országosan meg­haladja a 60 ezret. Ehhez mérten gondoskodunk a soka­kat érintő közérdekű foglal­koztatási kör szélesítéséről. A szövetkezetek már 1966-ban is élhettek azzal a lehetőség­gel, hogy az egyéb bércsopor­toknál jelentkező megtakarí­tásaikat a bedolgozok terven felüli foglalkoztatására h nálhatják fel. Ettől az év tói kezdve pedig megszűnnek a bedolgozói rendszert korláto­zó kötöttségek. A szövetkeze­tek — beleértve a háziiparia­kat U — túlléphetik béralap- tervükel A feltétel az, hogy a bedolgozók növekvő munká­ba állítását a ténylegesein szükséges többlettermelés in­dokolja. Néhány — a bedol­gozók Jogait, kötelességeit érintő — jogszabály kidolgo­zása még megoldásra vár. Az OKISZ vezetősége erről is dönt a közel jövőben, így el­hárulnak az akadályok a táv­lati fejlődés útjából. És ami a bányaüzemekben felszabadult, vagy felszabadu­ló munkaerők foglalkoztatott­ságát illeti? Erre a kérdésre csak a megye vezetőivel együtt lehet kielégítő választ adni. Az OKISZ és az érde­kelt KISZÖV-ök országszerte kezdeményezik a fontosabb és a jelentős számú munkaerőt foglalkoztató egységek vi­dékre telepítését, illetve a helyi munkaerők foglalkozta­tási, az új szövetkezeti egy­ségek létrehozását A bánya­üzemekben felszabaduló mun­kaerők egy része is a szövet­kezetekben talál majd mun­kát és megélhetést. Elhelye­zésükre akkor kerülhet sor, amikor a szövetkezetek meg­kapják a helyi szervektől az új munkaerő foglalkoztatásá­hoz szükséges helyiségeket telephelyeket, és saját erőből is törekednek a kapacitás bő­vítésére. Jelenleg több mint 10 000 azok száma, akik a vi­dékre telepített szövetkezeti egységekben dolgoznak. Egy részüket azok az asszonyok, családtagok alkotják, akik ad­dig a bányavidékeken igen kevés munkaalkalmat talál­tak. A bányaüzemekben fel­szabaduló munkaerők elhe­lyezésével kapcsolatban a párt IX. kongresszusán el­fogadott elveket érvényesít­jük: a tanácsokkal és a helyi szervekkel összefogva azon munkálkodunk, hogy a bányá­szokat történelmi érdemük­höz és közhasznú hivatásuk­hoz méltóan fogadják majd a kisipari termelőszövetkezetek is. — Egyesek szerint a geblnes fiókok szervezé­se visszalépést jeleni Hogyan értékeli ezt al OKISZ? — A kérdést megfordíta­nám. Szerintem az jelent visszalépést, ha a falvakban, a tanyaközpontokban az em­berek nem tudják meg tál pal­tatni a cipőt, ha nincs környé­kükön fodrász, szabó, aszta­los, vagy lakatos. Az OKISZ vezetősége ezért döntött a gebines rendszerű, átalány el­számolásos szolgáltató hálózat fejlesztése mellett, hogy ja­vítson a mesterembereket nélkülöző községek, tsz-ek helyzetén. Jelenleg 111 gebi­nes működik Borsodban. Bi­zonyára kétszer annyira lesx meg szükség és mind több szakmában. Egyszerű számítással is ki­mutatható. hogy új részlegek telepítése, több száz község­ben súlyos milliókba kerülne, a gebinesek munkába állítása viszont csekély rezsivel jár. Az előbb említett nagy terve­ket csak ráfizetésesen, és gaz­dasági összevonás által vállal­hatnák szövetkezeteink. A ge­bines hálózat mellett szól az is, hogy az átalány elszámo­lásos működésre vállalkozó kisiparos egy lépést tesz előre a szocialista társulás felé. Ez­után logikus, hogy támogat­juk a gebines rendszert és az országos szükséglethez mér­ten fejlesztjük ezt az újszerű szolgáltatási formát a na­gyobb várostól, ipari centru­mok peremitePftleteiben is. — A borsodi KISZÖV- höz tartozó szövetkeze­tekben már az elmúlt évben is alkalmazták az j új mechanizmus egyes el veil Milyen intézke­I (leseket hoznak az önál­lóság további biztosítá­sára? — A szövetkezeti struktúra valóban magában foglalja az uj gazdasági mechanizmus néhány fontosabb építőeleméi Hiba volna azonban azt hin­ni, hogy kevesebb a tenniva­lónk, mint a vállalatoknak, az üzemeknek. Hosszú lenne felsorolni a gazdasági irányí­tás új rendszerével összefüg­gő valamennyi intézkedésein­ket és elgondolásainkat Ezért csak néhány szót a jellegzete­sen új vonásokról. Mindenekelőtt arra van szükség, hogy a szövetkezetek a termékek választékát és minőségi mutatóit tekintve igazi versenytársaknak bizo­nyuljanak a hazai és a kül­földi piacon. A versenyszel­lem élesztősét szolgálja az is, hogy a kisipari szövetkezetek kapcsolatokat létesíthetnek a lakosságot közvetlenül ellátó kiskereskedelmi hálózattal, így eleven közelségbe kerül­nek a fogyasztók mindenkori tényleges igényeivel. Néhány kiemelt cikktől eltekintve. — számuk mindössze 15 — szö­vetkezeteink megkötések nél­kül, a reális piaci szükséglet­re, a tetszés szerinti minő­ségben állíthatnak elő több ezer fajta termékféleségeket Ez bizonyos kockázattal jár, de okjektív kereskedelmi koc­kázatról van szó. és a lakos­ság ellátása érdekében ezt vállalni kell. Természetesen, nem hiányoznak az önállósá­got és a kockázatvállalást megalapozó ösztönzők sem intézkedéseink közül. 1967- hen a gazdasági tevékenység úgyszólván korlátozás nélküli kialakítása válik lehetővé a Borsod megyei szövetkezetek számára, mivel nem szabjuk meg központilag értékesítési tervüket. A szövetkezetek megrendelőit és termékfo­gyasztóit. azt hiszem, az érin­ti leginkább kedvezően, hogy 1967-ben meg kívánjuk szün­tetni az „eszi, nem eszi. nem kap mást” tart hatatlan néze­tet és gyakorlatot. Ce. «­Termelőszövetkezethői - az Országházba

Next

/
Thumbnails
Contents