Észak-Magyarország, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-22 / 45. szám
4 ÉSZAKMAGVARORSZAG Szerdát, 198”. február 22* Tovább fejlődik az egyetemi könyvtár, javul Miskolc könyvtári ellátása A miskolci egyetemi könyvtár — köztudottan — Észak- Ma gyarország legnagyobb tudományos gyűjteménye. A könyvtár könyv- és folyóiratállománya ma már 250—260 ezer kötetre tehető, s ez Magyarország harmadik legnagyobb műszaki könyvtárává avatja. Az elmúlt év során további 13 ezer kötet új könyv, kb. 2300 folyóirat, számos mikrofilm és kézirat, megközelítően 20 ezernyi egység birtokbavételére került sor. Az egyetem előtt álló oktatási és kutatási feladatok ellátásához nélkülözhetetlen irodalmi bázis megteremtésére és folyamatos gondozására a könyvtár évente több mint 1 millió 300 ezer Ft-ot költ, s ezen belül 700 ezer Ft-nak megfelelő nyugati deviza is rendelkezésére áll. Az irodalmi gyűjtemény szélesítésére irányuló munkálkodás fontos eleme a nemzetközi szakirodalmi csere, amely ma már 49 ország 275 intézményére terjed ki. Az egyébként is bővülő nemzetközi kapcsolatok keretében Drezdából, Harkovból, Várnából, Kölnből, Stuttgartból és sok más városból és országból könyvtári szakemberek és egyetemi tanárok népes csoportjai tanulmányozták a könyvtár munkáját Tudományos szín vonalon Az egyetemi könyvtár természetesen csak akkor tölti be tudományos rangjához illő, valóban tudományos hivatását, ha gazdag gyűjteményeit nem öncélúan őrzi és fejleszti, hanem az oktatásügy, a tudományos kutatás és az ipari termelés szolgálatába állítja. Az 1966-ban feljegyzett könyvtári adatok azt bizonyítják, hogy az ez Irányú munkára és a könyvtár használatának fokára sem lehet panasz. A beiratkozott 3104 olvasó 51871 alkalommal kereste fel a könyvtárat és ösz- szesen 171 855 könyvet és folyóiratot vett kézbe. A könyvtár egyetemi oktatók és kutatók igényeire 1966-ban 1409 esetben más hazai és külföldi tudományos intézményektől szerzett meg irodalmat a könyvtárközi kölcsönzés keretében. Ugyanakkor 631 ipar- vállalati, kutatóintézeti stb. megkeresésre 569 esetben ténylegesen is sikerült a kívánt szakirodalmat a kutatókhoz eljuttatni. Az egyetemi oktatói és kutatói szükségletek 19 ezer oldalnyi szak- irodalom fotózását is kiváltották és ugyancsak a tudományos kutatás szolgálatában sor került 12 ezer oldal fordítás megszerzésére, nek költségigénye meghaladta a 100 ezer Ft-ot A könyvtár dolgozóinak egy csoportja — hivatali munkája mellett — tudományos kutatómunkára is vállalkozik. A 32 dolgozóból álló kollektívából 6—8 munkatársunk mindennapi életének velejárója a tudományos érdeklődésen nyugvó alkotómunka. Nagyon nosságát igazolja az, hogy az utóbbi négy évben a könyvtári dolgozók tollából megjelent 4 könyv és megközelítőleg 170 szakcikk, közötte 1966- ban 39. A város és a megye közvéleményének tájékoztatására a közeli években várható könyvtárügyi fejleményekről — azt hiszem valamennyi újságolvasó és érdeklődő megelégedésére és örömére — a következőket mondhatjuk el. A közel ovo Az elmúlt év augusztusában az Egyetemvárosban elkezdődött az új könyvtárépület építése, melynek üzembeállítása — a terveknek megfelelően — 1968-ban várható. A sajtóból is ismert adatok — 500 személy számára alkalmas amely- olvasótermi rendszer, 600 ezer kötet befogadására épülő re- pozitórium, magas színvonalú technikai felkészültség és vonzó belső és külső esztétika — igényes, korszerű egyetemi könyvtárépületet ígérnek. Ezzel és az Avas-hegységnek, illetve a városnak az egyetemmel történő egybeépítése az egyetemi könyvtárat Miskolc város tudományos rangú örvendetes, hogy a könyvtár műszaki könyvtárává avatja. előtt álló nehezebb feladatok megoldását elméleti megközelítés előzheti meg, amely rendszerint a tapasztalati' tények alkalmazása mellett egy kis európai kitekintést is magában foglal. A mindennapi életből kiformálódó könyvtárelméleti kérdések kutatása mellett más szaktudományok körébe eső témák művelése is folyik. Irodalomtörténeti, kultúrpolitikai, miskolci és borsodi helytörténeti, munkás- mozgalmi szakterületekkel is foglalkozik egy-egy könyvtári dolgozó. A kutatásokra fordított idő célszerűségét és haszAlavari János és Rózsa Barnabás — mindkettő segédmunkás — üzemében jól dolgozó fiatalember hírében állott, hasonló volt a híre Góré Lajos József betanított lakatosnak és Halász Pál gépésznek. Fiatalkorú barátjuk, L. F., aki velük dolgozott, hatórás műszakban, ugyancsak jó munkásnak számított. Valamennyien Miskolc II. kerületének mésztelepi kolóniáján laktak, ott soha panasz nem merült fel viselkedésük ellen. Nem Ittak, nem kötekedtek. Italozás után ajánlat Egy vasárnap délután elmentek inni. A presszóban, ahol italoztak, jó pár üveg sör után énekelni kezdtek. Hamarosan csatlakozott hozzájuk egy Miskolcon átutazó házaspár is. A részeg fiatalemberekben felvetődött az ötlet, hogy nem ártana a hozzájuk csatlakozott házaspár nőtagját „megközelíteni”. Amikor a férj egy percre eltávozott, Halász Pál átment az asz- szony asztalához és drasztikus formában ajánlatot tett neki. Rózsa Barnabás is ott volt ekkor. Amikor eljött a záróra ideje, megvárták a házaspárt. Alavári János vállalkozott rá, hogy a férjet „elintézi”. Az öt fiatalember két részre oszlott. L. F. maradt egyedül, felosztották egymás között a terepet, hogy a házaspár el ne menekülhessen, ha megtámadják. Alavári ezután ököllel leütötte a férjet, majd belerúgott. A rugdosáshoz csatlakozott Rózsa Barnabás is. Ezt az Időt használta fel L. F, Halász Pál és Góré Lajos arra, hogy az egyedül maradt asszonyt karonragadva, magukkal vonszolják. Az asszony segítségért kiáltott, ám a közben odaérkező Alavári ököllel őt ts arculütötte. Az asszony elbotlott és beesett egy gazdátlan raktárhelyiségbe. A zajra több helyen kigyulladt a villany, így a részeg galeri nem érte el célját, és ijedtükben valamennyien kereket oldottak. A megtámadott férfi súlyos sérülért szenvedett fele- ugyan csak megsérült, Nem űszták meg könnyen A magáról megfeledkezett ittas galeri tagjait a miskolci járásbíróság már elítélte, azóta azonban a megyei bíróság is ítélkezett, és végső büntetésként Alavári Jánost, aki súlyos testi sértést is elkövetett, 3 év és 6 hónapra, Rózsa Barnabást, aki ugyancsak vétkes a súlyos testi sértésben is, 3 évre, Góré Lajos Józsefet 2 év és 6 hónapra, L. F.-et 1 év és 6 hónapra, Halász Pált pedig 2 esztendőre ítélte. Az ítélet jogerős. — ml — Ha ehhez hozzátesszük azt, hogy a Tanácsház tér és a Szinva közé eső ■ területen, ahol ma apró, kopott, szanálásra váró épületek állnak, ezen a helyen felépül a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár ugyancsak pompás épülete és ezután ez a könyvtár is tudományos rangra emeli állományát és könyvtári szolgáltatásait, akkor a fejlődés közeli perspektívái megnyerőén biztatóak. A megyei könyvtár elsősorban társadalomtudományi, az egyetemi könyvtár műszaki és természettudományos arculata igen jól elférnek egymás mellett és együttesen Észak-Magyarországon egy nagy társadalomtudományi és egy nagy műszaki könyvtárat jelenítenek meg. Alig van Magyarországnak még egy olyan tájegysége, amely hasonló könyvtári adottságokat tud a maga számára 1970-ig megteremteni. Végezetül kifejezzük azt a reményünket, hogy a könyvtári ellátottság, a tudományos irodalom ilyen rangos műhelyei ténylegesen is a borsodi értelmiség műhelyeivé válnak és nem lesz ok panaszra, nosztalgiára és a megyéből történő elvándorlásra. Dr. Zsidai József a Nehézipari Műszaki Egyetem könyvtárának igazgatója Természeti katasztrófa Brazíliában A brazíliai természeti katasztrófa krónikája keddre virradó éjszaka újabb szomorú részlettel bővült. Egy hegyoldalon álló sziklatömb, amely alatt a hosszú napokon át tartó ritka erősségű esőzés meglazította és kimosta a talajt, elmozdult helyéből, majd a lejtőn lezúdulva, nagy sebességgel egy hatemeletes épülettömbnek vágódott. A ház összedőlt, maga alá temetve lakóit. A tűzoltóparancsnokság közleménye szerint a romok alatt körülbelül 200 ember lehet még. Hétfőig 30 holttestet húztak ki a törmelékek közül. A mentőalakulatok reflektorok fényében egész éjjel ástak a romok között, hogy megtalálják az életben maradottakat A trópusi felhőszakadás okozta földcsuszamlások sok ember hajlékát döntötték romba Rio de Janeiro és az öböl másik oldalán fekvő Ni- teroit nyomornegyedeiben. Találkozás e«y öreg giccsel, avagy ős-sztriptíz az Ag utcában Szemet bántó szemét Miskolc új városrészében, a Kilián-déli bérházak között sétálva, szinte bántja az ember szemét a parkosított területeken éktelenkedő szemét Szinte tarkállik mindenütt a sok papírhulladék. A bérházak ablakaiból nézve sem valami gyönyörködtető ez a látvány. Tavasz közeledtén jó lenne megszüntetni ezt a „színfoltot”. Talán meg sem kellene várni, hogy a köztisztaság illetékesei kezdjenek hozzá a télvégi nagytakarításhoz. A parkosított területen éktelenkedő szemét, papírhulladék zöme bizony nem az égből, hanem az ablakokból hullott oda. Tisztelet a kivételnek, de akadnak, akik még nem tudják, hogy a szabadba az ablakon át csak az elhasználódott levegőt illik kiereszteni a lakásból. (takács) V mikor először láttam a filmet, éppen huszonnyolc esztendővel ezelőtt, még el kellett dugnom a diáksapkát, mert a Halálos tavasz nem tartozott a középiskolásoknak ajánlott filmek közé. Még akkor sem. ha a sajátos pá- lyafutású Zilahy Lajos írta, és saját filmgyártó vállalatában készítette el. A regény megírásától, 1922-től tizenhét esztendő telt el a megfilmesítésig, mondanivalója szelídült valamicskét, de a m,ű alapvetően csöpögő szen- timentalizmusán, túlcsorduló érzelgősségén mit sem változtatott, hogy már nemcsak olvasni, hanem nézni is lehetett. A magyar filmgiccs iskolapéldájaként emlegetik ezt a művet immár közel három évtizede, s most, hogy Ilyen hosszú idő után ismét találkoztunk, igen fonák helyzetbe kerültem: régen derültem ilyen jót vígjátékon, mint ezen a már címében is ..halálosának jelzett filmdrámán (amelyet itt-ott svéd feliratozással láttunk). Pedig Zilahyt 1939-ben jó szándék vezette, amikor az egyre selejtesebb kommersz-készít- ményeket gyártó magyar filmvilágba irodalmat akart becsempészni. A hiba talán ott volt, hogy ezt a csempészést éppen a saját korai regénykéjével, a mondvacsinált konfliktusokra épülgető cukrosvízzel kezdte. A búgó hangú dizőz és filmcsillag, az éppen ezzel a filmmel feltűnt Karády Katalin, meg az ebben a filmben véletlenül nem snájdig huszártisztet, hanem unatkozó birtokost játszogató Jávor Pál, azaz gróf Ralben Edith, a kegyelmes úr leánya és dr. Egri Iván birtokos szerelme talán nem is lett volna annyira tragikus, annyira halálos, ha Zilahy- nak és a filmet rendező, most Kossut.h-díjas Kalmár Lászlónak eszébe nem jut már akkor e ráérő úri gyermekekkel sztriptízt játszatni a budai Ag utca egy eldugott házikójában. hogy aztán legyen mire emlékezni, legyen mit felidézni. Ilyen előzmények után mi mást is tehetett volna egy jólnevelt birtokosi, akinek egyik nőj még a kártyaadósságát is ki fizeti, a másik meg visszavá súrolja elkártyázott birtoka mint a két hölgy közötti vá lasztás helyett mélabúsa nézegeti a Dunát, majd he félszobájában főbelövi ma gát, miután teljes részletes seggel több levélben elplety kálta, hogy miért, kivel, mi ként stb. És nem merő vé letlen-e az, hogy a még ve getáló öngyilkost szállít mentőautónak pont az A utca felé kell mennie, és haldokló úriember éppen oti szelíd sztriptízzel tarkítot emlékeinek színhelyén sóhaj utolsót!? Nem kell a szívnél meghasadni? Azt hiszem, nem egyedi! voltam, aki nem tudott el érzékenyülni a könnyzacskó témán, az egymásra torlódó giccsesnél giccsesebb motí vumokon, és aki derült S közel három évtized előtt énjén, azon a hajdani ifjún aki elrejtett diáksapkáva surrant be a moziba a Halá. los tavasz-hoz. A Magyar Filmklubot Szövetsége és a Me gyei Művelődési Há: rendezésében folyó archív filmsorozatban láttam a minap e filmet, A vetítést megelőző, a mű helyét kereső meghatározni próbáló bevezető előadásban azt ts hallottam, hogy Zilahv az 1922- ben írt és 1936-ra átültetett 1939-ben megfilmesített tör- ténettel görbe tükröt tartót) az akkori társadalom elé társadalombfrálattal tűzte át- meg át a felszínesnek látszó szerelmi történetet. Jó, horv ezt elmondták, mert ma- gamtól nem fedeztem volna fel. így sem. Viszont ilyen zsúfolt házakat már régen láttam moziban, mint a minapi előadásokon, ahová a jő közületi propaganda eredményeként, tömött sorokban jöttek az emberek megnézni: mi is az, ami ma már nem érdekel senkit. Ami viszont feljegyzésre érdemes: a fiatalok érdeklődése minimális volt, és mikor egyiküknek elmeséltem Zilahy históriáját, ezt mondta: — Na és? Miért kell ettől annyira odalenni? Benedek Miklós Aulóscsárda To^íaj-He«yalja lapujában Föis’olások hangversenye Történetkék öngól — Gyönyörű ez a kézimunka, nagyon szép! — bó- kol a kerek arcú, megtermett férfi a ház idős asz- szonyának, aki maga is elégedetten nézi a tű nyomán szépen alakuló formákat, majd a férfi tovább beszél — Szóval ott tartottam, hogy udvariatlanok az emberek kérem. Elképesztően udvariatlanok. Egymásnak mennek az utcán, egyik sem térne ki a másik elől, mindenütt tolakodnak, hangoskodnak, az meg egyenesen elképzelhetetlen, hogy valaki a villamoson átadná a helyét az idősebbnek, vagy egy hölgynek. Modortalanok, figyelmetlenek az emberek. A háziak közül a fiatalabb nő kávét U sz a vendég férfi elé, az idősebb mosolyogva bólogat az udvariatlanságról szólő fejtegetésre. A gyűszű hirtelen lekoppan a földre, ugrik vagy kettőt és elgurul valahová. A fiatalabb nő lehajol, keresgéli. Az idősebb hölgy is feláll, nézeget erre, arra, de nem találja. A férfi, ül a helyén, majd diadalmasan a kis szék alá mutat: — Ott van ni! Az egyik nő lehajol, felveszi. A férfiú folytatja megszakadt, témáját: — A múltkor is, felszállók a villamosra ... Az más! — Hihihi. huhuhuhuj! Odanézzl Láttad azt a pasast? Igazán szép billenés- sel csúszott a falnak! De azért megkapaszkodott, nem vágódott el. Kár. Mekkorát zuhant volna! Megérdemelné, miért nem tanulja meg végre, hogy télen csúszós a járda! Nem takaríthatják minden pillanatban! Hopp! Hú, az a! De bevágtam a térdem! Micsoda disznóság, az ember a nyakát törheti! Miért nincs minden utca tisztességesen rendben? Megyek és intézkedem! Majd én megmutatom, hogy .., Hajajl — Hogy az én fiam lopott volna? Kérem, ez lehetetlen! Egyszerűen nem bírom elhinni, és nem is hiszem! Nem azért vagyok az apja, hogy ne ismerném, ne tudnám, mikor mit csinál, merre jár! A fiú összeszorítja a száját és makacsul hallgat. A nyomozóknak már elmondott mindent. Lassan azonban az apa is kénytelen elismerni: a srác, az általános iskolás korú gyereke lopott. Mikor erről megbizonyosodik, hirtelen felugrik, és a fiú felé indul: — Te, én most olyan pofont adok neked, hogy ... — És neked lehet? A fiú gyors mondata úgy zuhan az apa elé, mint egy sorompó. A férfi megáll, ütésre emelt keze a levegőben. — Mit... mit mondasz? — Azf, hogy neked lehet? Te hozhattad haza a... Es a srác sorolja, hogy mit hozott haza az apja a munkahelyéről. Nem nagy dolgokat, dehogy. Nem is nagy értékeket. De hozott. Lopott dolgokat hozott. Mindenki hallgat, csak a fiú beszél. Hogy mi mindent meglátnak otthon ezek a sráeokl fpl) A L.1SZT r erenc zeneművészeti Főiskola miskolci tagozatának hallgatói február 23- án, csütörtökön este 7 órai kezdettel hangversenyt adnak a miskolci Bartók-teremben. A koncert műsorában Vógel Gáspár, Herszényi Bálint, Laczkó-Tóth Bertalan. Rő- czey Ferenc, Konti Izidóriusz, Vrana József és Bákonyi Tamás művésztanárok hallgatói működnek közre Händel, Haydn, Mozart, dementi, Schubert, Brauer, Rossini és Arnold müvek tolmácsolásával. Zongorán kisér Rőczey Ferenc és Weszpfémy Ilona. február 13-tó) 28-lg. Sokféle ruházat! cikk 20—10 százalék«« árengedmény- nyel, a kijelölt áruházakban és boltokban. Elítélték az erőszakoskodó galerit Tokaj-Hegyalja idegenforgalma évről évre növekszik. A nyári idényben a vendéglátóipari egységeik alig győzik lebonyolítani a nagy forgalmat. Különösen az autós turisták száma növekedett az elmúlt esztendőikben. Ezért a tokaji földművesszövetkeziet elhatározta. hogy Tokaj-Hegyaiia i kapujában, a Sátoraljaújhely ! felé vezető országút mentén, a I mádi és a mezőzombori elágazásnál autós-csárdát építenek. Az idén nyáron egyelőre még csak egy kisebb bisztrót' üzemeltetnek. Jövőre szeretne- ! nek hozzákezdeni a csárda ! építéséhez. A múltban is hires létesítmény állt ennél az útkereszteződésnél. A régi vásározók és a környék juhászai I még ma is sokszor emlegetik ; a híres zombori csárdát. Az] újat is hasonló stílusban szeretnék felépíteni.
