Észak-Magyarország, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-08 / 7. szám
*»>*rnap. inm. fnnriAr * északmagyarorszag 3 > Tengeralattjárók —kiállításon „ A legmodernebb szovjet tengeralattjárók — köztük a közelmúltban világ körüli úton részt vett atommeghajtású modell — makettjeit nézhetik meg az érdeklődők a r Magyar Néphadsereg Központi Klubjának kiállításán. 9 ------------— * Peda gógus-lakásokat építenek Ináneson A pedagógusok lakásellátása Ináneson is igen nagy gondot okoz. Jellemző, hogy a községben kilenc bejáró nevelő tanít. Az elmúlt évben sikerült enyhíteni a lakásgondokat. A községi tanács egy önálló és egy kétlakásos ikerházat épített a nevelők részére. A munkához állami beruházást is kaptak. A pedagógusok a közeljövőben költözhetnek De új otthonukba. (J 1/dnnodolt Sietek Szép, új létesítménnyel gazdagodott Delek. A községben nemrégiben fejezték be egy klubkönyvtár építését. A falu teljesen saját erejéből készítette el. Az encsi 1 járásban — mint arról már hírt adtunk — Fügödön is felépítettek ilyen klubkönyvtárat. A deteki létesítmény is i szabadpolcos könyvtárat, I klubszobát és társalgót foglal magában. A klubkönyvtárat hamaro- san berendezik és a falu ren- j delkezésére bocsátják.- Üj iskolát építenek Telkibányán Telkibányán is szűknek bi- *°hyui jjráj. a régi iskola. A ’Zsúfoltság a tanulók és a ne- -.ewk munkáját egyaránt ne- ezíti, de már nem sokáig. A szerint ugyanis még oben az évben három tante- 'rémmé] gazdagodik a falu. szó van arról is, hogy a . vsőbbiek folyamán Telkibá- ,rya egyik régi épületét falusi f m’yŐRiurnnak rendezik be. Az elképzel ást a megyei tanács • Művelődésügyi osztálya és az Encsi járási Tanács közösen szeretné megvalósítani. A kollégiumot a nyári hónapokban a középiskolás KlSZ-fla- talok továbbképzésére használnák. A természeti szépségekben igen gazdag Telkibányára bizonyára szívesen is mennének a fiatalok a megye miden részéből. A későbbi tervekben Eresen is szerepel egy falusi kollégium kialakítása. Elektromos számolótáblák ’ A Diósgyőri Gépgyár nem- , régiben öt, szépen kivi tel e- í ?^tt elektromos számolótáb- küldött az encsi járásba. A táblákat az általános isko- Jfk alsó tagozatos osztályai- juttatják el, ahol igen jó szolgálatot tesznek a légid®«bb diákok számolási tudá- ®ónak fejlesztésében. A táb- ^ bizonyos műveletek elvégzésénél jelzik a helyes választ. A gépgyár két hatalmas láda szerszámot is küldött a járás iskoláinak, melyeknek a diákok politechnikai foglalkozásokon vehetik majd hasznát. A járási tanács azoknak az iskoláknak juttatta az ajándékot, melyek az őszi betakarítási munkáknál a legtöbbet segítették a tsz-eket A bodroglieresztúriak téli munkarersenye ót testvérüzemmel Beszámoltunk róla, hogy a "hskolei Betonárugyár bod- °*beresztúri üzemében 15 M'Uió forintos rekonstruk- rMfa került sor, ezzel a téli üzemelésre is alkalmassá tet- a tufa falazóblokkok és Mas épületelemek gyártását. A Bodrogkeresztúrban dolgo- 5™ mintegy 130 főnyi mun- kasgárda most téli munkaver- P'Myre hívta ki az ország hasonló üzemeit. A dunaúj- városi, a budapesti, a váci, a dombóvári és a pécsi, hasonló gépekkel felszerelt estvérüzemek dolgozói elakadták a kihívást. . ,A téli üzemelés sok nehézséggel jár a versengő üze- Mekben, s a verseny célja, hogy jobb munkaszervezéssel ezeket leküzdjék. A betonáru- gyárak vezérigazgatósága igen nagy jelentőséget tulajdonít a bodrogkeresztúriak által kezdeményezett téli versengésnek, s az első helyezett részére 30 ezer, a második helyen végző üzem részére pedig 20 ez^f forintos jutalmat tűzött ki. A versenyt, amely március 31-én zárul, kéthetenként értékelik. A bodrogkeresztúriak már a verseny első napjaiban nagyszerű eredményeket értek el. Az év eleje óta átlagosan 120 százalék felett teljesítik napi előirányzatukat. VÉN IÁ ni V-S ÖRS OK Általában megmosolyogjuk, enyhén le is nézzük, kissé lebecsüljük őket. Vénlányolc. Szemtől-szembe persze sohasem nevezzük így a férj nélküli, idősödő nőket. De azért csak ezt a kifejezést fogadta el róluk a nyelv. Illetve, pardon! Nem akármelyik idősödő, férj nélküli nőre! Mert figyeljük csak meg, milyen érdekes: a vénlány fogalmához valahogy odaötvöződött a becsületesség, a tisztesség. Bizonyos „rangot” szereztek a vénlányok, más magános hölgyekkel szemben. Mégis, a vénlányokkal éreztetjük jobban az enyhe lenézést, a lebecsülést Vajon miért? Mintha nem tekintenénk őket teljes értékű embereknek. Helyes-« így? Talán választ kapunk, ha megleshetünk valamit a körülöttük lappangó titokból: vajon miért nem mentek férjhez? A csalódon A szobában sok csipke és sok zöld növény. Klárika néni meg-megsímogatja egyiket is, másikat is. — Kedvesek nekem. Vannak közöttük egészen régiek. Itt van ez a kis hatszögű terítő. Milyen fiatalon horgoltam! Hajaj, akkor még más volt a szemem... Kézimunkáztam is rengeteget. Gyerekfejjel azt hittem, hogy a sok-sok öltéssel sok-sok pénzt tudok majd keresni... — És minek kellett volna a sok pénz Klárika néninek? Elmosolyodik a kérdésen. Bágyadtan, szelíden. Aztán úgy kezd beszélni, ahogyan csendes, békés estéken nagy viharokról mesélhetnek az öreg tengerészek: — Egyszer volt, régen volt, talán igaz se volt. De azért mégis igaz volt... Élt egyszer egy szegény kislány, akiért eljött a mesebeli királyfi. Egy fiatal katonatiszt képében. Ám ennek a „királyfinak” már elkopott az apáról fiúra örökölt birodalma, így nem volt módja hozzá, hogy elvegye feleségül a szegény kislányt- Nem tudta kifizetni a kauciót. Mert akkor a katonatiszt nem házasodhatott másképpen, csak ha kauciót fizetett a hadseregneg... Teltek-múl- tak az évek, s a királyfit elrabolta egy gonosz tündér, aki kifizette a kauciót... Klárika néni még ma sem csúnya nő. Nem akadt volna több kérője? — Akadni akadt. De hát a esálódás ... Felvettek dolgozni egy virágboltba. Minden szeretetemet a növényeknek adtam. Akartam én felejteni. Nem ment... önkéntes cseléd — Tessék adni gyorsan azt a blokkot, mert sietek! Nincs otthon kenyér és mindjárt dél, jönnek haza a gyerekek ... — Mintha legalábbis sajátjairól lenne szó — súgja egy hátrább álló asszony a másiknak. Emez csodálkozik: — Talán cseléd valahol? — Az hát. Nővérénél! — az eddig suttogó most már han- gosíthatja a szót, a siető nő kenyérrel, szatyrokkal felpakolva frissen (sőt: látható büszkeséggel) kiperdült a bolt ajtaján. — Egész életét nővérére szentelte. A nővére tanult, mérnök lett, emez meg éjjel- nappal dolgozott, mert az apjukat korán elvesztették, anyjuk meg beteges. Aztán, amikor az egyetem után a „Hasznos tanácskozás volt66 Községi népfront vezetők a háromnapos tanácskozásról Háromnapos tanácskozásra gyűltek össze a Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottságának központjában a Népfront járási és községi vezetői. Három előadás és azt követően konzultáció szerepelt a tanácskozás műsorán. Deme László az MSZMP IX. kongresszusának határozataiból adódó feladatokról, dr. Papp Lajos a III. ötéves terv és a gazdaságirányítás reformjáról, dr. Kardos Sándor pedig a választások előkészítésről tartott előadást. i A tanácskozás után megkérdeztünk néhány községi népfrontvezetőt, milyen tapasztalatokkal távozik a megbeszélésről. íme néhány válasz „távirati stílusban”. Herczegkúti Józsefné Sára- zsadányból először vett részt ilyen megbeszélésen, örül, hogy eljött. Az elkövetkező nagy feladatok végrehajtásához sokat segít ez a tapasztalat. Ügy érzi, ha csak egy részét tudják elvégezni mindannak, amiről hallottalt, mar hasznosat cselekedtek, érdemes volt meghallgatni az előadásokat. Orosz Károly (Zemplén- agárd) úgy látja, hogy hasznos tanácskozás volt, megérte a ráfordított energiát. Ismerik a felső szervek elgondolásait, és megfelelően ösz- sze tudják egyeztetni a kívánságokkal. Kozma Lajos (Bőcs): Első érzésem a tanácskozás után az, hogy boldogok lehetünk mi. magyarok, mivel békében dolgozhatunk nagy terveink végrehajtásán. Demeter János (Borsodszi- rák): Mindhárom nap hasznosan telt el. olyan konkrét kérdésekre adott választ, amelyeket fel fognak vetni nekünk a választásokat előkészítő gyűléseken. (mi) nővér férjhez ment, két gyereket szült, ez önként vállalta a cselédséget. És örömmel csinálja, ingyen, kevés megbecsülésért. Talán az lelkesíti, hogy ilyeneket mondhat: „amikor a nővéremmel megszereztük a diplomát...” vagy „a gyerekek hoztak nekem két ötöst...” Becsapva Falusi lány. Még nincs negyven éves. Miért nem megy férjhez? — Mármint én? Ugyan — röstellkedik. — Kinek kelle- nék már én? Csúnya vagyok. lusta vagyok, nem is bírnám a sok tennivalót egy férfi körül. Az Ózdi Kohászati Üzemekben a legkülönbözőbb beosztású, szakmájú, javarészt szocialista brigádba tartozó dolgozókból technikatörténeti csoport alakult Céljuk az, hogy kicsinyített formában érzékletesen bemutassák, megismertethessék az immár 122 éves gyár jellegzetes fejlődési szakaszait a helyi kohászkodás módjait. változásait A lelkes, harminc tagot számláló kollektíva tagjai, mérnökök, technikusok, olvasztárok, lakatosok, hengerészek, tisztviselők, ki-ki szakmája, rátermettsége, vagy éppen „hobbyja” szerint vállalkozott egy-egy feladat megoldására — önkéntes munkában. Egykorú rajz. illetve kép alapján elkészítik például a gyár 1847-es és 1883—1895 közötti állapotát ábrázoló fa makettjét, a mai blokkhengersor elődjét, az 1907-ig üzemeltetett úgynevezett luppa- hengersorozat működőképes modelljét, a régi gőzpöröly, a A házban két férfi mellett dolgozik. Az egyik az apja, a másik a mostoha testvére. A lány talán még több mindent csinál, mint a férfiak. Nem szép ugyan, de tőle csúnyábbak is férjre találnak. Mintha valaki „belebeszélte” volna, hogy eszébe se jusson a házasság. — Mondja is anyám, hogy soha ilyen dolgom nem lenne, mint itthon ... Mástól tudtam meg a faluban, hogy „anyám”, a lány mostoha anyja, akinek legfőbb célja: édes fia és majd annak gyermekei örököljék a családi vagyont. Jaj, ha a lány férjhez menne és gyerekeket szülne!... Évszázados gonoszságok nehezen pusztulnak! „Jézus menyasszonya“ Erzsébet eléggé egyedi eset, mégis érdemes megemlíteni, mert egyediségében is nagy hatással van környezetére. Elsősorban ismerősei lánygyermekeire. Erzsébet ugyanis gyakorta maga köré gyűjti a kisleányokat és ők áhítattal hallgatják szavait: — Jézus menyasszonyának lenni a legszentebb dolog. A földi élettel ne törődjetek, ne vágyjatok semmire. Majd minden örömöt megtaláltok ott fönn ... Erzsébet valaha apáca-zárdában nevelkedett, s talán akarata ellenére itatódott bele a középkori szellem. Most csak az a baj, hogy ennek egy cseppjét akarja széjjelpermetezni a zsenge hajtásokra. A háború áldozata — Egy napon kaptuk az értesítéseket a sógornőmmel, ö a férjét veszítette el, aki a bátyám volt. Nekem még külön jött egy értesítés: a vőlegényem haláláról... Sógornőmnek már két kisgyermeke volt, ő szorult nagyobb vigasztalásra. támogatásra. Hozzájuk költöztem. Együtt neveltük a gyerekeket. A két kicsi adta örömök enyhítették az én bánatomat is, mégis, talán éppen ők voltak azok, akik soha nem tudták elfeledtetni velem: mit rabolt el tőlem a háború. Mert sok minden felépül békében, csak egy valami nem biztos, hogy felújulhat ismét minden emberben. Egy érzés. Anélkül pedig nem köthetjük egy másik emberhez az életünket. Tanító nén» — Tanító néni, tessék gyorsan telefonálni a városba. anyukám rosszul van, a kórházba kell vinni! — Tanító néni, visszahoztam a könyvet. — Tanító néni. mikor próbáljuk az előadást? — Tanító néni, jól írtam ezt a betűt? És a tanító néni az „isten háta mögötti” kis falu telefonközpontosa, könyvtárosa, kultúrfelelőse, sőt orvosa, patikusa, no és — tanító nénije. Mindig türelmes, kedves szavú, segítőkész, okos tanácsú és talán sohasem fárad el. A falu bizonyára meg sem tudna lenni nélküle. — Annyiféle a tennivalóm, hogy észre sem veszem, milyen gyorsan repül egyik nap a másik után. És ez így van már 18 éve. Férjhez menni? — mosolyog. — Ebben a kis faluban nem akadt kérőm. Idegenből meg ki jött volna ide „száműzetésbe”? És hány ilyen falusi tanító néni van! Korunk „termékei“ Okét ugyan még nem nevezhetjük kimondottan „vénlá- nyoknak” — 30—35 éves nőkről van szó —, de ők bizonyítják: korunk is „kitermeli” a maga vénlányait. Jutka rendkívül talpraesett — vagy ahogyan munkahelyén mondják — agilis lány. Már túl van a KISZ-korosztályon, de az üzemben csak öt tudják elképzelni KISZ-titkárnak. Mindenki megbízik benne, tudják, hogy a lábát is eljárná a fiatalokért, meg aztán 6 már szinte kölyök-korától a mozgalomban tevékenykedik. Különféle akciók szervezése, röpgyülés. munkaverseny- propaganda, vagy előadások tartása az esti szemináriumon? Jutkának mindez a kisujjában van! Éva hasonló típus. Most egy vidéki tanács titkára. Mellesleg a helyi nőtanács elnöke, a Vöröskereszt aktívája, az úttörők klubjának vezetője, a Hazafias Népfront vezetőségi tagja... Mária a nyári építőtáborok szervezésében éppúgy sokat dolgozik, mint a gyár szociális igazgatóságán __ H ogy magánéletük van-e ezeknek az embereknek? Nem nagyon gondolunk erre. Azon se nagyon töprengünk, vajon minden energiájukat, egész ifjúságukat nem a közösségnek adják-e? És érdekes: ha ezt egy férfi teszi, azt már észrevesszük. De ha egy nö? Pláne, egy vénlány? Ruttkay Am «Jiim"-5jvaír kÓKxssI Oz<lon jelenlegi martin rendszerű acélolvaszlót megelőző kava- rókemence kicsinyített mását. A faipari üzem Petőfi Sándor nevét viselő szocialista brigádja elkészített már hat kohómodellt, amelyek a vasgyárié berendezéseknél az utóbbi hatvan évben beállott változásokat tünteti fel. Ugyancsak elkészült már, részben idős nyugdíjas kohászok segítségével, egy sor, a régi fáradtságos, küzdelmes munkára emlékeztető kézi- szerszámnak, mint például a csapolólyuk döngölőnek, a kemence javításra szolgáló tapasztólapátnak, vastörőkalapácsnak, piszkavasnak mintadarabja. A kis. a „mini”-gyárat, a régi ózdi vas- és acélgyártás legjellegzetesebb műveleteit, | munkamódjait kidomborító i diorámákkal, az összegyűjtött I tárgyi, személyi emlékekkel, tablókkal, leírásokkal együtt az év második felében kiállí- I táson is bemutatják.
