Észak-Magyarország, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-10 / 8. szám
Kedd, 1967. január 10. ESZAKMAGYARORSZAG 3 Átalakul a harsányi határ Harc as erózió elten — Tizenhatmillió» talajvédelmi beruházónak — Az első eredmények Valamikor sűrű erdőség bontotta ezt a bükkaljai tájat. A?‘,án az ember, akinek jobb Megélhetést, nagyobb darabka kenyeret biztosított a föld, kiirtotta a fákat, szántani, vetői kezdett a domboldalakon. Hosszú esztendőkig gazdagon termett az erdőtől elhódított dimbes-dombos határ, de a természet megsokallta az ember térhódítását. Bosszút állt a kiirtott erdőkért. A harsá- őyi gazdáknak ismét harcba kellett szállniok a földért. Sokáig reménytelennek tűnt ez a harc. Túl messzire szorították vissza az erdőket, így védtelenek maradtak az erózió Pusztításaival szemben. Minden tavaszi olvadás, minden nagyobb esőzés mosta a domboldalak termőtalaját. Ahol egy kis mélyedésben keréknyomot telált a víz, ott vízmosásokat, valóságos szakadékokat mart á hegyoldalakba. Lenn a v°lgyben pedig feltöltődött a Patakocskáik medre, s elposványosodott a partmenti la- Pályon elterülő, nemrég még I Sazdag füvet termő rét. 1 Sokáig meddő küzködés Volt a harsányiak próbálkozá- í ®a, hogy gátat vessenek az eró- ! z'ó mind nagyobb pusztításai- ! nak. Külön-külön nem bol- I dogultak. Csak akkor csillant ■ tel a remény, amikor mogala- 1 kult a Petőfi Termelőszöveti — ] kezet. De kezdetben ez az ösz- szefogás is laza volt még, saját erejük nem bizonyult elegendőnek. Aztán megszületett az erózió elleni harcot sürge- | tő, a talajvédelem járható útját meghatározó megyei párt- I határozat. A harsányi határt is a kiemelt talajvédelmi területek j közé sorolták, s alig néhány I esztendeje megkezdődtek azok a talajvédelmi beruházások, amelyekhez 16 milliós állami támogatást is kapott a termelőszövetkezet. • Ma már, e valóságos természetátalakító munkáknak több mint felét elvégezték, s a legtöbb határrészben sikerült megálljt parancsolni az eróziónak. 1965-ben 3.7, az elmúlt évben mintegy 5.5 millió forint értékű talajvédelmi munkát végeztek el. Az erdészet hatalmas területen pótolja a hiányzó erdőket, a vízügyi hatóság rendezi a patakmedreket. A Csincse völgyében 270 hold rétet, máris megmentettek az elposványosodástól. 1900 holdon meszezték a mész- szegény, savanyú erdei talajokat, 800 holdat mélylazitottak, vízmosáskötő gátakat építettek, bevezették a rétegvonalas művelést, több mint 200 hol- I dón már megtörtént a gyepte- I lepítés. í És vajon mit hozott mindez? 1964-ben még 2.2 milliós I volt a mérleghiány. 1965-ben már sikerült „kigazdálkodni” az adósságokat. 1966-ban már áttérhettek a készpénzes díjazásra. Több mint félmillió forint van a tsz egyszámláján. Az év végén már mintegy 20 százalék nyereséget is tudnak fizetni a tagoknak. Persze, nemcsak a talajvédelmi munkák eredménye ez. Jó tervezés, közgazdasági szemlélet nélkül még nem tartanának itt. Csakhogy Csorna Tivadar, a tsz elnöke nem elégedett meg agronómusi végzettségével, megszerezte hozzá az üzemgazdasági szakmér- I nöki diplomát is. És nemcsak ő, hanem aki csak teheti, valamilyen formában tanul, képezi magát a termelőszövetkezetben. O Csak egyetlen példa a sok közül. A miskolci hűtőház partnert keresett zöldborsó termelésre. A borsóterrnfiléshez sokkal jobb adottságokkal rendelkező gazdaságok sem mertek belevágni. Harsányban, ahol már tért hódított a köz- gazdasági szemlélet, ahol már fel tudták pontosan mérni, mire képesek, elvállaltak 300 hold borsót. Holdanként 4800 —5000 forint árubevételt jelentett ez számukra, s mintegy 15 ezer mázsa borsó-silóhoz ingyen jutottak hozzá. A korán felszedett borsó után 150 holdon másodvetésként silókukoricát is termeszthettek. | pestre, ahonnan ma, kedden utaznak vissza Csehszlovákiába. Csehszlovák városgazdálkodási szakemberek Miskolcon Az Építésügyi Minisztérium, ] vezetőjének kíséretében érke- ''alamint a csehszlovák épí- j zett Miskolcra. A csehszlovák testigyi főhatóságok közötti j vendégek hétfőn a késő esti Munkakapcsolat keretében j órákban visszatértek B"da- csehszlovák városgazdálkodá- s> és lakáspolitikai szakemberek tartózkodnak hazánkban. Budapesten a Fővárosi Takács Házkezelési Igazgatóságának munkáját tanulmányozták. majd hétfőn, január 8-én Miskolcra látogattak. Itt felkeresték a Miskolci Ingatlankezelő Vállalatot, délután Pedig az Építésgazdasági és Szervezési Intézet miskolci kutatószervezeténél a lakás- politikai és kommunális gazdálkodási vonatkozású kutatásokkal ismerkedtek. A delegáció — amelyet Oravecz Miklós, a Szlovák Nemzeti Tanács műszaki osztályának vezetője vezetett, tagjai között pedig csehszlovák minisztériumi osztályvezetőt, a Szlovák Nemzeti Tanács egyik főelőadóját, valamint a Zsolnai járási Nemzeti Tanács elnökhelyettesét találjuk — őr. Kovács Józsefnek, az Épí- tesügyi Minisztérium osztályÉs ez még csak a kezdet. Az idén. folytatják a talajvédelmi beruházásokat. Épül a 300 férőhelyes tehenészet, 300 hold kap szervestrágyót, folytatják a meszezést, a talajlazítást, az erdészet facsemeték százezreit ülteti el. A nemrég még halálra ítélt harsányi határ ismét gazdag lesz. Nagyobb darab kenyeret fog adni művelőinek, mint bármikor. Pozsonyi Sándor Uj szakcsoportok a háztáji termelés fellendítésére A föld művesszövetkezetek irányításával működő különböző szakcsoportok megyénk számos községében segítik a háztáji gazdaságok árutermelésének növelését. Az elmúlt évben több nyúl-, baromfi- és galambtenyésztő, valamint gyümölcstermesztő szakcsoport alakult megyénkben. Nyékládháza körzetében igen eredményesen működött az ónodi háziasszonyok libatömő társulata. A községben most galambtenyésztő szakcsoportot is alakítanak. A galambokat igen jó áron vásárolja fel a földművesszövetkezet. Az ízletes galambhús zömét exportálják. Üj szakcsoport alakult Nyékládházán is, ahol tíz család intenzíven kíván foglalkozni a házkörüli gazdaságban a baromfitenyésztéssel. A szakcsoport tagjai G—33-as elnevezésű hibrid tojókat tenyésztenek, s közösen értékesítik majd a tojáshozamok Eddig 1350 hibrid naposcsibét rendeltek a földművesszővet- kezcttőL A sátoraljaújhelyi fiatalok dicsérete . Evek őta vezetője már Sá- teraljaújhelyen a KISZ vá- bizottságának Dudás Miklós elvtárs, s így nagy gyakorlattal, gazdag tapasz- telatokkal rendelkezik az if- JUsági mozgalomban. Éppen íróasztalánál találtuk, elké- ®*ítette az elmúlt év eredményeiről szóló beszámolóját, f most állítja össze az új esztendő terveit. — Eseményekben, eredményekben gazdag évet zártunk te 1966-tal a sátoraljaújhelyi AlSZ-szervezet életében is — tájékoztatott bennünket Dudás elvtárs. — Mégis, a legkiemelkedőbbnek azt a szép ás fiataljainkhoz illő versenkest tartom, amelvet a IX Pártkongresszus tiszteletére indítottak a város kiszistái Ennek során az üzemi, vállalati fiatalok kétmillió forintos megtakarítást vállaltak, de a kongresszus idejére elért takarékosság összenő Meghaladta a négymillió forintot. — Ezért elsősorban a Dohánygyár, a Fémlemezipari Művek és a Hegyalja Ruházati Szövetkezet fiataljait illeti dicséret. Különösen a dohánygyáriak eredménye kimagasló, hiszen n négymillióból egymillió 15 ezer forintot ők takarítottak meg. Elismeréssel beszélnek a gvár- ban Molnár Jánosné ifjúsági brigádjáról, amely 140 ezer 800 forintos anyagmegtakarítást ért cl és éves tervét. 101,2 százalékra teljesítette. El is nyerte a szocialista brigád kitüntető címet. Azt is elmondotta Dudás elvtárs a sátoraljaújhelyi fiatalok dicséretére, hogy az amerikai agresszió ellen harcoló hős vietnami nép támogatására több mint 40 ezer forintot juttattak el, s ehhez a szép összeghez a Fémlemezipari Művek kiszistái 17 ezer forinttal járultak hozzá, örvendetesen erősödött az üzemekben a fiatalok brigádmozgalma. A korábbi évekhez képest a brigádok száma tavaly megkétszereződött. Ugyancsak kétszeresére emelkedett az előző évihez viszonyítva azoknak a kiszis- táknak száma, akiket a párt felvett tagjai sorába. Az 1967. évi akcióprogramban szereplő tervek közül az országgyűlési képviselői és a tanácstagi, valamint a szakszervezeti választások előkészítését, a Forradalmi Ifjúsági Napok lebonvolítását, továbbá a KISZ VII. kongresz- szusának megrendezéséből és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának megünnepléséből adódó feladatokat jelölte meg. A legfontosabb és állandó feladatnak mégis a IX. pártkongresszus anvggának feldolgozását. a fiatalok körében való ismertetését és a mindennapi életbe történő gyakorlati megvalósítását tartja a sátoraljaújhelyi városi KISZ-bizottság titkára. Megnyílt a IX. Miskolci Országos Képzőm űvészét i Kiállítás Vasárnap, január 8-án délben ünnepi esemény színhelye volt Miskolcon a Déryné utca 5. alatti épület, az egykori Kamaraszínház. A megfelelő átépítés után itt nyílt meg a IX. Miskolci Országos Képzőművészeti Kiállítás, az egyetemes magyar képzőművészet immár hagyományos, impozáns seregszemléje. Ül otthonban Jóllehet, a hivatalos megnyitás déli ■ tizenkét órára volt kitűzve, igen sokan eljöttek már korábban, hogy ismerkedjenek a tárlaton látható negyvenhat szoborral, nyolcvankét festménnyel, tizenhét éremmel és hatvan grafikával, összesen kétszázöt műalkotással, száztizenöt művész munkájával. A beküldött hatszáznegyven mű közül ugyanis ennyit engedett a zsűri közönség elé. Az igen sokan eljöttek a város képzművészet iránt érdeklődő lakói közül. Többen jelen voltak a város és a megye állami és társadalmi életének vezetői közül, ott volt Deme László, a megyei pártbizottság titkára. Havasi Béla, a városi pártbizottság első titkára. Seres János, a képzőművészek szövetségének területi titkára üdvözölte a jelenlévőket, majd Némethy Ferenc színművész előadásában Louis Aragon Matisse beszél című költeményét hallottuk. Ünnepi megnyitót dr. Fekete László, a városi ta-. nács vb-elnöke mondott „A mm nap kettős örömet jeleni“ Dr. Fekete László bevezetőben a miskolci kiállítás hagyományairól. a tárlatok fejlődéséről beszélt, majd a IX. pártkongresszus tanítálétrehozásának körülményeiről, majd arról beszélt, hogy kiindulási alapnak szánták ezt az új létesítményt, amely a későbbiekben bizonyára kellemes otthont nyújt a különböző művészeti ágak reprezentánsainak. A tartalmi munka szükségességére hívta fel a figyelmet, s a város vezetői nevében kijelentette: — Boldogok vagyunk, hogy ennek az otthonnak fizikai megteremtésével segítséget adhattunk művészeink jövendő alkotó munkájához. Szívesen és örömmel tettük, hiszen megérdemelték. Kérte a művészeket, hogy még jelentősebb, még több műalkotással, még szorosabban kapcsolódjanak be a szocialista tudatformálás munkájába, a közönséget pedig arra, hogy látogassa ezt a termet, támogassa a művészek tevékenységét. Kiosztották a kiállítás dijait Dr. Fekete László átadja a nagy díjat grafikusművésznek. Feledy Gyula érdeklődő közönség azonban nemcsak a kiállított művekkel ismerkedhetett és ismerkedett, hanem Miskolc új létesítményével, a kiállítási teremmel és tartozékaival is. Ismeretes, hogy a Kamara- színház immár harmadik esztendeje nem nyújtott otthont a színművészetnek, fgy a város állami és politikai vezetői megfelelő átépítésekkel más művészeteknek teremtenek otthont az épületben. Művészklub, kiállítási terem, s több járulékos helyiség készült el eddig, a szimfonikusok próbaterme és több más helyiség pedig most épül. A már elkészült helyiségekben — a kiállítási teremben, klubhelyiségben, és a két előtérben — nyílt meg most a tárlat. Nem kevés nosztalgiával gondolunk az eltűnt Kamaraszínházra, ugyanakkor nem kis örömmel köszöntjük az újat, a művészeteknek otthont nyújtani kívánó klubot és a végleges csarnok elkészültéig szolgáló kiállítási termet. saira hivatkozva elmondotta, hogy az alkotó művészek egyre jobban felismerik felelősségüket a tudat, az ízlés, a világnézet, az erkölcs formálásában, s Miskolcnak van oka büszkélkedni az itt élő képzőművészek munkásságával. Szólt róla, hogy Miskolcon nagy gondot okozott a megfelelő kiállítási helyiség hiánya, majd így folytatta: — A mai nap éppen ezért kettős örömet jelent számunkra: egyrészt városunkban most kilencedszer gyönyörködhetünk az ország gazdag. sokrétű képzőművészeti életének tárgyi bizonyítékaiban, az itt kiállított színvonalas képzőművészeti alkotásokban, másrészt fokozza az ünnepi pillanatot, hogy a IX. Miskolci Országos Képzőművészeti Kiállítást ebben az új kiállítási teremben nyithatjuk meg, amellyel — reméljük —, örömet szerzünk az alkotóknak, s a város művészetet kedvelő, igénylő közönségének egyaránt. A továbbiakban dr. FekeAz ünnepi megnyitóbeszéd után dr. Fekete László átadta a kiállítás díjait, hozzáfűzve, hogy a zsűrinek igen nehéz feladatot jelentett a legjobbak legjobbjainak kiválogatása. Miskolc város Tanácsának nyolcezer forintos nagydíját „Feíedy Gyula grafikusművész nyerte el, Bonsod megye Tanácsának hatezer forintos díjával pedig Kit Nagy András szobrászművészt jutalmazták, A két tanácson kívül jelentkeztek az új mecénások is: ez alkalommal hat borsodi és miskolci nagyüzem alapított díjat Az Ózdvidéld Szénbányászati Tröszt ötezer forintos díját Kunt Ernő festőművész, • az Ózdi Kohászati Üzemek ötezer forintos díját Kondor Béla grafikusművész, a Lenin Kohászati Művek ötezer forintos díját Seres János festőművész, a Borsodi Vegyikombinát háromezer forintos díját Vati József festőművész, a Tiszai Vegyikombinát kétezer forintos díját Ligeti Erika szobrászművész, végül a December * Drótművek kétezer forint«' díját Lenkey Zoltán grafikusművész kapta. A díjak együttesen jutalmazzák az egyes alkotóknak a tárlaton látható alkotásait Minden kitüntetett, illetve díjazott művész díszes oklevelet és értékes emlékplakettet is kapott. Az ünnepség után több száz érdeklődő tekintette meg a tárlatot, s nyilatkozott igen nagy elismeréssel annak rendezettségéről. Ezért Bárányi Juditot kell megdicsérnünk. A kiállítás anyagának részletes elemző méltatására a későbbiekben visszatérünk, de már itt is feljegyezhetjük, hogy a most látható tárlat egésze előbbrelépést jelent. A nagyon szép katalógusért Katona Lászlót, a kivitelezésért a Borsodi Nyomdát illeti elismerés. A tárlat február 5-ig tekinthető meg. Az első látogatók. Fete: Se. Q»
