Észak-Magyarország, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-12 / 10. szám
4 CSZ AKM AG Y AROKäZAG Csütörtök. 1967. január 12. Versengés az olvasóért G ondolom, nemcsak nekem jutott eszembe az az ötlet, melyről az alábbiakban kívánok szólni. Mint tudjuk, a szocialista címért küzdő brigádok kulturális vállalásként könyveket is olvasnak. Mindez elég furcsán hangzik, hiszen a muszájból olvasott könyv igen könnyen nem barátja, hanem nyűgös ellenfele lesz az embernek. hacsak ... hacsak ... Igen, hacsak nem úgy válogatják össze, hogy kedvére való legven. Ózdon 900 körül van azoknak a brigádoknak száma, amelyek a szocialista címért vetélkednek, s eddig 650-nél több elérte a kívánt fokozatot. Elgondoltam, hogy a könyvolvasóvá fejlesztés milyen nagy lehetősége rejlik ebben a vetélkedésben. A statisztikát persze úgy is lehet szaporítani, hogy kivesszük a könyvtárból a ránk „fejadagéit" művet és olvnsatlanul visszaadjuk. Ha így volna, az Igen nagy hiba lenne, becsapnánk önmagunkat. »-s gyik könyvtáros ismerője sömtől hallottam, hogy valamikor, az ötvenes évek elején itt nálunk is alakult vn'amilyen bizottság, azzal a feladattal, hogy olvasnivalót javasoljon. Nem tudom, mire vitte a bizottság, de azt állíthatom, hogy most különösen nagy szükség volna egy efféle tudományos testületre. Igen, igen, tudományosra és nem holmi, ösztönösen tapogatózó gyülekezetre. A szocialista brigádmozgalom a körtyv megszerettetésének mozgalmává is fejleszthető hozzáértő emberek révén. Cél kos könyv- barátok, a virág-analógiától sarkallva, ilyen szállóigét hangoztatnak: „Ki a könyvet, szereti, rossz ember nem lehet". Szándékuk nemes, de a jelszó hibás valamiben, abban, hogy lehet rossz ember a könyvolvasó, sőt, jó embert is elronthatnak rossz könyvek. Ez e veszély nálunk nem fenyeget túlzottan, az ízlés- és erkölcsrontó ponyvákat radikálisan megszüntettük, könvv'á- raink anyaga jónak mondható, de ki tudná nekem tudományosan elmondani, hogyan lesz egy ember rendszeres könvvolvasóvá. homárt „szeret" bele a könyvekbe? Ez a folyamat szinte láthatatlanul megy végbe, aligha érhető tetten a mindentudó statisztikával Mindebből az következik, hogy a könyvolvasásra nevelni akaróknak ugyancsak nehéz a dolguk, de — talán —- mégsem lehetetlen. Sokan azt állítják, hogy a könvvsze- retet az iskolázottság feltételeként játszik szerepet. Ez igaz is, meg nem is. Annyiból Igaz, hogy analfabéták csak lakásdíszként kedvelhetik a könyvet Én viszont számos idős embert ismerek, akik még a hajdan kötelező hat elemit sem végezték el és fülig szerelmesek a regényekbe, könnyűszerrel átrágják magukat vaskos műveken, lelkesednek a Csendes Don-ért, Jókait ki se állhatják, de esküdnek Mikszáthra. Móriczra, no és Mórára, aki „olyan istenien telibe találja a paraszti nyelvet és temperamentumot”. » * inden végigolvasott re- IVI Sény az újabb olvasnivalóhoz hozza meg a kedvet, vagy éppenséggel elveszi tőle. Valahol a népművelési rendezvényekkel rokon probléma ez — egy rossz, unalmas előadó az utána következő „szónok” becsületét is tönkreteszi, a megharagudott hallgatóság előítélettel viseltetik az újabb előadás iránt. Tehát ugyancsak meggondolandó, milyen könyvet adunk azok kezébe, akik most ízlelgetik az olvasás örömeit. A politikai célszerűség azt kívánná, hogy szocialista brigádtagnak az új világnézetet magas művészi fokon reprezentáló könyvet adjunk, de egy irodalmi alkotás nemcsak politikumot rejt magába. A „tanulás” fáradtságot, erőfeszítéseket képzettársít az emberek tudatában. Nos, az olvasásban ezt a fáradtságot nem szívesen tűrik el — a tömegek elsődleges elvárása a könyvtől, hoev szórakoztasson, és ne az ötvenedik oldalnál kezdje az érdeklődés felkeltését, hanem már az elsőnél. Tapasztalatból tudom, hogy a megkapó históriát sejtető regényt nem teszem vissza a könyvespolcra. Gvakran benézek önkiválasztó falusi könyvtárakba, s azt látom, hogy a bácsik és nénik felütik a leemelt könyv első oldalát, beleolvasnak, aztán visszateszik. Néhányszor kilestem őket, kezembe vettem ugyanazokat a könyveket, amelyekbe 6k belekukkantottak, és olvastam az első bekezdést. Hát igen, Innen fúj a szél — mondtam magamban — unalmasan kezdődik. terjengősen. A könyvek címe felkeltette, az első elolvasott oldal viszont lelohasz- totta kíváncsiságukat. És amit mégis magukkal vittek? Igen, azok sokatígérően kezdődtek, mondjuk így: „Lövés dörrent az éjszakában. Nem követte több. X. Y. hallgatózott, várt még egy kicsit, majd elindult, hogy kiderítse, kt lőtt és miért..Tegye szívére kezét, aki nem kap kedvet az efféle olvasmányhoz. A ponyvaírók receptje, amolyan egyszeregye ez a fogás, végeredményben nem tisztességtelen eszköz, ha nemes célt szolgál — az érdeklődés felkeltését és ébrentartását. Tudomásul kell vennünk, hogy a munkában megfáradt ember szeme hamar lecsukódik nehézkes olvasmányoknál. A könyvnek erőszakosan lendületes ellenfelei támadtak rádióban, tv-ben. moziban, ebből íróinknak is le kell vonniuk a megfelelő következtetést. cselekménydúsabban, ér- dekfeszítőbben kell írniuk. Amíg az emberből rendszeres olvasó válik — igen, a kezdő- sebességet ehhez a könyv tudományos terjesztőinek kell megadni ózdon, Miskolcon, falvainkban. Meg kell ismernünk azokat a lelki mechanizmusokat, melyek az olvasás folyamatában részt vesznek, az indítékokat, melyek kiváltják az olvasás igényét, s azokat is, amelyek esetleg akadályozzák. D é száz szónak is egy a vége: a könyvterjesztés is tudományos hozzáértést igényel. Gulyás Mihály A eredeti hangú A UdltlL köu- érdekeg versciklusával már találkoztunk a Magyar Ifjúság hasábjain. Nagy feltűnést keltett a költő témaválasztása és szókimondása. Ugyanis az utóbbi Időben kiszorultak a költői tématárból a munka mindennapi pátoszát zengő dalok. Az olvasó, akinek szeme „mély-modernségre rebben”, szintén elszokott már a gyár robajának költészetben visszhangzó ütemétől. A százával születő sematikus {tersek az álpatetikus, álforradalmi „költői helyzetképek” jó évtizeddel ezelőtt valóban elriasztották a nagy témától a költőt, az olvasót egyaránt. Külön is hálásak lehetünk Soós Zoltánnak azért, hogy a Gorombakovácsok versciklus életre hívásával ismét példát szolgáltatott, s tegyük hozzá esztétikailag is kifogástalan példát, a munkásember örömeinek, gondjainak felfedezésére. A költő a megrontott ízlés miatt művének fogadtatásával kapcsolatban eképpen aggályoskodik: művem miatt ha költségekbe verted magad — könyörgöm, bírd ki még eme korabeli kis «sematikus’ verset.” Ügy érezzük, a költő félelme ezúttal hiábavalónak bizonyult. Az elmúlt évtized előretörő lírájában a közönség is sokat fejlődött, disztingvációs képessége megnövekedett. Az olvasó jól tudja: nem a téma, a környezet lehet elriasztó vagy sematikus, hanem a költői gondolat szegénysége. Soós Zoltán Gorombakovácsok című kötete a személyes élmények színeire épül. A versciklus hitele e mozzanatnál fogva tehát kézenfekvő, az apa nélkül nevelkedő serdülő ifjút munkáskollektívák nevelték, s e kemény emberek között lelt nyugalomra, barátra — mint ahogy versLejtőn A Magyar Rádió miskolci stúdiójának műsora (A 18» métere» rnjliarrmossion H— t» Sráig ) A riportereké a szó. \ Főmérnök a mikrofon előtt. Indulás előtt. Fúvöüzen*. Az álhumanizrnus visszaüt. - ■ Elmondjuk, bemutatjuk. A lakás-szövetkezetekről. TT. rész. Fiatalok zenés találkozója. A rendőrőrnagy aggódik: — Mi lesz ezekkel a gyerekekkel?! .Mi már mindent megtettünk, hogy rendes emberekké váljanak. Állást szereztünk nekik, megélhetést, sokszor beszélgettünk velük, jó szóval biztattuk őket, rendszeresen figyeltük és figyeljük ma is életüket... Hányszor mondják az emberek, ha züllött vagy bűnöző fiatalok, ról e?ik szó: „persze, a tár- sadalom a hibás, miért nem segít nekik megjavulni?” Nos, mi megadtunk nekik minden társadalmi segítséget. Hol marad azonban a család, a szülő segítsége, felelőssége? O A miskolci Sz. Lászlónak és néhány társának sorsa aggasztja a rendőrőrnagyot. Ki ez az Sz. László? Két évvel ezelőtt hírhedt volt a városban a „kopaszok bandája”. Nyolc-tíz fiúból állt Loptak, garázdálkodtak, lányokkal erőszakoskodtak, szél- hámoskodtak, csavarogtak. 3 napos társasutazás autóbusszal 3 C5FH-I F‘íRYci TÁTRÁRA február 20—22-ig Útvonal: Miskolc — Hidasnémeti téprád — Zakopane — .lozsnyó — Miskolc. • Részvételi díj: kb. 490 forint 4- költőpénz. Jelentkezési határidő: január 20-ig. .„„»a — Eperjes —» Poprád — Dobslna — I7NGV AR MŰNK ÁCS 4 napos társasutazás autóbusszal március 20—23-ig. Útvonal: Miskolc — Záhony — Ungvár — Munkács — Vereckci-hágó cs vissza. Részvételi díj: kb. 900 forint, teljes ellátással. Jelentkezési határidő február 10-ig. A fenti társasutazásokra jelentkezni lehet az IBUSZ miskolci irodájában: Széchenyi u. 56. sz. Telefon: 16—440, 35—150. * Soós Zoltán: Gorombakovácsok ciklusában ezt többször megemlíti. Szerkezeti’c« g5?on "ti gyeimet keltő a Gorombakovácsok. A tíz „pörölyütésbvl” álló „fejezetet” különböző hangulatú, ritmusú költői sorok szövik át. A világra csodálkozó ifjú, aki eljut a munkások közösségébe, s ott emberséget, mesterség-szeretetet, hitet tanul, a tizedik fejezetben immár felnőtt szóval, költői felelősséggel dicséri és köszönti azt az osztályt, amelyik vállain hordozza egy egész nép, egy egész nemzet minden gondját, baját. Soós Zoltán a hetedik pörölyütésben nemcsak attól fél, amit már az imént jeleztünk, hogy „sematikus” költészetnek minősítik munkáját, hanem attól is, hogy „optimista verséért” megszólja a kor. Ugyancsak itt bírálja korunk esztétikájának a „szent arányokra” figyelő törekvését. Különös a paradoxon, de Soós Zoltán pontosan e szent arányokat tartotta be, amikor a munkásság életéről írott versciklusában szenvedélyes, ugyanakkor teljesen egyensúlyban levő képet rajzolt meg. A Gorombakovácsok — tudunk róla — munkáskörökben nagy tetszést aratott. A* üzemi terjesztőktől hallottuk, hogy a munkások táborában sokan megvásárolták ezt a kötetet. Fiatalságunk szintén gyorsan megszerette ezt a szókimondó versciklust. Borsod megyében meg éppenséggel szeretettel beszélnek e gazdag költői gondolatsorról, amelynek alapélménye az ózdi kohók tövében született meg. !\a|i szót érdemei miI IDY mondani a rendkívül szép borítólapról Is. Régen volt kezünkben a szemnek is olyan kellemes kötet, mint a Gorombakovácsok. A kötetet a Magvető Kiadó jelentette meg, a díszes, szép kivitelezés a debreceni Afföldi Nyomdát dicséri. A hallatlanul ízléses tipográfia és védőborító Haas György munkája. (párkány) * Ankét a Hideg napokról Diósgyőrött Az elmúlt év egyik legkiemelkedőbb magyar filmalkotását, Kovács András rendező Hideg napok című művét több mint három hónappal ezelőtt vetítették Miskolcon. A film — a meglepően nagy közönségsiker ellenére — nem egyforma hatást keltett minden nézőben. Szórványosan akadtak mozilátoga- tók, akik a film művészi megoldásait, mások pedig a film történelemszemléletét kifogásolták. Tekintettel arra, hogy e film kapcsán az a kérdés is felmerült, miként kell korábbi hibáinkkal szembenéznünk, miként kell szemlélnünk hazánk letűnt korszakának egy szégyenletes eseményét, szükségesnek mutatkozik a Hideg napok című film megvitatása. E célból a Diósgyőri Vasa* Bartók Béla Művelődési Ház rendezésében ankét lesz a filmről január 16-án. hétfőn este fél 7 órát kezdettel a Diósgyőri Vasas Klubban, 3 III. kerület Sétány utca L szám alatt. (Tehát nem a Bartók Béla Művelődési Házban.) Az ankét előtt 5 órai kezdettel levetítik a filmet A tanácskozáson részt vesz Kovács András, a film rendezője i*< Az emlékezetes és igen értékes film vitáját nagy érdeklődéssel várjuk. MOZIMŰSOR BE. RE: U—16: Sikátor. Magyar. Széles! Csak 16 éven felülieknek! 17—18: Fog«« kérdés. Magyarul neszét* szovjet. Széles! K: naponta f. 4, hn. 6 es 8. M. 13. L 10 és f. 12: Karambol. KOSSUTII-fUniszInhái délelőtti műsorai 12—11: Sikátor. Magyar. Széles! Csak 16 éven felülieknek! 14 és 16: TUrelemJAték. Magyarul beszel* angol. Széles! 17—18: Fogas kérdés. Magyarul beszél* szovjet. Széles! K: vasárnap kivételevei naponta de. f- ll-korl KOSSUTH-ftlmszfnb*« délutáni műsora: tz—18: TOrelemJáték. Magysrul beszél* angol. Szélest K: naponta 4 és f. 7, M: IS. f. 10 é.K t 12: Bolondos halászfalu, FÁKLYÁI 13: Fantomas Bxfnati francia. Szélest 14—15: Robin Hood új kalandjai. Színes angol. Széles! 16 —17: Egy pikoló világos. Magyar. K: hétköznap 8 és f. 8, vasárnap f. s ea 7. M: 11. t U-kor: A rendőr. TÁNCSICS: ' 11— 18: A kisasszonyok később önnek. Csehszlovák. Csak 16 éven elülleknekl 14—13: A negyvenegyedik. Színes szovjet. 16—17: Drága John. Svéd. Széles! Csak 18 éven felülieknek! K: naponta f. 5 és hn. 2. M: 15. 10-kor; Kozara. SZIKBA: lí—12: A titokzatos szakács. Szovjet, Széles! 14: Az állam- ügyészé a sző. Lengyel. 18: Drága John. Svéd. Széles! Csak 18 «ven felülieknek! 18: A párizsi Notrc Dame. Magyarul beszélő színes francia. Széles! 17: Hajsza a gyémántokért. Színes francia. Széles 1 K: naponta hn. 5 és 7. M: lí. t. n-kor; Kár a benzinért. SAOVARI: 12— 13: Perben önmagámmal. Magyarul beszélő szovjet. Széleal 14—is: A kisasszonyok később Jönnek. Csehszlovák. Csak 16 éven felüUeknek! 16—17: Szakadék felett. Szovjet, K; naponta l, S és hn. 7-korl PETŐFI» 12—18: Sakk-matt. Magyarul beszélő román Széles! 14—13: A titokzatos szakács. Szovjet. Széles! 16—17: Asszonyok. Magyarul beszélő szovjet. Szélesl K: hétfőn, csütörtökön, vasárnap f. 5 és 7, kedden, pénteken és szombaton 7. M: 12. 10-kor: A törvény balkeze. ADY—Tapolca: 15: Távoli világ. Magyarul beszélő. színes szovjet. Í8: Több- gyerekes agglegény. Olasz. Csak 16 éven felülieknek! K: sze.nM» és vasárnap 6 és 8-korl BÜKK: (Miskolc — fiámon 14: Éjszakai vonat- Lengyel. 1»S Nem szoktam hazudni. Magyar. Széles! 17—18: Aranysárkány. Színes magyar. Széles! K: naponta este 6 és 8-korl ALSÖZSOLCAl 18: Beszéljünk a nőkről. Magyarul beszélő olasz. Széles! CsaK 18 even felülieknek! 14—13: Asszonyok faluja. Jugoszláv. Széles! 17—18: Egiháboru. Magyarul beszélő francia. Széleal Csak lí éven felülieknek! K: kedden« szerdán, szombaton I. pénteken é.s vasárnap 5 és 7. M- 78. 10-koT- Négy lány egy udvarban. MISKOLC—SZIRMAI (keskeny filmszínház.) 14—13: Elcsábítva ée elhagyatva. Magyarul beszélő olasz. Csak l4 éven felülieknek! K: szombaténál vasárnap f. 4 és 6. M: 15. 10-korl Egy amerikai Párizsban. MISKOLC—DOROMBOLT: (keskeny filmszínház) 14—15: A tökéletes bűntény. Magyarul beszélő francia. Csak !< éven felülieknek! K: szombaton 7» vasárnap 8 és 7-korl 12. csütörtök. AZ ESERNYOS KIRÁLY. Bérletszünet. Este 7 érakor. 13. péntek. HARC A SZALAMANDRÁKKAL. Bemutat* előadás. Bérletszünet. Este 7 órakor. 14 szombat. HARC A SZALAMANDRÁKKAL. ifjüságt előadás. Petőfi bérlet. Délután 1 órakor. HARC A SZALAMANDRÁKKAL. Dérletszünet. Este Ut á órakor. 13 vasárnap: AZ ESERNYOS r# RAl.Y Bérletszünet. délután U órakor. AZ ESERNYOS KIRÁLY. BŐT- letszünet, este fái 8 órakor. 16, hétfő. HOFFMANN MESÍI. Lé- hotay bérlet. Este 7 Arakor. (Debreceni Csokonai Szlnhá* vendégjátéka.) 17, kedd. HARC A SZALAMANDRÁKKAL. Látványos esték. Kálmán bérlet. Este 7 órakor. 18, szerda. HARC A SZALAMANDRÁKKAL Bérletszünet Este 1 órakor. 19, csütörtök. HARC A SZALAMANDRÁKKAL. Ifjúsági előadás. Ady bérlet. Délután 2 órakor. HARC A SZALAMANDRÁKKAL. Látványos esték. Huszk* bérlet. Este fél 6 órakor. A törvény felelősségre vonta, megbüntette a „kopaszokat”. Voltak közöttük, akiket börtönre ítéltek, másokat felfüggesztett szabadságvesztésre, a többit javító-nevelő munkára. A büntetés után a fogadkozás, a megváltozás ígérete sem maradt el. Egy közülük Sz. László. Most 18 éves. Felesége 16 esztendős — gyermekük másfél éve* Korai házasságukat mindkettőjük szülei a kisgyerek érkezése miatt engedélyezték. A bandabeli ténykedés és a büntetés után Sz. Lászlónak a rendőrség segített elhelyezkedni. Itt hamarosan egy rádió-lopással „mutatkozott be”. „Megtévedt” — felejtsük el. Segítsünk, hogy rendes életet teremthessen ifjú családjának. Lakás? Talán a szülők is segíthetnének. Hiszen Sz-éknek van egy szoba-konyhás lakásuk az Akác utcában, s egy másik a Szegfű utcában. Lászlón kívül pedig csak egy gyerekük van. László felesége viszont egy «okgyerekes nyugdíjas lánya — onnan nem várható támogatás. „ O — Önök rendbehozatták a* üres lakást. Amikor kiderült, hogy Laci rossz társaságba keveredett, azt mondták, hogy gondoskodnak jövőjéről, s a fiataloknak adják a lakást Aztán mégis albérlőknek adták ki Rendszerint két-három férfi lakik ott, fejenként 250 forintért havonta. A fiatalokat szétmarták. Az sem érdekli önöket, hogy a fiuk egy fillért sem ad feleségének? És hogy az a fiatalasszony miből, hogyan tartja el gyerekét? Hogven neveli fel unokájukat? Önök nem élnek nvomorRpn. N"re *r«znek valami fei<»M«*x>*et? A rendőrőrnngy szavának nincs sok hatása a szülőkre. Sz-né mintha nem is akarná hallani. Véleménye: — Maid ha hozománya lesz mnak a lánynak! S hogv mi Sz László „ho- ’ománya”? Szakmája nincs, most már n»m is dolgozik, erkölcsileg pedig... A Szegfű utcai lakásban — az albérlők teljes egyetértésével — csaknem mindennaposak a házibulik. Ilyenkor a levegő alkoholgőzös, zene szól, s a „vendég"-lényoknak mindig nagyon melegük van. Utóbbira még „mentséget” is találnak: — Nagyon forró a villany- melegítő. (A villanyszámlával nem kell törődni — az órát elrontották!) Sz. László és barátja, B. József, meg még néhány „haver’* itt és fgy tölti bóséges szabad idejét régi, vagy nagyon i* űj nőismerőseivel. Az albérlők miért szólnának érte? A „hangulatból” nekik 1* kijut... A szülők pedig természetesem minderről semmit sem tudnak. Nemcsak Sz. László szülei, hanem például annak a két érettségizett és dolgozó kislányé sem, akik gyakran megfordulnak Itt — Az én lányom? —■ döbben meg a rendőrségen az egyik édesanva. — Hiszen ő minden este 8 órára hazajön! A másik kislánynak is legkésőbb 9 órára otthon kell lennie. • Az erélyes feliepés teljesen hiányzik a csalód részéről. Illetve pardon, valaki azért van, aki Sz. Lászlót erélyesen felelősségre meri vonni: A vézna gyerek-asszony ugyancsak rákiabál tériére, amikor meglátja a rendőrségen: — Hogv nézel ki már megint?! Hát milyen ember vagy te? Mikor jön már meg az eszed? És fértnram eevszerre naivon kisfiú lesz. Ügv látszik, valakinek a szavát mégis meg- izfvleü. valakire tudna hal'- tatni. Később meg Is mondja i rendőrőrnagvnak: — Én szeretem a feleségemet. Egvütt élnék vele. de a izülelm . Fiatal vagyok, éltem világomat... A fiú megint lejtőn van. S a szülők? Hogvan Is lehet lyesmit kérdezni? Huttkay Anna
