Észak-Magyarország, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-08 / 33. szám

£SZ/\RMAGYAnORSZA(j Szerda. 1967. február A Statisztikái Hivatal jelentése Borsod megye 1966. évi eredményeiről Tüntetés Moszkvában a kínai nagykövetség előtt A reguláris hadsereg egységei uem táiuogatják Mao híveit csehszlovákok és lengyelek juttattak élelmet. A hétfői féktelenkedések után, a keddre virradó éjjel viszonylag nyugodtan telt el. A szovjet embereket a re­pülőtérről visszaszállító autó­busznak, amelyet a megron­gált kapu előtt több órán át feltartóztattak, csak nagyso­kára sikerült bejutni a nagy­követség területére. A nagy- követség munkatársai helyre­állították a megrongált, kaput. Az uszító kampány kedden újra elkezdődött: a déli órák­ban a közeli utcákat ismét megtöltötték a „tüntető" tö­megek. Csen Ji kínai külügymi­niszter Pekingben a ceyloni nagykövetség fogadásán nyíl­tan beismerte, hogy az űgyné vezett „kulturális forradS' lom" a valóságban „példátlan harc a hatalomért". A kínai hadsereg (art on iá' nyi alakulatainak parancsol adtak, hogy a hatalomért ví< vott. harcban a „lázadók" ot dalán avatkozzanak b® Csangcsunban „a küzdelem kritikus pillanatában" meg' jelentek a csapatok, s a ,,lá' zadókkal" együtt küzdöttek helyi pártszervezetek vezetői ellen. Csangesuban és Csi lin tartományban egy sor is1 mert pártvezetöl tartóztatta* le. Ugyanakkor olyan jelenté­sek is érkeznek, hogy számol helyen a reguláris hadsereg egységei nem hajlandók támo­gatni Mao Ce-tung híveit. Feszült a helyzet Spanyolországban Köszönt]ük népünk elhatározásait *************************4******* X-** ********* Jut rá idő, de... A minap tájékoztattuk olvasóinkat, hogy a Miskolc városi párt- végrehajlóbizottság alapvető feladata mellett nagy figyel­met szentel a dolgozók ügyes­bajos dolgainak intézésére is. A miskolci dolgozók közűi nap mint nap sokan keresik fe! közvetlenül is közérdekű bejelentéseikkel, észrevételeik­kel, javaslataikkal cs szemé­lyes problémáikkal a városi pártbizottságot, a pártbizott­ság munkatársait, hasonlókép­pen a város nagyüzemi és in­tézményi pártbizottságait. Hogy olvasóink pontosabb ké­pet nyerjenek erről a rész­ben jó, részben nem jó je­lenségről, megemlítjük: ta­valy, 1906-ban mintegy há­romezren kopogtattak ha­sonló célból a pártbizottság vezetőinek és munkatársainak ajtaján. (És ez csak a nyil­vántartott bejelentők, pana­szosok száma.) Csakhogy ennek a nagy számnak (1935-ben meg mint­egy félezerrel több volt) van egy még nagyobb „szépséghi­bája". A statisztikai bontás szerint aránytalanul kevés a bejelentések, észrevételek között a közérdekű, mlndösz- sze 17 — a bejelentések ab­szolút többsége egyéni prob­léma. A Miskolc városi pártbi­zottság alapvető feladata — mint ismeretes — a megye­székhely poittikal, gazdasági és kulturális életétiek, a párt, állami- és tömegszervezetek, a város társadalmi életének Irányítása, ellenőrzése. La­kás, elhelyezkedés, peres vagy más természetű ügyek intézésére a tanács, a bíróság, az ügyészség stb, szervek — e szervek vezetői és munka­társai — a hivatottak. Ilyen figyeket tehát nem intéznek (nem is intézhetnek!) a párt- bizottságokon. Minden olyan bejelentőt, vagy panaszost, Országos diák-sztrájkot ter­veznek a spanyol egyetemi hallgatók, akik hétfőn is foly­tatták tiltakozó mozgalmukat az ország legtöbb nagy me­gyéjében. Barcelonában most első alkalommal a „család­apák szövetsége" Is csatla­kozott a Franco-ellenes tilta­kozásokhoz. A barcelonai egyetem rektora nem újította meg negyven tanár szerződé­sét, mert azok tavaly ősszel tiltakoztak azok ellen a szankciók ellen, amelyeket a rektor 78 társuk ellen fogana­tosított. Áz asturiai szénmedencé­ben öt újabb bányászszakszer­vezeti bizalmit vettek őri­zetbe és hetet elbocsátottak; Az egész bányavidéken min denütt napi egy órás munka­beszüntetésekre került sor tiltakozásul az elnyomás el­len. A sorozatos elbocsátások miatt növekszik a nyugtalan­ság a vasipari üzemekben is. Hétfőn — mint az AFP közli — a csendőrség Perpig- nan-ból érkező autóbuszból kísérte az őrszobára Octavid Jorda Laliga-t, a betiltott kommunista párt állítólagos tagját, akit azzal vádolnak, hogy baloldali politikai iro­dalmat vitt be Franciaország­ból Spanyolországba. Napirenden A hévízkutaíás eredményei és lehetőségei hazánkban Kiskeresliedflpin A megye 1966. évi kiskeres­kedelmi forgalma 6.2 milliárd forint volt, ami 460 millió fo­rinttal több az előző évinél. Folyó árakon számolva élel­miszerekből 7 százalékkal, ru­házati cikkekből 4 százalék­1965. évi eladás darab 1963. év százalékában Mosógép 14 000 132 Háztartást hűtőszekrény 5 800 183 Motorkerékpár 125 kom 770 218 Motorkerékpár 250—330 kem 1 070 122 Személyautó (űj) 820 H2 Rádió (zeneszekrény) 14 000 180 .Televízió 14 100 120 A takarékbetét-állomány az s év végén 1055 millió forint •T966. év folyamán több mint volt 140 millió forinttal növekedett, kai, vegyesiparcikkekből 13 százalékkal, együttesen 8 szá­zalékkal nőtt a forgalom. A l.-tkosság jóval több tartós fogyasztási cikket vásárolt, mint tavaly. (Folytatás az 1. oldalról. párhuzamosán a szocialista nagyüzemek állattenyésztési mutatói többségükben javul­tak. Kedvezőbb lett a loo anyára jutó hasznosult szapo­rulat, növekedett az egy te­hénre jutó átlagos évi tejho­zam. Arányaiban kevesebb az elhullás. Az összes felvásárlás mint­egy 2—3 százalékkal keve­sebb az 1965. élűnél. Kenyér- gabonából az összes termés több mint 62 százaléka került felvásárlásra. Takarmányga­bonából 27 százalékkal, nap­raforgóból 42 százalékkal, bur­gonyából közel 60 százalékkal vásároltak fel többet, mint 1905-ben. A borfelvásárlás alig több mint fele a tavalyinak. Vágósertésből 12.2 százalékkal -•sókként, vágómarhából vi­szont 4.4 százalékkal növekc- iett az átvétel. Tejből mintegy 13 százalékkal, tojásból 55 szá­zalékkal adtak át többet a negye termelői. lal tanulók száma 0.6 száza­lékkal, a középiskolai tanu­lóké 1,2 százalékkal, az egye­temi hallgatóké 2 százalékkal kevesebb a tavalyinál. A televízió előfizetők szá­ma mintegy 14 ezerrel gyara­podott és az év végére meg­közelítette a 69 ezret. Minden száz lakosra 9, Miskolcon pe­dig 15 készülék jut. Az összevont miskolci és egri színház 1966-ban 544 elő­adást tartott, a látogatók szá­ma 255 ezer volt. Borsod me­gyében 313 előadásra került sor. A filmszínházak műsora a tavalyinál gazdagabb volt, az előadások számát növel­ték. ennek ellenére a mozi lá­togatók száma 3 százalékkal csökkent Előzetes adatok szerint 1966. év folyamán 4780 lakás épült a megyében, 22 százalékkal több, mint 1965-ben. Tízezer lakosra 63 új lakás jutott. Ál­lami erőből 2430, magánerő­ből 2350 lakást építettek. Az épített lakások 72 száza­léka 2 szobás. Az egy, vala­mint a három- és több szobás lakások aránya egyformán 14 —14 százalék. Az év folyamán megszün­tettek több mint 1000 lakást. Ezek 4/5-e elavult volt, míg 150 településrendezés követ­keztében szűnt meg. A- lakás­állomány az év végén megha­ladta a 218 ezret és 100 lakás­ra előzetes számítás szeri nt 336 lakos jut, hattal kevesebb, mint egy évvel korábban. Központi Statisztikai Hivatal Borsod megyei Igazgatósága Egészségügy — kui Ä ura—la liásépítés 1 Az egészségügyi szolgálat fejlődése mérsékeltebb volt a korábbi évekénél. Az orvosok száma negyvennel gyarapodott, tízezer lakosra 14 orvos jut. A kórházakból 109 ezer be- ’ teget bocsátottak el, tízezer lakosra 1966. végén 71 kórházi ágy jutott. Változatlanul zsú­foltak a szülészeti és az elme- gyógyászati osztályok. 1966-ban csaknem 4 millió napra fizettek táppénzt A táppénzes napok aránya 5,5 százalék volt A népgazdaság egyes ágaiban a kiesett mun­kanapok aránya növekedett Üzemi baleset következtében 208 ezer nap esett ki a terme­lő munkából. A gyógyszertárak 1966-ban több mint 160 millió forint értékű gyógyszert adtak ki, 7 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt. A megye lako­saira átlagosan 210 forint ér lékű gyógyszervásárlás jutott A bölcsődék befogadóképes sége 135-tel, az óvodáké csak aem 230 férőhellyel bővült Az iskolai oktatásra a sze ■nélyi és dologi feltételek ja /ulása mellett n tanulólétszán csökkenése a jellemző. A nap ?ali tagozatos általános isko Az Opus Pads intéző bizott­sága és az Országos Béke­tanács katolikus bizottsága kedden együttes ülést tartott, amelyen részt vett a püspöki kar több ta_,ja is. Hamvas András kalocsai érseknek, a ka­tolikus békeszervezet elnöké­nek megbízásából dr. Breza­nöczy Pál püspök, a püspöki kar titkára nyitotta meg a tanácskozást, majd Beresztóczy Miklós c. prépost, az Orszá­gos Béketanács katolikus bi­zottságának főtitkára terjesz­tette elő a papl-békeipozgalom további tennivalóinak prog­ramját. Az ülés résztvevői egyhangú határozattal nyilat­kozatot fogadtak el, s ebben hangsúlyozták: hogy továbbra is a vietnami háború meg­szüntetésére törekszenek. Majd így folytatják: Hazánk hű polgáraiként kő- szöntjük népünk elhatározá­sait, amelyek a szocializmus továbbépítését, gazdálkodá­sunk módszereinek fejleszté­sét, paraszti népünk szociális ellátásának fokozását, mun­kásságunk életviszonyainak további gazdagítását, értelmi­ségi társaink megbecsülésének emelkedését, családjaink né­pesedésének anyagi és erkölcsi támogatását, egyházunk és ál­lamunk jó viszonyának fenn­tartását és fejlesztését teszik könnyebben elérővé. Mind­ezek mérlegelésével abban a tudatban készülünk a képvi­selő és tanácstag választások­ra, hogy ez — elvi állásfog­lalásként — ennek a politiká­nak a helyeslését* elfogadását és előmozdítását jelenti, ugyanakkor pedig — a leg­alkalmasabbaknak ítélt szemé­lyek képviselővé, illetve ta­nácstaggá választásával —■ gyakorlati hozzájárulás is e politika megvalósításához. aki lakás, v.igy más hasonló ügyekben keresi fel a pártbi­zottságot, végül is átirányí­tanak az illetékes szervek­hez. Tehát a tájékozatlan ember rendszerint fölöslege­sen kilincsel”, ezen túl­menően pedig — bár a tanács­adásra mindig jut, kell, hogy jusson idő — a pártbizottsá­gok vezetőinek és munkatár­sainak jelentős idejét vonja el sokszor egészen fontos, közérdekű, száz és ezer ember sorsát érintő ügyek intézésé­től. A korábbi évekhez képest kisebb számban, de még ta­valy is előfordult Miskolcon, hogy némely panaszos „szé­riában gyártja” beadványait egyéni problémájának gyor­sabb elintézését, orvoslását remélve. A másolatban 3—4, sőt több helyre Is megküldött beadvány azután ugyanannyi helyen köti le a munkatársak idejét, szaporítja a bürok­ráciát. bonyolítja. késlelteti még az esetleges jogos kérel­mek teljesítését, a Jogos pa­naszolt orvoslását is. A pártbizottságok ajtaja persze senki előtt sincs be­zárva. Sem Miskolcon, sem másutt. A pártonkivüli dolgo­zók előtt sem. Kiváltképpen, ha közérdekű bejelentésekről, észrevételekről, közhasznú javaslatokról van szó. De a Miskolc városi párt-végrehajtó bizottság legutóbbi ülésének némely tanulsága is bizonyít­hatja: legcélszerűbb minden­féle ügyes-bajos dologgal az arra Illetékes szervekhez for­dulni. Közvetlenül. Feltéte­lezve és remélve, hogy a népi hatalom minden Intézményé­ben, valamennyi közhivataláé­ban lelkiismeretesen intézik a dolgozók ügyes-bajos dolgait. H a valahol ez nem így történik — altkor kell és érdemes Is kopog­tatni a pártbizottságok ajta­ján. Csépanyi Lajos SPUTNIK Digest típusú szovjet folyó­irat ez, ami a külalakját il­leti. Havonta Jelenik meg, nyomdai szempontból remek, kiállítása kielégíti a legké­nyesebb ízlést is. De még inkább a tartalma. írók, jÉjltők, tudósok, politikusok, katonai szakértők, kimagasló sportolók Írásai, cikkei, in­terjúi jelennek meg benne. Egyelőre orosz és angol nyel­ven adják ki. Tartalmazza mindazt az ér­dekességet, amelyről a 11 000 szovjet újságban és maga­zinban, mint különlegesen ér­dekes témáról sző esik. Köny- nyen olvasható, mert a té­máját illetően legnehezebb művet is .feloldja, , anélkül, hogy vulgarizálná. Megje­lenik e gyönyörű képes ki­advány oldalain minden, „amiről az emberek beszél­nek”, ami az embereket ál­talában érdekli. Ilyen probléma pedig igen sok van: új tudományos felfedezések, technikai újdonságok, fon­tos politikai és közgazdasági megnyilatkozások. Ezekről mind szó esik a „The Russian Digest”-ben. Nem hiányzik ebből m magazinból, termé­szetesen a képregény, a divat­beszámoló, a humor stb. sem. A Sputnik első két száma meleg fogadtatásra talált és olvasói közül sokan abban reménykednek, hogy a folyó­irat esetleg rövtdebb időkö­zökben is megjelenik. A föld belső hőmérsékleté­vel foglalkozó tudomány, a geotermika az utóbbi évtize­dekben hutalmas léptekkel haladt előre. A tudományág egyik legfontosabb tényezője a hévizkutatás és feltárás, amely kihat nemcsak fürdő­kultúránkra, hanem hazánk Iparára és mezógazdasagára is. Magyarországon a természe­tes és mesterséges feltárá­sokból fakadó melegvizet fel­használják lakótelepek, hiva­talok és gyárak, kertészetek és egyéb mezőgazdasági léte­sítmények fűtétére, gyógy- és zárt fürdők melegvizes ellá­tására. Különbőzó célokra különbö­ző hőfokú melegvizek szüksé­gesek. Nem érdektelen az sem, milyen a hévíz ásvány- tartalma. A Vízgazdálkodási Tudomá­nyos Kutató Intézet ezeknek a szem pan toknak figyelembe vételével megyénként összeál­lította hévíz kataszterét. Ez részletesen tájékoztat a felfe­dezett és a feltárásra váró hé­víz kutak hasznosításáról, a hévizgazdálkodásról. Az elmúlt 10 év eredményei Hévízfeltárás szempontjából hazánk területének jó része kedvező földtani adottsággal rendelkezik. Az utóbbi évek­ben több száz geotermikus mérést végeztek a föld mé­lyében, elsősorban az Alföl­dön, Békés, Szolnok és Heves megyében. A feltárási munkáik külö­nösen az utolsó tíz évben lendültek előre. 1954-ben a gyopárosi és a hódmezővásár­helyi fürdők hévíz feltárásá­nak sikere országosan is fel­keltette az érdeklődést. 1957- ben a szentesi kórház fűtésé­nek céljára lefúrtak a föld mélyébe és 1763 méternél olyan kitűnő hőforrást talál­tak, amely a kórház fűtésére és melegvíz ellátására is ele­gendő. Helyenként kisebb mélységből is előtörnek hőfor­rások. Példa erre a tíszakécs- ket Üj Élet Tsz fúrása, ahol 211 méter mélységből percen­ként 1500 liter 42 fokos vizet találtak. Vannak megyéink, amelyek szegények hőforrásokban: Fe­jér, Tolna, Komárom, Nóg- rád és Bács megye egy része. A gyógyfürdő hálózat továbbfej lesztése Eddig hiányzott az az ös­szefogó és irányító szerv, amely megfelelően gazdálko­dott volna ezzel a természeti kinccsel. Az Egészségügyi Mi ­nisztérium éppen ezért a kö­zelmúltban életre hívta az Országos Gyógyfürdőügyi Igazgatóságot. — Legfontosabb teendőnk a gyógyfürdők és a gyógyvizek szakigazgatása, de nem kevés­bé jelentős feladat a gyógy­fürdők felhasználásának or^ vosi felügyelete — mond Iá dr. Vadász Gyula, az Országos Gyógyfürdőügyi Igazgatóság vezetője. A beruházásokat elsősor­ban olyan helyre koncentrál­juk majd, ahol a gyors amor-: tizáció segíti a hálózat továb­bi fejlesztését. Budapest és Hévíz—Balatankörnyék után elsősorban Hajdúszoboszló és Harkány jöhet számításba a nemzetközi nívóra emelés szempontjából. Sürgetően elő-: térbe került az is, hogy a küU földről jelentkező Igényeket kielégítsük új gyógyfürdők építésével. Nyolc hévizes kút Borsodban Megyénk területének estak egy részén van lehetőség sd fokos melegvíz feltárására A Bükk déli részén a medence alján települő karbonátos, ha­sadéi«« és karsztos képződ­mények látják eű a mezőkö­vesdi. a végardói, a bogácsi, » miskolci és a sa jóhídvégi hő­forrásokat. A mezőkéi' fid, szerencsi vonaltól délre alig lehet 35 fokosnál méh gc >b hévizet nyerni. Jelenleg 8 h vizes kút működik a m-gy - ben. A kutak átlagos vfeflxyzar percenként 1350 liter. Ez J<Hi az országos átlagnál, am.jy 703 liter. A kutak eléggé sruV fátosak és dús szénsav tartal­múak Mezőkövesden, Miskolroe éf Bogácson már modern fürdő' két látnak el melegvízzel, I sajóhídvégl pedig alk-ln-'-i nagyarányú mezőgazdát Ó beruházásokra Is. A megye északi részén, a'ioí sok bányásztelepülés van, nagyon jól jönne a tere tes melegvíz. Itt azorvbafl egyelőre nincs lehetőség fel­tárásra. Ez viszont nem je­lenti azt, hogy a későbbi id8* folyamán ne kutassanak mi Jó melegvíz után. A kínai diplomaták kedden kénytelenek voltak kinyitni a nagykövetség lelakatolt kapu­it. A moszkvai munkások és diákok, akik a pekingi szov­jetellenes provokációk ellen tiltakozó határozataikat akar­ták átnyújtani, erőteljesen követelték a kapuk kinyitú- sát, A követelések erélyesebb formában hangzottak el, mert hétfőn a nagy követség nem volt hajlandó fogadni a moszk­vai vállalatok és tanintézetek delegátusait. A kínai diplomaták jobb­nak láttak, ha inkább a han­gosbeszélőn keresztül „barát­ság a szovjet népnek" szavak­kal fordulnak a moszkvaiak­hoz. A kitartó követelésekre azonban végül is kinyitották a nagykövetség keskeny oldal­ajtaját, de olvasatlanul tépték össze és. dobták félre a leg­nagyobb moszkvai vállalatok és tudományos Intézmények határozatait. A külföldi tudósítók lefény­képezték a nagykövetség ab­lakait, ahol időnként feltűn­tek a kínaiak, akik öklüket rázták az utcán összegyűltek felé. Ez a magatartás felháborí­totta a moszkvai közvélemény képviselőit. „Éljen a marxiz­mus—leninizmus!" „Gyalázat Mao Ce-tung klikkjére!” — kiáltották a moszkvaiak. A CTK pekingi tudósítójá­nak jelentése szerint, a kínai külügyminisztérium hétfőn este közölte, hogy nem szava­tolható a szovjet állampolgá­rok biztonsága a nagykövet­ség területén kívül. A nagy- követség épületét továbbra is körül veszi a garázda tö­meg. A szovjet diplomaták­nak és tisztviselőknek kedden

Next

/
Thumbnails
Contents