Észak-Magyarország, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-10 / 8. szám

Kedd, 1967. január 10. ESZAKMAGYARORSZAG 3 Átalakul a harsányi határ Harc as erózió elten — Tizenhatmillió» talajvédelmi beruházónak — Az első eredmények Valamikor sűrű erdőség bo­ntotta ezt a bükkaljai tájat. A?‘,án az ember, akinek jobb Megélhetést, nagyobb darab­ka kenyeret biztosított a föld, kiirtotta a fákat, szántani, vet­ői kezdett a domboldalakon. Hosszú esztendőkig gazdagon termett az erdőtől elhódított dimbes-dombos határ, de a természet megsokallta az em­ber térhódítását. Bosszút állt a kiirtott erdőkért. A harsá- őyi gazdáknak ismét harcba kellett szállniok a földért. So­káig reménytelennek tűnt ez a harc. Túl messzire szorítot­ták vissza az erdőket, így véd­telenek maradtak az erózió Pusztításaival szemben. Min­den tavaszi olvadás, minden nagyobb esőzés mosta a domb­oldalak termőtalaját. Ahol egy kis mélyedésben keréknyomot telált a víz, ott vízmosásokat, valóságos szakadékokat mart á hegyoldalakba. Lenn a v°lgyben pedig feltöltődött a Patakocskáik medre, s elpos­ványosodott a partmenti la- Pályon elterülő, nemrég még I Sazdag füvet termő rét. 1 Sokáig meddő küzködés Volt a harsányiak próbálkozá- í ®a, hogy gátat vessenek az eró- ! z'ó mind nagyobb pusztításai- ! nak. Külön-külön nem bol- I dogultak. Csak akkor csillant ■ tel a remény, amikor mogala- 1 kult a Petőfi Termelőszövet­i — ] kezet. De kezdetben ez az ösz- szefogás is laza volt még, sa­ját erejük nem bizonyult ele­gendőnek. Aztán megszületett az erózió elleni harcot sürge- | tő, a talajvédelem járható út­ját meghatározó megyei párt- I határozat. A harsányi határt is a ki­emelt talajvédelmi területek j közé sorolták, s alig néhány I esztendeje megkezdődtek azok a talajvédelmi beruházások, amelyekhez 16 milliós állami támogatást is kapott a terme­lőszövetkezet. • Ma már, e valóságos termé­szetátalakító munkáknak több mint felét elvégezték, s a leg­több határrészben sikerült megálljt parancsolni az eró­ziónak. 1965-ben 3.7, az elmúlt évben mintegy 5.5 millió fo­rint értékű talajvédelmi mun­kát végeztek el. Az erdészet hatalmas területen pótolja a hiányzó erdőket, a vízügyi ha­tóság rendezi a patakmedre­ket. A Csincse völgyében 270 hold rétet, máris megmentettek az elposványosodástól. 1900 holdon meszezték a mész- szegény, savanyú erdei talajo­kat, 800 holdat mélylazitottak, vízmosáskötő gátakat építet­tek, bevezették a rétegvonalas művelést, több mint 200 hol- I dón már megtörtént a gyepte- I lepítés. í És vajon mit hozott mindez? 1964-ben még 2.2 milliós I volt a mérleghiány. 1965-ben már sikerült „kigazdálkodni” az adósságokat. 1966-ban már áttérhettek a készpénzes díja­zásra. Több mint félmillió fo­rint van a tsz egyszámláján. Az év végén már mintegy 20 százalék nyereséget is tudnak fizetni a tagoknak. Persze, nemcsak a talajvé­delmi munkák eredménye ez. Jó tervezés, közgazdasági szemlélet nélkül még nem tar­tanának itt. Csakhogy Csorna Tivadar, a tsz elnöke nem elé­gedett meg agronómusi vég­zettségével, megszerezte hoz­zá az üzemgazdasági szakmér- I nöki diplomát is. És nemcsak ő, hanem aki csak teheti, va­lamilyen formában tanul, ké­pezi magát a termelőszövetke­zetben. O Csak egyetlen példa a sok közül. A miskolci hűtőház part­nert keresett zöldborsó terme­lésre. A borsóterrnfiléshez sok­kal jobb adottságokkal ren­delkező gazdaságok sem mer­tek belevágni. Harsányban, ahol már tért hódított a köz- gazdasági szemlélet, ahol már fel tudták pontosan mérni, mire képesek, elvállaltak 300 hold borsót. Holdanként 4800 —5000 forint árubevételt jelen­tett ez számukra, s mintegy 15 ezer mázsa borsó-silóhoz ingyen jutottak hozzá. A ko­rán felszedett borsó után 150 holdon másodvetésként siló­kukoricát is termeszthettek. | pestre, ahonnan ma, kedden utaznak vissza Csehszlová­kiába. Csehszlovák városgazdálkodási szakemberek Miskolcon Az Építésügyi Minisztérium, ] vezetőjének kíséretében érke- ''alamint a csehszlovák épí- j zett Miskolcra. A csehszlovák testigyi főhatóságok közötti j vendégek hétfőn a késő esti Munkakapcsolat keretében j órákban visszatértek B"da- csehszlovák városgazdálkodá- s> és lakáspolitikai szakembe­rek tartózkodnak hazánkban. Budapesten a Fővárosi Ta­kács Házkezelési Igazgatósá­gának munkáját tanulmá­nyozták. majd hétfőn, január 8-én Miskolcra látogattak. Itt felkeresték a Miskolci Ingat­lankezelő Vállalatot, délután Pedig az Építésgazdasági és Szervezési Intézet miskolci kutatószervezeténél a lakás- politikai és kommunális gaz­dálkodási vonatkozású kuta­tásokkal ismerkedtek. A de­legáció — amelyet Oravecz Miklós, a Szlovák Nemzeti Tanács műszaki osztályának vezetője vezetett, tagjai kö­zött pedig csehszlovák mi­nisztériumi osztályvezetőt, a Szlovák Nemzeti Tanács egyik főelőadóját, valamint a Zsol­nai járási Nemzeti Tanács elnökhelyettesét találjuk — őr. Kovács Józsefnek, az Épí- tesügyi Minisztérium osztály­És ez még csak a kezdet. Az idén. folytatják a talajvé­delmi beruházásokat. Épül a 300 férőhelyes tehenészet, 300 hold kap szervestrágyót, foly­tatják a meszezést, a talajla­zítást, az erdészet facsemeték százezreit ülteti el. A nemrég még halálra ítélt harsányi ha­tár ismét gazdag lesz. Nagyobb darab kenyeret fog adni mű­velőinek, mint bármikor. Pozsonyi Sándor Uj szakcsoportok a háztáji termelés fellendítésére A föld művesszövetkezetek irányításával működő külön­böző szakcsoportok megyénk számos községében segítik a háztáji gazdaságok áruterme­lésének növelését. Az elmúlt évben több nyúl-, baromfi- és galambtenyésztő, valamint gyümölcstermesztő szakcso­port alakult megyénkben. Nyékládháza körzetében igen eredményesen működött az ónodi háziasszonyok liba­tömő társulata. A községben most galambtenyésztő szak­csoportot is alakítanak. A galambokat igen jó áron vá­sárolja fel a földművesszö­vetkezet. Az ízletes galamb­hús zömét exportálják. Üj szakcsoport alakult Nyékládházán is, ahol tíz csa­lád intenzíven kíván foglal­kozni a házkörüli gazdaság­ban a baromfitenyésztéssel. A szakcsoport tagjai G—33-as elnevezésű hibrid tojókat te­nyésztenek, s közösen értéke­sítik majd a tojáshozamok Eddig 1350 hibrid naposcsibét rendeltek a földművesszővet- kezcttőL A sátoraljaújhelyi fiatalok dicsérete . Evek őta vezetője már Sá- teraljaújhelyen a KISZ vá- bizottságának Dudás Miklós elvtárs, s így nagy gyakorlattal, gazdag tapasz- telatokkal rendelkezik az if- JUsági mozgalomban. Éppen íróasztalánál találtuk, elké- ®*ítette az elmúlt év ered­ményeiről szóló beszámolóját, f most állítja össze az új esz­tendő terveit. — Eseményekben, eredmé­nyekben gazdag évet zártunk te 1966-tal a sátoraljaújhelyi AlSZ-szervezet életében is — tájékoztatott bennünket Du­dás elvtárs. — Mégis, a leg­kiemelkedőbbnek azt a szép ás fiataljainkhoz illő versen­kest tartom, amelvet a IX Pártkongresszus tiszteletére indítottak a város kiszistái Ennek során az üzemi, vál­lalati fiatalok kétmillió fo­rintos megtakarítást vállal­tak, de a kongresszus idejére elért takarékosság összenő Meghaladta a négymillió fo­rintot. — Ezért elsősorban a Do­hánygyár, a Fémlemezipari Művek és a Hegyalja Ruhá­zati Szövetkezet fiataljait il­leti dicséret. Különösen a do­hánygyáriak eredménye ki­magasló, hiszen n négymil­lióból egymillió 15 ezer fo­rintot ők takarítottak meg. Elismeréssel beszélnek a gvár- ban Molnár Jánosné ifjúsági brigádjáról, amely 140 ezer 800 forintos anyagmegtakarí­tást ért cl és éves tervét. 101,2 százalékra teljesítette. El is nyerte a szocialista bri­gád kitüntető címet. Azt is elmondotta Dudás elvtárs a sátoraljaújhelyi fia­talok dicséretére, hogy az amerikai agresszió ellen har­coló hős vietnami nép támo­gatására több mint 40 ezer forintot juttattak el, s ehhez a szép összeghez a Fémle­mezipari Művek kiszistái 17 ezer forinttal járultak hozzá, örvendetesen erősödött az üzemekben a fiatalok bri­gádmozgalma. A korábbi évekhez képest a brigádok száma tavaly megkétszerező­dött. Ugyancsak kétszeresére emelkedett az előző évihez viszonyítva azoknak a kiszis- táknak száma, akiket a párt felvett tagjai sorába. Az 1967. évi akcióprogram­ban szereplő tervek közül az országgyűlési képviselői és a tanácstagi, valamint a szak­szervezeti választások előké­szítését, a Forradalmi Ifjúsá­gi Napok lebonvolítását, to­vábbá a KISZ VII. kongresz- szusának megrendezéséből és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójá­nak megünnepléséből adódó feladatokat jelölte meg. A legfontosabb és állandó fel­adatnak mégis a IX. párt­kongresszus anvggának fel­dolgozását. a fiatalok köré­ben való ismertetését és a mindennapi életbe történő gyakorlati megvalósítását tart­ja a sátoraljaújhelyi városi KISZ-bizottság titkára. Megnyílt a IX. Miskolci Országos Képzőm űvészét i Kiállítás Vasárnap, január 8-án dél­ben ünnepi esemény színhe­lye volt Miskolcon a Déryné utca 5. alatti épület, az egyko­ri Kamaraszínház. A megfe­lelő átépítés után itt nyílt meg a IX. Miskolci Országos Képzőművészeti Kiállítás, az egyetemes magyar képzőmű­vészet immár hagyományos, impozáns seregszemléje. Ül otthonban Jóllehet, a hivatalos meg­nyitás déli ■ tizenkét órára volt kitűzve, igen sokan el­jöttek már korábban, hogy ismerkedjenek a tárlaton lát­ható negyvenhat szoborral, nyolcvankét festménnyel, ti­zenhét éremmel és hatvan grafikával, összesen kétszáz­öt műalkotással, száztizenöt művész munkájával. A be­küldött hatszáznegyven mű közül ugyanis ennyit enge­dett a zsűri közönség elé. Az igen sokan eljöttek a város képzművészet iránt érdeklő­dő lakói közül. Többen jelen voltak a város és a megye állami és társadalmi életének vezetői közül, ott volt Deme László, a megyei pártbizott­ság titkára. Havasi Béla, a városi pártbizottság első tit­kára. Seres János, a képző­művészek szövetségének te­rületi titkára üdvözölte a je­lenlévőket, majd Némethy Ferenc színművész előadásá­ban Louis Aragon Matisse beszél című költeményét hal­lottuk. Ünnepi megnyitót dr. Fekete László, a városi ta-. nács vb-elnöke mondott „A mm nap kettős örömet jeleni“ Dr. Fekete László beveze­tőben a miskolci kiállítás ha­gyományairól. a tárlatok fej­lődéséről beszélt, majd a IX. pártkongresszus tanítá­létrehozásának körülményei­ről, majd arról beszélt, hogy kiindulási alapnak szánták ezt az új létesítményt, amely a későbbiekben bizonyára kellemes otthont nyújt a kü­lönböző művészeti ágak rep­rezentánsainak. A tartalmi munka szükségességére hívta fel a figyelmet, s a város vezetői nevében kijelentette: — Boldogok vagyunk, hogy ennek az otthonnak fizikai megteremtésével segítséget adhattunk művészeink jö­vendő alkotó munkájához. Szívesen és örömmel tettük, hiszen megérdemelték. Kérte a művészeket, hogy még jelentősebb, még több műalkotással, még szorosab­ban kapcsolódjanak be a szo­cialista tudatformálás mun­kájába, a közönséget pedig arra, hogy látogassa ezt a termet, támogassa a művé­szek tevékenységét. Kiosztották a kiállítás dijait Dr. Fekete László átadja a nagy díjat grafikusművésznek. Feledy Gyula érdeklődő közönség azonban nemcsak a kiállított művek­kel ismerkedhetett és ismer­kedett, hanem Miskolc új lé­tesítményével, a kiállítási te­remmel és tartozékaival is. Ismeretes, hogy a Kamara- színház immár harmadik esz­tendeje nem nyújtott otthont a színművészetnek, fgy a vá­ros állami és politikai veze­tői megfelelő átépítésekkel más művészeteknek terem­tenek otthont az épületben. Művészklub, kiállítási terem, s több járulékos helyiség ké­szült el eddig, a szimfoniku­sok próbaterme és több más helyiség pedig most épül. A már elkészült helyiségekben — a kiállítási teremben, klubhelyiségben, és a két elő­térben — nyílt meg most a tárlat. Nem kevés nosztal­giával gondolunk az eltűnt Kamaraszínházra, ugyanak­kor nem kis örömmel kö­szöntjük az újat, a művésze­teknek otthont nyújtani kí­vánó klubot és a végleges csarnok elkészültéig szolgáló kiállítási termet. saira hivatkozva elmondotta, hogy az alkotó művészek egy­re jobban felismerik felelős­ségüket a tudat, az ízlés, a világnézet, az erkölcs formá­lásában, s Miskolcnak van oka büszkélkedni az itt élő képzőművészek munkásságá­val. Szólt róla, hogy Miskol­con nagy gondot okozott a megfelelő kiállítási helyiség hiánya, majd így folytatta: — A mai nap éppen ezért kettős örömet jelent szá­munkra: egyrészt városunk­ban most kilencedszer gyö­nyörködhetünk az ország gaz­dag. sokrétű képzőművészeti életének tárgyi bizonyítékai­ban, az itt kiállított színvo­nalas képzőművészeti alkotá­sokban, másrészt fokozza az ünnepi pillanatot, hogy a IX. Miskolci Országos Képzőmű­vészeti Kiállítást ebben az új kiállítási teremben nyit­hatjuk meg, amellyel — re­méljük —, örömet szerzünk az alkotóknak, s a város mű­vészetet kedvelő, igénylő kö­zönségének egyaránt. A továbbiakban dr. Feke­Az ünnepi megnyitóbeszéd után dr. Fekete László átad­ta a kiállítás díjait, hozzá­fűzve, hogy a zsűrinek igen nehéz feladatot jelentett a legjobbak legjobbjainak kivá­logatása. Miskolc város Taná­csának nyolcezer forintos nagydíját „Feíedy Gyula gra­fikusművész nyerte el, Bonsod megye Tanácsának hatezer forintos díjával pedig Kit Nagy András szobrászmű­vészt jutalmazták, A két ta­nácson kívül jelentkeztek az új mecénások is: ez alkalom­mal hat borsodi és miskolci nagyüzem alapított díjat Az Ózdvidéld Szénbányászati Tröszt ötezer forintos díját Kunt Ernő festőművész, • az Ózdi Kohászati Üzemek öt­ezer forintos díját Kondor Béla grafikusművész, a Le­nin Kohászati Művek ötezer forintos díját Seres János festőművész, a Borsodi Ve­gyikombinát háromezer fo­rintos díját Vati József fes­tőművész, a Tiszai Vegyi­kombinát kétezer forintos dí­ját Ligeti Erika szobrászmű­vész, végül a December * Drótművek kétezer forint«' díját Lenkey Zoltán grafi­kusművész kapta. A díjak együttesen jutalmazzák az egyes alkotóknak a tárlaton látható alkotásait Minden kitüntetett, illetve díjazott művész díszes oklevelet és értékes emlékplakettet is ka­pott. Az ünnepség után több száz érdeklődő tekintette meg a tárlatot, s nyilatkozott igen nagy elismeréssel annak ren­dezettségéről. Ezért Bárányi Juditot kell megdicsérnünk. A kiállítás anyagának részle­tes elemző méltatására a ké­sőbbiekben visszatérünk, de már itt is feljegyezhetjük, hogy a most látható tárlat egésze előbbrelépést jelent. A nagyon szép katalógusért Ka­tona Lászlót, a kivitelezésért a Borsodi Nyomdát illeti el­ismerés. A tárlat február 5-ig tekint­hető meg. Az első látogatók. Fete: Se. Q»

Next

/
Thumbnails
Contents