Észak-Magyarország, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-08 / 7. szám

▼asárnap. 1961t január * ÉSZARMAGYARORSZAG Készülődés a zárszámadásokra a miskolci járásban A miskolci járás termelő­szövetkezeteinek vezetői és a tagság nagy buzgalommal ké­szül a gazdasági évet lezáró nagy számvetésre. A szokásos leltározást már december vé­gére miderrütt befejezték, s jánuár 10. után elkezdődnek a zárszámadó közgyűlések. A járási tanácson összefutó előzetes adatokból már kimu­tatható, hogy a termelőszövet­kezetek mérleghiányának ösz- szege örvendetes módon most is tovább csökken. Ez már négy éves folyamat, de most, az előző évhez viszonyítva igen lényeges a csökkenés. 1965-ben a járás termelőszö­vetkezeteiben összesen 7 963 000 forintos mérleghi­ányt mutattak ki. A készülő zárszámadások szerint most csak két és fél, esetleg há­rommillió forint lasz a mér­leghiány az egész járásban. Javuló arányok Érdemes megemlíteni, hogy 1965-ben a mérleghiányos gazdaságok között liz gyenge termelőszövetkezet volt. Je­lenleg a mérleghiánnyal küz­dő tsz-ek között csak egy olyan van, amelyet a gyenge kategóriába kell számítani. Nem egy közös / gazdaság­ban jelentős pénzügyi előre­lépés történt 1966-ban. Ma már ott tartanak, hogy a mérleghiány felszámolásán túl saját tartalékokkal te rendelkeznek. A Miskolci járási Tanácson büszkélkedve szólnak a sajó- vámosi. a sajószen tpéteri és a bocsi termelőszövetkezetekről, amelyek az elmúlt gazdasági év folyamán a gyenge tsz-ek kategóriájából a közepes ter­melőszövetkezetek 'közé lép­tek. Mindenütt az átgondol­tabb, jobb gazdálkodás ve­zetett eredményekhez. Sa jó­vámoson például belterjesebb irányba fejlesztették a gazda­ságot. Jól jövedelmezett ná­luk a konzervborsó és a pa­radicsom termesztésére való áttérés. Ugyanitt bevált a tenyészsüldő- és a húscsibo- nevelés. Sajószentpéteren az eddigi túlságosan szerteágazó terme­lési ágak leszűkítése hozott jelentős gazdasági hasznot. A járás területén néhány termelőszövetkezetben lema­radás tapasztalható. Már a készülő zárszámadásokból ki­tűnt, kik azok, akik nem előbbre, hanem hátrább ju­tottak a sorban, s a közepes­ből a gyenge kategóriába ke­rültek. Legtöbb helyen fő ok­nak azt hozzák fel, hogy Is­mét jelentős károkat okozott gazdaságukban az árvíz ós a belvíz. A zárszámadás azonban nemcsak számszerű összesítést jelent. Ilyenkor Összegeződ- nek az eddigi munka tapasz­talatai is, sor kerül a gazdál­kodás mélyebb közgazdasági és politikai elemzésére. En­nek során világossá vált, hogy nem lehet mindent a természeti csapások számlájá­ra írni. A miskolci Üj Élet és a kesznyéteni Szabadság Ter­melőszövetkezetben például már nyilvánvaló, hogy a jö­vőben a gazdasági vezetés megjavítására is gondolni kell. Sc«ít a hilcircnde/is n A mezőgazdasági osztályon felmérték, milyen segítséget jelent a járás termelőszövet­kezeteinek a hitelrendezés­ről szóló kormányrendelet. Az elengedett hitéi összege 102 000 000 forintot tesz ki. A járás termelőszövetkeze­tei által igénybe vett összes hitelnek, a rendezés után csupán 16 és fél százalékát kell visszafizetni. Ez igen nagy segítség, s jobb pénz­ügyi lehetőségeket nyújt a további gazdálkodáshoz. Valamennyi termelőszövet­kezetben igen nagy megelé­gedéssel fogadták ezt az újabb támogatást, amelyet államunk a közös gazdálkodás megerő­sítéséhez nyújtott. Az előkészület éré A zárszámadás nemcsak azt jelenti, hogy lezártunk egy gazdasági évet. Az elmúlt gazdálkodás elemzése már szorosan kapcsolódik a jövő terveihez. Ez az év, az új gazdasági mechanizmus elő­készítésének ideje. A termelő- szövetkezetek már most úgy igyekeznek tervezni, hogy szem előtt tartják a helyes vállalati gazdálkodás elveit. Ehhez hathatós segítséget nyújtott a járási tanács. Az elmúlt időszakban megvizs­gálták 12 gyenge tsz gazdál­kodását, segítséget adtak a reálisabb tervek elkészítésé­hez. Javaslatot, tettek a ter­melési szerkezet helyes, a já­rás adottságainak megfelelő kialakítására. Felhívták a fi­gyelmet a reális tervezésre, amelynek számolnia kell a já­rás mezőgazdaságára jellem­ző munkaerő-hiánnyal, a nagyarányú kiöregedéssel. Az ipar erős szívó hatása talán egy járásban som érződik olyan nagy mértékben, mint éppen itt Az említett 12 termelőszö­vetkezet megvitatta, s nagy­részt elfogadta a járás he­lyes javaslatait Adamovlcs Ilona Választási naptár Országszerte megkezdődött a választási szervekben tevé- j kenykedő mintegy 400 000 ; munkás, dolgozó paraszt, ér­telmiségi stb. kiválasztása: a Hazafias Népfront most jelöli i ki az országos választási el­nökség és a fővárosi, •megyei, megyei jogú városi, városi, járási városi (fővárosi) kerü­leti és községi választási el­nökségek. valamint a vá­lasztókerületi bizottságok tag­jait, ugyanakkor javaslatot tesznek a szavazatszedő bi­zottságok tagjaira is. A választási elnökségek és választókerületi bizottságok tagjainak névsorát január 16-ig juttatják el az illetékes szervekhez. Az országos vá­lasztási elnökség tagjainak ! kijelölését a Népköztársaság I Elnöki Tanácsa, a helyi elnök- I ségekét, valamint bizottságokét ! az illetékes tanács végrehajtó bizottsága erősíti meg. A sza­vazatszedő bizottságok tag- j jaira március 1-ig tesz javas­latot a Hazafias Népfront helyi bizottsága. A Hazafias Népfront vala­mennyi fórumán megkezdő­dött a jelölő gyűlések előkészí­tése is. Nagy gondot fordíta­nak arra, hogy mind a hely, mind pedig az időpont jól al­kalmazkodjék a lakosság mun­karendjéhez, mert a gyűlések egy részét üzemekben, vál­lalatoknál, termelőszövetke­zetekben, állami gazdaságok­ban, hivatalokban és intéz­ményekben bonyolítják le. Még ebben a hónapban be kell fejezni az összejövetelek elnökeinek kiválasztását, fel­kérését és felkészítését. A Je­lölő gyűlések sorozata ugyanis szerte az országban február 2-án kezdődik. Példálózás Hogyan dolgozott o Közalkalmazottak Szakszervezete? A Közalkalmazottak Szak- teervezete Borsod megyei Bi­zottságának év végi mérlegé­ben a szakszervezeti bizott­ság számos gondjával és eredményével találkozunk. A munkaterv alapján megálla­pítható, hogy a bizottság a népgazdasági tervek teljesíté­sére való mozgósítástól a ta­nácsi és bírósági dolgozók legapróbb gondjaiig rengeteg feladattal igyekezett megbir­kózni. O Mind a megyei bizottság, mind az egyes albizottságok tagjai alapos felmérő mun­kával készítették el jelenté­seiket egy-egy témáról. Több­szőr volt központi probléma a gyorsabb ügyintézés, ami a lakosság elsőrendű kérése. Foglalkoztak természetesen számos érdekvédelmi gonddal. Az alapszervezetek saját kezdeményezésükre felmérték a munka színvonala javítá­sának lehetőségeit. E kezde­ményezések jó visszhangot váltottak ki. Gondot okóz egyes alap- szervezeteknél. hogy nagyon sok a táppénzes. Ezt alaposan meg kell vizsgálni, az élet- és munkakörülmények esetle­ges javításának szükségessé­gét bátran fel kell vetni, ha az adott munkahelyen ez szükségszerű. Figyelemmel kell kísérni a kultúrbizottsá- gok munkáját. Az edelényi, a mezőcsátl, a szerencsi, a sá­toraljaújhelyi és a mlskoici 'járásban, valamint Sárospa­takon színházlátogatásokat, író—olvasó találkozókat ren­dezett a szakszervezeti bizott­ság. Ez helyes kezdeménye­zés, persze vigyázni kell ar­ra is, milyen előadásokat propagálnak. A tanultság és a műveltség témakörébe vág még annak megvizsgálása Is, vajon egyes tanácsoknál megfelelő munkakörben dol­goznak-e azok, akik egyete­met, főiskolát végeztek. A bér- és munkaügyi bizottság többször foglalkozott ezzel, ö Sokat foglalkozott a me­gyei bizottság az alapszer- vokben dolgozó szákszervezeti tisztségviselők továbbképzé­sével, a bizalmiak oktatásá­val (sajnos, volt olyan alap­szervezet, amelynél ez elma­radt), és négy járásban ren­deztek az elmúlt évben szak­szervezeti napot. Gondot fordított a szak- szervezet az egyes pártbizott­ságokkal való jó munkakap­csolat kiépítésére. Különösen egyes alapszervez^teknél mu­tatkoztak ebben hiányossá­gok. A Szakszervezetek me­gyei Tanácsával is megfelelő volt a bizottság kapcsolata, valamint az egyes alapszer­vezetek hivatalának főnökei­vel. Egyre többet törődnek az alapszervezeteknél a bizal­miakkal, elismerik tevékeny­ségüket. A bizalmiak mun­kájára még mindig jellemző, hogy elsősorban a tagdíjakat szedik be, egy-egy rendez­vényre mozgósítanak, de nem tartanak rendszeres csoport­értekezleteket. A szakszervezeti tagok la­kásproblémájával is foglalko­zott a bizottság. Az utóbbi időben több dolgozó lakás­gondja megoldódott. Az eredményeken kívül gondok is voltak. Ezek meg­oldása áthúzódott az idei év­re. Bérezési problémák adód­nak a bíróságoknál, egyes ta­nácsok mezőgazdasági osztá­lyainál, problémát okoz az utánpótlás is. Többet kell foglalkozni a jövőben a nyug­díjasokkal és javítani kell a tájékoztatást. (m. L) — szóra!, nekem is változatlanul az a vélemé­nyem, hogy igenis beszél­jünk az eredményeinkről. Sokan hajlamosak rá, hogy csak a rosszat veszik észre, arról vitatkoznak, a jót meg természetesnek tartják. A változást nem mérik igazsá­gosan. Ügy vannak, mint János bácsi a nagyot halló készülékével.., így érvelt az elnök a ta­nácsra jött panaszkodáknak, majd elmesélte a következő történetet. — Abban az állami gazda, ságban, ahol néhány évvel ezelőtt igazgató voltam, dol­gozott egy öreg pásztor. a János bácsi. Ez a gazdaság a múltban uradalmi birtok volt. Jani bácsi a központi majorban, az úgynevezett Mák-tanyán eselédeskedett, itt töltötte el élete javát, éppúgy, mint társai: sok munkával, kevés haszonnal. Szorgalmas, becsületes munkás volt az öreg. Gon­doltunk is rá, hogy rango­sabb beosztást kellene neki adni, de nem lehetett, mivel annyira nagyothalló volt, hogy csak üvöltve értelte a szót. Megmaradt pásztornak. Hanem az élete mégsem maradt a régi. Házat épí­tett, egyik fia — tanult em­ber lett a jó eszű fiú — Pest­re került vezető állásba, a másik traktoros szakmát szerzett, lányát Miskolcra vitte jó beosztású férje. Egyszóval, az öreg sem pa­naszkodhatott, hogy mostoha hozzá o sors és a rendszer. Vele azonban sohasem „politizálhattuk” meg ezt m változást, keservesen értette, szegény a szót. Írni, olvasni sa tudott. Egyszer aztán, egy évfor­duló előtt eszébe jutott va­lakinek, hogy meg kellene lepni Jani bácsit egy nagyot­halló készülékkel, ne csak! lássa maga körül az életet,] hanem halljon is róla vala­mit. No, meg is vettük az aján-l dékot, és kis ünnepségen át­adtuk neki. Nézte az öreg,) nézte, forgatta. majd magá­ra szerelte, • ahogy mutattok] neki. „Ordítí’ — kapott hir-' télén a füléhez, de a szeme1, ragyogott a boldogságtól] „Hát csavarjon azon a gon, j bon, ha orditT’ Csavargatotú és bólogatott. „A kirielejzuj mát, milyen raffinériájq van. Es simogatta a fit] le mellett lógó zsinórt. „Hopj meg ilyet is kitalálnak — Hát bizony, moder*] időket élünk, János bácsi! — Megváltozott a világ —I mondtuk, ö meg csodálva '1 hangot, bólogatott. — Magt\ hogy látja, mondja csald mennyire változott? Akkor eltöprengett kissé Majd azt mondta: — Egencsak sokat fordult Merhogy összedült a Mák tanya, meg sodorni se köll < cigarettát, Kossuthot szí! jók. _ • — Hát igy volt — nézett fej leire az elnök. — Nem mini] dig elegendő, hogy a széni lát. Néha a fülnek is sepíj feni keli. (esala) Utolsókból - elsők A Szocialista Munka Vállalata címért küzd a Miskolci Vasipari Vállalat Az elmúlt hat esztendő bő­velkedett eseményekben a Miskolci Vasipari Vállalatnál. Munkáslétszámát és termelési mutatóit tekintve a tanácsi termelő üzem nem tartozik ugyan a népgazdaság nagy- vállalatai közé, mégis, ma már nemcsak miskolci, ha­nem megyei szinten is mind nagyobb szerepet játszik. A kettősprofilú üzemben gyárt­ják például az ország gyer­mekkocsi «szükségletének Sztkszói terv A szikszói középiskolában már harmadik osztályosok is tanulnak, de a csoportok egyelőre még csak az általá­nos Iskolában kapnak helyet. Az idén a középiskolásoknak Hozzászólna „Tervek Miskolc vízellátásának javítására“ A* Eszakmagyurországban ezen a címen Jelent meg 1960. december 30-án Vincze Oszkárnak, a Vízügyi Fő­igazgatóság kitűnő publicistá­jának közlése, hogy számot adjon Miskolc vízellátásának jövő kilátásairól. Miskolc lakói igen jól em­lékeznek az 1964. évi nagy ivóvíz-hiányra, és örülnének, ha ez többször nem ismétlőd­ne meg. De vajon a cikkben nyújtott reménység objektiv tényeken nyugszik-e? A VlZITERV a tervezés feltételeként azt jelöli meg, hogy a Hernád nem lesz szennyezett. A csehszlovák nehézipar ilyen garanciát nem nyújthatott, mert egyetlen nagyüzemnél sincs kizárva, hogy a még oly tökéletes víz­tisztító berendezés is leáll valamilyen defektus miatt, s akkor a napi sok ezer köbmé­ter szennyező anyagot a gyár kénytelen a Hernádba üríte­ni. Az sem megnyugtató, hogy a Hernád menti „partiszűré- I sű” kutakat a hullámtérbe i telepítik, mert így azok éven- ] te ki Vesznek fcév« különböző, ' súlyos szennyeződéseknek. Nemesük a tervezést, hanem elsősorban a Vízügyi Főigaz­gatóságot is igen nagy felelős­ség terheli a nem megfelelő ivóvízellátásért. A hivatkozott cikk megál­lapította, hogy Miskolc karszt­vizei 33 000—65 000 köbméter vízmennyiség (napi) között ingadoznak, de nem tett em­lítést róla. hogy egy víztáro­zással hogyan lehetne ezen ingadozást kiegyenlíteni, hol­ott ezzel a csapadékszegény időben napi 30 000—10 000 köbméter többletvizet lehetne Miskolc részére biztosítani. Vagy talán azért nem szólt erről e cikk, mert annyira ki­zártnak tartja a karsztos te­rületen való víztározást? Ma már el sem képzelhető, hogy vízügyi szakemberek ne ismerjék a jugoszláv karszt- ban telepített óriási víztáro­zókat, melyek nem 5 millió köbméter vizet tároznak, mint az Miskolcon volt tervbe vé­ve, hanem ennek százszoro­sát, összehasonlíthatatlanul rosszabb adottságok mellett, Király Lajos mintegy felét, de készülnek itt sodronyok, kerítés-elemek, lemez öltözőszekrények, vil­lamos trafóállomások szekré­nyei. s olyan vasipari munkák is, amelyek a nagyüzemek termelését segítik. S, hogy mit jelentett az elmúlt hat év, arról az üzem munkásai és vezetői nagyon sokat tudnának mesélni. Tö­mören megfogalmazna a nagy változások korának lehetne nevezni. Hat évvel ezelőtt ugyanis arról volt szó, hogy esetleg bezárják, véglegesen megszüntetik a milliós vesz­teségekkel számoló vállalatot. Erről volt szó, s arról, hogy a vállalat vezetősége vizsgál­ja felül a helyzetet, és a fe­lettes szervek segítségével, a munkafegyelem megszilárdí­tásával, a tervszerű, céltuda­tos termelési tevékenység meghonosításával próbáljanak kilábalni a kátyúból. Utóbbit választották. S a | kátyúból való kilábalás a szó i szoros értelmében vehető, j mert nemcsak a termelésben, j a munkafegyelemben kellett I rendet teremteni, hanem a í vállalat portáján is. Ma már ! csak a hat évvel ezelőtt ké­szített fényképek tükrözik azt a rendetlenséget, az áldatlan állapotot, ami a vállalat te­lepén uralkodott. Értékes anyagok, gépek, szerszámok hevertek a szabad ég alatt, verte őket az eső, emésztette a rozsda és a sár. A vállalat anyagi veszteségeihez ez is hozzájárult. Amikor tehát ki­mondták, hogy mégis marad a vállalat, az első lépés egy valóságos nagytakarítás volt. A mai rend akkor alakult ki, s ezt az időközben épített űj létesítmények csak tovább fejlesztették. Példás rend uralkodik, s ez nemcsak a könyvelés számaiban, hanem az emberek magatartásán, munkaszeretetén is lemérhe­tő. Az eredmény: 1963 végére felszámolták a veszteségeket, í a nyereséges vállalat már 18 nap nyereségrészesedés] fizethetett. Ez volt az első siker, aj] első fegyvertény, amellyy bizonyítottak. S akkor a vál lalat gazdasági vezetői, pártszervezet, a szakszerveze es a KISZ a vállalatnál dől gozó kommunistákkal együt azt mondták: felállítottuk mércét, amelyet túllépni kJ telességünk, de alatta marad ni nem szabad. Emlékezete, termelési tanácskozások za; lottak le, számos okos javas lat hangzott el, új kezdeme nyezések születtek, kialakul' az egységes állásfoglal hogy érdemes jól és jobba dolgozni, mert a vállal«'| eredményei végeredménybe a fizetési borítékokon is meg látszik... Megalakultak a szociálist,] címért küzdő brigádok, fel] ajánlás felajánlást követett, munkaverseny élő, eleve mozgalommá vált ós a bezá rásra Ítélt vállalat 1966 mi jutóra elérte az élüzem szir; tét! Ennyit lehetne tömőre, erről a hat esztendőről e‘j mondani. S még valamit: év végi értékeléseknél a leg jobb tanácsi vállalatok ki' zött emlegették a Miskolc Vasipari Vállalatot, ahol ®‘ 1967-es évet a szokásosa, nagyobb izgalommal kezdtéí Oka: megtisztelő, de nag feladatot kaptak. A Szakszer] vezetek megyei Tanácsára felhívása nyomán idén a Szc cialista Munka Vállalata cír kiérdcmeléséért dolgozna! Az egyetlen tanácsi vállalt Borsod megyében, amel ilyen feladatot kapott és ti, zött maga elé. Tudják, hog nem lesz könnyű, azt is tue ják, hogy rajtuk van a több, hasonló vállalat dolgozóina szeme. A jól összeforrom törzsgárda azonban ígér ahogyan kilábaltak a kátyú ból és a legrosszabbak közi a legjobbak közé kerültél ennek a feladatnak is elege lesznek (Ónod várt) / és az általános iskolásoknak is könnyebbé válik a helyze­tük: a tervek szerint ebben az évben Szikszón négy új tan­terem épül. részben állami be­ruházásból. részben község­fejlesztési alapból

Next

/
Thumbnails
Contents