Észak-Magyarország, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-22 / 45. szám

IVégy év írón igájából Cigáncli számvetés Miéri nsm Ismadta Robert Kennedy a Warren-b zotiság [elemesei? Elfogadták az országgyűlési képviselői jelöléseket C-en Ji kijelenlése Mongol tiltakozás a kínai támadások miatt Hajdú Béla: Jegyzetek egy veszíeséglístáról (Szokatlan seregszemle) Egy megszégyenített cigánylány 4 nomozgalom feladatai a nevelésben Ankétot tartott a Borsod megyei Nőtanács (Levelezőnktől.) A választási előkészületek Borán, a jelölő gyűléseken nagyon sok adat hangzott el Cigándon. a Bodrogköz egyik legnagyobb községének fejlő­déséről. Ezt a számvetést könnyíti meg Cigánd forgal­masabb helyem kitett néhány hirdetőtábla is. Igen jó módszernek bizo­nyul ez a szemléltetés. És talán nemcsak a cigándiak, hanem mások számára is mondanak valamit a helyi számvetésnek érdekes adatai, íme egy csokorra való a község négy éves fejlődésének bi zonyí tékáiból: A község területén az el­múlt négy év alatt 1500 mé­ter utat és 1395 méter járdát építettek több mint másfél millió forintos költséggel. A Villanyhálózat bővítésére 453 ezer forintot fordítottak. A számvetés egyik legjelentő­sebb adata az állami építke­zésekre fordított hárommillió forint. A községben élő családok vagyoni gyarapodásának számadatai is sokatmondóak. A lakosság Cigándon 125 ma­gánlakást épített, 82 tv-készü- léket, 100 rádiót, 450 mosógé­pet és több mint ötven gáz­tűzhelyet vásárolt. A helyi földművesszövetke­zeti boltok áruforgalmának növekedése is jelentős. 1903- hoz viszonyítva 1960-ban a cigándiak 1 millió 110 ezer forinttal költöttek többet ipari és 613 ezer forinttal többet ruházati cikkekre És ugyan­ebben az időszakban, amikor ilyen jelentős mértékben nö­vekedett a cigándiak vásárló­ereje, 88 főről 590-re emelke­dett a takarékbetétkönyvvel rendelkezők száma. A taka­rékbetétek összege pedig a négy év alatt csaknem tízsze­resére, 363 ezer forintról 3 millió 390 ezer forintra nőtt. Térjék Jolán Cigánd James Garrison New Orle­ans-! ügyész hétfőn sajnálko­zását fejezte ki amiatt, hogy a State Item című lap idő előtt hírt adott a Kennedy el­nök meggyilkolásának ügyében általa megindított vizsgálat­ról. Garrison szerint a részvevő­ket már néhány héten belül le kellett volna tartóztatni, minthogy azonban a sajtó szellőztette az ügyet, a letar­tóztatásokra csak hónapok múlva kerülhet sor. Hozzáfűzte: nem hiszi, hogy az összeesküvésben egy ide­gen országnak, vagy külföldi személyiségeknek szerepük lett volna. Mark Lane, Oswald védője közölte, hogy Jim Garrison rendelkezésére bocsátja a bir­tokában levő okmányokat. A neves ügyvéd szemére vetette Robert Kennedynek, hogy nyilvánosan hitelt adott a Warren-bizottság következte­téseinek. „Ha Robert Kennedy tá­madta volna a bizottság meg­állapításait — mondotta Mark Lane, akkor ezzel megsértette volna az elnök méltóságát, becsületét és felelősségét... Ez szakadást idézett volna elő a Demokrata Pártban, s fel kellett volna adnia a reményt, hogy bevonulhat a Fehér Házba.” Eintracht Frankfurt—FTC 4:1 Az Humanité kommentálja Csen Ji kínai külügyminisz­ternek azt a legutóbbi kije­lentését, amely szerint „lehet­séges, hogy Kína és a Szovjet­unió kapcsolatai még tovább romlanak, lehetséges, hogy há­ború tör ki a két ország kö­zött”. A lap szerint a pekingi hisztéria-kampány a szovjet és más szocialista országokbeli diplomaták ellen kiinduló pon­tul szolgált ahhoz a hihetetlen kijelentéshez, amely szerint a fő ellenség nem az amerikai imperializmus, hanem a Szov­jetunió, nem a vietnami ag- resszort keli leküzdeni, hanem azokat, akik a kínai obstruk- ció ellenére döntő segítségei nyújtanak a vietnami népnek az agresszió elleni harcban. Az is igaz, hogy néhány órával mielőtt Kína háborúval fe­nyegette a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom országát Csen Ji a 424. „komoly figyel­meztetést” intézte Washing­tonhoz, amikor a jenki hadi- tengerészet és a légierő újból megsértette a kínai határo­kat. — Meddig fog fújni az őrültségnek ez a Pekingben kerekedett szele? — teszi fel a kérdést a lap. (Folytatás az 1. oldalról.) magyarországi Áramszolgálta­tó Vállalat főmérnöke. 4. sz. választókerület: Ollári István mérnök, a Borsodi Ve­gyikombinát üzemvezető mér­nöke. 5. sz. választókerület: Mráz Tibor bányász, a Királdi Bá­nyaüzem vájártechnikusa. 6. sz. választókerület: Far­kas Pál földműves, a héti Egyetértés Termelőszövetkezet mezőgazdásza. 7. sz. választókerület: Csé- pányi Sándor mérnök, az Ózdi Kohászati Üzemek ve­zérigazgatója. 8. sz. választókerület: Varga Gábornó pedagógus, a Borsod megyei Tanács végrehajtó bi­zottságának elnökhelyettese. 9. sz. választókerület: Sol­tész István bányász, az AI- berttolepi Bányaüzem brigád­vezető vájára. 10. sz. választókerület: Né­meth Imre munkás, nyugdíjas, Miskolc. 11. sz. választókerület: Si­maházi Sándor mezőgazdasá­gi munkás, az encsi járási ta­nács végrehajtó bizottságának elnöke. 12. sz. választókerület: Ju­hász István kereskedelmi al­kalmazott, a sátoraljaújhelyi Uj Erő Termelőszövetkezet el­nöke. 13. sz. választókerület: Tc- rényi Józscfné pedagógus, napközi otthon igazgató, Sá­toraljaújhely. 14. sz. választókerület: Vas­kó Mihály mezőgazdasági munkás, a Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei bizottságának titkára. 15. sz. választókerület: Er­délyi Sándorné, a Szerencsi Csokoládégyár munkása. 16. sz. választókerület: Imrl Gyula mezőgazdasági munkás, a Magyar Szocialista Mun­káspárt szerencsi járási bi­zottságának első titkára. 17. sz. választókerület: Mé­hes Lajos munkás, a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Bizottságának első tit­kára. 18. sz. választókerület: PapP József mezőgazdasági mun­kás, a tiszakeszi Tiszamenti Termelőszövetkezet elnöke. 19. sz. választókerület: dr. Zsidai László mezőgazdasági mérnök, a Mezőnagymihályl Állami Gazdaság igazgatója. 20. sz. választókerület: dr. Dcscő Jenő orvos, a mezőkö­vesdi szülőotthon igazgató-fő­orvosa. MISKOLC MEGYEI JOGÚ VAROS KÉPVISELŐJELÖLTJEI: 1. sz. választókerület: Cse- terki Lajos pedagógus, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tit­kára. 2. sz. választókerület: Ha­vasi Béla munkás, a Magyaí Szocialista Munkáspárt - Mis­kolc városi bizottságának elsJ titkára. 3. sz választókerület: Kam­tod Lajosné háztartásbelit Miskolc város I. kerületi taná­csa végrehajtó bizottságának elnöke. 4. sz. választókerület: dr< Sályi István mérnök, a mis­kolci Nehézipari Műszaki Egyetem tanszékvezető taná­ra. 5. sz. választókerület: Há­mori József technikus, a Le­nin Kohászati Művek műve­zetője. 6. sz. választókerület: Gácsí Miklós munkás, a Diósgyőri Gépgyár vezérigazgatója. A selyemréti nagy cseme­gébe az egyik este bejött egy tizenkét éves cigánylány. Jobb kezében zsírpapírba csoma­golt szalámit, vagy sonkát szo­rongatott, a bal kezében tejes­kannát. Lehetséges, hogy tejet akart vásárolni, de végül meggondolta magát, s távozni készült. Ekkor odarontott hoz­zá az egyik eladó, és hango­san ráripakodott: „Miért nem mégy a pénztárhoz fizetni? El akarod lopni az árut?” A bolt egyik vezetője simu- lékonynak nem mondható mo­dorban szólította fel a cigány­lányt, hogy azonnal jöjjön fi­zetni. A lány mentegetőzve mon­dogatta, hogy az árut egy má­sik boltban vásáréita, ide csak tejért jött be. Senki nem hitte el neki, a vevőközönség sem. Végül a csomagot nagy asz- szisztencia mellett felbontot­ták, s az áruról megállapí­tották, hogy nem ebből a bolt­ból származik. A cigánylány csendesen el­vonult, senkinek nem jutót eszébe elnézést kérni, senki­nem nem jutott eszébe, hogy ezt a tizenkét éves lányt ön­érzetében megbántották. Tudjuk jól, a cigányság kö­rében elég gyakori még a lo­pás, s érthető, hogy az eladói és boltvezetők a fent említet' esetekben kissé allergiásak. De véleményünk szerint a: ilyen motozást, szembesítést igazolásfélét nem a nagykö­zönség szeme láttára kell le­bonyolítani, hanem sokka' nagyobb tapintattal, szinti észrevétlen. Azt is el tudjuk képzelni hogy jó emberismeret birto- ! kában hisznek egyes cigányvá- | sárlóknak Is, mert az elmúl! húsz esztendő alatt embersée és becsületesség dolgában ők is bizonyítottak már valamit, (P-1) Az Unen, a Mongol Népi Forradalmi Párt lapja hétfői számában a mongol külügy­minisztérium szóvivőjének nyi­latkozatát közölte azzal össze­függésben, hogy az utóbbi időben fokozódtak a kínai fél támadásai a Mongol Népköz- társaság ellen. Á nyilátkozat rámutat, hogy a Kínai Népköztársaság kül­ügyminisztériumának hivata­los személyiségei, félremagya­rázva a mongol közvélemény jogos felháborodását, hogy az Ulan Bator-i kínai nagykövet­ség előtt rágalmazó anyagokat és fényképeket tettek ki, újabb támadást és rágalom­hadjáratot Indítottak a mongol párt, a mongol kormány és nép ellen. A kínai külügymi­nisztérium munkatársai úgy látszik, igazolni akarják Ulan Bator-Í nagykövetségük pro­vokációit, s ennek érdekében durva szitkok és támadások, fenyegetőzések özönével árasztják/el a Mongol Népköz- társaság kormányát és népét. A nyilatkozat arra figyel­meztet, hogy a Kínában ural­kodó csoport semmiféle pro­vokációval nem ingathatja meg a mongol párt, a mongol kormány és a nép egységét és összeforrottságát, sem a mon­gol és a szovjet nép testvéri barátságát és szoros együttmű­Turgonyi Júliát, a Magyar Nők Országos Tanácsa műve­lődési osztályának vezetőjét köszöntötte előadóként Kovács Kálmánná, a Borsod megyei Nőtanács titkára tegnap, feb­ruár 21-én, kedden délelőtt az SZMT-székház tanácstermé­ben. Megyénk minden járá­sából a nőklubok és a külön­féle szakkörök vezetői gyűl­tek itt össze — több mint százhúszan —, hogy meghall­gassák és megvitassák azt az előadást, amely a IX. párt­kongresszus iránymutatásai* határozatai szerint ismertette a nőmozgalom feladatait a szocialista nevelésben. — A nőnevelő, a gyermek- nevelő munka családokon be- lül főleg az anyákra hárul, de nem csupán az anyák, ha­nem mindkét szülő, sőt a nagyszülő feladata is — mondta bevezetőjében Turgo- nyi Júlia, majd rátért arra, hogy a nőmozgalom miként készítheti fel az anyákat a nevelési feladatokra, illetve azok irányítására. Elsősorban érteniük kell á nőknek is társadalmunk fej- lődéstörvényelt, s tisztán kell látniuk a politikai, az ideoló­giai kérdésekben. A nevelési feladatokat is tervszerűen! hosszabb időre előre, a a különféle társadalmi rétegek­hez differenciáltan kell meg-] határozni. Különösen nagy feladat hárul a falusi népmú- velőkre. — A falusi népművelésben,1 a politikai felvilágosításban, a legkülönbözőbb ismeretter­jesztésben, a dolgozók Isko­lájában céltudatosabban kell ismertetnünk és elmélyítenünk a marxizmus—lenlnizmus ta­nait — hangsúlyozta az elő-' adó. Szeretném bátorítani a nőmozgalom helyi képviselő­it: vonzó módszerekkel kelt­sék fel az asszonyok érdeklő­dését a társadalompolitikai Is- meretek iránt. — A párt különös figyelmet fordít a nők és a fiatalok problémáira — Idézte a párt- kongresszuson elhangzottakat Turgonyl Júlia. — A jövőben is állhatatosan kell dolgozni azért, hogy országunkban * nők egyenjogúsága mind va­lóságosabbá váljék. Külön szólt az előadó a* Ifjúság neveléséről, amelybérf a felnőtt nemzedék felelőssé* ge vitathatatlan. Beszélt í szocialista hazafiság, a haza- szeretet érzésének elmélyíté­séről. A borsodi asszonyok és lá­nyok jelenlevő képviselői hoz­zászólásukkal bizonyították! mindennapi munkájuknak te­kintik eáeket a nevelési fel­adatokat, s legegyénibb és agvben leginkább közösségi, érdeküknek tartják, hogy sza­vuk eljusson minden család-^ ba. Április TI., kedd. Körül-i menyes előkészületek után ma J reggel megjelent a Felvidékit Népszava első száma. 8 oldal,* de a továbbiakban 4 oldali lesz. Nyomban folytattuk a ■ munkát, mert a második i szám már ma délután jelent* meg és továbbiakig a Szabad! Magyarországgal együtt dél- S utón jelenünk meg... 3 A harcos, de mindig meleg .j szívű Rónai elvtárs — egy- 3 idős volt velem — hatvanöté szeptember 28-án mondott 3 végbúcsút nekünk, Miskolc és 3 Borsod népének nagy szomo-J rúságára. Négy évtizednél régibb kap-)] csolatok fűztek az 1966. júni-3 us 14-én hetven éves korában)] elhalt Gergely Sándorhoz is. j A Reggeli Hírlap Irodalmi} szerkesztőjeként itt játszott 3 fontos szerepéről, a tizenki-3 lene éves József Attila mis-3 kolci népszerűsítéséért, a he-3 lyi irodalmi élet fellendítésé-3 ért kifejtett tevékenységéről 3 több ízben, több helyütt meg-3 emlékeztem. A világháború 3 alatt a szovjet rádió magyar} adásai alatt hányszor hallgat-) tam az ő szavát! És most is- * mét egy naplójegyzetet idé-3 zek: j 1045. március 16., péntek. 3 De. a szerkesztőségben (alj Szabad Magyarországról van j szó) találkoztam a Moszkvá-jj ból hazatért Gergely Sándor- * ral, aki a huszas évek elején3 a Regegll Hírlap munkatársa j volt. Emlékezett Mihuba c. 3 regényemre, amelyet ő oZua-3 sott el először. Mihuba! —3 kiáltott fel s jött felém tárt j karokkal, amikor a fiatal kol- 3 leg&k között a régi ismerős ]! arcot megpillantotta. (Folytatjuk) 4 forradalmi időszak alatt Kol­ler Ferencet Rákos követte a zeneiskolai Igazgatói stallum- ban. Nyugalomba vonulása után is évekig volt a szín­házi zenekar első hegedűse. Ma is mintha látnám Idős ko­réban Is fürgén járva az el­maradhatatlan szivarcsutkával a szájában Miskolc kedves muzsikusát és zeneszerzőjét, hatvanöt augusztusában nyolc- ] van éves kora táján elhunyt '. egyik legrégibb miskolci ba- . rátomat. Az országos tekintélyű ve­zető politikussá innen kinőtt Rónai Sándor elvtárssal Is a Tanácsköztársaság idején is- ' merkedtem meg, amikor Mis­kolcra kerültem, mint a. ter- ' melési biztosság faipari elő­adója. A felszabadulás előtti éveit politikai harcaiból a mezőkeresztesi választás em­lékei elevenednek elém, ami­kor az SZDP a kisgazdapárti Tildy Zoltánt támogatta, hogy az ellenzék erői szét ne for- gácsolódjanak. (Még arra is emlékszem, hogy a választás tartama alatt egyazon házban volt a szállásom Tildy Zol­tánéval, a felszabadulás utáni köztársasági elnökével.) Aztán meg a városi közgyűléseken az SZDP csoport padjaiban vívott politikai közéleti csatá­rozások ... A felszabadulás után a Felvidéki Népszava el­indításában az ő vezetésével , vettem részt Két naplójcgy- zetet' idézek. 1943. április 16., hétfő. ; Egész nap lázasan dolgoztunk az új lap, a Felvidéki Nép- : szava holnap reggel megjele­■ nő száma részére. Délben a ; városi és megyei szakszervezet . közgyűlésén voltam, ahol ■ Szemző Gyula, Fekete István ' és Szabó. Imre beszéltek. sai is szívügyüknek érezték hogy a kötet minél ízlésesebb tetszetősebb formában Jelen­jék meg. Erről különben ré­gebben közölt visszaemléke­zéseimben ugyancsak szót ej. tettem. A két évi veszteséglajstrom­ban még egy veterán nyom­dász barátom nevét jegyez­tem fel: a tavaly július 22-« táján elhunyt id. Néveli Jó- esefét. Kitűnő gordonkás, ha­sonnevű fia nevét sok régi kritikámban említettem meg I’öbb mint negyven éves ismerősök, barátok A Tanácsköztársaság hónap­iéiban egy radikális baloldali gondolkozású orvos, dr. Vé­nét! an er lakásán ismerked­tem meg Rákos Arnold he­gedűművész zeneiskolai ta­lárral. Venetianerék Szemére utcai lakása gyakori találko­zója volt kommunista é« szimpatizáns értelmiségieknek iklk közül Itt többel Is isme­retségbe, kapcsolatba kerül­tem. Rákos Arnold is lelke: híve volt a forradalmi átala­kulásnak, mint Nagy Feren« gimnáziumi tanár, Tribuszei Károly a termelési biztossá! ügyvezető elnöke és mások Sok érdekes politikai beszél­getés zajlott Itt le. Az ellen­ven az epuieioen nei.yezK.eaeri el a Kommunista Párt területi szervezete is ... Még egy jegyzet: 1945, február 28. Délben sajtóértekezlet volt. Jelen voltak Nógrádi Sándor. Fü- löp József, Fekete Pál, Szkla- dán Ágoston, Világ Miklós, Vajda Gábor, Vincze Oszkár, Naményi Géza és én. Fülöp és Nógrádi elvtársak mond­ták el kritikájukat a lap szerkesztéséről és szabtak irányt a politikai vonalveze- ■ tésnek. Érdekes, komoly be­szélgetés volt... Egy nappal Fülöp Józsefné után megint veterán nyomdász ha­lálhíre borzolta fel emlékei­met: március 21-én Schuller Károly hullott ki a sorból 77 éves korában. Több mint negyven évvel ezelőtt, 1920- ban művezetője volt annak a nyomdának, amelyben az ak­kori miskolci és környékbeli írók Csokor című antológiá­ját nyomtattuk. Ez időben kovácsolódott össze barátsá­gunk Schuller Károllyal és a nyomdász kollektíva ama tag­jaival, akik fiatal barátom, Bak János segítségével szer­kesztett nagy vállalkozásunk megvalósításában közremű­ködtek. Schuller bácsi is, tár­ni. Nyomdász veteránok Vísízalapozok 1935 elejére. Március 20. Özv. Fülöp Já- zsefni, élt 73 ével. Józsi bá­csi Annuskája. Mikor meg­özvegyült, az Északmagyar- ország akkori, Széchenyi ut­ca 30. szám alatti szerkesztő­ségével szemben kapott egy trafikot. A lap összes dolgozói nála szerezték be trafik-szük­ségletüket. Férje életének utolsó percéig együtt dobbant a szívük. Józsi bácsi Miskolc legnépszerűbb közéleti férfiai közé tartozott. A háború előtt u Fekete Pál és társa nyom­dájában volt a rotációs gép mestere és a munkásmozga­lom egyik vezető férfi a, a fel­szabadulás után többféle ve­zető tisztséget töltött be s többek között egyidaig a Sza­bad Magyarország felelős szerkesztője is volt. Eszembe jut, Nógrádi Sándor elvtárs tavaly megjelent Uj történet kezdődött című kötetében mi­lyen melegen emlékezik meg Józsi bácsiról. Napló jegyzetem a kezdeti Időkből: 1945. február 13. Sztálin mai napi parancsa bejelen­tette Budapest, teljes felsza­badítását ... Van már szer­kesztőségi helyiségünk a De­ák F. *. 16. szám alatt Eb-

Next

/
Thumbnails
Contents