Észak-Magyarország, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-12 / 10. szám

Csütörtök, 1967. január 12. GSZAKM AGY ARORSZ A( 3 Gomba az üvegházban Modern iskolapadok, irodabútorok Mezőkövesdről Mezőkövesden, a tizenöt éves múltra visszatekintő asztalos ktsz-ben több mint nyolc és negyedmillió forint értékben készítettek különböző iskolai és irodai bútorokat, valamint heverőket és sezlonokat. Az ország minden részében ismertek már iskolai bútoraik. Az elmúlt évben például a budapesti és debreceni tudo­mányegyetemnek, valamint több főiskolának 2700 csővá­zas iskolai padot készítettek. A Nemzeti Bank is a mezőkö­vesdi szövetkezetben rendel­te meg új pénztári berendezé­seit. Irodabútoraik közül köz­kedveltek a szép kivitelű, jó térkihasználású iratszekré­nyek, amelyekből negyedéven­ként mintegy 125 darabot ké­szítenek. Különböző vikendházak ré­szére is készítettek több bú­tortípus-tervet. Bíznak ben­ne, hogy ezek prototípusai megnyerik a tetszést, s még az idén hozzákezdhetnek »♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦«gyártásukhoz. A 600 nógyzctméleres egri hajtatóházban négyzetméterenként öt kiló gombát ter­mesztenek, s többségét a budapesti és az egri piacokon értekesitik. Ezzel a módszer­rel kihasználható az üvegházak téli holtidénye. Miért késik több miskolci lakás átadása 9 Miskolc város gyors ütem­ben fejlődik. Űj városnegye­dek alakulnak ki a hajdani üres területeken, új lakóhá­zak épülnek a rozzant régiek helyett. És a megszokott nagy­ságú épületrengetegböl sorra emelkednek ki a magashá­zak, a tíz-, tizenöt-, a tizen­nyolc emeletes, világvárosi jellegű bérházak A magashá­zak nem pusztán tervezői el­képzelések alapján készülnek. A „felfelé” törésre a város sajátos helyzete és a gyors ütemű fejlődés készteti mind a tervezőket, mind a beruhá­zókat és a kivitelezőket. A tárgyilagosság kedvéért el kell mondanunk, hogy épí­tőiparunk igen jó, szinte szen­lanul nem túl bíztató. A 22 szintes bérházra elfogadták a megrendelést, de a liftet csak 1969 első negyedére ígérik. A gyártó vállalatokban, í üzemekben lenne a hiba? ■ Alapos vizsgálat nélkül erre ! nehéz válaszolni. Van azon- ; ban egy vitatható pont. | Ugyanis a jelenlegi mecha­nizmus szerint a liftnél, a kazánoknál két és fél, három év telik el a megrendelés és a szállítás között. Ez túl hosszú idő. Az élet, a fejlődés nemcsak az építőktől vár többet, gyorsabb ütemet, ha­nem az épületek működésé­hez szükséges alapanyagokat, berendezéseket gyártó üze­mektől, vállalatoktól is. He­lyes lenne, ha az illetékes szakminisztériumok megvizs­gálnák a hosszú határidő le­rövidítésének lehetőségeit. (Gondolunk például a liftek és kazánok tipizálására, elő- regyártására.) Az ételhez igazodni! Van egy másik lehetőség is. A jelenleg érvényben lévő rendelkezés szerint a lift, a kazán gyártását csak akkor rendelheti meg a beruházó, ha már megkezdték az adott épület készítését. Márpedig közismert dolog, hogy az épí­tés aligha húzódik el ' két és fél. három évig. A fejlődés elavulttá tette e rendelkezést. Jobban az élet üteméhez kel! ezt igazítani. Lehetővé kell tenni, hogy a beruházó — természetesen a kockázatvál­lalással egyetemben — jóval az építés megkezdése előtt megrendelhesse a szükséges felvonót és fűtőberendezést. Ez annál inkább szükséges, mivel ma már egy-egy épü­let „átfutási ideje” 9 hónap. A lift- és kazánügy megoldá­sát sürgeti jelen pillanatban és csupán Miskolc esetében az említett 274 család sorsa. De épülnek az újabb magas­házak is. És a magasházakat lift- és fűtőberendezések nélkül nen» lehet használni. Csorba Barna Matematika és számla Harmincmillió forint a gyári közlekedés javítására nél keletkező nagy mennyisé­gű salak elszállítására hasz­nálnak majd fel. A gépek be­szerzésére harmincmillió fo­rintot fordítanak. Az új gé­pekkel az idén tízre növekszik a gyár Diesel-mozdony park­ja. mindinkább kiszorítva a régi gőzgépeket. Negyvenhat fakitermelő brigád hősies munkája a Bükkben zációs eredményeket ért el a magasházak építésében. A Szentpéteri-kapuban lévő 22 szintes toronyházat, amely országosan is nagy érdeklő­dést, elismerést váltott ki, a BÁÉV dolgozói jóval a határ­idő előtt építették fel, ponto­sabban rekordidő alatt húz­ták fel a falakat. rcrvmódosífás És mégis, mit tapasztalha­tunk? A toronyházat az ere­deti terv szerint ebben az év­ben át kellene adni. A ter­vet módosítani kellett. Az új átadási határidő 1968. decem­ber 31. A jelenlegi állapotok szerint a jövő évi átadásra is nehezen kerülhet sor. Ez év­ben — többek között — át kellene adni négy öntöttházat is. A körülmények ezek ese­tében se túl biztatóak. Mi ennek a magyarázata? Egyik építési vállalatunk ve­zetője így jellemzi az álla­potokat: „Nem tudunk mi olyan lassan építeni, hogy egyes ipari üzemek a nyo­munkba érjenek”. Hogy e? miben mutatkozik meg? Ab­ban, hogy nincs elég gömb­vas, illetve ez jóval a szüksé­ges idő után érkezik éppúgy mint a lift és a kazán. Az előbb említett 22 szintes magasház 118, a négy ön­tött ház 156 családnak nyújt otthont. Nyújt, csak nehéz ki­várni. A magashózak elkép­zelhetetlenek lift és fűtőbe­rendezések nélkül. A tanács hiába szorgalmazza, az épí­tők hiába húzzák fel a fala­kat határidő előtt, a jövendő lakók hiába sürgetnek, min­den jóakarat megroppan c későn érkező liftek és kazá­nok miatt. Hosszú q szállítási határidő A kérdés önmagából adó­dik: vajon az illetékesek sür- getik-e a liftek, kazánok ké­szítését, szállítását? Erre igen­nel lehet válaszolni. A vá­rosi tanács vezetői példán több minisztérium segítségéi is kérték ebben az ügyben Az eredmény eddig változat­A Belkereskedelmi Minisz­térium Borsod megyei Állami Kereskedelmi Felügyelősége az elmúlt esztendőben 1414 esetben tartott vizsgálatot a •negye különböző kereskedel­mi egységeiben. „E vizsgála­tok tapasztalatai arról valla­nak, hogy újabb fejlődés tör­tént” — mondotta Tóth Já­nos, a felügyelőség vezetője. >,Az új gazdasági rendszer azonban még gyorsabb fejlő­dést diktál, ezért ebben az esztendőben és az elkövetke­zendő években a követelmé­nyeknek megfelelőbben dol­gozunk.” „Már nem volt Mostohagyerek... “ — Milyen tapasztalatok igazolják az elmúlt évi fej­lődést? — Megállapításunkat első­sorban arra a tapasztalatra alapozzuk, hogy az elmúlt évben sem a megye, sem Mis­kolc nem volt az országos kereskedelemnek olyan „mos­tohagyermeke”, mint aho­gyan korábban panaszoltuk. Az áruellátás megfelelt az or­szágos átlagnak. Ha valami áruféleségből hiányt észlel­tünk, az általában hiánycikk Volt az ország más részein is. Ami a megye és Miskolc áruellátását közvetlenebbül érinti, arról a következőket mondhatom. Az élelmiszer- iparban a kenyeret kifogásol­ják leginkább. Általánosan is­mert, hogy a miskolci sütö­dék elavultak, technológiájuk korszerűtlen. A húsipart a választék szűk volta miatt ér­te elég gyakran szemrehá­nyás. De a spekuláció miatt is! Az árrendezést követően előfordult, hogy a töltelék- hüsba zsírféleséget kevertek a súlygyarapítás végett. Idő­közben fokoztuk az ellenőr­zést és igyekeztünk vissza­szorítani a visszaéléseket. A ruházati és iparcikkeket tekintve szembetűnően sok Volt a reklamáció. 1965-ben 5520 reklamáció érkezett az üzletekbe — ez csak az ipar­cikkekre: rádióra, televízióra, háztartási gépekre és egyéb kisgépekre vonatkozik —, s az árány az elmúlt évben sem javult. Az ilyen észrevételek azt igazolták, hogy a terme­lő egységek nem törődtek ügy a minőséggel, mint a ka­pacitás kihasználásávaL Hasznos volt a párthatározat — Néhány esztendővel ez­előtt párthatározat született rá, hogy a városok munkás- negyedeiben javítsuk az ellá­csomagolták az árut. Máshol annyira skót módon takaré­koskodtak, hogy még a hat­vanas égőt is sajnálták, he­lyette huszonötös villanyégőt használtak. Nos, a takarékos­ságot ezentúl csakugyan ész­szerűen kell alkalmazni. Vál­lalati szinten! De az egyéni erkölcsi hoz­záállás is döntően befolyásol­ja a jövőben a vállalati ér­deket. Előrebocsátom: a ke­reskedelmi dolgozók nagy többsége becsületes, jószándé­kú ember. Akik viszont nem azok, magukra vessenek. Ezentúl csak súlyos következ­ményekkel történhet meg, hogy valaki harmadosztályú árut első osztályúként ad el, súlyt csonkít, vagy bármi­lyen más módon árdrágítást követ el. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága az elmúlt évben sokoldalú határozatban je­lölte meg a feladatokat, ame­lyek a szocialista kereskede­lem fejlődését segítik, egyben a fogyasztók érdekét védel­mezik. A határozat hivatko­zik a 80/1966. számú BM rendeletre, amely kimondja, hogy azt a kereskedelmi dol­gozót, aki két év alatt há­rom esetben követ el sza­bálysértést, egy esztendei idő­tartamra ki kell tiltani a ke­reskedelmi munkakörből. Ez­zel a rendelettel mindannyi­an egyetértünk', s a felügye­lőség a maga eszközeivel a lehető legtöbbet teszi, hogy érvényt szerezzen a rendelet­nek. Az elmúlt év végén már új ellenőrzési formákkal kí­sérleteztünk. Ügy véljük, hasznos próbálkozás volt. S ezt nem hagyjuk abba, sőt, tovább fejlesztjük. Célunk, how a vásárlók azt kapják pénzükért, ami jár nekik. Csal» László tást. Erre vonatkozóan mit tapasztalt a felügyelőség? — Korábban sok volt a panasz amiatt, hogy Miskolc belvárosában jobb az ellátás, mint a peremterületeken. Ügy tapasztaltuk, hogy ez a különbség az utóbbi évben elmosódott. Hiányok ugyan még ma is előfordulnak, fő­leg ruházati és iparcikk-ellá­tásban, de az élelmiszerellá­tás körülbelül azonos. Olykor a szállítás okoz gondot. Örömmel tapasztaltuk, hogy a város külső negyedeiben szép kereskedelmi egységek épültek, amelyek feltétlenül jobban szolgálják a kulturált kereskedelmet. Ahol pedig nem épültek új üzletek, ott a régieket korszerűsítették. Mindenekelőtt arra volna szükség, hogy a régi üzletek raktárterét bővítsék. Ez a kí­vánság nemcsak a bővebb áruellátást szolgálná, hanem a kiszolgálás rendszerét is javítaná. Fokozottabb ellenőrzéssel — Beszélgetésünk elején szó volt róla, hogy az új gaz­dasági rendszer megnöveli a felügyelőség munkáját is. Mi­lyen lehetőségeik lesznek a fogyasztók érdekeinek jobb szolgálására? — Tavalyelőtt 162 alkalom­mal jártunk el visszaélések miatt. Az elmúlt évben 136 esetben. Ez az arány is iga­zolja a fejlődést. Ez az ütem azonban túl lassú. Az új gaz­dasági rendszer nem tűri a rendellenességeket, s felszá­molja azokat. Eddig például megtörténhetett — és meg is történt —, hogy a vállalat a fogyasztók érdekei elé he­lyezte a maga érdekeit A túlzott takarékosság néha le­hetetlen helyzeteket terem­tett. Előfordult, hogy telein - lyes üzletek újságpapírba A fo^yasizlok érdekének védelmében Beszélgetés az AIÍF vezetőjével tétel, hogy négy meg kettőd hat és nem három? Nem le-« hét. Tévedett volna az idős/ rutinos fizetőpincér? Teljesen« kizárt dolog. J Mi történt hát? Tulajdon-, képpen semmi. Az eltávozott« társaság vezetője, egyben aj számla rendezője a szórakozó-« hely, illetve vendéglátóipari J egység csúcsfőnöke volt, aki-« nek szintén fizetni kell fo-J gyasztás utas, nehogy rosszin-« dulatú pletykákra adjon ala-J pót. De hogy mennyit fizet és! hogy a pincér milyen össze-« geket firkál a fiktív számoló-! cédulára, azt már nem illik« firtatni. Igaz, e hamis szám-! lát sem illik gondatlanul az< asztalon felejteni, hogy a lég-! vonat ide-oda elfújhassa. , íme, látszólag megdőlt egy! régi matematikai tétel, mert« az összeadásnál, mint lát-! luk. az összegek kisebbedtek.« Vagyis ha e számtani műve/ letet, az összeadást számla« kapcsán végezzük, nem az aj lényeges, hogy egy számhoz, mennyit adunk, hanem, hogyj kinek a részére készítik el, azt az istenverte számlát. j M indez valahol messze,, egy távoli kisváros-« ban történt. Nálunk,! Borsodban ilyen elképzelhe-J mtlen. Teljesen kizárt dolog., (bm) < N *m először esal<5dtam a matematikában. Va­laha úgy tudtam, hogy egy meg egy az kettő, és ha egy számhoz egy újabbat hozzáadok, mindig csak több lehet. Az ötvenes évek ele­jén volt ugyan egy film és abban egy sláger, amely a matematika örök törvénysze­rűségét igyekezett cáfolni az­zal, hogy kétszer kettő néha öt, de az is csak a sportrepü­lő szerelemben vált be. Az­óta egy meg egy változatlanul kettő, és ha 19 forint 66 fil­lérhez további összegeket adunk, az csak több lehet, ke­vesebb soha. Mindezen záróratájt medi­táltam egy távoli kisváros Szórakozóhelyének asztala mellett és egy keskeny papír­szelet fölött, amelyet a lég­vonat elém sodort. E papir- Szelet egy számolócédula volt, a távozó társaság fogyasztá­sának számlája. A cédulán a következő összegek szerepel­tek: tizenkilenc forint 66 fillér (vajon minek az ára végződik 66 fillérrel egy szó­rakozóhelyen?), 7 forint 30, 5 forint 90. Mindez szabálysze­rűen aláhúzva és összeadva. A végösszeg 13 forint 20 fil­lér. Nem tévedés! Tizenhárom forint és húsz fillér! Téves lenne az a matematikai alap­centrált munkahelyeken, első­sorban a lillafüredi erdészet ter.ületén, Mocsolyás környé­kén, a Répáshuta és a Pa- rasznya körüli erdőkben. Az elmúlt esztendőkhöz viszonyít­va nagy segítséget jelent szá­mukra, hogy szinte teljesen gépesítették ezt a nehéz mun­kát, de a kemény fagyban, J még így is nehéz helytállniok. I E hét elején a hófúvások I miatt szinte megközelíthetet- lenek voltak a téli munkahe­lyek. Dózerokkal, hóekékkel j j sikerült megtisztítani az erdei j utakat, s szerdán már a fa- [ j kitermelés, valamint a szállí- | ! tás Is zavartalan volt. Az üzemekben, a zárt mun­kahelyeken is gondokat, za­varokat okoz a zord időjárás. Sokkal nehezebb azonban a dolguk a Bükk erdőrengete­geiben dolgozó favágóknak, akiknek ilyenkor kell elvégez­niük a munka legjavát. A Keletbükki Állami Erdő- gazdaság területén a tavalyi­nál jóval nagyobb mennyisé­get, 190 ezer köbméter fát kell kitermelni. Ennek nagy részét a téli hónapokban vág­ják és szállítják le az er­dőkből. A keményre fordult téli időjárás ellenére 46 fakiter­melő brigád dolgozik a kon­> Az Özdi Kohászati Üzemek Jaz idén, a gyáron belüli [anyagmozgatás, a közlekedés 'javítására három — egyén­iként 640 lóerős — Diesel-moz- ■donyt szerez be. Ugyancsak [megvásárolnak még ez évben «egy 1100 lóerős, fogaskerekű [Diesel-mozdonyt is, amelyet a ►kohóknál, a martinkemencék­►

Next

/
Thumbnails
Contents