Észak-Magyarország, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-08 / 7. szám

ESZAKMAGTARORSZAG Vasárnap, 1981. január Apátián nemzedék Körzeti könyvtárak Nyitray Péter: az encsi járásban Az idő lásd... ÉDESANYÁMNAK A Az encsi járásban, Bakta- kéken, két évvel ezelőtt kör- i zeti . könyvtárat létesítettek > függetlenített vezetővel, egy [ több ezer kötet befogadására) alkalmas, szép épületben. Ezj a központi könyvtár rendsze-í résén cseréli, frissíti a kisebb ■' falusi könyvtárak köteteit. j Az elképzelés jól bevált és a tapasztalatokat felhasználva, > most még két helyen létesítő-j nek ilyen körzeti könyvtárat: j Fancsalon és Halmajon. Fan- csulon már felújították erre aí célra a kastélyt, melynek két > szobáját rendezik majd bej könyvekkel. Halmajon ugyan-^ csak az Idén szeretnék kiala-J kítanl a körzeti. könyvtárat. í Lásd ide jutottam végül is az üt elejére és konok dühöm és konok éhem láthatatlan bilincsébe téve életem megszabulotl mint a kör végső pontját a kezdet adja meg de mit tehet aki egyedül van os mégis millió kézzel és karral ölelne ölne túlnő magánya csontig szorító korlátjain Az Idő lásd megsokszorozott engem is éveket vett könnyű szappanbuborékokat de éveket Is adott ahol járni tanultam a gerendák meghajoltak a korom megvastagodott ám tavaszonta most is a kertekbe virágot plántál aki tudja hogy szívós a föld s önmagát szépre jóra kibontja s lm a kertecskék a gyár körül a fű kizöldül bármi mostoha salak rossz felhő fojtogatja így remélek én napra nap egyre bevallom fájok is szenvedek de tudom aki láng és korom közt növekedett idáig acél lesz bicska vagy kasza gyógyító kés serénységre űz minden most már a sebek egészséget adnak hegedt emlékeket szeretetre hajt a magány s melegségre a fagy. Rőferálás az ember bűnéről — színpadon Bemutatóra készül a Miskolci Nemzeti Színház A DC. partkongresszi son igen sok szó ese a fiatalokról. Töb felszólaló foglalkozott vel< Szólt róluk többek között - természetesen — Méhes Le jós, a Kommunista Ifjúsál Szövetség Központi Bizottaá gának első titkára Is. El mondta, hogy amikor elét sikereinket számba vesszül arra az Izgalmas kérdésre i választ kell adnunk, hogya formálta pártunk, rendsze rünk a jövőt az embere, gondolkodásában és erkölcsé ben, hogyan készítjük fel i fiatalokat arra, hogy apáim küzdelmét folytatva győze lemre vigyék a szocializmu ügyét. A későbbiekben Idézi azt a lenini megállapítási amely szerint minden kor if júsága szükségszerűen más képpen kénytelen a szocializ mushoz közeledni, nem azoi az úton, nem abban a formá­ban, nem olyan viszonyok kö zött, mint apáik, A kongresszussal nagyjábó azonos időpontban mutattál be a premier-mozikban t magyar filmművészet egyil legújabb, nagyszerű alkotását Szabó István filmjét, aa Apá-t. Ennek a filmnek tu­lajdonképpen nincs története Egy fiú áll a központjában akinek eszményképe az Apa Az Apa, akire már ő nem is emlékszik, hiszen'alig néhány éves volt rnég, amikor köz­vetlenül a felszabadulás után árván maradt. Az ismeretlen apa magasztosul eszmény­képpé benne, mert hiszen gyermeki lélekkel is szüksé­gét érzi, hogy valakit köves­sen, valaki példaként álljon előtte, és amikor már fogé­kony gyermekké vált, az isko. Iában hamis hősök tiszteleté­re is megtanították (később ezek bálványdönétóséhez is asszisztált). Káoszt érzett a serdülő fiatalember maga kö­rül, és minél Inkább kaoti­kusnak érezte az őt körülve­vő világot, annál inkább hi­ányzott neki az igazi esz­ménykép. Ezért tudott hinni kizárólag az önmaga te­remtette hősben. Apában, hol­ott felnőve már maga is tud­ta, hogy Apa becsületes, egy­szerű emberke volt, de nem volt hős, nem volt benne eemmi hősi, ami eszménnyé válhat. Tudta mindezt. De az önmaga építette légvárat nem tudta és nem is akarta le­rombolni, hiszen kellett az eszménykép, kellett a példa, kellett a hős, akire feltekint. A fiú becsületes, szorgalmas, csendes ember. Nem különö­sebb teremtmény. Amikor 1956 őszének szennye végig­söpör az országon, már egye­temista. Hamar el tud sza­kadni ordítozó társaitól, hi­szen a kokárdák hangoskodók- ban sem találja meg a gye­rekkora óta keresett hőst, a példát. *r t gyanebben a filmben szerepel egy lánvka is- Nagyjából egyko­rú a fiúval, Anninak hívják. Tiszta szerelem szövődik kö­zöttük. Anni m apátián. Ap­ját 19-M-ben meggyilkolták a fasiszták, csak azért, mert származása az akkori kegyet­len törvények szerint kifogás alá 'esett. Ez az apátlanul, anyátlanul felnőtt lányka pe­dig sokszor nem tudja, be keli-e vallania apját, vagy le­tagadni es helyette ártatlan hazugságként valami más, „kevésbé kompromittált" apát teremteni magának. Érzékeny, sebzett lelkű teremtés, mint az apátiának legtöbbje. De nemcsak ők apátlnnok, nemcsak Szabó István film­jében találunk apátián fiata­lokat. akik időközben már- felnőtté serdülnek. Nemcsak t azok az apátlanok, akiknek i nem él az apjuk, hanem azok . is, akiknek szülei kiskoruk­- ban hazudtak, akik kispajtá­- saikkal sem beszélhettek ott- i honi életükről, akik letagadni • kényszerültek szüleik maga- ■ tartását, vagy származását, . akik kettős nevelést kaptak , (s Ilyenek még ma is akad- i nakl), akik cinikussá váltak • a talmi hősök „tiszteletétől”, s már nehezebben fogadják el a valódi hősöket is. O r k is a mi társadal­munk tovább építői lesznek, s hogy mi­ként építik majd, a mai fel­nőtteken múlik. Mindnyá­junknak szól a kongresszus határozatában olvasható út­mutatás: „Szocialista jőve megkívánja, hogy a társaaa- lom fokozottabb felelősséget vállaljon az ifjúság nevelésé­ért”. Méhes Lajos elmondotta a kongresszuson többek között azt is, amikor az ifjúságnak a jövő feladataira történő fel­készítéséről szólt, hogy bár­milyen fontos, mégsem vezet­het kellő eredményre, ha­csak a múlt ismertetésére fordítjuk erőnket. Ezzel együtt nagyobb energiát kell fordítanunk rá, hogy a mát és a holnapot tegyük érthetőb­bé az ifjúság számára. Na­gyon fontos ebben a „csak” és az „ezzel egyiltt”. A múl­tat, az utolsó 25 évet úgy kell bemutatnunk, hogy a mai fiatal is megtalálja abban az Igazi hősöket. Felfedezze, megismerje és megszeresse azokat, »kik életüket áldoz­ták ennek a társadalmi rend­nek megteremtéséért, akik e rend munkálói voltak a kez­dettől, s tisztelje azokat, akik szürke közkatonaként mun­kálkodtak szocialista rendünk megteremtésén és terr.i-szete- sen ezzel együtt ismerje meg a jövőt. Például fiataljaink számára Ságvári Endre ne csak tananyag legyen, ne csak olyan történelmi sze­mély, akiről tanulni kell, ha­nem szinte köztünk élő pél­da, akit úgy mutatunk be az utánunk jövő generációnak, hogy mindenképpen esz­ményt lásson benne. Legyen eszménykép Kulich Gyula, Kilián György, Pesti Barna­bás és a többi ifjú kommunis­ta hős, és legyenek példák a : ma Is köztünk élő egykori Haecker híres mondását sokszor idézték már. A Mis­kolci Nemzeti Színház új be­mutatójának, a lelkiismeretet megrázó, Harc a szalamand­rákkal című Capek-regény színpadi változatának pró­báján óhatatlanul felidéződlk az Immár klasszikus aforiz­ma: „A világkatasztrófa sok célt szolgálhat. Többek között azt is, hogy alibit igazoljunk isten előtt. Ádám hol voltál? — En kérem? A világhábo­rúban.” De ml lesz az alibi, ha egyáltalán nem éljük túl a világkatasztrófát? Ha ránk szabadul a víz, a tűzhányók sokasága? Ilyesfajta víziókkal viasko­dik férfias, felelősségteljes küzdelemben Karel Cap ek Harc a szalamandrákkal cí­mű regényében, amelyet Pa­vel Kohout, a világhírű cseh színpadi szerző fogalmazott drámává. Ennek a nagyléleg­zetű, erős szavú műnek pró­bál folynak most a Miskolci Nemzeti Színházban. Orosz György, a darab ren­dezője higgadt tónusban ve­zeti a próbát; a gyakori Is­métlések nem ingerük a csak­nem száz személyt megmoz­MUnni eh Ferenc: ¥iharos űt É irdel.es meooldása fa'iisi isKo'ált vízellátására o Az enesi járás községeinek egy 40 Uteres tartályt szerel- aitalános iskoláiban hosszú nek fel, és ezt csapokkal el- idő óta gondot okoz a vizel- látott mosdótálakkal kötik látás. Kézmosásra eddig a össze. A csapokon folyó víz legtöbb helyen csak egy zo- nemcsak kézmosásra, hanem máncos kannában, vagy egy Ivásra Is alkalmas lesz. Elő- l&vórban tárolt víz szolgált, zetes számítások szerint a Az ivóvizet a diákok otthon- tartályt naponta egyszer kell ról hozták üvegekben, kula- majd feltölteni, csókban Á víztartályokat és a esa­A vízkérdés megoldására pokat a járás 30 legfontosabb érdekes elképzelés született, iskolájában szerelik fel. A melynek valóra váltását a kö- munkát teljes egészében a di- zeljövőben kezdik meg. A Di- ósgyőri fiatalok végzik el tár­os győri Gépgyár tanműhelyé- sadalmi munkában. A szere­rek fiataljai vállalták, hogy lést a tervek szerint még ja- az iskola megfelelő helyére nuárban megkezdik. száezerny! magyar vörösgár­dista fegyvere a szovjet ha­talom győzelméért. Honfitárs munkások és parasztok, volt hadifoglyok egységeit vezeti a forradalom zászlaja alatt az oroszországi polgárháború frontjain, olyan időkben, ami­kor a „ferencjózsefl” mo­narchia vezetői itthon még abban reménykednek, hogy ők nyerik meg a háborút A könyv ízesen és érzékle­tesen idézi hazatérését az osztrák—magyar hadsereg összeomlása után. A kaland, ahogyan hazaér egyéni, de a táj, amelyen átvonul, törté­nelmi. Olyan felejthetetlen részletekkel, mint „Bródi ál­lam”, a galíciai kisváros, ahol kettős hatalom „uralkodott”: az ukrán és a zsidó „hadse­reg”, akik ugyan nem ismer­ték el egymást, de minden hasznot hozó üzletet közösen kötöttek, és ezen az alapon a két „kormány” kifogástalan „diplomáciai viszonyt” tartott fenn. A viharos «I "X,41"í Magyar Tanácsköztársaság. Vöröshadseregének főparancs­nokságán Münnich Ferenc a politikai megbízott. A bukás után a fordulatok és emlékek átívelnek a bécsi emigrf dó­hoz, a Kárpát-Ukrajnában végzett Illegális munkához, majd a berlini letartóztatás­hoz. Innen Moszkva az irány, és rövidded. ezután a spanyol polgárháború feledhetetlen harcterein tűnik fel Münnich Ferenc, nemzetközi brigádok­ban, spanyol hadosztályok élén, az utánpótlást szervez­ve, agitálva és visszavonulva. A francia Internáló táborok­ból a szovjet kormány menti ki, de nincs megállás. Hitler megtámadja a Szovjetuniót és Münnich Ferenc Sztálingrád­nál harcol A háború hátra­levő részén, a győzelmük éveiben a moszkvai rádió ma­gyar adásunak vezetője lesz. l/pn rj a viharos úton: a f CM y békéért harcolt a háborúban, és a forradalom győzelméért a békében. Köny­ve a súlyos idők legnehezebb realitásaiban is anekdótázó és könnyű anekdotáiban is reá­lis. Stílusában egyszerű szí­neket kever, egyénisége és törekvései így válnak vilá­gossá a történelmi háttér bo­nyolult kulisszái előtt. A kor sűrű közegében, a politika fó­rumán vagy Illegalitásban, vereségben és győzelemben, koncentrációs táborban vagy mikrofon előtt biztosan mo­zog, viszi magával társait és elvtársait. Tulajdonképpen innen írásának varázsa, a vonzás, amely nem hagyja nyugton az olvasót a könyv utolsó soráig. Nemcsak egy nagy élet színeit, hanem a kor dokumentumait is hite­lesen vetíti a történelem vásznára. K. L *rmberek, ne legyünk íelklszte^ények! N« Öljünk a tíízhányAn, amis mepAget! Csak a7. állat hal meg fejét bárd alá téve. Az emb«*r harcoljon, amíg van előtte út! Aki tétovázik, annak vége. Kmherek! Harcoljuk meg a s*alai»»andra-háhoriii: Párkány László ■ testesüljön meg. Ebbe W gondolható az újjá éledő1 ■ sizmus, az atomproblcma., . világ dolgaitól elforduló legegség” és » pacifizmus Kohout az atomkérdéstől önmaga pecsenyéjét sütői kispolgár jellemrajzálg 1 mindent el tud mond! olyasmit Is, ami jelen p!' natban gondjaink legfof sabbika. A kis és nagy etá rek vélt és jelentősnek l tott érdekei nem leheti annyira jelentősek, hogy jusson figyelem az emberi get fenyegető veszélyre, embernek önmagát kell ' manizálnia, hogy elűzze I felől a viharfelhőket A Harc a szalamandráit című fantasztikus játék nőjét Jan F. Fischer szere Orosz György rendező sz.et lyeeen járt utána Prágái a zenei anyagnak. Ugvaf jutott hozzá több nélkülöz tetlen „kellékhez” Is. A r dezőnek sikerült meßszel nie azokat a filmkóplál amelyek normál és kesk* változatban az eredeti ját hoz készültek. Egyszerre rom vetítőgép Is műkő majd a miskolci színház st padár; három képernyőn rabell filmek jelennek rí a szkeccsektől a híradókon a színes fii méh jelentk életképekig, Miskolcon Is szí tettek filmet, az előa során ezek Is vászonra két nek. Tizenöt tagú zene) songok, láncok. szavaló rusok (ez utóbbiban a vl ügyeiért felelős rivorterrk. ra támasztia fel az antik í mát) segítik ktbontakozU a magvas mondanivalót. A dísrich'ket és jelmeze Wenenn.st Róbért tervezte; köbméter faanyagot erntet be a forgószínpadra, s ti mázsa vasszerkezetet. Sz nvolcvan jelmez készül az e adásra, mert a neuos szer lovarda (esv-egv szfn%/. né, öt s»ere•■‘el Is játszik) soks ri öltözködést Is Igényét. Hogv mennvire jelentős, mennyire bre^hti. pisca* színvonalon álló mű a Sza mandrák, azt a világ szín’ dstVt nv'nmu'n't'oző érdek dós is bizonvítia. Ebben esgtendőhr.n ‘törte műsorát Beírni Nemzeti Színház, egyik mos’/'viü « 7 ínbez1 kívül az NSFK és NvuS Németország több színűd f'seb sz.tc >’-Ak í ábe n leien kilenc színház, ritssze e na; hatása művek Üvv hírlik: y-i bej „-■f'-féj-n men '•crib Perel Kohout és , f. Fischer is. Jogos a nnev érdeklőd mert a ..vitán teljes nnsztu sóról” s-éló helyszíni köz' tí'és a ePtr.iössé',«t érző eml rek számára sokat mond: gató együttest. Óramű pont tossággal kell mozdulnia dísz letnek, színésznek, s ugyan ilyen pontosan kell megszó lain! a magnónak, megindul nlok a vetítőgépeknek. A bemutató előtt néhán: nappal jól érzékelhető: a Sza lamandrákat csak Ilyen nagy technikailag is tökéletes szín pádon ‘ lehet megvalósítani mint amilyen a miskolci. O A mű írónlkus bevezetőve indul lelkiismeret-felkavar« útjára. Plakát-dobpergésse hirdeti; „A világ pusztulás: műszaki okok miatt mégis mételhetetlen.” S mi, nézői máris tudjuk: a fnntasztlku zenés színpadi játék olyai élményt kínál, amely napja ink nagy problémáihoz, az em­beriség létkérdéseihez veze el bennünket. A darab rendezője már hó napok óta készül a formailaí is rendkívül gazdag mű be mutatására. Amint mondatta a Capek-adnptáció nagy fel adatok elé állít színházat é: színészt egyaránt, A játél nem öncélúan épül a színpa­di technika legújabb vívmá­nyaira. A változó ember meg­mutatásának nem mond el­lent, hogy egy színház milyer 1 technikai variánsokkal jut e a célig. A .végeredmény a fon­tos. A mostanában olyan so­kat vitatott technikai bravú­rok halmozásának világábnr nem a technika „sűrűségét" érdemes felpanaszolnunk hanem a gondolat szegénysé­gét. Az eredeti, a nagysze­rű gondolat szinte mindéi bravúrt elbír, gondolatiságá­nál fogVa a Szalamandra is A színház mindig is „komp­lex” műfaj volt, hiszen mát a görögök is ötvöztek táncot dalt, kórust és prózát. A ml világunktól sem idegen az öt­vözés, a színpad és a film azonos műfajon belül ma már nem öss/ebék it heteden. Ér­dekes példaként említhető meg a híres leningrádi szín­házi rendező, Tosztononov ki sérlete. nki » Megbilincseltek című film forgatókönyvéből írt színnadi játékot, meghagy­va a két műfaj 'ölelkezés! le­hetőségét, R Canek harmin'- esztendővel ezelőtt megjelent regényében, a gyíkokhoz hasonlatos esú- szó-mászó szalamandrákat a javában tomboló fasizmusra értette. Pavel Kohout a hat vanas évek eleién írta át a müvet, s a témát a kialakult erőviszonyok és a vHAgoo'fti- kai „koordináták" alakulása szerint dolgozta ót. szabad asszociációt biztosítva ezzel a nózőnek, de gondolatait min­dig az irányba terelve, hogy a szalamandrák nevében és fogalmában antihumánum harcosok, jelenünk és jövőnk munkálói. Csak példakénl említjük meg itt Nógrádi Sándor életpályáját, de Ígér sok kortársunkat állíthatjuk követendő példaként fiatal­jaink elé. Es példaként keli állnia a diósgyőri Papp Vin­cének, h Ki minek mestere? vetélkedő második helyezett fiatal esztergályosának. Le­gyenek példaképek a KI mi­ben tudós? különböző ága­zataiban sikeresen szereplő, maximális tudásról és érdek­lődésről számot adó ifjak. És legyen gondunk arra is, hogy ifjaink ne álnok, rózsa­színű képet kapjanak a jö­vőről, amely csalfa módon hamis álmok szövögetésére ad alkalmat, hanem jelenünket és társadalomépítésünk pers- oektíváját az ifjúság igényei­hez mérten vonzó formában, de mindenkor a realitás tala­ján maradva vázoljuk fel előttük napról napra, így ké­szítsük fel őket eljövendő éle­tükre. Segítsünk leküzdeni a hamis ábrándokat, a régi polgárt nevelés csökevénye- ként még köztünk lévő hitet, amely szerint a középiskolai képesítés, valamint a felső­oktatásban nyert dioloma va­lamiféle könnyebb életbe szó­ló belépővel azonos. Tanul­mányaik során a dolgos, mun­kás életre készüljenek fiatal- iaínk minden fokon, minden -endű és rangú iskolában, ta- lulóintézetben. Legyünk hoz­zájuk őszinték, soha ne érje íz iskolai és iskolán kívüli ne­mlét a félrevezetés, a lakko- iott jövő csillogtatásának vá- ?ya. Legyen a mi felnőtt tár- tadalmunk élete példakép. Ss a szülői ház nevelése áll­ón szoros összhangban a ársadalom nyújtotta nevelés­iéi és igényekkeL I» * éhes Lajos azt Java­[VI hogy állítsunk lelkesítő célokat a iatalok elé. Bővítsük ezt a :élt a lelkesítő példákkal is. Uljának fiataljaink előtt gaz, követendő hősök, és -gyik ifjúnak se kelljen ön- nugánuk hős apát hazudnia, ie juthasson eszébe egyetlen iatalnak se, hogy „vállalhat- a-e" apja származását, és ne :elljen soha egy fiatalnak em kesorűen, vagy cinikusan áábrándulnia azokból a hő- ökből, akiknek tiszteletére i évelték. Benedek Miklós nem fér el 180 ;Gü!;U oldalon, A 80 éves Münnich Ferencé leg­kevésbé. Viharos út című könyvében a legjellemzőbbe, I két idézi válogatott emlékei . közül. A magyar munkásmoz- j galom nagy öregei között I nemcsak korban rangidős, hanem élményekben és meg- ! élt viharokban is bizonyára nehéz lenne őt követni. Köny­ve így nemcsak olvasmányos, hanem egyben szemtanú al­kotta forrásnál Elvezet az értelmiségi családból szárma­zó diáktól, az első világhábo­rú hadifoglyainak szibériai í garnizonjain át az orosz for- i radalom, a Nagy Október tü- I zéig. A tűz itt frontvalóság,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents