Észak-Magyarország, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-07 / 32. szám

Kedd, 1967. február 7. .SSZAKMAGYARORSZAG 3 Az 5. sz. választókerület jelöltje: Mráz Tibor vájár A Tciráldi Beke-akna al­ján, 130 mé­terre] a föld Blatt találkoz­tam vele a mi­nap, amikor megtudtam, hogy a Hazafi­as Népfront országgyűlési képviselőnek jelölte. Munka közben talál­tam, az akna alatti szállítók társaságában, robbantó anya­got szállítottak a föld alatti kézi raktárak­ba. A több tnint 180 centi­meter magas, markáns arcú, szürke mun­kás ruhát. gu­micsizmát és műanyag-ko­bakot. viselő térfi meglepő­dik, amikor keresem. — írni? Rólam? De hi- *ze>! ... — próbálja elhárita- hi az érdeklődést. Mert nem mindennapi ese­mény — mondom —, ha egy 38 éves vájár országgyűlési képviselő-jelölt. Ezért. Be akarom mutatni azoknak a választópolgároknak, akik sze­mélyesen még nem ismerik. Mert 20 község lakossága — Kilóidtól Borsodnádasdig — nemigen ismerheti közelebb­ről. — Az igaz. Pedig úgy lenne 0 jó. ha már ilyen bizalom ért. Hát tessék, kérdezzen — törődik bele a közéleti em­ber iránt kijáró természetes ki váncslságba. És amíg ’be­szélgetünk, behúzódunk az ak­na alatti szállítók melegedő­évé fülkéjébe. — Tulajdonképpen nincs fiz én életemben semmi külö­nös. Nyíregyházán születtem, parasztcsaládbol. Szüleim el­váltak, ezért egy kicsit nehe­zebb volt a gyermekkorom, mint egyébként lehetett vol­na. Rokonoknál nevelkedtem, s nagy nehézségek árán elvé­geztem a négy polgárit. Bevo­nulásomig egy kertészetben dolgoztam. A munkásmozga­lommal a néphadseregben is­merkedtem meg, mint agitá­tor, később mint DISZ-titkár. Tiszthelyettesi iskolára küld­tek, szakaszvezetőként szerel­tem le. 1953 decemberétől dolgozom Királdon. Csillés­ként kezdtem, munkásszálló­ban laktam. Gépkezelő vájár, lőmester, bányamentő tanfo­lyamokat végeztem, .jelenleg bányaipari technikumba já­rok. 1959-ben leértem felvéte­lemet a pártba. Felvettek. Eb­ben az évben tagja lettem a Kriston Pál József szocialista brigádnak, 1962-ben pedig én alakítottam- egy másikat. Köz­ben öthónapos pártiskolára küldött a párt Miskolcra. 1963-ban alapszervezeti párt­titkárrá és a járási PB tagjá­vá választottak. Négy éven át népi ülnök is voltam az ózdi járásbíróságon. Tavaly kerül­tem műszaki beosztásba. — Kitüntetései? — Néhány oklevél, a Szol­gálati érdemérem bronz foko­zata a 10 éves szolgálatért, két Szakma kiváló dolgozója. Ki­váló bányász és a Bányászati munka zászló, és 1965-ben a Munta Érdemrend ezüst foko­zatát kaptam. — Családi körülményei? — Nős vagyok. Január 31- én volt házasságkötésünk 10. évfordulója. Két gyermekem van. Tibi és Marika. Felesé­gem is szabolcsi. Itt, Királdon ismerkedtünk meg és kötöt­tünk házasságot. Ö is a bá­nyánál dolgozott, mint gépke­zelő. Jelenleg a.háztartást ve­zeti. a gyerekek nevelésével foglalkozik. Egy szoba, háló­fülkés lakásban lakunk, ren­dezett körülmények közt. — Mit szól a jelöléséhez? — Váratlanul ért ez a nagy megtiszteltetés. Tudom, hogy a bizalom nemcsak nékem szól, hanem mumka társaim­nak. a lriráldi bányászoknak is. Hogy itt, Királdon énrám esett a választás? — Gondo­lom, talán azért is, mert ed­dig minden társadalmi meg­bízatásomnak becsülettel ele­get tettem. — És ha megválasztják? — Az első tennivaló lenne: megismerkedni körzetem dol­gozóinak gondjaival. Aztán törődni velük, képviselni ér­dekeiket, akár az országgyű­lésben Is... Elköszönünk Kettős érte­lemben is stílusos bányász köszöntéssel: Jó szerencsét! CsépAnyi I.sJo* Lerakták a stabil gazdálkodás alapjait Cseterki Lajos elvtárs az alsózsolcai tsz zárszámadó közgyűlésé» A MÁV Miskolci Igazgatósága az első helyen (Tudósítónktól.) A KPM vasúti főosztályán a kapókban értékelték az 1966. hvi teljesítményeket. Örömmel Omolhatunk be róla, hogy a hiiskolci vasútiguzgatóság dol­gozói havi átlagban 102,34 **ázalékra teljesítették a meg­szabott lervfeladatokat és célkitűzéseket, így az ország hat vasút igazgatósága közötti versenyben a legjobb ered­ményt, az első helyezést ér­fék el. A versenyszellemre jellemző Például, hogy 1966. évben az igazgatóság főnökségei közül 36 szolgálati hely teljesítette az élüzem szintet, köztük a log jelentősebb szolgálati fő­nökséget (Miskolc Tiszai pá­lyaudvart) és a miskolci fűtő­házat magában foglaló mis­kolci csomópont is. A vasutas dolgozók büszkék az elmúlt évben elért eredmé­nyekre. Ezek kivívását segí­tették a fuvaroztató telek is — ezek közt kiemelkedően a nagyüzemek — a megértő közreműködésükkel. A se- gítökészségre és az eredmé­nyes együttműködésre nagy­szerű példát mutatott a Le­nin Kohászati Művek. A IX. pártkongresszus tiszteletére tett vállalásuk teljesítésével az idegen kocsik tartózkodási idejét a vállalt 1,4 órával szemben 6,1 órával csökken­tették annak ellenére, hogy az elmúlt évben az előző évinél több ilyen kocsi érkezett • gyárba. Az együttműködés­nek ilyen és más formái tet­ték lehetővé az elmúlt ér szállítási feladatainak teljesí­Ncm fdeJliczfek cl az Aranyosi-TöIgyrol Az elmúlt évben riportsoro­zatban számoltunk be lapunk hasábjain az Aranyosi-völgy Népségeiről. A riporter fel­hívta az illetékesek figyel­mét, hogy ez a kevésbé is­mert völgy megyénk egyik legszebb tája, és kellő propa- Sanda segítségével az egyik leglátogatottabb is lehetne. Azaz, hogy így is az egyik leglátogatottabb kiránduló- hely, nem csupán Borsodból, hanem az ország más részei­ből is érkeznek ide pihenni '’ágyó, természetszerető tu­risták. Ám az Aranyosi- Völgyben egyetlen büfét nem félált az ide érkező. Az Abaújszántó és Vidéke Ihnsz tervekkel reagált ri­portsorozatunkra. Az abaúj- Nántói Muskotály kisven­déglő ez évben fiókegységet létesít az Aranyosi-völgyben. Ha az időjárás engedi, már május 1-én — az egykori ha­gyományokat felújítva — lát­ványos majálist rendeznek az egykori fürdő és az Adám­szakáll szikla között. Barta Pál. a Muskotály vezetője el­mondotta, hogy egy tál ételes fiók „éttermet” építenek ide, és természetesen a szalonna­sütők is megvásárolhatják itt „kellékeiket”. A büfé egész nyáron át hű­sítővel várja a kirándulókat té**t A segítségért a vasutas dolgozók köszonetüket fejezik ki a fuvaroztató feleknek. A most folyó műszaki kon­ferenciák és termelési ta­nácskozások tapasztalatai azt mutatják, hogy a miskolci va- sútigazgatóság dolgozói 1967- ben az elmúlt évi eredmé­nyek továbbfejlesztésére tö­rekednek. Kalló László főintéző Sűrű hóesésben. Igazán szép téli napon került sor az alsózsolcai Üj Élet Termelő- szövetkezet zárszámadó köz­gyűléséi'«. Az emberek már korán reggel ünneplőbe öl­töztek. mert ez a mostani zárszámadás megérdemelt minden ünnepélyességet. Elő­ször is tudták, hogy jó zár­számadás lesz, minden eddi­ginél gazdagabb, hiszen egész esztendeien pontosan, szépen, nagy szorgalommal dolgoztak. És kedves vendéget, is hívtak erre a zárszámadásra: Cseter- ki Lajos elvtársat, pártunk Központi Bizottságának tit­kárát. akit régebben ismer­nek, hiszen Borsod megyei munkája közben Cseterki elv­társ mindig törődött az alsó­zsolcai termelőszövetkezette!, sok embert közvetlenül, név szerint ismer a faluban. A zárszámadó közgyűlésre a Betonélem gyár nagy kultúr­termében gyülekeztek a ter­melőszövetkezet tagjai, alkal­mazottai és a családtagok is. Az autóbusz legalább tízszer fordult a hóesésben, hogy mindenki időben a helyszínre étkezhessék, meghallgatni Tóth Lajos elnök beszámoló­ját, és természetesen Cseter­ki Lajos elvtársat, aki előre üzent, hogy örömmel tesz ele­get a meghívásnak. Cseterki elvtárs társaságában részt vett az alsózsolcai tsz zárszámadó közgyűlésén dr. Bodnár Fe­renc elvtárs, a Központi Bi­zottság tagja, a megyei párt­bizottság első titkára is. A tiszta vagyon megduplázódott Az elnök először a párt ki­lencedik kongresszusának je­lentőségéről beszélt, és arról a politikai hangulatról, amely a kongresszusi verseny során, majd a kongresszus óta el­telt időben alakult ld a ter­melőszövetkezetben. — A mi tagjainknak nagyon tetszenek a kilencedik kong­resszus határozatai — mon­dotta. — Talán nincs is olyan ember a közösben, aki ne | ismerné ezeket a határozato­kat. Tagságunk úgy határo­zott, hogy a kilencedik kong­resszus anyagát részletesen tanulmányozni kívánja, hogy minél eredményesebben ve­hessünk részt a határozatok végrehaj tásában. A gazdálkodás eredményei­nek ismertetése során Tóth Lajos elnök különösen a nö­vénytermesztők. a traktoro­sok és a szarvasmarhatenyész­tők munkáját dicsérte. A nö­vénytermesztés 21 százalékkal túlteljesítette 1966. évi bevé­teli tervet, a traktorosok minden munkát időben elvé­geztek. kicsi híján áz őszi mélyszántást is befejezték, a szarvasmarhatenycsztők be­fejezték az állomány minő­ségi kicserélését, a tbc-men- tesitóst. Ennek eredményei 1966-ban jóformán fel se mérhetők, mert a minőségi változás 1967-ben hozza1 meg gyümölcsét. Az alsózsolcai Oj Elo< Ter­melőszövetkezet tiszta vagyo­na egy év alatt megduplázó­dott. az 1965. évi 3 322 000 fo­rintról 6 703 000 forintra emelkedett. Egy termelőszö­vetkezeti tagra jelenleg 28 529 forint tiszta vagyon jut. Mind­ezt 2000 hold területen, azon belül 1550 hold szántón ér­tók el. Az egy tagra jutó átla­gos évi jövedelem a közösből 16 944 forint volt, 2400 forint­tal több, mint az előző év­ben. Mindezek mellett a szö­vetkezet még csaknem fél­millió forintot tudott tartalé­kolni. Tizenharmadik, tizennegyedik havi kereset Az alsózsolcai vetkező then nem termel őszö­mön kaegy­Tapaszlalaícsere az Írástudatlanok oktatásáról Tegnap, hétfőn dél”tán Ka­zincbarcikán a Május L úti általános iskolában tapaszta­latcserére gyűltek össze azok a nevelők, akik alapismereti tanfolyamokat vezetnek. Itt került sor annak megtárgya­lására, milyen eszközökkel, módszerekkel küzdhetünk az Írástudatlanság mielőbbi megszüntetéséért Nem véletlenül kerifft sor éppen Kazincbarcikán erre a fontos tanácskozásra. Közis­mert, hogy fejlődőben lévő új szocialista városunk munka­erő mozgása elég intenzív. A Három kiló búza Annak példázására, hogyan szilárdult meg a közös va­gyon, a közös tulajdon védel­me, a bükkábrányi termelőszö­vetkezet elnöke elmondott egy esetet. Nyár vott: aratás ideje. Egy női munkacsapát a kombáj­noktól beszállított terményt tisztította a szérűn. Aratás után ■ legjobb dolgozókat ju­talomként kirándulásra vitte a termelőszövetkezet. Beso­rolták a magtisztító munka­csapat tagjait is. Azonban az asszonyok kifogásolták egyik társuk meg jutalmazását, kér­ték az elnököt, hogy az illető nevét törölje a listáról. — Miért? — kérdezte cso­dálkozva az elnök. — Mert majdnem szégyent Érdemes volt jól dolgozni Közös tanácsunk területén az elmúlt napokban tartotta meg zárszámadó közgyűlését a vilmányi Oj Élet és a hej- cei Alkotmány Termelőszövet­kezet Vilmányban egy mun­kaegység értéke 42,80 forint, míg Hejcén, ahol garantált munkaegységet fizetnek, 41 forint A tagok mindkét zárszám- adó közgyűlésen elégedettem vették át a vastag pénzes bo­rítékot, amelyek, arról győz­ték meg őket, hogy érdemes volt szorgalmasan dolgozói, mindenki megtalálta számítá­sát, s ha hasonló lelkesedéssel dolgoznak 1967-ben is, még vastagabbak lesznek a boríté­kok. Bánhegyi István vtv-einok hozott ránk — felelték az asszonyok. — Hogyan? — Ügy, hogy lopni akart. Egyik nap három kilónyi bú­zát találtunk a szatyorjában. Haza akarta vinni a közösből. Akkor megmondtuk neki a magunkét, de mert szégyent akart hozni a munkacsapatra, ezt a kirándulást nem érdemli meg — Ez semmiség, asszonyok — mondta az elnök. — Nem semmiség, elnök elvtárs. A közös, az közös, ha két-három kiló búzáról van szó, akkor is. Aki ma ket- három kilót lop, esetleg ké­sőbb többet is elvisz. Mi, a kollektíva kérjük, hogy ne jutalmazzák meg ezt a tár­sunkat. Az elnök, illetve a vezető­ség teljesítette a kollektíva kérését. És az asszonyoknak igazuk volt. A termelőszövet­kezeti közös tulajdont úgy lehet igazán megvédeni, ha mindenki vigyáz rá. s ha a kis lopásokat se engedik meg. Bizonyítják ezt más esetek is. Példák sokasága tanúsítja, hogy ott a legszilárdabb a kö­zös vagyon védelme, ahol nemcsak a kinevezett csőszök őrködnek, hanem az egész közösség. bevándorlás és a letelepedés során állandóan növekszik az. Írástudatlanok száma. Ezt bi­zonyítja annak a hathetes felmérő munkának eredménye is, amelyet e tapasztalatcse­rén ismertettek a tanfolyam- vezető pedagógusokkal. A beszámoló megállapította: az írástudatlanok száma fokoza­tosan növekszik. Sajnos, az üzemek nagyon kevés segítsé­get adtak a felméréshez, s el­képzelhető. hogy álláspontjuk nem változik meg akkor sem, amikor az ími-olvasni nem tudók iskoláztatása kerül na­pirendre. A kazincbarcikai tapaszta­latcserén az alapismereti tan- folyamvezetőfc módszertani út­baigazítást is kaptak, remél­hető, hogy az írástudatlanság Kazincbarcikán és környékén csökkenni fog. természetesen csak akkor, ha az üzemek minden segítséget megadnak a pedagógusoknak. ségért, hanem készpénzben fizetett normában dolgoznak az emberek. A teljesí tett nor­mák után a keresett összeg 70 százalékát minden hónap ele­jén kifizetik. Ez így veit a korábbi években is. Viszont » 100 százalékot még sohasem tudták kifizetni, meri. az elő­ző években egyszer sem si­került hiánytalanul teljesíte­ni a termelési terveket. 1966- ban azonban minden sikerült. A betervezett jövedelmet a termelőszövetkezet hiánytala­nul kifizette, sőt, nagyon so­kan vannak olyanok, ahogyan az elnök mondotta, akik s i tizenharmadik és a tizenne­gyedik hart keresetet is meg­kap ták, mert kiemelkedően jó) dolgoztak. A szövetkezet tagjainak j hozzászólásait nem gjőzném itt megismételni. Elégedettek 1 voltak az emberek. Elégedet­tek a párt egész politikájával, a termelőszövetkezet gazdál­kodásával és vezetőik munká­jával is. Elérkeztünk oda. hogy megszűnjenek a különbségek Cseterki Lajos ehvtanj, pár­tunk Központi Bizottságának titkára sok érdekes gondola­tot mondott el a közgyűlésen. Az emberek minden szavát nagy tetszéssel fogadták. Cae- terki elvtáns sok egyéb közt beszelt a hazafisagról. a szo­cialista hazaszeretet lényegé­ről. — Ma az aj: igaz hazaeas­rető ember, áld minden erő­jével a haza sorsának továb­bi javításán fáradozik — mon­dotta. — Ilyenformán az a* igaz hazafi, aid a maga terü­leten mindennap hiánytala­nul teljesíti feladatát... Mert követelni könnyű ... Áronban aki nem végzi el feladatait, annak nincs erkölcsi alapja követelni a hazától, vagy a közösségtől Egy másik Igen szép gondo­lat CseterSd elvtárs hozzászó­lásából: —- A mi pártunk tudja, val­lotta és vallja, hogy a szocia-' j lista társadalom két nagy tar- J tópillére, a munkásság és a parasztság közötti különbség­nek eí kell tűnnie. Ehhez azonban először le kefflett rakni a gazdasági és * politi­kai alapot Most érkeztünk el oda, hogy immár gyoi-san megszűnjenek ezek a különb­ségek... A közgyűlés után Cseterid elvtárs beszélgetett az embe­rekkel, ismerőseivel és újabb kedves ismerősöket szerzett. Búcsúzóul ezt mondta: — Legutóbbi találkozásunk óta nagyon szembetűnő Itt a fejlődés. Az eredmények azt bizonyítják, hogy sikerült le­rakni a stabil gazdálkodás alapjait. Szendrei József < > < > Két csirke 4 z olyan asszonyok (és ma már férfiak is), akik termelő mun­kát végeznek, különösen örülnek az előre elkészített, nagy félig kész élelmiszer­cikkeknek. Ezek közt a tisz­tított, előkészített, műanyag­ba csomagolt csirkének is. Jó dolog az ilyesmi, min­denképpen megkönnyíti a családellátás, a házvezetés munkáját. A csirkét, példá­nak okáért a Baromfiipari Országos Vállalat különböző gyáregységei készítik elő, olyannyira, hogy azt általá­ban csak főzni kell. De nem mindegyiket. És itt a bökke­nő! Micsoda különbségek vannak] Az egyik eslrkc, amelyet az említett vállalat orosházi gyáregységében vágtak le. pucoltak meg, készítettek elő. ragyogó volt! Sima fe­lületű, tiszta és gusztusos. Ez tpen. Ám a csirke jpárja”, amely ugyanabban ez üzlet­ben ugyanolyan áron került forgalomba, de a debreceni gyáregységben készült —* enyhén szóim nem tetszett. Ezt a csibét ugyanannak a vállalatnak egy másik gyár­egységében széttrancsiroz- ták, mi több: nem Uszítot­ták meg becsületesen. Tele volt tokkal, pihével, és amíg az orosházi csirke tisztán fehérlett — a debreceni egp redíő verébhez hasonlított. Azonban mindkét csirke címkéjén óriás római szám (I.) hirdette az osztály-hova­tartozást, mjmcgvaUom: elszórnál /Y§ rodtam emiatt. Egy­szerűen az szomori- tott el, hogy ugyanannak 8 vállalatnak egyik gyáregysé­gében tudnak szépen dolgoz, m, a másikban viszont nem.'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents