Észak-Magyarország, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-22 / 45. szám

IVégy év írón igájából

Cigáncli számvetés

Miéri nsm Ismadta Robert Kennedy a Warren-b zotiság [elemesei?

Elfogadták az országgyűlési képviselői jelöléseket

C-en Ji kijelenlése

Mongol tiltakozás a kínai támadások miatt

Hajdú Béla:

Jegyzetek

egy veszíeséglístáról

(Szokatlan seregszemle)

Egy megszégyenített cigánylány

4 nomozgalom feladatai a nevelésben

Ankétot tartott a Borsod megyei Nőtanács

(Levelezőnktől.)

A választási előkészületek Borán, a jelölő gyűléseken nagyon sok adat hangzott el Cigándon. a Bodrogköz egyik legnagyobb községének fejlődéséről. Ezt a számvetést könnyíti meg Cigánd forgalmasabb helyem kitett néhány hirdetőtábla is.

Igen jó módszernek bizonyul ez a szemléltetés. És talán nemcsak a cigándiak, hanem mások számára is mondanak valamit a helyi számvetésnek érdekes adatai, íme egy csokorra való a község négy éves fejlődésének bi zonyí tékáiból:

A község területén az elmúlt négy év alatt 1500 méter utat és 1395 méter járdát építettek több mint másfél millió forintos költséggel. A Villanyhálózat bővítésére 453 ezer forintot fordítottak. A számvetés egyik legjelentősebb adata az állami építkezésekre fordított hárommillió forint.

A községben élő családok vagyoni gyarapodásának

számadatai is sokatmondóak. A lakosság Cigándon 125 magánlakást épített, 82 tv-készü- léket, 100 rádiót, 450 mosógépet és több mint ötven gáztűzhelyet vásárolt.

A helyi földművesszövetkezeti boltok áruforgalmának növekedése is jelentős. 1903- hoz viszonyítva 1960-ban a cigándiak 1 millió 110 ezer forinttal költöttek többet ipari és 613 ezer forinttal többet ruházati cikkekre És ugyanebben az időszakban, amikor ilyen jelentős mértékben növekedett a cigándiak vásárlóereje, 88 főről 590-re emelkedett a takarékbetétkönyvvel rendelkezők száma. A takarékbetétek összege pedig a négy év alatt csaknem tízszeresére, 363 ezer forintról 3 millió 390 ezer forintra nőtt.

Térjék Jolán Cigánd

James Garrison New Orleans-! ügyész hétfőn sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a State Item című lap idő előtt hírt adott a Kennedy elnök meggyilkolásának ügyében általa megindított vizsgálatról.

Garrison szerint a részvevőket már néhány héten belül le kellett volna tartóztatni, minthogy azonban a sajtó szellőztette az ügyet, a letartóztatásokra csak hónapok múlva kerülhet sor.

Hozzáfűzte: nem hiszi, hogy az összeesküvésben egy idegen országnak, vagy külföldi személyiségeknek szerepük lett volna.

Mark Lane, Oswald védője közölte, hogy Jim Garrison rendelkezésére bocsátja a birtokában levő okmányokat. A neves ügyvéd szemére vetette Robert Kennedynek, hogy nyilvánosan hitelt adott a Warren-bizottság következtetéseinek.

„Ha Robert Kennedy támadta volna a bizottság megállapításait — mondotta Mark Lane, akkor ezzel megsértette volna az elnök méltóságát, becsületét és felelősségét... Ez szakadást idézett volna elő a Demokrata Pártban, s fel kellett volna adnia a reményt, hogy bevonulhat a Fehér Házba.”

Eintracht Frankfurt—FTC 4:1

Az Humanité kommentálja Csen Ji kínai külügyminiszternek azt a legutóbbi kijelentését, amely szerint „lehetséges, hogy Kína és a Szovjetunió kapcsolatai még tovább romlanak, lehetséges, hogy háború tör ki a két ország között”.

A lap szerint a pekingi hisztéria-kampány a szovjet és más szocialista országokbeli diplomaták ellen kiinduló pontul szolgált ahhoz a hihetetlen kijelentéshez, amely szerint a fő ellenség nem az amerikai

imperializmus, hanem a Szovjetunió, nem a vietnami ag- resszort keli leküzdeni, hanem azokat, akik a kínai obstruk- ció ellenére döntő segítségei nyújtanak a vietnami népnek az agresszió elleni harcban. Az is igaz, hogy néhány órával mielőtt Kína háborúval fenyegette a Nagy Októberi Szocialista Forradalom országát Csen Ji a 424. „komoly figyelmeztetést” intézte Washingtonhoz, amikor a jenki hadi- tengerészet és a légierő újból megsértette a kínai határokat.

— Meddig fog fújni az őrültségnek ez a Pekingben kerekedett szele? — teszi fel a kérdést a lap.

(Folytatás az 1. oldalról.) magyarországi Áramszolgáltató Vállalat főmérnöke.

4. sz. választókerület: Ollári István mérnök, a Borsodi Vegyikombinát üzemvezető mérnöke.

5. sz. választókerület: Mráz Tibor bányász, a Királdi Bányaüzem vájártechnikusa.

6. sz. választókerület: Farkas Pál földműves, a héti Egyetértés Termelőszövetkezet mezőgazdásza.

7. sz. választókerület: Csé- pányi Sándor mérnök, az Ózdi Kohászati Üzemek vezérigazgatója.

8. sz. választókerület: Varga Gábornó pedagógus, a Borsod megyei Tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese.

9. sz. választókerület: Soltész István bányász, az AI- berttolepi Bányaüzem brigádvezető vájára.

10. sz. választókerület: Németh Imre munkás, nyugdíjas, Miskolc.

11. sz. választókerület: Simaházi Sándor mezőgazdasági munkás, az encsi járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke.

12. sz. választókerület: Juhász István kereskedelmi alkalmazott, a sátoraljaújhelyi Uj Erő Termelőszövetkezet elnöke.

13. sz. választókerület: Tc- rényi Józscfné pedagógus, napközi otthon igazgató, Sátoraljaújhely.

14. sz. választókerület: Vaskó Mihály mezőgazdasági munkás, a Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei bizottságának titkára.

15. sz. választókerület: Erdélyi Sándorné, a Szerencsi Csokoládégyár munkása.

16. sz. választókerület: Imrl Gyula mezőgazdasági munkás, a Magyar Szocialista Munkáspárt szerencsi járási bizottságának első titkára.

17. sz. választókerület: Méhes Lajos munkás, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára.

18. sz. választókerület: PapP József mezőgazdasági munkás, a tiszakeszi Tiszamenti

Termelőszövetkezet elnöke.

19. sz. választókerület: dr. Zsidai László mezőgazdasági mérnök, a Mezőnagymihályl Állami Gazdaság igazgatója.

20. sz. választókerület: dr. Dcscő Jenő orvos, a mezőkövesdi szülőotthon igazgató-főorvosa.

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VAROS

KÉPVISELŐJELÖLTJEI:

1. sz. választókerület: Cse- terki Lajos pedagógus, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára.

2. sz. választókerület: Havasi Béla munkás, a Magyaí Szocialista Munkáspárt - Miskolc városi bizottságának elsJ titkára.

3. sz választókerület: Kamtod Lajosné háztartásbelit Miskolc város I. kerületi tanácsa végrehajtó bizottságának elnöke.

4. sz. választókerület: dr< Sályi István mérnök, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem tanszékvezető tanára.

5. sz. választókerület: Hámori József technikus, a Lenin Kohászati Művek művezetője.

6. sz. választókerület: Gácsí Miklós munkás, a Diósgyőri Gépgyár vezérigazgatója.

A selyemréti nagy csemegébe az egyik este bejött egy tizenkét éves cigánylány. Jobb kezében zsírpapírba csomagolt szalámit, vagy sonkát szorongatott, a bal kezében tejeskannát. Lehetséges, hogy tejet akart vásárolni, de végül meggondolta magát, s távozni készült. Ekkor odarontott hozzá az egyik eladó, és hangosan ráripakodott: „Miért nem mégy a pénztárhoz fizetni? El akarod lopni az árut?”

A bolt egyik vezetője simu- lékonynak nem mondható modorban szólította fel a cigánylányt, hogy azonnal jöjjön fizetni.

A lány mentegetőzve mondogatta, hogy az árut egy másik boltban vásáréita, ide csak tejért jött be.

Senki nem hitte el neki, a vevőközönség sem.

Végül a csomagot nagy asz- szisztencia mellett felbontották, s az áruról megállapították, hogy nem ebből a boltból származik.

A cigánylány csendesen elvonult, senkinek nem jutót eszébe elnézést kérni, senkinem nem jutott eszébe, hogy ezt a tizenkét éves lányt önérzetében megbántották.

Tudjuk jól, a cigányság körében elég gyakori még a lopás, s érthető, hogy az eladói és boltvezetők a fent említet' esetekben kissé allergiásak. De véleményünk szerint a: ilyen motozást, szembesítést igazolásfélét nem a nagyközönség szeme láttára kell lebonyolítani, hanem sokka' nagyobb tapintattal, szinti észrevétlen.

Azt is el tudjuk képzelni hogy jó emberismeret birto- ! kában hisznek egyes cigányvá- | sárlóknak Is, mert az elmúl! húsz esztendő alatt embersée és becsületesség dolgában ők is bizonyítottak már valamit, (P-1)

Az Unen, a Mongol Népi Forradalmi Párt lapja hétfői számában a mongol külügyminisztérium szóvivőjének nyilatkozatát közölte azzal összefüggésben, hogy az utóbbi időben fokozódtak a kínai fél támadásai a Mongol Népköz- társaság ellen.

Á nyilátkozat rámutat, hogy a Kínai Népköztársaság külügyminisztériumának hivatalos személyiségei, félremagyarázva a mongol közvélemény jogos felháborodását, hogy az Ulan Bator-i kínai nagykövetség előtt rágalmazó anyagokat és fényképeket tettek ki, újabb támadást és rágalomhadjáratot Indítottak a mongol

párt, a mongol kormány és

nép ellen. A kínai külügyminisztérium munkatársai úgy látszik, igazolni akarják Ulan Bator-Í nagykövetségük provokációit, s ennek érdekében durva szitkok és támadások, fenyegetőzések özönével

árasztják/el a Mongol Népköz- társaság kormányát és népét.

A nyilatkozat arra figyelmeztet, hogy a Kínában uralkodó csoport semmiféle provokációval nem ingathatja meg a mongol párt, a mongol kormány és a nép egységét és összeforrottságát, sem a mongol és a szovjet nép testvéri barátságát és szoros együttműTurgonyi Júliát, a Magyar Nők Országos Tanácsa művelődési osztályának vezetőjét köszöntötte előadóként Kovács Kálmánná, a Borsod megyei Nőtanács titkára tegnap, február 21-én, kedden délelőtt az SZMT-székház tanácstermében. Megyénk minden járásából a nőklubok és a különféle szakkörök vezetői gyűltek itt össze — több mint százhúszan —, hogy meghallgassák és megvitassák azt az

előadást, amely a IX. pártkongresszus iránymutatásai* határozatai szerint ismertette a nőmozgalom feladatait a szocialista nevelésben.

— A nőnevelő, a gyermek- nevelő munka családokon be- lül főleg az anyákra hárul, de nem csupán az anyák, hanem mindkét szülő, sőt a nagyszülő feladata is — mondta bevezetőjében Turgo- nyi Júlia, majd rátért arra, hogy a nőmozgalom miként készítheti fel az anyákat a nevelési feladatokra, illetve azok irányítására.

Elsősorban érteniük kell á nőknek is társadalmunk fej- lődéstörvényelt, s tisztán kell látniuk a politikai, az ideológiai kérdésekben. A nevelési feladatokat is tervszerűen! hosszabb időre előre, a a különféle társadalmi rétegekhez differenciáltan kell meg-] határozni. Különösen nagy feladat hárul a falusi népmú- velőkre.

— A falusi népművelésben,1 a politikai felvilágosításban, a legkülönbözőbb ismeretterjesztésben, a dolgozók Iskolájában céltudatosabban kell ismertetnünk és elmélyítenünk a marxizmus—lenlnizmus tanait — hangsúlyozta az elő-' adó. Szeretném bátorítani a nőmozgalom helyi képviselőit: vonzó módszerekkel keltsék fel az asszonyok érdeklődését a társadalompolitikai Is- meretek iránt.

— A párt különös figyelmet fordít a nők és a fiatalok problémáira — Idézte a párt- kongresszuson elhangzottakat Turgonyl Júlia. — A jövőben is állhatatosan kell dolgozni azért, hogy országunkban * nők egyenjogúsága mind valóságosabbá váljék.

Külön szólt az előadó a* Ifjúság neveléséről, amelybérf a felnőtt nemzedék felelőssé* ge vitathatatlan. Beszélt í szocialista hazafiság, a haza- szeretet érzésének elmélyítéséről.

A borsodi asszonyok és lányok jelenlevő képviselői hozzászólásukkal bizonyították! mindennapi munkájuknak tekintik eáeket a nevelési feladatokat, s legegyénibb és agvben leginkább közösségi, érdeküknek tartják, hogy szavuk eljusson minden család-^ ba.

Április TI., kedd. Körül-i menyes előkészületek után ma J reggel megjelent a Felvidékit Népszava első száma. 8 oldal,* de a továbbiakban 4 oldali lesz. Nyomban folytattuk a ■ munkát, mert a második i szám már ma délután jelent* meg és továbbiakig a Szabad! Magyarországgal együtt dél- S utón jelenünk meg... 3

A harcos, de mindig meleg .j szívű Rónai elvtárs — egy- 3 idős volt velem — hatvanöté szeptember 28-án mondott 3 végbúcsút nekünk, Miskolc és 3 Borsod népének nagy szomo-J rúságára.

Négy évtizednél régibb kap-)] csolatok fűztek az 1966. júni-3 us 14-én hetven éves korában)] elhalt Gergely Sándorhoz is. j A Reggeli Hírlap Irodalmi} szerkesztőjeként itt játszott 3 fontos szerepéről, a tizenki-3 lene éves József Attila mis-3 kolci népszerűsítéséért, a he-3 lyi irodalmi élet fellendítésé-3 ért kifejtett tevékenységéről 3 több ízben, több helyütt meg-3 emlékeztem. A világháború 3 alatt a szovjet rádió magyar} adásai alatt hányszor hallgat-) tam az ő szavát! És most is- * mét egy naplójegyzetet idé-3 zek: j

1045. március 16., péntek. 3 De. a szerkesztőségben (alj Szabad Magyarországról van j szó) találkoztam a Moszkvá-jj ból hazatért Gergely Sándor- * ral, aki a huszas évek elején3 a Regegll Hírlap munkatársa j volt. Emlékezett Mihuba c. 3 regényemre, amelyet ő oZua-3 sott el először. Mihuba! —3 kiáltott fel s jött felém tárt j karokkal, amikor a fiatal kol- 3 leg&k között a régi ismerős ]! arcot megpillantotta.

(Folytatjuk) 4

forradalmi időszak alatt Koller Ferencet Rákos követte a zeneiskolai Igazgatói stallum- ban. Nyugalomba vonulása után is évekig volt a színházi zenekar első hegedűse. Ma is mintha látnám Idős koréban Is fürgén járva az elmaradhatatlan szivarcsutkával a szájában Miskolc kedves muzsikusát és zeneszerzőjét, hatvanöt augusztusában nyolc- ] van éves kora táján elhunyt '. egyik legrégibb miskolci ba- . rátomat.

Az országos tekintélyű vezető politikussá innen kinőtt Rónai Sándor elvtárssal Is a Tanácsköztársaság idején is- ' merkedtem meg, amikor Miskolcra kerültem, mint a. ter- ' melési biztosság faipari előadója. A felszabadulás előtti éveit politikai harcaiból a mezőkeresztesi választás emlékei elevenednek elém, amikor az SZDP a kisgazdapárti Tildy Zoltánt támogatta, hogy az ellenzék erői szét ne for- gácsolódjanak. (Még arra is emlékszem, hogy a választás tartama alatt egyazon házban volt a szállásom Tildy Zoltánéval, a felszabadulás utáni köztársasági elnökével.) Aztán meg a városi közgyűléseken az SZDP csoport padjaiban vívott politikai közéleti csatározások ... A felszabadulás után a Felvidéki Népszava elindításában az ő vezetésével , vettem részt Két naplójcgy- zetet' idézek.

1943. április 16., hétfő.

; Egész nap lázasan dolgoztunk az új lap, a Felvidéki Nép- : szava holnap reggel megjele■ nő száma részére. Délben a ; városi és megyei szakszervezet . közgyűlésén voltam, ahol

■ Szemző Gyula, Fekete István ' és Szabó. Imre beszéltek.

sai is szívügyüknek érezték hogy a kötet minél ízlésesebb tetszetősebb formában Jelenjék meg. Erről különben régebben közölt visszaemlékezéseimben ugyancsak szót ej. tettem.

A két évi veszteséglajstromban még egy veterán nyomdász barátom nevét jegyeztem fel: a tavaly július 22-« táján elhunyt id. Néveli Jó- esefét. Kitűnő gordonkás, hasonnevű fia nevét sok régi kritikámban említettem meg

I’öbb mint negyven éves ismerősök, barátok

A Tanácsköztársaság hónapiéiban egy radikális baloldali gondolkozású orvos, dr. Vénét! an er lakásán ismerkedtem meg Rákos Arnold hegedűművész zeneiskolai talárral. Venetianerék Szemére utcai lakása gyakori találkozója volt kommunista é« szimpatizáns értelmiségieknek iklk közül Itt többel Is ismeretségbe, kapcsolatba kerültem. Rákos Arnold is lelke: híve volt a forradalmi átalakulásnak, mint Nagy Feren« gimnáziumi tanár, Tribuszei Károly a termelési biztossá! ügyvezető elnöke és mások Sok érdekes politikai beszélgetés zajlott Itt le. Az ellenven az epuieioen nei.yezK.eaeri el a Kommunista Párt területi szervezete is ...

Még egy jegyzet:

1945, február 28. Délben sajtóértekezlet volt. Jelen voltak Nógrádi Sándor. Fü- löp József, Fekete Pál, Szkla- dán Ágoston, Világ Miklós, Vajda Gábor, Vincze Oszkár, Naményi Géza és én. Fülöp és Nógrádi elvtársak mondták el kritikájukat a lap szerkesztéséről és szabtak irányt a politikai vonalveze- ■ tésnek. Érdekes, komoly beszélgetés volt...

Egy nappal Fülöp Józsefné után

megint veterán nyomdász halálhíre borzolta fel emlékeimet: március 21-én Schuller Károly hullott ki a sorból 77 éves korában. Több mint negyven évvel ezelőtt, 1920- ban művezetője volt annak a nyomdának, amelyben az akkori miskolci és környékbeli írók Csokor című antológiáját nyomtattuk. Ez időben kovácsolódott össze barátságunk Schuller Károllyal és a nyomdász kollektíva ama tagjaival, akik fiatal barátom, Bak János segítségével szerkesztett nagy vállalkozásunk megvalósításában közreműködtek. Schuller bácsi is, tárni.

Nyomdász veteránok

Vísízalapozok 1935 elejére. Március 20. Özv. Fülöp Já- zsefni, élt 73 ével. Józsi bácsi Annuskája. Mikor megözvegyült, az Északmagyar- ország akkori, Széchenyi utca 30. szám alatti szerkesztőségével szemben kapott egy trafikot. A lap összes dolgozói nála szerezték be trafik-szükségletüket. Férje életének utolsó percéig együtt dobbant a szívük. Józsi bácsi Miskolc legnépszerűbb közéleti férfiai közé tartozott. A háború előtt u Fekete Pál és társa nyomdájában volt a rotációs gép mestere és a munkásmozgalom egyik vezető férfi a, a felszabadulás után többféle vezető tisztséget töltött be s többek között egyidaig a Szabad Magyarország felelős szerkesztője is volt. Eszembe jut, Nógrádi Sándor elvtárs tavaly megjelent Uj történet kezdődött című kötetében milyen melegen emlékezik meg Józsi bácsiról.

Napló jegyzetem a kezdeti Időkből:

1945. február 13. Sztálin mai napi parancsa bejelentette Budapest, teljes felszabadítását ... Van már szerkesztőségi helyiségünk a Deák F. *. 16. szám alatt Eb-